Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

GM3:035

2011-01-25T20:03:47Z

Melinda22: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni az üzemek termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése(a munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása(az üzem/gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T20:00:12Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek optimálisan működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T19:56:40Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebbek a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb a mutató értéke annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T19:54:02Z

Melinda22: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és az optimális, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T19:53:15Z

Melinda22: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése az optimális.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:40:42Z

Melinda22: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval). 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:40:19Z

Melinda22: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok), 
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:38:35Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése optimális mivel, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:37:41Z

Melinda22: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése optimális, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:36:57Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:29:36Z

Melinda22: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
5. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
6. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
7. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:25:39Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(ROA)(%)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:25:09Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem.(ennél az üzemnél a legmagasabb az eszközarányos megtérülés(%)(ROA)) 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:18:31Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

Pénzbeli hasznosság: Az eredmények alapján a 3. üzem termelése a legjobb, a kisebb alapterület és a kevesebb foglalkoztatott személy költséghatékonyabb üzemeltetést eredményez.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem. 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:12:51Z

Melinda22: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. rangsor felállítása a kapott eredmények alapján. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem. 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:10:20Z

Melinda22: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem. 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is. Az alkalmazott módszer segítséget ad annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:08:55Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. 
A 3. üzem termelése a legjobb, tehát ezt az üzemet (termelését) érdemes megfigyelni, megfigyelés alapján kiszűrni, hogy mik azok a tényezők amelyek jól működnek az üzemben, amik miatt jobban teljesít mint a többi üzem. 
A 2. üzem termelése a legrosszabb, itt érdemes megfigyelni azokat a tényezőket amik miatt nem teljesít megfelelően.
Az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-25T09:02:47Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1004.5) 
2. 9 üzem (1003) 
3. 1 üzem (1000) 
4. 4 üzem (1000) 
5. 5 üzem (1000) 
6. 6 üzem (1000) 
7. 7 üzem (1000) 
8. 8 üzem (1000) 
9. 10 üzem (997) 
10.2 üzem (995.5) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T19:29:31Z

Melinda22: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T19:28:51Z

Melinda22: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T19:26:46Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T12:10:55Z

Melinda22: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen górcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:39:16Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál nagyobb az üzemek vagyoni elemeinek száma)'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:33:30Z

Melinda22: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasonlóságelemzés többletértéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is az, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reálisan értékelt. Az alkalmazott módszer segítséget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőben változtatni valamint javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:30:17Z

Melinda22: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8. üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:29:10Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás felhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:28:44Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:27:44Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a veszteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok),
• az energia- és erőforrás feéhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:25:54Z

Melinda22: /* A feladat által érintett célcsoportok */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzeme (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:25:12Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fenntartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejáratú kötelezettségek annál fizetőképesebbek az üzemek)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál... )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:21:53Z

Melinda22: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóinak illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója, amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:19:17Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), ''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható)'' 
2. Létszám (fő), ''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), ''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), ''(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), ''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%), ''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), ''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), ''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), ''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%), ''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%), ''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:18:18Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),''(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható)'' 
2. Létszám (fő),''(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek)'' 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),''(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel)'' 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),''(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat)'' 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),''(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál )'' 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),''(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja)'' 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),''(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele)'' 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%),''(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),''(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése)'' 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),''(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek)'' 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),''(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása)'' 
12. Pénzhányad mutató (%),''(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége)'' 
13. Eladósodottság foka (%),''(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) '' 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:14:24Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
2. Létszám (fő),(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA)(%),(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek) 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:12:00Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

'''1. Alapterület (m2)''',(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
'''2. Létszám (fő)''',(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
'''3. Összes termelés mennyisége (tonna/év)''',(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
'''4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év)''',(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat) 
'''5. Eszközök összesen (e Ft/év)''',(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál ) 
'''6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év)''',(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja) 
'''7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év)''',(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele) 
'''8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)''',(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
'''9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%)''',(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
'''10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%)''',(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek) 
'''11. Likviditási mutató (v. ráta)(%)''',(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása) 
'''12. Pénzhányad mutató (%)''',(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége ) 
'''13. Eladósodottság foka (%)''',(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) 
'''14. Y0 becslés'''.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-23T11:10:08Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

'''1. Alapterület (m2)''',(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
2. Létszám (fő),(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),(0: minél nagyobb az eszközarányos megtérülés annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0: minél nagyobb a tőkearányos eredmény annál jövedelmezőbb az üzemek termelése) 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0: minél nagyobb az árbevétel arányos üzemi eredmény annál jövedelmezőbbek az üzemek) 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0: minél nagyobb a likviditási mutató annál optimálisabb az üzemek likviditása) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0: minél nagyobb a pénzhányad mutató annál magasabb az üzemek fizetőképessége ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1: minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-22T16:10:05Z

Melinda22: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja annak a megállapítása, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
2. Létszám (fő),(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),(0: minél nagyobb az érték annál ) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0 minél nagyobb az érték annál) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0 minél nagyobb az érték ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1 minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-22T16:08:56Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
2. Létszám (fő),(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1: minél kisebb a rövid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a vállalat) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0: minél nagyobb az eszköz állomány annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0: minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény annál nagyobb lehet az üzemek profitja) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0: minél nagyobb az értékesítés nettó árbevétele annál magasabb az üzemek bevétele) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),(0: minél nagyobb az érték annál ) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0 minél nagyobb az érték annál) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0 minél nagyobb az érték ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1 minél kisebb az érték annál kevésbé eladósodottabbak az üzemek) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-22T15:46:55Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),(1: minél kisebb az alapterület annál optimálisabban ki lehet használni, kisebb költségekkel fentartható) 
2. Létszám (fő),(1: minél kisebb a létszám annál kisebbek a munkaerővel kapcsolatos költségek) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0: minél nagyobb az összes termelés annál nagyobb a várható bevétel) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1 minél kisebb a rövvid lejűratú kötelezettségek annál fizatőképesebb a ) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0 minél nagyobb az érték annál) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0 minél nagyobb az érték ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1 minél kisebb az érték annál) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-22T15:43:26Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),(1 minél kisebb az alapterület ) 
2. Létszám (fő),(1 minél kisebb a létszám ) 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),(0 minél nagyobb az érték) 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),(1 minél kisebb a rövvid lejűratú kötelezettségek) 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),(0 minél nagyobb az érték annál ) 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),(0 minél nagyobb az érték annál 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),(0 minél nagyobb az érték annál) 
12. Pénzhányad mutató (%),(0 minél nagyobb az érték ) 
13. Eladósodottság foka (%),(1 minél kisebb az érték annál) 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-22T15:38:51Z

Melinda22: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2),1 
2. Létszám (fő),1 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év),0 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év),1 
5. Eszközök összesen (e Ft/év),0 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év),0 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év),0 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%),0 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%),0 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%),0 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%),0 
12. Pénzhányad mutató (%),0 
13. Eladósodottság foka (%),1 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:20:12Z

Melinda22: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:19:38Z

Melinda22: /* Objektumok (sorok) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:18:38Z

Melinda22: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalat üzemeinek ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat üzemeinek éves beszámolóiank illetve eredménykimutatásainak elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a üzemek egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve az üzemek eredménykimutatásaiból közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:15:16Z

Melinda22: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt, az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:13:37Z

Melinda22: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A hasonlóságelemzés módszerével és a hasonlóságelemzés ismerete nélkül is azonos idő és energiaráfordítást igényelt az elemzések elvégzése. A hasolóságelemzés többletéstéke az, hogy megállapítható az egyes üzemek pozíciója is, hogy alulértékelt, felülértékel vagy reális. Az alkalmazott módszer segítésget annak az átlátásában is, hogy melyek azok a területek amelyeken a jövőnen változtatni/javítani kell ahhoz, hogy az üzemek termelése optimalizálódjon.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T12:04:00Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
Azzal hogy, megállapításra került, hogy melyik üzem termelése a legjobb, a vezetők és illetékes személyek megvizsgálhatják mi a különbség az optimálisan működő termelő egységek üzemeltetése és a kevésbé jó teljesítményt nyújtó üzemek között.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy az ágazatban felmerülő problémák (tökeszegénység stb..).....

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-20T11:52:36Z

Melinda22: /* Forrás */

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy az ágazatban felmerülő problémák (tökeszegénység stb..).....

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-19T16:02:47Z

Melinda22: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=

Szerkesztés folyamatban..

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az üzemek éves beszámolóiból, 
2. Adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy az ágazatban felmerülő problémák (tökeszegénység stb..).....

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

GM3:035

2011-01-19T16:01:22Z

Melinda22: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=

Szerkesztés folyamatban..

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A feladat célja, hogy megállapítsuk, hogy a vizsgált sütőipari vállalat tíz üzeme közül, melyik üzem termelése a jó.

=A feladat előtörténete=

Annak meghatározása, hogy melyik üzem termelése és a jó, több szempontból is megközelíthető. A vállalkozás üzemeinek teljesítmény meghatározása összetett feladat. Meg kell vizsgálnunk az üzemek jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatóit, de a megfigyelt attribútumok közé tartoznak még más fontosnak vélt az üzemek paramétereire vonatkozó, (alapterület, dolgozók létszáma, éves termelés stb.) számszerűsíthető adatok.
A feladat elkészítésére és megoldásra az motivált, hogy egy hatékony, informatív kimutatást készítsek a vállalkozás vezetői számára, azáltal, hogy üzemeik között rangsort állítok fel. Ezáltal közvetve javulhat a vállalkozás teljesítménye és versenyképessége.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A vállalatok ilyen irányú elemzéséhez, a legközelebb a vállalat éves beszámoló illetve eredménykimutatásának elemzése áll. Mert rendelkezésemre áll ugyanis a vállalkozás üzemeinek egyszerűsített éves beszámolója amely lehetőséget ad a vállalat jövedelmezőségi, pénzügyi, gazdasági helyzetének megítélésére. A módszer bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható.

A mérlegelemzési eljárás segítségével egy vállalkozás megismerhető, bírálható és fejleszthető. A módszer által lehetséges a vállalkozás egész beszámolójának vizsgálata, gazdasági értékelése illetve a vállalkozás mérlegéből közvetlenül a vagyon, közvetetten a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet időbeli és térbeli vizsgálata, értékelése.

Tehát ezeket a módszert alkalmaztam volna a kigyűjtött adatok alapján, a feladat elkészítéséhez használt hasonlóságelemző rendszer ismerete nélkül. 
A fent említett módszer eredménye azért elégtelen ebben az esetben, mert a probléma megítélésében számításba vehető összes releváns tényező (attribútum) nem kerülhet egyenlő mértékben számításba.
A hasonlóságelemzés segítségével készített tábla viszont segít abban, hogy a fontosnak vélt szempontok együttesen kerülhessen gorcső alá.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az elemzéshez szükséges mutatókat az egyes üzemek egyszerűsített éves beszámolójából számoltam.
A következő számított jövedelmezőségi-, hatékonysági-, tőkeáttételi- és likviditási mutatókat alkalmaztam: 

• Eszközarányos megtérülés (ROA) (%)= Adózott eredmény/ összes eszköz, 
• Tőkearányos megtérülés (ROE) (%) =Adózott eredmény/saját tőke, 
• Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele, 
• Likviditási mutató (v. ráta) (%) = Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Pénzhányad mutató (%)= (Forgóeszközök – készletek – vevői tartozások) / rövid lejáratú kötelezettségek, 
• Eladósodottság foka (%)= Kötelezettségek/összes eszköz, 

A vállalkozás üzemeinek adataihoz nyilvánosan is hozzá lehet férni (internetről letölthetőek), nem titkosak.

Az üzemek éves beszámolójából valamint személyes megkérdezés alapján nyert adatok: 

• Alapterület(m2), 
• Létszám (fő), 
• Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
• Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
• Eszközök összesen (e Ft/év), 
• Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
• Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 

Az adatgyűjtés mérete 10*14 adat.

A preferáltság irányát 0-val és 1-el jelöltem. O: minél nagyobb az érték annál jobb, 1: minél kisebb az érték annál jobb.
==Objektumok (sorok)==

Az objektumok a vállalat 10 anonim üzeme: 

1. 1. üzem, 
2. 2. üzem, 
3. 3. üzem, 
4. 4. üzem, 
5. 5. üzem, 
6. 6. üzem, 
7. 7. üzem, 
8. 8. üzem, 
9. 9. üzem, 
10.10. üzem 

Azért ezek az objektumok, mert ezek a sütőipari vállalat, termelő üzemei.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

1. Alapterület (m2), 
2. Létszám (fő), 
3. Összes termelés mennyisége (tonna/év), 
4. Rövid lejáratú kötelezettségek (e Ft/év), 
5. Eszközök összesen (e Ft/év), 
6. Mérleg szerinti eredmény (e Ft/év), 
7. Értékesítés nettó árbevétele (e Ft/év), 
8. Eszközarányos megtérülés (ROA) (%), 
9. Tőkearányos eredmény (ROE) (%), 
10. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%), 
11. Likviditási mutató (v. ráta)(%), 
12. Pénzhányad mutató (%), 
13. Eladósodottság foka (%), 
14. Y0 becslés.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A kutatás célcsoportja egy, a magyar sütőiparban tevékenykedő vállalat 10 gyártási egysége, üzememe (azok termelése). A vállalat a magyar sütőipar egyik legnagyobb piaccal rendelkező képviselője, az ország egész területére termel, illetve szállít mindennapi fogyasztási cikkeket.

A feladat eredménye főként a vállalat vezetősége, illetve közvetve a vállalatnál található egyes részlegek vezetőinek (kereskedelmi-, beszerzési-, értékesítési-, pénzügyi-, marketingosztály stb.) számára nyújt hasznosítható információt.
Továbbá a gyártási egységek (üzemek) vezetői, az adatok ismeretében például csökkenthetik a termelési rendszerben föllelhető fölösleges kapacitásokat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A feladatmegoldás eredményei segíthetnek a szakágazatot (üzemeket) érintő problémák, kihívások megoldásában.
A feladat megválaszolása áttekinthető képet nyújt a vállalat tulajdonosai számára, a vállalat üzemeinek hatékonyságáról, teljesítményéről, jövedelmezőségéről.
A feladat megoldásával, nem csak arra derül fény, hogy melyik üzem termelése az optimális, hanem a kialakult rangsor alapján, a vezetőség könnyebben kiválaszthatja, hogy mely üzemeken érdemes fejlesztéseket illetve beruházásokat elvégezni valamint mely üzemek annyira veszteségesek, hogy érdemesebb inkább felszámolni.

A fejlesztések a következők lehetnek:
mintaboltok létrehozása és járműpark bővítése, újabb értékesítési csatornák megnyitása, aktívabb marketing munkavégzés, egészségesebb összetételű termékek fejlesztése.
Összefoglalva megmutatja, melyek azok a területek ahol változtatásokra lenne szükség, segít az eredmények és profitok optimalizálásában és a vezsteségek minimalizálásában.

ezek az intézkedések a következők: 
• vevői fizetési határidők szűkítése, 
• beszállítói határidők növelése, 
• szakképzettebb munkaerők elérése a munkaerőpiacról, 
• munkaerő fluktuáció csökkentése a (munkaügyi központ támogatása által csökkennek a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulékok) ,• az energiafelhasználás/erőforrásfelhasználás minimalizálása (az üzem/ gyártás tervezés optimalizálásával, a teljes kapacitás kihasználásával, eszközök modernizációval) 

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései: 

1. Az adatok összegyűjtése a vállalat vezetőitől valamint az eredmény-kimutatásból, 
2. Alap-adattábla készítése az összegyűjtött adatok alapján, 
3. Az alaptábla alapján rangsortábla készítése (objektumok rangsorolása, összemért attribútumok alapján), 
4. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla), 
6. Pivot tábla készítése pivot munkalapon (az átfedések ellenőrzése), 
7. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból, 
8. COCO tábla készítése (coco-online rendszer segítségével), 
9. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével. 

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A feladat eredményének megértéséhez szükséges ismernünk a sütőipar jelenlegi helyzetét Magyarországon. 
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat szakágazatai közül a sütőiparban van legnagyobb számban önálló vállalkozás, és egyben az üzemnagyság is itt mutatja a legszínesebb, legváltozatosabb képet. Ebből következik, hogy a sütőiparban tevékenykedő vállalkozásoknak jelentős konkurenciával kell szembenézniük. Továbbá a szakágazatban további problémák az általános tőkeszegénység mellett a beszállítói együttműködés hiánya, a szakbolt-hálózat alacsony szintje, a foglalkoztatottak szakképzetségének alacsony szintje valamint az érdekérvényesítő képesség hiánya.

Az elemzés után kialakult üzemek közötti rangsor: 

1. 3 üzem (1006.2) 
2. 9 üzem (1002.2) 
3. 2 üzem (1000.2) 
4. 1 üzem (999.7) 
5. 4 üzem (999.7) 
6. 5 üzem (999.7) 
7. 6 üzem (999.7) 
8. 7 üzem (999.7) 
9. 8 üzem (999.7) 
10.10 üzem (993.2) 

A feladat megoldása során kiderült, hogy a vizsgált sütőipari üzemek alacsony profitot realizálnak. Ugyanakkor érdemes a fejlesztéseket, beruházásokat végrehajtani illetve - állami pályázatok útján - tőkéhez juttatni a fejlődésképes üzemeket.

A vizsgált 10 üzem között a végső rangsorban nincsenek jelentős különbség megítélésük szempontjából. A 3. üzem termelése a legjobb a 10. üzem termelése a legrosszabb, de az 1.-,4.-,5.-,6.-,7.-, 8.üzem termelése között nincs különbség. 

Egyetlen üzem sem teljesít kielégítően, sőt messze elmarad attól. A sütőiparban tevékenykedő termelő üzemek ismert helyzete és az alaptábla összeállítása során tapasztalt pénzügyi mutatók (eszközarányos megtérülés (ROA) (%), tőkearányos eredmény (ROE) (%), árbevétel arányos üzemi eredmény (%), likviditási mutató (v. ráta)(%), pénzhányad mutató (%), eladósodottság foka (%)) rendkívül alacsony - optimális határon aluli- értékei is erre az eredményre engedtek következtetni. Ezen mutatók optimális értéke 100%- hoz közelít vagy meghaladja azt.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés eredményének értelmében mindegyik üzem bevételeit érdemes emelni. Modernizálni, korszerűsíteni termelő berendezéseit, gépeit.
A vállalkozás vezetőien meg kell találniuk azokat az eszközöket amelyekkel az üzemek profitja maximalizálható, a veszteségek pedig minimalizálhatók.

A gyártó üzemek és az értékesítők a potenciális vevők által előnyben részesített tulajdonságokból következtethetnek a keresletre.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy az ágazatban felmerülő problémák (tökeszegénység stb..).....

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=