https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Nessie10 2026-04-15T17:04:18Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51803 2011-10-15T18:45:16Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla G19) az irány mezőbe 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla H19) az irány mezőbe itt is 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény. <br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> Itt érdemes megjegyezni,hogy a 2011-es adatokat úgy vettem fel a harmadik esetben, hogy az utolsó (2010-es) évhez képest csak a GDP értékét változtattam meg olyan mértékben, ami érdemi változást okozott a függő változó 2011-es értékére. A 458 fő(/ezer lakos) megegyezik a 2010-es látogatottsági számmal, ami azt jelenti,hogy a GDP növekedése önmagában nem okoz látogatottsági szám növekedést.<br /> <br /> Az inverz alak létrehozásával (Coco2 munkalap) a hibákat próbáltuk kiszűrni az irányok ellentétesre változtatásával, tehát ellenőrzési célt szolgál a számolás. A Lépcsők táblázatban látható, hogy a saját független változó értékek alapján kiválasztott &quot;harmadik eset&quot; színházi látogatók száma majdnem ugyanannyi, mint a nem inverz alakos számolás során.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51802 2011-10-15T18:45:00Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla G19) az irány mezőbe 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla H19) az irány mezőbe itt is 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény. <br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> Itt érdemes megjegyezni,hogy a 2011-es adatokat úgy vettem fel a harmadik esetben, hogy az utolsó (2010-es) évhez képest csak a GDP értékét változtattam meg olyan mértékben, ami érdemi változást okozott a függő változó 2011-es értékére. A 458 fő(/ezer lakos) megegyezik a 2010-es látogatottsági számmal, ami azt jelenti,hogy a GDP növekedése önmagában nem okoz látogatottsági szám növekedést.<br /> <br /> Az inverz alak létrehozásával (Coco2 munkalap) a hibákat próbáltuk kiszűrni az irányok ellentétesre vátoztatásával, tehát ellenőrzési célt szolgál a számolás. A Lépcsők táblázatban látható, hogy a saját független változó értékek alapján kiválasztott &quot;harmadik eset&quot; színházi látogatók száma majdnem ugyanannyi, mint a nem inverz alakos számolás során.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51801 2011-10-15T18:25:04Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla G19) az irány mezőbe 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla H19) az irány mezőbe itt is 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény. <br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> Itt érdemes megjegyezni,hogy a 2011-es adatokat úgy vettem fel a harmadik esetben, hogy az utolsó (2010-es) évhez képest csak a GDP értékét változtattam meg olyan mértékben, ami érdemi változást okozott a függő változó 2011-es értékére. A 458 fő(/ezer lakos) megegyezik a 2010-es látogatottsági számmal, ami azt jelenti,hogy a GDP növekedése önmagában nem okoz látogatottsági szám növekedést.<br /> <br /> Az inverz alak létrehozásával (Coco2 munkalap) a hibákat próbáltuk kiszűrni az irányok ellentétesre vátoztatásával, tehát ellenőrzési célt szolgál a számolás. A Lépcsők táblázatban látható, hogy a saját független változó értékek alapján kiválasztott &quot;harmadik eset&quot; majdnem ugyanannyi, mint a nem inverz alakos számolás során.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51772 2011-10-13T19:44:17Z

<p>Nessie10: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla G19) az irány mezőbe 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak. A korreláció értéke alapján (Coco adattábla H19) az irány mezőbe itt is 0-t kéne írni, azonban az elemzés során a saját elképzelés erőssége miatt 1 értékkel számolok tovább.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény. <br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> Itt érdemes megjegyezni,hogy a 2011-es adatokat úgy vettem fel a harmadik esetben, hogy az utolsó (2010-es) évhez képest csak a GDP értékét változtattam meg olyan mértékben, ami érdemi változást okozott a függő változó 2011-es értékére. A 458 fő(/ezer lakos) megegyezik a 2010-es látogatottsági számmal, ami azt jelenti,hogy a GDP növekedése önmagában nem okoz látogatottsági szám növekedést.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51771 2011-10-13T19:28:18Z

<p>Nessie10: </p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése (javítva)<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában (javítva)<br /> *Y-t nem sorszámozunk (javítva)<br /> *a Wiki-ben világossá kell tenni a szimuláció és az előrejelzés közötti különbséget (javítva)<br /> a tanulási mintánál kell kifejteni hogy minden egyidejű</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51770 2011-10-13T16:56:00Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény. <br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> Itt érdemes megjegyezni,hogy a 2011-es adatokat úgy vettem fel a harmadik esetben, hogy az utolsó (2010-es) évhez képest csak a GDP értékét változtattam meg olyan mértékben, ami érdemi változást okozott a függő változó 2011-es értékére. A 458 fő(/ezer lakos) megegyezik a 2010-es látogatottsági számmal, ami azt jelenti,hogy a GDP növekedése önmagában nem okoz látogatottsági szám növekedést.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51769 2011-10-13T16:50:24Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40. Ugyanezt a számolást lehet látni az A67-K67 tartományban is, ahol az Fkeres függvények összegeként jelenik meg a 458 fő(/ezer lakos) eredmény.<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51768 2011-10-13T16:47:54Z

<p>Nessie10: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> Mind a független változók, mind a függő változó adatai egyidejűek.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51767 2011-10-13T16:46:19Z

<p>Nessie10: </p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése (javítva)<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában (javítva)<br /> *Y-t nem sorszámozunk (javítva)<br /> *a Wiki-ben világossá kell tenni a szimuláció és az előrejelzés közötti különbséget (javítva)<br /> a tanulási mintánál kell kifejteni h minden egyidejű</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51766 2011-10-13T16:45:47Z

<p>Nessie10: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának szimulációja<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51765 2011-10-13T16:44:53Z

<p>Nessie10: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51764 2011-10-13T16:44:32Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> <br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51763 2011-10-13T16:43:51Z

<p>Nessie10: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51762 2011-10-13T16:43:00Z

<p>Nessie10: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé fogom értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft. Tehát az elemzést megérte elkészíteni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51761 2011-10-13T16:42:15Z

<p>Nessie10: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> A fentebb bemutatott elemzést a színházi igazgatók felé szeretném értékesíteni, 100.000 Ft-os áron. Mivel az előállítás költsége 40.000 Ft volt, így a haszon 60.000 Ft.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51760 2011-10-13T16:40:22Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft, ezért az olcsóbb, de biztosabb verziót, a saját megoldást választom.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 40.000 forintja.<br /> Az előrejelzés mindenképp akcióban végződik, tehát következmény lehet a színházi dolgozók sztrájkja, ami akár több milliós bukást is jelenthet. A megfelelő szimuláció és ennek elemzése ezt az összeget spórolhatja meg a színházaknak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51759 2011-10-13T16:36:36Z

<p>Nessie10: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy a hatástanulmány alapján meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51758 2011-10-13T16:35:20Z

<p>Nessie10: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/szinhaz_msc.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a színházi intézmények száma.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több színházi előadást tartanak.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a GDP értéke.<br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél többen tesznek érettségi vizsgát.<br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb többen szereznek felsőfokú oklevelet.<br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél nagyobb a munkanélküliek száma. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel annál kisebb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél több mozielőadást tartanak.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel annál nagyobb a valószínűsége, hogy nő a színházi látogatók száma, minél magasabb a közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51757 2011-10-13T16:30:04Z

<p>Nessie10: </p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése (javítva)<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában (javítva)<br /> *Y-t nem sorszámozunk (javítva)<br /> *a Wiki-ben világossá kell tenni a szimuláció és az előrejelzés közötti különbséget <br /> a tanulási mintánál kell kifejteni h minden egyidejű</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51756 2011-10-13T16:29:32Z

<p>Nessie10: </p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése (javítva)<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában (javítva)<br /> *Y-t nem sorszámozunk<br /> *a Wiki-ben világossá kell tenni a szimuláció és az előrejelzés közötti különbséget <br /> a tanulási mintánál kell kifejteni h minden egyidejű</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51755 2011-10-13T07:09:53Z

<p>Nessie10: </p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában<br /> *Y-t nem sorszámozunk<br /> *a Wiki-ben világossá kell tenni a szimuláció és az előrejelzés közötti különbséget <br /> a tanulási mintánál kell kifejteni h minden egyidejű</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szinhaz&diff=51754 2011-10-13T06:52:25Z

<p>Nessie10: Új oldal, tartalma: „*alapadatok újragépelése *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában *Y-t nem sorszámozunk”</p> <hr /> <div>*alapadatok újragépelése<br /> *pivot-ra hivatkozás a tanulási mintában<br /> *Y-t nem sorszámozunk</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51715 2011-10-11T17:26:44Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> '''''1)''' A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''''2)''' Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51714 2011-10-11T17:25:56Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> ''1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> ''2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51713 2011-10-11T17:25:30Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> ''1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> ''<br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka (20.000 Ft)<br /> <br /> ár: 35.000 Ft + 20.000 Ft = 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 20.000 Ft + 55.000 Ft = 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> ''2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> ''<br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka (40.000 Ft)<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 75.000 Ft - 40.000 Ft = 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51681 2011-10-10T09:10:14Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A '''legjobb eset'''ben 529 fő(/ezer lakos), a '''legrosszabb eset'''ben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A '''harmadik eset''' pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51680 2011-10-10T09:09:55Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 fő a Coco munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 fő pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Coco munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51679 2011-10-10T09:08:43Z

<p>Nessie10: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az '''Alapadatok munkalap'''on levő alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A '''Data munkalap''' Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a '''Pivot munkalap''' Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a '''Coco munkalap''' táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51678 2011-10-10T09:05:42Z

<p>Nessie10: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A megoldás első lépése az Alapadatok fülön levé alapadatok táblázat elkészítése, ügyelve arra, hogy az attribútum, a mértékegység és a mennyiség külön oszlopba kerüljön.<br /> <br /> A Data fül Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit, valamint az alsó sorokba az Y változó értékeit.<br /> <br /> Ez után jöhet a Pivot fül Pivot táblájának elkészítése.<br /> <br /> Negyedik lépésben a Coco fül táblázatainak szerkesztését mutatom be:<br /> <br /> A Coco munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51676 2011-10-10T08:54:35Z

<p>Nessie10: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Coco munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51652 2011-10-07T18:51:53Z

<p>Nessie10: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. A Solver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51651 2011-10-07T18:30:41Z

<p>Nessie10: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. ASsolver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> Hasonló elemzéssel ebben a témában még nem találkoztam publikus formában. A kiinduló adatok a www.ksh.hu oldalról származnak.<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51650 2011-10-07T18:30:05Z

<p>Nessie10: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. ASsolver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A fent bemutatott elemzés szimulációra szolgál, tehát úgy kell ezeket az adatokat értelmezni, hogy az okozó változók tetszőlegesen kiválasztott értékeinek hatását nézi a színházi látogatók számára. Pl. olyan GDP vagy munkanélküliségi érték adatokat veszünk fel, amiről mi úgy feltételezzük, hogy bekövetkezik a következő évben, és ennek függvényében változik majd a színházi látogatók száma. Tehát a számítások nem egy konkrét látogatottsági adatot határoznak meg, hanem egy intervallumon belül bármilyen értéket lehet szimulálni.<br /> <br /> Az elemzésre költött 75.000 Ft mindenképpen megtérül, 6000 Ft-os jegyárakkal számolva már 13 látogató után.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51649 2011-10-07T18:29:48Z

<p>Nessie10: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A Trend függvény és a Solver megoldását összevetve látható, hogy a Trend függvény által megbecsült adatok az optimista és a pesszimista változatnál is kb 200 fő(/ezer lakos)-al nagyobb eredményt adnak, mint a Solver megoldása ugyanilyen helyzetben. ASsolver megoldása azért mondható jobbnak, mert az egyes változók irányát is belevette a számításba.<br /> <br /> A fentebb kiszámolt 458 ember(/ezer lakos) tehát majdnem ugyanannyi, mint az előző évben. Mindenképpen pozitív, hogy a számsor továbbra sem mutat csökkenő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a becslés alapján a színházak jegyeladásból származó bevétele a 2010-es évhez hasonló lesz. Mind a szponzori támogatást, mind a marketing tevékenységet minimum a 2010-es szinten tartva a stratégiájuk az lehet, hogy nem emelik meg a 2011-es év végén sem a jegyárakat. (A jegyárak növekedése akkor lenne elvárt lépés, ha a becslés alapján jóval kevesebb nézőt várnánk 2011-re, mint 2010-re, így a bevétlek csökkenését kéne kompenzálni a megemelt jegyárakkal.) <br /> <br /> Szintén számítani lehet arra, hogy nem kell alkalmazottakat elbocsátani, vagy előadásokat megszüntetni a pénzhiány miatt, ugyanis ha az idei évben fent tudták tartani az intézményt, így a következőben is erre számítunk. <br /> <br /> A repertoárt azonban nem szabad a tavalyinál nagyobb mértékben bővíteni, mert az magas kiadásokat jelentene, és nem lenne meg a megfelelő méretű kereslet. Érdemes inkább egy adott darab játszását időlegesen megszüntetni, és a helyükre új darabokat behozni, így a költségek nem növekednének számottevően.<br /> <br /> Fontos megjegyezni, hogy az állam is vonhat le következtetéseket, ugyanis az állami támogatást egyre inkább megvonják a színházaktól, de ez alapján a becslés alapján láthatjuk, hogy lenne értelme továbbra is támogatni a kultúrát, ugyanis az érdeklődés várhatóan nem csökken majd.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51648 2011-10-07T18:29:17Z

<p>Nessie10: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. <br /> <br /> A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.<br /> <br /> A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40<br /> <br /> Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51647 2011-10-07T18:28:55Z

<p>Nessie10: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.<br /> <br /> Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. <br /> <br /> A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával. <br /> <br /> A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.<br /> <br /> Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.<br /> <br /> Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.<br /> <br /> Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.<br /> <br /> Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0. <br /> <br /> A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.<br /> <br /> Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51646 2011-10-07T18:28:03Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Kiadás:'''<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> '''Bevétel:'''<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51645 2011-10-07T18:27:44Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Kiadás:<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> Bevétel:<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51644 2011-10-07T18:27:17Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Kiadás:<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek<br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> Bevétel:<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51643 2011-10-07T18:26:48Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Kiadás:<br /> <br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> <br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> <br /> ár: 20.000 Ft<br /> <br /> <br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> <br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> <br /> ár: 55.000 Ft<br /> <br /> <br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> <br /> <br /> 2) Saját megoldás <br /> <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> <br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> <br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> <br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> <br /> <br /> Bevétel:<br /> <br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51642 2011-10-07T18:26:06Z

<p>Nessie10: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Kiadás:<br /> 1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:<br /> 1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés<br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka <br /> ár: 20.000 Ft<br /> 1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése<br /> Excel tanfolyam: 35.000 Ft<br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka<br /> ár: 55.000 Ft<br /> Összesen: 75.000 Ft<br /> 2) Saját megoldás <br /> 1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés<br /> 5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka<br /> Összesen: 40.000 Ft<br /> A két verzió különbsége 35.000 Ft.<br /> Bevétel:<br /> A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51641 2011-10-07T18:25:49Z

<p>Nessie10: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.<br /> <br /> Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51640 2011-10-07T18:25:28Z

<p>Nessie10: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.<br /> <br /> A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:<br /> <br /> Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható. <br /> <br /> Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.<br /> <br /> GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba. <br /> <br /> Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt. <br /> <br /> Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is. <br /> <br /> Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd. <br /> <br /> Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.<br /> <br /> Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.<br /> <br /> Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51639 2011-10-07T18:24:04Z

<p>Nessie10: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51638 2011-10-07T18:23:33Z

<p>Nessie10: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> <br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51637 2011-10-07T18:23:10Z

<p>Nessie10: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt. <br /> A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak. <br /> N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.<br /> A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51636 2011-10-07T18:22:44Z

<p>Nessie10: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51635 2011-10-07T18:22:27Z

<p>Nessie10: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A 2011. évi színházi látogatók számának becslése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szinhaz&diff=51634 2011-10-07T18:21:06Z

<p>Nessie10: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyzete ...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Nessie10