Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

HR:betegnap

2009-02-03T18:32:37Z

Nory: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzés elvégzése - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha a teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Elemzésem alapján:
*megállapítható, hogy az a feltételezés, mely szerint az életkor magasabb volta növeli a betegnapok számát, nem igaz;
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T18:30:36Z

Nory: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzés elvégzése - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha a teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Elemzésem alapján:
*megállapítható, hogy az a feltételezés, mely szerintaz életkor magasabb volta növeli a betegnapok számát, nem igaz (a fiatalabbaknál jött ki jellemzően a becslésnél az alacsonyabb betegnap szám);
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T18:25:39Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzés elvégzése - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T18:25:09Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. továbblépés: Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzés elvégzése - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T18:02:05Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. Eredményként megállapítható, az a feltételezés szerint, hogy az életkor magasabb volta növeli a betegnapok számát, nem igaz (ha jól néztem, akkor a fiatalabbaknál jött ki jellemzően a becslésnél az alacsonyabb betegnap szám...
továbblépés: Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzést elvégezni - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Még valamit lehet írni esetleg arról, hogy fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti...

A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plusz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T17:59:41Z

Nory: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plusz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-03T17:56:39Z

Nory: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Jelnleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlításával és az időszakos orvosi vizsgálatokkal mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert a vegyi anyagokkal dolgoznak az adott területen)
Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plusz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T17:17:13Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plusz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T17:15:19Z

Nory: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T17:14:56Z

Nory: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemzeném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T17:14:29Z

Nory: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemzeném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T17:08:16Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más téynezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolhatóvá válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemzeném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T16:58:54Z

Nory: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más téynezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolható válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemzeném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek.
A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T16:52:26Z

Nory: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/bn2.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

=A feladat előtörténete=
A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése.
Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak.
Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más téynezők is befolyással vannak erre.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

==Objektumok (sorok)==
Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Attribútumként a következő adatokat adtam meg:
*a vizsgált személy életkora,
*ledolgozott éveinek száma a cégnél,
*milyen munkarendben dolgozik,
*betegségnapjainak száma 2008-ban.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolható válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:
*0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
*minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
*minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha teljes létszámot elemzeném, nem ezt az eredményt kapnám.

Ugyanis elemzésem alapján:
*két dolgozó dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
*két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:betegnap

2009-02-01T16:44:14Z

Nory: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:betegnap

2009-01-29T18:16:38Z

Nory: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:betegnap

2009-01-29T18:15:08Z

Nory: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:betegnap

2009-01-29T18:10:48Z

Nory: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

HR:betegnap

2009-01-29T18:06:28Z

Nory: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:betegnap

2009-01-29T17:58:59Z

Nory: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:betegnap

2009-01-29T17:49:03Z

Nory: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

HR:betegnap

2009-01-29T17:44:51Z

Nory: /* A feladat által érintett célcsoportok */

HR:betegnap

2009-01-29T17:36:46Z

Nory: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

HR:betegnap

2009-01-29T17:34:34Z

Nory: /* Objektumok (sorok) */

HR:betegnap

2009-01-29T17:33:35Z

Nory: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

HR:betegnap

2009-01-29T17:32:07Z

Nory: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

HR:betegnap

2009-01-29T17:27:10Z

Nory: /* A feladat előtörténete */

HR:betegnap

2009-01-29T17:26:27Z

Nory: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

HR:betegnap

2009-01-29T17:26:15Z

Nory: /* A feladat előtörténete */

HR:betegnap

2009-01-29T17:25:53Z

Nory: /* A feladat előtörténete */

HR:betegnap

2009-01-29T17:18:28Z

Nory: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

HR:betegnap

2008-12-13T14:34:53Z

Nory: Új oldal, tartalma: „=Forrás= =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= =A tervezett megoldás a...”

=Forrás=

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]