https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Orsi31 2026-04-04T12:23:23Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s3&diff=37084 2010-01-08T21:25:32Z

<p>Orsi31: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A kiválasztott feladatot az eddig tanultak és a szakirodalmi utalások alapján nem tudtam megoldani. Tehát a következőkben bemutatandó hasonlóságelemzést nem tudom más eredményekhez viszonyítani.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.<br /> Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás változásának tanulmányozásában, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb segítséget nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36340 2009-09-10T19:43:18Z

<p>Orsi31: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Jelenleg azok, akik a magyarországi foglalkoztatást szeretnék tanulmányozni, olyan adatbázisokra támaszkodhatnak mint például a KSH és az Eurostat. Ezek bőséges alapadatot biztosítanak, de ezeket egymás összefüggéseiben vagy más tényezők bevonásával vizsgáló alaposabb írások nem állnak nagyobb mértékben rendelkezésre. Továbbá ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb vizsgálatokat tudjanak végezni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.<br /> Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás változásának tanulmányozásában, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb segítséget nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36339 2009-09-10T19:39:50Z

<p>Orsi31: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Jelenleg azok, akik a magyarországi foglalkoztatást szeretnék tanulmányozni, olyan adatbázisokra támaszkodhatnak mint például a KSH és az Eurostat. Ezek bőséges alapadatot biztosítanak, de ezeket egymás összefüggéseiben vagy más tényezők bevonásával vizsgáló alaposabb írások nem állnak nagyobb mértékben rendelkezésre. Továbbá ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb vizsgálatokat tudjanak végezni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.<br /> Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36338 2009-09-10T19:07:01Z

<p>Orsi31: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.<br /> Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36337 2009-09-10T18:57:32Z

<p>Orsi31: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36336 2009-09-10T18:56:40Z

<p>Orsi31: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36335 2009-09-10T18:42:48Z

<p>Orsi31: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.<br /> Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36334 2009-09-10T18:39:47Z

<p>Orsi31: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.<br /> Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36333 2009-09-10T18:35:34Z

<p>Orsi31: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.<br /> Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/prognozisok-a-munkaeropiacrol<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36332 2009-09-10T18:34:19Z

<p>Orsi31: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> Az OAM adatok alapján a hasonlóság elemzés nélkül a következőket tudtam volna tenni a foglalkoztatás alakulásának megállapítását illetően:<br /> mind a négy OAM variációban ugyanazt a módszert próbáltam volna ki, vagyis az egyes x attribútumok változását és az y attribútum változását hasonlítottam volna össze (főként az utolsó két évben). Ha a változások hasonlóak, akkor azt alkalmaztam volna a jövő évi értékek meghatározására is, de így a becslésem eltérése nagyobb lenne, mint a hasonlóság elemzési módszer használatával. Becsléseim a következőek 2010-re: összes foglalkoztatottak száma <br /> 3,68 M, munkanélküliek száma 4,03 e, a gazdasági aktívitás lecsökken 53%-ra, GDP volumenindex kb 1,5 %-kal csökken az előző évhez képest. Ezek az adatok a 2007-2008. év változásának átlagán alapulnak. Az átlagot hozzáadtam a 2008. év változásához, az így megkapott százalékos változást megszoroztam a 2008. év adatával és így megkaptam a 2009-est. Ebből pedig ugyanígy állapítottam meg a 2010. év becslési eredményeit.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.<br /> Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/prognozisok-a-munkaeropiacrol<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=36331 2009-09-10T18:32:41Z

<p>Orsi31: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók, illetve prognosztizálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.<br /> <br /> Az OAM adatok alapján a hasonlóság elemzés nélkül a következőket tudtam volna tenni a foglalkoztatás alakulásának megállapítását illetően:<br /> mind a négy OAM variációban ugyanazt a módszert próbáltam volna ki, vagyis az egyes x attribútumok változását és az y attribútum változását hasonlítottam volna össze (főként az utolsó két évben). Ha a változások hasonlóak, akkor azt alkalmaztam volna a jövő évi értékek meghatározására is, de így a becslésem eltérése nagyobb lenne, mint a hasonlóság elemzési módszer használatával. Becsléseim a következőek 2010-re: összes foglalkoztatottak száma <br /> 3,68 M, munkanélküliek száma 4,03 e, a gazdasági aktívitás lecsökken 53%-ra, GDP volumenindex kb 1,5 %-kal csökken az előző évhez képest. Ezek az adatok a 2007-2008. év változásának átlagán alapulnak. Az átlagot hozzáadtam a 2008. év változásához, az így megkapott százalékos változást megszoroztam a 2008. év adatával és így megkaptam a 2009-est. Ebből pedig ugyanígy állapítottam meg a 2010. év becslési eredményeit.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzése és előrejelzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam'''[[.(itt nem azt kellene leírni, hogy mit mivel hasonlitok össze és ezáltal mit kapok, mit szeretnék megtudni…?)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A foglalkoztatás alakulásának elemzésére, prognosztizálására mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. A foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, ez a következő két évben is így várható. A munkanélküliség drasztikusan emelkedni fog.<br /> Saját becslésemhez képest az összes foglalkoztatottak száma csak kevéssel lett alacsonyabb, 3,61 M körül várható 2010-ben, a munkanélküliek számának becslése jelentősen eltér: meghaladhatja a 422 ezer főt. A GDP volumenindex csökkenése akár túllépheti a 2,5%-ot is.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb előrejelzéseket, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges. A másik problémát nagyobb gazdasági válságok előrejelzésének bizonytalansága okozhatja.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s<br /> http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2004/9/prognozisok-a-munkaeropiacrol<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Orsi31 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:HR:foglalkoztat%C3%A1s&diff=35804 2009-06-23T11:57:55Z

<p>Orsi31: Vita:HR:foglalkoztatás lapot átneveztem HR:foglalkoztatás névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[HR:foglalkoztatás]]</div>

Orsi31