https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Ottosas 2026-04-04T00:54:06Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51629 2011-10-06T13:28:01Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Ösztönös választás:<br /> <br /> - néhány szükségesnek vélt információ megszerzése (1 óra)<br /> <br /> - számításhoz szükséges keretrendszer (5 perc)<br /> <br /> - Munkaidő (15 perc)<br /> <br /> Hasonlóságelemzéssel:<br /> <br /> - adatvagyon megszerzése (1 óra)<br /> <br /> - Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(15 perc)<br /> <br /> - Szakértői munkaidő (5 perc)<br /> <br /> Látszik, hogy az új objektum bevonásánál jelent nagy előnyt, ugyanis, az adatok feltöltése után, egyből megkapjuk az eredményt, és nem kell egyesével végignéznünk valamennyi készülék paramétereit ismét.<br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet: 1 Ft = havi 15 000 Ft<br /> <br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet: 50 000 Ft<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51628 2011-10-06T13:20:00Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Ösztönös választás:<br /> <br /> - néhány szükségesnek vélt információ megszerzése (1 óra)<br /> - számításhoz szükséges keretrendszer (15 perc)<br /> <br /> Hasonlóságelemzéssel:<br /> <br /> - adatvagyon megszerzése (1 óra)<br /> - Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(15 perc)<br /> - Szakértői munkaidő<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51627 2011-10-06T13:19:33Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Ösztönös választás:<br /> <br /> - néhány szükségesnek vélt információ megszerzése (1 óra)<br /> - számításhoz szükséges keretrendszer (15 perc)<br /> <br /> Hasonlóságelemzéssel:<br /> <br /> - adatvagyon megszerzése (1 óra)<br /> - Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(15 perc)<br /> - Szakértői munkaidő<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51626 2011-10-06T13:05:41Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet: várhatóan<br /> <br /> - időfelhasználási különbözet: <br /> <br /> - értékcsökkenési különbözet:<br /> <br /> - súly különbözet:<br /> <br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet:<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51625 2011-10-06T13:05:13Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Ösztönös vélemény költségvonzatai: <br /> <br /> Adatvagyon megszerzése<br /> <br /> <br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai: <br /> <br /> Adatvagyon megszerzése<br /> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel)<br /> Szakértői munkaidő <br /> <br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet: várhatóan<br /> <br /> - időfelhasználási különbözet: <br /> <br /> - értékcsökkenési különbözet:<br /> <br /> - súly különbözet:<br /> <br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet:<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51624 2011-10-06T13:00:16Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet<br /> <br /> - időfelhasználási különbözet<br /> <br /> - értékcsökkenési különbözet<br /> <br /> - súly különbözet<br /> <br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet<br /> <br /> Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva<br /> <br /> Önkényes vélemény: 30 perc<br /> hasonlóság elemzés:10 perc<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51525 2011-10-02T19:20:00Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet<br /> <br /> - időfelhasználási különbözet<br /> <br /> - értékcsökkenési különbözet<br /> <br /> - súly különbözet<br /> <br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51524 2011-10-02T19:18:13Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Tételezzük fel, hogy érzelmi kötődés, vagy más előny nem származik bármelyik márka is legyen a leggazdaságosabb megoldás.<br /> Így kizárólagosan az számít mennyit ér meg nekem a készülék.<br /> <br /> Állapotkülönbségek:<br /> <br /> - lapköltség különbözet<br /> - időfelhasználási különbözet<br /> - értékcsökkenési különbözet<br /> - súly különbözet<br /> - iroda színvonalát befolyásoló különbözet<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51523 2011-10-02T18:44:30Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 190%-os áreltérés is lehet a piacon, ami egy 200e Ft-os készülék esetén is már 180e Ft-ot jelent.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51522 2011-10-02T18:44:00Z

<p>Ottosas: /* = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> = A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 190%-os áreltérés is lehet a piacon, ami egy 200e Ft-os készülék esetén is már 180e Ft-ot jelent.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51521 2011-10-02T18:43:42Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem: <br /> <br /> - a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) nagyobb (Y)értéket képvisel. <br /> - a formánál a nagyobb (X)- a nagyobb (Y) értéket veszi fel. <br /> - az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) növelnek az áron (Y). <br /> - a súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), az alacsonyabb (X) értékek növelik (Y) a készülék árát. <br /> - lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben a kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb (Y) értéket, azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 190%-os áreltérés is lehet a piacon, ami egy 200e Ft-os készülék esetén is már 180e Ft-ot jelent.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51520 2011-10-02T18:34:58Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) képvisel nagyobb értéket (Y). A formát, itt is a formatervezettebb - a nagyobb (X)- értékért fizetnek az emberek többet (Y), a &quot;bóvlibb&quot; kinézetű készülékek az alacsonyabbat számot veszi fel. Az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) érdemelnek jobb helyezést (Y). A súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), ahol az alacsonyabb értékek (Y) növelik a készülék értékét, veszik fel a nagyobb értéket (X). Lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb értéket (Y), azaz növelik a berendezések árát.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 190%-os áreltérés is lehet a piacon, ami egy 200e Ft-os készülék esetén is már 180e Ft-ot jelent.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51511 2011-09-29T13:47:13Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) kapta a magasabb pontszámot (Y), azaz a jobbat.<br /> A formát, itt is a formatervezettebb - a nagyobb (X)- készülék kapta a magasabb pontszámot (Y), a &quot;bóvlibb&quot; kinézetű készülékek az alacsonyabbat.<br /> Az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) érdemelnek jobb helyezést (Y). A súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), ahol az alacsonyabb értékek (Y) növelik a készülék értékét, veszik fel a nagyobb értéket (X). Lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb értéket (Y).<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 190%-os áreltérés is lehet a piacon, ami egy 200e Ft-os készülék esetén is már 180e Ft-ot jelent.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51510 2011-09-29T13:39:32Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb (X) kapta a magasabb pontszámot (Y), azaz a jobbat.<br /> A formát, itt is a formatervezettebb - a nagyobb (X)- készülék kapta a magasabb pontszámot (Y), a &quot;bóvlibb&quot; kinézetű készülékek az alacsonyabbat.<br /> Az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek (X) érdemelnek jobb helyezést (Y). A súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), ahol az alacsonyabb értékek (Y) növelik a készülék értékét, veszik fel a nagyobb értéket (X). Lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem. Mindkét esetben kisebb (X) eredmények veszik fel a nagyobb értéket (Y).<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51509 2011-09-29T13:33:06Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Az alábbi multifunkciós készülékek:<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> A vizsgálat során figyelembe vettem a sebességüket (lap/perc), ahol a gyorsabb kapta a magasabb pontszámot, azaz a jobbat.<br /> A formát, itt is a formatervezettebb készülék kapta a magasabb pontszámot, a &quot;bóvlibb&quot; kinézetű készülékek az alacsonyabbat.<br /> Az ajánlott havi terhelésnél (lap/hónap) a nagyobb teherbírású készülékek érdemelnek jobb helyezést. A súllyal (kg) és a készülék értékvesztésével (Ft), ahol az alacsonyabb értékek növelik a készülék értékét. Lapköltséget eredeti tonerre, és utángyártott tonerre is figyelembe vettem.<br /> <br /> Ezek alapján vizsgáltam, hogy melyik készüléknek a legjobb az ár/érték aránya.<br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51508 2011-09-29T13:21:06Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> ''' Attribútumok:'''<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51121 2011-09-06T18:42:30Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> <br /> HP LaserJet M3027<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Samsung SCX-5835FN<br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> <br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51120 2011-09-06T18:40:47Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához. két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51119 2011-09-06T18:36:08Z

<p>Ottosas: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> <br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51118 2011-09-06T18:31:39Z

<p>Ottosas: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet hozzá tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.<br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=51117 2011-09-06T18:25:04Z

<p>Ottosas: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában. Nincs objektív segítség, hogy melyik ár/érték arányban a jobb készülék.<br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=47395 2011-04-30T17:18:09Z

<p>Ottosas: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet bele tonert vásárolni. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne. Ez csekély szempont egy beruházáshoz, ezért ajánlatos figyelembe venni, a sebességet, az értékvesztést, valamint a lapköltség számításánál az utángyártott tonereket.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=45939 2011-01-30T17:34:31Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/so.xls]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. A legtöbb cég általában a készülék funkcióin felül, két szempontot szokott figyelembe venni, és ez alapján dönt. Mennyibe kerül a készülék, és mennyiért lehet bele tonert vásárolni. Nem veszik figyelembe különböző típusú tonereket (eredeti, utángyártott) a készülékhez, a várható értékvesztéssel sem foglalkoznak. Ezek alapján a továbbiakban vizsgált készülékek közül az első helyen a Xerox Phaser 3635 szerepelne.<br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44225 2011-01-22T06:21:55Z

<p>Ottosas: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44224 2011-01-22T06:16:47Z

<p>Ottosas: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> <br /> <br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> <br /> <br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> <br /> <br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> <br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44223 2011-01-22T06:15:26Z

<p>Ottosas: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44222 2011-01-22T06:14:58Z

<p>Ottosas: /* Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44221 2011-01-22T06:14:35Z

<p>Ottosas: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP'''<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44220 2011-01-22T06:13:20Z

<p>Ottosas: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44219 2011-01-22T06:12:47Z

<p>Ottosas: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44218 2011-01-22T06:11:58Z

<p>Ottosas: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44217 2011-01-22T06:11:30Z

<p>Ottosas: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.<br /> <br /> A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.<br /> Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.<br /> <br /> Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.<br /> <br /> Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.<br /> <br /> A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.<br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása<br /> <br /> - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján<br /> <br /> - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44216 2011-01-22T06:10:49Z

<p>Ottosas: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.<br /> <br /> A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.<br /> Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.<br /> <br /> Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.<br /> <br /> Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.<br /> <br /> A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.<br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása<br /> <br /> - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján<br /> <br /> - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44215 2011-01-22T06:08:50Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.<br /> <br /> Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.<br /> <br /> Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és &quot;teljesítményének&quot; mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek. <br /> <br /> További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit &quot;húzza a szét&quot; a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.<br /> <br /> <br /> ''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''<br /> <br /> Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.<br /> <br /> <br /> ''Kiindulási adatok''<br /> <br /> A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.<br /> <br /> <br /> <br /> '''Objektumok'''<br /> <br /> 30. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 34. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 35. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 74. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok'''<br /> <br /> A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:<br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !attribútum megnevezése<br /> !mértékegység<br /> !irány<br /> <br /> |-<br /> | I. Internet használat első éve<br /> | align=&quot;center&quot; | év<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | II. Vállalkozás mérete<br /> | align=&quot;center&quot; | fő<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | III. E-innovátor attitűd<br /> | align=&quot;center&quot; | fokozat<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | IV. Elektronikus értékesítés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | V. Elektronikus beszerzés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.<br /> <br /> A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.<br /> <br /> Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.<br /> <br /> Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.<br /> <br /> Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.<br /> <br /> A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.<br /> Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.<br /> <br /> Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.<br /> <br /> Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.<br /> <br /> A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.<br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása<br /> <br /> - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján<br /> <br /> - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44214 2011-01-22T06:04:43Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]<br /> Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&amp;string=Badinszky itt]<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> <br /> Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, <br /> az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, <br /> hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse. <br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> <br /> Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján. <br /> <br /> Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban.<br /> <br /> A nagyvállalatok, ellentétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.<br /> <br /> Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége.<br /> <br /> Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi földrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.<br /> <br /> Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.<br /> <br /> Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.<br /> <br /> Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.<br /> <br /> A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.<br /> <br /> PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.<br /> <br /> Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.<br /> <br /> Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.<br /> Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.<br /> <br /> Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek. <br /> <br /> Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.<br /> <br /> Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)<br /> <br /> Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. <br /> Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.<br /> Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:<br /> <br /> • A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?<br /> <br /> • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?<br /> <br /> • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.<br /> <br /> Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.<br /> Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''<br /> Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra. <br /> <br /> A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...<br /> <br /> <br /> MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!<br /> <br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.<br /> <br /> Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.<br /> <br /> Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és &quot;teljesítményének&quot; mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek. <br /> <br /> További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit &quot;húzza a szét&quot; a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.<br /> <br /> <br /> ''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''<br /> <br /> Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.<br /> <br /> <br /> ''Kiindulási adatok''<br /> <br /> A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.<br /> <br /> <br /> <br /> '''Objektumok'''<br /> <br /> 30. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 34. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 35. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 74. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok'''<br /> <br /> A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:<br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !attribútum megnevezése<br /> !mértékegység<br /> !irány<br /> <br /> |-<br /> | I. Internet használat első éve<br /> | align=&quot;center&quot; | év<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | II. Vállalkozás mérete<br /> | align=&quot;center&quot; | fő<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | III. E-innovátor attitűd<br /> | align=&quot;center&quot; | fokozat<br /> | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | IV. Elektronikus értékesítés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> |-<br /> | V. Elektronikus beszerzés aránya<br /> | align=&quot;center&quot; | %<br /> | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel<br /> <br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.<br /> <br /> A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.<br /> <br /> Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.<br /> <br /> Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.<br /> <br /> Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.<br /> <br /> A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.<br /> Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.<br /> <br /> Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.<br /> <br /> Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.<br /> <br /> A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.<br /> <br /> <br /> '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:<br /> <br /> - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása<br /> <br /> - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján<br /> <br /> - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)<br /> <br /> == A válaszokat befolyásoló tényezők ==<br /> <br /> Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)<br /> <br /> 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. <br /> <br /> 5. Pivot tábla elkészítése. <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása) <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)<br /> <br /> <br /> Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A számítások a következő eredményekre vezetnek:<br /> <br /> - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)<br /> <br /> - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban<br /> <br /> - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora<br /> <br /> - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora<br /> <br /> <br /> <br /> '''SOLVER eredménye'''<br /> <br /> A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:<br /> <br /> <br /> {||rules=cols border=1<br /> <br /> <br /> !cég sorszáma<br /> !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)<br /> !COCO becslés (Y*)<br /> !Különbség<br /> !Ítélet (10%-os határ)<br /> !% (eltérés)<br /> <br /> |-<br /> | 30<br /> | align=&quot;right&quot; | 9 900 000<br /> | align=&quot;right&quot; | 18 999 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -8 999 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -47,62%<br /> <br /> |-<br /> | 34<br /> | align=&quot;right&quot;| 19 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 900 001<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 4,76%<br /> <br /> |-<br /> | 35<br /> | align=&quot;right&quot;| 27 000 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 18 899 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 8 100 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 42,86%<br /> <br /> |-<br /> |bgcolor=&quot;#FF8C00&quot;| 58<br /> | align=&quot;right&quot;| 2 500 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| -33 249 999<br /> | keveset költ<br /> | align=&quot;right&quot;| -93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 74<br /> | align=&quot;right&quot;| 69 800 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 749 999<br /> | align=&quot;right&quot;| 35 250 001<br /> | sokat költ<br /> | align=&quot;right&quot;| 93,01%<br /> <br /> |-<br /> | 97<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 630 000<br /> | align=&quot;right&quot;| 30 629 998<br /> | align=&quot;right&quot;| 2<br /> | arányos ráfordítás<br /> | align=&quot;right&quot;| 0,00%<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.<br /> A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:<br /> <br /> • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)<br /> <br /> • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra&quot;, B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra&quot;<br /> <br /> <br /> A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.<br /> <br /> <br /> '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.<br /> A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez <br /> <br /> az internet használat első éve 13,23%,<br /> <br /> a cég mérete 36,60%,<br /> <br /> az e-innovátor attitűd 15,01%,<br /> <br /> az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 8,79%<br /> <br /> arányban járultak hozzá.<br /> <br /> <br /> Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:<br /> <br /> az internet használat első éve 25,94%,<br /> <br /> az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.<br /> <br /> <br /> Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor'''<br /> <br /> A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)<br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. cég mérete<br /> <br /> 2. az internet használat első éve<br /> <br /> 3. az elektronikus beszerzés aránya<br /> <br /> 4. az elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 5. az e-innovátor attitűd.<br /> <br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''<br /> <br /> Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)<br /> Ezek szerint &quot;kiesik&quot; két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. <br /> <br /> A rangsor a következő lett így az attribútumok között:<br /> <br /> 1. elektronikus értékesítés aránya<br /> <br /> 2. internet használatának első éve<br /> <br /> 3. e-innovátor attitűd<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.<br /> <br /> Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.<br /> <br /> A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.<br /> <br /> Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.<br /> <br /> Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:<br /> <br /> <br /> I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet &quot;értek el&quot; az összehasonlított attribútumok tekintetében.<br /> <br /> II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.<br /> <br /> III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.<br /> <br /> <br /> Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.<br /> <br /> Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. <br /> Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? <br /> Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. <br /> Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?<br /> <br /> <br /> '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.<br /> <br /> <br /> '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''<br /> <br /> Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)<br /> <br /> A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.<br /> <br /> A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. <br /> Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.<br /> <br /> <br /> '''GYŐZTES hirdetése'''<br /> <br /> Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.<br /> <br /> == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==<br /> <br /> A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.<br /> <br /> Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban &quot;hangolhatja&quot; be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. <br /> Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.<br /> <br /> Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.<br /> <br /> Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.<br /> <br /> Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:<br /> <br /> <br /> 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?<br /> <br /> 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?<br /> <br /> 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?<br /> <br /> <br /> Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.<br /> <br /> Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).<br /> <br /> Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.<br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==<br /> <br /> '''Felhasznált irodalom'''<br /> <br /> Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.<br /> <br /> Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.<br /> <br /> Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés<br /> <br /> Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.<br /> <br /> Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.<br /> <br /> Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.<br /> <br /> Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.<br /> <br /> ''Elektronikus:''<br /> <br /> Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)<br /> <br /> Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44213 2011-01-22T06:00:52Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> <br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44212 2011-01-22T05:52:56Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> <br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44211 2011-01-22T05:48:15Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44210 2011-01-22T05:47:32Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> '''=A tervezett alkalmazás/megoldás címe='''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44209 2011-01-22T05:45:55Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> '''=A tervezett alkalmazás/megoldás címe='''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> <br /> <br /> <br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44208 2011-01-22T05:44:43Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> <br /> <br /> ==Forrás==<br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44207 2011-01-22T05:39:35Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>==Forrás==<br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44206 2011-01-22T05:38:22Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár - becsült ár (eFt) Különbség (%)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44205 2011-01-22T05:32:50Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> [[Fájl:Pelda.jpg]] <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44204 2011-01-22T05:31:27Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div><br /> <br /> ='''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''=<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> ='''A feladat előtörténete:'''=<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> [[Fájl:Pelda.jpg]] <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44203 2011-01-22T05:29:32Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> '''<br /> <br /> A feladat előtörténete:'''<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> [[Fájl:Pelda.jpg]] <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44202 2011-01-22T05:24:48Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> '''<br /> <br /> A feladat előtörténete:'''<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> [[Fájl:Pelda.jpg]] <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> <br /> <br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> <br /> '''<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''<br /> <br /> <br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> <br /> <br /> Ebből látszik, hogy a<br /> <br /> <br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> <br /> <br /> Sebesség: 12,99%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> <br /> <br /> Súly: 13,51%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> <br /> <br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> <br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> <br /> <br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> <br /> <br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> <br /> <br /> Súly: 18,41%<br /> <br /> <br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> <br /> <br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> <br /> '''Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' <br /> <br /> <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> <br /> <br /> '''Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP''' <br /> <br /> '''Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)'''<br /> <br /> <br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> ''Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:''<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44201 2011-01-22T05:20:49Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> '''<br /> <br /> A feladat előtörténete:'''<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> <br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év <br /> végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> <br /> <br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> <br /> <br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> <br /> <br /> 5. Pivot tábla<br /> <br /> <br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> <br /> <br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> <br /> <br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' <br /> <br /> <br /> ''Solver eredménye:''<br /> <br /> <br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik,<br /> míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása<br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> Ebből látszik, hogy a<br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> Sebesség: 12,99%<br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> Súly: 13,51%<br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> Súly: 18,41%<br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP <br /> <br /> Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)<br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44200 2011-01-22T05:15:40Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> '''<br /> <br /> A feladat előtörténete:'''<br /> <br /> <br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> <br /> <br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> <br /> <br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> <br /> <br /> '''A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája'''<br /> <br /> <br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> <br /> <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> <br /> <br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> <br /> <br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> <br /> <br /> '''A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> <br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> <br /> <br /> ''' Objektumok:'''<br /> <br /> [[Fájl:Pelda.jpg]]<br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok''' <br /> <br /> <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> <br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> 5. Pivot tábla<br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) <br /> Solver eredménye:<br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik,<br /> míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása<br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> Ebből látszik, hogy a<br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> Sebesség: 12,99%<br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> Súly: 13,51%<br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> Súly: 18,41%<br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP <br /> <br /> Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)<br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Multifunkci%C3%B3s_nyomtat%C3%B3k&diff=44199 2011-01-22T05:08:32Z

<p>Ottosas: </p> <hr /> <div>'''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.<br /> A feladat előtörténete:<br /> Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.<br /> Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.<br /> Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében. <br /> A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet. <br /> A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.<br /> Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.<br /> Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.<br /> A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.<br /> Objektumok:<br /> Canon i-SENSYS MF9130<br /> HP LaserJet M3027<br /> OKI MB480<br /> Samsung SCX-5835FN<br /> Xerox Phaser 3635 MFP<br /> Attribútumok:<br /> Attribútum mértékegység irány<br /> Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb<br /> Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb<br /> Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Súly kg kisebb a kedvezőbb<br /> Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb<br /> Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb<br /> <br /> Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.<br /> A feladat által érintett célcsoportok <br /> Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.<br /> A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.<br /> A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) <br /> 1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)<br /> 2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )<br /> 3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása<br /> 4. Adatok összegyűjtése<br /> 5. Pivot tábla<br /> 6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)<br /> 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)<br /> 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.<br /> <br /> Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) <br /> Solver eredménye:<br /> Készülék ár (eFt) COCO javasolt ár (eFt) Piaci ár és a becsült ár közötti különbség (eFt) Különbség (százalékban)<br /> <br /> <br /> Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77%<br /> HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00%<br /> OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00%<br /> Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00%<br /> Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%<br /> <br /> A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.<br /> A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik,<br /> míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik.<br /> A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.<br /> Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása<br /> Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát az „elemzés” munkalap „EGYES TULAJDONSÁGOK ARÁNYA COCO ELEMZÉS SZERINT” táblázat mutatja.<br /> Ebből látszik, hogy a<br /> HP LaserJet M3027 esetében<br /> Sebesség: 12,99%<br /> Dizájn, márka: 31,98%<br /> Ajánlott havi terhelés: 8,23<br /> Súly: 13,51%<br /> Értékvesztés: 11,52%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 8,73%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 13,05%<br /> Ezzel szemben:<br /> <br /> OKI MB480<br /> <br /> Sebesség: 17,70%<br /> Dizájn, márka: 3,82%<br /> Ajánlott havi terhelés: 11,21%<br /> Súly: 18,41%<br /> Értékvesztés: 15,71%<br /> Lapköltség (eredeti tonerrel): 15,36%<br /> Lapköltség (utángyártott tonerrel): 17,79%<br /> <br /> Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) <br /> Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a<br /> Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP <br /> <br /> Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)<br /> A fentiek alapján lehetőség adódik arra, hogy a SOLVER-t újraértékelje egy-egy adat módosításával, és azoknak a változásait tudja megfigyelni, hogy egy attribútum hogyan, milyen befolyással van az eredményre.<br /> A COCO módszertan az objektív alapokra támaszkodik, már szinte túlságosan is az. Mint minden módszer ez is felvet néhány kérdést:<br /> Az elemzést az alábbi adatok torzíthatják:<br /> - 5%-os lefedettségre vannak a tonerek kalibrálva. Nem lehet tudni, hogy a festék felhasználás hogyan tér el ettől sűrűbb, vagy ritkább lefedettség esetén. <br /> - Várható meghibásodások számát, összegét nem tudjuk előre, csak megbecsülni tudjuk<br /> - Mennyire volt szakszerű az attribútumok összeállítása?<br /> - Más objektumok felsorakoztatásával is ugyanezt az eredményt kapnánk?<br /> - Az adatok közötti különbség nagysága tényleg elhanyagolható?<br /> Az elemzést természetesen az is torzítja, hogy nagyon kevés elem lett belevonva, inkább egy útmutató kívánt lenni, ahhoz, hogy egy döntés meghozatala előtt ebből a perspektívából (is) érdemes vizsgálatot tennünk.</div>

Ottosas