https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=PetoI 2026-05-07T12:01:37Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Term%C3%A9szettudom%C3%A1nyi_karok_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se&diff=52582 2011-11-23T16:16:11Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>'''Forrás:''' [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/termtud_karok.xlsx]<br /> <br /> '''A feladat előtörténete'''<br /> <br /> Mindenkire nehéz döntés vár a középiskolai tanulmányai utolsó évében, hogy merre tovább? <br /> Sok tanulót érdekelnek a természettudományok, sokan szeretnének állatokkal, növényekkel, a környezetünkkel foglalkozni, éppen ezért érdemes elvégezni egyfajta vizsgálatot annak érdekében, hogy a széles kínálatból melyiket érdemes választani ahhoz, hogy a lehető legversenyképesebb diplomát kapjuk a kezünkbe tanulmányaink befejeztével. <br /> Nagyon sok fiatal szeretne állatorvos lenni, ezért nagyon érdekes téma, hogy milyen esélyeik vannak bejutni. Nagyon nagy túl jelentkezés van erre a szakra évek óta. Nagyon magas pontszámot kell elérni a bejutáshoz. <br /> <br /> ''' A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése'''<br /> <br /> Olyan kérdésekre ad választ, hogy melyik középiskolába éri meg járni, hogy nagyobb eséllyel bejusson az ember erre a szakra.Arra is választ kaphatunk, hogy mekkora túljelentkezés van. A felvett hallgatok pontjai. Ebből kiderül mennyit is kell ahhoz minimálisan teljesíteni, hogy bejuthasson valaki erre a szakra. Az adott intézményben az akadémiai doktorok aránya milyen. <br /> <br /> ''' A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> Az adatokat, az internetről gyűjtöttük össze, a mellékelt excel táblázatban látható <br /> <br /> Az egyetemek és az évek kombinációja: 10 egyetem * 5 év. <br /> <br /> <br /> Egyetemek: <br /> <br /> 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Természettudományi Kar (BME-TTK) <br /> <br /> 2. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar (ELTE - TTK) <br /> <br /> 3. Eszterházy Károly Főiskola - Természettudományi Kar (EKF - TTK) <br /> <br /> 4. Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar (ME - MFK) <br /> <br /> 5. Nyíregyházi Főiskola - Természettudományi és Informatikai Kar (NYF- TTIK) <br /> <br /> 6. Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar (NYME- EMK) <br /> <br /> 7. Pannon Egyetem - Mérnöki Kar (PE- MK) <br /> <br /> 8. Pécsi Tudományegyetem - Természettudományi Kar ( PTE - TTK) <br /> <br /> 9. Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE - TTIK) <br /> <br /> 10. Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi Kar (SZIE - ÁOTK) <br /> <br /> ''' Attribútumok''' <br /> <br /> (X, Y oszlopok) Évek<br /> Évek: = <br /> <br /> - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010 <br /> <br /> 1. Egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 2. Felvételiben legjobb középiskolából jött (fő) <br /> <br /> 3. Felvettek pontátlaga (%) <br /> <br /> 4. Jelentkezők száma első helyen (fő) <br /> <br /> 5. Jelentkezőkből bejutottak aránya (%) <br /> <br /> 6. Minősített oktatók aránya az összes teljes munkaidőben dolgozó oktatóból (%) <br /> <br /> 7. Minősített oktatók száma (fő) <br /> <br /> 8. OKTV helyezettek száma (fő) <br /> <br /> 9. OTDK helyezésre jutó nappalisok száma (fő) <br /> <br /> 10. Összes teljes munkaidős oktató száma (fő) <br /> <br /> 11. PhD fokozatot szerzők száma (fő) <br /> <br /> 12. PhD hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 13. Akadémiai doktorok arány a teljes munkaidős oktatók számából (%) <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok'''<br /> <br /> - felmérésben, kutatásban részt vevő egyetemek <br /> <br /> - felvételiző leendő hallgatók <br /> <br /> - Oktatási Minisztérium <br /> <br /> - felvi.hu <br /> <br /> <br /> Minden felsorolt csoportot érint a vizsgálat, hiszen hasznos információkat szerezhetnek a &quot;piacon&quot; betöltött pozíciójukról, vagyis arról, hogy hol helyezkednek el a ranglistán. <br /> Frissen érettségizett diákok. Akik fevételi elött állnak. Olyan diplomások akik PHD képzésre akarnak bejutni.<br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet: - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése - döntések helyességének növelése - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> 1. lépés az állatorvosi tanulmányokkal kapcsolatos statisztikai adatok táblázatba való összesítése 2. lépés az adatok alapján Privot tábla készítése 3. lépés az adatokból preferencia alapján rangsorolni 4. lépés Coco táblázat elkészítése 5. lépés solver program <br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY'''<br /> <br /> Hipotézisünk során azt vizsgáltuk hogy a SZIE állatorvosi karára magas pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen. A vizsgálataink alátámasztották, hogy magas pontokat kell elérni ahhoz, hogy valaki bejuthasson. Ehhez kutatásaink alapján szükséges egy jó középiskolába járni. Még vizsgáltuk az akadémia doktorok arányát is ezen a karon a többi karhoz viszonyítva elég magas ez az arány. Ennek a modellnek a hibája az, hogy nagy mértékben attól függ hogy az adott évben hányan jelentkeznek, és a jelentkezetteknek milyen lett az érettségijük. Igazából csak abban lehet bízni, hogy egyes szakokra nem csökken az érdeklődés az évek alatt.<br /> Hipotézisünk több esélye van bejutnia valakinek az Eszterházi Károly főiskola bármely szakára mint egy Budapesti főiskola vagy egyetem szakára. Kutatásaink alátámasztották a hipotézisünket. Jóval alacsonyabbak a pontok az Eszterházi Károly főiskola szakaira mint ugyan azon szakokra az ELTE-n. Ennek magyarázata lehet az is hogy a vidéki diákok előszeretettel jönnek Budapestre, illetve a Budapesti diákok nem szívesen mennek vidékre. Eger már túl mesze van egy Pestinek ahoz, hogy bejárós legyen. Levelező szakjain már más a helyzet, mert ott már jelentősen vannak Pestiek, mivel kényelmesen megtudják oldani a havonta 1-2 alkalommal való leutazást. Tehát ha valaki bejelöli az Eszterházi Károly főiskolát nagyobb eséllyel bejuthat.<br /> Hipotézisünk az volt hogy elég nehéz bejutni a BME-re, és elég kevesen maradnak ott PHD képzésre. Kutatásaink során alátámasztást nyertek a feltevéseink. Év tizedek óta kimagasló tanulmányi átlag szükséges ahoz, hogy valaki felvételt tudjon nyerni ebbe az intézménybe. A kutatás alapján az mindenképpen javítja a bejutás esélyét ha valaki egy neves jó középiskolának volt a tanulója. Illetve ha matematikából fizikából fakultációkon vett részt. A PHD képzésekre egyik egyetemen se túl magas az érdeklődés ez itt sincs másképpen. Az egyetemek célja a közeljövőben hogy ezen változtasson, és meghozza a kedvet rá.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Term%C3%A9szettudom%C3%A1nyi_karok_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se&diff=52581 2011-11-23T16:15:56Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>'''Forrás:''' [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/termtud_karok.xlsx]<br /> <br /> '''Természettudományi karok összhasonlítása'''<br /> <br /> <br /> <br /> '''A feladat előtörténete'''<br /> <br /> Mindenkire nehéz döntés vár a középiskolai tanulmányai utolsó évében, hogy merre tovább? <br /> Sok tanulót érdekelnek a természettudományok, sokan szeretnének állatokkal, növényekkel, a környezetünkkel foglalkozni, éppen ezért érdemes elvégezni egyfajta vizsgálatot annak érdekében, hogy a széles kínálatból melyiket érdemes választani ahhoz, hogy a lehető legversenyképesebb diplomát kapjuk a kezünkbe tanulmányaink befejeztével. <br /> Nagyon sok fiatal szeretne állatorvos lenni, ezért nagyon érdekes téma, hogy milyen esélyeik vannak bejutni. Nagyon nagy túl jelentkezés van erre a szakra évek óta. Nagyon magas pontszámot kell elérni a bejutáshoz. <br /> <br /> ''' A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése'''<br /> <br /> Olyan kérdésekre ad választ, hogy melyik középiskolába éri meg járni, hogy nagyobb eséllyel bejusson az ember erre a szakra.Arra is választ kaphatunk, hogy mekkora túljelentkezés van. A felvett hallgatok pontjai. Ebből kiderül mennyit is kell ahhoz minimálisan teljesíteni, hogy bejuthasson valaki erre a szakra. Az adott intézményben az akadémiai doktorok aránya milyen. <br /> <br /> ''' A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> Az adatokat, az internetről gyűjtöttük össze, a mellékelt excel táblázatban látható <br /> <br /> Az egyetemek és az évek kombinációja: 10 egyetem * 5 év. <br /> <br /> <br /> Egyetemek: <br /> <br /> 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Természettudományi Kar (BME-TTK) <br /> <br /> 2. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar (ELTE - TTK) <br /> <br /> 3. Eszterházy Károly Főiskola - Természettudományi Kar (EKF - TTK) <br /> <br /> 4. Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar (ME - MFK) <br /> <br /> 5. Nyíregyházi Főiskola - Természettudományi és Informatikai Kar (NYF- TTIK) <br /> <br /> 6. Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar (NYME- EMK) <br /> <br /> 7. Pannon Egyetem - Mérnöki Kar (PE- MK) <br /> <br /> 8. Pécsi Tudományegyetem - Természettudományi Kar ( PTE - TTK) <br /> <br /> 9. Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE - TTIK) <br /> <br /> 10. Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi Kar (SZIE - ÁOTK) <br /> <br /> ''' Attribútumok''' <br /> <br /> (X, Y oszlopok) Évek<br /> Évek: = <br /> <br /> - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010 <br /> <br /> 1. Egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 2. Felvételiben legjobb középiskolából jött (fő) <br /> <br /> 3. Felvettek pontátlaga (%) <br /> <br /> 4. Jelentkezők száma első helyen (fő) <br /> <br /> 5. Jelentkezőkből bejutottak aránya (%) <br /> <br /> 6. Minősített oktatók aránya az összes teljes munkaidőben dolgozó oktatóból (%) <br /> <br /> 7. Minősített oktatók száma (fő) <br /> <br /> 8. OKTV helyezettek száma (fő) <br /> <br /> 9. OTDK helyezésre jutó nappalisok száma (fő) <br /> <br /> 10. Összes teljes munkaidős oktató száma (fő) <br /> <br /> 11. PhD fokozatot szerzők száma (fő) <br /> <br /> 12. PhD hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 13. Akadémiai doktorok arány a teljes munkaidős oktatók számából (%) <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok'''<br /> <br /> - felmérésben, kutatásban részt vevő egyetemek <br /> <br /> - felvételiző leendő hallgatók <br /> <br /> - Oktatási Minisztérium <br /> <br /> - felvi.hu <br /> <br /> <br /> Minden felsorolt csoportot érint a vizsgálat, hiszen hasznos információkat szerezhetnek a &quot;piacon&quot; betöltött pozíciójukról, vagyis arról, hogy hol helyezkednek el a ranglistán. <br /> Frissen érettségizett diákok. Akik fevételi elött állnak. Olyan diplomások akik PHD képzésre akarnak bejutni.<br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet: - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése - döntések helyességének növelése - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> 1. lépés az állatorvosi tanulmányokkal kapcsolatos statisztikai adatok táblázatba való összesítése 2. lépés az adatok alapján Privot tábla készítése 3. lépés az adatokból preferencia alapján rangsorolni 4. lépés Coco táblázat elkészítése 5. lépés solver program <br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY'''<br /> <br /> Hipotézisünk során azt vizsgáltuk hogy a SZIE állatorvosi karára magas pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen. A vizsgálataink alátámasztották, hogy magas pontokat kell elérni ahhoz, hogy valaki bejuthasson. Ehhez kutatásaink alapján szükséges egy jó középiskolába járni. Még vizsgáltuk az akadémia doktorok arányát is ezen a karon a többi karhoz viszonyítva elég magas ez az arány. Ennek a modellnek a hibája az, hogy nagy mértékben attól függ hogy az adott évben hányan jelentkeznek, és a jelentkezetteknek milyen lett az érettségijük. Igazából csak abban lehet bízni, hogy egyes szakokra nem csökken az érdeklődés az évek alatt.<br /> Hipotézisünk több esélye van bejutnia valakinek az Eszterházi Károly főiskola bármely szakára mint egy Budapesti főiskola vagy egyetem szakára. Kutatásaink alátámasztották a hipotézisünket. Jóval alacsonyabbak a pontok az Eszterházi Károly főiskola szakaira mint ugyan azon szakokra az ELTE-n. Ennek magyarázata lehet az is hogy a vidéki diákok előszeretettel jönnek Budapestre, illetve a Budapesti diákok nem szívesen mennek vidékre. Eger már túl mesze van egy Pestinek ahoz, hogy bejárós legyen. Levelező szakjain már más a helyzet, mert ott már jelentősen vannak Pestiek, mivel kényelmesen megtudják oldani a havonta 1-2 alkalommal való leutazást. Tehát ha valaki bejelöli az Eszterházi Károly főiskolát nagyobb eséllyel bejuthat.<br /> Hipotézisünk az volt hogy elég nehéz bejutni a BME-re, és elég kevesen maradnak ott PHD képzésre. Kutatásaink során alátámasztást nyertek a feltevéseink. Év tizedek óta kimagasló tanulmányi átlag szükséges ahoz, hogy valaki felvételt tudjon nyerni ebbe az intézménybe. A kutatás alapján az mindenképpen javítja a bejutás esélyét ha valaki egy neves jó középiskolának volt a tanulója. Illetve ha matematikából fizikából fakultációkon vett részt. A PHD képzésekre egyik egyetemen se túl magas az érdeklődés ez itt sincs másképpen. Az egyetemek célja a közeljövőben hogy ezen változtasson, és meghozza a kedvet rá.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Term%C3%A9szettudom%C3%A1nyi_karok_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se&diff=52580 2011-11-23T16:15:19Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>'''Forrás:''' [http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/termtud_karok.xlsx]<br /> <br /> '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> <br /> '''A feladat előtörténete'''<br /> <br /> Mindenkire nehéz döntés vár a középiskolai tanulmányai utolsó évében, hogy merre tovább? <br /> Sok tanulót érdekelnek a természettudományok, sokan szeretnének állatokkal, növényekkel, a környezetünkkel foglalkozni, éppen ezért érdemes elvégezni egyfajta vizsgálatot annak érdekében, hogy a széles kínálatból melyiket érdemes választani ahhoz, hogy a lehető legversenyképesebb diplomát kapjuk a kezünkbe tanulmányaink befejeztével. <br /> Nagyon sok fiatal szeretne állatorvos lenni, ezért nagyon érdekes téma, hogy milyen esélyeik vannak bejutni. Nagyon nagy túl jelentkezés van erre a szakra évek óta. Nagyon magas pontszámot kell elérni a bejutáshoz. <br /> <br /> ''' A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése'''<br /> <br /> Olyan kérdésekre ad választ, hogy melyik középiskolába éri meg járni, hogy nagyobb eséllyel bejusson az ember erre a szakra.Arra is választ kaphatunk, hogy mekkora túljelentkezés van. A felvett hallgatok pontjai. Ebből kiderül mennyit is kell ahhoz minimálisan teljesíteni, hogy bejuthasson valaki erre a szakra. Az adott intézményben az akadémiai doktorok aránya milyen. <br /> <br /> ''' A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> Az adatokat, az internetről gyűjtöttük össze, a mellékelt excel táblázatban látható <br /> <br /> Az egyetemek és az évek kombinációja: 10 egyetem * 5 év. <br /> <br /> <br /> Egyetemek: <br /> <br /> 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Természettudományi Kar (BME-TTK) <br /> <br /> 2. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar (ELTE - TTK) <br /> <br /> 3. Eszterházy Károly Főiskola - Természettudományi Kar (EKF - TTK) <br /> <br /> 4. Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar (ME - MFK) <br /> <br /> 5. Nyíregyházi Főiskola - Természettudományi és Informatikai Kar (NYF- TTIK) <br /> <br /> 6. Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar (NYME- EMK) <br /> <br /> 7. Pannon Egyetem - Mérnöki Kar (PE- MK) <br /> <br /> 8. Pécsi Tudományegyetem - Természettudományi Kar ( PTE - TTK) <br /> <br /> 9. Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE - TTIK) <br /> <br /> 10. Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi Kar (SZIE - ÁOTK) <br /> <br /> ''' Attribútumok''' <br /> <br /> (X, Y oszlopok) Évek<br /> Évek: = <br /> <br /> - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010 <br /> <br /> 1. Egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 2. Felvételiben legjobb középiskolából jött (fő) <br /> <br /> 3. Felvettek pontátlaga (%) <br /> <br /> 4. Jelentkezők száma első helyen (fő) <br /> <br /> 5. Jelentkezőkből bejutottak aránya (%) <br /> <br /> 6. Minősített oktatók aránya az összes teljes munkaidőben dolgozó oktatóból (%) <br /> <br /> 7. Minősített oktatók száma (fő) <br /> <br /> 8. OKTV helyezettek száma (fő) <br /> <br /> 9. OTDK helyezésre jutó nappalisok száma (fő) <br /> <br /> 10. Összes teljes munkaidős oktató száma (fő) <br /> <br /> 11. PhD fokozatot szerzők száma (fő) <br /> <br /> 12. PhD hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 13. Akadémiai doktorok arány a teljes munkaidős oktatók számából (%) <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok'''<br /> <br /> - felmérésben, kutatásban részt vevő egyetemek <br /> <br /> - felvételiző leendő hallgatók <br /> <br /> - Oktatási Minisztérium <br /> <br /> - felvi.hu <br /> <br /> <br /> Minden felsorolt csoportot érint a vizsgálat, hiszen hasznos információkat szerezhetnek a &quot;piacon&quot; betöltött pozíciójukról, vagyis arról, hogy hol helyezkednek el a ranglistán. <br /> Frissen érettségizett diákok. Akik fevételi elött állnak. Olyan diplomások akik PHD képzésre akarnak bejutni.<br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet: - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése - döntések helyességének növelése - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> 1. lépés az állatorvosi tanulmányokkal kapcsolatos statisztikai adatok táblázatba való összesítése 2. lépés az adatok alapján Privot tábla készítése 3. lépés az adatokból preferencia alapján rangsorolni 4. lépés Coco táblázat elkészítése 5. lépés solver program <br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY'''<br /> <br /> Hipotézisünk során azt vizsgáltuk hogy a SZIE állatorvosi karára magas pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen. A vizsgálataink alátámasztották, hogy magas pontokat kell elérni ahhoz, hogy valaki bejuthasson. Ehhez kutatásaink alapján szükséges egy jó középiskolába járni. Még vizsgáltuk az akadémia doktorok arányát is ezen a karon a többi karhoz viszonyítva elég magas ez az arány. Ennek a modellnek a hibája az, hogy nagy mértékben attól függ hogy az adott évben hányan jelentkeznek, és a jelentkezetteknek milyen lett az érettségijük. Igazából csak abban lehet bízni, hogy egyes szakokra nem csökken az érdeklődés az évek alatt.<br /> Hipotézisünk több esélye van bejutnia valakinek az Eszterházi Károly főiskola bármely szakára mint egy Budapesti főiskola vagy egyetem szakára. Kutatásaink alátámasztották a hipotézisünket. Jóval alacsonyabbak a pontok az Eszterházi Károly főiskola szakaira mint ugyan azon szakokra az ELTE-n. Ennek magyarázata lehet az is hogy a vidéki diákok előszeretettel jönnek Budapestre, illetve a Budapesti diákok nem szívesen mennek vidékre. Eger már túl mesze van egy Pestinek ahoz, hogy bejárós legyen. Levelező szakjain már más a helyzet, mert ott már jelentősen vannak Pestiek, mivel kényelmesen megtudják oldani a havonta 1-2 alkalommal való leutazást. Tehát ha valaki bejelöli az Eszterházi Károly főiskolát nagyobb eséllyel bejuthat.<br /> Hipotézisünk az volt hogy elég nehéz bejutni a BME-re, és elég kevesen maradnak ott PHD képzésre. Kutatásaink során alátámasztást nyertek a feltevéseink. Év tizedek óta kimagasló tanulmányi átlag szükséges ahoz, hogy valaki felvételt tudjon nyerni ebbe az intézménybe. A kutatás alapján az mindenképpen javítja a bejutás esélyét ha valaki egy neves jó középiskolának volt a tanulója. Illetve ha matematikából fizikából fakultációkon vett részt. A PHD képzésekre egyik egyetemen se túl magas az érdeklődés ez itt sincs másképpen. Az egyetemek célja a közeljövőben hogy ezen változtasson, és meghozza a kedvet rá.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Term%C3%A9szettudom%C3%A1nyi_karok_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se&diff=52396 2011-11-17T07:05:08Z

<p>PetoI: Xxxxxxxxx lapot átneveztem Természettudományi karok értékelése névre</p> <hr /> <div>'''Forrás'''<br /> [[természettudományi karok.xls]]<br /> <br /> '''A tervezett alkalmazás/megoldás címe'''<br /> <br /> <br /> <br /> '''A feladat előtörténete'''<br /> <br /> Mindenkire nehéz döntés vár a középiskolai tanulmányai utolsó évében, hogy merre tovább? <br /> Sok tanulót érdekelnek a természettudományok, sokan szeretnének állatokkal, növényekkel, a környezetünkkel foglalkozni, éppen ezért érdemes elvégezni egyfajta vizsgálatot annak érdekében, hogy a széles kínálatból melyiket érdemes választani ahhoz, hogy a lehető legversenyképesebb diplomát kapjuk a kezünkbe tanulmányaink befejeztével. <br /> Nagyon sok fiatal szeretne állatorvos lenni, ezért nagyon érdekes téma, hogy milyen esélyeik vannak bejutni. Nagyon nagy túl jelentkezés van erre a szakra évek óta. Nagyon magas pontszámot kell elérni a bejutáshoz. <br /> <br /> ''' A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése'''<br /> <br /> Olyan kérdésekre ad választ, hogy melyik középiskolába éri meg járni, hogy nagyobb eséllyel bejusson az ember erre a szakra.Arra is választ kaphatunk, hogy mekkora túljelentkezés van. A felvett hallgatok pontjai. Ebből kiderül mennyit is kell ahhoz minimálisan teljesíteni, hogy bejuthasson valaki erre a szakra. Az adott intézményben az akadémiai doktorok aránya milyen. <br /> <br /> ''' A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)'''<br /> <br /> Az adatokat, az internetről gyűjtöttük össze, a mellékelt excel táblázatban látható <br /> <br /> Az egyetemek és az évek kombinációja: 10 egyetem * 5 év. <br /> <br /> <br /> Egyetemek: <br /> <br /> 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Természettudományi Kar (BME-TTK) <br /> <br /> 2. Eötvös Lóránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar (ELTE - TTK) <br /> <br /> 3. Eszterházy Károly Főiskola - Természettudományi Kar (EKF - TTK) <br /> <br /> 4. Miskolci Egyetem - Műszaki Földtudományi Kar (ME - MFK) <br /> <br /> 5. Nyíregyházi Főiskola - Természettudományi és Informatikai Kar (NYF- TTIK) <br /> <br /> 6. Nyugat-magyarországi Egyetem - Erdőmérnöki Kar (NYME- EMK) <br /> <br /> 7. Pannon Egyetem - Mérnöki Kar (PE- MK) <br /> <br /> 8. Pécsi Tudományegyetem - Természettudományi Kar ( PTE - TTK) <br /> <br /> 9. Szegedi Tudományegyetem - Természettudományi és Informatikai Kar (SZTE - TTIK) <br /> <br /> 10. Szent István Egyetem - Állatorvos-tudományi Kar (SZIE - ÁOTK) <br /> <br /> ''' Attribútumok''' <br /> <br /> (X, Y oszlopok) Évek<br /> Évek: = <br /> <br /> - 2006 - 2007 - 2008 - 2009 - 2010 <br /> <br /> 1. Egy minősített oktatóra jutó nappalis hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 2. Felvételiben legjobb középiskolából jött (fő) <br /> <br /> 3. Felvettek pontátlaga (%) <br /> <br /> 4. Jelentkezők száma első helyen (fő) <br /> <br /> 5. Jelentkezőkből bejutottak aránya (%) <br /> <br /> 6. Minősített oktatók aránya az összes teljes munkaidőben dolgozó oktatóból (%) <br /> <br /> 7. Minősített oktatók száma (fő) <br /> <br /> 8. OKTV helyezettek száma (fő) <br /> <br /> 9. OTDK helyezésre jutó nappalisok száma (fő) <br /> <br /> 10. Összes teljes munkaidős oktató száma (fő) <br /> <br /> 11. PhD fokozatot szerzők száma (fő) <br /> <br /> 12. PhD hallgatók száma (fő) <br /> <br /> 13. Akadémiai doktorok arány a teljes munkaidős oktatók számából (%) <br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> '''A feladat által érintett célcsoportok'''<br /> <br /> - felmérésben, kutatásban részt vevő egyetemek <br /> <br /> - felvételiző leendő hallgatók <br /> <br /> - Oktatási Minisztérium <br /> <br /> - felvi.hu <br /> <br /> <br /> Minden felsorolt csoportot érint a vizsgálat, hiszen hasznos információkat szerezhetnek a &quot;piacon&quot; betöltött pozíciójukról, vagyis arról, hogy hol helyezkednek el a ranglistán. <br /> Frissen érettségizett diákok. Akik fevételi elött állnak. Olyan diplomások akik PHD képzésre akarnak bejutni.<br /> <br /> '''A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság'''<br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet: - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése - döntések helyességének növelése - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> A feladat hasznosságelemzéssel történő megválaszolása esetén számos hasznosság adható meg, mint például: <br /> <br /> - hibás döntések kiküszöbölése, csökkentése <br /> <br /> - döntések helyességének növelése <br /> <br /> - megfelelő kar helyes kiválasztásának növelése <br /> <br /> - objektivitás szintjének növelése ( magasabb biztonsági szint elérése) <br /> <br /> <br /> <br /> '''A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)'''<br /> <br /> 1. lépés az állatorvosi tanulmányokkal kapcsolatos statisztikai adatok táblázatba való összesítése 2. lépés az adatok alapján Privot tábla készítése 3. lépés az adatokból preferencia alapján rangsorolni 4. lépés Coco táblázat elkészítése 5. lépés solver program <br /> <br /> <br /> '''Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY'''<br /> <br /> Hipotézisünk során azt vizsgáltuk hogy a SZIE állatorvosi karára magas pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki felvételt nyerjen. A vizsgálataink alátámasztották, hogy magas pontokat kell elérni ahhoz, hogy valaki bejuthasson. Ehhez kutatásaink alapján szükséges egy jó középiskolába járni. Még vizsgáltuk az akadémia doktorok arányát is ezen a karon a többi karhoz viszonyítva elég magas ez az arány. Ennek a modellnek a hibája az, hogy nagy mértékben attól függ hogy az adott évben hányan jelentkeznek, és a jelentkezetteknek milyen lett az érettségijük. Igazából csak abban lehet bízni, hogy egyes szakokra nem csökken az érdeklődés az évek alatt.<br /> Hipotézisünk több esélye van bejutnia valakinek az Eszterházi Károly főiskola bármely szakára mint egy Budapesti főiskola vagy egyetem szakára. Kutatásaink alátámasztották a hipotézisünket. Jóval alacsonyabbak a pontok az Eszterházi Károly főiskola szakaira mint ugyan azon szakokra az ELTE-n. Ennek magyarázata lehet az is hogy a vidéki diákok előszeretettel jönnek Budapestre, illetve a Budapesti diákok nem szívesen mennek vidékre. Eger már túl mesze van egy Pestinek ahoz, hogy bejárós legyen. Levelező szakjain már más a helyzet, mert ott már jelentősen vannak Pestiek, mivel kényelmesen megtudják oldani a havonta 1-2 alkalommal való leutazást. Tehát ha valaki bejelöli az Eszterházi Károly főiskolát nagyobb eséllyel bejuthat.<br /> Hipotézisünk az volt hogy elég nehéz bejutni a BME-re, és elég kevesen maradnak ott PHD képzésre. Kutatásaink során alátámasztást nyertek a feltevéseink. Év tizedek óta kimagasló tanulmányi átlag szükséges ahoz, hogy valaki felvételt tudjon nyerni ebbe az intézménybe. A kutatás alapján az mindenképpen javítja a bejutás esélyét ha valaki egy neves jó középiskolának volt a tanulója. Illetve ha matematikából fizikából fakultációkon vett részt. A PHD képzésekre egyik egyetemen se túl magas az érdeklődés ez itt sincs másképpen. Az egyetemek célja a közeljövőben hogy ezen változtasson, és meghozza a kedvet rá.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Xxxxxxxxx&diff=52397 2011-11-17T07:05:08Z

<p>PetoI: Xxxxxxxxx lapot átneveztem Természettudományi karok értékelése névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Természettudományi karok értékelése]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GVAM1_GINF2_SWOT&diff=47903 2011-05-11T17:26:04Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=STATISZTIKAI RÉGIÓK/MEGYÉK SWOT-ELEMZÉSE=<br /> ==2011.04.26.==<br /> '''Best practice, avagy mit tett volna a szakértő (hallgató), ha'''<br /> sosem találkozik a hasonlóságelemzéssel 2007-2010 negyedéves megyei adatai alapján...<br /> *Nézőponttól/akarattól függ, hogy pl. a KMR esetében a centralizáltság a SWOT melyik negyedébe kerül<br /> *A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint megfelelő keresési kifejezések mentén dokumentumok feltárása (pl. KMR SWOT)<br /> *A szerzők üzeneteit kritizálni kellene, amihez segítséget a DVD nyújt<br /> *Vizsgálni kell, hogy a szerzők bizonyítottak-e bármit is<br /> *Tipikus hiba az érvelésben: Ok-okozat nem meghatározható, felcserélhető<br /> *Az elemzésben nem az átlaghoz, a mutatók abszolút nagyságához kell viszonyítani (Magas-e a logisztikai központok száma a régióban?), hanem a normaértékhez (Mennyinek kellene lenni a logisztikai központok számának a többi régióhoz képest, az elemzésbe bevont mutatók alapján? --&gt; A régió ehhez a normához képest túl- vagy alul teljesíthet.)<br /> *Operatív teendő: Munkatársak/csoporttársak elemzéseinek bekérése (megyék+régió) párhuzamosan ezzel szakirodalom értelmezése és ezeknek a kritikája.<br /> <br /> ==2011.05.03.==<br /> *A gyűjtött szakirodalomban olvasottak és a KSH-adatbázis alapján készített saját elemzés eredményének összevetése. Igazolhatók-e így a szakirodalomban a vizsgált témakörről olvasott állítások (legjobb gyakorlat, best practice) vagy a KSH-adatokból eltérő erősségek, gyengeségek következnek? <br /> ===Elemzések a My-X.hu segítségével===<br /> * Megmutatja, hogy a becsült és a tényleges Y-ok eltérnek-e. Ezek alapján lehet majd megállapítani a vizsgált objektumok (régió, megye, év, negyedév) tulajdonságai a SWOT melyik negyedébe (erősség, gyengeség, lehetőség , veszély) illeszkednek.<br /> * COCO_Y0: Azon a feltételezésen alapul, hogy minden egyes objektum ér egy ezres értéket (ez kerül az elemzés függő változójába). <br /> * COCO_x1, COCO_x2… elemzések: A függő változó (Y) 1-1 jelenség lesz. Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség megmagyarázható-e a többi mutató alapján. Minden jelenséget meg kell vizsgálni függő változóként. <br /> ===A SWOT technikai megvalósítása===<br /> * A MY-X.hu-n kapott adatokat át kell vinni Excelbe, elemzésenként az elkészített alapadat- és rangsortábla alá.<br /> * Új munkalapra egy Eredmény adatbázist kell létrehozni (lásd: mintapélda). Fejléc: régió, megye, év, negyedév, elemzett Y (Y0 vagy az Y-ként szereplő jelenség), státusz (becsült, eredeti, eltérés), érték, mértékegység.<br /> * Ha kész a tábla ebből kell kimutatást készíteni. '''Sorok:''' megye, év, negyedév; '''Oszlopok:''' elemzett Y (jelenségek), mértékegység, becsült és eredeti státusz<br /> * Megyénként 15 sornak kell kijönnie (minden negyedévhez 1-1).<br /> * Ez alapján az egyes esetek (objektumok + elemzések) megítélése:<br /> ** Becsült értékeket kell összevetni a ténylegesekkel. <br /> ** Ezt automatizálni kell egy összetett HA függvény segítségével mely alapján három leset lehetséges:<br /> ** Ha becsült adat &gt; eredeti adat -&gt; gyengeség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat &lt; eredeti adat -&gt; erősség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat = eredeti adat -&gt; kiegyenlített<br /> ** Szorzótényezőket kell a függvénybe rakni, melyek által a kiegyenlített státusznak adunk egy intervallumot. (pl: +,- 5%)<br /> ** A szorzótényezőket célszerű külön cellákba írni, hogy azok az elemzés során bármikor változtathatóak legyenek!<br /> ** Ha ez a lépés kész, akkor ezek alapján szövegpaneleket kell létrehozni szintén összetett HA függvény segítségével. Ha a függvény kész, ezt lehet másolni minden objektumhoz és mutatóhoz, illetve egyszerűen módosítani. <br /> ** Az erősségek, gyengeségek vizsgálatát célszerű a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból elkészíteni. (utolsó negyedév)<br /> ** Lehetőségek és veszélyek: Minden megyének az eredeti és becsült értékeit a teljes időszakra nézve diagramon kell ábrázolni. Ezekből a diagramokból pl. trendvonal segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott jelenség inkább lehetőségként vagy veszélyként jelentkezik a vizsgált megyében.<br /> <br /> ==2011.05.10.==<br /> ===A félévi feladat célja===<br /> * A SWOT elemzés készítés általában: Az elemzést készítők szakértői tudása alapján adott objektumokról eldöntik, hogy milyen jellemzők lesznek számíthatnak erősségnek, gyengeségnek, lehetőségnek, veszélynek.<br /> * Ezzel szemben a félévi feladatban: Szakértő vélemény helyett/mellett adatalapú (adatvagyon) elemzés készítése a cél. Az összegyűjtött adatvagyonból kapott eredmény alapján automatikusan jönnek létre a S-W-O-T hozzárendelések (jelen esetben az adott megye-év-negyedévhez).<br /> ** Kimutatást készítünk a COCO-futtatások célváltozójának eredményeiből: Eredeti és becsült Y-ok, és a kettő különbsége (delta).<br /> ** A becsült és az eredeti Y-t összehasonlítva 2 egymásba ágyazott HA függvénnyel automatikusan jönnek létre az ítéletek:<br /> *** Erősség: A becsült Y &lt; az eredeti Y (olyan jelenségeknél, ahol a minél nagyobb érték számít jobbnak)<br /> *** Gyengeség: A becsült Y &gt; az eredeti Y (olyan jelenségeknél, ahol a minél nagyobb érték számít jobbnak)<br /> *** Kiegyenlített helyzet: megadhatunk egy néhány %-os intervallumot az eredeti Y körül. Ha a becsült Y ebbe esik, kiegyenlített helyzetről beszélünk.<br /> * A S-W-O-T betűk hozzárendelése mellett összetett HA függvények és szövegpanelek segítségével bárki számára értelmezhető választ hozhatunk létre, automatikus döntéstámogatás valósulhat meg. (Bár az eredeti és becsült Y-ok alakulása, egymáshoz való viszonya olyan összetett helyzeteket eredményezhet, amit nem könnyű vagy nem mindig lehet automatizáltan kezelni.) <br /> ===Lehetőségek és veszélyek===<br /> * A Lehetőségek - Veszélyek megállapítása az ún. Meredekség függvénnyel történik. A meredekség függvény paraméterei: az x értékek és a hozzájuk tartozó y értékek<br /> * Az x értéke az egy 1-15-ig tartó számsor, míg az y értéke lehet: a becsült, az eredeti Y és a delta érték.<br /> * Ha a (trend) vonal meredeksége 0 vagy annál kisebb (negatív), akkor veszélyről, ha pedig 0-nál nagyobb (pozitív) akkor esélyről beszélünk. <br /> * A szöveges ítélet (O - T) ismét csak HA függvénnyel történik.<br /> ===A megyék/régiók értékelése===<br /> * Az elemezés végén után lesz egy zsákra való S-W-K betű, amiről véleményt kell alkotnunk. Ez történhet szövegpanellel vagy a görbék alapján saját véleményezéssel (boldogabbak a tanárok, ha saját véleményt írsz :)) ''[Ez nem kizárólag boldogság kérdése, a diagramon látott alakzatokat sokszor nem lenne egyszerű leírni szövegpanelekkel, ill. HA függvényekkel. Egy tanár :)]''<br /> ===Rangsorolási irányok===<br /> *Kétféle rangsorolással találkozhatunk: az kap magasabb rangsorszámot, amelyik magasabb értéket képvisel „minél nagyobb annál jobb” elve (pl. fizetés) illetve ennek fordítottja a „minél kisebb annál jobb” azaz minél kisebb az értéke annál jobb ragsorszámot kap (pl. munkanélküliség). <br /> *Az irányoknak egyrészt szerepük van a COCO-elemzés előtt, a rangsorszámok kialakításában (SORSZÁM függvény)<br /> *Másrészt a S-W-O-T betűk létrehozásánál, a becsült és eredeti Y viszonyát, ill. a görbe meredekségét vizsgálva a kétféle rangsorolási módnál eltérő irányú relációkból következik ugyanaz a S-W-O-T betű.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GVAM1_GINF2_SWOT&diff=47902 2011-05-11T17:25:21Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=STATISZTIKAI RÉGIÓK/MEGYÉK SWOT-ELEMZÉSE=<br /> ==2011.04.26.==<br /> '''Best practice, avagy mit tett volna a szakértő (hallgató), ha'''<br /> sosem találkozik a hasonlóságelemzéssel 2007-2010 negyedéves megyei adatai alapján...<br /> *Nézőponttól/akarattól függ, hogy pl. a KMR esetében a centralizáltság a SWOT melyik negyedébe kerül<br /> *A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint megfelelő keresési kifejezések mentén dokumentumok feltárása (pl. KMR SWOT)<br /> *A szerzők üzeneteit kritizálni kellene, amihez segítséget a DVD nyújt<br /> *Vizsgálni kell, hogy a szerzők bizonyítottak-e bármit is<br /> *Tipikus hiba az érvelésben: Ok-okozat nem meghatározható, felcserélhető<br /> *Az elemzésben nem az átlaghoz, a mutatók abszolút nagyságához kell viszonyítani (Magas-e a logisztikai központok száma a régióban?), hanem a normaértékhez (Mennyinek kellene lenni a logisztikai központok számának a többi régióhoz képest, az elemzésbe bevont mutatók alapján? --&gt; A régió ehhez a normához képest túl- vagy alul teljesíthet.)<br /> *Operatív teendő: Munkatársak/csoporttársak elemzéseinek bekérése (megyék+régió) párhuzamosan ezzel szakirodalom értelmezése és ezeknek a kritikája.<br /> <br /> ==2011.05.03.==<br /> *A gyűjtött szakirodalomban olvasottak és a KSH-adatbázis alapján készített saját elemzés eredményének összevetése. Igazolhatók-e így a szakirodalomban a vizsgált témakörről olvasott állítások (legjobb gyakorlat, best practice) vagy a KSH-adatokból eltérő erősségek, gyengeségek következnek? <br /> ===Elemzések a My-X.hu segítségével===<br /> * Megmutatja, hogy a becsült és a tényleges Y-ok eltérnek-e. Ezek alapján lehet majd megállapítani a vizsgált objektumok (régió, megye, év, negyedév) tulajdonságai a SWOT melyik negyedébe (erősség, gyengeség, lehetőség , veszély) illeszkednek.<br /> * COCO_Y0: Azon a feltételezésen alapul, hogy minden egyes objektum ér egy ezres értéket (ez kerül az elemzés függő változójába). <br /> * COCO_x1, COCO_x2… elemzések: A függő változó (Y) 1-1 jelenség lesz. Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség megmagyarázható-e a többi mutató alapján. Minden jelenséget meg kell vizsgálni függő változóként. <br /> ===A SWOT technikai megvalósítása===<br /> * A MY-X.hu-n kapott adatokat át kell vinni Excelbe, elemzésenként az elkészített alapadat- és rangsortábla alá.<br /> * Új munkalapra egy Eredmény adatbázist kell létrehozni (lásd: mintapélda). Fejléc: régió, megye, év, negyedév, elemzett Y (Y0 vagy az Y-ként szereplő jelenség), státusz (becsült, eredeti, eltérés), érték, mértékegység.<br /> * Ha kész a tábla ebből kell kimutatást készíteni. '''Sorok:''' megye, év, negyedév; '''Oszlopok:''' elemzett Y (jelenségek), mértékegység, becsült és eredeti státusz<br /> * Megyénként 15 sornak kell kijönnie (minden negyedévhez 1-1).<br /> * Ez alapján az egyes esetek (objektumok + elemzések) megítélése:<br /> ** Becsült értékeket kell összevetni a ténylegesekkel. <br /> ** Ezt automatizálni kell egy összetett HA függvény segítségével mely alapján három leset lehetséges:<br /> ** Ha becsült adat &gt; eredeti adat -&gt; gyengeség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat &lt; eredeti adat -&gt; erősség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat = eredeti adat -&gt; kiegyenlített<br /> ** Szorzótényezőket kell a függvénybe rakni, melyek által a kiegyenlített státusznak adunk egy intervallumot. (pl: +,- 5%)<br /> ** A szorzótényezőket célszerű külön cellákba írni, hogy azok az elemzés során bármikor változtathatóak legyenek!<br /> ** Ha ez a lépés kész, akkor ezek alapján szövegpaneleket kell létrehozni szintén összetett HA függvény segítségével. Ha a függvény kész, ezt lehet másolni minden objektumhoz és mutatóhoz, illetve egyszerűen módosítani. <br /> ** Az erősségek, gyengeségek vizsgálatát célszerű a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból elkészíteni. (utolsó negyedév)<br /> ** Lehetőségek és veszélyek: Minden megyének az eredeti és becsült értékeit a teljes időszakra nézve diagramon kell ábrázolni. Ezekből a diagramokból pl. trendvonal segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott jelenség inkább lehetőségként vagy veszélyként jelentkezik a vizsgált megyében.<br /> <br /> ==2011.05.10.==<br /> ===A félévi feladat célja===<br /> * A SWOT elemzés készítés általában: Az elemzést készítők szakértői tudása alapján adott objektumokról eldöntik, hogy milyen jellemzők lesznek számíthatnak erősségnek, gyengeségnek, lehetőségnek, veszélynek.<br /> * Ezzel szemben a félévi feladatban: Szakértő vélemény helyett/mellett adatalapú (adatvagyon) elemzés készítése a cél. Az összegyűjtött adatvagyonból kapott eredmény alapján automatikusan jönnek létre a S-W-O-T hozzárendelések (jelen esetben az adott megye-év-negyedévhez).<br /> ** Kimutatást készítünk a COCO-futtatások célváltozójának eredményeiből: Eredeti és becsült Y-ok, és a kettő különbsége (delta).<br /> ** A becsült és az eredeti Y-t összehasonlítva 2 egymásba ágyazott HA függvénnyel automatikusan jönnek létre az ítéletek:<br /> *** Erősség: A becsült Y &lt; az eredeti Y (olyan jelenségeknél, ahol a minél nagyobb érték számít jobbnak)<br /> *** Gyengeség: A becsült Y &gt; az eredeti Y (olyan jelenségeknél, ahol a minél nagyobb érték számít jobbnak)<br /> *** Kiegyenlített helyzet: megadhatunk egy néhány %-os intervallumot az eredeti Y körül. Ha a becsült Y ebbe esik, kiegyenlített helyzetről beszélünk.<br /> * A S-W-O-T betűk hozzárendelése mellett összetett HA függvények és szövegpanelek segítségével bárki számára értelmezhető választ hozhatunk létre, automatikus döntéstámogatás valósulhat meg. (Bár az eredeti és becsült Y-ok alakulása, egymáshoz való viszonya olyan összetett helyzeteket eredményezhet, amit nem könnyű vagy nem mindig lehet automatizáltan kezelni.) <br /> ==Lehetőségek és veszélyek==<br /> * A Lehetőségek - Veszélyek megállapítása az ún. Meredekség függvénnyel történik. A meredekség függvény paraméterei: az x értékek és a hozzájuk tartozó y értékek<br /> * Az x értéke az egy 1-15-ig tartó számsor, míg az y értéke lehet: a becsült, az eredeti Y és a delta érték.<br /> * Ha a (trend) vonal meredeksége 0 vagy annál kisebb (negatív), akkor veszélyről, ha pedig 0-nál nagyobb (pozitív) akkor esélyről beszélünk. <br /> * A szöveges ítélet (O - T) ismét csak HA függvénnyel történik.<br /> ===A megyék/régiók értékelése===<br /> * Az elemezés végén után lesz egy zsákra való S-W-K betű, amiről véleményt kell alkotnunk. Ez történhet szövegpanellel vagy a görbék alapján saját véleményezéssel (boldogabbak a tanárok, ha saját véleményt írsz :)) ''[Ez nem kizárólag boldogság kérdése, a diagramon látott alakzatokat sokszor nem lenne egyszerű leírni szövegpanelekkel, ill. HA függvényekkel. Egy tanár :)]''<br /> ===Rangsorolási irányok===<br /> *Kétféle rangsorolással találkozhatunk: az kap magasabb rangsorszámot, amelyik magasabb értéket képvisel „minél nagyobb annál jobb” elve (pl. fizetés) illetve ennek fordítottja a „minél kisebb annál jobb” azaz minél kisebb az értéke annál jobb ragsorszámot kap (pl. munkanélküliség). <br /> *Az irányoknak egyrészt szerepük van a COCO-elemzés előtt, a rangsorszámok kialakításában (SORSZÁM függvény)<br /> *Másrészt a S-W-O-T betűk létrehozásánál, a becsült és eredeti Y viszonyát, ill. a görbe meredekségét vizsgálva a kétféle rangsorolási módnál eltérő irányú relációkból következik ugyanaz a S-W-O-T betű.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GVAM1_GINF2_SWOT&diff=47423 2011-05-03T16:32:41Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=STATISZTIKAI RÉGIÓK/MEGYÉK SWOT-ELEMZÉSE=<br /> ==2011.04.26.==<br /> '''Best practice, avagy mit tett volna a szakértő (hallgató), ha'''<br /> sosem találkozik a hasonlóságelemzéssel 2007-2010 negyedéves megyei adatai alapján...<br /> *Nézőponttól/akarattól függ, hogy pl. a KMR esetében a centralizáltság a SWOT melyik negyedébe kerül<br /> *A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint megfelelő keresési kifejezések mentén dokumentumok feltárása (pl. KMR SWOT)<br /> *A szerzők üzeneteit kritizálni kellene, amihez segítséget a DVD nyújt<br /> *Vizsgálni kell, hogy a szerzők bizonyítottak-e bármit is<br /> *Tipikus hiba az érvelésben: Ok-okozat nem meghatározható, felcserélhető<br /> *Az elemzésben nem az átlaghoz, a mutatók abszolút nagyságához kell viszonyítani (Magas-e a logisztikai központok száma a régióban?), hanem a normaértékhez (Mennyinek kellene lenni a logisztikai központok számának a többi régióhoz képest, az elemzésbe bevont mutatók alapján? --&gt; A régió ehhez a normához képest túl- vagy alul teljesíthet.)<br /> *Operatív teendő: Munkatársak/csoporttársak elemzéseinek bekérése (megyék+régió) párhuzamosan ezzel szakirodalom értelmezése és ezeknek a kritikája.<br /> <br /> ==2011.05.03.==<br /> *A gyűjtött szakirodalomban olvasottak és a KSH-adatbázis alapján készített saját elemzés eredményének összevetése. Igazolhatók-e így a szakirodalomban a vizsgált témakörről olvasott állítások (legjobb gyakorlat, best practice) vagy a KSH-adatokból eltérő erősségek, gyengeségek következnek? <br /> ===Elemzések a My-X.hu segítségével===<br /> * Megmutatja, hogy a becsült és a tényleges Y-ok eltérnek-e. Ezek alapján lehet majd megállapítani a vizsgált objektumok (régió, megye, év, negyedév) tulajdonságai a SWOT melyik negyedébe (erősség, gyengeség, lehetőség , veszély) illeszkednek.<br /> * COCO_Y0: Azon a feltételezésen alapul, hogy minden egyes objektum ér egy ezres értéket (ez kerül az elemzés függő változójába). <br /> * COCO_x1, COCO_x2… elemzések: A függő változó (Y) 1-1 jelenség lesz. Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség megmagyarázható-e a többi mutató alapján. Minden jelenséget meg kell vizsgálni függő változóként. <br /> ===A SWOT technikai megvalósítása===<br /> * A MY-X.hu-n kapott adatokat át kell vinni Excelbe, elemzésenként az elkészített alapadat- és rangsortábla alá.<br /> * Új munkalapra egy Eredmény adatbázist kell létrehozni (lásd: mintapélda). Fejléc: régió, megye, év, negyedév, elemzett Y (Y0 vagy az Y-ként szereplő jelenség), státusz (becsült, eredeti, eltérés), érték, mértékegység.<br /> * Ha kész a tábla ebből kell kimutatást készíteni. '''Sorok:''' megye, év, negyedév; '''Oszlopok:''' elemzett Y (jelenségek), mértékegység, becsült és eredeti státusz<br /> * Megyénként 15 sornak kell kijönnie (minden negyedévhez 1-1).<br /> * Ez alapján az egyes esetek (objektumok + elemzések) megítélése:<br /> ** Becsült értékeket kell összevetni a ténylegesekkel. <br /> ** Ezt automatizálni kell egy összetett HA függvény segítségével mely alapján három leset lehetséges:<br /> ** Ha becsült adat &gt; eredeti adat -&gt; gyengeség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat &lt; eredeti adat -&gt; erősség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat = eredeti adat -&gt; kiegyenlített<br /> ** Szorzótényezőket kell a függvénybe rakni, melyek által a kiegyenlített státusznak adunk egy intervallumot. (pl: +,- 5%)<br /> ** A szorzótényezőket célszerű külön cellákba írni, hogy azok az elemzés során bármikor változtathatóak legyenek!<br /> ** Ha ez a lépés kész, akkor ezek alapján szövegpaneleket kell létrehozni szintén összetett HA függvény segítségével. Ha a függvény kész, ezt lehet másolni minden objektumhoz és mutatóhoz, illetve egyszerűen módosítani. <br /> ** Az erősségek, gyengeségek vizsgálatát célszerű a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból elkészíteni. (utolsó negyedév)<br /> ** Lehetőségek és veszélyek: Minden megyének az eredeti és becsült értékeit a teljes időszakra nézve diagramon kell ábrázolni. Ezekből a diagramokból pl. trendvonal segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott jelenség inkább lehetőségként vagy veszélyként jelentkezik a vizsgált megyében.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GVAM1_GINF2_SWOT&diff=47422 2011-05-03T16:24:28Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=STATISZTIKAI RÉGIÓK/MEGYÉK SWOT-ELEMZÉSE=<br /> ==2011.04.26.==<br /> '''Best practice, avagy mit tett volna a szakértő, ha'''<br /> sosem találkozik a hasonlóságelemzéssel 2007-2010 negyedéves megyei adatai alapján...<br /> *Nézőponttól/akarattól függ, hogy pl. a KMR esetében a centralizáltság a SWOT melyik negyedébe kerül<br /> *A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint megfelelő keresési kifejezések mentén dokumentumok feltárása (pl. KMR SWOT)<br /> *A szerzők üzeneteit kritizálni kellene, amihez segítséget a DVD nyújt<br /> *Vizsgálni kell, hogy a szerzők bizonyítottak-e bármit is<br /> *Tipikus hiba az érvelésben: Ok-okozat nem meghatározható, felcserélhető<br /> *Az elemzésben nem az átlaghoz, a mutatók abszolút nagyságához kell viszonyítani (Magas-e a logisztikai központok száma a régióban?), hanem a normaértékhez (Mennyinek kellene lenni a logisztikai központok számának a többi régióhoz képest, az elemzésbe bevont mutatók alapján? --&gt; A régió ehhez a normához képest túl- vagy alul teljesíthet.)<br /> *Operatív teendő: Munkatársak/csoporttársak elemzéseinek bekérése (megyék+régió) párhuzamosan ezzel szakirodalom értelmezése és ezeknek a kritikája.<br /> <br /> ==2011.05.03.==<br /> *A gyűjtött szakirodalomban olvasottak és a KSH-adatbázis alapján készített saját elemzés eredményének összevetése. Igazolhatók-e így a szakirodalomban a vizsgált témakörről olvasott állítások (legjobb gyakorlat, best practice) vagy a KSH-adatokból eltérő erősségek, gyengeségek következnek? <br /> ===Elemzések a My-X.hu segítségével===<br /> * Megmutatja, hogy a becsült és a tényleges Y-ok eltérnek-e. Ezek alapján lehet majd megállapítani a vizsgált objektumok (régió, megye, év, negyedév) tulajdonságai a SWOT melyik negyedébe (erősség, gyengeség, lehetőség , veszély) illeszkednek.<br /> * COCO_Y0: Azon a feltételezésen alapul, hogy minden egyes objektum ér egy ezres értéket (ez kerül az elemzés függő változójába). <br /> * COCO_x1, COCO_x2… elemzések: A függő változó (Y) 1-1 jelenség lesz. Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség megmagyarázható-e a többi mutató alapján. Minden jelenséget meg kell vizsgálni függő változóként. <br /> ===A SWOT technikai megvalósítása===<br /> * A MY-X.hu-n kapott adatokat át kell vinni Excelbe, elemzésenként az elkészített alapadat- és rangsortábla alá.<br /> * Új munkalapra egy Eredmény adatbázist kell létrehozni (lásd: mintapélda). Fejléc: régió, megye, év, negyedév, elemzett Y (Y0 vagy az Y-ként szereplő jelenség), státusz (becsült, eredeti, eltérés), érték, mértékegység.<br /> * Ha kész a tábla ebből kell kimutatást készíteni. '''Sorok:''' megye, év, negyedév; '''Oszlopok:''' elemzett Y (jelenségek), mértékegység, becsült és eredeti státusz<br /> * Megyénként 15 sornak kell kijönnie (minden negyedévhez 1-1).<br /> * Ez alapján az egyes esetek (objektumok + elemzések) megítélése:<br /> ** Becsült értékeket kell összevetni a ténylegesekkel. <br /> ** Ezt automatizálni kell egy összetett HA függvény segítségével mely alapján három leset lehetséges:<br /> ** Ha becsült adat &gt; eredeti adat -&gt; gyengeség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat &lt; eredeti adat -&gt; erősség (&quot;minél nagyobb, annál jobb&quot; típusú jelenségeknél)<br /> ** Ha a becsült adat = eredeti adat -&gt; kiegyenlített<br /> ** Szorzótényezőket kell a függvénybe rakni, melyek által a kiegyenlített státusznak adunk egy intervallumot. (pl: +,- 5%)<br /> ** A szorzótényezőket célszerű külön cellákba írni, hogy azok az elemzés során bármikor változtathatóak legyenek!<br /> ** Ha ez a lépés kész, akkor ezek alapján szövegpaneleket kell létrehozni szintén összetett HA függvény segítségével. Ha a függvény kész, ezt lehet másolni minden objektumhoz és mutatóhoz, illetve egyszerűen módosítani. <br /> ** Az erősségek, gyengeségek vizsgálatát célszerű a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból elkészíteni. (utolsó negyedév)<br /> ** Lehetőségek és veszélyek: Minden megyének az eredeti és becsült értékeit a teljes időszakra nézve diagramon kell ábrázolni. Ezekből a diagramokból pl. trendvonal segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott jelenség inkább lehetőségként vagy veszélyként jelentkezik a vizsgált megyében.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GVAM1_GINF2_SWOT&diff=47329 2011-04-26T11:47:36Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=STATISZTIKAI RÉGIÓK/MEGYÉK SWOT-ELEMZÉSE=<br /> ==Best practice, avagy mit tett volna a szakértő, ha==<br /> sosem találkozik a hasonlóságelemzéssel 2007-2010 negyedéves megyei adatai alapján...<br /> *Nézőponttól/akarattól függ, hogy pl. a KMR esetében a centralizáltság a SWOT melyik negyedébe kerül<br /> *A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint megfelelő keresési kifejezések mentén dokumentumok feltárása (pl. KMR SWOT)<br /> *A szerzők üzeneteit kritizálni kellene, amihez segítséget a DVD nyújt<br /> *Vizsgálni kell, hogy a szerzők bizonyítottak-e bármit is<br /> *Tipikus hiba az érvelésben: Ok-okozat nem meghatározható, felcserélhető<br /> *Az elemzésben nem az átlaghoz, a mutatók abszolút nagyságához kell viszonyítani (Magas-e a logisztikai központok száma a régióban?), hanem a normaértékhez (Mennyinek kellene lenni a logisztikai központok számának a többi régióhoz képest, az elemzésbe bevont mutatók alapján? --&gt; A régió ehhez a normához képest túl- vagy alul teljesíthet.)<br /> *Operatív teendő: Munkatársak/csoporttársak elemzéseinek bekérése (megyék+régió) párhuzamosan ezzel szakirodalom értelmezése és ezeknek a kritikája.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Adatvagyon-integr%C3%A1ci%C3%B3-konszolid%C3%A1ci%C3%B3&diff=43321 2011-01-17T11:27:49Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Adatfragmentumok összevezetése=<br /> <br /> Az alábbi, (egytáblás) adatvagyon-gazdálkodási szabványokat minden informatikát tanuló Hallgató rutinszerűen kell, hogy értse és használja. Egyetlen szakdolgozatnak sem lenne szabad megszületnie az ott feldolgozott adatok korrekt kezelése nélkül...<br /> <br /> ==Előzmények==<br /> *Annak érdekében, hogy egy adatbázist létre hozassunk, elsőként meg kell határozni az ebben tárolni kívánt adattartalmakat (vö. APEH-statisztikák).<br /> *Az adattartalmak rögzítése után ezek nyers állapotait rendelkezésre kell bocsátani pl.<br /> #internetes kereséssel (vö. képernyőképek, html-másolatok, fájl-mentések)<br /> #papír-alapú források esetén beszkennelt (lehetőség szerint karakterfelismeréssel támogatott) állományok (vö. http://miau.gau.hu/temp/apeh)<br /> <br /> ==Adatbázis-tervezési lépések==<br /> *A nyers adatok vizuális értelmezése és az elemzési célok alapján meg kell határozni milyen dimenziókra (egytáblás alapesetben milyen oszlopokra) van szükség az adatbázisban, azaz milyen meta-adatokkal kívánunk leírni egy-egy megfigyelt, mért értéket.<br /> *Alapértelmezés szerint: sorszám, objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum (rögzítés), rögzítette (monogram)<br /> *Amennyiben a nyers tartalmak ennél több struktúrát engednek feltárni, akkor ezek használata kötelező: pl.<br /> #térbeli hierarchiák (pl. megye, statisztikai régió, ország)<br /> #időbeli hierarchiák (pl. év, félév, negyedév, hónap, nap)<br /> #jelenséghierarchiák (pl. mutatószámok csoportjai)<br /> *A dimenziók/oszlopok meghatározása után illik, de nem mindig lehetséges azonnal megalkotni a kódszótárt, mely tartalmazza, milyen oszlopban milyen értékkészlet fordulhat elő. A kódszótár kialakítása lehet többlépcsős, iteratív, ill. végső soron utólagos folyamat is, bár ez esetben a potenciális revíziók száma irracionálisan nagy is lehet...<br /> ==Egy-személyes feladatvégzés==<br /> *A kódszótár és a nyers adatok ismeretében az elsődleges feladat a cél-struktúrába belekényszeríteni a nyers tartalmakat.<br /> *Ennek során számos hiba léphet fel, melyeket folyamatos önellenőrzéssel kell feltárni:<br /> #a kódszótár előírásait követni kell<br /> #fel kell készülni arra, hogy a kódszótár alapján teljes kombinatorikai terekben gondolkodjunk<br /> ##vagyis kerüljük adatok elhagyását<br /> ##és kerüljük adatok többszörös rögzítését<br /> #minden mutatószámnak lehetőség szerint csak egyetlen egy mértékegysége legyen<br /> #minden megye csak egy régióhoz tartozzon<br /> #minden érték a rájellemző értelmezési intervallumba essen<br /> #minden részhalmaz (pl. megyék) összege legyen egyenlő ugyanazon halmaz más típusú felbontása (pl. statisztikai régiók) után kapott összegekkel, vagy amennyiben adott a mindösszesen (HU) értékekkel.<br /> <br /> ==Adatállományok integrációja és konszolidációja==<br /> *Az egy-személyes adatrögzítés eredményeit másoljuk fel egy közös helyre, s rendezzük ezeket méretük szerint sorrendbe: http://miau.gau.hu/temp/apeh/strukturalt_adatok_uj/?C=S;O=D<br /> *Válasszuk ki a legnagyobb méretű állományt, mely átlagos esetben a legtöbb rekordot/sort kell, hogy tartalmazza immár egységes ellenőrzési elvek alapján jónak minősítve.<br /> *Definiáljunk egy új oszlopot az egyes állományok elérési útjának megadása érdekében és töltsük is fel az alapadatok esetére is azonnal.<br /> *Válasszuk ki a második legnagyobb állományt és nyissuk meg.<br /> *Ellenőrizzük le az alábbiakat:<br /> #azonosak-e az oszlopfejlécek (pl. HA()-függvény segítségével)<br /> #az első eltérés máris az állomány elérési útjának hiányát fogja jelezni<br /> #ezt azonnal pótoljuk, vagyis adjuk meg az állomány URL-jét<br /> *Másoljuk be fejléc és kihagyott sorok nélkül a kisebb állományt a nagyobb alá.<br /> *Majd kezdjük el az összes ismert önellenőrzési lépés újbóli végrehajtását:<br /> #ellenőrizzük le, hogy a kódszótár szabályai továbbra is érvényben vannak-e<br /> #vizsgáljuk meg, nem keletkeztek-e ellentmondások (azonos meta-adatokkal leírt eltérő értékek)<br /> #nem jöttek-e létre redundáns adatsorok (azonos meta-adatokkal leírt azonos értékek)<br /> *Tegyünk kísérletet új strukturális rétegek felismerésére: pl. mutatószámcsoportok képzésére. Ennek érdekében hozzunk létre új oszlopot, s erre vonatkozóan minden elvárást rögzítsünk a kódszótárban.<br /> *Tegyünk kísérletet az azonnal elemezhető adatrétegek felismerésére, hiszen az adatbázis építésének legfőbb célja, hogy ennek készenléte után azonnal elemezhessük a benne rögzített adatokat...<br /> *A fenti lépéseket addig folytassuk míg minden fragmentum feldolgozásra nem került, ill. minden strukturális elvárás nem teljesült.<br /> ==Specialitások==<br /> *Ha nincs sorszám-oszlop, akkor az állomány URL mellett ezt is létre kell hozni...<br /> *Ha a fejléc elemek kis-nagybetűs írásmódban (jelenség=Jelenség), szinonima-alkalmazásban (év=Évszám, vagy mikor ellenőrizte = ellenőrzés dátuma) térnek el egymástól, szó sorrendben (XLS forrás = forrás xls), ezeket csak vizuális elemzéssel lehet felismerni...<br /> *Ilyen eltérések elvileg nem fordulhatnának elő, hiszen a kódszótárnak ki kell terjednie az oszlopfejlécekre is...<br /> *Abban az esetben, ha egy-egy eltérésről nem dönthető el egyértelműen az azonossági szabályoknak való megfelelés, improvizálás helyett vonja be a döntéshozót a folyamatba...<br /> *Az értékként való beillesztéskor a dátum formátuma elvész, de helyre kell állítani...<br /> *Minden helyesírási hibát azonnal javítani kell!<br /> *A kis- és a nagybetű használata legyen következetes!<br /> *A szóközök és egyéb tagoló jelek használata legyen következetes.<br /> *A dimenziók közötti fogalomhasználat legyen következetes: vagyis pl. a KMR legyen mindenütt KMR...<br /> *Minden egyes értékkészlet legyen önmagában kihagyás- és átfedésmentes, ill. ne legyen benne halmazidegen elem...<br /> *Egyetlen meta-adat sem hiányozhat!!!<br /> *Minden egyes összevonás legyen külön állományként elmentve: pl. http://miau.gau.hu/temp/apeh/2reteg.xls</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Euro_bevezet%C3%A9s_d%C3%A1tuma&diff=40402 2010-11-25T10:43:41Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „==Forrás==”</p> <hr /> <div>==Forrás==</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:COCO_FAQ&diff=40203 2010-11-18T20:03:46Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>Ezen a lapon gyűjtjük össze a COCO megvalósításával kapcsolatban felmerülő, mindenki számára hasznos kérdéseket és válaszokat.<br /> __FORCETOC__<br /> =A feladat megfogalmazása, adatgyűjtés=<br /> '''Milyen tulajdonságokat vonjunk be az elemzésbe?'''<br /> <br /> Az elemzésben egyrészt szükség van a választott kérdésben olvasható cél-változóra (Y), illetve legalább 5-8 olyan tulajdonságra, amelyek alapján szeretnénk vizsgálni az Y alul- vagy felülértékeltségét. Ezek kiválasztása történhet józan belátás vagy még inkább a szakirodalomban olvasottak alapján.<br /> <br /> '''Milyen jellemzőket rögzítsünk 1-1 adatról?'''<br /> <br /> Az alapadatbázisunk fejléce minimálisan legyen a következő: Objektum-Tulajdonság-Érték-Mértékegység-Dátum-Forrás-Rögzítő-Rögzítés ideje. Minden kiválasztott objektum (pl. vállalat, ország, döntési alternatíva) minden tulajdonságához kell rögzíteni adatot, hiányos alapadatbázissal nincs értelme elemzést készíteni. Fontos, hogy a forrásokat is pontosan adják meg, kattintásra legyenek elérhetők az adatok.<br /> = COCO megvalósítása Excelben, Solverrel =<br /> '''Hogyan rendezzük a kimutatásban a tulajdonságainkat?'''<br /> <br /> Erősen ajánlott úgy átrendezni a tulajdonságok sorrendjét, hogy az elemzés cél-változója (Y) kerüljön a kimutatások végére. Ugyanis ha nem így történik, akkor a coco munkalap alapadatok táblázatánál külön kell figyelni, hogy az Y a táblázat végére kerüljön és ne hagyjunk ki egyetlen más tulajdonságot sem. ha viszont nem így történik (nem a táblázat végén van az Y - mint a beszámolóban sokaknál), akkor az súlyos hiba, hiszen nem a feladatban olvasható kérdésre próbálnak válaszolni.<br /> <br /> '''Hogyan adjuk meg a coco-ban az irányokat?'''<br /> <br /> A rangsor mátrixhoz az irányokat oszloponként az illető tulajdonságnak az Y-ra gyakorolt vagy feltételezett hatása alapján kell megadni. Vagyis ha növeljük az illető tulajdonság értékét és erre az Y szintén növekszik, akkor 0-val jelöljük az irányt, ellenkező esetben 1-gyel.<br /> <br /> '''Milyen formátumban jelenítsük meg az Excelben az adatokat?'''<br /> <br /> Az egységes szerkezet érdekében minden számított adatot (lépcsők, segédtábla, coco táblázatok) pl. 2 tizedesre kell kerekíteni, ill. ezen túl a %-os eltérést % formátumban kell megadni.<br /> <br /> '''Hogyan alkossuk meg a coco táblázat végén a szöveges ítélet oszlopot?'''<br /> <br /> Mindenképpen három kategóriára van szükség (&quot;semleges&quot;, &quot;alulértékelt&quot;, &quot;felülértékelt&quot; - a megnevezés témafüggő), melyet HA fv-ek célszerű egymásba ágyazásával kell megoldani. A &quot;semleges&quot; kategóriához egy +/-1-5%-os intervallumot érdemes megadni, amit abszolútérték függvénnyel kezelhetünk. Mintaként ehhez használhatók az ajánlott mintafeladatok (lásd a kurzuslapon: Gyakorlófeladat megoldása: COCO (alapeset), Példa egy jól összerakott önálló feladatra).<br /> <br /> '''Elegendő-e egyszer futtatni a Solvert?'''<br /> <br /> Ez attól függ... A futtatás célja a legkisebb összes eltérés elérése, így a Solvert annyiszor kell újraindítani, amíg az tud csökkenteni az összes hiba nagyságán. Ez lehet 0, de ettől nagyobb érték is.<br /> <br /> '''Mi a teendő, ha az összes hiba 0 lett, így minden objektum kiegyenlített?'''<br /> <br /> Ez a vizsgált kérdéstől függ. Ha az a feladat, hogy válasszunk az objektumok közül (pl. Melyik terméket vegyük meg? Melyik beruházási alternatívát valósítsuk meg?), akkor nem szabad itt megállni, a kurzuslapon olvashatóknak (Az objektum-összehasonlítás speciális kérdései) megfelelően kell eljárni. Viszont ha az a kérdés, hogy az objektumok egy tulajdonsága magyarázható-e a többivel (pl. országok munkanélküliségi adatai különféle statisztikai adatokkal), akkor elfogadható eredmény az is, hogy a felhasznált adatok alapján mindegyik objektum kiegyenlítettnek bizonyult.<br /> <br /> = COCO megvalósítása a My-X alkalmazással =<br /> '''A My-X oldalt használva elegendő bemásolni a kapott eredményt az Excel-be?'''<br /> <br /> Nem, legalább az utolsó, &quot;coco&quot; táblázat fejlécébe be kell hivatkozni az eredeti objektum- és tulajdonságneveket, ill. létre kell hozni a %-os eltérés alapján a szöveges értékelést, továbbá a fontosság/érzékenység mutatókat.<br /> <br /> '''Hogyan kezeljük a My-X-ben a tizedestörtet tartalmazó Y-t?'''<br /> <br /> Mivel az alkalmazás érzékeny a tizedeselválasztó karakterre (a pont a helyes megoldás), elvileg jó ötletnek tűnik, hogy kerekítsük az értékeket egészre (az Excel KEREKÍTÉS fv-e segíthet ebbe). Viszont ha az Y jellege, nagyságrendje (pl. infláció, gazdasági növekedés stb.) olyan, hogy fontos a törtrész is, ez nem jó megoldás. Ilyenkor tegyük azt, hogy fölszorozzuk az Y-t pl. 10-zel, 100-zal, így egész értéket kapunk amelyekkel dolgozhatunk. Az elemzés végén természetesen a kapott becsült és eredeti Y-t vissza kell konvertálni az eredeti nagyságrendre!<br /> <br /> = A szöveges elemzés elkészítése =<br /> '''Mi számít jó szakirodalmi feldolgozásnak?'''<br /> <br /> A szakirodalmi feldolgozás fejezetben (más szóval: a jelenlegi helyzet értékelésében) azt kell bemutatni, hogy a konkrét vizsgált kérdés (vagyis pl.: Magyarország adott mutatóban túl- vagy alulteljesít más országokhoz képest) kapcsán milyen eredmények, megállapítások születtek eddig. Tehát ez képezi a hallgatói elemzések kiindulási helyzetét, ehhez képest lehet jobbat/mást mondani.<br /> Példaként kiemelve a munkanélküliséget(kérdés: Túl magas-e Magyarországon a munkanélküliség?) nem olyan forrásokra van tehát elsősorban szükség, amelyek a munkanélküliség fogalmát határozzák meg. Olyan típusú kijelentéseket kell keresni, mint pl. &quot;Magyarországon a környező országokhoz képest, magas a munkanélküliség, mert...&quot;, &quot;A magas hazai munkanélküliséget befolyásoló tényezők: ...&quot;.<br /> Természetesen lehet arra a következtetésre is jutni, hogy a szakirodalom nem foglalkozik ebben a formában a problémával, és így a feladattal új utat taposnak ki (ez azért ritka). Viszont ha a javítás során a hallgatóktól elvárható gondosság mellett mégis találunk ilyen forrásokat, akkor a fejezet nem fogadható el.<br /> [[Kategória:GYIK]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:COCO_FAQ&diff=39915 2010-11-04T12:30:49Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>Ezen a lapon gyűjtjük össze a COCO megvalósításával kapcsolatban felmerülő, mindenki számára hasznos kérdéseket és válaszokat.<br /> __FORCETOC__<br /> =A feladat megfogalmazása, adatgyűjtés=<br /> '''Milyen tulajdonságokat vonjunk be az elemzésbe?'''<br /> <br /> Az elemzésben egyrészt szükség van a választott kérdésben olvasható cél-változóra (Y), illetve legalább 5-8 olyan tulajdonságra, amelyek alapján szeretnénk vizsgálni az Y alul- vagy felülértékeltségét. Ezek kiválasztása történhet józan belátás vagy még inkább a szakirodalomban olvasottak alapján.<br /> <br /> '''Milyen jellemzőket rögzítsünk 1-1 adatról?'''<br /> <br /> Az alapadatbázisunk fejléce minimálisan legyen a következő: Objektum-Tulajdonság-Érték-Mértékegység-Dátum-Forrás-Rögzítő-Rögzítés ideje. Minden kiválasztott objektum (pl. vállalat, ország, döntési alternatíva) minden tulajdonságához kell rögzíteni adatot, hiányos alapadatbázissal nincs értelme elemzést készíteni. Fontos, hogy a forrásokat is pontosan adják meg, kattintásra legyenek elérhetők az adatok.<br /> = COCO megvalósítása Excelben, Solverrel =<br /> '''Hogyan rendezzük a kimutatásban a tulajdonságainkat?'''<br /> <br /> Erősen ajánlott úgy átrendezni a tulajdonságok sorrendjét, hogy az elemzés cél-változója (Y) kerüljön a kimutatások végére. Ugyanis ha nem így történik, akkor a coco munkalap alapadatok táblázatánál külön kell figyelni, hogy az Y a táblázat végére kerüljön és ne hagyjunk ki egyetlen más tulajdonságot sem. ha viszont nem így történik (nem a táblázat végén van az Y - mint a beszámolóban sokaknál), akkor az súlyos hiba, hiszen nem a feladatban olvasható kérdésre próbálnak válaszolni.<br /> <br /> '''Hogyan adjuk meg a coco-ban az irányokat?'''<br /> <br /> A rangsor mátrixhoz az irányokat oszloponként az illető tulajdonságnak az Y-ra gyakorolt vagy feltételezett hatása alapján kell megadni. Vagyis ha növeljük az illető tulajdonság értékét és erre az Y szintén növekszik, akkor 0-val jelöljük az irányt, ellenkező esetben 1-gyel.<br /> <br /> '''Milyen formátumban jelenítsük meg az Excelben az adatokat?'''<br /> <br /> Az egységes szerkezet érdekében minden számított adatot (lépcsők, segédtábla, coco táblázatok) pl. 2 tizedesre kell kerekíteni, ill. ezen túl a %-os eltérést % formátumban kell megadni.<br /> <br /> '''Hogyan alkossuk meg a coco táblázat végén a szöveges ítélet oszlopot?'''<br /> <br /> Mindenképpen három kategóriára van szükség (&quot;semleges&quot;, &quot;alulértékelt&quot;, &quot;felülértékelt&quot; - a megnevezés témafüggő), melyet HA fv-ek célszerű egymásba ágyazásával kell megoldani. A &quot;semleges&quot; kategóriához egy +/-1-5%-os intervallumot érdemes megadni, amit abszolútérték függvénnyel kezelhetünk. Mintaként ehhez használhatók az ajánlott mintafeladatok (lásd a kurzuslapon: Gyakorlófeladat megoldása: COCO (alapeset), Példa egy jól összerakott önálló feladatra).<br /> <br /> = COCO megvalósítása a My-X alkalmazással =<br /> '''A My-X oldalt használva elegendő bemásolni a kapott eredményt az Excel-be?'''<br /> <br /> Nem, legalább az utolsó, &quot;coco&quot; táblázat fejlécébe be kell hivatkozni az eredeti objektum- és tulajdonságneveket, ill. létre kell hozni a %-os eltérés alapján a szöveges értékelést, továbbá a fontosság/érzékenység mutatókat.<br /> <br /> '''Hogyan kezeljük a My-X-ben a tizedestörtet tartalmazó Y-t?'''<br /> <br /> Mivel az alkalmazás érzékeny a tizedeselválasztó karakterre (a pont a helyes megoldás), elvileg jó ötletnek tűnik, hogy kerekítsük az értékeket egészre (az Excel KEREKÍTÉS fv-e segíthet ebbe). Viszont ha az Y jellege, nagyságrendje (pl. infláció, gazdasági növekedés stb.) olyan, hogy fontos a törtrész is, ez nem jó megoldás. Ilyenkor tegyük azt, hogy fölszorozzuk az Y-t pl. 10-zel, 100-zal, így egész értéket kapunk amelyekkel dolgozhatunk. Az elemzés végén természetesen a kapott becsült és eredeti Y-t vissza kell konvertálni az eredeti nagyságrendre!<br /> <br /> = A szöveges elemzés elkészítése =<br /> '''Mi számít jó szakirodalmi feldolgozásnak?'''<br /> <br /> A szakirodalmi feldolgozás fejezetben (más szóval: a jelenlegi helyzet értékelésében) azt kell bemutatni, hogy a konkrét vizsgált kérdés (vagyis pl.: Magyarország adott mutatóban túl- vagy alulteljesít más országokhoz képest) kapcsán milyen eredmények, megállapítások születtek eddig. Tehát ez képezi a hallgatói elemzések kiindulási helyzetét, ehhez képest lehet jobbat/mást mondani.<br /> Példaként kiemelve a munkanélküliséget(kérdés: Túl magas-e Magyarországon a munkanélküliség?) nem olyan forrásokra van tehát elsősorban szükség, amelyek a munkanélküliség fogalmát határozzák meg. Olyan típusú kijelentéseket kell keresni, mint pl. &quot;Magyarországon a környező országokhoz képest, magas a munkanélküliség, mert...&quot;, &quot;A magas hazai munkanélküliséget befolyásoló tényezők: ...&quot;.<br /> Természetesen lehet arra a következtetésre is jutni, hogy a szakirodalom nem foglalkozik ebben a formában a problémával, és így a feladattal új utat taposnak ki (ez azért ritka). Viszont ha a javítás során a hallgatóktól elvárható gondosság mellett mégis találunk ilyen forrásokat, akkor a fejezet nem fogadható el.<br /> [[Kategória:GYIK]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:COCO_FAQ&diff=39914 2010-11-04T12:22:50Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „Ezen a lapon gyűjtjük össze a COCO megvalósításával kapcsolatban felmerülő, mindenki számára hasznos kérdéseket és válaszokat. __FORCETOC__ =A feladat megfo...”</p> <hr /> <div>Ezen a lapon gyűjtjük össze a COCO megvalósításával kapcsolatban felmerülő, mindenki számára hasznos kérdéseket és válaszokat.<br /> __FORCETOC__<br /> =A feladat megfogalmazása, adatgyűjtés=<br /> '''Milyen tulajdonságokat vonjunk be az elemzésbe?'''<br /> <br /> Az elemzésben egyrészt szükség van a választott kérdésben olvasható cél-változóra (Y), illetve legalább 5-8 olyan tulajdonságra, amelyek alapján szeretnénk vizsgálni az Y alul- vagy felülértékeltségét. Ezek kiválasztása történhet józan belátás vagy még inkább a szakirodalomban olvasottak alapján.<br /> <br /> '''Milyen jellemzőket rögzítsünk 1-1 adatról?'''<br /> <br /> Az alapadatbázisunk fejléce minimálisan legyen a következő: Objektum-Tulajdonság-Érték-Mértékegység-Dátum-Forrás-Rögzítő-Rögzítés ideje. Minden kiválasztott objektum (ország) minden tulajdonságához kell rögzíteni adatot, hiányos alapadatbázissal nincs értelme elemzést készíteni. Fontos, hogy a forrásokat is pontosan adják meg, kattintásra legyenek elérhetők az adatok.<br /> = COCO megvalósítása Excelben, Solverrel =<br /> '''Hogyan rendezzük a kimutatásban a tulajdonságainkat?'''<br /> <br /> Erősen ajánlott úgy átrendezni a tulajdonságok sorrendjét, hogy az elemzés cél-változója (Y) kerüljön a kimutatások végére. Ugyanis ha nem így történik, akkor a coco munkalap alapadatok táblázatánál külön kell figyelni, hogy az Y a táblázat végére kerüljön és ne hagyjunk ki egyetlen más tulajdonságot sem. ha viszont nem így történik (nem a táblázat végén van az Y - mint a beszámolóban sokaknál), akkor az súlyos hiba, hiszen nem a feladatban olvasható kérdésre próbálnak válaszolni.<br /> <br /> '''Hogyan adjuk meg a coco-ban az irányokat?'''<br /> <br /> A rangsor mátrixhoz az irányokat oszloponként az illető tulajdonságnak az Y-ra gyakorolt vagy feltételezett hatása alapján kell megadni. Vagyis ha növeljük az illető tulajdonság értékét és erre az Y szintén növekszik, akkor 0-val jelöljük az irányt, ellenkező esetben 1-gyel.<br /> <br /> '''Milyen formátumban jelenítsük meg az Excelben az adatokat?'''<br /> <br /> Az egységes szerkezet érdekében minden számított adatot (lépcsők, segédtábla, coco táblázatok) pl. 2 tizedesre kell kerekíteni, ill. ezen túl a %-os eltérést % formátumban kell megadni.<br /> <br /> '''Hogyan alkossuk meg a coco táblázat végén a szöveges ítélet oszlopot?'''<br /> <br /> Mindenképpen három kategóriára van szükség (&quot;semleges&quot;, &quot;alulértékelt&quot;, &quot;felülértékelt&quot; - a megnevezés témafüggő), melyet HA fv-ek célszerű egymásba ágyazásával kell megoldani. A &quot;semleges&quot; kategóriához egy +/-1-5%-os intervallumot érdemes megadni, amit abszolútérték függvénnyel kezelhetünk. Mintaként ehhez használhatók az ajánlott mintafeladatok (lásd a kurzuslapon: Gyakorlófeladat megoldása: COCO (alapeset), Példa egy jól összerakott önálló feladatra).<br /> <br /> = COCO megvalósítása a My-X alkalmazással =<br /> '''A My-X oldalt használva elegendő bemásolni a kapott eredményt az Excel-be?'''<br /> <br /> Nem, legalább az utolsó, &quot;coco&quot; táblázat fejlécébe be kell hivatkozni az eredeti objektum- és tulajdonságneveket, ill. létre kell hozni a %-os eltérés alapján a szöveges értékelést, továbbá a fontosság/érzékenység mutatókat.<br /> <br /> '''Hogyan kezeljük a My-X-ben a tizedestörtet tartalmazó Y-t?'''<br /> <br /> Mivel az alkalmazás érzékeny a tizedeselválasztó karakterre (a pont a helyes megoldás), elvileg jó ötletnek tűnik, hogy kerekítsük az értékeket egészre (az Excel KEREKÍTÉS fv-e segíthet ebbe). Viszont ha az Y jellege, nagyságrendje (pl. infláció, gazdasági növekedés stb.) olyan, hogy fontos a törtrész is, ez nem jó megoldás. Ilyenkor tegyük azt, hogy fölszorozzuk az Y-t pl. 10-zel, 100-zal, így egész értéket kapunk amelyekkel dolgozhatunk. Az elemzés végén természetesen a kapott becsült és eredeti Y-t vissza kell konvertálni az eredeti nagyságrendre!<br /> <br /> = A szöveges elemzés elkészítése =<br /> '''Mi számít jó szakirodalmi feldolgozásnak?'''<br /> <br /> A szakirodalmi feldolgozás fejezetben (más szóval: a jelenlegi helyzet értékelésében) azt kell bemutatni, hogy a konkrét vizsgált kérdés (vagyis pl.: Magyarország adott mutatóban túl- vagy alulteljesít más országokhoz képest) kapcsán milyen eredmények, megállapítások születtek eddig. Tehát ez képezi a hallgatói elemzések kiindulási helyzetét, ehhez képest lehet jobbat/mást mondani.<br /> Példaként kiemelve a munkanélküliséget(kérdés: Túl magas-e Magyarországon a munkanélküliség?) nem olyan forrásokra van tehát elsősorban szükség, amelyek a munkanélküliség fogalmát határozzák meg. Olyan típusú kijelentéseket kell keresni, mint pl. &quot;Magyarországon a környező országokhoz képest, magas a munkanélküliség, mert...&quot;, &quot;A magas hazai munkanélküliséget befolyásoló tényezők: ...&quot;.<br /> Természetesen lehet arra a következtetésre is jutni, hogy a szakirodalom nem foglalkozik ebben a formában a problémával, és így a feladattal új utat taposnak ki (ez azért ritka). Viszont ha a javítás során a hallgatóktól elvárható gondosság mellett mégis találunk ilyen forrásokat, akkor a fejezet nem fogadható el.<br /> [[Kategória:GYIK]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:selejtkimutat%C3%A1s&diff=39329 2010-08-30T08:21:49Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/hr/vm.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy adott üzemben az adott alkatrészek gyártása közben keletkezett selejtek kimutatása.Tejesítményarányos bérmeghatározás a selejt kimutatás alapján.<br /> <br /> ='''A feladat előtörténete'''= <br /> <br /> Egy vállalat felmérést készít, hogy melyik dolgozó mennyi selejtet gyárt .<br /> A fizetés és a prémium értékelésében fontos szerepet játszik, hogy kinek milyen a hibaszázaléka.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> A feladat eddig empirikus alapon, a közvetlen vezető ember ismeretén és tapasztalatain alapult, s nem nélkülözhette a vezető szociális érzékenységét.<br /> <br /> A feladat megoldását két részre kell bontani, egyik bérezési kérdés, a másik minőségügyi kérdés. A feladatból nem derül ki, hogy a dolgozók azonos, vagy különböző gépekeken dolgoznak, illetve termelésben milyen arányban osztoznak. A feladat elsődleges megoldása egy selejtszámok alapján való súlyozás, mely igen hatékony lehet a bérmeghatározásnál, illetve a prémium osztásnál, feltételezve, hogy mindenki azonos mennyiségű gyármányt készít. Az adatokat áttekintve 2 személy selejt darabszáma kiemelkedően magas /Mező Pál, Szorgos Virág/. Jól látszik a megadott adatokból, hogy a nyomógomb szerelésnél kiemelkedően magas a selejtek száma. Meg kell vizsgálni, hogy személyi, vagy egyéb okok miatt ilyen magas a selejtszám.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A tervezett megoldás alapvetően a minőség ellenőrzés, illetve a személyi állomány adataira támaszkodik.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az egyes dolgozók teljesítménye /legyártott darabok, hibás darabok..<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Az attribútomok megválasztáskor fontos volt a személyzeti szempontokon kívül a minőségügyi szempontok figyelembe vétele, ezért a legyártott darabszám mellett külön oszlopot kaptak a különböző hibaosztályok. A feladat során a bérmeghatározás volt az objektívebb bérmeghatározás a cél, ezért az utolsó oszlopban a bér található.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A feladat alapvetően a cég fizikai dolgozóinak objektívebb telejsítmény megítélését szolgálja, ezért felhasznlása a bérmeghatározásnál ajánlott, azaz a középvezetői szintű felhasználás célszerű.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A megoldás jelentősen csökkenti a bér meghatározásnál a szubijektív emberítélet megjelenését a bér meghatározásánál, ezért pontosabb, a dolgozók által jobban átlátható, teljesítmény arányos bérezés alakítható ki.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A megoldás során egy a hibaelemzésen alapuló, teljesítmény meghatározást alkalmaztam, melyet kombináltam a bérmeghatározással, s ennek eredménye képpen a bérmeghatározás objektívebbé válhat.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A fenti megoldás eredménye lehet a bérek igazságosabb meghatározása.<br /> A feladat megoldására készített xls file-ból jól látható, hogy mindössze 6 eFt az eltérés a becsült /empirikus/ eredmények, s a selejtek számán alapuló bérek között, azaz a becslés jó volt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A rendszert ajánlot lehet olyan helyeken, ahol fontos a minőségi munkavégzés, mert egyszerűen bevezethetőek különböző ösztönző programok, melyek javítják a termelékenységet és csökkenti a hibaszálékot. A rendszer átláthatósága megerősíti a dolgozók biztonság érzetét.<br /> Azt is jól lehet látni, hogy nincs kiugró eltérés a két bér közöt, azaz a megoldás csak finomított a bérelosztáson, azaz igazságosabbá vált a bérezés.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A lap eredeti címe: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:selejtkimutat%C3%A1s”<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> www.nexon.hu/.../nexonberberugyviteliszoftver/ -<br /> <br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Benchmarking_%C3%BCzemcsoportos_adatokkal&diff=39328 2010-08-30T08:19:37Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0003 WEB] =A megoldás címe= Sápi András: Statikus benchmarking tesztüzemi üzemcsoportos adatokkal [[Kategór...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0003 WEB]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Sápi András: Statikus benchmarking tesztüzemi üzemcsoportos adatokkal<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Hirdet%C3%A9s&diff=39327 2010-08-30T08:16:31Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/sza.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Beruházási döntést segítő kimutatás egy vállalat jövőbeni profitszerzése érdekében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A vállalat olyan piaci szegmensben tevékenykedik, melyben a szereplők közti verseny nagy.<br /> Tehát ahhoz, hogy ezidáig kivívott piaci részesedését a vállalat fenntartsa, illetve bővítse, jövedelmező befektetést kell választania.<br /> A jövőben több reklámfelület értékesítésével kíván versenyezni riválisaival, ezért az évek során összegyűjtött adataiból egy adatbázist készít, mely egy évre vonatkozó infomációkkal szolgál különvöző típusú berendezései egyetlen darabjára vetítve. Majd ebből az adatbázisból kívánja megállapítani, hogy mely berendezés/berendezések értékesítése eredményez számára nagyobb mértékű profitot.<br /> Adatbázisában öt reklámezközt hasonlít össze, hogy megtalálja a számára legjövedelmezőbb befektetési formát.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az adatbázisban szerepeltetett adatok ilyen jellegű összegzésére a vállalatnál még nem került sor.<br /> Az adatok a vállalkozáson belül több osztály tulajdonában voltak:<br /> <br /> - a bevételre és a költségekre vonatkozó adatok a pénzügyi osztály által voltak nyilvántartva,<br /> <br /> - a kihasználtságra vonatkozó adatok az értékesítésnél,<br /> <br /> - míg a karbantartókra vonatkozhó információk a műszaki-üzemeltetési osztály tulajdonában voltak, a beruházás időtartamára vonatkozó egyes adatokkal egyetemben.<br /> <br /> Fenti osztályok együttesen hozták létre az elemezni kívánt adatokat tartalmazó adatbázist egy naptári évre vonatkozóan.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatbázis fiktív adatokat tartalmaz<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Óriásplakát &quot;A&quot;<br /> <br /> Óriásplakát &quot;B&quot;<br /> <br /> CLP &quot;A&quot;<br /> <br /> CLP &quot;B&quot;<br /> <br /> B1<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Beruházási idő (hónap); Irány: 1 (KO kritérium: rövid beruházási idő a mielőbbi megtérülés érdekében)<br /> <br /> Beruházás értéke (Ft); Irány: 1 (KO kritérium: alacsony beruházási érték a kiadások minimalizálása érdekében)<br /> <br /> Kihasználtság éves szinten (db); Irány: 0 (KO kritérium: a lehető legmagasabb legyen, a bevétel növelése érdekében)<br /> <br /> Szükséges karbantartók száma (fő); Irány: 1 (KO kritérium: alacsony érték, hogy a munkavállalói létszám alacsony legyen)<br /> <br /> Éves költség (Ft); Irány: 1 (KO kritérium: alacsony összegű, a kiadások minimalizálása érdekében)<br /> <br /> Éves bevétel (Ft); Irány: 0 (KO kritérium: legmagasabb összeg legyen, a bevétel növelése érdekében)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Elsősorban az adatbázist összeállító osztályok: a pénzügyi osztályt, értékesítési osztályt, valamint a műszaki-üzemeltetési osztályt érintett. Azonban érintett még a vállalat vezetősége is. A vezetőségnél a jövőbeni vállalai stratégia kidolgozásában lesz a segítségére.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Az adatbázis a vállalat jövőbeni beruházásait illetően segítséget nyújt a vezetőség döntéshozatalában, azzal, hogy a vállalat több osztályát érintő adatait összességében vizsgálhatóvá teszi.<br /> Azaz összefüggést teremt a vállalat egyes részlegei között, akiktől döntéshozatal előtt javaslatokat lehet kérni jövőbeli beruházásokat illetően.<br /> Az adatbázis továbbá a vállalat pénzügyi osztálya részére előrejelzéseket ad, a jövőbeni tartalékok képzésére vonatkozóan.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Beadandó dolgozatom az alábbiakat tartalmazza:<br /> <br /> 1. Munkalap: Tartalomjegyzék<br /> <br /> 2. Munkalap: Alapadatok<br /> <br /> A táblázat objektumai a vizsgált öt darab berendezés. Attributúmai pedig, - az adatbázist összeállító osztályok szerint - a bevétel alakulásának befolyásoló adatait tartalmazza. <br /> Az adattábla autoszűrővel van ellátva az adatrögzítés ellenőrzése, valamint a gyorsabb adatrögzítés érdekében.<br /> <br /> 3. Munkalap: <br /> Az alapadatokból kimutatásvarázsló segítségével elkészített pivot táblázatot, valamint pivot táblázat ellenőrzésére szolgáló táblázatot tartalmazza.<br /> Továbbá tartalmazza a rangsor táblázat elkészítéséhez szükséges segédtáblázatot, és magát a rangsor táblázatot az irányok megjelölésével.<br /> A rangsor táblázatban az adatok sorbarendezését a SORSZÁM függvény segítségével hajtottam végre.<br /> <br /> Az irányultság:<br /> <br /> 0 = a legmagasabb érték a legjobb;<br /> <br /> 1 = a legalacsonyabb érték a legjobb.<br /> <br /> 4. Munkalap: Hivatkozás útján ismételten tartalmazza a pivot táblázatot, a rangsor táblázat elkészítését segítő táblázatot, illetve magát a rangsor táblázatot.<br /> Ezen táblázatokon túl tartalmazza a solver futtatásával előállított lépcső és coco táblázatot.<br /> <br /> A coco táblázat: Az FKERES függvény segítségével került feltöltésre, melynek hibanégyzet értéke a Solver függvény célcellája.<br /> A táblázat a Solver ítélet oszlopával végződik, mely egymásba ágyazott HA függvénnyel hozható létre, az eredmények kiértékeléséhez.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A 4. Munkalap, coco táblázatának utolsó oszlopa tartalmazza a Solver ítéletet, melyek az alábbiak lehetnek:<br /> <br /> - olcsó<br /> <br /> - értékarányos<br /> <br /> - drága<br /> <br /> <br /> Jelen adatbázis alapján OLCSÓ-nak minősülő berendezés típusok: B1; CLP &quot;A&quot;; CLP &quot;B&quot;<br /> <br /> Ezeket a berendezéseket az ügyfelek olcsón vásárolják, ezrét a vállalkozást nem ezek gyártásába fogja befektetni pénzét.<br /> <br /> <br /> ÉRTÉKARÁNYOS-nak minősülő berendezés: Óriásplakát &quot;B&quot;<br /> <br /> Ezen berendezés értéke az eladási árával összhangban vannak.<br /> <br /> <br /> DRÁGÁ-nak minősülő berendezés: Óriásplakát &quot;A&quot;<br /> <br /> Ezeket a berendezéseket drágán vásárolják az ügyfelek, ezért a vállalat ennek gyártásába is fektetheti pénzét.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A vállalat jövőbeni stratégiáját a vezetőség határozza meg. Jelen esetben a vezetőség további berendezések gyártásával szeretné piaci jelenlétét megerősíteni, esetleg bővíteni.<br /> A vállalt számára ezen elemzés segítséget nyújt a pontosabb stratégiai tervezéshez azáltal, hogy jövőbeni befektetéseinek vizsgálatát több osztály információin keresztül teszi lehetővé.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Fenti elemzés véleményem szerint a vállalat vezetőségének döntéshozatalában mindenképpen nagy segítséget jelent. Azonban jövőbeni befektetésükről nem csupán ezen elemzés alapján fognak döntést hozni. Tekintettel arra, hogy a reklámeszközök megítélésében egyéb dolgok szintén befolyással bírnak, mint például az, hogy a berendezés vidéken, vagy a fővárosban van; az ott lakók lélekszámának nagyságától/milyenségétől; stb. Ezek mindegyike a beruházási döntésre befolyással bírnak.<br /> <br /> Az elemzés azonban, véleményem szerint a vezetőség döntéshozatalának megfelelő kiindulópontjaként szolgálva, a pénz-, és munkaidőráfordítást megérte.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> <br /> Üzleti Informatika jegyzet<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Aut%C3%B3k2<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Notebook2<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2008:H%C3%BAsbeszerz%C3%A9s&diff=39326 2010-08-30T08:08:04Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008tavasz/munkatervek/csep.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A feladat célja, hogy közbeszerzési pályázatok közül kiválasszuk a legmegfelelőbb húsbeszállítót.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy önkormányzat közbeszerzési pályázatot hírdetett húsáru beszállítására, oktatási intézmények konyhájára. Cégünk is részt vett ezen a pályázaton.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Az előkészítés során adatgyűjtést végeztem. Egyrészt munkahelyemen, másrészt más húsboltokat látogattam meg az árak felírása miatt. Az eredeti pályázat segítségével is több adatot megismerhettem. Ezen kívül olyan ismérveket is írtam, melyek szerintem fontosak lehetnek, pl: szállítási távolság, ami szintén befolyásolhatja az áru időben történő eljuttatását a vevőhöz (időjárás, közlekedési viszonyok). <br /> Fontos tényező az is, hogyha a fizetési határidőt nem tudják tartani, mennyi idő a tolerancia, amíg nem kell késedelmi kamatot fizetni vagy minőségi kifogásolás esetén mennyi idő alatt vállalja a szállító az áru cseréjét.<br /> <br /> <br /> HOGYAN NÉZETT KI A SÚLYOZÁS ÉS PONTOZÁS a közbeszerzés kiértékelése során?<br /> <br /> A nyertes pályázó minden termékével rosszabb konstrukcióval szerepelt a pályázaton, kivétel a fizetési konstrukciók.(határidő, fizetési határidő toleranciája, csere ideje)<br /> Tehát pontozásról ezek alapján nem tudunk, a súlyozás valószínű a fent említett fizetési konstrukciókat érinthette.<br /> Az általam kialakított feladat idealizált. Elbírálása a valóságban a következőképpen nézett ki,1 elfogadott , a többi pályázó anyagát elutasította (&quot;A pályázat formai követelményeinek nem felelt meg&quot;).<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladatom 10 anonim céget tartalmaz objektumként.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Feladatom által érintett célcsoportok lehetnek, közbeszerzési pályázatot hírdető intézmények és akár kereskedelmi egységek is.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A vizsgálatom célja, hogy a rendelkezésemre álló attribútumok alapján ki tudjam választani a legmegfelelőbb húsbeszállítót.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> Attribútumok:<br /> - Fizetési határidő<br /> - Fizetési mód<br /> - Fizetési határidő csúszásának toleranciája<br /> - Minőségi kifogás esetén csere ideje<br /> - Napi mennyiségi kedvezmények az egyes termékekre<br /> - Szállítási távolság<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> 1. Alapadatok begyűjtése<br /> 2. Az összegyűlt adatokból objektum-attribútum mátrix készítése<br /> 3. PIVOT táblázat készítése, alapellenőrzés<br /> 4. Sorszám függvény elkészítése<br /> 5. COCO-online táblázat elkészítése<br /> 6. Solver elkészítése<br /> 7. A kapott eredmények kiértékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO online eredménye alapján a legkedvezőbb beszállító az SZ6-os, mivel itt a legmagasabb az eltérés a becsült érték irányában, vagyis sokkal kedvezőbb ajánlatot adtak.<br /> <br /> <br /> A Solver eredményei lényegesen alacsonyabb, tehát legitimebb módon részben más értékeket hoztak ki. Alulértékelt, tehát kedvező ajánlatot tett: a 5., a 6., a 7. és a 8. objektum. <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A valóságban győzött az SZ10-es ajánlat.<br /> A számítás (rel.) győztesei (quasi holtverseny) a 7. és a 8. objektum.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mit kell tenni végül is?<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:V%C3%A1llalati_%C3%A9rt%C3%A9k&diff=39325 2010-08-30T08:00:51Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=A feladat URL-je=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/ve.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> A magyar építőiparban tevékenykedő kis- és közép vállalkozások értékének meghatározása az alábbi pénzügyi-, jövedelmezőségi-, likviditási mutatók alapján:<br /> Tőkehatékonyság (ROE)<br /> Folyó likviditás <br /> Kintlévőségek aránya az árbevételhez viszonyítva<br /> Tőkearányos eredmény <br /> Árbevétel arányos üzemi eredmény <br /> Saját tőke aránya az összes forráson belül <br /> ROA <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Egy vállalkozás értékének meghatározása igen összetett feladat. A piacon kialakult árak nem midig tükrözik adott vállalkozás valós értékét. Néhány általam fontosnak vélt mutató alapján a modell segítségével kiszámítható a kiválasztott vállalkozás(ok) értéke. Ezzel egy esetleges beruházás, vásárlás előtt tájékozódhatunk, hogy a piacon kialakult árhoz képest melyik vállalkozást érdemes választani. Továbbá lehetőség nyílik pusztán a saját vállalkozás értékelésére is, valamint megfigyelhető, hogy az egyes tényezők (mutatók), az általam meghatározott összetétel esetén mekkora szerepet képviselnek az ár kialakításában. <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> A szakirodalomban különböző modelleket találhatunk a vállalkozások értékének meghatározására. <br /> <br /> Az egyik ilyen a Gordon, M. J. amerikai közgazdász modellje, melyben a vállalati értéket a tulajdonosok által nyert hozamok összesített jelenértéke adja. Gordon az osztalék áram folyamatos növekedését feltételezi, ami a modell egyik kritikus pontja. Azonban ami nagyobb probléma a modellnél, az alkalmazhatósági korlát. Ez azt jelenti, hogy a formula nem alkalmazható az osztalékot nem, vagy csak kis mértékben fizető vállaltok esetében. Az általam alkotott modellben ez a probléma nem jelenik meg, ami bővíti az alkalmazhatóság körét.<br /> További hibája a Gordon formulának, hogy az egyetlen értékalakító tényező az osztalékdöntés, ami nem minden esetben ad reális képet a vállalat értékéről. A coco modellben olyan fontos tényezőket vettem figyelembe, amellyel pontosabban alakítható ki a vállalati érték. <br /> <br /> Modigliani –Miller elmélete szerint a vállalat értékére a beruházási, finanszírozási és termelési döntések hatnak, az előzővel ellentétben az osztalékfizetést teljesen figyelmen kívül hagyják. Az idegentőke és a saját tőke arányának értékét vetik össze az eszköz értékével.<br /> rA= D/V*rD + E/V*rE , ahol rA: összes eszköz értéke, D/V: Idegen tőke aránya, E/V : saját tőke aránya, rD: idegentőke költsége, rE: saját tőke hozama. <br /> A képletből is jól látható, hogy az érték meghatározásánál figyelembe veszi a vállalat működését (rA= működési eredmény/összes eszköz), azonban a modell nem képes összehasonlításra viszonyításra.<br /> <br /> Az általam készített modell alapvetően az optimális döntés meghozásában segít a vállaltértékelésen túl.<br /> Alapvetően feltétele a piacon kialakult ár ismerete.<br /> Amennyiben pusztán vállalati értéket szeretnénk számolni Y adatot 0-nak vesszük, így a „különbség” oszlopban negatív előjellel fog megjelenni a vállalati érték. (Megj.: SAJNOS NEM, mert ha minden összehasonlítandó objektum értéke AZONOS, akkor minden tényező zaj és a modell nem dolgozik tovább, vagyis a matematika NEM TEREMT ÉRTÉKET, csak ennek következetességét képes vizsgálni!)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A modellhez szükséges mutatókat a vállalkozások mérlegéből és eredmény kimutatásából számoltam. A következő mutatókat alkalmaztam:<br /> Tőkehatékonyság (ROE)=Adózott eredmény/saját tőke<br /> Folyó likviditás= Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek<br /> Kintlévőségek aránya az árbevételhez viszonyítva= Követelések áruszállításból és szolgáltatásból/ Értékesítés nettó árbevétele<br /> Tőkearányos eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/saját tőke<br /> Árbevétel arányos üzemi eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevétel<br /> Saját tőke aránya az összes forráson belül =saját tőke/összes forrás<br /> ROA =adózott eredmény/összes eszköz<br /> <br /> A vállalkozások adataihoz nyilvánosan is hozzáférhetünk, nem titkosak. Az, hogy adott vállalkozás mennyit ér a piacon vagy a vállalkozás egy kompetens személyétől tudhatjuk meg, vagy az előzőleg bemutatott vállalat értékelési modellek egyikével meghatározhatjuk az értéket, VAGY a tárgyalások során árajánlatok formájában szembesülünk vele!<br /> <br /> Az adatgyűjtés során problémák nem merültek fel, a modell pontosításához azonban még bevonhatunk más mutatókat is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A kutatás konkrét csoportja a magyar építőiparban tevékenykedő 11 kis- és középvállalkozások Budapesten és agglomerációjában.<br /> A modell bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható. A szükséges adatok az eredmény kimutatásból, valamint a mérlegből nyerhetők.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A magyar gazdaságban a kis- s középvállalkozások egyre nagyobb számmal vannak jelen. Állandóak a fúziók, megszűnések, felvásárlások. A modell segítségével nem pusztán az dönthető el, hogy adott vállalkozás mennyit ér, hanem látható az is, hogy a piacon lévő többi potenciális jelölthöz képest megéri-e az esetleges beruházás, vásárlás A legtöbb vállaltértékelő modellel szemben, a modell alkalmazásához nem szükséges a cég tőzsdei jelenléte, így a kisebb vállalkozások esetében is pontosabban lehet meghatározni az értéket.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> <br /> A modell pusztán számszaki adatokat vesz figyelembe, azokat pedig az eredmény kimutatásból és a mérlegből. Legfontosabb befolyásoló tényezők az eszközérték, adósság mértéke, nettó árbevétel, adózott eredmény. Az általam kiválasztott mutatók fontos szerepet játszanak a vállalati érték kialakításban, de nem szabad elfelejteni, hogy ha valóban felelősségteljes döntést akarunk hozni, figyelembe kell vennünk a vállalat egyéb paramétereit is (imázs, kialakult vevőkör, megrendelések száma, sűrűsége, szezonalitás…stb.). A tényszerűen nem számszerűsíthető mutatók esetén az elemző maga dönthet arról, vajon melyik soft-mutató esetén melyik vállalat hányadik SZERINTE és SZÁMÁRA a COCO által kiértékelendő rangsorban!<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> Az elemzés lépései:<br /> 1. A mérlegek, és eredmény kimutatások megszerzése.<br /> 2. A megfelelő mutatók kiválasztása, kiszámolása, ezek adattáblába rendezése. A mutatókat a tartalmuk alapján választottam, igyekeztem olyan tényezőket vizsgálni, amely a legmeghatározóbb szerepet töltik be a vállalkozás értékének meghatározásakor (pl.: nettó árbevétel, adózás utáni eredmény, kötelezettségek mértéke, saját tőke…).<br /> 3. Az Y érték meghatározása, ami ebben az esetben a vállalkozások piaci vétel ára.<br /> 4. Az egyes tényezők szerint a rangsor kialakítása. A „buntetopontokkal” c. munkalap 14. sorában találhatóak a rangsor kialakításához szükséges SORSZÁM függvény paraméterei. A folyó likviditási mutató esetében ez a paraméter 0, hiszen minél nagyobb a forgó eszköz értéke a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest, a vállalkozás annál likvidebb, ami növeli az értéket. Értelemszerűen a kintlévőségek nagy aránya az árbevételhez képest nem megfelelő, ezért tehát 1-es paramétert kapott a SORSZÁM függvényben.<br /> 5./a A rangsor kialakítása után a lépcsők tábla elkészítésével és az FKERES függvény alkalmazásával a Solver segítségével megoldható a modell. <br /> A számított és a valós (az általam megadott) érték közti különbség az, amely alapján megítélhetjük, hogy érdemes-e egyáltalán befektetni. Célunk, hogy ez a különbség legyen minimális, hiszen minél reálisabb áron kívánjuk megvásárolni a vállalkozást, ezért tehát a Solver célfüggvénye legyen minimum. <br /> Az, hogy melyik az optimális döntés a befektetés szempontjából, az elért nyereség és a befektetett összeg (a vételár) arányként dönthetjük el. Erre alkalmazzuk a HA-AKKOR függvényt, amely egyértelműen láthatóvá teszi, hogy mely vállalkozás olcsó, drága, esetleg értékarányos a vételárhoz képest.<br /> <br /> 5./b A megoldásának másik lehetősége az online solver használata, amelynek segítségével ugyanúgy tudunk döntédt hozni, mint az előző esetben.<br /> Ha megnézzük az „online nincs buntetes” munkalapot megfigyelhető, hogy a mi esetünkben valóban az az optimális döntés, ami a legnagyobb plusz eltérést mutatja a számított értéktől, vagyis a vállalkozás értékesebb, mint amennyiért megvásárolható. Ez az „A” vállalkozás, ahol 20 M Ft befektetéssel 108 M Ft nyereség érhető el. (Logikai hiba: nem illik elébe menni az eredményeknek és a következtetéseknek, sokkal inkább itt kellett volna bemutatni a büntetés fogalmát, vagyis a négyféle modellszámítást):<br /> * solver - büntetés nélkül: nem engedélyezett a lépcsők (mutatószám-intervallum-hatások) negatív értéke<br /> * solver - büntetéssel: engedélyezett a lépcsők (mutatószám-intervallum-hatások) negatív értéke <br /> * online - büntetés nélkül: nem engedélyezett a lépcsők (mutatószám-intervallum-hatások) negatív értéke<br /> * online - büntetés-szimuláció: nem engedélyezett a lépcsők (mutatószám-intervallum-hatások) negatív értéke, de egy lineáris eltolás révén (Y=Y+1000) új megoldást lehet kikényszeríteni, mely szinte azonos a solver-büntetéssel modellhez, ill. az eltolást visszaszámolva (zajjal vagy zaj nélkül minden egyes cellára) a lépcsők értékéből valódi büntetésekhez lehet jutni!<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> 1. A Solver segítségével megállapítható, hogy F vállalkozást érdemes megvásárolnunk, vagy ebbe érdemes befektetnünk, mivel arányosan ez éri meg a leginkább. Továbbá érdemes befektetni A, B, C, D, G, J, K vállalkozásokba is, hiszen értékükhöz képest ezekhez is olcsóbban lehetne hozzájutni. E, H és I vállalkozások ára nem arányos azok értékével, tehát nem érdemes azokat megvásárolni, kivéve, ha egyéb stratégiai célunk van. <br /> A megoldásból látható, hogy a legmeghatározóbb szerepe az árképzésben, ebben az összetételben átlagosan az árbevétel arányos üzemi eredménynek van. F vállalat esetében ez 4 4238,1777 E Ft a 7 1757,784 E Ft-os vállalti értékből.<br /> Továbbá megfigyelhető, hogy az ár kialakításában a folyó likviditás, a kintlévőségek aránya, valamint a tőkearányos eredmény a meghatározott összetételben nem játszanak értékalakító szerepet.<br /> <br /> 2. Az online megoldás és a solveres között eltérések vannak. Az eredmények ezért nem azonosak, amely a „solver nincs buntetes” munkalapon egymás mellett látható. Az eltérések értelmében az online megoldás szerint az legjobb döntés az A vállalat megvásárlása. B, C és K vállaltok értékarányosak, vagyis, ah nem akarunk veszíteni, vagy felesleges kockázatot vállalni, ezeket érdemes megvásárolni. Az E, H, I, J vállaltok felülértékeltek a piacon, tehát nem érdemes profitszerzés céljából ezekbe fektetni.<br /> Az online rendszer szerint a „A” vállalat estében az érték nagy részét a ROA mutató adja (155 M Ft a 205 M Ft értékből). A kintlévőségek aránya ebben a megoldásban sem befolyásolja a vállalati érték kialakulását. A számok alapján azt mondhatnánk, hogy a az eszközök jövedelemteremtő képessége (ROA) gyakorolja átlagosan a legnagyobb hatást a számított értékre. Ha figyelmesebben megnézzük láthatjuk, hogy azonban a ROA csak 2 vállalat esetében jelenik meg, mint értékalakító tényező, vagyis egyedi érték. Ami valóban a legmeghatározóbb tehát, az árbevétel arányos üzemi eredmény és a saját töke aránya. <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az elemzés eredményének értelmében tehát azokat a vállalkozásokat érdemes megvásárolni, amelyek becsült értéke meghaladja, de legalább eléri a piacon kialakult árat.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése fejezetben bemutatott modellekhez képest ugyanannyi idő és energia ráfordítást igényel, azonban többlethozama, hogy nem pusztán vállalati értéket állapíthatunk meg vele, hanem az eltérés/ráfordítás arányával az is megállapítható, hogy milyen a vállalat piaci pozíciója (alulértékelt, felülértékelt, reális).Ezen túl megállapítható, hogy az egyes tényezők milyen szerepet töltenek be a vállalati érték kialakításában. Ez segítséget nyújthat abban az esetben, ha saját vállalatunk értékét akarjuk növelni, tudjuk, hogy mely tényezőket kell javítanunk. Jövőbeli értéket is meghatározhatunk, amennyiben például hitelfelvételt tervezünk, vagy a termelés volumenén kívánunk változtatni, a jövőbeni értékek ismeretével előre meghatározhatjuk a vállalkozásunk értékét, annak alakulását, esetleg ás vállalkozásokéhoz képest. Ebből látható, hogy a modellnek többféle alkalmazási lehetősége is van.<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logisztikai_telephely_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39324 2010-08-30T07:59:44Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/112/tdk/plsgy/1.doc DOC]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Béres Dániel: Egy papíripari termékek disztribúciójával foglalkozó vállalat telephely-választási kérdéseinek vizsgálata<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logisztikai_telephely_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39323 2010-08-30T07:56:51Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „[http://tki.szie.hu/oktatas/file.php/137/moddata/assignment/363/2869/Gazdasagi_informatika_beadando.doc]”</p> <hr /> <div>[http://tki.szie.hu/oktatas/file.php/137/moddata/assignment/363/2869/Gazdasagi_informatika_beadando.doc]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:B%C3%A9rek&diff=39322 2010-08-30T07:53:42Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/kji.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Bér-teljesítményelemzés<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy telekommunikációs területen működő cégnél a dolgozók munkabérének vizsgálata abból a célból, hogy melyek azok a tulajdonságok amelyek meghatározóbbak a kapott juttatások tekintetében.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A managerek alapvető célkitűzése a hatékonyság növelése, ezt az alábbi módon kívánják elérni:költségmegtakarítással,a döntések helyességének növelésével (objektivitás,több helyes döntés meghozatala),és végül hasonlóságelemzéssel azért, hogy a tulajdonságok fontosságát is felmérjék.<br /> A SWOT elemzésre épített hasonlóságelemzés objektív lesz, ezért SWOT analízist kell készíteni a munkavállalókkal és a vezetőkkel a lényeges tulajdonságok feltérképezésére.A vállalkozás profiljának megfelelően melyek azok a tulajdonságok, melyek leginkább vezetnek a hatékonyság felé.Ezzel egyidejüleg a legitim attributomok meghatározása, ezért a cég menedzsmentje elemzést végeztetett azzal a céllal,hogy a munkavállalók közül véletlenszerűen kiválasztott 7 dolgozó munkabérét mely attribútomok befolyásolják jobban, illetve ki az aki alulfizetett vagy túlfizetett munkavállaló. <br /> Az elemzést a következő szempontok figyelembevételével végeztem el: szakképzettség, szakmai tapasztalat, önálló munkavégzés, munkabírás, terhelhetőség, rugalmasság, lojalitás, megbízhatóság, kommunikációs készség, életkor és végül bruttó fizetés.<br /> A várható eredmények tükrében az alulfizetett dolgozók bérét béren kívüli juttatások formájában szeretnék kompenzálni.<br /> Ezzel a vezetőség célja egyrészt bérmegtakarítás lenne járulékok formájában. Másrészt szeretnék elkerülni a dolgozók közti bérfeszültségek kialakulását, illetve azt, hogy ne legyenek a munkavállalók elégedetlenek.Ezzel ösztönözni szeretnék dolgozóikat a nagyobb teljesítmény elérésére, és a minőségi munka elvégzésére ami által hatékonyságuk növelése is cél.<br /> A dolgozókat értékelniük kell a vezetőknek a különböző tulajdonságok és kompetenciák fontossága alapján.Ennek segítségével lehet kialakítani azt, hogy melyik munkavállalója preferáltabb a másiknál, ki milyen tulajdonság alapján kapjon több, vagy kevesebb bért. <br /> A hasonló kompetenciákkal rendelkező munkavállalók ne részesüljenek magasabb bérben, és az esetlegesen fellelhető ellentmondásokra is idejében fény derüljön.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladatban használt adatok fiktívek.<br /> A dolgozói létszámból hét munkavállalót kiemelve készítettem el az elemzést a megadott kritériumok alapján. <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A vizsgálat 7 objektumot tartalmaz.(sorok: munkavállalók felsorolása 7 fő)<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> 10 attribútomot tartalmaz (x,y oszlopok)<br /> 1.) Életkor (év): Minél idősebb egy munkavállaló annál nagyobb a tapasztalata, tehát aki idősebb az preferáltabb.<br /> A további tulajdonságokat 1-5 pontig terjedően értékeltem, minél magasabb a pontszám annál jobb.<br /> 2.) Kommunikációs készség: A munkatársakkal, felettesekkel, külső partnerekkel való kapcsolattartásban mennyire kommunikatív a dolgozó.<br /> 3.) Lojalitás: Mennyire tud azonosulni a vállalkozás által képviselt elvekkel, mennyire önfeláldozó a cég érdekeinek ügyében.<br /> 4.) Megbízhatóság: Mennyire lehet rá számítani.<br /> 5.) Munkabírás, terhelhetőség: Mennyire viseli el a terhelést a dolgozó, mennyi plusz feladatot, túlórát képes bevállalni.<br /> 6.) Önálló munkavégzés: A rábízott munkakör önálló elvégzése, a felmerülő problémák megoldása.Elengedhetetlen velejárója a szakképzettség.<br /> 7.) Rugalmasság: A változásokhoz, új dolgokhoz való alkalmazkodó képesség.<br /> 8.) Szakképzettség: A munkaköri követelményeknek való megfelelés.<br /> Mennyire naprakész a munkavállaló tudása, mennyire érti a szakmáját.<br /> A feladatba 1 pontot érnek a következő képzettségek:érettségi,felsőfokú szakképzettség,főiskola-egyetem,több diploma,nyelvvizsga, összesen: 5 pont szerezhető.<br /> 9.) Szakmai tapasztalat: Az adott munkakörben eltöltött évek száma, a munkavállaló eddigi munkahelyeit beleszámolva.<br /> 10.) Y attribútum: Bruttó fizetés (ezer ft/hónap)minél nagyobb annál jobb, motiváló hatása van a dolgozókra.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A telekommunikációs területen működő vállalkozásnál dolgozó 7 véletlenszerűen kiválasztott munkavállaló.<br /> A bér és bérjellegű juttatások felosztására jogosult vezető.<br /> Külső szektorok, akik összehasonlítást szeretnének elvégezni egy igazságosabb bérrendszer kialakításához.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Elsősorban a rendszer olcsóságát, időtakarékosságát, biztonságos voltát és rugalmasságát emelném ki.<br /> Levonható konzekvencia: az egyes tulajdonságok milyen hatással vannak munkabérünk nagyságára.Segítségével feltárhatóak azok az ellentmondások, mely alapja lehet az igazságosabb bérezési forma kialakításának.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> 1. Alap adattábla készítése, objektumok (munkavállalók)meghatározása.<br /> 2. Attribútomok meghatározása:életkor, kommunikációs készség,lojalitás,megbízhatóság,munkabírás-terhelhetőség,önálló munkavégzés,rugalmasság,szakképzettség,szakmai tapasztalat,bruttó fizetés.<br /> 3. Metaadatbázis létrehozása az alapadatok és az adatok tekintetében a cellahivatkozás módszerét alkalmazva.<br /> 4. Pivot tábla elkészítése, kimutatás varázsló segítségével.<br /> 5. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából, sorszám függvénnyel.<br /> 6. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a solver kimeneti paramétereit elhelyeztem.<br /> 7. CoCo tábla elkészítése, f-keres függvénnyel.<br /> 8. Solver ítélet, HA függvény segítségével.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A CoCo táblázatból leolvasható a solver ítélet oszlop.<br /> A megkapott értékek szerint két munkavállaló Drótos Lenke és Veréb Gedeon kapja a felállított tulajdonságok alapján a megfelelő munkabért.<br /> Löwey Julia és Réz Dániel alulfizetettek, tehát az ő esetükben lehet szó béren kívüli juttatásokról, kompenzálásról.<br /> Három munkavállaló túlfizetett a megadott tulajdonságok tekintetében.<br /> A fontossági sorrend a CoCo táblázat szerint:<br /> 1. Kommunikációs készség<br /> 2. Munkabírás, terhelhetőség<br /> 3. Életkor<br /> 4. Szakmai tapasztalat<br /> 5. Rugalmasság<br /> 6. Megbízhatóság<br /> 7. Szakképzettség<br /> 8. Önálló munkavégzés<br /> 9. Lojalitás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A vezetők az értékelésből azt a következtetést vonhatják le, hogy<br /> 3 dolgozójuk túlfizetett.Ez azt jelenti, hogy esetükben a bér- és bérjellegű juttatások adása már nem javasolt, elvesztette a motiváló hatását, így ezen dolgozók munkájának hatékonyságát motivátor ( karrier, elismerés, dícséret) tényezőkkel lehetne javítani. <br /> Az alulfizetett munkavállalókat béren kívüli juttatásokkal lehetne tovább ösztönözni a nagyobb teljesítmény elérése felé.<br /> Ezen módszerekkel a vállalkozás optimalizálhatná a motivátor és a higiéniás tényezők arányát, mellyel mind a munkavállalói és a munkáltatói oldal is kölcsönösen jól járna.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> A becslésnek az alapvető értéke 9-től - 63-ig terjed.A tulajdonság 7 dolgozót érint.A tulajdonságok minimum és maximum szorzata a becslés alapja.Ezt ki lehet bővíteni a vállalat teljes gárdájára, ez a maximum rangsor szerint a pontszorzat értékét is emelné.<br /> Az összesítés kalkulált kategóriái: 0-20 alulfizetett,21-29 normál,30-63 túlfizetett.A becsléshez kapcsolódó értékek a rangsor táblázat összesen értékeiből adódnak.Utólagos összevetés szerint lett megalkotva a becslés szerinti alulfizetett, normál és túlfizetett ponthatár.<br /> Ezzel szemben a hasonlóságelemzés a tulajdonságok fontossági sorrendje alapján az alábbi ítéletet hozta:<br /> Becslés alapján normál kategória: Réz Dániel (24),és Löwey Júlia (25)a hasonlóságelemzés CoCo szerint mindketten az alulfizetett kategóriába kerültek.<br /> Becslés alapján alulfizetett: Rokolya Margit (19)CoCo szerint túlfizetett lett 280.000,-Ft-al.<br /> Becslés szerint túlfizetett Veréb Gedeon (40)és Drótos Lenke(34) <br /> CoCo szerint mindketten a megfelelő bért kapják.<br /> A becslés és a CoCo által is túlfizetett kategóriába tartozik: Kanál Jolán(30) és Sugár Nándor(30).<br /> A fentiekből látszik, hogy megbízhatóbb a CoCo solver általi ítélet, mert a matematikai eredmények alapján olyan ítéletet is kihoz, amire egyszerű logikai becslés alapján nem is gondolnánk.<br /> Lásd Réz Dániel és Löwey Júlia tulajdonság becslése és a solver ítélet között ellentét van.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:BKV&diff=39321 2010-08-30T07:52:46Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/vk.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> BKV egyes üzemegységeinek összehasonlító elemzése a műszaki üzemeltetés - ár viszonylatában<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Budapesten élek, és rengeteg sorstársammal együtt a BKV szolgáltatását veszem igénybe ahhoz, hogy el tudjak jutni a város egyik pontjából a másikba. A kiváncsiság hajtott, hogy egy ekkora város közlekedésének megoldásához rendelkezésre áll-e a megfelelő műszaki és alkalmazotti háttér, illetve, hogy ezeket a legmegfelelőbben használják ki.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A főváros közlekedési eszközeit évente 1,4 milliárd utas veszi igénybe, melyből mintegy 41%-ot az autóbusz ágazat, 26%-ot a villamos, 22%-ot a metró, 5%-ot a HÉV és 6%-ot a trolibusz ágazat szállít. Az egyik legfontosabb feladat a meglévő járművek és infrastrukturális eszközök gazdaságos üzemeltetése és a műszaki-technológiai háttér biztosítása az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében. A színvonal eléréséhez kapcsolódóan már számos projekt valósult meg és van előkészítési, tervezési fázisban (2-es metró felújítása, Combino villamosok beszerzése, közel 16 km új buszvonal kiépítése, új buszok, trolibuszok beszerzése...).<br /> <br /> A vállalat az 1,4 milliárd utas célba juttatásáért felelős adott költségvetés és adott műszaki, technikai paraméterek mellett. Ezért folymatosan figyelemmel kíséri és méri, valamint nyilvántartja, hogy mekkora az egyes üzemegységek járműtípusain az utasforgalom, mekkora az egyes járműtípusok kihasználtsága, mindehhez mekkora járműparkkal rendelkezik, hogy hány fő járművezetőt alkalmaz, mekkora az adott járműtípushoz kapcsolódó üzemegység hálózathossza, illetve hány megállóhely van az egyes hálózathosszokon, amit a cég honlapján éves jelentéseiben közzé is tesz (http://www.bkv.hu/evesjelentes/index.html). A BKV külső szakértők (Műegyetem Közlekedésmérnöki Kara, Közlekedéstudományi Intézet), civil szervezetek (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület - http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&amp;par=388 ) és a lakosság véleményét is figyelembe veszi az üzemegységek gazdaságos üzemeltetése és az utasok jobb kiszolgálása érdekében. Így jött létre a 2008. augusztusban illetve szeptemberben bevezetett Paraméterkönyv, melynek célja a közlekedés gazdaságos és hatékony megoldása az adott műszaki-technológiai paraméterek mellett (http://www.bkv.hu/kozlemenyek/632.html ; http://www.bkv.hu/kozlemenyek/652.html).<br /> Az elemzés célja az, hogy a városi közlekedésre megtaláljuk a leghatékonyabb megoldást az adott ár és az adott műszaki, technikai paraméterek viszonylatában.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat a BKV honlapján megjelentetett 2007. évi jelentésből vettem.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> A BKV egyes üzemegységei<br /> * autóbusz<br /> * troli<br /> * villamos<br /> * metró<br /> * HÉV<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> * férőhelykilométer (X) - millió férőhelykilométer<br /> * megállóhelyek száma (X) - darab<br /> * átlagos járműállomány (X) - darab<br /> * járművezető (X) - fő<br /> * hálózathossz (X) - km<br /> * ár (Y) - millió forint<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Érintett célcsoport mindenki, ahol forgalomirányítással foglalkoznak (BKV, MÁV, VOLÁN busz...)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Az elemzés elvégzése után meghatározható lesz, hogy egy adott áron milyen módon lehet a leghatékonyabban megoldani a közlekedési szolgáltatást.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> * Adat: alapadat tábla megadása, mely alapadatokat tartalmaz egy 7*30-as táblázatban, amely adatokat a BKV honlapján található 2007. évi jelentésből gyűjtöttem össze (http://www.bkv.hu/evesjelentes/evesjelentes2007.pdf)<br /> * Pivot: alapadattáblából kimutatásvarázslóval készített Pivot tábla<br /> * Coco: először elkészítettem az alapadattáblát, majd a rangsortáblát. A solver lefuttatása után elkészült a lépcső és a Coco tábla<br /> * Eredmények kiértékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A solver alapján minden esetben kiegyenlített ítélet született. A tulajdonságok alapján kiszámolt érték megegyezik az eredeti árral, a BKV Troli és a BKV HÉV esetében elhanyagolható, 0,01%-os eltérés mutatkozott.<br /> Kiegészítő számítások elvégzése után kiderült, hogy a legmeghatározóbb tulajdonságok a járművezetők száma, az átlagos járműállomány és a férőhelykilométer hossza.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Bár a BKV Busz részlegénél található a legnagyobb utasforgalom, a bevétel és hasznosság szempontjából a leggazdaságosabbnak mégis a BKV Metró részlegét találom, mert az alkalmazottak száma és a fenntartási költségek alapján ez a legoptimálisabb.<br /> Javaslatom az elemzés elvégzése alapján, hogy a metró útvonalát kell hosszabítani (ami jelenleg is zajlik...), és az utakon levő forgalmat a metró közlekedésre kell átirányítani. Beruházás szempontjából bár a metró vonalának hosszabbítása költségesebb, de hosszú távon megtérüléshez vezet.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Egy város közlekedésének működtetése, megszervezése összetett feladat. Az elemzéssel megállapítható, hogy adott áron, az adott tulajdonságok figyelembe vételével az egyes járműtípusok működtetése a leghatékonyabb-e.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> Dr. Pitlik László: Üzleti Informatika jegyzett (2007)<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ba3:Terv_ellen%C5%91rz%C3%A9s<br /> <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:Aut%C3%B3v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Iktat%C3%B3rendszer_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39320 2010-08-30T07:51:20Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/sh.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy pályázatkezelő cég számára a leghatékonyabb iktatási rendszer kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> 2007. év elején felmerült az a gondolat, hogyan lehet jól kézben tartani azt a sok átvett iratot (cég integráció), s a naponta beérkező pályázatok, levelek sokaságát. Az elődszervezetektől átvett és jelenleg is működtetett rendszerek ellenére kisebb-nagyobb gondot jelent pontosan megtudni, hol van egy-egy irat, mit írtak le benne, mit is tartalmaz egy-egy pályázati dosszié. S ha egyszerre többen is dolgozni szeretnének egy pályázati anyagon, hogyan jutunk hozzá a megfelelő dokumentumokhoz. Utánajárás, másolatok készítése, „vissza kellene adnom, de kinek”, „miért pont nálam keresik” problémák megoldására kerestük a hosszútávon is megbízható, s a teljes szervezet számára hasznos megoldást.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Jelenleg a kiválasztás menete több főt vesz igénybe. Az iktatási programokat (szoftvereket) forgalmazó cégek ajánlatainak beérkezése után az Üzemeltetési osztály vezetője és a Pályázatkezelési osztály ügyintézője meghatározza az összehasonlítani kívánt attribútumokat és táblázatokat készít a begyűjtött adatokból, melynek segítségével összehasonlíthatók a beérkezett ajánlatok.<br /> Az összehasonlítás nagyon szubjektív, sok ajánlat esetén több időt vesz igénybe. Sok esetben figyelembe vesznek személyes tényezőket is, például, hogy mennyire „szimpatikus” az adott szoftvereket forgalmazó cégnél a velük közvetlen kapcsolatban álló személy, illetve mennyire könnyű velük együtt dolgozni. Végül az attribútumokat leszűkítik a legfontosabb tényezőkre és ez alapján vizsgálódnak tovább. Ennek hátránya, hogy figyelmen kívül hagyhatnak különböző tényezőket, ami a folyamatos iratkezelés szempontjából nagyon fontos lenne.<br /> A fentiek alapján kiválasztják a számukra „optimális” szoftver forgalmazó céget. Ez a megoldás nagyon időigényes és nagy a hibalehetőség.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A feladat megoldásában több lehetőséget hasonlítottam össze, köztük azt is, hogy esetleg a cég nem vezet be új iktatási rendszert, vagy egy új szoftver vásárlása helyett más megoldást talál a hatékony iktatás érdekében.<br /> Objektumok (sorok)<br /> • Nem vezetnek be új iktatási rendszert<br /> • Az iktatás mennyiségi és minőségi javítására új munkaerőket vonnak be<br /> • Az eddig használt EMIR rendszert egészítik ki egy újabb modullal<br /> • IktatOk Elektronikus iktató program bevezetése<br /> • IQtató programrendszer bevezetése <br /> Attribútumok (X,Y oszlopok)<br /> • Milyen mértékben illeszkedik a cég pályázatkezelési folyamataihoz<br /> • Különböző feltételek szerint kereshetünk az iratok között<br /> • Gyorskereséssel néhány másodperc alatt hozzáférhetünk a kívánt dokumentumhoz<br /> • Microsoft Word, Excel fájlokban, valamint e-mailekben tartalom szerint is kereshetünk<br /> • A teljes dokumentumtörténetet figyelemmel kísérhetjük<br /> • Ár<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A feladat által érintett célcsoport a cég Üzemeltetési Osztálya és a Pályázatkezelési Osztálya, akiknek segítséget nyújt a döntéshozatalban.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A Solver alkalmazása segítséget nyújt a leghatékonyabb iktatási módszer kiválasztásához. Meggyorsítja a kiválasztási folyamatot, nem foglal le sok embert, és kevesebb időt igényel. Továbbá csökkenti a hibalehetőséget, és megalapozottabb döntéshez vezet. Alkalmazása hasznos lehet a későbbi beszerzési és versenyeztetési folyamatok során is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A megoldás lépései: <br /> • Excel tábla létrehozása (alapadatok tábla)<br /> • Adatbázis tábla elészítése<br /> • Pivot kimutatás készítése <br /> • Solver tábla készítése Fkeres függvény segítségével<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A feladat elvégzése után néhány táblázat és kimutatás állt rendelkezésre. Ezek gondos áttanulmányozásával számos információ nyerhető.<br /> Az irány azt jelenti, mikor ér többet egy megoldás, ha a kiindulási adatok kicsik (1), vagy, ha nagyok (0). Az iránysor értelmezése: az illeszkedés mértéke minél nagyobb, annál jobb, míg a rangsorszámok már eleve rangsorszámok (azaz minél kisebb, annál jobb)<br /> A feladat tanulmányozásával megláthatjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek a legfontosabb szerepet játszanak a döntés kialakításában, melyek a legfontosabb ismérvek. Miután megfogalmazódtak a programmal szembeni elvárások, fel kell térképezni a piac szereplőit és az általuk kínált megoldásokat. Legfontosabb objektumok a következők:<br /> • Nem vezetnek be új iktatási rendszert<br /> • Az iktatás mennyiségi és minőségi javítására új munkaerőket vonnak be<br /> • Az eddig használt EMIR rendszert egészítik ki egy újabb modullal<br /> • IktatOk Elektronikus iktató program bevezetése<br /> • IQtató programrendszer bevezetése<br /> Legmeghatározóbb nem a költség, hanem az, hogy a felhasználói elvárásoknak, igényeknek maximálisan eleget tegyenek<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A COCO mátrix táblázatból leolvasható az Y(*)-Y. A megkapott értékek szerint, mind az 5 objektumnál nagyon hasonlóan teljesültek az iktatási rendszer bevezetéséhez szükséges feltételek. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak. <br /> Véleményem szerint, megoldás lehetne sorsolás alapján győztest hirdetni → „az objektivitásra törekvő hasonlóságelemzés is végződhet sorsolással, amikor is az OAM tartalma nem tartalmaz elegendő információt az egyes objektumok rel. előnyösségének kimutatására, ill. a tetszőlegesen magas és alacsony árhipotézisek kizárására. A sorsolás esélyét azzal lehet minimalizálni, ha rel. sok objektum szerepel a szükséges mértékű attribútumok mellett, ami nem más, mint a változatértékelés kényszerének kimondása.”<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:iktat%C3%A1s&diff=39319 2010-08-30T07:49:47Z

<p>PetoI: BA3:iktatás lapot átneveztem BA3:Iktatórendszer kiválasztása névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[BA3:Iktatórendszer kiválasztása]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Iktat%C3%B3rendszer_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39318 2010-08-30T07:49:47Z

<p>PetoI: BA3:iktatás lapot átneveztem BA3:Iktatórendszer kiválasztása névre</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/sh.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Egy pályázatkezelő cég számára a leghatékonyabb iktatási rendszer kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> 2007. év elején felmerült az a gondolat, hogyan lehet jól kézben tartani azt a sok átvett iratot (cég integráció), s a naponta beérkező pályázatok, levelek sokaságát. Az elődszervezetektől átvett és jelenleg is működtetett rendszerek ellenére kisebb-nagyobb gondot jelent pontosan megtudni, hol van egy-egy irat, mit írtak le benne, mit is tartalmaz egy-egy pályázati dosszié. S ha egyszerre többen is dolgozni szeretnének egy pályázati anyagon, hogyan jutunk hozzá a megfelelő dokumentumokhoz. Utánajárás, másolatok készítése, „vissza kellene adnom, de kinek”, „miért pont nálam keresik” problémák megoldására kerestük a hosszútávon is megbízható, s a teljes szervezet számára hasznos megoldást.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Jelenleg a kiválasztás menete több főt vesz igénybe. Az iktatási programokat (szoftvereket) forgalmazó cégek ajánlatainak beérkezése után az Üzemeltetési osztály vezetője és a Pályázatkezelési osztály ügyintézője meghatározza az összehasonlítani kívánt attribútumokat és táblázatokat készít a begyűjtött adatokból, melynek segítségével összehasonlíthatók a beérkezett ajánlatok.<br /> Az összehasonlítás nagyon szubjektív, sok ajánlat esetén több időt vesz igénybe. Sok esetben figyelembe vesznek személyes tényezőket is, például, hogy mennyire „szimpatikus” az adott szoftvereket forgalmazó cégnél a velük közvetlen kapcsolatban álló személy, illetve mennyire könnyű velük együtt dolgozni. Végül az attribútumokat leszűkítik a legfontosabb tényezőkre és ez alapján vizsgálódnak tovább. Ennek hátránya, hogy figyelmen kívül hagyhatnak különböző tényezőket, ami a folyamatos iratkezelés szempontjából nagyon fontos lenne.<br /> A fentiek alapján kiválasztják a számukra „optimális” szoftver forgalmazó céget. Ez a megoldás nagyon időigényes és nagy a hibalehetőség.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> A feladat megoldásában több lehetőséget hasonlítottam össze, köztük azt is, hogy esetleg a cég nem vezet be új iktatási rendszert, vagy egy új szoftver vásárlása helyett más megoldást talál a hatékony iktatás érdekében.<br /> Objektumok (sorok)<br /> • Nem vezetnek be új iktatási rendszert<br /> • Az iktatás mennyiségi és minőségi javítására új munkaerőket vonnak be<br /> • Az eddig használt EMIR rendszert egészítik ki egy újabb modullal<br /> • IktatOk Elektronikus iktató program bevezetése<br /> • IQtató programrendszer bevezetése <br /> Attribútumok (X,Y oszlopok)<br /> • Milyen mértékben illeszkedik a cég pályázatkezelési folyamataihoz<br /> • Különböző feltételek szerint kereshetünk az iratok között<br /> • Gyorskereséssel néhány másodperc alatt hozzáférhetünk a kívánt dokumentumhoz<br /> • Microsoft Word, Excel fájlokban, valamint e-mailekben tartalom szerint is kereshetünk<br /> • A teljes dokumentumtörténetet figyelemmel kísérhetjük<br /> • Ár<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> A feladat által érintett célcsoport a cég Üzemeltetési Osztálya és a Pályázatkezelési Osztálya, akiknek segítséget nyújt a döntéshozatalban.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> A Solver alkalmazása segítséget nyújt a leghatékonyabb iktatási módszer kiválasztásához. Meggyorsítja a kiválasztási folyamatot, nem foglal le sok embert, és kevesebb időt igényel. Továbbá csökkenti a hibalehetőséget, és megalapozottabb döntéshez vezet. Alkalmazása hasznos lehet a későbbi beszerzési és versenyeztetési folyamatok során is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> A megoldás lépései: <br /> • Excel tábla létrehozása (alapadatok tábla)<br /> • Adatbázis tábla elészítése<br /> • Pivot kimutatás készítése <br /> • Solver tábla készítése Fkeres függvény segítségével<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A feladat elvégzése után néhány táblázat és kimutatás állt rendelkezésre. Ezek gondos áttanulmányozásával számos információ nyerhető.<br /> Az irány azt jelenti, mikor ér többet egy megoldás, ha a kiindulási adatok kicsik (1), vagy, ha nagyok (0). Az iránysor értelmezése: az illeszkedés mértéke minél nagyobb, annál jobb, míg a rangsorszámok már eleve rangsorszámok (azaz minél kisebb, annál jobb)<br /> A feladat tanulmányozásával megláthatjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek a legfontosabb szerepet játszanak a döntés kialakításában, melyek a legfontosabb ismérvek. Miután megfogalmazódtak a programmal szembeni elvárások, fel kell térképezni a piac szereplőit és az általuk kínált megoldásokat. Legfontosabb objektumok a következők:<br /> • Nem vezetnek be új iktatási rendszert<br /> • Az iktatás mennyiségi és minőségi javítására új munkaerőket vonnak be<br /> • Az eddig használt EMIR rendszert egészítik ki egy újabb modullal<br /> • IktatOk Elektronikus iktató program bevezetése<br /> • IQtató programrendszer bevezetése<br /> Legmeghatározóbb nem a költség, hanem az, hogy a felhasználói elvárásoknak, igényeknek maximálisan eleget tegyenek<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A COCO mátrix táblázatból leolvasható az Y(*)-Y. A megkapott értékek szerint, mind az 5 objektumnál nagyon hasonlóan teljesültek az iktatási rendszer bevezetéséhez szükséges feltételek. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tulajdonságok nem meghatározóak. <br /> Véleményem szerint, megoldás lehetne sorsolás alapján győztest hirdetni → „az objektivitásra törekvő hasonlóságelemzés is végződhet sorsolással, amikor is az OAM tartalma nem tartalmaz elegendő információt az egyes objektumok rel. előnyösségének kimutatására, ill. a tetszőlegesen magas és alacsony árhipotézisek kizárására. A sorsolás esélyét azzal lehet minimalizálni, ha rel. sok objektum szerepel a szükséges mértékű attribútumok mellett, ami nem más, mint a változatértékelés kényszerének kimondása.”<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Telephelyek&diff=39317 2010-08-30T07:46:33Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/kr.xls XLS] &amp; [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/kr2.xls XLS2]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Logisztikai telephely kiválasztása hasonlóságelemzés módszerrel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A mai világban meghatározó szerepet tölt be a logisztika, valamint az ellátási-lánc menedzsment. Mindezt bizonyítja az egyre növekvő számú logisztikai központok jelenléte hazánkban- gondoljunk a főváros vonzáskörzetére (Budaörs, Budakalász, Törökbálint, Üllő). <br /> <br /> Felkeltette érdeklődésemet, hogy az adott telephely árát miként befolyásolják a telephely kiválasztásnál meghatározó tényezők. <br /> E kérdéskör akkor fogalmazódott meg bennem, amikor Termelés és szolgáltatás menedzsment tantárgy keretén belül a telephely választási stratégiákról tanultunk.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A logisztikai telephelyek kiválasztási stratégiájára számtalan szakirodalom létezik, melyek segítséget nyújthatnak a logisztika vezetőknek. <br /> A helykiválasztás stratégia fő célja az elhelyezésből eredő előnyök kihasználása, és a költségek minimalizálása.<br /> Az optimális kiválasztásnál mind a kvalitatív (munkaerő tulajdonságok, helyi környezet imázsa, adottsága, politikai stabilitás, infrastrukturális adottságok), mind a kvantitatív tényezők (telek ára, munkaélküliség, bérek, regionális támogatások, vámok) meghatározó szerepet játszanak. <br /> <br /> Chikán (2006) szerint: &quot;... probléma vizsgálatának első lépése, hogy azonosítsuk azokat a telephelyet meghatározó tényezőket, melyek relevánsak lehetnek a döntés szempontjából.&quot;<br /> Chikán a súlyozott pontszám módszer alkalmazását javasolja. <br /> *A módszer lépései: <br /> **meghatározzuk az alternatív telephely-lehetőségeket<br /> **meghatározzuk a döntést befolyásoló tényezőket<br /> **befolyásoló tényezők mellé súlyt rendelünk (fontosságnak megfelelően)<br /> A tényezők között kvalitatív jellemzőket is megtalálunk. Úgy gondolom, nagy összegű telephely létesítésnél fontosabbak a számok, költségek (kvantitatív tényezők). Valamint a súlyozás problémája. A súlyokat (fontossági sorrendet) mi alapján alakítsuk ki? Ez a döntéshozó szubjektív, saját véleménye. Azaz ahány ember annyi sorrend alakulhat ki a tényezők fontosságát illetően. <br /> A módszert alkalmazva kiderült, hogy a szubjektív súlyoktól függően az optimális telephely-választás(a súlyozott rangsor) megváltoztaható. A számításaim során az &quot;A&quot; város győzött, de a súlyok módosítása után a &quot;C&quot; város került előre. Ha ezt a módszert alkalmaznánk, nem lehetne egy város mellett érvelni, nem születne egyértelműen első helyezett.<br /> <br /> Véleményem szerint hasonlóságelemzéssel gyorsabban és egyszerűbben megoldható a probléma. A legfontosabb (legköltségesebb) jellemzőket vizsgáltam meg. A feladat megoldása során a kvantitatív, azaz mérőszámokkal leírható szempontokat vettem figyelembe.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok, melyekkel dolgoztam a valóságnak megfelelnek, de anonimak. Az interneten, illetve a helyi önkormányzatok honlapján nem találtam megfelelő adatbázist a feladatomhoz.<br /> ==Attribútumok==<br /> *föld, telek ára <br /> *munkaerő bérköltsége <br /> *munkanélküliségi ráta <br /> *nyersanyag költség <br /> *helyi, iparűzési adó <br /> *közművesítés költségei<br /> <br /> ==Objektumok==<br /> <br /> A, B, C, D, E városok.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Az elemzéssel azoknak a logisztikai munkatársaknak, illetve döntéshozóknak szeretnék segítséget nyújtani, akik új telephely kiválasztása, illetve új telephely-beruházás előtt állnak. <br /> Ha a logisztikai cég rendelkezésére állnak a lehetséges területek -táblázatban szereplő paraméterek szerinti- adatai, akkor a hasonlóságelemzés módszerének alkalmazásával választ kaphatnak arra, hogy a telephely (telek) ára valóban arányos az értékével.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Feladatommal a fentiekben említett célcsoportnak szeretnék segíteni abban, hogy a felmerülő telephely-megválasztási probléma esetén a megfelelő módszerrel rendelkezzenek, ezáltal időt, továbbá pénz takarítsanak meg. Ezenfelül az informatikai alkalmazással gyorsabb, precízebb és dinamikusabb (adott körülményhez módosítható)munkavégzés valósítható meg.<br /> <br /> Természetesen ez egy lehetőség a probléma megoldására. Hiszen vannak, akik a kvantitatív mutatók mellett a minőségi, szubjektív (terület imázsa, munkaerő tulajdonságai) véleményekre is kíváncsiak.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Mint már korábban említettem adataim fiktívek, azonban próbáltam valósághű számadatokat feltüntetni. A következő lépésekben jutottam el a feladat megoldásához:<br /> * Főbb attribútumok kiválasztása<br /> Kiválasztottam azokat a fő szempontokat, amelyek befolyásolják a telephely árát.<br /> * Meta-adatbázis létrehozása<br /> Az adatokat egy táblázatba foglaltam könnyebb áttekintés érdekében.<br /> * Pivot táblázat<br /> A táblázat segítségével összesítést (kimutatást) tekinthetünk meg.<br /> **Összeg/Érték <br /> Az adtokat láthatjuk összesítve ebben a táblázatban. <br /> **Darab/Érték<br /> A táblázatban mindenhol az 1-es érték szerepel. Ez bizonyítja azt, hogy az Összeg/Érték táblában minden cellához egy érték tartozik.<br /> *Rangsorolás<br /> A Sorszám függvénnyel az értékeket sorba állítottam az adott attribútom-csoporton belül.<br /> A rangsor táblában felállított rangsor-lista alapján a solver függvényben megadott korlátozó feltételek figyelembe veszik a megállapított rangsort.<br /> *Solver<br /> A bővítménykezelő &quot;mi lenne, ha?&quot; segítségével az optimális értékű objektumot kerestem.<br /> *Tényadatok-becsült adatok összevetése<br /> Végül összehasonlítottam a kapott értékeket (ár-érték arány a vizsgált területekre vonatkozóan).<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az elemzésből a következőkre jutottam. &quot;C&quot;, &quot;D&quot; és &quot;E&quot; városnál 0 az eltérés, azaz megfelelő áron adják a telket (az ár és érték arányos). Az első kettő városnál (&quot;A&quot; és &quot;B&quot;) azonban eltéréseket tapasztaltam, mind pozitív, mind negatív irányba. Az &quot;A&quot; város telek-árát 1500 Ft-tal drágábbnak ítelte, &quot;B&quot; városét pedig ugyanennyivel olcsóbbnak becsülte az alkalmazott függvény.<br /> A különbségek nem elhanyagolhatók, hiszen ezt az árat még fel kell szorozni a terület nagyságával (négyzetméter), ami egy logisztikai központ létesítésénél nem kis számot jelent. 1 ha méretű telek esetében ez közel 15 millió forint többletköltséget jelenhet.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Vizsgálatom során arra a következtetésre jutottam, hogy az öt város közül háromban arányos a telephely ára a tényleges értékével. Bár a rangsorolás táblazatból nem erre az eredményre számítottam. Ha első helyezettet kellene hirdetnem, a &quot;A&quot; város lenne az. Hiszen ennél a városnál a becsült érték magasabb a ténylegesnél, így olcsóbban juthatnak hozzá a telekhez. Ezáltal jelentős összeget takaríthatnak meg, amely arányos a potenciális telephely nagyságával.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Korábban meghatározó szerepet játszottak a telephely megválasztásában az egyes kikötővárosok, kereskedelmi útvonalak. Napjainkban egyre bővült a helykiválasztási szempontok köre, amelynek segítségével egyre szélesebb körű és precízebb elemzéseket végezhetünk.<br /> <br /> Napról-napra jönnek létre az újabb és újabb logisztikai központok. Ezekben a beruházásokban gyorsan kell dönteni, közben a költségeket a minimálisra kell leszorítani. A hasonlóságelemzésemmel segíteni szeretnék azoknak, akik időt és pénzt szeretnének megtakarítani telephely-kiválasztás előtt.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> HA helyi adók &gt;= 600 forint/naptári nap ÉS közművesítés költség &gt;= 320000 forint ÉS munkaerő bérköltségek &gt;= 70000 forint ÉS munkanélküliségi ráta &gt;= 9 % ÉS nyersanyag költségei (fa)&gt;= 1300 forint/m3 AKKOR telek ár becsült értéke 13000 és 18000 forint között várható.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> Chikán Attila-Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Termelés, szolgáltatás, logisztika, Aula Kiadó 2006<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Ba3:Terv_ellen%C5%91rz%C3%A9s&diff=39316 2010-08-30T07:45:02Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/ha.xls XLS]<br /> <br /> <br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Innováció-menedzsment szerepe egy magyarországi termelő vállalat termékfejlesztésében és beruházási döntéseiben, avagy termékár-kalkuláció ellenőrzése erőforrásigény alapján<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> A magyarországi kis és középvállalkozások számára elengedhetetlenül fontos a versenyképesség szempontjából az innováció, a termékfejlesztés és a vállalat számára hosszú távon legkifizetődőbb beruházási döntések meghozatala.<br /> <br /> Az adott magyarországi középméretű Kft. esetében szinte mindig nagyon komoly mérlegelési eljárásnak van alávetve minden nagyobb összegű beruházás. Az xls tábázatom, egy aeroszol termékeket is gyártó és töltő új gépsor beruházási döntési támogatásához készítettem. Jelen adatbázisban a Pamasol gépgyártó vállalat hat különféle árú, felszereltségű és paraméterű aeroszol gyártó-töltő gépsorát hasonlítom össze, és a kimutatás alapján megpróbáljuk a vállalat számára &quot;legoptimálisabb&quot; ár-teljesítmény értékű gépet kiválasztani. A kimutatás célja tehát a beruházási döntés segítése, illetve ezen keresztül maximalizálni a beruházások következtében várható bevételnövekedést.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A beruházási döntések előkészítésében, az eddig bevált gyakorlatok a következők voltak:<br /> * Az értékesítési kimutatások és becslések alapján hozott döntések.<br /> * A controlling tevékenységből adódó információk.<br /> * Gazdaságossági számításokon alapuló döntések.<br /> * Termék elő- és utókalkulációk alapján hozott döntések.<br /> * Döntéstámogató rendszerek által támogatott rendszerek.<br /> <br /> (Ennél operatívabban illik fogalmazni, ha valóban meg kell győzni valakit arról, hogy az eddigi best practice esetleg leváltható új megoldásokkal... Az ilyen típusú döntések klasszikus üzleti tervet igényelnek, melyek egyes pozícióinak becslése önmagában hasonlóságelemzési feladat lehet. Jelen elemzés az ajánlatok ellentmondásait igyekszik feltárni, vagyis az üzleti tervet megelőző lépés lehet...)<br /> <br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A beadandó feladatomban felhasznált alapadatok nem fedik pontosan a valóságot, tekintettel arra, hogy a fejlesztési és a beruházási döntések tekintetében titoktartási kötelezettségem van!<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az alapadat-tábla objektum oszlopában, illetve annak soraiban a vállalat által elsődlegesen kiválasztott, és a gépgyártótól bekért árajánlatokban szereplő berendezések megnevezései szerepelnek, amelyek a következők:<br /> <br /> * Pamasol AE BASIC <br /> * Pamasol AE BASIC Plus<br /> * Pamasol AE CLASSIC<br /> * Pamasol AE CLASSIC Plus<br /> * Pamasol AE PROFESSIONAL<br /> * Pamasol AE PROFESSIONAL Plus<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az alap adatbázisban a következő attribútumok vannak feltüntetve:<br /> <br /> * Beruházási idő (X), mértékegysége: Hét, Irány: 1, a rövidebb beruházási időt preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> * Ár(Y), mértékegysége: Ft, Irány: 1, az olcsóbb gépet preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> * Töltési kapacitás(X), mértékegysége: Palack/óra, Irány: 0, a nagyobb termelékenységet preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> * Szükséges gépkezelők száma (X), mértékegysége: Fő, Irány: 1, a kevesebb emberi erőforrás szükségletet preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> * Energiafogyasztás (X), mértékegysége: KW/h, Irány: 1, a kevesebb energiafogyasztást preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> * Karbantartási ciklus (X), mértékegysége: Palack, Irány: 0, nagyobb karbantartási ciklust preferáljuk (szubjektíven?).<br /> <br /> <br /> <br /> A fent részletezett attribútumok a potenciálisan kiválasztható berendezések paramétereit tartalmazzák, amelyek alapján a beruházási döntést szeretnénk meghozni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A beruházási döntéseknek és a géppark fejlesztésének több érintettje is van. Az érintett csoportok a következők:<br /> <br /> * a gazdasági szervezet menedzsmentje (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?)<br /> * a gazdasági szervezet tulajdonosai (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?)<br /> * a gazdasági szervezet alkalmazottai (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?)<br /> * a potenciális beszállító (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Amennyiben a beruházási döntés alkalmával sikerül a vállalat számára optimálisabb beruházást kiválasztani és megvalósítani, akkor az jelentős (&quot;a háttérszámítások szerint jelzett mértékű&quot;) gazdasági hasznot hozhat a vállalat számára. A megfelelő gép kiválasztásától nagy mértékben függ a vállalat további jövedelmezősége. A döntést jól megfontoltan kell meghozni, a rendelkezésünkre álló adatok figyelembevétele alapján.<br /> <br /> A jelenlegi megoldás kiválthatja a teljes eddigi döntés-előkészítési folyamatot? Olcsóbb lesz így? Lehet rosszabb a döntés így, mint eddig?<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A beadandó xls adatainak, munkalapjainak, felhasznált függvényeinek és a számítások értékeinek elemzése.<br /> <br /> * Tartalomjegyzék munkafüzet<br /> A tartalomjegyzék munkafüzet felső részén a beadandó feladat rövid ismertetése és célkitűzése olvasható, míg az alsó részén a tartalomjegyzék található, amelyek aktív hivatkozások, így rákattintva a kívánt oldalra léphetünk.<br /> <br /> * Alapadatok munkafüzet<br /> Az alapadatok munkafüzet tartalmazza a forrás adatokat illetve az azokhoz tartozó kiegészítő információkat. Az adatok rendszerezetten vannak feltüntetve és az adatok közötti keresést az AUTO-SZŰRŐ funkció is segít.<br /> <br /> * Pivot és rangsor<br /> A Pivot és rangsor munkafüzetben az alap adatok táblázatból a kimutatásvarázsló segítségével generált PIVOT tábla található, a megfelelő és szükséges adatok bemutatásának lehetősége érdekében, illetve a szűrési feltételek biztosításával. <br /> * A PIVOT táblázat alatt található egy segédtábla is, amely az attribútum oszlopokat rendezi a kívánt sorrendbe. A táblázat összeállítása képletmásolással történt.<br /> * A segédtábla alatt egy rangsor tábla is található, amely a kimutatásban lévő attribútumok alapján, a SORSZÁM függvény által meghatározottan, azok fontossági sorrendjét és irányát adja meg.<br /> <br /> * CoCo Solver munkafüzet<br /> A CoCo mukafüzetben szintén feltüntetésre került a Pivot és rangsor munkafüzet táblázatai képlet másolással, de ennél jóval többet tartalmaz. A munkafüzet részei tehát a következők:<br /> <br /> * Pivot táblázat<br /> * Segédtábla<br /> * Rangsortábla<br /> * Lépcsők tábla<br /> A lépcsők tábla egy olyan táblázat, amelyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük.<br /> * CoCo tábla<br /> A CoCo táblázat egy olyan táblázat, amelyben az FKERES függvény segítségével, és a Solver adatok függvényében kitöltünk, valamint az eleve rendelkezésre álló információk alapján a Solver le tud futni.<br /> A CoCo táblázat egyik fontos része a eltérés oszlop és annak a négyzetes összege, amelyet a NÉGYZETÖSSZEG függvény segítségével töltöttem fel, mivel a Solver célértéke ez a mező. A CoCo tábla jobb szélén lévő Solver ítélet pedig tartalmazza a rendszer általi kiértékelt döntést. A számított érték oszlop adatait a SZUMMA függvénnyel töltöttem fel, míg az eltérés egyszerű kivonási képlettel készült. A Solver ítélet oszlopát egymásba ágyazott HA függvénnyel töltöttem fel.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A CoCo Solver munkafüzeten szereplő CoCo táblázatának jobb oldalán található a Solver ítélet oszlop. Az ítélet oszlopban szereplő értékek lehetnek a beruházásokra kiértékelve:<br /> <br /> * olcsó<br /> * értékarányos<br /> * drága<br /> <br /> OLCSÓ (ÍTÉLET):<br /> A rendszer által kihozott döntés alapján olcsónak nem számít egyik ajánlat sem, hiszen a becslési hiba quasi nulla.<br /> <br /> ÉRTÉKARÁNYOS (ÍTÉLET):<br /> A rendszer által, a berendezések paramétereit és árát figyelembe véve a hat lehetséges terméket értékarányosnak találtatott.<br /> <br /> DRÁGA (ÍTÉLET):<br /> A rendszer által kihozott döntés alapján drágának nem számít egyik ajánlat sem, hiszen a becslési hiba quasi nulla.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A beruházási döntés egy igen sokrétű és összetett feladat, mivel a vásárolni kívánt berendezéseknek eltérő paraméterei vannak. Előfordulhat, hogy az egyik gép valamelyik paramétere, például a termelékenysége sokkal jobb, mint a másik gépé, de ugyanakkor jóval többe kerül és esetleg gyakrabban kell szervizelni is. A döntést tehát mindenképpen az adott vállalat számára legfontosabb paraméterek alapján kell meghozni, hogy ne csak az adott pillanatban hozzon hasznot a beruházás, hanem hosszú távon profitábilis legyen.<br /> <br /> Abban az esetben, ha az elsődleges elemzésben minden objektum ára hibátlanul becsülhető, a zajjá vált (azaz konstans lépcsőket adó) attribútumokkal tovább kell folytatni a vizsgálatot...<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az adott cég beruházási döntése ténylegesen csak opcionális. Értem ez alatt, hogy a vállalat rendelkezik már aeroszol gyártására alkalmas gépsorral, viszont rendelkezésre áll olyan pénz forrás, amelyet beruházásra fordíthatnak. Éppen ezért, az új berendezés lehetőséget ad arra például, hogy kevesebb gépkezelő személyzettel, kisebb karbantartási költséggel, olcsóbban termeljen. Mindenképpen a hosszabb távú gazdaságosség miatt érdemes új berendezést vásárolni. Amennyiben sikerül a vállalat számára ténylegesen a legoptimálisabb döntést megtalálnia, akkor az jelentős kihatással lesz a vállalat jövőbeni árbevételére, illetve a várható profit nagyságára.<br /> <br /> Megérte végül is az elemzés a rászánt időt?<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> A feladat sikeres elkészítéséhez az alábbi segédanyagokat tanulmányoztam át:<br /> <br /> * Gazdasági Informatika jegyzet<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Az_%C3%B6sszes_lap_list%C3%A1ja&amp;namespace=100<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Hasonl%C3%B3s%C3%A1gelemz%C3%A9s_%28classic%29<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:autok2<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Aut%C3%B3k2<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:MP3<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Aut%C3%B3v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:bmw<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:digit%C3%A1lis_f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C5%91g%C3%A9pek<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:H%C5%B1t%C5%91k2<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:MP3<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:mp3-lej%C3%A1tsz%C3%B3k<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Notebook2<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:PC<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Plazma-TV<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Targonc%C3%A1k<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:TFT<br /> * https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:LCD_Monitorok<br /> * http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/index.html<br /> * http://miau.gau.hu/levelezo/2008osz/ginf2.doc<br /> * http://miau.gau.hu/levelezo/2008osz/ginf1.doc<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Terjeszked%C3%A9s&diff=39315 2010-08-30T07:44:18Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/szj.xls XLS]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Döntés segítése az OTP beruházási szándékához Kelet-Európában, avagy döntési alternatívák versenyeztetése hasonlóságelemzés keretében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Az OTP folyamatos, évek óta tartó terjeszkedési szándékainak folytatásához szükséges egy reális képet mutató optimalizáción alapuló döntési feladat.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> • A Euromoney elemzése szerint jóllehet az OTP Bank Magyarországon régóta messze piacvezetőnek számít, &quot;ennek ellenére sem ült elégedetten a babérjain&quot;: most már jelen van Bulgáriában, Horvátországban, Montenegróban, Szerbiában, Szlovákiában, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában.Tekintve az utóbbi évek magyarországi &quot;politikai és gazdasági nyüglődéseit&quot;, ez a terjeszkedés időszerű és bölcs döntésnek bizonyult, áll a vezető londoni gazdaságpolitikai magazin elemzésében.<br /> Forrás: http://tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&amp;submenu=onearticle&amp;news_id=381901&amp;red=ka<br /> http://www.bankkartya.hu/?cikk=4673<br /> <br /> A megoldásomban látható, hogy Montenegró, Szlovákia és Románia tartozik az „olcsó” ítéletű megvásárolható bankok közé. Igaz, hogy itt már jelen van az OTP, de további felvásárlásokra még alkalmasak ezen országok.Ugyanakkor Bulgáriában, Horváthországban, Oroszországban és Ukrajnában az ítéletem alapján drága vásárolni további bankokat.Erre visszaigazolást ad az alábbi cikk is. Jelenleg kialakult pénzügyi helyzetben még nehezebb döntést hozni.<br /> <br /> Ugyanakkor A következő években lassul a Kelet-Európában tevékenykedő bankok növekedése az előző évek erőteljes bővüléséhez képest nem utolsó sorban a globális pénzügyi válság miatt - állítják a Raiffeisen elemzői. Számításaik szerint 2008-2013 között évente 15 százalékkal növekedhet a pénzintézetek mérlegfőösszege,. Az idei év első felében azonban már 20 százalékra mérséklődött a tempó.<br /> <br /> Forrás: http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&amp;hirid=13838&amp;kat=9<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az elkészített feladatomban felhasznált alapadatok, statisztikai mérőszámok nem valósak. Az adatok közül sok nem állt rendelkezésre vagy titkosak. Az adatok közül sok rendelkezésre állt a bank pénzügyi osztályán, de nem hozhatók nyilvánosságra.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Az alapadat-tábla objektum oszlopában, illetve annak soraiban a döntési kritériumok alapján összegyűjtött adatok szerepelnek. Ezek a legfontossabb mérőszámok ahhoz, hogy reális képjet kapjon a bank a piaci viszonyokról.<br /> Jegyzett tőke<br /> • Jegyzett tőke<br /> • Mérlegfőösszeg<br /> • Piaci részesedés<br /> • Vételár<br /> • Bankfiókok száma<br /> • ATM száma<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az alap adatbázisban az alábbi attribútumok szerepelnek:<br /> • Jegyzett tőke (X), mértékegysége: Mrd Ft, Irány: 0, a magasabb jegyzett tőkét részesítjük előnyben, gazdasági megfontolásokból <br /> • Mérlegfőösszeg(X), mértékegysége: Mrd Ft, Irány: 0, a magasabb mérlegfőösszeggel rendelkező bank megvásárlását tekintjük előnyösebbnek. <br /> • Piaci részesedés (X), mértékegysége: %, Irány: 0, a nagyobb piaci részesedéssel rendelkező bankokat preferáljuk a döntésnél.<br /> • Vételár (Y) mértékegysége: Mrd Ft, Irány 1, az alacsonyabb vételárral rendelkező bankok lesznek a jobbak<br /> • Bankfiókok száma (X), mértékegysége: db, Irány: 0, azokat a bankokat preferáljuk, amelyek több bankfiókkal rendelkeznek. (szubjektíven?). <br /> <br /> • ATM (X), mértékegysége: db, Irány: 0, azokat a bankokat preferáljuk, amelyek több ATM (pénzfelvételre alkalmas gép) rendelkeznek. (szubjektíven?). <br /> <br /> Ezek az attribútumok a lehetséges megvásárolható bankok gazdasági adatait, mutatószámait tartalmazzák, ami alapján a terjeszkedési szándékhoz döntenünk kell.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A beruházási döntéseknek és a terjeszkedési szándék megvalósításához több csoportja is van. Az érintett csoportok a következők: <br /> • a bank felső vezetése (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?) <br /> • a bank részvényesei (hogyan, miért? szerepe a döntéshozatalban?)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Amennyiben a beruházási döntés alkalmával sikerül a bank számára optimálisabb beruházást kiválasztani és megvalósítani, akkor az előrejelzések, várakozások alapján profitot, nyereséget fog termelni a bank számára. Nagyon fontos, hogy olyan országban vásároljon bankot, ahol a legfontosabb gazdasági tényezőket figyelembe véve, nyereséges lesz a beruházás. <br /> Úgy gondolom, hogy ez a megoldás nem válthatja ki a teljes eddigi döntés-előkészítési folyamatot, hiszen a gazdaság helyzetének gyors változása (piaci viszonyok, pénzügyi stabilitás) más mutatószámokat hozhat létre.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A beadandó xls adatainak, munkalapjainak, felhasznált függvényeinek és a számítások értékeinek elemzése. <br /> • Tartalomjegyzék munkafüzet <br /> A tartalomjegyzék munkafüzet felső részén a beadandó feladat rövid ismertetése és célkitűzése olvasható, míg az alsó részén a tartalomjegyzék található, amelyek aktív hivatkozások, így rákattintva a kívánt oldalra léphetünk. <br /> • Alapadatok munkafüzet <br /> Az alapadatok munkafüzet tartalmazza a forrás adatokat illetve az azokhoz tartozó kiegészítő információkat. Az adatok rendszerezetten vannak feltüntetve és az adatok közötti keresést az AUTO-SZŰRŐ funkció is segít. <br /> • Pivot és rangsor <br /> A Pivot és rangsor munkafüzetben az alap adatok táblázatból a kimutatásvarázsló segítségével generált PIVOT tábla található, a megfelelő és szükséges adatok bemutatásának lehetősége érdekében, illetve a szűrési feltételek biztosításával. <br /> • A PIVOT táblázat alatt található egy segédtábla is, amely az attribútum oszlopokat rendezi a kívánt sorrendbe. A táblázat összeállítása képletmásolással történt. <br /> • A segédtábla alatt egy rangsor tábla is található, amely a kimutatásban lévő attribútumok alapján, a SORSZÁM függvény által meghatározottan, azok fontossági sorrendjét és irányát adja meg. <br /> • CoCo Solver munkafüzet <br /> A CoCo mukafüzetben szintén feltüntetésre került a Pivot és rangsor munkafüzet táblázatai képlet másolással, de ennél jóval többet tartalmaz. A munkafüzet részei tehát a következők: <br /> • Pivot táblázat <br /> • Segédtábla <br /> • Rangsortábla <br /> • Lépcsők tábla <br /> A lépcsők tábla egy olyan táblázat, amelyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük. <br /> • CoCo tábla <br /> A CoCo táblázat egy olyan táblázat, amelyben az FKERES függvény segítségével, és a Solver adatok függvényében kitöltünk, valamint az eleve rendelkezésre álló információk alapján a Solver le tud futni. A CoCo táblázat egyik fontos része a eltérés oszlop és annak a négyzetes összege, amelyet a NÉGYZETÖSSZEG függvény segítségével töltöttem fel, mivel a Solver célértéke ez a mező. A CoCo tábla jobb szélén lévő Solver ítélet pedig tartalmazza a rendszer általi kiértékelt döntést. A számított érték oszlop adatait a SZUMMA függvénnyel töltöttem fel, míg az eltérés egyszerű kivonási képlettel készült. A Solver ítélet oszlopát egymásba ágyazott HA függvénnyel töltöttem fel.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A CoCo Solver munkafüzeten szereplő CoCo táblázatának jobb oldalán található a Solver ítélet oszlop. Az ítélet oszlopban szereplő értékek lehetnek a beruházásokra kiértékelve: <br /> * olcsó <br /> * drága <br /> OLCSÓ: A rendszer által kihozott döntés alapján olcsónak nem számít egyik ajánlat sem, hiszen a becslési hiba szinte nulla. <br /> DRÁGA: A rendszer által kihozott döntés alapján drágának nem számít egyik ajánlat sem, hiszen a becslési hiba szinte nulla.<br /> <br /> A +/- 4% eltérés pedig nagyon lényeges szempont a vásárlás szempontjából.Románia és Horváthország eltérését megnézve.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A terjeszkedési szándékhoz ezen vásrlási, beruházási döntést nagyon nehéz meghozni. Egyrészt, a vásárolni kívánt országokban lévő bankok eltérő mutatószámóit összehasonlítani nehéz. Másrészt a felsővezetésnek a meglévő mérőszámok alapján azért el kell dönteni, hogy számukra mely mutatószámok, értékek a legfontosabbak a döntés meghozatalában. Lehet, hogy az egyik országban sokkal több a megvásárolni kívánt banknak a bankfiókja, viszont alacsonyabb jegyzett tőkével rendelkezik. A terjeszkedési szándéknak a fő céljait kell meghatározni- lényegében miért is akarunk terjeszkedni, mi az alapvető elvárás a vásárlással.. <br /> Abban az esetben, ha az elsődleges elemzésben minden objektum ára hibátlanul becsülhető, a zajjá vált (azaz konstans lépcsőket adó) attribútumokkal tovább kell folytatni a vizsgálatot...<br /> <br /> KIVÉTELESEN VALÓBAN HELYES, hogy nem adott világos választ a hallgató...<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Azért tényként szolgál, hogy az OTP már rendelkezik több országban is részesedéssel. Viszont a versenyképeség fenntartásához elengedhetetlen a terjeszkedés. A terjeszkedéskor pedig már nemcsak a belföldi terjeszkedés a lényeges. A jelenlegi bankpiacon nagyon nehéz a bővítés. Külföldi felvásárlásokban kell gondolkodni. Mivel az OTP-nek még nagyon kicsi a jelenléte külföldön. Fontos, hogy elismert, nagy bankhálózattal rendelkezzen Közép és Kelet Európában is.<br /> A kérdés pedig: Vajon megérte az elemzés a ráfordított időt?<br /> Válasz pedig: Igen, megérte a ráfordított időt. Hiszen nehéz lenne optimalizáció nélkül, csak az adatok &quot;szemrevételezése&quot; alapján döntést hozni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> Ha ATM száma ÉS Bankfiókok száma ÉS Jegyzett tőke ÉS Mérlegfőösszeg ÉS Piaci részesedés a legjobb, akkor 37999 Ft a vételár...<br /> Ha bármely input gyengébb szinten realizálható, ennek árcsökkentő hatása a lépcsők alapján kiolvasható.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:digit%C3%A1lis_f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C5%91g%C3%A9pek <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:H%C5%B1t%C5%91k2 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:MP3 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:mp3-lej%C3%A1tsz%C3%B3k <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Notebook2 https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:PC<br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Aut%C3%B3k2 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:Aut%C3%B3v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1s <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:bmw <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:mp3-lej%C3%A1tsz%C3%B3k <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Az_%C3%B6sszes_lap_list%C3%A1ja&amp;namespace=100 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Hasonl%C3%B3s%C3%A1gelemz%C3%A9s_%28classic%29 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:digit%C3%A1lis_f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C5%91g%C3%A9pek <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:H%C5%B1t%C5%91k2 <br /> • https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2007:MP3<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:polo&diff=39312 2010-08-30T07:34:51Z

<p>PetoI: BA3:polo lapot átneveztem BA3:Pólófogyás tervezése névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[BA3:Pólófogyás tervezése]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:P%C3%B3l%C3%B3fogy%C3%A1s_tervez%C3%A9se&diff=39311 2010-08-30T07:34:51Z

<p>PetoI: BA3:polo lapot átneveztem BA3:Pólófogyás tervezése névre</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_fzs.xls xls]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A következő hónap fogyásának kalkulációja.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Feladatommal segíteni szerettem volna a Springfield ruházati cég raktározásái problémáin. Szerettem volna bebizonyítani, hogy az általuk alkalmazott módszer nem mindig a legoptimálisabban használja ki a raktár kapacitását.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A beszerzés a múltbeli adatok alapján történt, és valószínűsíthető, hogy e program nélkül még mindig ugyanazzal a módszerrel történne az előrejelzés, illetve a rendelés.<br /> Az előző évi adatokat összegezték és a sokéves tapasztalat segítségével határozták meg. Nem volt erre külön program csak a számítógép rendszerében tárolt eladási táblázatok voltak. A solver program segítségével 70-re becsülhető a fogyás a basic pólóból. Én túlbecsültem volna az előző éves adatokból.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat a területi vezető bocsátotta rendelkezésemre amelyeket kézzel rögzítettem a táblázatban.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Springfield Basic poló <br /> <br /> Springfield mintás poló<br /> <br /> Springfield tenisz poló<br /> <br /> Springfield hoszzú ujú poló<br /> <br /> Ujjatlan poló<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az adatokat 2009 januártól decemberig vettem figyelembe.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Legfőképpen a területi vezető munkáját tudná segíteni a program.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Feladatommal lehetséges az erőforrások optimális kihasználása, amely csökkenti a raktározás költségeit, ily módon tökéletesebb beszerzés valósítható meg a jövőben.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Legelőször összegyűjtöttem az adatokat, amiket táblázatba rendeztem.<br /> Ezután a két táblázatot rendezve létrehoztam egy kombinált tanulási mintát. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Előkészítettem a Solver táblát F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát hoztam létre, majd többször is lefuttattam a Solvert. Eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A táblázatokból tökéletesen kitűnik, hogy a forgalom a decemberi csúcshoz képest kevesebb, ami a karácsonyi extra forgalom miatt teljesen természetes. <br /> Továbbá a nyitási értéknél is kevesebb ami a jelenlegi gazdasági helyzettel magyarázható. A kereskedelemben soha nem látott visszaesés tapasztalható és ezt támasztják alá az adatok is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Tökéletesen akkor lenne alkalmazható ez a program ha egyéb tényezőket is figyelembe vennénk mint például az időjárás vagy az aktuális divatirányzatot. Amennyiben a rendelést tökéletesen számítanánk ki akkor csökkennének a szállítási költségek valamint a raktár kihasználtsága hatékonyabb lenne ami lehetővé tenné azon ruhák preferálását amelyekből többet értékesítenek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Bár tökéletesnek bizonyult a rendszer, de számos olyan tényező van amiket már korábban említettem, mint például az időjárás amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezeket a tényezőket nem tudja a gép előre megjósolni, mivel ezeket mi magunk sem tudjuk befolyásolni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:P%C3%B3l%C3%B3fogy%C3%A1s_tervez%C3%A9se&diff=39310 2010-08-30T07:34:06Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_fzs.xls xls]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A következő hónap fogyásának kalkulációja.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Feladatommal segíteni szerettem volna a Springfield ruházati cég raktározásái problémáin. Szerettem volna bebizonyítani, hogy az általuk alkalmazott módszer nem mindig a legoptimálisabban használja ki a raktár kapacitását.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A beszerzés a múltbeli adatok alapján történt, és valószínűsíthető, hogy e program nélkül még mindig ugyanazzal a módszerrel történne az előrejelzés, illetve a rendelés.<br /> Az előző évi adatokat összegezték és a sokéves tapasztalat segítségével határozták meg. Nem volt erre külön program csak a számítógép rendszerében tárolt eladási táblázatok voltak. A solver program segítségével 70-re becsülhető a fogyás a basic pólóból. Én túlbecsültem volna az előző éves adatokból.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat a területi vezető bocsátotta rendelkezésemre amelyeket kézzel rögzítettem a táblázatban.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Springfield Basic poló <br /> <br /> Springfield mintás poló<br /> <br /> Springfield tenisz poló<br /> <br /> Springfield hoszzú ujú poló<br /> <br /> Ujjatlan poló<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Az adatokat 2009 januártól decemberig vettem figyelembe.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Legfőképpen a területi vezető munkáját tudná segíteni a program.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Feladatommal lehetséges az erőforrások optimális kihasználása, amely csökkenti a raktározás költségeit, ily módon tökéletesebb beszerzés valósítható meg a jövőben.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Legelőször összegyűjtöttem az adatokat, amiket táblázatba rendeztem.<br /> Ezután a két táblázatot rendezve létrehoztam egy kombinált tanulási mintát. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Előkészítettem a Solver táblát F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát hoztam létre, majd többször is lefuttattam a Solvert. Eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A táblázatokból tökéletesen kitűnik, hogy a forgalom a decemberi csúcshoz képest kevesebb, ami a karácsonyi extra forgalom miatt teljesen természetes. <br /> Továbbá a nyitási értéknél is kevesebb ami a jelenlegi gazdasági helyzettel magyarázható. A kereskedelemben soha nem látott visszaesés tapasztalható és ezt támasztják alá az adatok is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Tökéletesen akkor lenne alkalmazható ez a program ha egyéb tényezőket is figyelembe vennénk mint például az időjárás vagy az aktuális divatirányzatot. Amennyiben a rendelést tökéletesen számítanánk ki akkor csökkennének a szállítási költségek valamint a raktár kihasználtsága hatékonyabb lenne ami lehetővé tenné azon ruhák preferálását amelyekből többet értékesítenek.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Bár tökéletesnek bizonyult a rendszer, de számos olyan tényező van amiket már korábban említettem, mint például az időjárás amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezeket a tényezőket nem tudja a gép előre megjósolni, mivel ezeket mi magunk sem tudjuk befolyásolni.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Besz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%B3_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39309 2010-08-30T07:33:14Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bczj.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A legmegfelelőbb beszállító kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy kozmetikai csomagolóanyagokat gyártó műanyagfeldolgozó vállalat új, prémium minőségű termékének gyártásához keresi a legmegfelelőbb alapanyag beszállítót. A vállalat számára stratégiai jelentőségű az új termék, ezért olyan partnert keres aki mind minőségben, mind megbízhatóságban megfelel az elvárt igényeknek.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A vállalatnál a beszállítók értékelése, kiválasztása egységes osztályozási rendszer alapján történik. A beszállítók referenciáit veszik figyelembe mint pl. a beszállított termék minősége, a határidők tartása és nem utolsó sorban az ár. Általában 6 szempontra történik az osztályozás, 1-5-ig.Az íly módon kialakított osztályozások nem lesznek objektívak, és mindenkor az értékelést végző személy pillanatnyi hangulatától, illetve az utolsó bezserzési élménytől függnek. Az egyes osztályzatok összege nagyságának függvényében sorolják be az egyes beszállítókat az ún. &quot;A&quot;,&quot;B&quot;,&quot;C&quot; beszállítói kategóriába. Így :<br /> * 23-30 pont esetén &quot;A&quot; beszállítói kategória- kiválóan megfelelő beszállító;<br /> * 15-22 pont esetén &quot;B&quot; beszállítói kategória- korlátozással megfelelő beszállító;<br /> * 14 pont és az alatt &quot;C&quot; beszállítói kategória- nem kívánatos beszállító.<br /> Ez alapján a sorrend:<br /> # beszállító 2 27 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 1 24 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 4 és beszállító 6 21 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 5 19 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 3 16 pont &quot;B&quot; kat.<br /> Mivel az új holland partnercég stratégiai jelentőségű lehet a vállalat számára, a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására nagy hangsúlyt fektet a cég.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok a potenciális új beszállítók által küldött referenciák, és az eddigi partnerek kiértékeléséből adódnak.<br /> ==Objektumon (sorok)==<br /> Az egyes beszállítók 1-6 ig.<br /> <br /> ==Attributumok (oszlopok)==<br /> A beszállítókhoz tartozó osztályozási szempontok. <br /> <br /> *Határidők tartása skála (1-5) <br /> *Beszállított termék minősége skála (1-5) <br /> *Reklamáció skála (1-5) <br /> *Rugalmasság skála (1-5) <br /> *Mennyiségi eltérés a szállító hibáából skála (1-5) <br /> *Ár (Ft/kg)<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A kisvállalkozás menedzsmentje, mivel nincs külön beszerzési osztály.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A Solver alkalmazásával megkönnyíti a menedzsment döntését a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására. Idő és költséghatékony, illetve objektív döntés hozható a segítségével.Hat szempont alapján 1-5 között osztályozza a beszállítókat, majd a Solver futtatása után kiválasztható a legjobb ár-érték arányú beszállító.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> #Objektumok meghatározása (Beszállító 1-6)<br /> #Attribútumok meghatározása<br /> #Metaadatbázis létrehozása<br /> #Pivot tábla készítése<br /> #Rangsor tábla elkészítése<br /> #Lépcsők és a Solver tábla elkészítése<br /> #Solver futtatása<br /> #Eredmény értékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Solver ítélet alapján a beszállító 2 bizonyult a legjobbnak, mivel ár-érték arányban a legjobb helyezést ért el. Három szempont szerint is az első helyen végzett viszont a megadott ár olcsóbb az álatal nyújtott színvonalnál. A megadott jellemzők és az ár viszonyában a beszállító 3 végzett a legroszzabb helyen. Ők egyik paraméterben sem értek el jó helyezést, viszont ehhez képest magas áron kínálják a szolgáltatásukat.A beszállító 1 is jól teljesített ár-érték arányban, bár ő csak egy szempont szerint végzett az első helyen. A beszállító 4 szintén drága az általa kínált szolgáltatás viszonyában. A beszállító 5 és 6 ár-érték aránya megfelelő a kínált szolgáltatáshoz képest, bár ezek nem a legnagasabb osztályzatúak. <br /> A solver ítélet szerint tehát a sorrend:<br /> # beszállító 2 <br /> # beszállító 1<br /> # beszállító 5 és beszállító 6<br /> # beszállító 4<br /> # beszállító 3<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A módszer megmutatta, hogy a hat beszállító közül kettő olcsó, kettő kiegyenlített, és kettő drága az általuk kínált szolgáltatás viszonyában.Viszont az eddigi értékelési módszer is majdnem ugyanazt a sorrendet állította föl a beszállítók között.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az elemzés segítséget nyújtott annak megállapítására, hogy a magasabb ár jobb teljesítményt takar-e, vagy sem.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:BA3:Besz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%B3_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39307 2010-08-30T07:32:45Z

<p>PetoI: Vita:BA3:besz lapot átneveztem Vita:BA3:Beszállító kiválasztása névre</p> <hr /> <div>bank neve Ft bankszámla (Ft/hó) értékpapír számla (Ft/hó) deviza számla (Ft/hó) bankkártya (Ft/hó) hitelkártya (Ft/hó) piaci részesedés<br /> ALFA 150 125 0 340 435 26.6<br /> BÉTA 220 400 180 100 160 20.7<br /> GAMMA 310 180 220 0 360 18.6<br /> DELTA 160 0 200 280 470 13<br /> EPSZILON 300 230 100 160 300 16.7<br /> LAMBDA 0 500 120 305 205 7.2<br /> SZIGMA 190 240 0 250 400 17.7<br /> OMEGA 280 240 70 510 0 13.3<br /> THÉTA 90 600 120 110 200 12.4<br /> KAPPA 400 300 90 100 150 27.3<br /> <br /> <br /> -----------------<br /> * A beszállítók értékelése során a jelenlegi gyakorlat miként értelmezi az ár-teljesítmény viszonyt?<br /> * Ha egy A kategóriás partner árat emel, akkor is A-kategóriás maradhat?<br /> <br /> * Véleményem szerint a jelenlegi gyakorlat nem értelmezi ár-teljesítmény viszonyt, mivel mindegyik paraméter egy osztályzatot kap 1-5 között és itt az ár is csak egy olyan paraméter ami nem függ a teljesítménytől, akkor kap magasabb osztályzatot minél alacsonyabb.<br /> * Ha egy A kategóriás árat emel maradhat A kategóriás abban az esetben, ha a többi paraméter alapján nagyon jó, de az árra egyest kap még mindig beletartozhat a 23-30 pontos kategóriába.</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:BA3:besz&diff=39308 2010-08-30T07:32:45Z

<p>PetoI: Vita:BA3:besz lapot átneveztem Vita:BA3:Beszállító kiválasztása névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Vita:BA3:Beszállító kiválasztása]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:besz&diff=39306 2010-08-30T07:32:44Z

<p>PetoI: BA3:besz lapot átneveztem BA3:Beszállító kiválasztása névre</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[BA3:Beszállító kiválasztása]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=BA3:Besz%C3%A1ll%C3%ADt%C3%B3_kiv%C3%A1laszt%C3%A1sa&diff=39305 2010-08-30T07:32:44Z

<p>PetoI: BA3:besz lapot átneveztem BA3:Beszállító kiválasztása névre</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> <br /> http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/ba3/bczj.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A legmegfelelőbb beszállító kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Egy kozmetikai csomagolóanyagokat gyártó műanyagfeldolgozó vállalat új, prémium minőségű termékének gyártásához keresi a legmegfelelőbb alapanyag beszállítót. A vállalat számára stratégiai jelentőségű az új termék, ezért olyan partnert keres aki mind minőségben, mind megbízhatóságban megfelel az elvárt igényeknek.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A vállalatnál a beszállítók értékelése, kiválasztása egységes osztályozási rendszer alapján történik. A beszállítók referenciáit veszik figyelembe mint pl. a beszállított termék minősége, a határidők tartása és nem utolsó sorban az ár. Általában 6 szempontra történik az osztályozás, 1-5-ig.Az íly módon kialakított osztályozások nem lesznek objektívak, és mindenkor az értékelést végző személy pillanatnyi hangulatától, illetve az utolsó bezserzési élménytől függnek. Az egyes osztályzatok összege nagyságának függvényében sorolják be az egyes beszállítókat az ún. &quot;A&quot;,&quot;B&quot;,&quot;C&quot; beszállítói kategóriába. Így :<br /> * 23-30 pont esetén &quot;A&quot; beszállítói kategória- kiválóan megfelelő beszállító;<br /> * 15-22 pont esetén &quot;B&quot; beszállítói kategória- korlátozással megfelelő beszállító;<br /> * 14 pont és az alatt &quot;C&quot; beszállítói kategória- nem kívánatos beszállító.<br /> Ez alapján a sorrend:<br /> # beszállító 2 27 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 1 24 pont &quot;A&quot; kat.<br /> # beszállító 4 és beszállító 6 21 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 5 19 pont &quot;B&quot; kat.<br /> # beszállító 3 16 pont &quot;B&quot; kat.<br /> Mivel az új holland partnercég stratégiai jelentőségű lehet a vállalat számára, a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására nagy hangsúlyt fektet a cég.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatok a potenciális új beszállítók által küldött referenciák, és az eddigi partnerek kiértékeléséből adódnak.<br /> ==Objektumon (sorok)==<br /> Az egyes beszállítók 1-6 ig.<br /> <br /> ==Attributumok (oszlopok)==<br /> A beszállítókhoz tartozó osztályozási szempontok. <br /> <br /> *Határidők tartása skála (1-5) <br /> *Beszállított termék minősége skála (1-5) <br /> *Reklamáció skála (1-5) <br /> *Rugalmasság skála (1-5) <br /> *Mennyiségi eltérés a szállító hibáából skála (1-5) <br /> *Ár (Ft/kg)<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A kisvállalkozás menedzsmentje, mivel nincs külön beszerzési osztály.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A Solver alkalmazásával megkönnyíti a menedzsment döntését a legmegfelelőbb beszállító kiválasztására. Idő és költséghatékony, illetve objektív döntés hozható a segítségével.Hat szempont alapján 1-5 között osztályozza a beszállítókat, majd a Solver futtatása után kiválasztható a legjobb ár-érték arányú beszállító.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> #Objektumok meghatározása (Beszállító 1-6)<br /> #Attribútumok meghatározása<br /> #Metaadatbázis létrehozása<br /> #Pivot tábla készítése<br /> #Rangsor tábla elkészítése<br /> #Lépcsők és a Solver tábla elkészítése<br /> #Solver futtatása<br /> #Eredmény értékelése<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A Solver ítélet alapján a beszállító 2 bizonyult a legjobbnak, mivel ár-érték arányban a legjobb helyezést ért el. Három szempont szerint is az első helyen végzett viszont a megadott ár olcsóbb az álatal nyújtott színvonalnál. A megadott jellemzők és az ár viszonyában a beszállító 3 végzett a legroszzabb helyen. Ők egyik paraméterben sem értek el jó helyezést, viszont ehhez képest magas áron kínálják a szolgáltatásukat.A beszállító 1 is jól teljesített ár-érték arányban, bár ő csak egy szempont szerint végzett az első helyen. A beszállító 4 szintén drága az általa kínált szolgáltatás viszonyában. A beszállító 5 és 6 ár-érték aránya megfelelő a kínált szolgáltatáshoz képest, bár ezek nem a legnagasabb osztályzatúak. <br /> A solver ítélet szerint tehát a sorrend:<br /> # beszállító 2 <br /> # beszállító 1<br /> # beszállító 5 és beszállító 6<br /> # beszállító 4<br /> # beszállító 3<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> A módszer megmutatta, hogy a hat beszállító közül kettő olcsó, kettő kiegyenlített, és kettő drága az általuk kínált szolgáltatás viszonyában.Viszont az eddigi értékelési módszer is majdnem ugyanazt a sorrendet állította föl a beszállítók között.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Az elemzés segítséget nyújtott annak megállapítására, hogy a magasabb ár jobb teljesítményt takar-e, vagy sem.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Gyan%C3%BAgener%C3%A1l%C3%A1s_log-adatokb%C3%B3l&diff=39304 2010-08-30T07:25:19Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/miau/141/log_y0.doc DOC] =A megoldás címe= Pitlik László: Gyanúgenerálás szervernapló-állományok alapján hasonlóságelemzéssel ...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/141/log_y0.doc DOC]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Pitlik László: Gyanúgenerálás szervernapló-állományok alapján hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Fejleszt%C3%A9si_projekt_strat%C3%A9giai_d%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%A1sa&diff=39303 2010-08-30T07:22:20Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk5.doc DOC]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/idm_5.xls XLS]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk_1.ppt PPT]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/ (fejlesztési fázisok)]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Papp Zsuzsanna: Döntés-előkészítő változatelemzések egy jogosultság kezelő alkalmazás Identity Management rendszerré alakítása kapcsán<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Jogosults%C3%A1gkezel%C5%91_rendszer_fejleszt%C3%A9se&diff=39302 2010-08-30T07:21:00Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/pzs3.doc DOC] [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/pzs_1.ppt PPT] [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/ (fejlesztési fázisok)] =A meg...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/pzs3.doc DOC]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/pzs_1.ppt PPT]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/ (fejlesztési fázisok)]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Szántó Krisztina: Az online hasonlóságelemzés lehetőségeinek használata hazai kisvállalati projekt stratégiai döntéseinek előkészítésében<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Fejleszt%C3%A9si_projekt_strat%C3%A9giai_d%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%A1sa&diff=39301 2010-08-30T07:17:37Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk5.doc DOC] [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/coco_szk.xls XLS] [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk_1.ppt PPT] [http://miau.ga...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk5.doc DOC]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/coco_szk.xls XLS]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk_1.ppt PPT]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/120/mba/szk5.doc (fejlesztési fázisok)]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Szántó Krisztina: Az online hasonlóságelemzés lehetőségeinek használata hazai kisvállalati projekt stratégiai döntéseinek előkészítésében<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cash-flow_tervez%C3%A9s&diff=39300 2010-08-30T07:10:25Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies/cashflow_planning.pdf PDF] =A megoldás címe= Székely Zsuzsa Katalin: Cash-flow tervezés hasonlóságelemzéssel ...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies/cashflow_planning.pdf PDF]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Székely Zsuzsa Katalin: Cash-flow tervezés hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1ls%C3%A1g_%C3%A9s_v%C3%A1ltoz%C3%A1smenedzsment&diff=39298 2010-08-30T07:06:26Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/104/fb_dipl.doc DOC]<br /> [http://odin.agr.unideb.hu/magisz/Palyazat/Diploma2007/Fazekas%20Boglarka.pdf PDF]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/109/fazekas_boglarka_diploma.ppt PPT]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Fazekas Boglárka:Válság- és változásmenedzsment hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> [[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1ls%C3%A1g_%C3%A9s_v%C3%A1ltoz%C3%A1smenedzsment&diff=39297 2010-08-30T07:05:51Z

<p>PetoI: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/miau/104/fb_dipl.doc DOC] [http://odin.agr.unideb.hu/magisz/Palyazat/Diploma2007/Fazekas%20Boglarka.pdf PDF] [http://miau.gau.hu/miau/109/faz...”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/miau/104/fb_dipl.doc DOC]<br /> [http://odin.agr.unideb.hu/magisz/Palyazat/Diploma2007/Fazekas%20Boglarka.pdf PDF]<br /> [http://miau.gau.hu/miau/109/fazekas_boglarka_diploma.ppt PPT]<br /> <br /> =A megoldás címe=<br /> Fazekas Boglárka:Válság- és változásmenedzsment hasonlóságelemzéssel</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%B6vetelm%C3%A9nyrendszer&diff=38561 2010-05-08T13:17:00Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>__FORCETOC__<br /> <br /> == '''Követelményrendszer''' ==<br /> <br /> <br /> == Bevezetés ==<br /> <br /> :Eme oldalon [http://gtk.szie.hu/tartalom/szabalyzatok a A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat]ának (TVSZ, ETVSZ) egyes rendelkezéseit, paragrafusait vetem össze a [http://tki.szie.hu/oktatas/mod/resource/view.php?id=6575 Gazdasági Informatika tárgy Tantárgyi követelményrendszer]ében foglaltakkal, valamint javaslatot adok a szabályok ideális leírására, véleményezem a leírtakat, és az oktatók hozzászólását is lehetővé teszem.<br /> <br /> == Szabályzat, javaslat, vélemény, hozzászólás táblázat ==<br /> &lt;br&gt;<br /> &lt;TABLE Border=&quot;3&quot; WIDTH=&quot;1500&quot; HEIGHT=&quot;720&quot; CELLPADDING=&quot;12&quot;&gt;<br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top WIDTH=&quot;30%&quot;&gt; &lt;font face=&quot;Comic Sans MS&quot; font size=&quot;4&quot;&gt;TVSZ szabályzat &lt;/font&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top WIDTH=&quot;25%&quot;&gt;&lt;font face=&quot;Comic Sans MS&quot; font size=&quot;4&quot;&gt;Javaslat egy ideális megjelenítésre a tantárgyi követelményrendszerben&lt;/font&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top WIDTH=&quot;25%&quot;&gt;&lt;font face=&quot;Comic Sans MS&quot; font size=&quot;4&quot;&gt;Személyes vélemény&lt;/font&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top WIDTH=&quot;25%&quot;&gt;&lt;font face=&quot;Comic Sans MS&quot; font size=&quot;4&quot;&gt;Oktatói véleményezés&lt;/font&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;font face=&quot;Constantia&quot;&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;(5) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza:<br /> *a foglalkozásokon való részvétel előírásait;<br /> *a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok, beszámolók) számát, követelményeit és időpontját;<br /> *a félévközi ellenőrzések távollét miatti pótlásának, valamint a félév aláírásának megtagadását jelentő esetben a kérdéses anyagrész ismételt teljesítésének lehetőségét és feltételeit;<br /> *a félévvégi (gyakorlati) jegy és vizsgajegy kialakításának módját;<br /> *azon tan- és segédanyagok jegyzékét, amelyekből a tananyag elsajátítható;<br /> *a tárgyhoz rendelt kreditpontokat;<br /> *az előtanulmányi rendet,<br /> *a félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltételeit.&lt;/p&gt;&lt;/font&gt; &lt;br&gt;<br /> -TVSZ 21. oldal 13.§-Tájékoztatás a követelményekről&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A TVSZ megfelelően leírja mi szerepeljen a követelményrendszerben, érthető és áttekinthető a szabály.&lt;/p&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;A Tantárgyi követelményrendszer jól alkalmazza a szabályt, nincs szükség módosításra.&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;szöveg&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;font face=&quot;Constantia&quot;&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;(1) A hallgatók kötelesek betartani az egyetem írott és íratlan etikai normáit. A tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek használhatók fel.&lt;/p&gt;&lt;/font&gt; &lt;br&gt;<br /> -TVSZ 47. oldal 42.§&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A hallgatók kötelesek betartani az egyetem írott és íratlan, de közlésre kerülő, mindenki által megismerhető etikai normáit. A tanulmányok sikeres elvégzéséhez csak a megengedett eszközök és módszerek használhatók fel, melyek leírásra kerülnek a tantárgyak követelményrendszereiben.&lt;/p&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;Az egyetem írott és íratlan etikai normái elég pontatlan megfogalmazások, főleg az íratlan része. A megengedett eszközök és módszerek nincsenek szabályba foglalva, ez félreértéseket eredményezhet.&lt;/p&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;szöveg&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;font face=&quot;Constantia&quot;&gt;(2) Büntetendőnek számít például ha egy hallgató<br /> *más munkáját a sajátjaként tünteti fel, vagy nem hivatkozik megfelelően más munkájára (plágium)&lt;br&gt;<br /> *a számonkérés során más személyt helyettesít, vagy valaki őt helyettesíti&lt;br&gt;<br /> *akár írásos, akár szóbeli formában információkat próbál szerezni a vizsgafeladatokról, ha azok nem nyilvánosak&lt;br&gt;<br /> *a vizsgán másoknak meg nem engedett módon segít, vagy őt segítik.&lt;/font&gt; &lt;br&gt;<br /> -TVSZ 47. oldal 42.§&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;Ez a bekezdés is megfelelően került beépítésre a követelményrendszerbe, nem szükségeltetik korrekció.&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;Teljesen érthető mely cselekedeteket szankcionál ez a bekezdés.&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;szöveg&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;font face=&quot;Constantia&quot;&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;(3) A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve a tanszékvezetőnek jogában áll saját hatáskörben eljárni, azonban az esetet ekkor is jelentenie kell a dékánnak. Az oktató vagy a tanszékvezető által kiszabható enyhébb büntetés az adott vizsga alóli felfüggesztés, elégtelen osztályzat, vagy az adott tantárgy ismétlésére való utasítás. A tanszékvezető kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.&lt;/p&gt;&lt;/font&gt;&lt;br&gt;<br /> -TVSZ 47. oldal 42.§ &lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A vizsgaszabályok enyhébbnek ítélt megsértése esetében az oktatónak, illetve a tanszékvezetőnek jogában áll saját hatáskörben eljárni, a kiszabható enyhébb büntetések lehetnek:&lt;/p&gt;<br /> *az adott vizsga alóli felfüggesztés,&lt;br&gt;<br /> *elégtelen osztályzat, &lt;br&gt;<br /> *az adott tantárgy ismétlésére való utasítás.&lt;br&gt; <br /> &lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A tanszékvezető kérheti az ügy fegyelmi bizottság előtti tárgyalását.&lt;/p&gt; &lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;Ez a bekezdés szerepelhetne a követelményrendszerben, akár csak utalás szintjén is.&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;Ez egyrészt hivatkozás szintjén, másrészt értelmezve is szerepel a követelményrendszerben. Érdemes végigolvasni!&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;TR&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;font face=&quot;Constantia&quot;&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;(1) A karon büntetendőnek számít továbbá, ha egy hallgató a számonkérés során meg nem engedett eszközt használ.&lt;/p&gt;&lt;/font&gt;&lt;br&gt;<br /> -Az ETVSZ-hez fűzött GTK kiegészítés&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A karon büntetendőnek számít továbbá, ha egy hallgató a számonkérés során meg nem engedett eszközt használ. A meg nem engedett eszközök meghatározása az oktatók által, írásban történik meg.&lt;/p&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;&lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;A meg nem engedett eszközök nincsenek megnevezve semmilyen módon, ezt egy elég nagy hiányosságnak vélem.&lt;/p&gt;&lt;/TD&gt;<br /> &lt;TD Align=left VALIGN=top&gt;szöveg&lt;/TD&gt;<br /> &lt;/TR&gt;<br /> <br /> &lt;/TABLE&gt;<br /> <br /> == Szerző ==<br /> Tóth József, SZIE GTK GVAM 2. csoport, 2010</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:COCO_Hogyan&diff=38456 2010-03-24T14:29:49Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>A COCO-elemzés technikai megvalósításáról ad tájékoztatást ez a két prezentáció:<br /> * [http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pptx PPTX-verzió] - [http://miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf PDF-verzió] (Szerző: Pető István, SZIE GTK TKI - frissítve: 2010.03.24.)<br /> * [http://interm.gtk.gau.hu/temp/javitott/pl/coco_ppt_bovitett.ppt PPT-verzió] - [http://interm.gtk.gau.hu/temp/javitott/pl/coco_ppt_bovitett.pdf PDF-verzió] (Szerző: Pető Krisztina, SZIE GTK GAM - frissítve: 2007.12.05.)<br /> [[Kategória:GYIK]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=2007:K%C3%A9szletgazd%C3%A1lkod%C3%A1s&diff=36715 2009-12-07T19:42:42Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/nappalos/2007osz/munkatervek/keszletgazdalkodas.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Rendelendő mennyiség előrejelzése 1 hétre az elmult 4 hét és nap fogyása alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Azért választottam a készletgazdálkodás témakörét, mivel ebben a szakmában dolgozom, és kihívásokkal szembesülök naponta (úgy mint kollégáim), például, hogy mit, miért, mennyit rendeljek. A készletgazdálkodás azért fontos,hogy biztosítsuk a termék elérhetőségét a vásárló részére, és ne essünk a túlkészletezés hibájába. A megfelelő készlet szint azért fontos egy cég számára, hogy a vevőt teljes mértékben ki tudják szolgálni. Minél inkább elnyerjük a vásárló elégedettségét, annál biztosabb, hogy legközelebb is visszatér hozzánk vásárolni. Ebből adódik, hogy minél jobb az elérhetőségi mutatónk annál nagyobb a forgalom, és ezáltal a nyereség. A túlkészletezés azért probléma, mivel a termék helyet foglal a raktárban, nő a készletértékünk, így likviditási gondjai támadhat a cégünknek. A romlandó áru még egy nagy probléma. Ha túl rendeljük magunkat akkor rengeteg lehet a veszteségünk a lejárt termékekből. Persze 100%-ban nem lehet előre &quot;megjósólni&quot;, hogy mennyi lesz a fogyása adott terméknek, de törekednünk kell rá, hogy minél nagyobb hatékonysággal dolgozzunk, ezáltal csökkenteni tudjuk a költségeket, és maximalizálni a nyereséget.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> A feladatomban a fogyási adatokat a VÉL függvénnyel hoztam létre, tejesen függetlenül a termék nevétől, szezonalitásától és árától.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladat által érintett célcsoportok köre igen széleskörű. Érinti a beszerzést, készletgazdálkodást mind a kereskedelemben mind gyártóüzemekben, legyen szó késztermék vagy alapanyag beszerzéről. Hiszem, hogy minden cég hasznát veheti, ha csak az irodaszerekre gondolunk akkor is. A családok is érintettek mivel rengeteg időt és pénzt spórolhatunk meg, ha előre megtervezzük, hogy miből mennyit kell megvásárolni, és nem érik az embert olyan meglepetések, hogy főzés közben vesszük észre, hogy elfogyott az egyik alapanyag.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat hasznossága az, hogy a cégek minimalizálni tudják az elfekfő készleteteket. Minél nagyobb hatékonysággal ki tudják szolgálni a fogyasztókat, a termelőegységeknél mindig legyen alapanyag biztosítva a készülő termékhez. Ne rendeljenek túl sokat azokból a termékekből amelyeknek a jövőbeni fogyasztása csekélyebb és többet készletezzenek azokból a termékekből amelyeknek nagyobb lesz a fogyása. A cégeknek így nő a készpénz tartaléka és kevesebb az esély rá, hogy likviditási gondjaik támadnak. Kisebb raktárt kell fenntartaniuk vagy bérelniük a készlet számára, esetleg meg is szüntethetik a raktárt, ha a megfelelő készletgazdálkodással olyan szinten lecsökkentik a készletet, hogy az eladóterük lesz egyben a raktár is.<br /> <br /> =A válaszokat befolyásoló tényezők=<br /> A válaszokat az befolyásolja, hogy milyen volt a fogyás visszamenőleg 1-4 napig és az utolsó négy héten. Persze a végleges adatokat a szezonalitás, az árváltozás és a szállítási határidő is befolyásolná, de ezeket az adatokat most mellőztem.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> A feladat megoldásának lépései:<br /> <br /> *Excel tábla létrehozása 25 hét adatait figyelembe véve.<br /> <br /> *Ezután SORSZÁM függvény használatával kiszámítva, gogy az adott szám hanyadik az oszlopban.<br /> <br /> *Ismét SORSZÁM függvény használata, csak fordítva.<br /> <br /> *Feltöltve a COCO-online-ra.<br /> <br /> *A visszakapott megoldás lépcsős táblázat.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A mért egység a jövő heti értékelés. Két közelítésből hoz ki egy eredményt. Minél nagyobb a szum összeg, annál nagyobb a vásárlás. A tény és a becsült értékek közötti eltérés sokkal csekélyebb amilyen eredményre korábban számítottam. Természetesen még van mit finomítani a rendszeren, de ezekből az adatokból is kiderült, hogy van értelme foglalkozni vele.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:Szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer_Hogyan&diff=28989 2008-09-24T13:03:20Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>A szakértői rendszer technikai megvalósításáról (pivot-támogatással) ad tájékoztatást ez a [http://miau.gau.hu/levelezo/2004osz/szr_2004.ppt PowerPoint-bemutató] és az alapul szolgáló [http://miau.gau.hu/levelezo/2004osz/szr_2004.xls Excel-állomány] (Szerző: Pásztor Márta Zsuzsanna, SZIE GTK GMI).<br /> [[Kategória:GYIK]] [[Kategória:Szakértői_rendszerek]]</div>

PetoI https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=GYIK:Szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer_Hogyan&diff=28988 2008-09-24T13:02:33Z

<p>PetoI: </p> <hr /> <div>A szakértői rendszer technikai megvalósításáról (pivot-támogatással) ad tájékoztatást ez a [http://miau.gau.hu/levelezo/2004osz/szr_2004.ppt PowerPoint-bemutató] és az alapul szolgáló [http://miau.gau.hu/levelezo/2004osz/szr_2004.xls Excel-állomány] (Szerző: Pásztor Márta Zsuzsanna, SZIE GTK GMI).<br /> [[Kategória:GYIK]]</div>

PetoI