https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Pottypont 2026-04-15T04:06:33Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33304 2009-01-09T09:39:45Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> *- Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> *- Lábjegyzet<br /> *- Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> *- Vesd össze<br /> *- Lásd<br /> *- Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> *- Tartalomjegyzék<br /> *- Tárgymutató<br /> *- Képek<br /> *- Képaláírások<br /> *- Videók<br /> *- Animációk<br /> *- Hanganyagok<br /> <br /> <br /> == Követelmények: ==<br /> <br /> <br /> * '''Jeles (5)''' osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudja ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * '''Jó (4)''' osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * '''Közepes (3)''' osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * '''Elégséges (2)''' osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> *''' Elégtelen (1)''' osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33303 2009-01-09T09:38:49Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> *- Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> *- Lábjegyzet<br /> *- Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> *- Vesd össze<br /> *- Lásd<br /> *- Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> *- Tartalomjegyzék<br /> *- Tárgymutató<br /> *- Képek<br /> *- Képaláírások<br /> *- Videók<br /> *- Animációk<br /> *- Hanganyagok<br /> <br /> <br /> == Követelmények: ==<br /> <br /> <br /> * '''Jeles (5)''' osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * '''Jó (4)''' osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * '''Közepes (3)''' osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * '''Elégséges (2)''' osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> *''' Elégtelen (1)''' osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33301 2009-01-09T09:37:13Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> *- Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> *- Lábjegyzet<br /> *- Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> *- Vesd össze<br /> *- Lásd<br /> *- Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> *- Tartalomjegyzék<br /> *- Tárgymutató<br /> *- Képek<br /> *- Képaláírások<br /> *- Videók<br /> *- Animációk<br /> *- Hanganyagok<br /> <br /> <br /> == Követelmények: ==<br /> <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33300 2009-01-09T09:36:36Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> - Vesd össze<br /> - Lásd<br /> - Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> - Tartalomjegyzék<br /> - Tárgymutató<br /> - Képek<br /> - Képaláírások<br /> - Videók<br /> - Animációk<br /> - Hanganyagok<br /> <br /> <br /> == Követelmények: ==<br /> <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33299 2009-01-09T09:36:26Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == * A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> - Vesd össze<br /> - Lásd<br /> - Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> - Tartalomjegyzék<br /> - Tárgymutató<br /> - Képek<br /> - Képaláírások<br /> - Videók<br /> - Animációk<br /> - Hanganyagok<br /> <br /> <br /> == Követelmények: ==<br /> <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33298 2009-01-09T09:36:11Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>== Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> <br /> == * A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> - Vesd össze<br /> - Lásd<br /> - Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> - Tartalomjegyzék<br /> - Tárgymutató<br /> - Képek<br /> - Képaláírások<br /> - Videók<br /> - Animációk<br /> - Hanganyagok<br /> <br /> Követelmények: <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33297 2009-01-09T09:34:41Z

<p>Pottypont: /* Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy */</p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> <br /> == * A szakértői rendszer elvárásai: ==<br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> - Vesd össze<br /> - Lásd<br /> - Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> - Tartalomjegyzék<br /> - Tárgymutató<br /> - Képek<br /> - Képaláírások<br /> - Videók<br /> - Animációk<br /> - Hanganyagok<br /> <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33293 2009-01-09T09:33:26Z

<p>Pottypont: /* Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy */</p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * A szakértői rendszer elvárásai:<br /> <br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> - Vesd össze<br /> - Lásd<br /> - Lexikon (Miau Wiki speciális, mint pl az online kommunikáció tantárgy vizsgafeladata)<br /> - Tartalomjegyzék<br /> - Tárgymutató<br /> - Képek<br /> - Képaláírások<br /> - Videók<br /> - Animációk<br /> - Hanganyagok<br /> <br /> <br /> * Jó (4) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki aktívan részt vett az órákon, odafigyelt. Az információforrásokat felhasználta, szakmai ismereteit szinten tartotta és bővítette. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzatot az a hallgató kaphat, aki részt vett az órán, ha nem értett valamit, akkor segítséget kért. Ha kevésbé volt aktív a feladatoknál, de azokat mindig figyelemmel kísérte és képességeihez mérten próbálta megérteni. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzatot az a hallható kaphat, aki a csak sejti, hogy milyen módon lesz az adatból szakértői rendszer.<br /> <br /> * Elégtelen (1) osztályzatot az a hallgató kap aki a fenti követelmények egyikének sem tett eleget, illetve nem éri el a minimálális szintet.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33284 2009-01-09T09:25:25Z

<p>Pottypont: /* Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy */</p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnia kell,hogy mit vár el a szakértői rendszert. <br /> <br /> * A szakértői rendszer elvárásai:<br /> <br /> - Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása<br /> - Lábjegyzet<br /> - Ugrópont (URL hiperhivatkozás)<br /> <br /> <br /> * Jó (4) osztályzat: az órán való részvétel, odafigyelés,jelentkezés és aktív részvétel. Az információforrások felhasználása szakmai ismereteinek szinten tartása,bővítése. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzat: az órán való részvétel, ha valamit esetleg nem értek,szólok, illetve segítséget kérek. A feladatmegoldásoknál kevésbé vagyok aktív,de tiszteletben tartom a társaimat, és meghallgatom őket. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzat: A feladatot megcsinálom,több-kevesebb hibával,de nem járok be órára (bár a gyakorlat kötelező),akkor az osztályzatom elégséges lesz/lehet. A feladatról csak sejtésem van<br /> adatból hogy lesz szakértői rendszer<br /> feltárni a jelenlegi helyzetet, mi a gáz, jobb állapto elérése, elméleti ismeretek gyakorlatban vlaó alkalmazása, döntéstámogatása, (matematikai szint)</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33278 2009-01-09T09:22:43Z

<p>Pottypont: /* Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy */</p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját.<br /> A tanórákon helyesen kell alkalmaznia a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat fel kell használnia szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. <br /> A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgatónak képesnek kell lennie az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnom kell,hogy mi vár el szakértői rendszert. Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzat: az órán való részvétel, odafigyelés,jelentkezés és aktív részvétel. Az információforrások felhasználása szakmai ismereteinek szinten tartása,bővítése. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzat: az órán való részvétel, ha valamit esetleg nem értek,szólok, illetve segítséget kérek. A feladatmegoldásoknál kevésbé vagyok aktív,de tiszteletben tartom a társaimat, és meghallgatom őket. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzat: A feladatot megcsinálom,több-kevesebb hibával,de nem járok be órára (bár a gyakorlat kötelező),akkor az osztályzatom elégséges lesz/lehet. A feladatról csak sejtésem van<br /> adatból hogy lesz szakértői rendszer</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33276 2009-01-09T09:20:59Z

<p>Pottypont: /* Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy */</p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját. A tanórákon alkalmazza helyesen a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat használja fel szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgató legyen képes az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnom kell,hogy mi vár el szakértői rendszert. Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása. <br /> <br /> * Jó (4) osztályzat: az órán való részvétel, odafigyelés,jelentkezés és aktív részvétel. Az információforrások felhasználása szakmai ismereteinek szinten tartása,bővítése. <br /> <br /> * Közepes (3) osztályzat: az órán való részvétel, ha valamit esetleg nem értek,szólok, illetve segítséget kérek. A feladatmegoldásoknál kevésbé vagyok aktív,de tiszteletben tartom a társaimat, és meghallgatom őket. <br /> <br /> * Elégséges (2) osztályzat: A feladatot megcsinálom,több-kevesebb hibával,de nem járok be órára (bár a gyakorlat kötelező),akkor az osztályzatom elégséges lesz/lehet. A feladatról csak sejtésem van<br /> adatból hogy lesz szakértői rendszer</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33274 2009-01-09T09:19:15Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div><br /> == Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy ==<br /> <br /> Követelmények: <br /> * Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segíti társait, hogy megértsék mit is csinál éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudja sajátítani és a későbbiekben a tudását kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a jeles osztályzatot.<br /> A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerési és megérti. <br /> Felismeri hibáit és a különböző támogatásokat, szakértői rendszereket, megkeresi és megoldja a problémákat.<br /> A hallgatónak képesnek kell lennie az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét, ezzel is segítve társai munkáját. A tanórákon alkalmazza helyesen a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat használja fel szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgató legyen képes az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnom kell,hogy mi vár el szakértői rendszert. Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása. <br /> <br /> Jó (4) osztályzat: az órán való részvétel, odafigyelés,jelentkezés és aktív részvétel. Az információforrások felhasználása szakmai ismereteinek szinten tartása,bővítése. <br /> Közepes (3) osztályzat: az órán való részvétel, ha valamit esetleg nem értek,szólok, illetve segítséget kérek. A feladatmegoldásoknál kevésbé vagyok aktív,de tiszteletben tartom a társaimat, és meghallgatom őket. <br /> Elégséges (2) osztályzat: A feladatot megcsinálom,több-kevesebb hibával,de nem járok be órára (bár a gyakorlat kötelező),akkor az osztályzatom elégséges lesz/lehet. A feladatról csak sejtésem van<br /> adatból hogy lesz szakértői rendszer</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Adatvagyon-gazdalkodas24&diff=33272 2009-01-09T09:13:54Z

<p>Pottypont: Új oldal, tartalma: „Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy Követelmények: Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit é...”</p> <hr /> <div>Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy <br /> Követelmények: <br /> Jeles (5) osztályzatot az a hallgató kap aki az órán való aktívan részt vesz, kérdéseit értelmes egész mondatokban teszi fel, házi feladatát időben leadja remélhetőleg hibátlanul. <br /> Tanári gépen való munka esetén mindig magyarázattal segítem társaimat, hogy megértsék mit is csinálok éppen. A jeles osztályzatért tisztában kell lenni a tantárgy követelményeivel, elsősorban megérteni és ha lehetséges tudni is az esetleges idegen informatikai szakszavak jelentését. Amennyiben a tantárgyat gyakorlatban is el tudom sajátítani és a későbbiekben a a tudásomat kamatoztatni is tudom ugyancsak megérdemli a A kulcsszavakat (kommunikációs hálózatok,rendszerek,stb.) felismerése és megértése. Saját hibám felismerése, kérdés feltevése,különböző támogatások felismerése,szakértői rendszer felismerése, probléma megkeresése és megoldása. A hallgató legyen képes az informatikai eszközök hatékony alkalmazásával növelni az oktatás színvonalát és eredményességét. A tanórákon alkalmazza helyesen a korszerű szemléltetést és prezentációt lehetővé tevő eszközöket. A modern és elektronikus információforrásokat használja fel szakmai ismereteinek szinten tartására,bővítésére. A megszerzett tárgyi ismeretek mellett az új technológiák, felhasználói eszközök önálló megismerésével tudásának fenntartása. A hallgató legyen képes az informatika szaknyelvének célszerű használatára, kifejezésmódjában törekedjen a szakszavak helyes magyar alkalmazására. Szavak magyarázata. Weboldalak helyes használata, és feldolgozása. Tudnom kell,hogy mi vár el szakértői rendszert. Ábra, ábra kritikája, példa bemutatása. <br /> <br /> Jó (4) osztályzat: az órán való részvétel, odafigyelés,jelentkezés és aktív részvétel. Az információforrások felhasználása szakmai ismereteinek szinten tartása,bővítése. <br /> Közepes (3) osztályzat: az órán való részvétel, ha valamit esetleg nem értek,szólok, illetve segítséget kérek. A feladatmegoldásoknál kevésbé vagyok aktív,de tiszteletben tartom a társaimat, és meghallgatom őket. <br /> Elégséges (2) osztályzat: A feladatot megcsinálom,több-kevesebb hibával,de nem járok be órára (bár a gyakorlat kötelező),akkor az osztályzatom elégséges lesz/lehet. A feladatról csak sejtésem van</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Pottypont&diff=33202 2009-01-09T08:38:10Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>Online kommunikáció<br /> <br /> Adatvagyon gazdálkodás<br /> <br /> Jelest a vizsgán az a hallgató kap: <br /> Aki az online kommunikáció tantárgyon belül az adatvagyon gazdálkodással kapcsolatban az órán elhangzottakat hiányosság nélkül, átfogóan és értelmesen képes visszaadni. <br /> <br /> Az adatvagyon gazdálkodás egy cég életében fontos tényező. Elsősorban értékelni kell a cég helyzetét a fogyasztói piacon, tisztázni kell a fogyasztók elvárásait a céggel szemben és törekedni arra, hogy a vállalat képességeit teljes mértékben kiaknázva kielégíteni.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Pottypont&diff=33181 2009-01-09T08:29:58Z

<p>Pottypont: Új oldal, tartalma: „Online kommunikáció Adatvagyon gazdálkodás”</p> <hr /> <div>Online kommunikáció<br /> <br /> Adatvagyon gazdálkodás</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32990 2008-12-17T16:18:47Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Pár a témával foglalkozó oldal''' ==<br /> *[http://miau.gau.hu/miau/60/szien2003_pi.ppt]<br /> *[http://itmania.hu/tart/rcikk/e/0/2267/1]<br /> *[http://gtfk.nyf.hu/uj/files/intkomm03.ppt]<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Pottypont|Pottypont]] 2008. december 17., 16:18 (UTC)</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32986 2008-12-17T16:15:17Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> == '''Pár a témával foglalkozó oldal''' ==<br /> *[http://miau.gau.hu/miau/60/szien2003_pi.ppt]<br /> *[http://itmania.hu/tart/rcikk/e/0/2267/1]<br /> *[http://gtfk.nyf.hu/uj/files/intkomm03.ppt]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32977 2008-12-17T15:56:14Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> = Pár a témával foglalkozó oldal =</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32976 2008-12-17T15:52:27Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> [[lószar]]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Bels%C5%91_hivatkoz%C3%A1s&diff=32975 2008-12-17T15:51:52Z

<p>Pottypont: A lap teljes tartalmának eltávolítása</p> <hr /> <div></div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32972 2008-12-17T15:46:32Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> [[Belső hivatkozás]]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32971 2008-12-17T15:42:43Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL[http://hu.wikipedia.org/wiki/ADSL] kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.<br /> &lt;nowiki&gt;&lt;nowiki&gt;Ide írd a nem-formázott szöveget&lt;/nowiki&gt;&lt;/nowiki&gt;</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32970 2008-12-17T15:41:38Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET[http://hu.wikipedia.org/wiki/.arpa] katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN[http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Fizikai_jellemzok/Fiz_dig_atvit.htm] technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhetőség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> <br /> == '''Jövő''' == <br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32969 2008-12-17T15:30:44Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> *értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> == Jövő ==<br /> <br /> Az internetes kommunikáció, mint a mai (közhelyként emlegetve) állandóan változó világban nem marad ki a fejlődésból, újabb és újabb formái jelennek meg, miközben egyes részei lassan feledésbe merülnek.<br /> <br /> A közeljövőben, pár éven belül, legvalószínűbb és leglátványosabb áttörések (mindenféleképp halk áttörések) a mobilkommunikáció azon részén történnek majd, amelyek az internethez kapcsolódnak. Már jó pár évvel ezelőtt megszületett a WAP szabványa, majd implementálták a JAVA programozási nyelvet a legújabb mobilkészülékekbe, amelyre később apróbb szórakoztató szoftvereket kezdtek gyártani. Ugyan még nem tömegével, de ez már csak idő kérdése, méghozzá elég rövid idő kérdése.<br /> <br /> Az internetes kapcsolattartás jövőjét kutatva azonban nem kell látnoknak lennünk, hogy bármi bizonyosat állíthassunk az elkövetkezendő egy-két évről. Ha a közel- és távolnyugat nem is, de egy távoli sziget nagyon is útmutató a mi jövőnket illetően. Ezen a szigeten történnek azok a fejlesztések, amelyek eléggé meghatározóak voltak az elmúlt 30-40 évben is, annak ellenére, hogy ezt sokan tagadták. Ez a sziget természetesen Japán. Mondhatnánk azt is, hogy a jövő már ott van.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32968 2008-12-17T15:27:41Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!<br /> <br /> === Videó-konferencia ===<br /> Itt már arcunkat is adjuk a beszélgetéshez. Nem sokan élnek vele, úgy tűnik az emberek jobban szeretik a névtelenséget/arctalanságot. Felsőbb körökben, mint a nevéből is kitűnhet azért elég gyakori az alkalmazása. Hátránya talán, hogy a szöveges (de még a hangos) kommunikációs lehetőségeknél is nagyobb teljesítményű internetes kapcsolat kell neki.<br /> <br /> === ICQ, Messengerek ===<br /> Multifunkciós kis bizgenytyűk. Amint csatlakozunk az internethez, az összes fontos ismerősünknek, barátunknak üzen, hogy elérhetőek vagyunk a világhálón, és ha akarnak minket, csak egy kattintásra vagyunk. Alkalmasak IRC-s célokra is, levelet is küldhetünk velük, és, ha rettentően szükségesnek érezzük, némelyikkel (pl. ICQ) még rövid szöveges üzenetet (SMS-t) is küldhetünk valakinek a telefonjára vele. Annyi funkciót tolnak ezzel már az ember alá, hogy néha nehéz köztük elvergődni.<br /> <br /> === Banner hirdetések ===<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> *megtekintések száma (impression)<br /> *utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> <br /> === Partner programok ===<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> • értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32965 2008-12-17T15:25:17Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.<br /> <br /> === Fórum ===<br /> Az internet közösségi szobája, ahol mindenki megbeszélheti búját-baját. Témák sorozata, amelyeket az olvasók szerkesztenek (néha) értékes hozzászólásaikkal. Általában egy internetes oldalon belül is kategorizálva vannak a témák, de mivel már majdnem nívótlannak mondható egy lap, ha nincs fóruma, némelyek eléggé meghatározzák, mi lehet és mi nem lehet hozzászólásra váró téma.<br /> <br /> === News ===<br /> Egy őskövület, bár még a mai napig szépen tartja magát azon a szinten, amelyről indult. Hasonló a fórumhoz, de közel sem olyan csicsás. Szöveges. Általában komolyabb témákat találhatunk itt (ez persze nem mindegyik fórumra igaz!).<br /> <br /> === IRC ===<br /> Az egyik legközvetlenebb kommunikációs forma, habár köszönhetően az anonimitás lehetőségének és annak, hogy nincs semmi követelménye, vagy szintje annak, hogy valaki használja, elég sok demoralizáló elem használja. A felhasználók itt virtuális (a modern világ egyik kedvenc szava) beszélgetést folytatnak egymással, általában arc és hang nélkül, szöveges módon. Ha jó társaságot talál az ember, azért nagyon szórakoztató tud lenni. Vigyázat, ilyen esetben rettentően időrabló tud lenni!</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32963 2008-12-17T15:24:09Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> === WAP ===<br /> Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a &quot;mobiltelefon HTML-je&quot;.<br /> <br /> === WWW/HTML ===<br /> Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).<br /> <br /> === E-mail ===<br /> A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32962 2008-12-17T15:21:49Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> == '''Lehetőségek''' ==<br /> <br /> === Azonnali üzenetküldés ===<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32959 2008-12-17T15:16:21Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> == Lehetőségek ==<br /> <br /> Azonnali üzenetküldés<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> <br /> Banner hirdetések<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> • megtekintések száma (impression)<br /> • utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> • értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> E-mail<br /> Olcsósága és egyszer sége miatt nagyon keresett kommunikációs eszköz az elektronikus<br /> kereskedelemben. A weblapok statikusságával ellentétben az e-mail aktív, üzenetünk<br /> eljuttatható a célszemélyekhez.<br /> Vírus marketing<br /> Online környezetben az Ideglelés (The Blair Witch Project) cím film szenzációs bevezet<br /> kampánya, valamint a Mountain Dew üdít ital 1996-os promóciós akciója tette elfogadottá.<br /> Egy jól felépített struktúrában az emberek önként adják tovább ezeket a többnyire marketing<br /> tartalmú híreket. A földi fert zésekhez hasonlóan az üzenetek is exponenciális méretekben<br /> tudnak terjedni. Gondoljunk csak a 2002-es országgyülési választási kampány futót zként<br /> terjed SMS-eire vagy az országot körbejáró újévi verses rigmusokra,<br /> Szponzorálás / Exkluzív partnerség<br /> Több portál ajánlja e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknek, hogy legyen az adott portál<br /> szponzora. A kezdeti idegenkedés után rájöttek a cégek, hogy ezzel a módszerrel jól<br /> értékesíthet k a megajánlott szolgáltatások / termékek.<br /> <br /> <br /> Partner programok<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> Személyre szóló online kommunikáció<br /> Online cégeknél lehet ség nyílott arra, hogy spóroljanak régimódi tömegmarketing<br /> kiadásaikon és olyan marketing technikákat alkalmazzanak, melyek hatékonyan és<br /> közvetlenül a megcélzott individuális vev re irányulnak. Lehet ség nyílik a vev kr l<br /> részletes demográfiai adatok begy jtésére valamint a korábbi vásárlások adatainak a<br /> megismerésére. A vállalatok számára így megteremt dik a közvetlen (one-to-one) marketing<br /> <br /> kapcsolati rendszerek kiépítése. Ugyanakkor a cégek tudatosan törekednek kétirányú<br /> kommunikáció kialakítására, hiszen így lehet ség nyílik a termékekkel kapcsolatos pozitív és<br /> negatív felhasználói vélemények megismerésére, a vevők bevonására a termék<br /> megtervezésébe és el zetes tesztelésére</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32958 2008-12-17T15:15:03Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> === Internetes eszközök és fejlődésük ===<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> Azonnali üzenetküldés<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> <br /> Banner hirdetések<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> • megtekintések száma (impression)<br /> • utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> • értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> E-mail<br /> Olcsósága és egyszer sége miatt nagyon keresett kommunikációs eszköz az elektronikus<br /> kereskedelemben. A weblapok statikusságával ellentétben az e-mail aktív, üzenetünk<br /> eljuttatható a célszemélyekhez.<br /> Vírus marketing<br /> Online környezetben az Ideglelés (The Blair Witch Project) cím film szenzációs bevezet<br /> kampánya, valamint a Mountain Dew üdít ital 1996-os promóciós akciója tette elfogadottá.<br /> Egy jól felépített struktúrában az emberek önként adják tovább ezeket a többnyire marketing<br /> tartalmú híreket. A földi fert zésekhez hasonlóan az üzenetek is exponenciális méretekben<br /> tudnak terjedni. Gondoljunk csak a 2002-es országgyülési választási kampány futót zként<br /> terjed SMS-eire vagy az országot körbejáró újévi verses rigmusokra,<br /> Szponzorálás / Exkluzív partnerség<br /> Több portál ajánlja e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknek, hogy legyen az adott portál<br /> szponzora. A kezdeti idegenkedés után rájöttek a cégek, hogy ezzel a módszerrel jól<br /> értékesíthet k a megajánlott szolgáltatások / termékek.<br /> <br /> <br /> Partner programok<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> Személyre szóló online kommunikáció<br /> Online cégeknél lehet ség nyílott arra, hogy spóroljanak régimódi tömegmarketing<br /> kiadásaikon és olyan marketing technikákat alkalmazzanak, melyek hatékonyan és<br /> közvetlenül a megcélzott individuális vev re irányulnak. Lehet ség nyílik a vev kr l<br /> részletes demográfiai adatok begy jtésére valamint a korábbi vásárlások adatainak a<br /> megismerésére. A vállalatok számára így megteremt dik a közvetlen (one-to-one) marketing<br /> <br /> kapcsolati rendszerek kiépítése. Ugyanakkor a cégek tudatosan törekednek kétirányú<br /> kommunikáció kialakítására, hiszen így lehet ség nyílik a termékekkel kapcsolatos pozitív és<br /> negatív felhasználói vélemények megismerésére, a vevők bevonására a termék<br /> megtervezésébe és el zetes tesztelésére</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32957 2008-12-17T15:12:12Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Online kommunikáció''' =<br /> <br /> Az online kommunikáció Már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze.<br /> <br /> == '''Bevezető''' ==<br /> === Kapcsolattartás az internet előtt ===<br /> <br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> <br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> Internetes eszközök és fejlődésük<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> Azonnali üzenetküldés<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> <br /> Banner hirdetések<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> • megtekintések száma (impression)<br /> • utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> • értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> E-mail<br /> Olcsósága és egyszer sége miatt nagyon keresett kommunikációs eszköz az elektronikus<br /> kereskedelemben. A weblapok statikusságával ellentétben az e-mail aktív, üzenetünk<br /> eljuttatható a célszemélyekhez.<br /> Vírus marketing<br /> Online környezetben az Ideglelés (The Blair Witch Project) cím film szenzációs bevezet<br /> kampánya, valamint a Mountain Dew üdít ital 1996-os promóciós akciója tette elfogadottá.<br /> Egy jól felépített struktúrában az emberek önként adják tovább ezeket a többnyire marketing<br /> tartalmú híreket. A földi fert zésekhez hasonlóan az üzenetek is exponenciális méretekben<br /> tudnak terjedni. Gondoljunk csak a 2002-es országgyülési választási kampány futót zként<br /> terjed SMS-eire vagy az országot körbejáró újévi verses rigmusokra,<br /> Szponzorálás / Exkluzív partnerség<br /> Több portál ajánlja e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknek, hogy legyen az adott portál<br /> szponzora. A kezdeti idegenkedés után rájöttek a cégek, hogy ezzel a módszerrel jól<br /> értékesíthet k a megajánlott szolgáltatások / termékek.<br /> <br /> <br /> Partner programok<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.<br /> <br /> Személyre szóló online kommunikáció<br /> Online cégeknél lehet ség nyílott arra, hogy spóroljanak régimódi tömegmarketing<br /> kiadásaikon és olyan marketing technikákat alkalmazzanak, melyek hatékonyan és<br /> közvetlenül a megcélzott individuális vev re irányulnak. Lehet ség nyílik a vev kr l<br /> részletes demográfiai adatok begy jtésére valamint a korábbi vásárlások adatainak a<br /> megismerésére. A vállalatok számára így megteremt dik a közvetlen (one-to-one) marketing<br /> <br /> kapcsolati rendszerek kiépítése. Ugyanakkor a cégek tudatosan törekednek kétirányú<br /> kommunikáció kialakítására, hiszen így lehet ség nyílik a termékekkel kapcsolatos pozitív és<br /> negatív felhasználói vélemények megismerésére, a vevők bevonására a termék<br /> megtervezésébe és el zetes tesztelésére</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32953 2008-12-17T15:07:25Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>Az online kommunikáció már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze<br /> <br /> == Kapcsolattartás az internet előtt ==<br /> <br /> <br /> Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt.<br /> Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak.<br /> A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése.<br /> <br /> A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.<br /> <br /> Internetes eszközök és fejlődésük<br /> <br /> A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok.<br /> Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt.<br /> Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az &quot;egy-több kapcsolatot&quot;. Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz.<br /> Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.<br /> <br /> A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.<br /> <br /> A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz.<br /> 1 baud -&gt; 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)<br /> <br /> A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon.<br /> Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt.<br /> Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.<br /> <br /> Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét.<br /> Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.<br /> <br /> A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon :<br /> listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő<br /> listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő<br /> listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő<br /> <br /> Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.<br /> <br /> Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.<br /> <br /> Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.<br /> <br /> Van egy úgynevezett &quot;gerinchálózat&quot;, amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.<br /> <br /> A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.<br /> <br /> Azonnali üzenetküldés<br /> Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. <br /> Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. <br /> A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. <br /> A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol &quot;I seek you&quot; ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. <br /> Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.<br /> <br /> <br /> Banner hirdetések<br /> Az online marketing kommunikáció egyik legrégebben alkalmazott eszközét alkotják azok a<br /> kis dobozban megjelen álló vagy mozgó hirdetések, melynek halálát a szakemberek<br /> számtalan alkalommal megjósolták, de a mai napig tartja népszer ségét. Rendszerint azt az<br /> egyszer üzenetet tartalmazzák, hogy a látogató klikkeljen rá. Ezzel vagy egy vállalati<br /> hirdetéshez vagy vásárlási lehet séget kínáló helyhez jutunk. Sikerességét több módon is<br /> tudjuk mérni:<br /> • megtekintések száma (impression)<br /> • utóélet: milyen tevékenység következik (lead)<br /> • értékesítés: ebben az esetben egyértelm en kimutatható, hogy történt-e értékesítés a<br /> bannerre klikkelve. Egyre népszer bb az így végbement értékesítés alapján történ<br /> jutalék rendszere<br /> E-mail<br /> Olcsósága és egyszer sége miatt nagyon keresett kommunikációs eszköz az elektronikus<br /> kereskedelemben. A weblapok statikusságával ellentétben az e-mail aktív, üzenetünk<br /> eljuttatható a célszemélyekhez.<br /> Vírus marketing<br /> Online környezetben az Ideglelés (The Blair Witch Project) cím film szenzációs bevezet<br /> kampánya, valamint a Mountain Dew üdít ital 1996-os promóciós akciója tette elfogadottá.<br /> Egy jól felépített struktúrában az emberek önként adják tovább ezeket a többnyire marketing<br /> tartalmú híreket. A földi fert zésekhez hasonlóan az üzenetek is exponenciális méretekben<br /> tudnak terjedni. Gondoljunk csak a 2002-es országgyülési választási kampány futót zként<br /> terjed SMS-eire vagy az országot körbejáró újévi verses rigmusokra,<br /> Szponzorálás / Exkluzív partnerség<br /> Több portál ajánlja e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknek, hogy legyen az adott portál<br /> szponzora. A kezdeti idegenkedés után rájöttek a cégek, hogy ezzel a módszerrel jól<br /> értékesíthet k a megajánlott szolgáltatások / termékek.<br /> <br /> <br /> Partner programok<br /> Napjainkban nagyon népszer módszer. A webhelyr l linkek mutatnak egy kereskedelmi<br /> helyre, s ha értékesítés történik, akkor a forgalom után 5 – 15%-os jutalékot fizetnek. A<br /> népszer ség egyik oka a gyors és könny kezelhet ség, néhány perc alatt kialakítható egy<br /> ilyen partneri kapcsolat. A kapcsolt partnerek száma gyakorlatilag korlátlanul növelhet , az<br /> Amazon.com egyik sikere ebben rejlik. Közel 500 ezer webhely mutat ma az Amazon aktuális<br /> lapjára.</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32950 2008-12-17T14:54:55Z

<p>Pottypont: A lap tartalmának cseréje erre: Az online kommunikáció már nem csupán trend, hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony, értékesítést támogató eszköze</p> <hr /> <div>Az online kommunikáció már nem csupán trend,<br /> hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony,<br /> értékesítést támogató eszköze</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32903 2008-12-16T21:36:24Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Autóvásárlási szokások''' =<br /> <br /> Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek <br /> rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, vallott környezettudatossága és a <br /> ténylegesen megnyilvánuló környezeti magatartása közötti különbségekre. Az Európai<br /> Környezetpolitikai Intézet (IEEP) alábbiakban ismertetett, 2006 októberében elkészült <br /> jelentése bemutatja, milyen<br /> szempontok alapján vásárolnak az<br /> emberek <br /> személygépkocsit, és ezen belül a környezetvédelem hogyan befolyásolja a döntésüket, <br /> valamint környezetvédelmi szempontból értékeli az európai országok cégautó adó <br /> rendszerét.<br /> <br /> == Az autóvásárlás szempontjai: ==<br /> <br /> Mielőtt rátérnénk az autó kiválasztásában fontos szerepet játszó tényezőkre, meg kell <br /> jegyezni, hogy egy országban az autótulajdonlás szintje függ a jövedelemtől, a népsűrűségtől,<br /> a hiedelmektől, attitűdöktől (viszonyulástól, hozzáállástól) és a személyes értékektől. Az<br /> autóvásárlási szokások térben és időben is változnak. Az országokon belüli és az országok <br /> közötti, valamint az időbeni autóválasztási különbségeket jól magyarázhatja a vásárlók <br /> demográfiai és jövedelmi csoportokra való bontása, ami az esetleges központi intézkedések<br /> hatásainak elemzését is segíti.<br /> <br /> = '''Egy új autó vásárlásánál figyelembe vett szempontok:''' =<br /> === Kulcsfontosságú szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Márkahűség<br /> *Megbízhatóság <br /> *Imázs (önkép)<br /> *Kényelem<br /> *Ár<br /> === Másodlagos szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Működési költségek (üzemanyag-fogyasztás,biztosítás, fenntartás)<br /> *Rugózás <br /> *Tágasság<br /> *Méret <br /> *Pótalkatrészek <br /> *Biztonság<br /> *Teljesítmény <br /> *Szín <br /> *Benzin/dízel<br /> === Harmadlagos szempontok (ritkán említettek): ===<br /> ----<br /> <br /> *Környezetvédelem/emisszió<br /> *Adófizetés <br /> *Látási viszonyok <br /> *Garancia <br /> *Kétajtós/négyajtós<br /> <br /> <br /> == A jelentés szerint ==<br /> <br /> Az autó kiválasztásánál nem egy meghatározó tényező, hanem több <br /> szempont együttvéve befolyásolja a döntést. A kutatásokat összegezve sorrendben a <br /> következő öt szempont bizonyult a legfontosabbnak a vásárláskor: a megbízhatóság, a <br /> biztonság, az ár (kezdeti beruházás), az üzemanyag-fogyasztás és a kényelem. Az ár nem az<br /> első helyen szerepel, ami a szerzők szerint a kétlépcsős döntési folyamattal magyarázható.<br /> <br /> === A környezetvédelem szerepe az autóvásárlási döntésekben === <br /> <br /> A kutatások azt bizonyítják, hogy az autó környezetvédelmi jellemzői a gyakorlatban alig <br /> befolyásolják a döntést, még a magukat környezettudatosnak mondott vásárlók esetében sem.<br /> <br /> === Több kutatás igazolja: ===<br /> <br /> Ami a táblázatban is látható, miszerint az autó kezdeti költsége, ára <br /> fontosabb szempont annak működési költségeinél. Kevesen tudják például, hogy az autókat (egyre inkább) a környezetvédelmi teljesítményük alapján támogatják (pl. adók, díjak révén), és a vásárlók nem járnak utána az erre vonatkozó információknak.<br /> <br /> <br /> = '''Néhány kimutatás napjainkból:''' =<br /> <br /> Az emberek 63%-a szívesen javítana autója környezetszennyezésén 20%-ot viszont nem foglalkoztat 17% aktívan tesz ennek érdekében.<br /> <br /> Az új és használtautóvásárlók 63% át egyáltalán vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az autó károsanyag kibocsátási tényezője. <br /> <br /> ==Pár a témával foglalkozó oldal:==<br /> <br /> [http://www.autosvilag.com/]<br /> [http://www.a5.hu/]<br /> [http://www.totalcar.hu/]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32875 2008-12-16T20:09:12Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Autóvásárlási szokások''' =<br /> <br /> Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek <br /> rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, vallott környezettudatossága és a <br /> ténylegesen megnyilvánuló környezeti magatartása közötti különbségekre. Az Európai<br /> Környezetpolitikai Intézet (IEEP) alábbiakban ismertetett, 2006 októberében elkészült <br /> jelentése bemutatja, milyen<br /> szempontok alapján vásárolnak az<br /> emberek <br /> személygépkocsit, és ezen belül a környezetvédelem hogyan befolyásolja a döntésüket, <br /> valamint környezetvédelmi szempontból értékeli az európai országok cégautó adó <br /> rendszerét.<br /> <br /> == Az autóvásárlás szempontjai: ==<br /> <br /> Mielőtt rátérnénk az autó kiválasztásában fontos szerepet játszó tényezőkre, meg kell <br /> jegyezni, hogy egy országban az autótulajdonlás szintje függ a jövedelemtől, a népsűrűségtől,<br /> a hiedelmektől, attitűdöktől (viszonyulástól, hozzáállástól) és a személyes értékektől. Az<br /> autóvásárlási szokások térben és időben is változnak. Az országokon belüli és az országok <br /> közötti, valamint az időbeni autóválasztási különbségeket jól magyarázhatja a vásárlók <br /> demográfiai és jövedelmi csoportokra való bontása, ami az esetleges központi intézkedések<br /> hatásainak elemzését is segíti.<br /> <br /> = '''Egy új autó vásárlásánál figyelembe vett szempontok:''' =<br /> === Kulcsfontosságú szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Márkahűség<br /> *Megbízhatóság <br /> *Imázs (önkép)<br /> *Kényelem<br /> *Ár<br /> === Másodlagos szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Működési költségek (üzemanyag-fogyasztás,biztosítás, fenntartás)<br /> *Rugózás <br /> *Tágasság<br /> *Méret <br /> *Pótalkatrészek <br /> *Biztonság<br /> *Teljesítmény <br /> *Szín <br /> *Benzin/dízel<br /> === Harmadlagos szempontok (ritkán említettek): ===<br /> ----<br /> <br /> *Környezetvédelem/emisszió<br /> *Adófizetés <br /> *Látási viszonyok <br /> *Garancia <br /> *Kétajtós/négyajtós<br /> <br /> <br /> == A jelentés szerint ==<br /> <br /> Az autó kiválasztásánál nem egy meghatározó tényező, hanem több <br /> szempont együttvéve befolyásolja a döntést. A kutatásokat összegezve sorrendben a <br /> következő öt szempont bizonyult a legfontosabbnak a vásárláskor: a megbízhatóság, a <br /> biztonság, az ár (kezdeti beruházás), az üzemanyag-fogyasztás és a kényelem. Az ár nem az<br /> első helyen szerepel, ami a szerzők szerint a kétlépcsős döntési folyamattal magyarázható.<br /> <br /> === A környezetvédelem szerepe az autóvásárlási döntésekben === <br /> <br /> A kutatások azt bizonyítják, hogy az autó környezetvédelmi jellemzői a gyakorlatban alig <br /> befolyásolják a döntést, még a magukat környezettudatosnak mondott vásárlók esetében sem.<br /> <br /> === Több kutatás igazolja: ===<br /> <br /> Ami a táblázatban is látható, miszerint az autó kezdeti költsége, ára <br /> fontosabb szempont annak működési költségeinél. Kevesen tudják például, hogy az autókat (egyre inkább) a környezetvédelmi teljesítményük alapján támogatják (pl. adók, díjak révén), és a vásárlók nem járnak utána az erre vonatkozó információknak.<br /> <br /> <br /> = '''Néhány kimutatás napjainkból:''' =<br /> <br /> Az emberek 63%-a szívesen javítana autója környezetszennyezésén 20%-ot viszont nem foglalkoztat 17% aktívan tesz ennek érdekében.<br /> <br /> Az új és használtautóvásárlók 63% át egyáltalán vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az autó károsanyag kibocsátási tényezője. <br /> <br /> ==Pár a témával foglalkozó oldal:==<br /> <br /> [http://www.autosvilag.com/]<br /> [http://www.a5.hu/]<br /> [http://www.totalcar.hu/]<br /> [[Kép:Pelda.jpg]]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Troby&diff=32873 2008-12-16T20:08:31Z

<p>Pottypont: </p> <hr /> <div>= '''Autóvásárlási szokások''' =<br /> <br /> Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek <br /> rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, vallott környezettudatossága és a <br /> ténylegesen megnyilvánuló környezeti magatartása közötti különbségekre. Az Európai<br /> Környezetpolitikai Intézet (IEEP) alábbiakban ismertetett, 2006 októberében elkészült <br /> jelentése bemutatja, milyen<br /> szempontok alapján vásárolnak az<br /> emberek <br /> személygépkocsit, és ezen belül a környezetvédelem hogyan befolyásolja a döntésüket, <br /> valamint környezetvédelmi szempontból értékeli az európai országok cégautó adó <br /> rendszerét.<br /> <br /> == Az autóvásárlás szempontjai: ==<br /> <br /> Mielőtt rátérnénk az autó kiválasztásában fontos szerepet játszó tényezőkre, meg kell <br /> jegyezni, hogy egy országban az autótulajdonlás szintje függ a jövedelemtől, a népsűrűségtől,<br /> a hiedelmektől, attitűdöktől (viszonyulástól, hozzáállástól) és a személyes értékektől. Az<br /> autóvásárlási szokások térben és időben is változnak. Az országokon belüli és az országok <br /> közötti, valamint az időbeni autóválasztási különbségeket jól magyarázhatja a vásárlók <br /> demográfiai és jövedelmi csoportokra való bontása, ami az esetleges központi intézkedések<br /> hatásainak elemzését is segíti.<br /> <br /> = '''Egy új autó vásárlásánál figyelembe vett szempontok:''' =<br /> === Kulcsfontosságú szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Márkahűség<br /> *Megbízhatóság <br /> *Imázs (önkép)<br /> *Kényelem<br /> *Ár<br /> === Másodlagos szempontok: ===<br /> ----<br /> <br /> *Működési költségek (üzemanyag-fogyasztás,biztosítás, fenntartás)<br /> *Rugózás <br /> *Tágasság<br /> *Méret <br /> *Pótalkatrészek <br /> *Biztonság<br /> *Teljesítmény <br /> *Szín <br /> *Benzin/dízel<br /> === Harmadlagos szempontok (ritkán említettek): ===<br /> ----<br /> <br /> *Környezetvédelem/emisszió<br /> *Adófizetés <br /> *Látási viszonyok <br /> *Garancia <br /> *Kétajtós/négyajtós<br /> <br /> <br /> == A jelentés szerint ==<br /> <br /> Az autó kiválasztásánál nem egy meghatározó tényező, hanem több <br /> szempont együttvéve befolyásolja a döntést. A kutatásokat összegezve sorrendben a <br /> következő öt szempont bizonyult a legfontosabbnak a vásárláskor: a megbízhatóság, a <br /> biztonság, az ár (kezdeti beruházás), az üzemanyag-fogyasztás és a kényelem. Az ár nem az<br /> első helyen szerepel, ami a szerzők szerint a kétlépcsős döntési folyamattal magyarázható.<br /> <br /> === A környezetvédelem szerepe az autóvásárlási döntésekben === <br /> <br /> A kutatások azt bizonyítják, hogy az autó környezetvédelmi jellemzői a gyakorlatban alig <br /> befolyásolják a döntést, még a magukat környezettudatosnak mondott vásárlók esetében sem.<br /> <br /> === Több kutatás igazolja: ===<br /> <br /> Ami a táblázatban is látható, miszerint az autó kezdeti költsége, ára <br /> fontosabb szempont annak működési költségeinél. Kevesen tudják például, hogy az autókat (egyre inkább) a környezetvédelmi teljesítményük alapján támogatják (pl. adók, díjak révén), és a vásárlók nem járnak utána az erre vonatkozó információknak.<br /> <br /> <br /> = '''Néhány kimutatás napjainkból:''' =<br /> <br /> Az emberek 63%-a szívesen javítana autója környezetszennyezésén 20%-ot viszont nem foglalkoztat 17% aktívan tesz ennek érdekében.<br /> <br /> Az új és használtautóvásárlók 63% át egyáltalán vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az autó károsanyag kibocsátási tényezője. <br /> <br /> ==Pár a témával foglalkozó oldal:==<br /> <br /> [http://www.autosvilag.com/]<br /> [http://www.a5.hu/]<br /> [http://www.totalcar.hu/]<br /> [[Kép:Pelda.jpg]]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Pottypont&diff=32870 2008-12-16T20:05:39Z

<p>Pottypont: Új oldal, tartalma: „= Autóvásárlási szokások = Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, val...”</p> <hr /> <div>= Autóvásárlási szokások =<br /> <br /> Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek <br /> rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, vallott környezettudatossága és a <br /> ténylegesen megnyilvánuló környezeti magatartása közötti különbségekre. Az Európai<br /> Környezetpolitikai Intézet (IEEP) alábbiakban ismertetett, 2006 októberében elkészült <br /> jelentése bemutatja, milyen<br /> szempontok alapján vásárolnak az<br /> emberek <br /> személygépkocsit, és ezen belül a környezetvédelem hogyan befolyásolja a döntésüket, <br /> valamint környezetvédelmi szempontból értékeli az európai országok cégautó adó <br /> rendszerét.<br /> <br /> == Az autóvásárlás szempontjai: ==<br /> <br /> Mielőtt rátérnénk az autó kiválasztásában fontos szerepet játszó tényezőkre, meg kell <br /> jegyezni, hogy egy országban az autótulajdonlás szintje függ a jövedelemtől, a népsűrűségtől,<br /> a hiedelmektől, attitűdöktől (viszonyulástól, hozzáállástól) és a személyes értékektől. Az<br /> autóvásárlási szokások térben és időben is változnak. Az országokon belüli és az országok <br /> közötti, valamint az időbeni autóválasztási különbségeket jól magyarázhatja a vásárlók <br /> demográfiai és jövedelmi csoportokra való bontása, ami az esetleges központi intézkedések<br /> hatásainak elemzését is segíti.<br /> <br /> = Egy új autó vásárlásánál figyelembe vett szempontok: =<br /> === '''Kulcsfontosságú szempontok:''' ===<br /> ----<br /> <br /> *Márkahűség<br /> *Megbízhatóság <br /> *Imázs (önkép)<br /> *Kényelem<br /> *Ár<br /> === '''Másodlagos szempontok:''' ===<br /> ----<br /> <br /> *Működési költségek (üzemanyag-fogyasztás,biztosítás, fenntartás)<br /> *Rugózás <br /> *Tágasság<br /> *Méret <br /> *Pótalkatrészek <br /> *Biztonság<br /> *Teljesítmény <br /> *Szín <br /> *Benzin/dízel'''<br /> === '''Harmadlagos szempontok (ritkán említettek):''' ===<br /> ----<br /> <br /> *Környezetvédelem/emisszió<br /> *Adófizetés <br /> *Látási viszonyok <br /> *Garancia <br /> *Kétajtós/négyajtós<br /> <br /> <br /> == '''A jelentés szerint''' ==<br /> <br /> Az autó kiválasztásánál nem egy meghatározó tényező, hanem több <br /> szempont együttvéve befolyásolja a döntést. A kutatásokat összegezve sorrendben a <br /> következő öt szempont bizonyult a legfontosabbnak a vásárláskor: a megbízhatóság, a <br /> biztonság, az ár (kezdeti beruházás), az üzemanyag-fogyasztás és a kényelem. Az ár nem az<br /> első helyen szerepel, ami a szerzők szerint a kétlépcsős döntési folyamattal magyarázható.<br /> <br /> === '''A környezetvédelem szerepe az autóvásárlási döntésekben''' === <br /> <br /> A kutatások azt bizonyítják, hogy az autó környezetvédelmi jellemzői a gyakorlatban alig <br /> befolyásolják a döntést, még a magukat környezettudatosnak mondott vásárlók esetében sem.<br /> <br /> === '''Több kutatás igazolja: ===<br /> <br /> Ami a táblázatban is látható, miszerint az autó kezdeti költsége, ára <br /> fontosabb szempont annak működési költségeinél. Kevesen tudják például, hogy az autókat (egyre inkább) a környezetvédelmi teljesítményük alapján támogatják (pl. adók, díjak révén), és a vásárlók nem járnak utána az erre vonatkozó információknak.<br /> <br /> <br /> = Néhány kimutatás napjainkból: =<br /> <br /> Az emberek 63%-a szívesen javítana autója környezetszennyezésén 20%-ot viszont nem foglalkoztat 17% aktívan tesz ennek érdekében.<br /> <br /> Az új és használtautóvásárlók 63% át egyáltalán vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az autó károsanyag kibocsátási tényezője. <br /> <br /> ==Pár a témával foglalkozó oldal:==<br /> <br /> [http://www.autosvilag.com/]<br /> [http://www.a5.hu/]<br /> [http://www.totalcar.hu/]<br /> [[Kép:Pelda.jpg]]</div>

Pottypont https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Troby&diff=32863 2008-12-16T19:55:45Z

<p>Pottypont: /* Autóvásási szokások */</p> <hr /> <div>= Autóvásárlási szokások =<br /> <br /> Számos vizsgálat készült az emberek környezetvédelmi attitűdjéről, amelyek <br /> rávilágítanak az egyén környezeti ismeretei, vallott környezettudatossága és a <br /> ténylegesen megnyilvánuló környezeti magatartása közötti különbségekre. Az Európai<br /> Környezetpolitikai Intézet (IEEP) alábbiakban ismertetett, 2006 októberében elkészült <br /> jelentése bemutatja, milyen<br /> szempontok alapján vásárolnak az<br /> emberek <br /> személygépkocsit, és ezen belül a környezetvédelem hogyan befolyásolja a döntésüket, <br /> valamint környezetvédelmi szempontból értékeli az európai országok cégautó adó <br /> rendszerét.<br /> <br /> == Az autóvásárlás szempontjai: ==<br /> <br /> Mielőtt rátérnénk az autó kiválasztásában fontos szerepet játszó tényezőkre, meg kell <br /> jegyezni, hogy egy országban az autótulajdonlás szintje függ a jövedelemtől, a népsűrűségtől,<br /> a hiedelmektől, attitűdöktől (viszonyulástól, hozzáállástól) és a személyes értékektől. Az<br /> autóvásárlási szokások térben és időben is változnak. Az országokon belüli és az országok <br /> közötti, valamint az időbeni autóválasztási különbségeket jól magyarázhatja a vásárlók <br /> demográfiai és jövedelmi csoportokra való bontása, ami az esetleges központi intézkedések<br /> hatásainak elemzését is segíti.<br /> <br /> = Egy új autó vásárlásánál figyelembe vett szempontok: =<br /> '''Kulcsfontosságú szempontok:'''<br /> ----<br /> <br /> *Márkahűség<br /> *Megbízhatóság <br /> *Imázs (önkép)<br /> *Kényelem<br /> *Ár<br /> '''Másodlagos szempontok:'''<br /> ----<br /> <br /> *Működési költségek (üzemanyag-fogyasztás,biztosítás, fenntartás)<br /> *Rugózás <br /> *Tágasság<br /> *Méret <br /> *Pótalkatrészek <br /> *Biztonság<br /> *Teljesítmény <br /> *Szín <br /> *Benzin/dízel'''<br /> '''Harmadlagos szempontok (ritkán említettek):'''<br /> ----<br /> <br /> *Környezetvédelem/emisszió<br /> *Adófizetés <br /> *Látási viszonyok <br /> *Garancia <br /> *Kétajtós/négyajtós<br /> <br /> <br /> '''A jelentés szerint'''<br /> <br /> Az autó kiválasztásánál nem egy meghatározó tényező, hanem több <br /> szempont együttvéve befolyásolja a döntést. A kutatásokat összegezve sorrendben a <br /> következő öt szempont bizonyult a legfontosabbnak a vásárláskor: a megbízhatóság, a <br /> biztonság, az ár (kezdeti beruházás), az üzemanyag-fogyasztás és a kényelem. Az ár nem az<br /> első helyen szerepel, ami a szerzők szerint a kétlépcsős döntési folyamattal magyarázható.<br /> <br /> '''A környezetvédelem szerepe az autóvásárlási döntésekben''' <br /> <br /> A kutatások azt bizonyítják, hogy az autó környezetvédelmi jellemzői a gyakorlatban alig <br /> befolyásolják a döntést, még a magukat környezettudatosnak mondott vásárlók esetében sem.<br /> <br /> '''Több kutatás igazolja:<br /> <br /> Ami a táblázatban is látható, miszerint az autó kezdeti költsége, ára <br /> fontosabb szempont annak működési költségeinél. Kevesen tudják például, hogy az autókat (egyre inkább) a környezetvédelmi teljesítményük alapján támogatják (pl. adók, díjak révén), és a vásárlók nem járnak utána az erre vonatkozó információknak.<br /> <br /> <br /> = Néhány kimutatás napjainkból: =<br /> <br /> Az emberek 63%-a szívesen javítana autója környezetszennyezésén 20%-ot viszont nem foglalkoztat 17% aktívan tesz ennek érdekében.<br /> <br /> Az új és használtautóvásárlók 63% át egyáltalán vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja az autó károsanyag kibocsátási tényezője. <br /> <br /> ==Pár a témával foglalkozó oldal:==<br /> <br /> [http://www.autosvilag.com/]<br /> [http://www.a5.hu/]<br /> [http://www.totalcar.hu/]<br /> [[Kép:Pelda.jpg]]</div>

Pottypont