Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Eszközök a kommunikációban

2012-05-20T11:28:03Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/duma.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kommunikációs eszközök használata

=A feladat előtörténete=

Azért választottam ezt a témát, mert szakdolgozatomban egy szervezet belső kommunikációjának elemzését vizsgáltam. Ezek alapján igyekeztem rávilágítani,hogy a csoporton belül melyek azok a kommunikációs eszközök amelyeket a leggyakrabban/legszívesebben használnak.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat helyes megoldásához,ahhoz,hogy kiderüljön mely kommunikációs eszközöket használják a leggyakrabban táblázatot kellett készítenem. A táblázatban a következő lehetőségek szerepeltek, amelyeket 1-5ig terjedő skálán kellett értékelniük a megkérdezetteknek.(1=egyáltalán nem,5=leggyakrabban)

Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

'''Összefoglalva''' az adatok rangsorolásával kialakult (és a COCO programban futtatott hasonlóság elemzéssel ) elsőként a kategóriák szerint egy rangsor, majd egy összesítő rangsor amiben megtekinthetőek a végső eredmények.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az eredményhez először fel kellett dolgoznom a kérdőívem, ahol a 11 fő 7 bizonyos kommunikációs eszközt tekintve 1-5- ös skálán osztályozhatta a kommunikációs eszközöket. '''Az 5 szempont a következők voltak:'''

Egyáltalán nem használom: 1

Kis mértékben használom: 2

Néhányszor használom: 3

Gyakran használom: 4

Legtöbbször használom: 5

==Objektumok (sorok)==

1,BE

2,BN

3,BG

4,GZ

5,GM

6,KT

7,KD

8,LZ

9,NA

10,RM

11,TE

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Hirdetőtábla,telefon, írásbeli értesítés, fórum,e-mail,honlap, személyes beszélgetés.
0= annál nagyobb az esély a jó kommunikációs eszköz használatára, minél nagyobb az oszlop értéke,
1= annál kisebb az esély a rossz kommunikációs eszköz használatára, minél kisebb az oszlop értéke.
Skála: 1(egyáltalán nem,)-5 (leggyakrabban)

1,Hirdetőtábla: irányelv:1 skála:3-kis mértékben használom

2,Telefon: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

3,Írásbeli értesítés: irányelv:0 skála-2 alig használom

4,Fórum: irányelv:1 skála:2-alig használom

5,E-mail: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

6,Honlap: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

7,Személyes beszélgetés: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

8,Tény+0

9,Delta

10,Delta/Tény

11,Ellenőrzés

12,Konklúzió

=A feladat által érintett célcsoportok=

Mindenki, aki kommunikáció- és médiatudomány szakon tanul,illetve kommunikációt tanul, hogy mely kommunikációs eszközöket használhatják,vagy melyek azok a kommunikációs eszközök amiket a leggyakrabban használnak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Elsősorban a hallgatói célcsoport számára várható a legnagyobb hasznosság, mivel ezen táblázat lehetővé teszi mindenki számára, hogy ki melyik kategóriában melyik kommunikációs eszközt használja a leggyakrabban, illetve a legkevésbé.A hallgatók tükörképet kapnak saját kommunikációs eszközük használatáról. Így könnyebben átláthatják, hogy mások számára melyek voltak azok az eszközök amiket szívesen használnak.Világos képet kapnak arról is, hogy nem biztos, hogy ha csak egyféle kommunikációs eszközöket használunk, igenis ki kell használni a különböző lehetőségeket is.

'''További hasznosság:'''

Értékelni lehet ösztönösen,intuícióinkra hallgatva szakértői vélemény alapján -> nem lesz pontos, nem biztos, hogy igazságos lesz a végeredmény, időigényes (124 perc)

'''Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:'''

-> Adatok begyűjtése

-> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel,Open office)

->Szakértői munka idő 60 perc (25.000Ft)

Hasonlóság elemzés költségvonzatai:

->Szakértői munkaidő 60 perc (15.000Ft)

-> Egy irodai dolgozó átlagos óra bére 1500Ft(2 óra:3000 Ft)

Összesen idő: 240 perc Költség:43.000Ft

-> Modellezés: 15 perc (0Ft)

-> Szakvélemény megformálása 15 perc (0Ft)

-> Összesen 30 perc. A költség 0 Ft

43.000 Ft reményében kezdeném el a kommunikációs eszközök használatának elemzését.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A kérdések érthető megfogalmazása

A kérdőív kitöltetése 11 emberrel, valamint a válaszok feldolgozása

Eredmények kiszámítása

Objektumok meghatározása

Attribútumok meghatározása

Adatok összegyűjtése, valamint összefoglalása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

A hallgatók közül a rangsorolás szerint 5 főnél kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága.(BE,BG,GZ,GM,TE)

A hallgatók közül 5 főnél reális a személyes beszélgetés fontossága.(BE,KT,KD,LZ,NA,)

A hallgatók közül 1 főnél semleges eredmény született.(RM)

Azoknál a hallgatóknál akiknek túlértékelt eredmény született a személyes beszélgetés fontosságáról, el kellene gondolkodniuk,hogy esetleg más eszközöket is igénybe vegyenek. Azoknál a hallgatóknál akiknél reális eredmény született,ők próbálják megtartani ezt az egyensúlyt. Továbbá annál az egy hallgatónál akinél semleges eredmény született,azt javasolnám, hogy vagy nem jó eszközöket használ a kommunikációja során, és ezáltal maga a kommunikációja sem helyes,vagy egész egyszerűen nemtörődömség mutatkozik a saját kommunikációs eszközök használatában.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki megfelelő számban használja a különböző kommunikációs eszközöket, és ki az aki viszont nem. Az is elgondolkodtató,hogy a 11 főből 5 embernél túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága,5 embernél reális, és egy főnél pedig semleges.Összefoglalva azoknál az embereknél akiknek túlértékelt, valamint semleges eredmény született, feltehetjük azt a kérdést nekik,hogy valóban a kommunikáció szak volt számukra az ideális választás?

'''Az összesítés után a konklúzió a következő:'''

'''1, BE''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel a megállapítással.Mivel nem lehet elhanyagolni a többi kommunikációs eszközt sem.

'''2, BN''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet: egyet értek ezzel az állítással, ebben az esetben megosztott a kommunikációs eszközök használata.

'''3, BG''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel a megállapítással.

'''4, GZ'''Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''5, GM''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''6, KT''':Számított eredmények:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''7, KD''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''8, LZ''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''9, NA''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''10, RM''':Számított eredmény: semleges a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:nem értek egyet ezzel az állítással, mivel tudom erről a tanulóról,hogy mely kommunikációs eszközöket használja a leggyakrabban, és nem semleges eredménynek kellett volna születnie.

'''11, TE''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással,mivel úgy vélem ki kell használnunk a kommunikáció adta lehetőségeket.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az általam becsült 43 000 Ft reális, az betervezett innováció megszületett, tehát, már pontos kép alakult ki arról, hogy a Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók közül kik azok, akik erre a pályára termettek, és kik azok, akik nem.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Eszközök a kommunikációban

2012-05-20T11:21:34Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/duma.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Kommunikációs eszközök használata

=A feladat előtörténete=

Azért választottam ezt a témát, mert szakdolgozatomban egy szervezet belső kommunikációjának elemzését vizsgáltam. Ezek alapján igyekeztem rávilágítani,hogy a csoporton belül melyek azok a kommunikációs eszközök amelyeket a leggyakrabban/legszívesebben használnak.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat helyes megoldásához,ahhoz,hogy kiderüljön mely kommunikációs eszközöket használják a leggyakrabban táblázatot kellett készítenem. A táblázatban a következő lehetőségek szerepeltek, amelyeket 1-5ig terjedő skálán kellett értékelniük a megkérdezetteknek.(1=egyáltalán nem,5=leggyakrabban)

Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

'''Összefoglalva''' az adatok rangsorolásával kialakult (és a COCO programban futtatott hasonlóság elemzéssel ) elsőként a kategóriák szerint egy rangsor, majd egy összesítő rangsor amiben megtekinthetőek a végső eredmények.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az eredményhez először fel kellett dolgoznom a kérdőívem, ahol a 11 fő 7 bizonyos kommunikációs eszközt tekintve 1-5- ös skálán osztályozhatta a kommunikációs eszközöket. '''Az 5 szempont a következők voltak:'''

Egyáltalán nem használom: 1

Kis mértékben használom: 2

Néhányszor használom: 3

Gyakran használom: 4

Legtöbbször használom: 5

==Objektumok (sorok)==

1,BE

2,BN

3,BG

4,GZ

5,GM

6,KT

7,KD

8,LZ

9,NA

10,RM

11,TE

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Hirdetőtábla,telefon, írásbeli értesítés, fórum,e-mail,honlap, személyes beszélgetés.
0= annál nagyobb az esély a jó kommunikációs eszköz használatára, minél nagyobb az oszlop értéke,
1= annál kisebb az esély a rossz kommunikációs eszköz használatára, minél kisebb az oszlop értéke.
Skála: 1(egyáltalán nem,)-5 (leggyakrabban)

1,Hirdetőtábla: irányelv:1 skála:3-kis mértékben használom

2,Telefon: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

3,Írásbeli értesítés: irányelv:0 skála-2 alig használom

4,Fórum: irányelv:1 skála:2-alig használom

5,E-mail: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

6,Honlap: irányelv:1 skála:2-kis mértékben használom

7,Személyes beszélgetés: irányelv:0 skála:5-leggyakrabban használom

8,Tény+0

9,Delta

10,Delta/Tény

11,Ellenőrzés

12,Konklúzió

=A feladat által érintett célcsoportok=

Mindenki, aki kommunikáció- és médiatudomány szakon tanul,illetve kommunikációt tanul, hogy mely kommunikációs eszközöket használhatják,vagy melyek azok a kommunikációs eszközök amiket a leggyakrabban használnak.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Elsősorban a hallgatói célcsoport számára várható a legnagyobb hasznosság, mivel ezen táblázat lehetővé teszi mindenki számára, hogy ki melyik kategóriában melyik kommunikációs eszközt használja a leggyakrabban, illetve a legkevésbé.A hallgatók tükörképet kapnak saját kommunikációs eszközük használatáról. Így könnyebben átláthatják, hogy mások számára melyek voltak azok az eszközök amiket szívesen használnak.Világos képet kapnak arról is, hogy nem biztos, hogy ha csak egyféle kommunikációs eszközöket használunk, igenis ki kell használni a különböző lehetőségeket is.

'''További hasznosság:'''

Értékelni lehet ösztönösen,intuícióinkra hallgatva szakértői vélemény alapján -> nem lesz pontos, nem biztos, hogy igazságos lesz a végeredmény, időigényes (124 perc)

'''Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:'''

-> Adatok begyűjtése

-> Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel,Open office)

->Szakértői munka idő 60 perc (25.000Ft)

Hasonlóság elemzés költségvonzatai:

->Szakértői munkaidő 60 perc (15.000Ft)

-> Egy irodai dolgozó átlagos óra bére 1500Ft(2 óra:3000 Ft)

Összesen idő: 240 perc Költség:43.000Ft

-> Modellezés: 15 perc (0Ft)

-> Szakvélemény megformálása 15 perc (0Ft)

-> Összesen 30 perc. A költség 0 Ft

43.000 Ft reményében kezdeném el a kommunikációs eszközök használatának elemzését.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A kérdések érthető megfogalmazása

A kérdőív kitöltetése 11 emberrel, valamint a válaszok feldolgozása

Eredmények kiszámítása

Objektumok meghatározása

Attribútumok meghatározása

Adatok összegyűjtése, valamint összefoglalása

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

A hallgatók közül a rangsorolás szerint 5 főnél kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága.(BE,BG,GZ,GM,TE)

A hallgatók közül 5 főnél reális a személyes beszélgetés fontossága.(BE,KT,KD,LZ,NA,)

A hallgatók közül 1 főnél semleges eredmény született.(RM)

Azoknál a hallgatóknál akiknek túlértékelt eredmény született a személyes beszélgetés fontosságáról, el kellene gondolkodniuk,hogy esetleg más eszközöket is igénybe vegyenek. Azoknál a hallgatóknál akiknél reális eredmény született,ők próbálják megtartani ezt az egyensúlyt. Továbbá annál az egy hallgatónál akinél semleges eredmény született,azt javasolnám, hogy vagy nem jó eszközöket használ a kommunikációja során, és ezáltal maga a kommunikációja sem helyes,vagy egész egyszerűen nemtörődömség mutatkozik a saját kommunikációs eszközök használatában.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki megfelelő számban használja a különböző kommunikációs eszközöket, és ki az aki viszont nem. Az is elgondolkodtató,hogy a 11 főből 5 embernél túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága,5 embernél reális, és egy főnél pedig semleges.Összefoglalva azoknál az embereknél akiknek túlértékelt, valamint semleges eredmény született, feltehetjük azt a kérdést nekik,hogy valóban a kommunikáció szak volt számukra az ideális választás?

'''Az összesítés után a konklúzió a következő:'''

'''1, BE''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetés fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel a megállapítással.Mivel nem lehet elhanyagolni a többi kommunikációs eszközt sem.

'''2, BN''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet: egyet értek ezzel az állítással, ebben az esetben megosztott a kommunikációs eszközök használata.

'''3, BG''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel a megállapítással.

'''4, GZ'''Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''5, GM''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''6, KT''':Számított eredmények:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''7, KD''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''8, LZ''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''9, NA''':Számított eredmény:reális a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással.

'''10, RM''':Számított eredmény: semleges a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:nem értek egyet ezzel az állítással, mivel tudom erről a tanulóról,hogy mely kommunikációs eszközöket használja a leggyakrabban, és nem semleges eredménynek kellett volna születnie.

'''11, TE''':Számított eredmény:kissé túlértékelt a személyes beszélgetések fontossága Ösztönös értékítélet:egyet értek ezzel az állítással,mivel úgy vélem ki kell használnunk a kommunikáció adta lehetőségeket.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Az eredmények alapján jól megállapítható,hogy a hallgatók arányaiban véve nem biztos, hogy a megfelelő szakot választották maguknak.Csak kevesen használják rendszerességgel a számukra rendelkező különböző kommunikációs eszközöket. Érdemes lenne a jövőben mindenkinek eldöntetnie,hogy az a szak amire jelentkezett az valóban megfelel a képességeinek, és nem haladja azt meg. Ezzel saját magának is segít. valamint az őt tanítóknak is.

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Szerkesztővita:Ram

2012-05-18T18:10:46Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A saját elemzésem szerint, beigazolódott a feltevésem, mely szerint a budapestiek jobban ismerik önmagukat.
A COCO elemzés viszont arra világított rá, hogy hiteltelenebbek is a főváros lakói, mint a vidáken élők. Mivel arra, voltam kíváncsi, hogy ki rendelkezik nagyobb mértékű önismerettel, és erre a választ a saját kutatásomban találtam meg, ezért úgy vélem, az volt a hasznosabb, a feladat megoldásának szempontjából.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális összeg, ugyanis a tervezett innováció megszületett, a kért információ reális, kézzel fogható adatokkal is alá lett támasztva. Nyomatékosítom tehát, hogy a 42000 Ft megérdemelt.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-18T18:10:20Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A saját elemzésem szerint, beigazolódott a feltevésem, mely szerint a budapestiek jobban ismerik önmagukat.
A COCO elemzés viszont arra világított rá, hogy hiteltelenebbek is a főváros lakói, mint a vidáken élők. Mivel arra, voltam kíváncsi, hogy ki rendelkezik nagyobb mértékű önismerettel, és erre a választ a saját kutatásomban találtam meg, ezért úgy vélem, az volt a hasznosabb, a feladat megoldásának szempontjából.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális összeg, ugyanis a tervezett innováció megszületett, a kért információ reáli,s kézzel fogható adatokkal is alá lett támasztva. Nyomatékosítom tehát, hogy a 42000 Ft megérdemelt.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-18T18:03:43Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A saját elemzésem szerint, beigazolódott a feltevésem, mely szerint a budapestiek jobban ismerik önmagukat.
A COCO elemzés viszont arra világított rá, hogy hiteltelenebbek is a főváros lakói, mint a vidáken élők. Mivel arra, voltam kíváncsi, hogy ki rendelkezik nagyobb mértékű önismerettel, és erre a választ a saját kutatásomban találtam meg, ezért úgy vélem, az volt a hasznosabb, a feladat megoldásának szempontjából.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-18T17:38:03Z

Ram: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A saját elemzésem szerint, beigazolódott a feltevésem, mely szerint a budapestiek jobban ismerik önmagukat.
A COCO elemzés viszont arra világított rá, hogy hiteltelenebbek is a főváros lakói, mint a vidáken élők. Mivel arra, voltam kíváncsi, hogy ki rendelkezik nagyobb mértékű önismerettel, és erre a választ a saját kutatásomban találtam meg, ezért úgy vélem, az volt a hasznosabb, a feladat megoldásának szempontjából.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális, mivel a belefektetett munka, és a kapott eredmény is valós.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T19:10:42Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális, mivel a belefektetett munka, és a kapott eredmény is valós.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T17:53:44Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz X-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 881,5 ez az érték. Az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 952,6. Tehát a különbség -71.1, a vidéken élők javára. Tehát ők hitelesebbek, szavahihetőbbek, és önmagukat is sokkal kisebb mértkében csapják be, mint a budapestiek.

A második átlag oszlop, z-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részében, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális, és ha a kérdőívem, amit online töltettem ki, mondjuk egy élőben, megbízásos alapon működő kérdőív lett volna, akkor még körülbelül 40000 Ft-tal több pénzbe is kerülne, mivel ki kell fizetni az időt, amit az emberekkel tölt, a menetköltségeket, valamint azt az időintervallumot is, amit azzal tölt a kijelölt személy, hogy felvigye, és táblázattá alakítsa a számítógépen az adathalmazt. Ezzel mind időt, mind pedig pénzt spórolva, teljes mértékben reálisnak tartom az összeget.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T16:53:13Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz Y-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 1011.09 ez az érték. az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 988.8967. Tehát a különbség 22.1933 a különség, a budapestiek javára, annak ellenére, hogy náluk több a hiteltelen válaszadó.

A második átlag oszlop, x-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részépben, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az általam becsült 42000 Ft reális, és ha a kérdőívem, amit online töltettem ki, mondjuk egy élőben, megbízásos alapon működő kérdőív lett volna, akkor még körülbelül 40000 Ft-tal több pénzbe is kerülne, mivel ki kell fizetni az időt, amit az emberekkel tölt, a menetköltségeket, valamint azt az időintervallumot is, amit azzal tölt a kijelölt személy, hogy felvigye, és táblázattá alakítsa a számítógépen az adathalmazt. Ezzel mind időt, mind pedig pénzt spórolva, teljes mértékben reálisnak tartom az összeget.

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T16:42:18Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet.

A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz Y-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 1011.09 ez az érték. az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 988.8967. Tehát a különbség 22.1933 a különség, a budapestiek javára, annak ellenére, hogy náluk több a hiteltelen válaszadó.

A második átlag oszlop, x-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részépben, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T16:41:39Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

Ezen kívül az elemzés során megadtam előzetesen egy Y értéket, ami 1000 volt. Ez volt a középút, ami arra vonatkozik, hogy ideális esetben ennyit ér az átlagos önismerettel rendelkező egyén. A + irányba történő elmozdulás jelenti az átlagosnál jonn önismeretet, a - irányba történő elmozdulás pedig az átlagosnál rosszabb önismeretet. A táblázatban szerepel két sárga sor, melyek végén két oszlop is van, amik "átlag" címet kaptak. Ezek közül az első, azaz Y-átlag oszlop tartalmazza a csak hiteles válaszok átlagát, a két vizsgált csoportnál. Jelen estben is, magasabb értéket kapott a fővárosiak értéke. Szám szerint 1011.09 ez az érték. az alatta lévő, a vidéken élők hiteles eredményeinek átlagát mutatja, ami 988.8967. Tehát a különbség 22.1933 a különség, a budapestiek javára, annak ellenére, hogy náluk több a hiteltelen válaszadó.

A második átlag oszlop, x-átlagként található meg a táblázat sárga színnel jelölt részépben, és az pedig a hiteltelen eredményeket is belevéve mutatja a csoportok átlagát. A budapestiek 1014.642-ot értek el így, a vidéken élők pedig 987.4071-et. A különbség 27,2349. Tehát ezen értékek fejében is egyértelműsíthető, hogy a hazánk fővárosában élő emberek jól látható különbségértékkel is, jobban ismerik önmagukat, mint az ország vidéki lakossága.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T15:56:39Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)

Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc

Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:

Önkényes vélemény: 30 perc

hasonlóság elemzés:10 perc

Összesen 1520 perc

Ebből jövedelmező idő: 80 perc

Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.

Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint

Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint

Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T15:51:01Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.
Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Szakértői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, ingyenes 24 óra= 1440 perc
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc
Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:
Önkényes vélemény: 30 perc
hasonlóság elemzés:10 perc
Összesen 1520 perc
Ebből jövedelmező idő: 80 perc
Ha 1 óra munka 1500 Ft, akkor a 80 perc munkáért 2000 Ft-ot számítok fel.
hasznosság különbözet becslése:

Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)
Összesen 42000 Ft összeg reményében kezdek el a táblázattal érdemlegesen foglalkozni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T15:38:15Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.
Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
Adatvagyon megszerzése
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Szakértői munkaidő
Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, 24 óra,
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc
Szakértői munkaidő: 30 perc

szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:
Önkényes vélemény: 30 perc
hasonlóság elemzés:10 perc

hasznosság különbözet becslése:

Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita)
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Szuboptimális megoldás kockázata:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)

Tehát, mindösszesen 46.666 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T15:36:05Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)
Szakértői munkaidő

Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

Adatvagyon megszerzése: kérdőív kitöltetése interneten, 24 óra,
Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: Excel: 10 perc
Szakértői munkaidő: 30 perc

Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva:
Önkényes vélemény: 30 perc
hasonlóság elemzés:10 perc

Hasznosság különbözet becslése:

Önellenőrzési mechanizmusok:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 20.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita)
Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint
Szuboptimális megoldás kockázata:
Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:20.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)

Tehát, mindösszesen 46.666 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T14:48:10Z

Ram: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Irányelvek: 0 = annál nagyobb az esély a nagyobb önismeretre, minél nagyobb az oszlop értéke

1 = annál kisebb az esély a nagyobb önismeretre, minél kisebb az oszlop értéke

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T14:46:06Z

Ram: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma, Irányelv:0

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T14:44:19Z

Ram: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor: év- a születéstől eltel évek száma

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T14:42:16Z

Ram: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Budapest vs. vidék.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel a tetováltakkal kapcsolatban.
Az minősül az én szempontrendszerem szerint helyes önismerettel rendelkezőnek, aki:

- nem minden válaszát a középső (3) adathoz köti,

- nem csak a legmagasabb (5), vagy legalacsonyabb (1) értéket jelöli meg, változatosság nélkül, hanem rendelkezik önálló véleménnyel. A túl sablonszerűen ismétlődő válaszok azt tükrözik, hogy csak végigment a teszten, nem pedig elgondolkozva, saját életére kivetítve válaszolt.

Véleményem szerint a budapestiek ismerik jobban önmagukat.
Ezt igyekeztem alátámasztani, olyan minták mentén, mint:

- a magasabb értékű válaszok száma a fővárosban élők csoportjában található,

- a vidékiek csoportja kisebb átlagértékekkel rendelkezik.

Végső eredményt a sorok átlagának számításával kapok, valamint a csoportok értékeinek átlagszámításával. Így rendelkezem számadatokkal arra vonatkozólag, hogy az én előzetes becslésem beigazolódik-e, vagy sem.

Ezen számok átlagainak fejében beigazolódott, hogy a Budapesten élők jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor: év- a szühttps://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Ram&action=edit&section=7letéstől eltel évek száma

Iskolai végzettség: 1-általános iskola, 2-szakiskola, 3-középiskola, 4-főiskola/egyetem, Irányelv:0

Lakhely: település megnevezése, Irányelv:0

Hangsúly: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Hangszín: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szemkontaktus: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Gesztus:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Testtartás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Ruházkodás: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Frizura: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Előítéletem van a tetováltakkal szemben:skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

El szoktam pirulni: skála 1-5, 1: nem igaz rám, 5- teljes mértékben igaz rám, Irányelv:0

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

Szelekció

Átlag

Átlag

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?
Ebben látom a hasznosságát is, mivel ezen a területen nem sok hasonló kutatással találkoztam ezidáig. Úgy gondolom, érdemes más témákat is felvetni, esetleg hozzákapcsolni még különböző pszichológiai tényezőket.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

Az eredményem a következő módon számítottam ki:
a két csoportban lévő adatokat soronként, és oszloponként is átlagoltam.
Az így kapott átlagértékek alapján, az oszloponkénti normák túlnyomó részében a fővárosban élők értek el magasabb számot.

A 14 vizsgálati szempontként megadott oszlopból, 8-ban egyértelműen magasabb átlagot értek el a budapestiek, 2 oszlop eredménye megegyezett, és csak 4 olyan volt, ahol a vidékiek átlaga volt magasabb. Tehát az oszloponkénti számítások alapján kijelenthető, hogy a fővárosiak ismerik jobban önmagukat.
Ezután pedig, mind a 60 sort külön-külön is átlagoltam. Itt összeadtam a 14 adatot soronként, és a két csoportban kapott eredményeket még egyszer átlagoltam, így igen kis mértékben tapasztaltam eltérést, de bebizonyosodott ezen számítás alapján is, hogy a budapestiek ismerik jobban önmagukat.

A fővárosiak átlagértéke 3,7 lett, a vidékieké pedig 3,67. Igen csekély, 0.03 az eltérés, de nem dőlt meg az előre megjósolt felvetésem, tehát '''mindkét elemzési szempont alapján''' ki lehet jelenteni, hogy '''a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint vidéki embertársaik.
'''
A COCO elemzés segítségével kaptam egy másfélele eredményt. Ott a hiteles/hiteltelen kérdés volt a mérvadó, a megadott szempontok alapján.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

Ezen belül, a 8 főből 6 a Budapesten élők között van, és csak 2 a vidékiek között. Tehát ezek szerint a fővárosiak között nagyobb mértékű a hiteltelenségi ráta, mint az ország más területein élők között.

Mivel, a kédrőívem nem arra irányult, hogy ki hazudik, és ki mond igazat, én ugyanis mindenkinek megszavaztam a becsületességet, és a megbízhatóságot mindenkinek, ezért hiszek annak, amit a nyers, általam számított értékekből kiolvastam, tehát még mindig a fő konklúzióm, hogy a budapestiek jobban ismerik önmagukat, mint a vidékiek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:54:28Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:53:28Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:47:59Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:22:03Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:16:10Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:15:41Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T10:15:02Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T09:54:58Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:46:27Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:41:54Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:38:29Z

Ram: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:35:55Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:33:54Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:23:11Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-17T07:08:28Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:28:00Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:22:33Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:20:37Z

Ram: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:18:53Z

Ram: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:11:23Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Főként azért végeztem el ezt a feladatot, mert kíváncsi voltam, hogy fővárosban élők és a vidékiek között gondolkodás/önismeret/hitelességbeli kölünbségek is fellépnek-e?

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T19:00:33Z

Ram: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

!

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. Kérdőív

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (anonim--> számok)

4. az attribútumok meghatározása (demográfiai tényezők, önismerettel kapcsolatos állítások)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. sorszámozás

3. átlagszámolás

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T18:50:52Z

Ram: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

!

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

!

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T18:50:34Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

!

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

!

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A feladatmegoldás során körvonalazódott bennem a kép, mely szerint a válaszadók jelentős része igen is szentelt arra időt, hogy őszintén kitöltve, bevallja nekem, mi is a meglátása saját életéből az attribútumokra. Az, hogy a fővárosban élők hiteltelenebbek, mint vidéki embertársaik, minden bizonnyal a szocializációs közegükből is fakadhat. A falvakban élők egyik nagy mondása, hogy "fő a becsületesség, mert az mindig erény marad..." És egyéb bölcsességek, akarva, akaratlanul is beleivódott a mindennapi életükbe

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

0

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T18:32:44Z

Ram: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

!

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

!

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Az elemzésből kiderült, hogy a budapesti lakosok jobban ismerik önmagukat. A vidékiek pár századdal kevesebb számot értek el. Viszont, az is kiderült, hogy a budapestiek hiteltelenebbek, mint a vidékiek. Ezen két eltérő szempont alapán felmerülhet a kérdés mindenkiben, hogy vajon ismeri az önmagát jobban, aki nem hiteles válaszokat ad meg, vagy az, akinek kisebb érték jön ki végeredményben, de őszintén beszél önmagáról...?

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

0

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

0

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T18:25:57Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Önismeret

== Forrás ==

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/onismeret.xlsx

== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==

Önismeret, avagy ki ismeri jobban saját magát? Két vizsgált csoportom pedig,a budapestiek és a vidékiek.

== A feladat előtörténete ==

A feladatom a szakdolgozatomhoz kapcsolódik szorosan, mivel egyéni kutatásomban, arra voltam kíváncsi, hogy a tizenéves korosztály, avagy az érettebb, negyven év körüliek ismerhetik-e jobban önmaguk és a környezetükben élők nem verbális jelzéseit. Az ott felhasznált kérdőív szolgáltatott adatokat ahhoz, hogy elkezdhessem ezen feladatomat. Kicsit módosítottam az úgynevezett hipotézisen, és így került fő szempontként a lakóhely szerinti önismeret a jelenlegi kutatásba.

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A feladat megoldását azzal kezdtem, hogy a meglévő adataimat szelektáltam, megszámoltam mennyi budapesti lakos töltötte ki előzetesen a kérdőívemet, és kiválasztottam ugyanannyi vidéki válaszadót is. Így 30-30 fős csoportokat kaptam. A megadott szempontokból is elég sokat ki kellett vennem, és csak azokat hagytam meg, amikből az önismeretre tudok következtetni. Nem minden állításom egyértelműen kapcsolható az önismerethez, de a bevallás mértékére is kíváncsi voltam. Tehát, hogy ha nem is pont úgy gondolja, de be meri-e vallani elsőként saját magának, másodsorban pedig nekem, hogy mondjuk rendelkezik-e előítélettel.
A kérdésekre adott válaszok skálás kiértékelés alapján, 1-5 közötti intervallumon alapulnak, az így kapott sorok és oszlopok alapján pedig, COCO elemzés segítségével kiderült, hogy hiteles, avagy hiteltelen az egyes kitöltők véleménye/önismerete. A táblázatot kitöltők közül, aki a legtöbb helyes/reális választ adta, azok számítanak hitelesnek, akik pedig túl eltérő, vagy túl azonos válaszokat adtak, tehát nyilvánvalóan nem sokat gondolkoztak a válaszaikon, azok számítanak hiteltelennek.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Elsőként a meglévő adataimat szelektáltam, és kirajzolódott az a halmaz, amiből dolgozni tudok. 17 szempont maradt a táblázatban, valamint a 60 kitöltő válaszai. Ez 1020 adatot jelent. Tehát ezen információk birtokában tudtam kiszámolhatóvá tenni azt, hogy a Budapesten élők, vagy pedig a vidékiek ismerik-e jobban önmagukat. Az adathalmaz alapján kevéssel ugyan, de a budapestiek rendelkeznek nagyobb mértékű önismerettel, és önbevallással.

=== Objektumok (sorok) ===

A kitöltés anonim volt, így csak a 60 fő sorszáma látszik a következő módon:

1.

2.

3.

4.

5.

...

60.

=== Attribútumok (X, Y oszlopok) ===

Életkor

Iskolai végzettség

Lakhely

Hangsúly

Hangszín

Szemkontaktus

Amilyen arckifejezést mutat felém társam, én azt viszonozom neki

Gesztus

Testtartás

Szeretem, ha idegenek közel állnak hozzám

Barátaimhoz közelebb szoktam állni, mint idegenekhez

Ruházkodás

Másokat a ruházatuk alapján ítélek meg

Frizura

Szeretem a tetoválásokat/testékszereket

Előítéletem van a tetováltakkal szemben

El szoktam pirulni

Becslés

Tény+0

Delta

Delta/tény

Ellenőrzés

Ösztönös

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Három fő célcsoportom van:

1. A Budapesten élők, mindazok, akik kitöltötték a tesztet,

2. A vidékiek, akik szintén a tesztalanyok közül kerültek ki,

3. Azok az emberek, lakhelytől függetlenül, akik érdeklődnek az ilyen irányú különbségek iránt, és vevők mindarra, amire én jutottam.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

!

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

!

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A COCO elemzés segítségével kaptam meg a végső eredményt.

Az eredmény szerint, a kitöltők közül(60 fő), mindösszesen 8 fő hiteltelen.

Tehát 52 fő hiteles válaszokat adott.

A 8 hiteltenelből 6 fő a budapesti lakosok közül került ki, és 2 a vidékiek közül. Ez azt jelenti, hogy a vidéki válaszadók szavahihetőbbek.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

0

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

0

== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

0

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:44:29Z

Ram: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */ (új szakasz)

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:44:04Z

Ram: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */ (új szakasz)

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:43:40Z

Ram: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */ (új szakasz)

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:42:57Z

Ram: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */ (új szakasz)

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:42:14Z

Ram: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */ (új szakasz)

Szerkesztővita:Ram

2012-05-16T13:41:50Z

Ram: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */ (új szakasz)