https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Ranna 2026-04-05T07:15:14Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12728 2005-11-20T18:23:53Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Közhasznú adatvagyon]]</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12727 2005-11-20T17:58:27Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Többszintű szakértői rendszerek]]</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12726 2005-11-20T17:57:16Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Többszintű szakértői rendszer]]</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12725 2005-11-20T17:51:19Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Fundo-chartizmus]]</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10065 2005-11-20T17:30:52Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> <br /> '''1980:'''<br /> *A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as<br /> években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés<br /> (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.<br /> Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag<br /> kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni<br /> viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció<br /> alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.<br /> <br /> '''1990-1994:'''<br /> *Ha tehát az intelligens viselkedés evolúcióját akarjuk vizsgálni és nem csupán a &quot;jéghegy csúcsának&quot; lényegében önkényesen kiválasztott aspektusait, akkor szükséges az intelligenciának egy tágabb értelmezését adnunk. E szükséglettől indíttatva jött létre egy alternatív szemléletmód, mely az intelligencia kritériumaként az adaptív viselkedést jelöli meg (BEER 1990; CLIFF 1994). Ez természetesen nem újkeletű felismerés, gyökerei az állati viselkedés tudományos igényű vizsgálatának kezdetéig nyúlnak vissza, nem beszélve arról, hogy a modern etológia maga is evolúciós szemléletű tudomány (LORENZ 1958; 1961; CSÁNYI 1994).<br /> <br /> '''1996-1997:''' <br /> *A számítástechnika és a robotika látványos fejlődését jelzi az &quot;autonóm ágensek&quot; (autonomous agents) kifejezés megszületése. Ez alatt olyan rendszereket értenek a kutatók, melyek egy környezetbe helyezve annak részeként valamilyen módon érzékelik környezetüket és működésük révén visszahatnak rá, ezáltal saját tevékenységük révén befolyásolják a későbbi viselkedésüket meghatározó környezeti hatásokat (FRANKLIN &amp; GRAESSER 1996; FRANKLIN 1997).Mivel a különböző szakterületek kutatói nem mindig ugyanazt értik az &quot;autonóm ágens&quot; kifejezés alatt, ezért Franklin és Graesser egységes szempontokat javasol a jellemzésükre és az egyes típusok egymással való kapcsolata alapján rendszerezésükkel is megpróbálkozik (3. Ábra). Ennek alapján az autonóm ágensek legfontosabb jellemzője, hogy képesek reagálni környezetük változásaira, kontrollálni tudják saját működésüket, tevékenységük bizonyos értelemben célorientált és működésük időben folytonos. Alapvető feltétele az ágens létének a megfelelő környezet. Amennyiben ez olyan módon változik meg, hogy abban az ágens többé nem működőképes, akkor megszűnik ágensnek lenni. <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10064 2005-11-20T17:11:47Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''1980:'''<br /> *A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as<br /> években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés<br /> (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.<br /> Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag<br /> kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni<br /> viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció<br /> alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.<br /> <br /> '''1990-1994:'''<br /> *Ha tehát az intelligens viselkedés evolúcióját akarjuk vizsgálni és nem csupán a &quot;jéghegy csúcsának&quot; lényegében önkényesen kiválasztott aspektusait, akkor szükséges az intelligenciának egy tágabb értelmezését adnunk. E szükséglettől indíttatva jött létre egy alternatív szemléletmód, mely az intelligencia kritériumaként az adaptív viselkedést jelöli meg (BEER 1990; CLIFF 1994). Ez természetesen nem újkeletű felismerés, gyökerei az állati viselkedés tudományos igényű vizsgálatának kezdetéig nyúlnak vissza, nem beszélve arról, hogy a modern etológia maga is evolúciós szemléletű tudomány (LORENZ 1958; 1961; CSÁNYI 1994). Egy tulajdonságot akkor tekintünk adaptívnak, ha az hozzájárul az adott élőlény túléléséhez. Az adaptív viselkedés esetén a hangsúly a környezettel való állandó kölcsönhatáson van, melynek során az élőlény folyamatosan alkalmazkodik a többek közt éppen e kölcsönhatás következtében állandóan változó külső és belső körülményekhez (BEER 1990). <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10063 2005-11-20T16:46:04Z

<p>Ranna: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''1980:'''<br /> *A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as<br /> években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés<br /> (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.<br /> Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag<br /> kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni<br /> viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció<br /> alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10062 2005-11-20T16:36:14Z

<p>Ranna: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10061 2005-11-17T18:10:54Z

<p>Ranna: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''1980:''' <br /> <br /> A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as<br /> években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés<br /> (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.<br /> Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag<br /> kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni<br /> viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció<br /> alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.<br /> A komplex adaptív rendszerek kutatásának elmúlt 50 évét tekintve négy egymást átfedő korszakot különíthetünk el, melyek határkövét egy-egy új elmélet megjelenése, majd a kutatók szemléletmódjára gyakorolt egyre nagyobb befolyása jelzi. Az ötvenes-hatvanas évek a kibernetika jegyében telnek, majd a hetvenes évek közepétől fokozatosan a káosz-elmélet és a nemlineáris dinamika válik a kutatások irányvonalának meghatározójává. A következő évtized a neuronhálózatok elméletének kidolgozását és egyre szélesebb körű alkalmazását hozza magával, mely ma is dinamikus fejlődést mutat, majd részben ennek utódaként alakul ki a nyolcvanas évek második felében a &quot;mesterséges élet&quot; és az &quot;autonóm ágensek&quot; vizsgálata (GUTOWITZ 1995). Ebben a fejlődési tendenciában két dolog nyilvánul meg : egyrészt azt látjuk, hogy a biológia és a számítástudomány között fennálló kapcsolat nem egyirányú., hiszen nem csak a biológiai kutatások hasznosítják a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, hanem az utóbbira is egyre növekvő befolyást gyakorolnak a biológiai rendszerek megismerése során elért eredmények.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Auton%C3%B3m_Adapt%C3%ADv_%C3%81gens&diff=10060 2005-11-17T18:04:43Z

<p>Ranna: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''1980:''' <br /> <br /> A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as<br /> években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés<br /> (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.<br /> Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag<br /> kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni<br /> viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció<br /> alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12724 2005-11-16T14:04:32Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Autonóm Adaptív Ágens]]</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9163 2005-11-15T16:42:08Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> :*[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> :*[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> :*[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> :*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> '''A robotika három alaptörvénye:'''<br /> <br /> ( Isaac Asimov: Én és a robot. 2058 )<br /> <br /> A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.<br /> <br /> A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.<br /> <br /> A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba.<br /> <br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9162 2005-11-15T16:31:36Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> :*[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> :*[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> :*[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> :*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9161 2005-11-15T16:21:29Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> :*[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> :*[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> :*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9160 2005-11-15T16:17:34Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> :*[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> :*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9159 2005-11-15T15:49:24Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> :*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9158 2005-11-15T15:48:11Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9157 2005-11-15T15:08:59Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> :*[[Mesterséges intelligencia]]<br /> :*[[Mesterséges élet]]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9156 2005-11-15T15:03:00Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/kibernet.html Kibernetika]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9155 2005-11-15T15:01:00Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> :*[http://www.agent.ai/main.php?folderID=128 Mesterséges élet]<br /> :*[http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/neuro/glossary.html Kibernetika]<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9154 2005-11-15T14:48:12Z

<p>Ranna: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/azinform/html/mestint.html Mesterséges intelligencia]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9153 2005-11-15T14:28:36Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[http://itl7.elte.hu/hlabdb/robot/robkie.html]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9152 2005-11-15T14:26:52Z

<p>Ranna: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * ...<br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig'''<br /> :Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. <br /> '''641'''<br /> :Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. <br /> <br /> '''1738-1775''' <br /> :A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775).<br /> <br /> '''1928'''<br /> :Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal.<br /> <br /> '''1960-1990'''<br /> :Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött.<br /> <br /> '''1970-'''<br /> :Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * ...<br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Ranna https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ranna&diff=12723 2005-10-12T10:33:41Z

<p>Ranna: </p> <hr /> <div>Témám: [[Robotika]]</div>

Ranna