https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk3 2026-05-16T12:00:29Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80545 2020-01-16T20:13:32Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor egy biztosító társaság kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> *A gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. A gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> *A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát, vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> *Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat kell készítenie, hogy ezeket összehasonlítva dönteni tudjon. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát, ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről. Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A kínálat egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, a lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***Az eredmény kiszámítása, a megadott input adatok alapján, minden lekérdezés esetén azonos sorrendben és logika alapján történik. A számítások során azonos sorrendben ismétlődő lépések lehetővé teszik macro-alapú számítások kialakítását. Egy, a számítások teljes körét automatizáló macro még nem került kialakításra, ennek felépítésre irányuló kísérletek, &quot;macro kezdemények&quot; a számítások egy-egy lépésének elvégzésére képesek. A teljes körű macro megalkotását, egy a csapattól független fél vállalta. A külső fél bevonása biztosítja, hogy a csapat által kialakított számításokkal létrejövő output adatok megfelelősége a macro által ellenőrzésre kerülnek. <br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A kalkuláció alapjául a MABISZ honlapján található tarifa díjak szolgáltak. Az oldalon minden biztosító társaság tarifatáblája megtalálható, az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. A dokumentumok tartalmazzák az alapdíjakat, az egyéb szorzókat, a kedvezményeket, és a számítási képletet is.<br /> Az alkusz cégek szempontjából értékelve a célt/feladatot elmondható, hogy<br /> *a kalkulátor kielégíti az alkuszok igényét egy olyan kalkulációs séma iránt, amely összefogja, rendszerezi és naprakész adatokkal frissíti az összes biztosító ajánlatát.<br /> *a biztosítók ajánlatainak összehasonlításához nincs szükség arra, hogy az összes biztosító oldalát felkeresve, különböző számítási módszereket használva egyesével kiszámolják a biztosítók ajánlatait és a tarifák, kedvezmények változása esetén ismételten átszámolják az ajánlatokat.<br /> *ellenőrző kalkulátor segítségével, olyan információkhoz juthatnak, amely egy-egy biztosító termékeiről reális képet alkotnak.<br /> *az ügyfelek számára gyorsan, pontosan és átláthatóan be tudják mutatni a különböző biztosítók ajánlatait és ezáltal az ügyfél számára legmegfelelőbbet tudják ajánlani. <br /> *jelentősebb időráfordítás nélkül információt szolgáltathatnak az ügyfelek részére, milyen mértékben változhat a biztosítási díja ha változnak a biztosítási paramétereik pl.: másik bonusz/malusz osztályba kerül, vagy eltérő teljesítményű gépjárművet vásárol.<br /> *a kalkulátor segítségével jelentős időt takaríthatnak meg, ezáltal több ügyfélhez juthatnak el, akár személyesen, akár online felületen.<br /> <br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [https://mabisz.hu/kgfb-dijtarifak/?fbclid=IwAR2aRWDCv5YCLDzChRnr3zq9datVYRpwZvfJdHxq5isZUbU0B9iBaiYLGaQ]<br /> <br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: a kalkulátor az adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, a gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét, nemét, a jármű használatának jellegét.<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez a táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> * Az Excel táblázat &quot;Manuális adatbázis&quot; fülön található képlet számítja ki a fiktív járművek biztosítási díját. A lap két képletet tartalmaz:<br /> ** 2010 előtti forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F2;$S$1:$AB$16;D2+1;0)*FKERES(G2;$R$37:$S$49;2;0)*FKERES(I2;$R$53:$S$59;2;0)*K2<br /> ** 2010 utáni forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F48;$S$63:$AB$78;D48+1;0)*FKERES(I48;$S$82:$AF$89;G48+1;0)*K48<br /> * A végleges Excel tábla egyetlen látható fülén, amely a felhasználói felületként szolgál, az Excel tábla egyik rejtett füléről vesz át adatot. A képlet:<br /> ** =HA(10&lt;='Manuális adatbázis'!AE24;'Manuális adatbázis'!AH17;'Manuális adatbázis'!AI17)<br /> <br /> =Programozás=<br /> * A program három rendszerben (Excel, Open office /Libre Office/, Google Docs) került tesztelésre. A program működését az alábbi képhivatkozások igazolják. A képek a Wikipédia Commonsba lettek feltöltve.<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> * Excel teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Excel_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> * Libre Office teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:LibreOffice_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> * Google Docs teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:GoogleDocs_teszt.JPG]<br /> <br /> =Tesztelés=<br /> *A tesztelések sikeresen zajlottak, mindhárom program azonos eredményt adott. A sikeres tesztelést a képernyőképek igazolják.<br /> *Bár nem azonos szcenáriók láthatók a 3 tesztelési nézetben, de így a felhasználók maguk is a mindenkori másik két megoldás inputjait átállítva kikényszeríthetik az azonos végeredményeket egy-egy szcenárió esetére.<br /> *Források:<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-Makro7.xlsm<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-vegleges.xlsm<br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> *Következtetésként az vonható le, hogy bár a program alapvetően működik, hosszú távon nem alkalmazható, mert a KGFB alapdíjának változása esetén már nem használható, így a teljes automatizálás nem váltható ki vele.<br /> <br /> =Összefoglalás=<br /> Munkánk során egy olyan kalkulátort készítettünk, amely n db fiktív személygépjármű biztosítási díját számítja ki Excelben, Libre officeban és Google Docsban. A megadott alapdíjból és az egyéb szorzókból kiszámítható végleges díjat Fkeres függvényekkel számítottuk ki, majd az eredményt HA függvénnyel jeleníttettük meg a felhasználói felületen. A végleges változatokból az egyéb füleket elrejtettük.<br /> A kalkulátor mindhárom programban működik, azonos eredményt ad, azonban teljes automatizálásra nem alkalmas, mert a kalkulátor az alapdíj változása essetén nem alkalmazható.<br /> <br /> =Kulcsszavak=<br /> *KGFB<br /> *kalkulátor<br /> *MABISZ<br /> *automatizálás<br /> *Excel<br /> *Google Docs<br /> *Libre Office<br /> *alkusz</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:DIGECO:KGFB&diff=80541 2020-01-06T17:58:55Z

<p>Rdk3: /* Tesztelő_1 */</p> <hr /> <div>=Általános megjegyzések=<br /> Melyik fejezetbe kerüljön a következő gondolat?<br /> #Ha a demo adatok egyeznek a valósággal, akkor az csak a véletlen műve<br /> #Minden fejezet esetén írjuk le, hogy mi nem cél/Mi nem fontos<br /> #A célcsoportok esetén megnevezés/indoklás szükséges minimum, ideális esetben a hasznosság becslése a Hasznosság alcímben<br /> Ez a blokk a szócikk 6.1-es alfejezetéhez tartozik<br /> #<br /> #<br /> #<br /> #Excel strukturálás<br /> ##A felhasználó számára szükséges input adatokat bekérő munkalap létrehozása<br /> ###Első forgalomba helyezés éve<br /> ###Gépjármű kategória<br /> ###B-M besorolás<br /> ###Lakhely<br /> ###Kor<br /> ###Használat jellege<br /> ##Tilos bekérni<br /> ###Rendszám<br /> ###Név<br /> ###Nem<br /> #Minden fogalom felhasználóbarát definiálása (pl: Üzembentartó/tulajdonos)<br /> =Tesztelő_1=<br /> *Források:<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-Makro7.xlsm<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-vegleges.xlsm<br /> *Nem világos, hogy <br /> **az input-output munkalapon pl. a D6 cellához miért kötődik megjegyzésként potenciális hibára való utalás ott, ahol legördülőkből szabályzódik az inputok mibenléte?!<br /> *** A munkalapon látható megjegyzések keletkezési okára nem tudtunk rájönni, de a hibára való utalás ellenére is a helyes eredményt hozza mindhárom kalkulátor. A kalkulátor jövőképébe a hibajelzés megszüntetése esetlegesen belefoglalható.<br /> **az input-output munkalapon pl. a D13 cellához miért ezek a (betű/háttér) szín-kombináció lett hozzárendelve?!<br /> *** A D13-as cella eltérő színe és félkövér betűtípus a felhasználói felület átláthatóságát szolgálja, kiemeli, hogy mennyi lenne a biztosítási díj összege.<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon miért van sárgával színezett üres sor (31.)?!<br /> *** Az üres sor a tesztelések során nyújtott segítséget, a kalkulátor két féle képletet alkalmaz, mást használ a 2010 előtti, és a 2010 utáni forgalomba helyezésű járművek esetén. A legelső tesztek során a sárga sor elkülönítésre szolgált, ez tévedésből bent maradt.<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon miért nincs értéke az AI14-15-16 celláknak?!<br /> ***A biztosítási díj számításakor a 10 éves vagy annál idősebb autók kiinduló biztosítási díját S1;AB16 táblázatból számolja a kalkulátor, a 10 évnél fiatalabb autók esetében S63;AB78 táblázatból.A kiinduló biztosítási díjat a teljesítmény és bonusz/malusz besorolás alapján kalkulálja, azért szerepel ezért szerepel érték az AH12-13 és AI12-13 cellában. A kor, lakhely, használat adatához kapcsolódó biztosítási érték szorzó esetében nem tesz különbséget a gépjármű kora alapján, ezért csak egyszer kalkulál vele a program az AH14-15-16 cellában. Nem szükséges a díj számításához a duplikáció, ezért nem szerepel érték az AI14-15-16 cellában<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon mi a szerepe a fejléctelen AE21:AE24 celláknak?! (nem lehetett volna sehol strukturáltabban kezelni ezen pozíciókat?)<br /> ***Az előző pontban említett, az autó korától függő számításhoz szükségesek a cellák. Ezek segítségével dönt a kalkulátor arról, hogy az autó milyen korú (AE24 cellában szereplő érték alapján) és dönt arról, hogy az ügyfél számára a AH17 vagy AI17 cellában lévő értéket jelenítse meg. (INPUT-output fül D13 cellájának értékét)<br /> **miért redundáns a manuális-adatbázis munkalapon pl. a T2-től induló táblázat és az alapdíj munkalap C6-tól induló táblázata? (miért nem hivatkozik az egyik a másikra?)<br /> *** A két táblázat ugyan azokat az értékeket tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a manuális-adatbázis munkalapon a táblázat szöveges értékei megszámozásra kerültek, amiatt, hogy az Fkeres függvényt létre tudjuk hozni. A lapokon keresztüli áthivatkozással nem tudtuk a helyes függvényt megalkotni.<br /> **nem világos, miért volt szükség ennyi munkalapra és miért pont ezekre egy/néhány egységes(ebb) adatbázis helyett?<br /> *** A projekt elkezdésekor felvittem minden olyan adatot, amely a képlethez szükséges, azonban a kalkulátor keletkezése során könnyebb volt úgy számításokat készíteni, hogy egy munkalapon van minden szükséges adat. Emiatt a munkalapok valóban feleslegessé váltak, de amiatt, hogy a projekt alakulása nyomon követhető legyen, bent hagytuk azokat a táblázatokban. Tekintve, hogy az összes munkalap elrejtésre került, a felhasználót azok nem zavarják.<br /> **nem világos a rendszerhasználat a macro-k (CTRL+w+q+m+g) lépéseinek logikája, a felhasználó szerepe, a ctrl+* esetén látható képernyők miértje?<br /> **nem világos, miért nem egyetlen egy makró készült, mely integrál minden szándékot?<br /> *** Végeredményében a kalkulátor nem használ makrókat, a rögzítettek csak tesztek, ezeket is a nyomon követhetőség érdekében hagytuk meg.<br /> <br /> =Tesztelő_2=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_3=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_4=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_5=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_6=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_7=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_8=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:DIGECO:KGFB&diff=80540 2020-01-06T17:49:18Z

<p>Rdk3: /* Tesztelő_1 */</p> <hr /> <div>=Általános megjegyzések=<br /> Melyik fejezetbe kerüljön a következő gondolat?<br /> #Ha a demo adatok egyeznek a valósággal, akkor az csak a véletlen műve<br /> #Minden fejezet esetén írjuk le, hogy mi nem cél/Mi nem fontos<br /> #A célcsoportok esetén megnevezés/indoklás szükséges minimum, ideális esetben a hasznosság becslése a Hasznosság alcímben<br /> Ez a blokk a szócikk 6.1-es alfejezetéhez tartozik<br /> #<br /> #<br /> #<br /> #Excel strukturálás<br /> ##A felhasználó számára szükséges input adatokat bekérő munkalap létrehozása<br /> ###Első forgalomba helyezés éve<br /> ###Gépjármű kategória<br /> ###B-M besorolás<br /> ###Lakhely<br /> ###Kor<br /> ###Használat jellege<br /> ##Tilos bekérni<br /> ###Rendszám<br /> ###Név<br /> ###Nem<br /> #Minden fogalom felhasználóbarát definiálása (pl: Üzembentartó/tulajdonos)<br /> =Tesztelő_1=<br /> *Források:<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-Makro7.xlsm<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-vegleges.xlsm<br /> *Nem világos, hogy <br /> **az input-output munkalapon pl. a D6 cellához miért kötődik megjegyzésként potenciális hibára való utalás ott, ahol legördülőkből szabályzódik az inputok mibenléte?!<br /> *** A munkalapon látható megjegyzések keletkezési okára nem tudtunk rájönni, de a hibára való utalás ellenére is a helyes eredményt hozza mindhárom kalkulátor. A kalkulátor jövőképébe a hibajelzés megszüntetése esetlegesen belefoglalható.<br /> **az input-output munkalapon pl. a D13 cellához miért ezek a (betű/háttér) szín-kombináció lett hozzárendelve?!<br /> *** A D13-as cella eltérő színe és félkövér betűtípus a felhasználói felület átláthatóságát szolgálja, kiemeli, hogy mennyi lenne a biztosítási díj összege.<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon miért van sárgával színezett üres sor (31.)?!<br /> *** Az üres sor a tesztelések során nyújtott segítséget, a kalkulátor két féle képletet alkalmaz, mást használ a 2010 előtti, és a 2010 utáni forgalomba helyezésű járművek esetén. A legelső tesztek során a sárga sor elkülönítésre szolgált, ez tévedésből bent maradt.<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon miért nincs értéke az AI14-15-16 celláknak?!<br /> ***A biztosítási díj számításakor a 10 éves vagy annál idősebb autók kiinduló biztosítási díját S1;AB16 táblázatból számolja a kalkulátor, a 10 évnél fiatalabb autók esetében S63;AB78 táblázatból.A kiinduló biztosítási díjat a teljesítmény és bonusz/malusz besorolás alapján kalkulálja, azért szerepel ezért szerepel érték az AH12-13 és AI12-13 cellában. A kor, lakhely, használat adatához kapcsolódó biztosítási érték szorzó esetében nem tesz különbséget a gépjármű kora alapján, ezért csak egyszer kalkulál vele a program az AH14-15-16 cellában. Nem szükséges a díj számításához a duplikáció, ezért nem szerepel érték az AI14-15-16 cellában<br /> **a manuális-adatbázis munkalapon mi a szerepe a fejléctelen AE21:AE24 celláknak?! (nem lehetett volna sehol strukturáltabban kezelni ezen pozíciókat?)<br /> ***<br /> **miért redundáns a manuális-adatbázis munkalapon pl. a T2-től induló táblázat és az alapdíj munkalap C6-tól induló táblázata? (miért nem hivatkozik az egyik a másikra?)<br /> *** A két táblázat ugyan azokat az értékeket tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a manuális-adatbázis munkalapon a táblázat szöveges értékei megszámozásra kerültek, amiatt, hogy az Fkeres függvényt létre tudjuk hozni. A lapokon keresztüli áthivatkozással nem tudtuk a helyes függvényt megalkotni.<br /> **nem világos, miért volt szükség ennyi munkalapra és miért pont ezekre egy/néhány egységes(ebb) adatbázis helyett?<br /> *** A projekt elkezdésekor felvittem minden olyan adatot, amely a képlethez szükséges, azonban a kalkulátor keletkezése során könnyebb volt úgy számításokat készíteni, hogy egy munkalapon van minden szükséges adat. Emiatt a munkalapok valóban feleslegessé váltak, de amiatt, hogy a projekt alakulása nyomon követhető legyen, bent hagytuk azokat a táblázatokban. Tekintve, hogy az összes munkalap elrejtésre került, a felhasználót azok nem zavarják.<br /> **nem világos a rendszerhasználat a macro-k (CTRL+w+q+m+g) lépéseinek logikája, a felhasználó szerepe, a ctrl+* esetén látható képernyők miértje?<br /> **nem világos, miért nem egyetlen egy makró készült, mely integrál minden szándékot?<br /> *** Végeredményében a kalkulátor nem használ makrókat, a rögzítettek csak tesztek, ezeket is a nyomon követhetőség érdekében hagytuk meg.<br /> <br /> =Tesztelő_2=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_3=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_4=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_5=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_6=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_7=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_8=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80536 2020-01-02T17:08:00Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor egy biztosító társaság kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> *A gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. A gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> *A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát, vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> *Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat kell készítenie, hogy ezeket összehasonlítva dönteni tudjon. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát, ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről. Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A kínálat egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, a lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***macro-alapú számítások kialakítása<br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A kalkuláció alapjául a MABISZ honlapján található tarifa díjak szolgáltak. Az oldalon minden biztosító társaság tarifatáblája megtalálható, az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. A dokumentumok tartalmazzák az alapdíjakat, az egyéb szorzókat, a kedvezményeket, és a számítási képletet is.<br /> Az alkusz cégek szempontjából értékelve a célt/feladatot elmondható, hogy<br /> *a kalkulátor kielégíti az alkuszok igényét egy olyan kalkulációs séma iránt, amely összefogja, rendszerezi és naprakész adatokkal frissíti az összes biztosító ajánlatát.<br /> *a biztosítók ajánlatainak összehasonlításához nincs szükség arra, hogy az összes biztosító oldalát felkeresve, különböző számítási módszereket használva egyesével kiszámolják a biztosítók ajánlatait és a tarifák, kedvezmények változása esetén ismételten átszámolják az ajánlatokat.<br /> *ellenőrző kalkulátor segítségével, olyan információkhoz juthatnak, amely egy-egy biztosító termékeiről reális képet alkotnak.<br /> *az ügyfelek számára gyorsan, pontosan és átláthatóan be tudják mutatni a különböző biztosítók ajánlatait és ezáltal az ügyfél számára legmegfelelőbbet tudják ajánlani. <br /> *jelentősebb időráfordítás nélkül információt szolgáltathatnak az ügyfelek részére, milyen mértékben változhat a biztosítási díja ha változnak a biztosítási paramétereik pl.: másik bonusz/malusz osztályba kerül, vagy eltérő teljesítményű gépjárművet vásárol.<br /> *a kalkulátor segítségével jelentős időt takaríthatnak meg, ezáltal több ügyfélhez juthatnak el, akár személyesen, akár online felületen.<br /> <br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [https://mabisz.hu/kgfb-dijtarifak/?fbclid=IwAR2aRWDCv5YCLDzChRnr3zq9datVYRpwZvfJdHxq5isZUbU0B9iBaiYLGaQ]<br /> <br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: a kalkulátor az adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, a gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét, nemét, a jármű használatának jellegét.<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez a táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> * Az Excel táblázat &quot;Manuális adatbázis&quot; fülön található képlet számítja ki a fiktív járművek biztosítási díját. A lap két képletet tartalmaz:<br /> ** 2010 előtti forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F2;$S$1:$AB$16;D2+1;0)*FKERES(G2;$R$37:$S$49;2;0)*FKERES(I2;$R$53:$S$59;2;0)*K2<br /> ** 2010 utáni forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F48;$S$63:$AB$78;D48+1;0)*FKERES(I48;$S$82:$AF$89;G48+1;0)*K48<br /> * A végleges Excel tábla egyetlen látható fülén, amely a felhasználói felületként szolgál, az Excel tábla egyik rejtett füléről vesz át adatot. A képlet:<br /> ** =HA(10&lt;='Manuális adatbázis'!AE24;'Manuális adatbázis'!AH17;'Manuális adatbázis'!AI17)<br /> <br /> =Programozás=<br /> * A program három rendszerben (Excel, Open office /Libre Office/, Google Docs) került tesztelésre. A program működését az alábbi képhivatkozások igazolják. A képek a Wikipédia Commonsba lettek feltöltve.<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> * Excel teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Excel_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> * Libre Office teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:LibreOffice_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> * Google Docs teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:GoogleDocs_teszt.JPG]<br /> <br /> =Tesztelés=<br /> *A tesztelések sikeresen zajlottak, mindhárom program azonos eredményt adott. A sikeres tesztelést a képernyőképek igazolják.<br /> *Bár nem azonos szcenáriók láthatók a 3 tesztelési nézetben, de így a felhasználók maguk is a mindenkori másik két megoldás inputjait átállítva kikényszeríthetik az azonos végeredményeket egy-egy szcenárió esetére.<br /> *Források:<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-Makro7.xlsm<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-vegleges.xlsm<br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> *Következtetésként az vonható le, hogy bár a program alapvetően működik, hosszú távon nem alkalmazható, mert a KGFB alapdíjának változása esetén már nem használható, így a teljes automatizálás nem váltható ki vele.<br /> <br /> =Összefoglalás=<br /> Munkánk során egy olyan kalkulátort készítettünk, amely n db fiktív személygépjármű biztosítási díját számítja ki Excelben, Libre officeban és Google Docsban. A megadott alapdíjból és az egyéb szorzókból kiszámítható végleges díjat Fkeres függvényekkel számítottuk ki, majd az eredményt HA függvénnyel jeleníttettük meg a felhasználói felületen. A végleges változatokból az egyéb füleket elrejtettük.<br /> A kalkulátor mindhárom programban működik, azonos eredményt ad, azonban teljes automatizálásra nem alkalmas, mert a kalkulátor az alapdíj változása essetén nem alkalmazható.<br /> <br /> =Kulcsszavak=<br /> *KGFB<br /> *kalkulátor<br /> *MABISZ<br /> *automatizálás<br /> *Excel<br /> *Google Docs<br /> *Libre Office<br /> *alkusz</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80535 2020-01-02T16:58:11Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor egy biztosító társaság kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> *A gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. A gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> *A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát, vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> *Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat kell készítenie, hogy ezeket összehasonlítva dönteni tudjon. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát, ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről. Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A kínálat egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználók számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, a lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***macro-alapú számítások kialakítása<br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A kalkuláció alapjául a MABISZ honlapján található tarifa díjak szolgáltak. Az oldalon minden biztosító társaság tarifatáblája megtalálható, az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni. A dokumentumok tartalmazzák az alapdíjakat, az egyéb szorzókat, a kedvezményeket, és a számítási képletet is.<br /> Az alkusz cégek szempontjából értékelve a célt/feladatot elmondható, hogy<br /> *ellenőrző kalkulátor segítségével, olyan információkhoz juthatnak, amely egy-egy biztosító termékeiről reális képet alkotnak.<br /> *a kalkulátor kielégíti az alkuszok igényét egy olyan kalkulációs séma iránt, amely összefogja, rendszerezi és naprakész adatokkal frissíti az összes biztosító ajánlatát.<br /> *a biztosítók ajánlatainak összehasonlításához nincs szükség arra, hogy az összes biztosító oldalát felkeresve, különböző számítási módszereket használva egyesével kiszámolja a biztosítók ajánlatait.<br /> *az ügyfelek számára gyorsan, pontosan és átláthatóan be tudja mutatni a különböző biztosítók ajánlatait és ezáltal az ügyfél számára legmegfelelőbbet tudja ajánlani. <br /> *jelentősebb időráfordítás nélkül be tudja mutatni az ügyfél számára, milyen mértékben változhat a biztosítási díja ha változnak a biztosítási paraméterei pl.: másik bonusz/malusz osztályba kerül, vagy eltérő teljesítményű gépjárművet vásárol.<br /> <br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [https://mabisz.hu/kgfb-dijtarifak/?fbclid=IwAR2aRWDCv5YCLDzChRnr3zq9datVYRpwZvfJdHxq5isZUbU0B9iBaiYLGaQ]<br /> <br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: a kalkulátor az adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, a gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét, nemét, a jármű használatának jellegét.<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez a táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> * Az Excel táblázat &quot;Manuális adatbázis&quot; fülön található képlet számítja ki a fiktív járművek biztosítási díját. A lap két képletet tartalmaz:<br /> ** 2010 előtti forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F2;$S$1:$AB$16;D2+1;0)*FKERES(G2;$R$37:$S$49;2;0)*FKERES(I2;$R$53:$S$59;2;0)*K2<br /> ** 2010 utáni forgalomba helyezés esetén: =FKERES(F48;$S$63:$AB$78;D48+1;0)*FKERES(I48;$S$82:$AF$89;G48+1;0)*K48<br /> * A végleges Excel tábla egyetlen látható fülén, amely a felhasználói felületként szolgál, az Excel tábla egyik rejtett füléről vesz át adatot. A képlet:<br /> ** =HA(10&lt;='Manuális adatbázis'!AE24;'Manuális adatbázis'!AH17;'Manuális adatbázis'!AI17)<br /> <br /> =Programozás=<br /> * A program három rendszerben (Excel, Open office /Libre Office/, Google Docs) került tesztelésre. A program működését az alábbi képhivatkozások igazolják. A képek a Wikipédia Commonsba lettek feltöltve.<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> * Excel teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Excel_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> * Libre Office teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:LibreOffice_teszt.JPG]<br /> <br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> * Google Docs teszt [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:GoogleDocs_teszt.JPG]<br /> <br /> =Tesztelés=<br /> *A tesztelések sikeresen zajlottak, mindhárom program azonos eredményt adott. A sikeres tesztelést a képernyőképek igazolják.<br /> *Bár nem azonos szcenáriók láthatók a 3 tesztelési nézetben, de így a felhasználók maguk is a mindenkori másik két megoldás inputjait átállítva kikényszeríthetik az azonos végeredményeket egy-egy szcenárió esetére.<br /> *Források:<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-Makro7.xlsm<br /> **https://miau.my-x.hu/miau/257/digeco/Kalkulator-vegleges.xlsm<br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> *Következtetésként az vonható le, hogy bár a program alapvetően működik, hosszú távon nem alkalmazható, mert a KGFB alapdíjának változása esetén már nem használható, így a teljes automatizálás nem váltható ki vele.<br /> <br /> =Összefoglalás=<br /> Munkánk során egy olyan kalkulátort készítettünk, amely n db fiktív személygépjármű biztosítási díját számítja ki Excelben, Libre officeban és Google Docsban. A megadott alapdíjból és az egyéb szorzókból kiszámítható végleges díjat Fkeres függvényekkel számítottuk ki, majd az eredményt HA függvénnyel jeleníttettük meg a felhasználói felületen. A végleges változatokból az egyéb füleket elrejtettük.<br /> A kalkulátor mindhárom programban működik, azonos eredményt ad, azonban teljes automatizálásra nem alkalmas, mert a kalkulátor az alapdíj változása essetén nem alkalmazható.<br /> <br /> =Kulcsszavak=<br /> *KGFB<br /> *kalkulátor<br /> *MABISZ<br /> *automatizálás<br /> *Excel<br /> *Google Docs<br /> *Libre Office<br /> *alkusz</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80484 2019-11-09T17:37:07Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***macro-alapú számítások kialakítása<br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A szakirodalmi feldolgozásról szóló fejezet lényege, hogy a dokumentáció minden olyan pontja kapcsán, ahol nem a szerző a tudás forrása, megadja, honnan származik a felhasznált tudás, ill. van-e ennek kapcsán alternatív megközelítés/kockázat?!<br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [URL=...]<br /> *...<br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> *...<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák a gépjármű többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét.<br /> *Attribútumok (név, definíció, mértékegység, irány):<br /> **...<br /> **...<br /> *Kombinatorikai tér a szűkített mintára vonatkozóan: figyelembe vett szempontok értékkészlet-darabszámainak szorzata: ...*...*...=...<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez az táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Tesztelés=<br /> *Az Excel működésének tesztelése választott szabad office rendszerben. Min. LibreOffice-ban. A tesztelés eredményének dokumentálása képernyőfotóval, szövegesen. <br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> =Összefoglalás=<br /> =Kivonat=<br /> =Kulcsszavak=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80481 2019-11-09T17:34:00Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***macro-alapú számítások kialakítása<br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A szakirodalmi feldolgozásról szóló fejezet lényege, hogy a dokumentáció minden olyan pontja kapcsán, ahol nem a szerző a tudás forrása, megadja, honnan származik a felhasznált tudás, ill. van-e ennek kapcsán alternatív megközelítés/kockázat?!<br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [URL=...]<br /> *...<br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> *...<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák a gépjármű többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét.<br /> *Attribútumok (név, definíció, mértékegység, irány):<br /> **...<br /> **...<br /> *Kombinatorikai tér a szűkített mintára vonatkozóan: figyelembe vett szempontok értékkészlet-darabszámainak szorzata: ...*...*...=...<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez az táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Tesztelés=<br /> *Az Excel működésének tesztelése választott szabad office rendszerben. Min. LibreOffice-ban. A tesztelés eredményének dokumentálása képernyőfotóval, szövegesen.<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> =Összefoglalás=<br /> =Kivonat=<br /> =Kulcsszavak=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80479 2019-11-09T17:28:43Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> **Automatizálás lehetséges területei:<br /> ***az n db létezhető, de anonim élethelyzetre vonatkozó kalkuláció macro-alapú kiszámítása, ahol a repetitív munka az élethelyzetek számából fakad<br /> ***kombinatorikai tereket részleges leírását jelentő megoldások (vö. szakértői rendszerek) ellenőrző modelljének fejlesztése (hasonlóságelemzési alapon), ahol a repetitív jelleg sok modell esetén áll elő<br /> **Automatizálás lehetséges technológiai hátterei:<br /> ***macro-alapú számítások kialakítása<br /> ***input-adatok átvételének támogatása pl. a forgalmi engedély megfelelő rubrikáiból képfeldolgozás keretében (ahol a képfeldolgozás során bármilyen programnyelv megengedett - akár macro-alapú megoldás is)<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> <br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> A szakirodalmi feldolgozásról szóló fejezet lényege, hogy a dokumentáció minden olyan pontja kapcsán, ahol nem a szerző a tudás forrása, megadja, honnan származik a felhasznált tudás, ill. van-e ennek kapcsán alternatív megközelítés/kockázat?!<br /> ==Felhasznált tudások és ezek forrása==<br /> *Kalkulációs séma: [URL=...]<br /> *...<br /> ==Kockázatok==<br /> *Kalkulációs séma: adott időszakra érvényes, a következő időszakra a séma tetszőlegesen változhat, így a tudás adott forrásból való átvételének automatizálása ellehetetlenülhet<br /> *...<br /> <br /> =Adatvagyon=<br /> *Objektumok (esetek): Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák a gépjármű többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét.<br /> *Attribútumok (név, definíció, mértékegység, irány):<br /> **...<br /> **...<br /> *Kombinatorikai tér a szűkített mintára vonatkozóan: figyelembe vett szempontok értékkészlet-darabszámainak szorzata: ...*...*...=...<br /> *Ellenőrzési feladat: az 50 élethelyzet kombinatorikai egyediségének ellenőrzése pivot-táblázattal - ez az táblázat egyben az ellenőrző hasonlóság-elemzési modell inputját is garantálhatja<br /> <br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> =Tesztelés<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> =Összefoglalás=<br /> =Kivonat=<br /> =Kulcsszavak=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80460 2019-10-26T16:26:02Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> *Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák a gépjármű többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét. <br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.<br /> =Következtetések=<br /> =Összefoglalás=<br /> =Kivonat=<br /> =Kulcsszavak=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80459 2019-10-26T16:25:03Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> *Az adatbázis 50 gépjárműhöz véletlenszerűen generált adatokból áll. Az adatok tartalmazzák a gépjármű többek között a gépjármű első forgalomba helyezésének évét, gépjármű kategóriáját, a biztosítást megkötő ügyfél életkorát, lakhelyét. <br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80458 2019-10-26T16:11:33Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80457 2019-10-26T16:11:13Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> *Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80456 2019-10-26T16:10:59Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> *Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80455 2019-10-26T16:06:24Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> *Biztosító társaságok részére<br /> **Napjainkban az online ügyfélszolgálat biztosítása alapvető elvárás az ügyfelek részéről. Az ügyfelek előnyben részesítik azokat a biztosító társaságokat amelyek díjkalkulációs lehetőségei egyszerűen elérhetőek, könnyen értelmezhetőek. A biztosító társaságok az online kalkuláció lehetőségével megtakarítják a személyes ügyfélszolgálati irodák és biztosítási ügynökök költségét. <br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> **A felügyeleti szervek az online felületen a biztosító társaságok zavartatása nélkül ellenőrizhetik azok díjkalkulációs tevékenységét.<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80454 2019-10-26T15:53:13Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> *Biztosítást igénybe vevő ügyfelek<br /> *Biztosító társaságok<br /> *Biztosító társaságokat felügyelő szervek<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80453 2019-10-26T15:50:41Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A Posta Biztosító Zrt. kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a számukra legkedvezőbb biztosítási ajánlatot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80452 2019-10-26T15:47:10Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A biztosító társaságok kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a kötelező biztosításukkal foglalkozó biztosítási társaságot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt.A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80451 2019-10-26T15:46:32Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A biztosító társaságok kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a kötelező biztosításukkal foglalkozó biztosítási társaságot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt. <br /> A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80450 2019-10-26T15:46:09Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.<br /> Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A biztosító társaságok kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a kötelező biztosításukkal foglalkozó biztosítási társaságot. A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt. <br /> A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80449 2019-10-26T15:45:35Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.<br /> Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> *Ügyfelek részére<br /> **A biztosító társaságok kínálatának egy adatbázisban történő nyilvántartása lehetőséget biztosít a felhasználói számára, hogy otthonukban, tetszőleges időben választhassák meg a kötelező biztosításukkal foglalkozó biztosítási társaságot. <br /> A programot akár többször is megnyithatják, a lehetőségeket átgondolhatják, összehasonlíthatják a végső választás előtt. <br /> A program alkalmazásával a felhasználók időt takarítanak meg, megszokott környezetükben, lehetőségeket alaposan átgondolva hozhatják meg döntéseiket. <br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80448 2019-10-26T15:43:54Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> Gépjárművek üzemeltetésének feltétele a kötelező biztosítás megkötése. Gépjármű tulajdonosok számára minden évben, a biztosítási fordulót megelőző egy hónapban, lehetőség nyílik a korábbi biztosításuk megerősítésére vagy új biztosítás megkötésére. <br /> A biztosítási díjak összege függ a biztosítást ajánló biztosítási cégtől, illetve a kalkulációban megadott szempontoktól. Az ügyfél számára legmegfelelőbb biztosítás kiválasztásához, az ügyfélnek ismernie szükséges valamennyi biztosító ajánlatát vagy fel kell vennie a kapcsolatot egy biztosítási ügynökkel. <br /> Amennyiben az ügyfél saját maga kívánja megválasztani a megfelelő biztosítót, valamennyi biztosító ajánlatát részletesen át kell tanulmányoznia, kalkulációkat készítenie és ezeket összehasonlítva döntenie. Tekintve a biztosító társaságok és a kalkulációs szempontok nagy számát ez jelentős időbefektetést és gazdasági számításokban való jártasságot igényel az ügyfél részéről.<br /> Amennyiben biztosítási ügynök segítségét veszi igénybe a döntéshez, az ügynök időbeosztásához szükséges alkalmazkodnia.<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80447 2019-10-26T15:43:03Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása===<br /> <br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80446 2019-10-26T15:42:51Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Téma leírása<br /> <br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80445 2019-10-26T15:40:22Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)<br /> *Ügyfélszokások alapján ajánlatok módosítása<br /> **vizsgálható, hogy az ügyfelek mely ajánlatokat részesítik előnyben. A választás racionális vagy szubjektív okok is befolyásolják. Amennyiben az ügyfelek racionálisan választanak, a jelenleg ritkábban választott ajánlatok módosításával várható-e azok nagyobb arányú igénybe vétele.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80444 2019-10-26T15:28:04Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80443 2019-10-26T15:27:31Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> ==Platform 1/Excel==<br /> ==Platform 2/Open Office==<br /> ==Platform 3/Google Docs==<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *Adatbázisok automatikus frissülése*<br /> **A biztosítási díj kiszámításához szükséges bizonyos adatok, pl.: forgalomba helyezés éve, változhatnak. A jövőre való tekintettel vizsgálandó, hogy a statikus adatokat érdemes-e dinamikusan változóvá tenni, a frissülő adatokat tartalmazó adatbázisok behivatkozásával. A vizsgálatnál figyelembe kell venni az automatikus frissülés előnyeit (pl.: adatok manuális frissítési idejének megszűnése) és költségeit, kockázatait. (pl.: fejlesztői tudás biztosításának költsége, a kalkulációs adatok jövőben módosulásának kockázata)**</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80421 2019-10-25T11:36:55Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> gyors,pontos<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon=<br /> =Képletek=<br /> =Programozás=<br /> <br /> =Jövőkép=<br /> *...</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80417 2019-10-25T11:33:48Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Adatvagyon= <br /> =Jövőkép=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80416 2019-10-25T11:31:39Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> =Bevezetés=<br /> ===Célok/Feladatok:===<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ===Célcsoportok:===<br /> ===Hasznosság:===<br /> ===Újdonságtartalom:===<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Szakirodalmi feldolgozás=<br /> =Jövőkép=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DIGECO:KGFB&diff=80415 2019-10-25T11:29:27Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Cím: Ellenőrző kalkulátor a Posta Biztosító Zrt. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékére=<br /> ==Célok/Feladatok:==<br /> *Szűkített terjedelmű kalkulátor létrehozása<br /> **Anonimizált demo adatbázis kialakítása<br /> **Kalkulációs séma kinyerése valós dokumentációból<br /> **Kalkulációs séma alkalmazása <br /> ***Excel-ben, <br /> ***Open Office-ban, <br /> ***Google Docs-ban<br /> *Fejlesztési munka részletes dokumentálása<br /> **A dokumentáció kollaboratív megalkotása<br /> ***Wiki-ben<br /> ***Trello-ban<br /> **Tanulmány, jelentés, TDK dolgozat kialakítása<br /> <br /> ==Célcsoportok:==<br /> ==Hasznosság:==<br /> ==Újdonságtartalom:==<br /> *Több alternatív megoldás azonos eredménnyel<br /> *Részleges automatizáltság<br /> *Platformfüggetlenség<br /> *<br /> =Jövőkép=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-IK045-Teamwork&diff=80206 2019-04-03T12:02:36Z

<p>Rdk3: /* Project-diary */</p> <hr /> <div>=Project-diary=<br /> <br /> Keyword: Crime<br /> <br /> Roles: <br /> <br /> * Project-leader<br /> * Project-manager<br /> *Searching-Expert<br /> *Database-Expert<br /> * Abstract-Expert<br /> * Publication-Expert<br /> * Interpretation-Expert<br /> *Visualisation-Expert<br /> <br /> Thinking experiment: https://miau.my-x.hu/miau/quilt/crime_v1.xlsx (worksheet &quot;info&quot;)<br /> <br /> Relevant aspects:<br /> *How would the crime rate be linked to the density of the population? <br /> *According to the Interpretation-Expert, the denser is the population, the higher is the crime rate. <br /> *What is the safest city?<br /> *Boise and Irvine according to the index. The estimation might give different results if there is no direct data. Nevertheless, the result, might also be similar to the one from the Safety index.<br /> *Which crime-types should be managed in case of a given city in order to realize the highest safety increasing involving cost-aspects? <br /> *In Detroit-the city with the lowest level of safety-the murder section has the biggest effect on the positioning of the city. This is the area that needs to be balanced.<br /> <br /> Data processing steps: <br /> *Copying the data into the spreadsheet<br /> *...</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games3&diff=80141 2019-03-27T11:14:35Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>Q30. I am guessing that it is a pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 29. I guessed that it was a Clydesdale (horse)? Close.<br /> 28. Does it perform? Sometimes.<br /> 27. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 26. Do you clean it regularly? Depends.<br /> 25. I guessed that it was a goat? Wrong.<br /> 24. Does it jump? Yes.<br /> 23. Is it white? Sometimes.<br /> 22. Can it be stolen? Yes.<br /> 21. Can it cheer you up? No.<br /> 20. I guessed that it was a mountain goat? Wrong.<br /> 19. I guessed that it was a pronghorn antelope? Wrong.<br /> 18. Is it smooth? Sometimes.<br /> 17. Is it dangerous? No.<br /> 16. Does it live in the forest? No.<br /> 15. Is it originally from Africa? No.<br /> 14. Can you see it in a zoo? Yes.<br /> 13. Does it eat grass? Yes.<br /> 12. Can it run fast? Yes.<br /> 11. Does it swim? No.<br /> 10. Is it spotted? No.<br /> 9. Is it black and white? Sometimes.<br /> 8. Is it black? Depends.<br /> 7. Is it striped? No.<br /> 6. Does it eat seeds? No.<br /> 5. Does it have a long neck? No.<br /> 4. Is it multicoloured? Sometimes.<br /> 3. Is it bigger than a sofa? Probably.<br /> 2. Is it small? No.<br /> 1. It is classified as Animal.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Q30. I am guessing that it is an idea?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 29. I guessed that it was a voice? Wrong.<br /> 28. Does it contain words? Yes.<br /> 27. I guessed that it was honesty? Wrong.<br /> 26. Can it think? No.<br /> 25. I guessed that it was memory (human memory)? Close.<br /> 24. Is it an emotion? No.<br /> Is it used to record an event? Unknown.<br /> 23. Does it store information? Maybe.<br /> 22. Can it cheer you up? Yes.<br /> 21. Can you get information by using it? Yes.<br /> 20. I guessed that it was a name? Wrong.<br /> 19. Is it comforting? Maybe.<br /> 18. Is it addictive? No.<br /> 17. Can it be used for recreation? No.<br /> 16. Is it larger than a pound of butter? No.<br /> 15. Does a basketball player use it? Yes.<br /> 14. Is it used for communications? Yes.<br /> 13. Is it warm blooded? No.<br /> 12. Is it man made? No.<br /> 11. Is it usually visible? No.<br /> 10. Do you use it with a computer? No.<br /> 9. Is it electronic? No.<br /> 8. Can you find it in a church? No.<br /> 7. Does it have legs? No.<br /> 6. Does it have lungs? No.<br /> 5. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 4. Can you hold it? No.<br /> Does it have lots of buttons? Unknown.<br /> 3. Is it small? Irrelevant.<br /> 2. Could it be found in a classroom? Yes.<br /> 1. It is classified as Other.<br /> <br /> ?</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games3&diff=80137 2019-03-27T11:09:33Z

<p>Rdk3: Új oldal, tartalma: „Q30. I am guessing that it is a pony? Right, Wrong, Close 29. I guessed that it was a Clydesdale (horse)? Close. 28. Does it perform? Sometimes. 27. Does it h…”</p> <hr /> <div>Q30. I am guessing that it is a pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 29. I guessed that it was a Clydesdale (horse)? Close.<br /> 28. Does it perform? Sometimes.<br /> 27. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 26. Do you clean it regularly? Depends.<br /> 25. I guessed that it was a goat? Wrong.<br /> 24. Does it jump? Yes.<br /> 23. Is it white? Sometimes.<br /> 22. Can it be stolen? Yes.<br /> 21. Can it cheer you up? No.<br /> 20. I guessed that it was a mountain goat? Wrong.<br /> 19. I guessed that it was a pronghorn antelope? Wrong.<br /> 18. Is it smooth? Sometimes.<br /> 17. Is it dangerous? No.<br /> 16. Does it live in the forest? No.<br /> 15. Is it originally from Africa? No.<br /> 14. Can you see it in a zoo? Yes.<br /> 13. Does it eat grass? Yes.<br /> 12. Can it run fast? Yes.<br /> 11. Does it swim? No.<br /> 10. Is it spotted? No.<br /> 9. Is it black and white? Sometimes.<br /> 8. Is it black? Depends.<br /> 7. Is it striped? No.<br /> 6. Does it eat seeds? No.<br /> 5. Does it have a long neck? No.<br /> 4. Is it multicoloured? Sometimes.<br /> 3. Is it bigger than a sofa? Probably.<br /> 2. Is it small? No.<br /> 1. It is classified as Animal.</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games&diff=80129 2019-03-27T10:30:11Z

<p>Rdk3: /* raw4 */</p> <hr /> <div>=raw1=<br /> <br /> =raw2=<br /> <br /> =raw3=<br /> <br /> =raw4=<br /> <br /> =raw5=</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-3&diff=79994 2019-03-06T16:10:44Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Games=<br /> ==1. game==<br /> Q1:Is it a bird?<br /> A1:No<br /> <br /> Q2:Is it an animal which has 4 legs?<br /> A2:Yes<br /> <br /> Q3: Is it male or female?<br /> A3:It is irrelavent.<br /> <br /> Q4:Is this a kind of animal which eat grass?<br /> A4:Yes<br /> <br /> Q5:Is the animal used for carrying the luggage?<br /> A5:Yes<br /> <br /> Q6:does this animal have long ears?<br /> A6:Yes<br /> <br /> Q7:Is it short?<br /> A7:No<br /> <br /> Q8:Was it used for war?<br /> A8:Yes<br /> <br /> Q9:Is it horse?<br /> A9:Yes<br /> <br /> ==2. game==<br /> Q1:IS it green ?<br /> A1:NO<br /> <br /> Q2:is it eatable ?<br /> A2: yes<br /> <br /> Q3:is it vegitable<br /> A3:yes<br /> <br /> Q4:is it fruit ?<br /> A4:yes<br /> <br /> Q5:is it used for patients <br /> A5:NO<br /> <br /> Q6:is it sweet<br /> A6:yes<br /> <br /> Q7:is it dry<br /> A7:yes<br /> <br /> Q8:can people eat directly<br /> A8:yes<br /> <br /> Q9:is it corn <br /> A9:yes <br /> <br /> ==3. game==<br /> Q1:Is it a sport?(table tennis, football)<br /> A1:No<br /> <br /> Q2:Is it technology? (biotechnology)<br /> A2:No<br /> <br /> Q3:Is it about human?<br /> A3:Yes<br /> <br /> Q4:is it invisible?(air gas)<br /> A4:Yes<br /> <br /> Q5:Is it existing physially? (animals plants)<br /> A5:No<br /> <br /> Q6:Can people learn it?<br /> A6:Yes<br /> <br /> Q7:Is it abstract?<br /> A7:Yes<br /> <br /> Q8:Is it unlimited?<br /> A8:Yes<br /> <br /> Q9:Is it knowledge?<br /> A9:Yes<br /> <br /> ==4. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-3&diff=79991 2019-03-06T15:54:33Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Games=<br /> ==1. game==<br /> Q1:Is it a bird?<br /> A1:No<br /> <br /> Q2:Is it an animal which has 4 legs?<br /> A2:Yes<br /> <br /> Q3: Is it male or female?<br /> A3:It is irrelavent.<br /> <br /> Q4:Is this a kind of animal which eat grass?<br /> A4:Yes<br /> <br /> Q5:Is the animal used for carrying the luggage?<br /> A5:Yes<br /> <br /> Q6:does this animal have long ears?<br /> A6:Yes<br /> <br /> Q7:Is it short?<br /> A7:No<br /> <br /> Q8:Was it used for war?<br /> A8:Yes<br /> <br /> Q9:Is it horse?<br /> A9:Yes<br /> <br /> ==2. game==<br /> Q1:IS it green ?<br /> A1:NO<br /> <br /> Q2:is it eatable ?<br /> A2: yes<br /> <br /> Q3:is it vegitable<br /> A3:yes<br /> <br /> Q4:is it fruit ?<br /> A4:yes<br /> <br /> Q5:is it used for patients <br /> A5:NO<br /> <br /> Q6:is it sweet<br /> A6:yes<br /> <br /> Q7:is it dry<br /> A7:yes<br /> <br /> Q8:can people eat directly<br /> A8:yes<br /> <br /> Q9:is it corn <br /> A9:yes <br /> <br /> ==3. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:<br /> <br /> ==4. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-3&diff=79988 2019-03-06T15:30:52Z

<p>Rdk3: </p> <hr /> <div>=Games=<br /> ==1. game==<br /> Q1:Is it a bird?<br /> A1:No<br /> <br /> Q2:Is it an animal which has 4 legs?<br /> A2:Yes<br /> <br /> Q3: Is it male or female?<br /> A3:It is irrelavent.<br /> <br /> Q4:Is this a kind of animal which eat grass?<br /> A4:Yes<br /> <br /> Q5:Is the animal used for carrying the luggage?<br /> A5:Yes<br /> <br /> Q6:does this animal have long ears?<br /> A6:Yes<br /> <br /> Q7:Is it short?<br /> A7:No<br /> <br /> Q8:Was it used for war?<br /> A8:Yes<br /> <br /> Q9:Is it horse?<br /> A9:Yes<br /> <br /> ==2. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:<br /> <br /> ==3. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:<br /> <br /> ==4. game==<br /> Q1:<br /> A1:<br /> <br /> Q2:<br /> A2:<br /> <br /> Q3:<br /> A3:<br /> <br /> Q4:<br /> A4:<br /> <br /> Q5:<br /> A5:<br /> <br /> Q6:<br /> A6:<br /> <br /> Q7:<br /> A7:<br /> <br /> Q8:<br /> A8:<br /> <br /> Q9:<br /> A9:</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=A_referensz_szoftverek_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s%C3%A9nek_szempontjai_%C3%A9s_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1suk&diff=77645 2014-12-22T15:51:34Z

<p>Rdk3: /* Felhasznált irodalom */</p> <hr /> <div><br /> == A referensz szoftverek meghatározása ==<br /> <br /> &quot;A referensz szoftverek kutatók számára kifejlesztett segédeszközök, melyek az információk gyűjtésében, rendezésében, tárolásában, idézetek és bibliográfiák létrehozásában nyújtanak segítséget, megkönnyítik a publikálást és a tudományos együttműködést. A bibliográfiakezelő szoftverek adatbázisukban tárolják az általunk összegyűjtött bibliográfiai tételeket. Amikor egy hivatkozást beillesztünk a tudományos publikációnkba, annak formázását, a hivatkozás-irodalomjegyzék közötti szinkronizálás munkáját elvégzi helyettünk.&quot;[https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/178508/EE_201311_Referensz.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y]<br /> <br /> == A referensz szoftverek értékelésének szempontjai ==<br /> <br /> <br /> == A referensz szoftverek összehasonlítása ==<br /> <br /> == Felhasznált irodalom ==</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=A_referensz_szoftverek_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s%C3%A9nek_szempontjai_%C3%A9s_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1suk&diff=77644 2014-12-22T15:41:40Z

<p>Rdk3: /* Felhasznált irodalom */</p> <hr /> <div><br /> == A referensz szoftverek meghatározása ==<br /> <br /> &quot;A referensz szoftverek kutatók számára kifejlesztett segédeszközök, melyek az információk gyűjtésében, rendezésében, tárolásában, idézetek és bibliográfiák létrehozásában nyújtanak segítséget, megkönnyítik a publikálást és a tudományos együttműködést. A bibliográfiakezelő szoftverek adatbázisukban tárolják az általunk összegyűjtött bibliográfiai tételeket. Amikor egy hivatkozást beillesztünk a tudományos publikációnkba, annak formázását, a hivatkozás-irodalomjegyzék közötti szinkronizálás munkáját elvégzi helyettünk.&quot;[https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/178508/EE_201311_Referensz.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y]<br /> <br /> == A referensz szoftverek értékelésének szempontjai ==<br /> <br /> <br /> == A referensz szoftverek összehasonlítása ==<br /> <br /> == Felhasznált irodalom ==<br /> https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/178508/EE_201311_Referensz.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=A_referensz_szoftverek_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s%C3%A9nek_szempontjai_%C3%A9s_%C3%B6sszehasonl%C3%ADt%C3%A1suk&diff=77643 2014-12-22T15:40:32Z

<p>Rdk3: Új oldal, tartalma: „ == A referensz szoftverek meghatározása == &quot;A referensz szoftverek kutatók számára kifejlesztett segédeszközök, melyek az információk gyűjtésében, rendez…”</p> <hr /> <div><br /> == A referensz szoftverek meghatározása ==<br /> <br /> &quot;A referensz szoftverek kutatók számára kifejlesztett segédeszközök, melyek az információk gyűjtésében, rendezésében, tárolásában, idézetek és bibliográfiák létrehozásában nyújtanak segítséget, megkönnyítik a publikálást és a tudományos együttműködést. A bibliográfiakezelő szoftverek adatbázisukban tárolják az általunk összegyűjtött bibliográfiai tételeket. Amikor egy hivatkozást beillesztünk a tudományos publikációnkba, annak formázását, a hivatkozás-irodalomjegyzék közötti szinkronizálás munkáját elvégzi helyettünk.&quot;[https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/178508/EE_201311_Referensz.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y]<br /> <br /> == A referensz szoftverek értékelésének szempontjai ==<br /> <br /> <br /> == A referensz szoftverek összehasonlítása ==<br /> <br /> == Felhasznált irodalom ==</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204&diff=77642 2014-12-22T15:29:05Z

<p>Rdk3: /* Abhafe_20141215-16 */</p> <hr /> <div>=Abhafe_20141204-05=<br /> Feladategyeztetés, jogosultságkérés: pitlik@miau.gau.hu<br /> *A közösen kialakított feladatok/kérdések tetszőleges számban visszamondhatók...<br /> *Határidő: 2014. december<br /> *Már folyamatban lévő feladatokhoz is lehet csatlakozni ennek engedélyezése esetén...<br /> *Bárki bármely feladat kapcsán mutathat fel aktivitást az adott szócikk értékének növelése érdekében...<br /> *A szócikk összes értéke annak kerül jóváírásra, aki a szócikket eredetileg felvállalta...<br /> *Cél legyen a tömör, strukturált fogalmazásra való törekvés...<br /> *A feladatok lényege a kijelölt témakör kapcsán a potenciális Olvasók helyzetbe hozása (vö. CSR, lap.hu-szimuláció)...<br /> *A feladatok elsődlegesen anonimak, de bármely szerző szabadon vállalhatja saját nevét...<br /> *Azok a feladatok, melyeket a szerző teljeskörűségre törekvően szeretne kidolgozni, a miau.gau.hu-ban (HU ISSN: 14191652) cikként elhelyezhetők lesznek...<br /> *Feladatok csoportosan is vállalhatók, de a laptörténetből világosan ki kell derülnie, mely anonim felhasználókód milyen teljesítményt jelentett...<br /> *Törekedni kell a teljesítmények egyenszilárdságára (vö. csoporton belüli munkamegosztás arányossága, ill. szócikkek egymással való összevetése)...<br /> *Bárki szabadon tehet javaslatokat potenciális témakörökre...<br /> *A potenciális témakörök/feladatok/kérdések katalógusai is lehet egy csoportos önálló feladat, ahol a cél nem a megoldáskeresés, hanem a problémák felsorolása mások számára gondolatébresztésként...<br /> *A feladat elkészültekor (és hasonlóképpen a moodle kurzus-záróteszt sikeres abszolválása esetén, azaz a 10 kérdés kapcsán min. 8 helyes válasz elérésekor) ezt email-ben kell jelezni a feladategyeztetéshez megadott címre (vagyis automatikus és folyamatos teljesítményértékelés nincs)...<br /> *Ha bárki is a szócikk szöveges értelmezési terén túl pl. XLS, PPT, PDF, stb. állományokat kíván készíteni, erre lehetőség van. Ezeket feltölteni csak a feladat befogadója jogosult. Így a kiegészítő állományokat email-ben kell megküldeni...<br /> *Ha valaki témát vált és ezzel egy már létező feladathoz kerül hozzárendelésre, akkor a laptörténet segítségével különösen figyelni kell az így spontán alakuló csoportoknak arra, hogy egymással valamilyen módon konszenzusra jussanak...<br /> *A szócikkekben a végeredményt kell megjeleníteni, míg a szócikkekhez kapcsolt vitalapon az egymással ütköző vélemények vezethetők pl. kronologikusan...<br /> *A vita kapcsán érdemes az érveléstechnikai ismereteket kiaknázni, bővíteni...<br /> *A szócikkek legyenek minél strukturáltabbak. Ebben segít, ha tudjuk, hogy<br /> **&quot;=&quot;-jellel a címeket tudjuk megadni (minél több egyenlőség jel van egy kifejezés=cím előtt és után azonos számban, annál mélyebb szintű fejezetről beszélünk)...<br /> **&quot;*&quot;-jellel a sorok elején felsorolást tudunk kezdeményezni, s itt is érvényes, hogy a csillagok száma a felsorolási struktúra mélységét jelzi...<br /> **&quot;#&quot;-jellel a sor elején számozott listát lehet kezdeményezni...<br /> **Már kész szócikkek szerkesztési nézetében további tippek és trükkök leshetők el...<br /> **Szóközzel kezdett sorok másként formázódnak...<br /> **Két enter jelenti az új bekezdést...<br /> **A MIAU-WIKI elvileg befogad képeket is a megfelelő menüponton keresztül feltöltve...<br /> **...<br /> *...<br /> *Minden további szervezési/logisztikai/követelmény-rendszerbeli kérdésre ezen lista elemeként születik majd válasz...<br /> ==01 - Önprofilírozás elemei==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_01<br /> <br /> ==02 - Kutatók benchmarking elemzésének előkészítése ==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_02<br /> <br /> ==03 - Stilisztikai önellenőrző gyakorlat==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_03<br /> <br /> ==04 - Szervezetek benchmarking elemezésének előkészítése==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_04<br /> <br /> ==05 - ÁFA-realizálási arány minősítése==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_05<br /> <br /> ==06 - ...==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_06<br /> <br /> ==07 - Könyvtárbiztonsági problémák elemi szálai==<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Abhafe_20141204_07<br /> <br /> =Abhafe_20141208-09=<br /> * Információs társadalom (fogalomkonszolidációs kísérlet megalapozása): http://miau.gau.hu/oktatas/abhafe/informacios_tarsadalom_fogalma.doc<br /> *...<br /> <br /> =Abhafe_20141211-12=<br /> *Vizuális kommunikáció hálózati aspektusai: http://miau.gau.hu/oktatas/abhafe/vizualis_kommunikacio_halozati_aspektusai.docx<br /> *...<br /> <br /> =Abhafe_20141215-16=<br /> *[[A referensz szoftverek értékelésének szempontjai és összehasonlításuk]]<br /> ...<br /> <br /> =Abhafe_20141218-19=<br /> *Plágium-értelmezések: http://miau.gau.hu/oktatas/abhafe/LamandaG_adatbazisprojekt.docx<br /> *Tudományosság 10-próbája:<br /> **http://miau.gau.hu/oktatas/abhafe/Tudomanymetriai_mennyisegek_egyesitese_avagy_a_tudomanyossag_tizprobaja.docx<br /> **http://miau.gau.hu/oktatas/abhafe/10b.xls<br /> *...</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77232 2014-02-19T19:08:00Z

<p>Rdk3: /* A saját megoldás bemutatása (Módszer) */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió Közép-Magyarország. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77231 2014-02-19T19:05:28Z

<p>Rdk3: /* Ajánlások megfogalmazása (Következtetés) */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Közép-Magyarország régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77230 2014-02-19T19:04:51Z

<p>Rdk3: /* Az eredmény értelmezése (Eredmény) */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> <br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S248-S256 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Közép-Magyarország régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Dél-Dunántúl régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77229 2014-02-19T19:02:08Z

<p>Rdk3: /* A saját megoldás bemutatása (Módszer) */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Közép-Magyarország régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Az előző pontban leírtak alapján a Dél-Alföld régiót találtam alkalmasnak biogáz üzem létrehozására.<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S212-S220 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Dél-Dunántúl régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Dél-Dunántúl régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77228 2014-02-19T18:59:17Z

<p>Rdk3: /* A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> A feladat során arra keresem a választ Magyarországnak mely régiója a legalkalmasabb biogáz üzem létesítésére. Adatokat aszerint kerestem, hogy mely ágazatok kibocsájtásai fontosak a vizsgálat során. Az adatgyűjtésemhez a KSH adatait vettem segítségül. A minél pontosabb vizsgálathoz pedig tíz éves intervallumot vettem alapul (2000-2009. 2007-es adatok nem álltak rendelkezésre). Ezt követően a lehívott adatokat táblázatban rendeztem. Itt oszlopban láthatók a régiók, tízéves lebontásban, a sorokban pedig a különböző mezőgazdasági ágazatokhoz tartozó értékek. A vizsgálat folytatásában átlagoltam a régiókhoz tartozó mezőgazdasági ágazatok kilenc éves adatait. Ezeket az átlagértékeket egy másik táblázatba foglaltam, így régiónként az ágazatokhoz egy átlagérték tartozik. A táblázat elkészülte után rangsoroltam a kapott értékeket. Rangsorolásnál ketté választottam az ágazatokat. Vannak azok az ágazatok melyek kibocsájtása elsődleges nyersanyag forrás biogáz üzem üzemeltetéséhez. Ebben az estben az adott ágazatban a legnagyobb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot. Az ennél kisebb értékkel rendelkező régió a kettest és így folytatódik egészen hétig. Vannak a másik csoportba tartozó ágazatok melyek kibocsájtása nem elsődleges nyersanyag biogáz üzem üzemeltetéséhez. Itt ebben az esetben az adott ágazatban a legkisebb átlaggal rendelkező régió kapta az egyes rangszámot, az ettől nagyobb a kettest és itt is hétig történt a rangsorolás. Az így kapott rangszámokat egy külön táblázatba helyeztem. Ebben a táblázatban láthatók a régiók és a hozzájuk kapcsolódó rangszámok. A vizsgálat folytatásában a régiókhoz tartozó rangszámokat átlagoltam. Az átlagolás során az a régió került ki győztesen amelyik a legkisebb átlagszámmal rendelkezett. Eszerint a vizsgálat a Nyugat-Dunántúl régiót hozta ki a legalkalmasabb területnek biogáz üzem létesítésére.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> A ezek után a tananyagaimat és szakkönyveimet átnézve valamint tanulmányaimra visszaemlékezve hoztam meg azt a döntést miszerint, Dél-Alföld régió lenne a legalkalmasabb a vállalkozás létrehozásához.<br /> Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem alapul. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű és legjobb minőségű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Az előző pontban leírtak alapján a Dél-Alföld régiót találtam alkalmasnak biogáz üzem létrehozására.<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S212-S220 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Dél-Dunántúl régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Dél-Dunántúl régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Biogaz&diff=77227 2014-02-19T18:32:23Z

<p>Rdk3: /* A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> A feladat során arra kerestem a választ melyik régió felel meg biogáz üzem létesítésére.Az üzem, alapanyag igényét figyelembe véve vizsgáltam meg, hogy melyik régióban, miből, mennyi a kibocsájtás?(pl:Állatállomány-sertés-összesen szá/100 ha, Vetésterület összesen- silókukorica ha/üzem, stb.)Adatokat régió szerinti lebontásban találtam és a 2000-2009-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Ennek az üzemnek a létrehozása egy hosszú távú beruházás,a vizsgálat <br /> ennek függvényében történt. A vizsgálat, mely megtalálható a Forrás fejezetben, a Közép-Magyarország régiót találta a legalkalmasabbnak területnek a projekt megvalósítására. A döntés szempontjából fontos más kockázati elemeket is figyelembe venni, például személyes érdekek, üzleti kapcsolatok, stb.<br /> <br /> = Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/biogaz.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Biogáz üzem létesítéséhez megfelelő terület keresése<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Személyes kötődés:<br /> <br /> Jelenlegi munkakörömből és tanulmányaimból adódóan választottam a biogáz hasznosítása témakört. Mindig is érdekeltek az új és korszerű megoldások és az olyan kutatások amelyek arra irányultak, hogyan lehetne korszerűsíteni és minél jobban kihasználni a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Ezenkívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy újra egy profitábilis iparággá tegyük és ezáltal számtalan új munkahelyet teremtene. Régóta figyelemmel kísérem, hogy a fejlettebb országok miként és milyen haszonnal alkalmazzák a zöldenergiákat. Számomra mindig is nagy kérdés volt, hogy hazai viszonylatban ugyanazok technológiák és eljárások miért költségesebbek és miért hatástalanok, ugyanolyan környezetben.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> <br /> A hazai mikro- és makroökonómiai mutatókat vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság mint iparág teljesítménye csökkenő tendenciát mutat. Az ebből származó bevételek már nem mondhatóak kielégítőnek, így az agrárium teljes átszervezését és új stratégiákra való helyezését tartanám indokoltnak. <br /> A mai vidéki életképet, gazdaságot akár laikusként, akár szakemberként vizsgálva, szembetűnik, hogy a vidék egyre jobban elszegényedik, leáll a fejlődés és stagnál a vidék gazdasága. Ennek a helyzetnek lehet az egyik megoldása, hogy biogáz üzemeket létesítsünk megfelelő területeken, melyek segítenének a gazdaság újraindításában. A létrehozott telepek egyfajta katalizátorként is működnének a vidék életében. A települések számára nagyszerű bevételi forrást jelentene ugyanakkor a helyi és környékbeli lakosoknak számos új munkahelyet. Az előbbi funkciókon kívül hatékony megoldást jelentene a szerves hulladék feldolgozására.<br /> <br /> <br /> = A feladat megoldása jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> <br /> A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt /anaerob/ lebomlása során keletkező gázelegy, amely mintegy 50-70% metánt tartalmaz. További összetevői: 30-40% szén-dioxid és kis mennyiségben kénhidrogén, nitrogén, szénmonoxid, víz.<br /> <br /> A klasszikus biogáz üzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használjuk fel alapanyagként. A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is fermentálni tudunk, ezáltal tovább nő a gázhozatal, az üzemi hatásfok illetve energiatermelés.<br /> <br /> A biogáz metán tartalma 23-szor veszélyesebb a környezetre, mint a széndioxid, így ennek hasznosításával nem csak energetikai, hanem környezetvédelmi célokat is elérhetünk. A trágya és energianövények fermentálásából nyert biogázt sokféleképpen tudjuk hasznosítani mezőgazdaságban, települések energia ellátásában, gázüzemű autók hajtásában.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása=<br /> Objektumok (sorok)<br /> <br /> Magyarország statisztikai régióinak évenkénti bontása<br /> <br /> Dél-Alföld 2000<br /> Dél-Alföld 2001<br /> Dél-Alföld 2002<br /> Dél-Alföld 2003<br /> Dél-Alföld 2004<br /> Dél-Alföld 2005<br /> Dél-Alföld 2006<br /> Dél-Alföld 2008<br /> Dél-Alföld 2009<br /> Dél-Dunántúl 2000<br /> Dél-Dunántúl 2001<br /> Dél-Dunántúl 2002<br /> Dél-Dunántúl 2003<br /> Dél-Dunántúl 2004<br /> Dél-Dunántúl 2005<br /> Dél-Dunántúl 2006<br /> Dél-Dunántúl 2008<br /> Dél-Dunántúl 2009<br /> Észak-Alföld 2000<br /> Észak-Alföld 2001<br /> Észak-Alföld 2002<br /> Észak-Alföld 2003<br /> Észak-Alföld 2004<br /> Észak-Alföld 2005<br /> Észak-Alföld 2006<br /> Észak-Alföld 2008<br /> Észak-Alföld 2009<br /> Észak-Magyarország 2000<br /> Észak-Magyarország 2001<br /> Észak-Magyarország 2002<br /> Észak-Magyarország 2003<br /> Észak-Magyarország 2004<br /> Észak-Magyarország 2005<br /> Észak-Magyarország 2006<br /> Észak-Magyarország 2008<br /> Észak-Magyarország 2009<br /> Közép-Dunántúl 2000<br /> Közép-Dunántúl 2001<br /> Közép-Dunántúl 2002<br /> Közép-Dunántúl 2003<br /> Közép-Dunántúl 2004<br /> Közép-Dunántúl 2005<br /> Közép-Dunántúl 2006<br /> Közép-Dunántúl 2008<br /> Közép-Dunántúl 2009<br /> Közép-Magyarország 2000<br /> Közép-Magyarország 2001<br /> Közép-Magyarország 2002<br /> Közép-Magyarország 2003<br /> Közép-Magyarország 2004<br /> Közép-Magyarország 2005<br /> Közép-Magyarország 2006<br /> Közép-Magyarország 2008<br /> Közép-Magyarország 2009<br /> Nyugat-Dunántúl 2000<br /> Nyugat-Dunántúl 2001<br /> Nyugat-Dunántúl 2002<br /> Nyugat-Dunántúl 2003<br /> Nyugat-Dunántúl 2004<br /> Nyugat-Dunántúl 2005<br /> Nyugat-Dunántúl 2006<br /> Nyugat-Dunántúl 2008<br /> Nyugat-Dunántúl 2009<br /> <br /> Atribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X oszlopok<br /> <br /> Állatállomány baromfi összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány juh összesen na. szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés hízósertés összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány sertés összesen na.<br /> szá/100haMT <br /> Állatállomány sertés tenyészkoca összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha növendék- és hízóállat összesen<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha összesen na.<br /> szá/100haMT<br /> Állatállomány szarvasmarha tejelő tehén összesen<br /> szá/100haMT<br /> Vetésterület összesen burgonya összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen egyéb szántóföldi takarmánynöv. összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen kalászos gabonafélék összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen lucerna összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények napraforgó összesen<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen olajos, hüvelyes és rostnövények összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen összesen na. na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen silókukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> Vetésterület összesen szemeskukorica összesen na.<br /> ha/üzem<br /> <br /> Y oszlopok<br /> <br /> élettér index<br /> pont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Állattartó teleppel rendelkező gazdasági társaságok, mezőgazdasági termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, élelmiszeripari cégek, szennyvíz és szerves hulladék kezelő gazdasági társaságok<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (Módszer)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> A ezek után a tananyagaimat és szakkönyveimet átnézve valamint tanulmányaimra visszaemlékezve hoztam meg azt a döntést miszerint, Dél-Alföld régió lenne a legalkalmasabb a vállalkozás létrehozásához.<br /> Általános és középiskolai tanulmányaim alapján az e célra legalkalmasabb területnek az Alföldi régiót vettem alapul. Abból indultam ki, hogy az országban itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű és legjobb minőségű szántók és a különböző mezőgazdasági, állattenyésztésre alkalmas területek.<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> Kiválasztottam a megfelelő adattáblákat és statisztikai adatokat a KSH és az iskola adatállományából. <br /> A tananyag alkalmazásával arra a következtetésre jutottam, hogy biogáz létesítésére legalkalmasabb régió a Dél-Dunántúl. A munkánál először is figyelembe vettem milyen adatokra van szükségem. Melyik régióban milyen intenzitású az állattartás illetve a mezőgazdasági tevékenység így segítségül alkalmaztam a My-X OLAP szolgáltatást, amivel 2000-2009-ig gyűjtöttem ki adatokat. Ezután a COCO programmal direkt elemzést végeztem mellyel a legalkalmasabb régiót kerestem. Ezt az elemzést ellenőriztem inverz elemzéssel és így jött ki az alkalmas régió. A Dél-Dunántúli régióban optimális mértékben megtalálhatók a mezőgazdasági és állattartási tényezők. Emellett fontos a stabil működéshez a kiszámítható és állandó alapanyag ellátás. Ennek biztonsága jól megfigyelhető az adatokból készített grafikonon.<br /> <br /> =Az eredmény értelmezése (Eredmény)=<br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Az előző pontban leírtak alapján a Dél-Alföld régiót találtam alkalmasnak biogáz üzem létrehozására.<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás:<br /> <br /> A „direkt” fülön található S212-S220 cellatartományban lévő Becslési adatokat vizsgálva kiderül hogy a Dél-Dunántúl régiónak vannak a legstabilabb értékei, melyek arra engednek következtetni, hogy várhatóan az elkövetkezendő években is megmaradnak a stabil és kiszámítható termelési adatok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (Következtetés)=<br /> <br /> 2 órányi többletmunka azért ér nagyságrendekkel többet, mert sokkal nagyobb, kiterjedtebb és hitelesebb adathalmazt dolgoztam fel az alkalmas terület megkeresésére. A kapott adatokkal alátámasztható az az eredmény amely a Dél-Dunántúl régiót jelölte meg egy lehetséges biogáz üzem létesítésének.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (Vita)=<br /> <br /> Ösztönös megoldás:<br /> <br /> Tehát adatgyűjtést végeztem: ingyenes- eddigi ismereteim és internetes kutatás segítségével a témában, majd összegeztem az adatokat.<br /> Munkaidő: 5 óra<br /> Összes költség: az én munkával eltöltött időm- 5x1500Ft=7500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a befektetett munka alapján.<br /> <br /> Tananyag szerinti: <br /> <br /> My-X licence ingyenes: 0 Ft<br /> Adathozzáférés /My-X OLAP/ ingyenes: 0 Ft<br /> Munkaidő: 7 óra<br /> Összes költség: munkával eltöltött időm- 7x1500Ft=10500Ft<br /> Az elemzés piaci értéke: 1.500.000 Ft, ennyiért érdemes értékesíteni a szakértelem és a minőségi munka alapján.<br /> <br /> A két elemzés összevetése, tehát az elemzés piaci értékének és a háttérben felhasznált erőforrások értékének a különbözete 1.489.500 Ft<br /> <br /> A kutatás ára megfelel az aktuális hatástanulmányok elkészítési díjával.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> Chikán Attila: Bevezetés a vállalat gazdaságtanba, AULA 2006<br /> Dr. Bai Attila: A biogáz, Szaktudás Kiadó Ház<br /> Bai Attila- Lakner Zoltán- Marosvölgyi Béla- Nábrádi András: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó<br /> Dr. Labay Attila: Új utak- új lehetőségek az agrártermelésben</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%A9szletek&diff=77122 2014-01-26T14:29:28Z

<p>Rdk3: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló= <br /> <br /> Vizsgálatom rávilágít, a hotel korábbi hat év (2007-2012) készletezési sajátosságaiban milyen tendencia figyelhető meg. Célom előrevetíteni, mire számíthat a szállodát üzemeltető vállalat a jövőben. <br /> <br /> Arra kerestem a választ, hogy követhető-e a vállalat múltbéli készletezési stratégiája? Képesek vagyunk-e meghatározni valamilyen modell segítségével a kiválasztott készletezési mutatók (készletek értéke, anyagkészlet aránya, árukészlet aránya, készletek forgási sebessége napokban, eladott áruk beszerzési értéke) árbevételre gyakorolt hatását? <br /> <br /> Mindkét kérdésre a válasz, igen. <br /> <br /> A korábbi időszakok árbevételei, a készletezési mutatók alapján, azonos pontossággal becsülhetőek – tehát a szimuláció is elvégezhető. A hitelesítő ellenőrzés azonban differenciát állapított meg, így a távoli múltban pozitívabb, míg a közelmúltban, negatívabb tendencia figyelhető meg. A vizsgálatba, bevonásra került az infláció mértéke, mely nem befolyásolta érdemben a távoli és a közelmúltra felvázolt trendet, így ez a robosztusság a készletgazdálkodási stratégia folytatását erősíti meg. <br /> <br /> A szimulációra visszatéve, egy véletlenszerűen választott bázis és terv szcenárió hitelesen összehasonlítható.<br /> <br /> =Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes kötődés== <br /> Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Múltban szerzett szakmai tapasztalatom és jelen tanulmányaim hasznosítása vezérelt a feladat megoldására.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A készletezés, a vállalat értékteremtő folyamatának része, a kereslet-kínálat áthidalását szolgálja, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert. Vásárolható nagyobb mennyiség kedvezőbb áron, de amennyiben a kereslet túlságosan ingadozó, a felhalmozott készletek minőségének csökkenése léphet fel, ráadásul jelentősen lassul a befektetett tőke megtérülési ideje. Alacsonyabb készletszint esetén, érdemes kalkulálni a kiesett árbevétel összegével, főként, ha ez a vevő elvesztéséhez vezet, ennek elkerüléséhez számos esetben, a jelenlegi piaci értéknél magasabb áron is ajánlatos beszerezni a szükséges készleteket. Nyilvánvaló milyen fontosak a készletezéssel kapcsolatos döntések a vállalati működésben.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Az elemzést, a cég adatainak kigyűjtésével kezdtem. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki( „Alapadatokˮ munkalap), melyből kimutatást készítettem ( „Pivotˮ munkalap). <br /> <br /> A „Coco solverˮ munkalapon található objektumok tulajdonságaihoz egy tetszőleges irányultság lett rendelve (A12:F12), mely kifejezi, az adott mutatószám, nagyobb vagy kisebb legyen, hogy az árbevétel növekedjen. A tervezett készletezési mutatók értéke (A9:F9) ösztönös megállapítással született, melyhez a becsült árbevételt kerestem. A tulajdonságok rangsorának (A13:G20) évenkénti összesítése, kiadja a hibaponthoz tartozó értékeket (H13:I20). A számítás korlátozó feltételét a segédtábla (J13:O19) határozta meg. <br /> <br /> A lehetőségelemzés elvégzését követően, a vizsgált évek tényleges és becsült árbevételének teljes mértékű egyezése, a COCO táblázat I36:I41 celláiban figyelhető meg, amely arra következtet, hogy nem fejlődő a vállalat készletezési stratégiája. A tervezett időszak árbevételére becsült összeg (G:11) legkevésbé a 2011. évitől tér el. <br /> <br /> Azonos módszerrel került kiszámításra a „Coco inverzˮ munkalap tartalma, ahol az attribútumok ellentétes irányultságot kaptak, ami a vizsgálat ellenőrzését szolgálja. Az így kapott megoldás, nem mutatott ki azonosságot egyik esetben sem. Az egyes évekhez viszonyítva, beleértve a tervezettet, pozitív és negatív változás figyelhető meg (I34:I42), ez alapján nem jelenthető ki, hogy a stratégia tendenciája csökkent, továbbá az sem biztos milyen árbevételre számíthat a vállalat. <br /> <br /> Következésképp, mivel két különböző lehetőség merült fel, a kérdés megválaszolásához további elemzési lépések szükségesek. A best practice módszerrel nem jutottam eredményre, ezért az YO modellt részesítem előnyben.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= <br /> <br /> Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet. <br /> Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben. <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)== <br /> <br /> <br /> ==Y0 modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012. <br /> *Terv<br /> <br /> ==STD modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== <br /> <br /> == Y0 modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *X(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A7): Y0: 1000 (pontszám)<br /> <br /> ==STD modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok= <br /> A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös megoldás, szakértő bevonásával:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: saját munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, értékelése: munkaidő 2 óra, szakértői munkadíj 3000 Ft/óra, saját munkadíj 1000Ft/óra , ár 8000 Ft. <br /> <br /> '''*Összesen: 11 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 15 000 Ft''' a várható értékesítés összege, ami a ráfordított költségekből (11 200 Ft), valamint saját haszonból (3 800 Ft) tevődik össze.<br /> <br /> <br /> '''Saját megoldás, tananyag szerint:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése: munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> '''*Összesen: 5 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 25 000 Ft,''' ennyit ér a vezetőnek a több rétegű elemzés. Ez az összeg fedezi a ráfordított költségeket (5 200 Ft), valamint 19 800 Ft hasznot biztosít.<br /> <br /> <br /> *A két módszer költségkülönbsége: (11 200 Ft – 5 200 Ft), azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a tananyag szerinti módszer.<br /> *A két megoldás piaci értékkülönbsége: (25 000 Ft - 15 000 Ft), azaz 10 000 Ft többletértéket eredményez a tananyag szerinti saját módszer. <br /> '''*Teljes különbözet:''' (6 000 Ft + 10 000 Ft),''' azaz 16 000 Ft hasznosság reményében kezdek neki a COCO modul használatával az elemzésnek.<br /> ''' <br /> <br /> <br /> A fentiek tekintetében elmondható, hogy az ösztönös módszer, hiába drágább, nem segített érdemben, míg a tananyag szerinti önállóan elvégezhető módszer, költségmegtakarítás mellett, képes pontosan előre jelezni a készletgazdálkodási stratégiát a döntéshozó részére.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= <br /> <br /> '''*Mnb. hu munkalap:''' <br /> Az évenkénti infláció kalkulálásához letöltött információkat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Alapadatok munkalap:''' <br /> A munkalap létrehozását követően, internet igénybevételével adatokat gyűjtöttem a vállalat 2007-2012 évi beszámolóiból, amit saját számítással bővítettem ki, készletekkel kapcsolatos témakörben. Az itt rögzítésre került információk az A1:H37 cellában tekinthetőek meg. <br /> <br /> '''*Pivot munkalap:''' <br /> Az „Alapadatok munkalapˮ tartalmát felhasználva, elkészítettem két kimutatást, ezt tartalmazza a „Pivot munkalapˮ, ahol a könnyű elrendezést autószűrő támogatja. Az A1:G9 cellákat magába foglaló Pivot tábla, összeg nézetben, míg az alatta lévő Pivot tábla, A12:H21 tartományban, darab nézetben szerepel. <br /> <br /> '''*Coco solver munkalap:''' Előző vizsgálatomat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Coco inverz munkalap:''' A coco solver számítás ellenőrzése. <br /> <br /> <br /> '''*Y0 munkalap:''' <br /> Az összeg nézetű Pivot tábla itt is elérhető (A1:G8), melyet a tervezett készletezési értékekkel kitöltöttem (A9:F9). Az adatok felülvizsgálata során pontosítani kellett az árukészlet arányának nagyságán, majd irányultságot rendeltem az egyes tulajdonságokhoz (A12:G12). Az irány: 0-nál minél nagyobb, míg 1-nél minél kisebb a készletezési sajátosságok értéke, annál jobb lesz a vállalat árbevétele.<br /> Létrehoztam egy „Rangsorˮ táblázatot, ahol sorszám függvény alkalmazásával alakult ki az adott tulajdonságok értékeinek rangsorpozíciója (A13:G21), valamint az Y0 tényleges értéke (H13:H21) Ezt követően készült a „Lépcsőkˮ táblázat (A23:F30), valamint egy „Segédtáblaˮ, ami a korlátozó feltételeket adja az előrejelzéshez(J13:O19). <br /> <br /> A „COCOˮ táblázatban (A34:L41) az attribútumok értékét (B36:F41), valamint az (A11:G11) tartományt az fkeres függvény határozta meg az előző paraméterek ismeretében. A „COCO táblázatˮ ezen túlmenően, magába foglalja, a vizsgálat eltérését, a megadott feltételekre generált ítéletet, továbbá az elemzés ellenőrzését, ahol nem fedezhető fel különbség a tényleges és a tervezett érték tekintetében. Ez a módszer kivetíti, a fontosságot (A45:F45) átlag alapján és érzékenységet vizsgál szórás alapján (A48:F48). Az elemzés megoldását, a solver futtatása után kaptam meg, mely alapján a várható bevétel 135 986 EFt lesz (G11). A tervezett mutatók nagyságrendjéről a sorszám (A10:G5) tájékoztat. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum munkalap:''' <br /> Az „Y0ˮ munkalap A13:H21 tartomány átmásolásával feltöltöttem az adatokat a coco y0 modell futtatásához, majd a kapott megoldást színnel jelöltem (H35:H41) a könnyű átláthatóság érdekében. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum inverz munkalap:'''<br /> A „Y0 modell 7 objektumˮ munkalap inverz számítása, azonos módszerrel, ellenkező irányú rangsorral (J8:P14) jött létre, alátámasztva az előző eredményeket (J35:J41). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum infláció nélkül:''' <br /> A munkalap elnevezése tükrözi, hogy itt inflációmentes értékre történt a becslés, valamint nem lett bevonva a terv. Az Y0 munkalap rangsorából (A13:H20) a 7 objektumos eljárás szerint készült el a becslés eredménye (H31:H37), ami két évet hozott ki eltérőnek (J33,J37). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum inflációs:''' <br /> Az objektum-attribútum mátrix átmásolásával (y0 munkalap, A1:G8), valamint a tervezett értékek átemelésével (Y0 munkalap, A11:G11) létrejött A1:G9 tartomány, melyet az„mnb.huˮ munkalap adatai alapján inflációval növeltem (A11:G17). Ez alapján új rangsort állítottam fel (L20:S26), összevetve a korábbi sorrenddel négy értéknél következett változás be (M23,M26,Q23,Q24). Az y0 modell előrejelzése (H60:H66) alapján, három helyen történt változás (j60:J66). Az eredeti értékek szemléltetésére diagramot készítettem. <br /> <br /> '''*Std modell inflációs:''' <br /> A már ismert inflációs rangsor (Y0 modell objektum inflációs munkalap, A21:F26) másolata, valamint a meglévő inflációs árbevételek (Y0 modell objektum inflációs munkalap, G11:G16 ) az A1:G7 tartományban jelenik meg, melyet coco std modell alkalmazásához használtam fel. Az így létrejött eredmény itt sem mutatott ki változást a tényleges és a becsült árbevételre. Majd ellenőrzésképp elvégeztem az inverz számítást, így a 2007-2012. időszak alatt két évnél hozott ki eltérést.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= <br /> <br /> Az első három vizsgálat, hibapontok alapján számítja az értékeket. A munkalapokon zöld szín jelöli a nyertest, piros a vesztest, sárga pedig a semlegest. A delta oszlopban található pozitív érték, negatív hatás jelent, ami fordítva is igaz. Minél magasabb az érték, annál rosszabb a teljesítés, minél alacsonyabb az érték, annál jobb a teljesítés.<br /> <br /> *„Y0 modell 7 objˮ alapján, a becsült értéktől, a tényleges érték eltérése 2007-ben 0,3 hibapont, 2008-ban -7.2, 2009-2011. 0,3 hibapont, 2012-ben 7,8 hibapont, míg a tervezett időszakban eltérése -1,7. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 obj infláció nélkülˮ munkalapon a 2007. év 0, azaz semleges, 2008. év -7,5 hibapont, 2009-2011. szintén 0, 2012. év 7,5 hibapontot szerzet. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 objektum inflációsˮ eredménye 2007-ben 0,5 hibapont, 2008-ban -8,5 hibapont, 2099-2011. semleges, vagyis 0, 2012. év eredménye 8 hibapont lett. <br /> <br /> <br /> *A „std modell inflációsˮ munkalap mutatói EFt-ban lettek meghatározva. A becslés eredménye, minden évben 0 lett, tehát megegyezik a tényleges árbevétel a becsült értékkel. Inverz számítása alapján a 2007. év és 2009-2011. az eltérés 0, míg 2008-ban 56 755 EFt, 2012-ben ez az érték -56 755 EFt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= <br /> <br /> '''Best practice módszer:''' <br /> A megoldás nem mutatott ki különbséget a tényleges árbevétel és a matematikai becslés között, míg el nem végeztem a hitelesítő vizsgálatot, mely alapján 2008.év túlteljesített, 2012. év alulteljesített. <br /> <br /> '''Saját módszer:''' <br /> *Az 2009 első vizsgálat szerint, a 2008.év túlteljesített, míg 2012. év alulteljesített a becsléshez képest. A többi időszakra is kimutat különbségeket, melyek nem nagymértékűek. Az inverz elemzés alátámasztotta az eredményt. <br /> <br /> *A következő elemzés szintén a 2008-as évet hozta ki nyertesnek, a vesztes pedig a 2012.év lett. Más eltérést nem mutatott ki, vagyis minden év semleges.<br /> <br /> * A harmadik megoldás is megerősítette az előzőeket, 2008-ban az árbevétel magasabb volt, 2012-ben viszont alacsonyabb a becsült értéknél. 2007-re mutatott ki minimális csökkenést, a további három évben nem volt eltérés.<br /> <br /> *Standard modell szerint nincs differencia az adott év két értéke között, ellenben inverz vizsgálata, a 2008. évre növekedést, 2012-re pedig csökkenést hozott ki, más eltérés nem jelent meg. <br /> <br /> <br /> A két alternatíva közül, a saját megoldást eredményét választom. Négy esetben a 2012.évet hozta ki vesztesnek, míg a nyertesként a 2008. évet. Megállapítható, hogy az infláció mértéke nem befolyásolta a helyezéseket. <br /> <br /> Az ösztönös megoldással nem született eredmény, melyből levonható lett volna következtetés, hiszen két eltérő lehetőség merült fel.<br /> A tananyag szerinti saját módszert hirdetem ki győztesnek. A modellek (Y0, STD) alkalmazásával ugyanaz az év jött ki nyertesnek (2008), valamint a vesztesnek ítélt év (2012) is megegyezik az eredmények alapján.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= <br /> <br /> *Az adatok kigyűjtését 2 óra alatt végeztem el, ismét két órát vett igénybe az elemzés elkészítése és ellenőrzése. Az értékelés elhúzódott egy órával a tervezetthez képest.<br /> * A tananyag szerinti megoldással a tervezett hasznosságból, 12 500-1000 (saját időkiesésem költsége 1 órára), azaz 11 500 Ft-ot sikerült ténylegesen realizálni. <br /> *A várt 2,5 óra helyett, 1,5 óra megtakarítással jutottam azonos eredményhez. <br /> *A programhasználat (ingyenes) és internet költség nem változott, mivel a feladat elkészítéséhez nem volt szükség több időre.<br /> <br /> Összefoglalva 5 óra alatt, 6 200 Ft kiesésével, saját magam el tudtam dönteni, az COCO elemzési modul használatával, hogy a 2008. év készletgazdálkodási stratégia követése kedvező a vállalat részére.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= <br /> <br /> Nem találkoztam konkurens összehasonlító elemzéssel a témában. <br /> <br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%A9szletek&diff=77099 2014-01-19T13:53:28Z

<p>Rdk3: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló= <br /> <br /> Vizsgálatom rávilágít, a hotel korábbi hat év (2007-2012) készletezési sajátosságaiban milyen tendencia figyelhető meg. Célom előrevetíteni, mire számíthat a szállodát üzemeltető vállalat a jövőben. <br /> <br /> Arra kerestem a választ, hogy követhető-e a vállalat múltbéli készletezési stratégiája? Képesek vagyunk-e meghatározni valamilyen modell segítségével a kiválasztott készletezési mutatók (készletek értéke, anyagkészlet aránya, árukészlet aránya, készletek forgási sebessége napokban, eladott áruk beszerzési értéke) árbevételre gyakorolt hatását? <br /> <br /> Mindkét kérdésre a válasz, igen. <br /> <br /> A korábbi időszakok árbevételei, a készletezési mutatók alapján, azonos pontossággal becsülhetőek – tehát a szimuláció is elvégezhető. A hitelesítő ellenőrzés azonban differenciát állapított meg, így a távoli múltban pozitívabb, míg a közelmúltban, negatívabb tendencia figyelhető meg. A vizsgálatba, bevonásra került az infláció mértéke, mely nem befolyásolta érdemben a távoli és a közelmúltra felvázolt trendet, így ez a robosztusság a készletgazdálkodási stratégia folytatását erősíti meg. <br /> <br /> A szimulációra visszatéve, egy véletlenszerűen választott bázis és terv szcenárió hitelesen összehasonlítható.<br /> <br /> =Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes kötődés== <br /> Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Múltban szerzett szakmai tapasztalatom és jelen tanulmányaim hasznosítása vezérelt a feladat megoldására.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A készletezés, a vállalat értékteremtő folyamatának része, a kereslet-kínálat áthidalását szolgálja, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert. Vásárolható nagyobb mennyiség kedvezőbb áron, de amennyiben a kereslet túlságosan ingadozó, a felhalmozott készletek minőségének csökkenése léphet fel, ráadásul jelentősen lassul a befektetett tőke megtérülési ideje. Alacsonyabb készletszint esetén, érdemes kalkulálni a kiesett árbevétel összegével, főként, ha ez a vevő elvesztéséhez vezet, ennek elkerüléséhez számos esetben, a jelenlegi piaci értéknél magasabb áron is ajánlatos beszerezni a szükséges készleteket. Nyilvánvaló milyen fontosak a készletezéssel kapcsolatos döntések a vállalati működésben.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Az elemzést, a cég adatainak kigyűjtésével kezdtem. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki( „Alapadatokˮ munkalap), melyből kimutatást készítettem ( „Pivotˮ munkalap). <br /> <br /> A „Coco solverˮ munkalapon található objektumok tulajdonságaihoz egy tetszőleges irányultság lett rendelve (A12:F12), mely kifejezi, az adott mutatószám, nagyobb vagy kisebb legyen, hogy az árbevétel növekedjen. A tervezett készletezési mutatók értéke (A9:F9) ösztönös megállapítással született, melyhez a becsült árbevételt kerestem. A tulajdonságok rangsorának (A13:G20) évenkénti összesítése, kiadja a hibaponthoz tartozó értékeket (H13:I20). A számítás korlátozó feltételét a segédtábla (J13:O19) határozta meg. <br /> <br /> A lehetőségelemzés elvégzését követően, a vizsgált évek tényleges és becsült árbevételének teljes mértékű egyezése, a COCO táblázat I36:I41 celláiban figyelhető meg, amely arra következtet, hogy nem fejlődő a vállalat készletezési stratégiája. A tervezett időszak árbevételére becsült összeg (G:11) legkevésbé a 2011. évitől tér el. <br /> <br /> Azonos módszerrel került kiszámításra a „Coco inverzˮ munkalap tartalma, ahol az attribútumok ellentétes irányultságot kaptak, ami a vizsgálat ellenőrzését szolgálja. Az így kapott megoldás, nem mutatott ki azonosságot egyik esetben sem. Az egyes évekhez viszonyítva, beleértve a tervezettet, pozitív és negatív változás figyelhető meg (I34:I42), ez alapján nem jelenthető ki, hogy a stratégia tendenciája csökkent, továbbá az sem biztos milyen árbevételre számíthat a vállalat. <br /> <br /> Következésképp, mivel két különböző lehetőség merült fel, a kérdés megválaszolásához további elemzési lépések szükségesek. A best practice módszerrel nem jutottam eredményre, ezért az YO modellt részesítem előnyben.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= <br /> <br /> Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet. <br /> Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben. <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)== <br /> <br /> <br /> ==Y0 modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012. <br /> *Terv<br /> <br /> ==STD modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== <br /> <br /> == Y0 modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *X(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A7): Y0: 1000 (pontszám)<br /> <br /> ==STD modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok= <br /> A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös megoldás, szakértő bevonásával:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: saját munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, értékelése: munkaidő 2 óra, szakértői munkadíj 3000 Ft/óra, saját munkadíj 1000Ft/óra , ár 8000 Ft. <br /> <br /> '''*Összesen: 11 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 15 000 Ft''' a várható értékesítés összege, ami a ráfordított költségekből (11 200 Ft), valamint saját haszonból (3 800 Ft) tevődik össze.<br /> <br /> <br /> '''Saját megoldás, tananyag szerint:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése: munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> '''*Összesen: 5 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 25 000 Ft,''' ennyit ér a vezetőnek a több rétegű elemzés. Ez az összeg fedezi a ráfordított költségeket (5 200 Ft), valamint 19 800 Ft hasznot biztosít.<br /> <br /> <br /> *A két módszer költségkülönbsége: (11 200 Ft – 5 200 Ft), azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a tananyag szerinti módszer.<br /> *A két megoldás piaci értékkülönbsége: (25 000 Ft - 15 000 Ft), azaz 10 000 Ft többletértéket eredményez a tananyag szerinti saját módszer. <br /> '''*Teljes különbözet:''' (6 000 Ft + 10 000 Ft),''' azaz 16 000 Ft hasznosság reményében kezdek neki a COCO modul használatával az elemzésnek.<br /> '''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= <br /> <br /> '''*Mnb. hu munkalap:''' <br /> Az évenkénti infláció kalkulálásához letöltött információkat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Alapadatok munkalap:''' <br /> A munkalap létrehozását követően, internet igénybevételével adatokat gyűjtöttem a vállalat 2007-2012 évi beszámolóiból, amit saját számítással bővítettem ki, készletekkel kapcsolatos témakörben. Az itt rögzítésre került információk az A1:H37 cellában tekinthetőek meg. <br /> <br /> '''*Pivot munkalap:''' <br /> Az „Alapadatok munkalapˮ tartalmát felhasználva, elkészítettem két kimutatást, ezt tartalmazza a „Pivot munkalapˮ, ahol a könnyű elrendezést autószűrő támogatja. Az A1:G9 cellákat magába foglaló Pivot tábla, összeg nézetben, míg az alatta lévő Pivot tábla, A12:H21 tartományban, darab nézetben szerepel. <br /> <br /> '''*Coco solver munkalap:''' Előző vizsgálatomat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Coco inverz munkalap:''' A coco solver számítás ellenőrzése. <br /> <br /> <br /> '''*Y0 munkalap:''' <br /> Az összeg nézetű Pivot tábla itt is elérhető (A1:G8), melyet a tervezett készletezési értékekkel kitöltöttem (A9:F9). Az adatok felülvizsgálata során pontosítani kellett az árukészlet arányának nagyságán, majd irányultságot rendeltem az egyes tulajdonságokhoz (A12:G12). Az irány: 0-nál minél nagyobb, míg 1-nél minél kisebb a készletezési sajátosságok értéke, annál jobb lesz a vállalat árbevétele.<br /> Létrehoztam egy „Rangsorˮ táblázatot, ahol sorszám függvény alkalmazásával alakult ki az adott tulajdonságok értékeinek rangsorpozíciója (A13:G21), valamint az Y0 tényleges értéke (H13:H21) Ezt követően készült a „Lépcsőkˮ táblázat (A23:F30), valamint egy „Segédtáblaˮ, ami a korlátozó feltételeket adja az előrejelzéshez(J13:O19). <br /> <br /> A „COCOˮ táblázatban (A34:L41) az attribútumok értékét (B36:F41), valamint az (A11:G11) tartományt az fkeres függvény határozta meg az előző paraméterek ismeretében. A „COCO táblázatˮ ezen túlmenően, magába foglalja, a vizsgálat eltérését, a megadott feltételekre generált ítéletet, továbbá az elemzés ellenőrzését, ahol nem fedezhető fel különbség a tényleges és a tervezett érték tekintetében. Ez a módszer kivetíti, a fontosságot (A45:F45) átlag alapján és érzékenységet vizsgál szórás alapján (A48:F48). Az elemzés megoldását, a solver futtatása után kaptam meg, mely alapján a várható bevétel 135 986 EFt lesz (G11). A tervezett mutatók nagyságrendjéről a sorszám (A10:G5) tájékoztat. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum munkalap:''' <br /> Az „Y0ˮ munkalap A13:H21 tartomány átmásolásával feltöltöttem az adatokat a coco y0 modell futtatásához, majd a kapott megoldást színnel jelöltem (H35:H41) a könnyű átláthatóság érdekében. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum inverz munkalap:'''<br /> A „Y0 modell 7 objektumˮ munkalap inverz számítása, azonos módszerrel, ellenkező irányú rangsorral (J8:P14) jött létre, alátámasztva az előző eredményeket (J35:J41). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum infláció nélkül:''' <br /> A munkalap elnevezése tükrözi, hogy itt inflációmentes értékre történt a becslés, valamint nem lett bevonva a terv. Az Y0 munkalap rangsorából (A13:H20) a 7 objektumos eljárás szerint készült el a becslés eredménye (H31:H37), ami két évet hozott ki eltérőnek (J33,J37). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum inflációs:''' <br /> Az objektum-attribútum mátrix átmásolásával (y0 munkalap, A1:G8), valamint a tervezett értékek átemelésével (Y0 munkalap, A11:G11) létrejött A1:G9 tartomány, melyet az„mnb.huˮ munkalap adatai alapján inflációval növeltem (A11:G17). Ez alapján új rangsort állítottam fel (L20:S26), összevetve a korábbi sorrenddel négy értéknél következett változás be (M23,M26,Q23,Q24). Az y0 modell előrejelzése (H60:H66) alapján, három helyen történt változás (j60:J66). Az eredeti értékek szemléltetésére diagramot készítettem. <br /> <br /> '''*Std modell inflációs:''' <br /> A már ismert inflációs rangsor (Y0 modell objektum inflációs munkalap, A21:F26) másolata, valamint a meglévő inflációs árbevételek (Y0 modell objektum inflációs munkalap, G11:G16 ) az A1:G7 tartományban jelenik meg, melyet coco std modell alkalmazásához használtam fel. Az így létrejött eredmény itt sem mutatott ki változást a tényleges és a becsült árbevételre. Majd ellenőrzésképp elvégeztem az inverz számítást, így a 2007-2012. időszak alatt két évnél hozott ki eltérést.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= <br /> <br /> Az első három vizsgálat, hibapontok alapján számítja az értékeket. A munkalapokon zöld szín jelöli a nyertest, piros a vesztest, sárga pedig a semlegest. A delta oszlopban található pozitív érték, negatív hatás jelent, ami fordítva is igaz. Minél magasabb az érték, annál rosszabb a teljesítés, minél alacsonyabb az érték, annál jobb a teljesítés.<br /> <br /> *„Y0 modell 7 objˮ alapján, a becsült értéktől, a tényleges érték eltérése 2007-ben 0,3 hibapont, 2008-ban -7.2, 2009-2011. 0,3 hibapont, 2012-ben 7,8 hibapont, míg a tervezett időszakban eltérése -1,7. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 obj infláció nélkülˮ munkalapon a 2007. év 0, azaz semleges, 2008. év -7,5 hibapont, 2009-2011. szintén 0, 2012. év 7,5 hibapontot szerzet. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 objektum inflációsˮ eredménye 2007-ben 0,5 hibapont, 2008-ban -8,5 hibapont, 2099-2011. semleges, vagyis 0, 2012. év eredménye 8 hibapont lett. <br /> <br /> <br /> *A „std modell inflációsˮ munkalap mutatói EFt-ban lettek meghatározva. A becslés eredménye, minden évben 0 lett, tehát megegyezik a tényleges árbevétel a becsült értékkel. Inverz számítása alapján a 2007. év és 2009-2011. az eltérés 0, míg 2008-ban 56 755 EFt, 2012-ben ez az érték -56 755 EFt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= <br /> <br /> '''Best practice módszer:''' <br /> A megoldás nem mutatott ki különbséget a tényleges árbevétel és a matematikai becslés között, míg el nem végeztem a hitelesítő vizsgálatot, mely alapján 2008.év túlteljesített, 2012. év alulteljesített. <br /> <br /> '''Saját módszer:''' <br /> *Az 2009 első vizsgálat szerint, a 2008.év túlteljesített, míg 2012. év alulteljesített a becsléshez képest. A többi időszakra is kimutat különbségeket, melyek nem nagymértékűek. Az inverz elemzés alátámasztotta az eredményt. <br /> <br /> *A következő elemzés szintén a 2008-as évet hozta ki nyertesnek, a vesztes pedig a 2012.év lett. Más eltérést nem mutatott ki, vagyis minden év semleges.<br /> <br /> * A harmadik megoldás is megerősítette az előzőeket, 2008-ban az árbevétel magasabb volt, 2012-ben viszont alacsonyabb a becsült értéknél. 2007-re mutatott ki minimális csökkenést, a további három évben nem volt eltérés.<br /> <br /> *Standard modell szerint nincs differencia az adott év két értéke között, ellenben inverz vizsgálata, a 2008. évre növekedést, 2012-re pedig csökkenést hozott ki, más eltérés nem jelent meg. <br /> <br /> <br /> A két alternatíva közül, a saját megoldást eredményét választom. Négy esetben a 2012.évet hozta ki vesztesnek, míg a nyertesként a 2008. évet. Megállapítható, hogy az infláció mértéke nem befolyásolta a helyezéseket. <br /> <br /> Az ösztönös megoldással nem született eredmény, melyből levonható lett volna következtetés, hiszen két eltérő lehetőség merült fel.<br /> A tananyag szerinti saját módszert hirdetem ki győztesnek. A modellek (Y0, STD) alkalmazásával ugyanaz az év jött ki nyertesnek (2008), valamint a vesztesnek ítélt év (2012) is megegyezik az eredmények alapján.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= <br /> <br /> *Az adatok kigyűjtését 2 óra alatt végeztem el, ismét két órát vett igénybe az elemzés elkészítése és ellenőrzése. Az értékelés elhúzódott egy órával a tervezetthez képest.<br /> * A tananyag szerinti megoldással a tervezett hasznosságból, 12 500-1000 (saját időkiesésem költsége 1 órára), azaz 11 500 Ft-ot sikerült ténylegesen realizálni. <br /> *A várt 2,5 óra helyett, 1,5 óra megtakarítással jutottam azonos eredményhez. <br /> *A programhasználat (ingyenes) és internet költség nem változott, mivel a feladat elkészítéséhez nem volt szükség több időre.<br /> <br /> Összefoglalva 5 óra alatt, 6 200 Ft kiesésével, saját magam el tudtam dönteni, az COCO elemzési modul használatával, hogy a 2008. év készletgazdálkodási stratégia követése kedvező a vállalat részére.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= <br /> <br /> Nem találkoztam konkurens összehasonlító elemzéssel a témában. <br /> <br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk3 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=K%C3%A9szletek&diff=77098 2014-01-19T13:44:12Z

<p>Rdk3: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló= <br /> <br /> Vizsgálatom rávilágít, a hotel korábbi hat év (2007-2012) készletezési sajátosságaiban milyen tendencia figyelhető meg. Célom előrevetíteni, mire számíthat a szállodát üzemeltető vállalat a jövőben. <br /> <br /> Arra kerestem a választ, hogy követhető-e a vállalat múltbéli készletezési stratégiája? Képesek vagyunk-e meghatározni valamilyen modell segítségével a kiválasztott készletezési mutatók (készletek értéke, anyagkészlet aránya, árukészlet aránya, készletek forgási sebessége napokban, eladott áruk beszerzési értéke) árbevételre gyakorolt hatását? <br /> <br /> Mindkét kérdésre a válasz, igen. <br /> <br /> A korábbi időszakok árbevételei, a készletezési mutatók alapján, azonos pontossággal becsülhetőek – tehát a szimuláció is elvégezhető. A hitelesítő ellenőrzés azonban differenciát állapított meg, így a távoli múltban pozitívabb, míg a közelmúltban, negatívabb tendencia figyelhető meg. A vizsgálatba, bevonásra került az infláció mértéke, mely nem befolyásolta érdemben a távoli és a közelmúltra felvázolt trendet, így ez a robosztusság a készletgazdálkodási stratégia folytatását erősíti meg. <br /> <br /> A szimulációra visszatéve, egy véletlenszerűen választott bázis és terv szcenárió hitelesen összehasonlítható.<br /> <br /> =Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek2.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ==Személyes kötődés== <br /> Érdeklődésemet szakdolgozatom témája indokolja. Múltban szerzett szakmai tapasztalatom és jelen tanulmányaim hasznosítása vezérelt a feladat megoldására.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A készletezés, a vállalat értékteremtő folyamatának része, a kereslet-kínálat áthidalását szolgálja, a Vendégek igényeinek megfelelően. A széles választék és a magas minőség optimális szintje biztosítja, hogy a szervezet megfelelő árbevételre tegyen szert. Vásárolható nagyobb mennyiség kedvezőbb áron, de amennyiben a kereslet túlságosan ingadozó, a felhalmozott készletek minőségének csökkenése léphet fel, ráadásul jelentősen lassul a befektetett tőke megtérülési ideje. Alacsonyabb készletszint esetén, érdemes kalkulálni a kiesett árbevétel összegével, főként, ha ez a vevő elvesztéséhez vezet, ennek elkerüléséhez számos esetben, a jelenlegi piaci értéknél magasabb áron is ajánlatos beszerezni a szükséges készleteket. Nyilvánvaló milyen fontosak a készletezéssel kapcsolatos döntések a vállalati működésben.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> <br /> Az elemzést, a cég adatainak kigyűjtésével kezdtem. Az e-beszamolo.kim.gov.hu által szolgáltatott, a vállalat beszámolóiból nyert értékeket saját számítással egészítettem ki( „Alapadatokˮ munkalap), melyből kimutatást készítettem ( „Pivotˮ munkalap). <br /> <br /> A „Coco solverˮ munkalapon található objektumok tulajdonságaihoz egy tetszőleges irányultság lett rendelve (A12:F12), mely kifejezi, az adott mutatószám, nagyobb vagy kisebb legyen, hogy az árbevétel növekedjen. A tervezett készletezési mutatók értéke (A9:F9) ösztönös megállapítással született, melyhez a becsült árbevételt kerestem. A tulajdonságok rangsorának (A13:G20) évenkénti összesítése, kiadja a hibaponthoz tartozó értékeket (H13:I20). A számítás korlátozó feltételét a segédtábla (J13:O19) határozta meg. <br /> <br /> A lehetőségelemzés elvégzését követően, a vizsgált évek tényleges és becsült árbevételének teljes mértékű egyezése, a COCO táblázat I36:I41 celláiban figyelhető meg, amely arra következtet, hogy nem fejlődő a vállalat készletezési stratégiája. A tervezett időszak árbevételére becsült összeg (G:11) legkevésbé a 2011. évitől tér el. <br /> <br /> Azonos módszerrel került kiszámításra a „Coco inverzˮ munkalap tartalma, ahol az attribútumok ellentétes irányultságot kaptak, ami a vizsgálat ellenőrzését szolgálja. Az így kapott megoldás, nem mutatott ki azonosságot egyik esetben sem. Az egyes évekhez viszonyítva, beleértve a tervezettet, pozitív és negatív változás figyelhető meg (I34:I42), ez alapján nem jelenthető ki, hogy a stratégia tendenciája csökkent, továbbá az sem biztos milyen árbevételre számíthat a vállalat. <br /> <br /> Következésképp, mivel két különböző lehetőség merült fel, a kérdés megválaszolásához további elemzési lépések szükségesek. A best practice módszerrel nem jutottam eredményre, ezért az YO modellt részesítem előnyben.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= <br /> <br /> Az objektumok létrejöttét, a szálloda működésének kezdete, valamint a lezárt működési évek határozták meg. Az attribútumok kiválasztásánál, a cég beszámolóiból, azokat a készletezéssel kapcsolatos mutatókat ragadtam ki, melyeket könnyen értelmezhetnek az érdekeltek. A készletek fordulatszáma helyett, jobbnak láttam feltüntetni a forgási sebesség idejét, amely megmutatja hány nap alatt fordult meg a készlet. <br /> Az adatok beazonosítása során korrigálni kellett az árukészlet arányát a 2012-es évben. <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)== <br /> <br /> <br /> ==Y0 modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012. <br /> *Terv<br /> <br /> ==STD modell==<br /> *2007. <br /> *2008. <br /> *2009. <br /> *2010. <br /> *2011. <br /> *2012.<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== <br /> <br /> == Y0 modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *X(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A7): Y0: 1000 (pontszám)<br /> <br /> ==STD modell==<br /> * X(A1): Készletek értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A2): Anyagkészlet aránya %-ban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A3): Árukészlet aránya %-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A4): Készletek forgási sebessége napokban, minél kisebb, annál magasabb az Y értéke. <br /> * X(A5): Eladott áruk beszerzési értéke EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> *Y(A6): Értékesítés nettó árbevétele EFt-ban, minél nagyobb, annál magasabb az Y értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok= <br /> A feladat célcsoportja, azok a személyek, szervezetek, akik érintettek a készletezési megoldások keresésében. Különösen az adott cég, illetve a szálloda szektor résztvevői számára tár fel hasznos információkat.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös megoldás, szakértő bevonásával:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: saját munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, értékelése: munkaidő 2 óra, szakértői munkadíj 3000 Ft/óra, saját munkadíj 1000Ft/óra , ár 8000 Ft. <br /> <br /> '''*Összesen: 11 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 15 000 Ft''' a várható értékesítés összege, ami a ráfordított költségekből (11 200 Ft), valamint saját haszonból (3 800 Ft) tevődik össze.<br /> <br /> <br /> '''Saját megoldás, tananyag szerint:''' <br /> <br /> *Adatvagyon megszerzése: munkaidő 2 óra, munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> *Programhasználat, internethasználat költsége: 4 órás időtartalomra, 1200 Ft. <br /> *Elemzés elkészítése, ellenőrzése, értékelése: munkaidő 2 óra, saját munkadíj 1000 Ft/óra, ár 2000 Ft. <br /> '''*Összesen: 5 200 Ft.''' <br /> <br /> '''*Piaci érték: 25 000 Ft,''' ennyit ér a vezetőnek a több rétegű elemzés. Ez az összeg fedezi a ráfordított költségeket (5 200 Ft), valamint 19 800 Ft hasznot biztosít.<br /> <br /> <br /> *A két módszer költségkülönbsége: (11 200 Ft – 5 200 Ft), azaz 6 000 Ft költségmegtakarítást jelent a tananyag szerinti módszer.<br /> *A két megoldás piaci értékkülönbsége: (25 000 Ft - 15 000 Ft), azaz 10 000 Ft többletértéket eredményez a tananyag szerinti saját módszer. <br /> '''*Teljes különbözet:''' (6 000 Ft + 10 000 Ft),''' azaz 16 000 Ft hasznosság reményében kezdek neki a COCO modul használatával az elemzésnek.<br /> '''<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= <br /> <br /> '''*Mnb. hu munkalap:''' <br /> Az évenkénti infláció kalkulálásához letöltött információkat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Alapadatok munkalap:''' <br /> A munkalap létrehozását követően, internet igénybevételével adatokat gyűjtöttem a vállalat 2007-2012 évi beszámolóiból, amit saját számítással bővítettem ki, készletekkel kapcsolatos témakörben. Az itt rögzítésre került információk az A1:H37 cellában tekinthetőek meg. <br /> <br /> '''*Pivot munkalap:''' <br /> Az „Alapadatok munkalapˮ tartalmát felhasználva, elkészítettem két kimutatást, ezt tartalmazza a „Pivot munkalapˮ, ahol a könnyű elrendezést autószűrő támogatja. Az A1:G9 cellákat magába foglaló Pivot tábla, összeg nézetben, míg az alatta lévő Pivot tábla, A12:H21 tartományban, darab nézetben szerepel. <br /> <br /> '''*Coco solver munkalap:''' <br /> Előző vizsgálatomat tartalmazza. <br /> <br /> '''*Coco inverz munkalap:''' <br /> <br /> A coco solver számítás ellenőrzése. <br /> <br /> '''*Y0 munkalap:''' <br /> Az összeg nézetű Pivot tábla itt is elérhető (A1:G8), melyet a tervezett készletezési értékekkel kitöltöttem (A9:F9). Az adatok felülvizsgálata során pontosítani kellett az árukészlet arányának nagyságán, majd irányultságot rendeltem az egyes tulajdonságokhoz (A12:G12). Az irány: 0-nál minél nagyobb, míg 1-nél minél kisebb a készletezési sajátosságok értéke, annál jobb lesz a vállalat árbevétele.<br /> Létrehoztam egy „Rangsorˮ táblázatot, ahol sorszám függvény alkalmazásával alakult ki az adott tulajdonságok értékeinek rangsorpozíciója (A13:G21), valamint az Y0 tényleges értéke (H13:H21) Ezt követően készült a „Lépcsőkˮ táblázat (A23:F30), valamint egy „Segédtáblaˮ, ami a korlátozó feltételeket adja az előrejelzéshez(J13:O19). <br /> <br /> A „COCOˮ táblázatban (A34:L41) az attribútumok értékét (B36:F41), valamint az (A11:G11) tartományt az fkeres függvény határozta meg az előző paraméterek ismeretében. A „COCO táblázatˮ ezen túlmenően, magába foglalja, a vizsgálat eltérését, a megadott feltételekre generált ítéletet, továbbá az elemzés ellenőrzését, ahol nem fedezhető fel különbség a tényleges és a tervezett érték tekintetében. Ez a módszer kivetíti, a fontosságot (A45:F45) átlag alapján és érzékenységet vizsgál szórás alapján (A48:F48). Az elemzés megoldását, a solver futtatása után kaptam meg, mely alapján a várható bevétel 135 986 EFt lesz (G11). A tervezett mutatók nagyságrendjéről a sorszám (A10:G5) tájékoztat. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum munkalap:''' <br /> Az „Y0ˮ munkalap A13:H21 tartomány átmásolásával feltöltöttem az adatokat a coco y0 modell futtatásához, majd a kapott megoldást színnel jelöltem (H35:H41) a könnyű átláthatóság érdekében. <br /> <br /> '''*Y0 modell 7 objektum inverz munkalap:'''<br /> A „Y0 modell 7 objektumˮ munkalap inverz számítása, azonos módszerrel, ellenkező irányú rangsorral (J8:P14) jött létre, alátámasztva az előző eredményeket (J35:J41). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum infláció nélkül:''' <br /> A munkalap elnevezése tükrözi, hogy itt inflációmentes értékre történt a becslés, valamint nem lett bevonva a terv. Az Y0 munkalap rangsorából (A13:H20) a 7 objektumos eljárás szerint készült el a becslés eredménye (H31:H37), ami két évet hozott ki eltérőnek (J33,J37). <br /> <br /> '''*Y0 modell 6 objektum inflációs:''' <br /> Az objektum-attribútum mátrix átmásolásával (y0 munkalap, A1:G8), valamint a tervezett értékek átemelésével (Y0 munkalap, A11:G11) létrejött A1:G9 tartomány, melyet az„mnb.huˮ munkalap adatai alapján inflációval növeltem (A11:G17). Ez alapján új rangsort állítottam fel (L20:S26), összevetve a korábbi sorrenddel négy értéknél következett változás be (M23,M26,Q23,Q24). Az y0 modell előrejelzése (H60:H66) alapján, három helyen történt változás (j60:J66). Az eredeti értékek szemléltetésére diagramot készítettem. <br /> <br /> '''*Std modell inflációs:''' <br /> A már ismert inflációs rangsor (Y0 modell objektum inflációs munkalap, A21:F26) másolata, valamint a meglévő inflációs árbevételek (Y0 modell objektum inflációs munkalap, G11:G16 ) az A1:G7 tartományban jelenik meg, melyet coco std modell alkalmazásához használtam fel. Az így létrejött eredmény itt sem mutatott ki változást a tényleges és a becsült árbevételre. Majd ellenőrzésképp elvégeztem az inverz számítást, így a 2007-2012. időszak alatt két évnél hozott ki eltérést.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= <br /> <br /> Az első három vizsgálat, hibapontok alapján számítja az értékeket. A munkalapokon zöld szín jelöli a nyertest, piros a vesztest, sárga pedig a semlegest. A delta oszlopban található pozitív érték, negatív hatás jelent, ami fordítva is igaz. Minél magasabb az érték, annál rosszabb a teljesítés, minél alacsonyabb az érték, annál jobb a teljesítés.<br /> <br /> *„Y0 modell 7 objˮ alapján, a becsült értéktől, a tényleges érték eltérése 2007-ben 0,3 hibapont, 2008-ban -7.2, 2009-2011. 0,3 hibapont, 2012-ben 7,8 hibapont, míg a tervezett időszakban eltérése -1,7. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 obj infláció nélkülˮ munkalapon a 2007. év 0, azaz semleges, 2008. év -7,5 hibapont, 2009-2011. szintén 0, 2012. év 7,5 hibapontot szerzet. <br /> <br /> *„Y0 modell 6 objektum inflációsˮ eredménye 2007-ben 0,5 hibapont, 2008-ban -8,5 hibapont, 2099-2011. semleges, vagyis 0, 2012. év eredménye 8 hibapont lett. <br /> <br /> <br /> *A „std modell inflációsˮ munkalap mutatói EFt-ban lettek meghatározva. A becslés eredménye, minden évben 0 lett, tehát megegyezik a tényleges árbevétel a becsült értékkel. Inverz számítása alapján a 2007. év és 2009-2011. az eltérés 0, míg 2008-ban 56 755 EFt, 2012-ben ez az érték -56 755 EFt.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= <br /> <br /> '''Best practice módszer:''' <br /> A megoldás nem mutatott ki különbséget a tényleges árbevétel és a matematikai becslés között, míg el nem végeztem a hitelesítő vizsgálatot, mely alapján 2008.év túlteljesített, 2012. év alulteljesített. <br /> <br /> '''Saját módszer:''' <br /> *Az 2009 első vizsgálat szerint, a 2008.év túlteljesített, míg 2012. év alulteljesített a becsléshez képest. A többi időszakra is kimutat különbségeket, melyek nem nagymértékűek. Az inverz elemzés alátámasztotta az eredményt. <br /> <br /> *A következő elemzés szintén a 2008-as évet hozta ki nyertesnek, a vesztes pedig a 2012.év lett. Más eltérést nem mutatott ki, vagyis minden év semleges.<br /> <br /> * A harmadik megoldás is megerősítette az előzőeket, 2008-ban az árbevétel magasabb volt, 2012-ben viszont alacsonyabb a becsült értéknél. 2007-re mutatott ki minimális csökkenést, a további három évben nem volt eltérés.<br /> <br /> *Standard modell szerint nincs differencia az adott év két értéke között, ellenben inverz vizsgálata, a 2008. évre növekedést, 2012-re pedig csökkenést hozott ki, más eltérés nem jelent meg. <br /> <br /> <br /> A két alternatíva közül, a saját megoldást eredményét választom. Négy esetben a 2012.évet hozta ki vesztesnek, míg a nyertesként a 2008. évet. Megállapítható, hogy az infláció mértéke nem befolyásolta a helyezéseket. <br /> <br /> Az ösztönös megoldással nem született eredmény, melyből levonható lett volna következtetés, hiszen két eltérő lehetőség merült fel.<br /> A tananyag szerinti saját módszert hirdetem ki győztesnek. A modellek (Y0, STD) alkalmazásával ugyanaz az év jött ki nyertesnek (2008), valamint a vesztesnek ítélt év (2012) is megegyezik az eredmények alapján.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= <br /> <br /> *Az adatok kigyűjtését 2 óra alatt végeztem el, ismét két órát vett igénybe az elemzés elkészítése és ellenőrzése. Az értékelés elhúzódott egy órával a tervezetthez képest.<br /> * A tananyag szerinti megoldással a tervezett hasznosságból, 12 500-1000 (saját időkiesésem költsége 1 órára), azaz 11 500 Ft-ot sikerült ténylegesen realizálni. <br /> *A várt 2,5 óra helyett, 1,5 óra megtakarítással jutottam azonos eredményhez. <br /> *A programhasználat (ingyenes) és internet költség nem változott, mivel a feladat elkészítéséhez nem volt szükség több időre.<br /> <br /> Összefoglalva 5 óra alatt, 6 200 Ft kiesésével, saját magam el tudtam dönteni, az COCO elemzési modul használatával, hogy a 2008. év készletgazdálkodási stratégia követése kedvező a vállalat részére.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= <br /> <br /> Nem találkoztam konkurens összehasonlító elemzéssel a témában. <br /> <br /> Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> &lt;hr&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk3