https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk4 2026-05-26T10:26:00Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:DIGECO:KGFB&diff=80436 2019-10-25T12:19:42Z

<p>Rdk4: /* Tesztelő_1 */</p> <hr /> <div>=Általános megjegyzések=<br /> Melyik fejezetbe kerüljön a következő gondolat?<br /> #Ha a demo adatok egyeznek a valósággal, akkor az csak a véletlen műve<br /> #Minden fejezet esetén írjuk le, hogy mi nem cél/Mi nem fontos<br /> #A célcsoportok esetén megnevezés/indoklás szükséges minimum, ideális esetben a hasznosság becslése a Hasznosság alcímben<br /> Ez a blokk a szócikk 6.1-es alfejezetéhez tartozik<br /> #<br /> #<br /> #<br /> #Excel strukturálás<br /> ##A felhasználó számára szükséges input adatokat bekérő munkalap létrehozása<br /> ###Első forgalomba helyezés éve<br /> ###Gépjármű kategória<br /> ###B-M besorolás<br /> ###Lakhely<br /> ###Kor<br /> ###Használat jellege<br /> ##Tilos bekérni<br /> ###Rendszám<br /> ###Név<br /> ###Nem<br /> #Minden fogalom felhasználóbarát definiálása (pl: Üzembentartó/tulajdonos)<br /> =Tesztelő_1=<br /> ccc<br /> <br /> =Tesztelő_2=<br /> =Tesztelő_3=<br /> =Tesztelő_4=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_5=<br /> =Tesztelő_6=<br /> =Tesztelő_7=<br /> ...<br /> <br /> =Tesztelő_8=</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games5&diff=80143 2019-03-27T11:20:07Z

<p>Rdk4: </p> <hr /> <div>Q20. I am guessing that it is a racehorse?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 19. Does it have fur? Yes.<br /> 18. Is it furry? Sometimes.<br /> 17. Do you know any songs about it? Irrelevant.<br /> 16. Do you use it in public? Rarely.<br /> 15. Is it hard? Irrelevant.<br /> 14. Is it made in many different styles? Maybe.<br /> 13. Does it have a title? Irrelevant.<br /> 12. Is it used by the police? Yes.<br /> 11. Is it heavy? Yes.<br /> 10. Is it shiny? No.<br /> 9. Does it live in groups (gregarious)? Sometimes.<br /> 8. Does it live in the jungle? No.<br /> 7. Is it native to South America? Irrelevant.<br /> 6. Does it bark? No.<br /> 5. Can you find it in a house? Irrelevant.<br /> 4. Is it dangerous? No.<br /> 3. Is it gray? Sometimes.<br /> 2. Can you dress it up? Irrelevant.<br /> 1. It is classified as Animal.<br /> <br /> <br /> Q20. I am guessing that it is a brain?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 19. Is it alive? Irrelevant.<br /> 18. Is it colorless? No.<br /> 17. Does it come from trees? No.<br /> 16. Is it healthy? Irrelevant.<br /> 15. Can you read it? No.<br /> 14. Would you be lost without it? Yes.<br /> 13. Does it have a hole in it? No.<br /> 12. Is it made in many different styles? Irrelevant.<br /> 11. Does it have writing on it? No.<br /> 10. Is it black? No.<br /> 9. Do you clean it regularly? No.<br /> 8. Do you hold it when you use it? No.<br /> 7. Is it heavy? No.<br /> 6. Does it tell time? No.<br /> 5. Do you use it at work? Yes.<br /> 4. Is it shiny? No.<br /> 3. Do you open and close it? No.<br /> 2. Can it cheer you up? No.<br /> 1. It is classified as Concept.</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games5&diff=80139 2019-03-27T11:11:12Z

<p>Rdk4: Új oldal, tartalma: „Q20. I am guessing that it is a racehorse? Right, Wrong, Close 19. Does it have fur? Yes. 18. Is it furry? Sometimes. 17. Do you know any songs about it? Irre…”</p> <hr /> <div>Q20. I am guessing that it is a racehorse?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 19. Does it have fur? Yes.<br /> 18. Is it furry? Sometimes.<br /> 17. Do you know any songs about it? Irrelevant.<br /> 16. Do you use it in public? Rarely.<br /> 15. Is it hard? Irrelevant.<br /> 14. Is it made in many different styles? Maybe.<br /> 13. Does it have a title? Irrelevant.<br /> 12. Is it used by the police? Yes.<br /> 11. Is it heavy? Yes.<br /> 10. Is it shiny? No.<br /> 9. Does it live in groups (gregarious)? Sometimes.<br /> 8. Does it live in the jungle? No.<br /> 7. Is it native to South America? Irrelevant.<br /> 6. Does it bark? No.<br /> 5. Can you find it in a house? Irrelevant.<br /> 4. Is it dangerous? No.<br /> 3. Is it gray? Sometimes.<br /> 2. Can you dress it up? Irrelevant.<br /> 1. It is classified as Animal.</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games&diff=80132 2019-03-27T10:35:59Z

<p>Rdk4: /* raw7 */</p> <hr /> <div>=raw1=<br /> <br /> =raw2=<br /> <br /> =raw3=<br /> <br /> =raw4=<br /> <br /> =raw5=<br /> <br /> =raw6=<br /> <br /> =raw7=<br /> <br /> =raw8=</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77457 2014-04-15T17:12:49Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb. A két becslésnél 21-15-10-6 attribútumokat és 7-ről 5-re szűkített objektumokat felhasználó hasonlóságelemzések esetében minden másként volt egyforma sokféleképpen. Ezeknek az becsléseknek az esetében két év egymás antagonistájává vált, tehát a bemenetek és a kimenetek irracionalitást mutatnak két objektum esetében. <br /> Ettől eltérően azonban a saját becslés nem foglalkozott azzal, hogy melyek az értékes adatok, hanem mindent egyszerre és egyenrangúan használt fel. A saját becslés a rangsorok átlagát vette, amely rangsorból a kicsi a nagy hatású, a hasonlóság elemzés pedig a normához viszonyított minden esetben és a norma felettiségek kívánja jónak elismerni.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77456 2014-04-15T05:33:27Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%A9p1.jpg&diff=77455 2014-04-15T05:33:09Z

<p>Rdk4: feltöltötte a(z) „Fájl:Kép1.jpg” fájl új változatát</p> <hr /> <div>Olvasási szokások hitelesítő vizsgálatának végső eredménye.</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77454 2014-04-15T05:32:24Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77453 2014-04-15T05:31:46Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.ogg]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77452 2014-04-15T05:31:21Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Fájl:Kép1.jpg]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77451 2014-04-15T05:30:41Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%A9p1.jpg&diff=77450 2014-04-15T05:29:37Z

<p>Rdk4: feltöltötte a(z) „Fájl:Kép1.jpg” fájl új változatát</p> <hr /> <div>Olvasási szokások hitelesítő vizsgálatának végső eredménye.</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77449 2014-04-14T13:33:08Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77448 2014-04-14T13:32:40Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> Az eredményeket kutató táblázatban három színt alkalmaztam annak jelölésére, hogy melyik év a legjobb, melyek a legrosszabbnak tekinthetőek és ehhez képest milyen a többi év. <br /> <br /> Sárga: azokat az éveket jelöli, amelyek a középértéket jelentik, tehát az ezektől eltérő értékeket képviselő évek jók vagy rosszak. A sárgával jelölt évek azok, amelyek hasonlóak egymáshoz. <br /> <br /> Piros: az egyes becslések által kapott legrosszabb éveket jelöli<br /> <br /> Zöld: az egyes becslések által kapott legjobb évet jelöli <br /> <br /> <br /> A különböző becslések esetében az egyes évekre vonatkozóan eltérő színkódokat látunk, amely a különböző objektumokkal és attribútumokkal (hol a teljes adatvagyont felhasználva, hol annak csak pár elemét) történő hasonlóságelemzések eredményeinek következményei, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján történő saját becslés eredménye. <br /> <br /> Az, hogy a becslések ennyire eltérnek, arra enged következtetni, hogy bár az évek közelítenek egymáshoz, ezen számítások szerint teljesen egyformák (1000-es érték) mégsem lehetnek, mert a trend alakulása eléggé hullámzó. 990 a legrosszabb és 1010 a legjobb.<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77438 2014-04-14T09:45:37Z

<p>Rdk4: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ez ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év. Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77437 2014-04-14T09:44:20Z

<p>Rdk4: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához. Az évek több tekintetben is hasonlóságot mutatnak, a két legfontosabb hasonlósági pont: az évről évre bővülő állomány évről évre több olvasót vonz a könyvtárba, ugyanis így mindenki megtalálja a neki való könyvet. Másrészt, bár igaz, hogy olvasó ízlések változnak, de egy valami állandó: az olvasók kapni szeretnének valamit a könyvtől. <br /> <br /> Azért is az első elemzés a legtökéletesebb, mert ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.Ezek alapján a legjobb év a 2007-es év volt, a legrosszabb évek pedig a 2012-e és a 2011-es.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77436 2014-04-14T09:31:10Z

<p>Rdk4: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2012-es év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77424 2014-04-13T16:00:49Z

<p>Rdk4: /* Vezetői összefoglaló */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> 1. Bár az olvasási szokások átalakulóban vannak,a tényleges radikális mennyiségi csökkenés ténye jelen helyzetben nem reális. <br /> <br /> 2. Évről-évre a könyvtári állomány gyarapodásával a könyvtár használóinak száma is növekszik. <br /> <br /> 3. A könyvtár használók száma nem, hogy csökken, hanem évről-évre gyarapodik.<br /> <br /> 4. Lehet minden év másként egyforma. Mert bár, az olvasók száma ingadozik, változik, azonban a könyvtár szerepe állandó: valami olyasmit nyújtani az embereknek, amire szükségük van: a könyvre és annak égbeemelő történetére.<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77423 2014-04-13T15:53:56Z

<p>Rdk4: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77422 2014-04-13T15:53:41Z

<p>Rdk4: /* Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> Lépcsők száma az egyes attribútumok esetében: <br /> -a 21 attribútumból 11 esetében 7 aktív lépcső van<br /> <br /> -az utolsó elemzésben (Munka8) szerepelő attribútumok esetében már csupán 5 aktív lépcső van<br /> <br /> <br /> Az aktív lépcsők sorozata minden attribútumot figyelembe véve: 7<br /> <br /> Következmények száma: 4<br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77421 2014-04-13T15:25:35Z

<p>Rdk4: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> Az eredeti megoldás csődöt mondása esetében azért nem vettem számba a könyvtárosokkal készített interjúkat, ugyanis ezek inkább szubjektívek, mint tényszerűek, tehát leginkább akkor alkalmazandóak, amennyiben a társadalomkutatások és a tanulmányok csődöt mondanak.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77420 2014-04-13T15:22:05Z

<p>Rdk4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> <br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77419 2014-04-13T15:21:11Z

<p>Rdk4: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> Mivel a legideálisabb megoldás az első (a már említett okok miatt), ezért a ténylegesen realizált hasznosság nem 60.000 Ft, hanem ennek a harmada, 20.000 Ft, ugyanis a munka kevesebb idő alatt elvégezhető. <br /> Amennyiben ez a megoldás zátonyra fut, akkor a tanulmányok, egyéb társadalomkutatások általi hitelesítés becsült értéke 30.000 Ft. Tehát ezzel a kockázattal számolnunk kell.<br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77418 2014-04-13T15:15:47Z

<p>Rdk4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap <br /> <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77404 2014-04-12T14:48:58Z

<p>Rdk4: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:''' a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:''' az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77403 2014-04-12T14:48:23Z

<p>Rdk4: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> '''Elemzés 1:''' az első elemzés már nagyobb hitelt adott az állításaimnak, mint a kérdőíves felmérés. Alátámasztotta, bizonyította azt. Az első elemzés az általam kigyűjtött adatok közül 21 attribútummal készítette el Tanár úr az elemzést, 7 objektum függvényében. Az így kapott eredmények már hiteles képet alkotnak az általam vizsgáltakról és némileg választ adnak arra kérdésre, hogy melyik év a legjobb. <br /> <br /> '''Elemzés 2:''' a második elemzésben arra törekedtünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az éveket. Tehát hasonlóságot kívántunk kimutatni közöttük. A második elemzésben továbbra is a 7 objektummal dolgoztunk, de már csupán 15 attribútum képezte az összehasonlítás alapját. Amely szempontok már közelebb hoztak bennünket a feltételezéshez, hogy ha nagyobb a könyvtári állomány, akkor több a könyvtárat használók száma. <br /> <br /> '''Elemzés 3:''' a harmadik elemzésben ismét hét objektummal dolgoztunk, azonban az attribútumok sorát tovább szűkítettük 10-re. Ezek olyan szempontok amelyek már azt engedik sejtetni, hogy az állítás igaz, mi szerint ahogy évről-évre növekszik a könyvtári állomány, úgy az olvasók száma is gyarapodik. <br /> <br /> '''Elemzés 4:'''a negyedik elemzésben az előbbi 10 attribútummal dolgoztunk, azonban az objektumok számát lecsökkentettük 5-re, tehát az elemzésben figyelembe vett évek a következők voltak: 2012, 2011, 2010, 2009 és 2006. Ezeknek az éveknek az esetében beszélhetünk leginkább a közöttük lévő hasonlóságról és még közelebb kerültünk a tételünk igazolásához. <br /> <br /> '''Elemzés 5:'''az ötödik és egyben utolsó elemzés során csupán az előbbi öt objektummal dolgoztunk és csupán hat attribútum szerepelt az elemzésben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy az évek ténylegesen hasonlóak egymáshoz és a könyvtári állomány növekedése egyenes arányosságot mutat a könyvtár használóinak számával. Tehát ezen eredmény alapján mondhatjuk azt, hogy lehet minden év egyforma (máshogy egyforma). <br /> <br /> Végső döntésként az első elemzési módszert tartom a legmegfelelőbbnek, ugyanis bár minden egyes elemzéssel közelebb kerültünk a valósághoz, illetve az évek hasonlóságának kimutatásához, mégis az első elemzés ad egy teljesebb képet arról, hogy melyik év volt a legjobb és melyik a legrosszabb, illetve ehhez képest milyen volt a többi év.<br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77402 2014-04-12T13:38:32Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77401 2014-04-12T13:38:14Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Fájl:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77400 2014-04-12T13:37:18Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Média:Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77399 2014-04-12T13:34:28Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77398 2014-04-12T13:31:58Z

<p>Rdk4: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> [[Fájl: Kép1.jpg]]<br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%A9p1.jpg&diff=77397 2014-04-12T13:31:47Z

<p>Rdk4: Olvasási szokások hitelesítő vizsgálatának végső eredménye.</p> <hr /> <div>Olvasási szokások hitelesítő vizsgálatának végső eredménye.</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77392 2014-04-12T12:55:51Z

<p>Rdk4: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> A továbbá az által összegyűjtött adatvagyon 21 attribútumot tartalmazott, amely a végző hasonlóságelemzésnél már csupán 6 attribútum alapján került összehasonlításra 5 objektum. Az öt objektum azokat az éveket jelölti, amelyekről hiteles adataim voltak és megfelelnek annak e szempontnak, hogy nem nagy közöttük az eltérés.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77390 2014-04-12T12:50:43Z

<p>Rdk4: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával (Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77389 2014-04-12T12:50:19Z

<p>Rdk4: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> <br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> <br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> <br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> <br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával(Munka3)<br /> <br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> <br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> <br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> <br /> 9. Újbóli hasonlóságelemzés csupán 10 attribútum alapján<br /> <br /> 10. Az egyformaságra való törekvés következményeképpen az objektumok közül csupán a nem nagy eltérést maradt éveket vesszük figyelme (2012, 2011, 2010, 2009, 2006)<br /> <br /> 11. Az előbb említett objektumok és a meglévő 10 attribútum alapján hasonlóságelemzés (Munka9)<br /> <br /> 12. Az előbbi elemzés alapján az objektumok végleges rangsorának felállítása<br /> <br /> 13. Az elemzések alapján történő becslés és a saját becslés elkészítése (Munka12)<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77388 2014-04-12T12:43:27Z

<p>Rdk4: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2012-es a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával(Munka3)<br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> 9.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77387 2014-04-12T12:42:42Z

<p>Rdk4: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> 1. A célok meghatározása, a célokhoz vezető út kijelölése<br /> 2. Adatvagyon összegyűjtése interneten keresztül (publikus adatok), könyvtári lekérdezés által (kikért adatok)<br /> 3. A kapott adatok táblázatba rendezése (Munka1)<br /> 4. Objektumok, attribútumok meghatározása, az adatok e szerint történő rendezése (Munka2)<br /> 5. Hasonlóságelemzés (COCO elemzés)a 2005-ös év elhagyásával(Munka3)<br /> 6. Az objektumok rangsorának felállítása a rendelkezésre álló adatok alapján (Munka4)<br /> 7. Újbóli hasonlóság elemzés a relevánsabb attribútumok alapján, 15 attribútum alapján (Munka5)<br /> 8. Az objektumok az előbbi elemzés alapján történő rangsorának felállítása (Munka6)<br /> 9.<br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77383 2014-04-12T12:25:32Z

<p>Rdk4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: '''20 000 Ft'''<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> <br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> <br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> Önellenőrzés:<br /> -ellenőrző számítások elvégzése 0 Ft (a szolgáltatás tartalmazza) <br /> -hitelesítő adatok ellenőrzése könyvtárosokkal készített interjúk által 1 óra: '''10 000 Ft'''<br /> <br /> Ha az eredi megoldás zátonyra fut: <br /> -amennyiben az interjúk elbizonytalanítanak, meglévő források, tanulmányok, társadalmi egyéb kutatások általi hitelesítés: '''30 000 Ft'''<br /> <br /> Tehát a kutatásért várható össze a becslések szerint: 60 000 Ft, ennek fényében kezdjük meg a megoldások kidolgozását.<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77382 2014-04-12T12:16:04Z

<p>Rdk4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: 20 000 Ft<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77381 2014-04-12T12:15:24Z

<p>Rdk4: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> '''A hitelesítő adatok költségvonzatai'''<br /> <br /> -az adatvagyon megszerzése (internetre feltöltött adatokból, illetve könyvtárból lekérhető adatokból) <br /> <br /> -a számításhoz szükséges keretrendszer (Microsoft office Exel)<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hitelesítő adatokkal kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1 nap<br /> Az adott állapot árban kifejezve: 30 000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Hasonlóságelemzés költségvonzatai''' <br /> <br /> -adatvagyon megszerzése<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer<br /> <br /> -munkaidő<br /> <br /> A hasonlóságelemzéssel kapcsolatos folyamatok, az adatvagyon megszerzése, az elvégzett számítások és a munkaidő függvényében a teljesítés becsült ideje: 1,5 nap. <br /> Az adott állapot árban kifejezve: 50 000 Ft<br /> <br /> <br /> Költségkülönbség: 20 000 Ft<br /> -adatvagyon megszerzése: azonos költség<br /> <br /> -számításhoz szükséges keretrendszer 0 ft (ingyenes programok)<br /> <br /> -munkaidő:<br /> -hitelesítő adatok: 1 nap<br /> -hasonlóságelemzés: 1,5 nap<br /> <br /> <br /> '''Hasznosság különbözet becslése'''<br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77379 2014-04-12T09:55:46Z

<p>Rdk4: </p> <hr /> <div>== Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77378 2014-04-12T09:55:07Z

<p>Rdk4: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div><br /> == Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> -Olvasáskutatási intézetek<br /> <br /> -Olvasásszociológusok és intézmények<br /> <br /> -Könyvtárak<br /> <br /> Olvasáskutatási intézmények, olvasásszociológusok: kutatásom leginkább azért releváns a számukra, mert szakterületükhöz kapcsolódik. Tehát olyan kutatást végeztem, amelyhez hasonlóakat vélhetőleg ők is elvégeznek. Azonban az én kutatásom összetettebb. A tanulmányokban látott felmérések leginkább kérőíves felmérések vagy könyvtári nyers adatok. Azonban az én kutatásom a kettő együttesére épül, így feltehetőleg releváns a számukra.<br /> <br /> <br /> Könyvtárak: ebben az esetben leginkább a kutatásom helyszínére gondolok, a Gödöllő Városi könyvtárra. Az említett könyvtár adataival dolgoztam, és a kapott eredmények leginkább a számukra lehetnek hasznosak, ugyanis irányként szolgálhatnak, hogy a jelenlegi helyzetet tekintve milyen változások eszközölése szükségeltetik, illetve milyen programokat érdemes szervezni, a gyenge eredményeket kapott könyvtári területek fejlesztése, népszerűsítése érdekében. <br /> <br /> Azonban az eredmények más könyvtárak számára a példaértékű lehet, így ők is képezhetik a feladatom célcsoportját.<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77377 2014-04-12T09:44:17Z

<p>Rdk4: </p> <hr /> <div><br /> == Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77376 2014-04-12T09:43:33Z

<p>Rdk4: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77375 2014-04-12T09:25:53Z

<p>Rdk4: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> Az által elvégzett kérdőíves felméréstől jobb megoldásnak, a valós könyvtári adatok gyűjtésének és összehasonlításának nagyobb hitelességgel kell szolgálnia az általam feltételezettek kapcsán. A kutatásom irány irányú fejlődése alapján gyűjtöttem ki adatokat az olvasási szokásokra vonatkozóan, ahogy az az XLS 1. munkalapján is látható.<br /> A várható eredményeket illetően azt feltételezem, hogy a 2013-as év a legjobb év, ugyanis az évről évre bővülő könyvállománynak köszönhetően, ebben az évben lesz legnagyobb a könyvtári állomány. A nagyobb könyvtári állomány pedig több olvasót fog vonzani. <br /> Azonban az a lehetőség is fennáll, hogy mivel folyamatosan csökken a könyvet olvasók száma, ezért a 2006-os év lesz a legjobb és a 2013-as a legrosszabb, mert hiába bővül a könyvtár állománya, a könyvolvasók száma nem emelkedik egyenes arányosságban az állomány bővülésével.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77374 2014-04-12T09:18:33Z

<p>Rdk4: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> A szakdolgozatomban a megfogalmazott hipotézisek bizonyításának, cáfolásának érdekében 34 kérdésből álló kérdőíves felmérést végeztem egy 154 fős mintán, illetve mély interjút készítettem egy olvasáskutatóval. A korábban megvizsgált tanulmányok, illetve a saját kutatásom által kapott adatok hitelességének alapja, hogy a megkérdezettek valóban őszinték voltak-e, tehát azt válaszolták, ami tényleges igaz rájuk és az olvasási szokásaikra. Az adatok nem 100%-ig biztos hitelessége okozta az elégedetlenségemet, illetve vezetett a könyvtári kutatásomhoz. Az általam választott megoldás, hogy valós könyvtári adatokkal hitelesítem a megkérdezettjeim által nyilatkozottakat és az így kapott adatokat. Valószínűleg minden esetben ez a megoldás tűnik a legésszerűbbnek a problémára és az adatgyűjtést mindent esetben a most is alkalmazott módszer szerint gyűjtöttem volna ki: évre lebontva gyűjtöttem volna adatokat és ezek összehasonlítása alapján végeztem volna el a vizsgálatot.<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77373 2014-04-12T08:56:28Z

<p>Rdk4: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. <br /> Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. <br /> A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77372 2014-04-12T08:44:57Z

<p>Rdk4: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). <br /> Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, am<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77371 2014-04-12T08:35:36Z

<p>Rdk4: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> <br /> - 2011. év<br /> <br /> - 2010. év<br /> <br /> - 2009. év<br /> <br /> - 2008. év<br /> <br /> - 2007. év<br /> <br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Olvasasiszokasok&diff=77370 2014-04-12T08:35:23Z

<p>Rdk4: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>== Forrás ==<br /> <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx<br /> <br /> <br /> == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által<br /> <br /> == A feladat előtörténete ==<br /> Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.<br /> <br /> == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==<br /> <br /> == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> - 2012. év<br /> - 2011. év<br /> - 2010. év<br /> - 2009. év<br /> - 2008. év<br /> - 2007. év<br /> - 2006. év<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> -Nyitvatartási órák száma egy héten (db)<br /> <br /> -Nyitvatartási napok száma egy évben (db)<br /> <br /> -A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)<br /> <br /> -Regisztrált használó (fő)<br /> <br /> -Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)<br /> <br /> -Aktív használó (fő)<br /> <br /> -Személyes (helybeni használó)(fő)<br /> <br /> -Személyes használatból internethasználat (fő)<br /> <br /> -Távhasználat összesen (fő)<br /> <br /> -Kölcsönzött dokumentum (db)<br /> <br /> -Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)<br /> <br /> -Dokumentumok száma (kapott)(db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -Leltárba vett állomány (db)<br /> <br /> -Évi állomány (db)<br /> <br /> -14 éven aluliak (fő)<br /> <br /> -14-65 év közöttiek (fő)<br /> <br /> -65 év felettiek (fő)<br /> <br /> -Összesen (fő)<br /> <br /> -Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)<br /> <br /> Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.<br /> <br /> == A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> <br /> <br /> == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> <br /> == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk4