https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk5 2026-04-04T04:29:06Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games&diff=80133 2019-03-27T10:37:23Z

<p>Rdk5: /* raw8 */</p> <hr /> <div>=raw1=<br /> <br /> =raw2=<br /> <br /> =raw3=<br /> <br /> =raw4=<br /> <br /> =raw5=<br /> <br /> =raw6=<br /> <br /> =raw7=<br /> <br /> =raw8=<br /> <br /> =raw9=</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67291 2013-07-09T13:38:54Z

<p>Rdk5: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Dolgozatomban arra a kérdésre keresem választ, milyen marketingakciót érdemes 20. születésnapja alkalmából egy sportszereket forgalmazó cégnek megvalósítania. A hét döntési alternatíva tervezett és számított profitjai közötti különbségek érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a sportszerekkel foglalkozóknak, kiváltképpen a döntési szempontok függvényében áttekintve.<br /> <br /> Az itt feltüntetett módszer más piacokon tevékenykedő cégek számára is használható, ugyanazon szempontok alapján kell elvégezni rá az elemzést, ezáltal hasznos lehet bármely a marketing iránt érdeklődő ember számára.<br /> <br /> Elemzésemben igyekszem rávilágítani, hogy mely konstrukciók a legelőnyösebbek - számításokkal alátámasztva -, mindemellett kiemelem, milyen egyéb szubjektív, döntési szempontok játszhatnak közre egy vállalatnál ilyen esetekben.<br /> <br /> Remélem mindezek hasznos információkat szolgáltatnak a fentebb említett célközönség számára!<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy fiktív, sportszereket forgalmazó cég választása különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> A &quot;COCO (2inverz)&quot; munkalapon ellenőriztem a kapott eredményeim, mely tanulságra szerint két eredmény nem mondható hitelesnek. Eszerint a közös születésnap nem biztos, hogy ilyen magas megtérülést hoz, míg a reklámhadjárat jelenthet jobb megtérülést is.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eredmény alátámasztja, miért is olyan kedvelt napjainkban az eseménymarketing. Előnyös költség-bevétel aránya mellett a vállalat hírnevének is jót tesz, ha a vállalati arculatnak része a valódi törődés a fogyasztóikkal, azaz a különféle sportokat kedvelők közösségével. A konferenciák és vásárok mind szakmai precizitást sugallnak, s egy kedvező hírnév hosszú távon az egyik legjobb befektetés.<br /> <br /> A táblázat ezen kívül egy olyan vásárlói összetételre utal, ahol a cég bevételeinek legnagyobb részét a profi sportolók hozzák, akik komolyabb felszereléseket vesznek, és gyakrabban járnak sportolni, a konferenciák, és részben a vásárok is őket szokták vonzani.<br /> <br /> A többi alternatíva sem véglegesen elvetendő azonban, csupán változtatni érdemes a koncepción, például olcsóbb helyszínt, vagy támogatókat, partnereket szerezni a családos hétvégére, s ugyanez igaz lehet a nyereményjátékra is.<br /> <br /> Lehetnek persze egyéb szempontok is, melyek miatt a vállalat nem az e táblázat szerinti legkedvezőbb lehetőséget választja. A családos hétvége például kitűnő helyen végzett a három rangsorban, kedveltség és hírnév szerint első lett, míg a márkanév erősítésében a harmadik. Ezek miatt vélheti úgy az adott cég vezetése, hogy a bár rövid távon nem, de közép- és hosszútávon ez jobb befektetést jelent.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint azt korábban is említettem a kapott eredmények nem csupán a sportszereket forgalmazó vállalatoknak lehetnek hasznosak, hanem bármely marketingakciót tervező cégnek. Az általam kapott eredmények ismeretében talán több cég döntene úgy, hogy egyéb alternatívákat is megvizsgál, hogy megtalálja a saját piaca és vállalkozása számára az ideálisat.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67277 2013-07-05T14:09:52Z

<p>Rdk5: /* Vezetői összefoglaló */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> Dolgozatomban arra a kérdésre keresem választ, milyen marketingakciót érdemes 20. születésnapja alkalmából egy sportszereket forgalmazó cégnek megvalósítania. A hét döntési alternatíva tervezett és számított profitjai közötti különbségek érdekes tanulságokkal szolgálhatnak a sportszerekkel foglalkozóknak, kiváltképpen a döntési szempontok függvényében áttekintve.<br /> <br /> Az itt feltüntetett módszer más piacokon tevékenykedő cégek számára is használható, ugyanazon szempontok alapján kell elvégezni rá az elemzést, ezáltal hasznos lehet bármely a marketing iránt érdeklődő ember számára.<br /> <br /> Elemzésemben igyekszem rávilágítani, hogy mely konstrukciók a legelőnyösebbek - számításokkal alátámasztva -, mindemellett kiemelem, milyen egyéb szubjektív, döntési szempontok játszhatnak közre egy vállalatnál ilyen esetekben.<br /> <br /> Remélem mindezek hasznos információkat szolgáltatnak a fentebb említett célközönség számára!<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy fiktív, sportszereket forgalmazó cég választása különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eredmény alátámasztja, miért is olyan kedvelt napjainkban az eseménymarketing. Előnyös költség-bevétel aránya mellett a vállalat hírnevének is jót tesz, ha a vállalati arculatnak része a valódi törődés a fogyasztóikkal, azaz a különféle sportokat kedvelők közösségével. A konferenciák és vásárok mind szakmai precizitást sugallnak, s egy kedvező hírnév hosszú távon az egyik legjobb befektetés.<br /> <br /> A táblázat ezen kívül egy olyan vásárlói összetételre utal, ahol a cég bevételeinek legnagyobb részét a profi sportolók hozzák, akik komolyabb felszereléseket vesznek, és gyakrabban járnak sportolni, a konferenciák, és részben a vásárok is őket szokták vonzani.<br /> <br /> A többi alternatíva sem véglegesen elvetendő azonban, csupán változtatni érdemes a koncepción, például olcsóbb helyszínt, vagy támogatókat, partnereket szerezni a családos hétvégére, s ugyanez igaz lehet a nyereményjátékra is.<br /> <br /> Lehetnek persze egyéb szempontok is, melyek miatt a vállalat nem az e táblázat szerinti legkedvezőbb lehetőséget választja. A családos hétvége például kitűnő helyen végzett a három rangsorban, kedveltség és hírnév szerint első lett, míg a márkanév erősítésében a harmadik. Ezek miatt vélheti úgy az adott cég vezetése, hogy a bár rövid távon nem, de közép- és hosszútávon ez jobb befektetést jelent.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint azt korábban is említettem a kapott eredmények nem csupán a sportszereket forgalmazó vállalatoknak lehetnek hasznosak, hanem bármely marketingakciót tervező cégnek. Az általam kapott eredmények ismeretében talán több cég döntene úgy, hogy egyéb alternatívákat is megvizsgál, hogy megtalálja a saját piaca és vállalkozása számára az ideálisat.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67273 2013-07-05T14:04:36Z

<p>Rdk5: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy fiktív, sportszereket forgalmazó cég választása különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eredmény alátámasztja, miért is olyan kedvelt napjainkban az eseménymarketing. Előnyös költség-bevétel aránya mellett a vállalat hírnevének is jót tesz, ha a vállalati arculatnak része a valódi törődés a fogyasztóikkal, azaz a különféle sportokat kedvelők közösségével. A konferenciák és vásárok mind szakmai precizitást sugallnak, s egy kedvező hírnév hosszú távon az egyik legjobb befektetés.<br /> <br /> A táblázat ezen kívül egy olyan vásárlói összetételre utal, ahol a cég bevételeinek legnagyobb részét a profi sportolók hozzák, akik komolyabb felszereléseket vesznek, és gyakrabban járnak sportolni, a konferenciák, és részben a vásárok is őket szokták vonzani.<br /> <br /> A többi alternatíva sem véglegesen elvetendő azonban, csupán változtatni érdemes a koncepción, például olcsóbb helyszínt, vagy támogatókat, partnereket szerezni a családos hétvégére, s ugyanez igaz lehet a nyereményjátékra is.<br /> <br /> Lehetnek persze egyéb szempontok is, melyek miatt a vállalat nem az e táblázat szerinti legkedvezőbb lehetőséget választja. A családos hétvége például kitűnő helyen végzett a három rangsorban, kedveltség és hírnév szerint első lett, míg a márkanév erősítésében a harmadik. Ezek miatt vélheti úgy az adott cég vezetése, hogy a bár rövid távon nem, de közép- és hosszútávon ez jobb befektetést jelent.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint azt korábban is említettem a kapott eredmények nem csupán a sportszereket forgalmazó vállalatoknak lehetnek hasznosak, hanem bármely marketingakciót tervező cégnek. Az általam kapott eredmények ismeretében talán több cég döntene úgy, hogy egyéb alternatívákat is megvizsgál, hogy megtalálja a saját piaca és vállalkozása számára az ideálisat.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67272 2013-07-05T14:03:07Z

<p>Rdk5: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eredmény alátámasztja, miért is olyan kedvelt napjainkban az eseménymarketing. Előnyös költség-bevétel aránya mellett a vállalat hírnevének is jót tesz, ha a vállalati arculatnak része a valódi törődés a fogyasztóikkal, azaz a különféle sportokat kedvelők közösségével. A konferenciák és vásárok mind szakmai precizitást sugallnak, s egy kedvező hírnév hosszú távon az egyik legjobb befektetés.<br /> <br /> A táblázat ezen kívül egy olyan vásárlói összetételre utal, ahol a cég bevételeinek legnagyobb részét a profi sportolók hozzák, akik komolyabb felszereléseket vesznek, és gyakrabban járnak sportolni, a konferenciák, és részben a vásárok is őket szokták vonzani.<br /> <br /> A többi alternatíva sem véglegesen elvetendő azonban, csupán változtatni érdemes a koncepción, például olcsóbb helyszínt, vagy támogatókat, partnereket szerezni a családos hétvégére, s ugyanez igaz lehet a nyereményjátékra is.<br /> <br /> Lehetnek persze egyéb szempontok is, melyek miatt a vállalat nem az e táblázat szerinti legkedvezőbb lehetőséget választja. A családos hétvége például kitűnő helyen végzett a három rangsorban, kedveltség és hírnév szerint első lett, míg a márkanév erősítésében a harmadik. Ezek miatt vélheti úgy az adott cég vezetése, hogy a bár rövid távon nem, de közép- és hosszútávon ez jobb befektetést jelent.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> Mint azt korábban is említettem a kapott eredmények nem csupán a sportszereket forgalmazó vállalatoknak lehetnek hasznosak, hanem bármely marketingakciót tervező cégnek. Az általam kapott eredmények ismeretében talán több cég döntene úgy, hogy egyéb alternatívákat is megvizsgál, hogy megtalálja a saját piaca és vállalkozása számára az ideálisat.<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67269 2013-07-05T14:00:43Z

<p>Rdk5: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> Az eredmény alátámasztja, miért is olyan kedvelt napjainkban az eseménymarketing. Előnyös költség-bevétel aránya mellett a vállalat hírnevének is jót tesz, ha a vállalati arculatnak része a valódi törődés a fogyasztóikkal, azaz a különféle sportokat kedvelők közösségével. A konferenciák és vásárok mind szakmai precizitást sugallnak, s egy kedvező hírnév hosszú távon az egyik legjobb befektetés.<br /> <br /> A táblázat ezen kívül egy olyan vásárlói összetételre utal, ahol a cég bevételeinek legnagyobb részét a profi sportolók hozzák, akik komolyabb felszereléseket vesznek, és gyakrabban járnak sportolni, a konferenciák, és részben a vásárok is őket szokták vonzani.<br /> <br /> A többi alternatíva sem véglegesen elvetendő azonban, csupán változtatni érdemes a koncepción, például olcsóbb helyszínt, vagy támogatókat, partnereket szerezni a családos hétvégére, s ugyanez igaz lehet a nyereményjátékra is.<br /> <br /> Lehetnek persze egyéb szempontok is, melyek miatt a vállalat nem az e táblázat szerinti legkedvezőbb lehetőséget választja. A családos hétvége például kitűnő helyen végzett a három rangsorban, kedveltség és hírnév szerint első lett, míg a márkanév erősítésében a harmadik. Ezek miatt vélheti úgy az adott cég vezetése, hogy a bár rövid távon nem, de közép- és hosszútávon ez jobb befektetést jelent.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67267 2013-07-05T13:56:57Z

<p>Rdk5: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> Az eredmények értelmezéséhez a &quot;COCO (2)&quot; munkalap az eredeti és a becsült profitot összehasonlító táblázatát ajánlom áttekintésre. A becsült profitot a fentebb bemutatott szempontok alapján számítottam ki az Excel Solver nevezetű bővítményének segítségével.<br /> <br /> Az alternatívák egy részében úgy tűnik, az akció nem fogja elérni ezt a becsült profitot, így tehát egyáltalán nem érdemes megvalósítani. Három akció azonban magasabb profitot ígér, mint a becsült Y-ja, s ezek közül a legmagasabb százalékos eltérésűbe érdemes befektetni, ez a konstrukció pedig a ''sportbarátok konferenciájának megrendezése''. Ez a marketingakció 31,26%-kal több profittal kecsegtet, mint amennyivel már megérné a vállalatnak. Körülbelül 10%-kal marad le mögötte a termékbemutató és vásár szervezése, mely egyébként abszolút viszonyításban a legtöbb profitot hozná. Szintén megtérülne a közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal akció.<br /> Legkedvezőtlenebbnek a nyereményjáték tűnik a maga -57,15%-kával, de a családos hétvége szervezése is kiábrándító eredményeket mutat fel: -37,51%. A rangsorok szerint akármennyire is kedvelt volt ez a változat, ilyen költségek mellett, és az ahhoz képesti viszonylag alacsony profittal nem éri meg cégnek.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67263 2013-07-05T13:49:35Z

<p>Rdk5: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Az Excel munkalapom négy fő részből áll, a forrásadatokból, kimutatásból, a számításokból (COCO) és egy szemléltető diagramból.<br /> <br /> A forrásadatok alapján készített kimutatás a számítások előkészítésére szolgál, rendezett formába önti a forrásadatokat, hogy később könnyebben lehessen dolgozni vele.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67258 2013-07-05T13:42:36Z

<p>Rdk5: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67257 2013-07-05T13:41:47Z

<p>Rdk5: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Bár feladatomban sportszerek forgalmazásával foglalkozó vállalatot vizsgálok, úgy vélem, az alapelv kiválóan alkalmazható más vállalatok számára is, egészen apró változtatásokra szorul csak. A preferencia bizonyos piacok fogyasztóinál például minimális szinten eltérő lehet, ám a marketingköltségek azonosak lesznek. Épp ezért úgy vélem, hogy ez az esettanulmány bármely vállalat számára hasznos lehet, amely marketingakció bevezetését tervezi, de még nem döntött, mi lenne a megfelelő.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Ez az esettanulmány rávilágíthat arra, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb marketingakciót érdemes megvalósítani, valamint az akció várható hasznosságát sokkal több tényező befolyásolja, mint az általa szerzett közvetlen bevételek. A feladatnak nem célja egyetlen akciót megnevezni, és kiemelni a többi közül, csupán felhívnia a figyelmet két dologra. Egyik ezek közül, hogy léteznek gyors, számokkal alátámasztott módszerek is döntéstámogatásra, melyek sokkal megbízhatóbbak, mint a hétköznapi üzletmenet általi puszta becslések. A másik pedig, hogy kiderítse érdemes-e figyelmet fordítani a vevőorientált akciók felé, vagy a cég számára tényleg a klasszikus marketingakciók hozzák a több hasznot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67254 2013-07-05T13:26:08Z

<p>Rdk5: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál, majd később a MondoCon szervezése során szereztem, mely utóbbi rendezésében a mai napig részt veszek.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig.<br /> <br /> A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> <br /> '''Klasszikus marketingakciók:'''<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> <br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> <br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> '''Eseménymarketing:'''<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> <br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> <br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> '''Vegyes akció:'''<br /> <br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével.<br /> <br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> <br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> <br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> <br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> <br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> <br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> <br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67253 2013-07-05T13:17:58Z

<p>Rdk5: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját korábbi rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál szereztem a 2008-2009-es években.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a &quot;A feladat előtörténete&quot; pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig. A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> Klasszikus marketingakciók:<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> Eseménymarketing:<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> Vegyes akció:<br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével. Ezen forrásaim az irodalomjegyzékben tüntettem fel.<br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67251 2013-07-05T13:16:10Z

<p>Rdk5: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Mint maga a vállalat, dolgozatomban az adatok is fiktívek, igyekeztem azonban alaposan utánajárni, milyen költségekkel járnak a különféle marketingakciók, és reális rangsorokat felállítani. Az eseménymarketing területéről választott marketingakciók esetén saját korábbi rendezvényszervezői tapasztalataim hívtam segítségül, melyet a Magyar Anime Társaságnál szereztem a 2008-2009-es években.<br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Mint a [[A feladat előtörténete]] pontban is előre vetítettem, igyekeztem különböző típusú marketingakciókat választani a klasszikus eszközöktől a modernebb, vevőközpontú marketingakciókig. A vizsgált akciók így a következők lettek:<br /> <br /> Klasszikus marketingakciók:<br /> <br /> Hatalmas árengedmények<br /> Nyereményjáték (családi álomutazás)<br /> Születésnapi reklámhadjárat (televízió, óriásplakátok, stb)<br /> <br /> Eseménymarketing:<br /> <br /> Családos hétvége szervezése (ingyenesen kipróbálható sportszerek)<br /> Sportbarátok konferenciájának megrendezése<br /> Termékbemutató és vásár szervezése<br /> <br /> Vegyes akció:<br /> Közös születésnap egy csokoládégyártó vállalattal<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> Dolgozatomban a marketingakciókat az alábbi szempontok szerint vizsgáltam:<br /> <br /> 1. Közvetlen reklámköltségek: Itt a különböző médiákban megjelenő reklámok költségeit igyekeztem megbecsülni, több a reklámszakma területén dolgozó cég honlapjain található árajánlatai segítségével. Ezen forrásaim az irodalomjegyzékben tüntettem fel.<br /> 2. Az akció egyéb költségei: Itt tüntettem fel eseménymarketing esetén a rendezvény megszervezésének becsült költségét, valamint a nyereményjátéknál a nyereményekhez kapcsolódó költségeket.<br /> 3. Humánerőforrás-szükséglet: Hány fő szükséges az adott marketingakció lebonyolításához.<br /> 4. Közvetlen bevételek: Mekkora bevételre tesz szert a vállalat az akció időtartama alatt, közvetlenül ahhoz kapcsolódóan.<br /> 5. Forgalomnövekedés: Hány százalékos forgalomnövekedéssel számolhat hosszabb távon a vállalat az akciónak köszönhetően?<br /> 6. Az akció kedveltsége a vevők körében: Mely eseményt találták a vevők a leghasznosabbnak? Melyikkel a legelégedettebbek saját bevallásuk szerint?<br /> 7. Kedvező hírnév elősegítése: A tapasztalatok szerint melyik alternatíva növeli leghatékonyabban a vállalat reputációját?<br /> 8. A márkanév erősítése: Mely választás lenne a legideálisabb a márka elismertségének növelését tekintve?<br /> <br /> Az összehasonlítás alapjául szolgáló Y-nak a profitot választottam. Ez az alábbiakat fejezi ki: Összességében milyen mértékű profitnövekedést várnak az akció hatására? Ezt a tényezőt három hónapra adtam meg, hogy kimutatható legyen benne a forgalomnövekedés hatása is.<br /> <br /> A rangsorolás irányának meghatározásában a következő elvek szerint dolgoztam: A költségek esetében növekvő sorrenddel dolgozik az Excel, tehát minél magasabbak az akció költségei annál hátrább kerül a rangsorban. A humánerőforrás-szükségletet ugyanezen az elven számolja. A bevételekre, a forgalomnövekedésre és a profitra vonatkozóan természetesen ez fordítva van, nagyobb érték esetén kerül előrébb. A rangsorok rangsorrá képzése csupán egy unalmasnak mondható logikai feladat volt. Mivel itt helyezésekről van szó, a legkisebb szám jelenti a legjobbat, tehát ez is fordított irányú, növekvő sorrendű rangsor. Az eredményeket illetően természetesen, itt teljesen ugyanazt a rangsort kapjuk, ami az alapadatokban is benne volt.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67250 2013-07-05T13:05:13Z

<p>Rdk5: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67249 2013-07-05T13:03:46Z

<p>Rdk5: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. &lt;ref&gt;Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest&lt;/ref&gt;<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> {{jegyzetek}}</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67248 2013-07-05T13:02:38Z

<p>Rdk5: </p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. &lt;ref&gt;Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest&lt;/ref&gt;<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> =Sablon:Jegyzetek=</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67247 2013-07-05T13:01:55Z

<p>Rdk5: /* A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. &lt;ref&gt;Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest&lt;/ref&gt;<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67246 2013-07-05T12:50:43Z

<p>Rdk5: /* A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (207-209 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. ((Kotler, Philip &amp; Keller, Kevin Lane (2006) Marketingmenedzsment (246-257 o.) Akadémiai Kiadó, Budapest))<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67245 2013-07-05T12:41:51Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladatmegoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> Napjaikban sok cég, főleg a kis- és középvállalkozások, esik abba a csapdába, hogy elenyészően kis összeget fordítanak a marketingre. Ha egyáltalán rá is szánják magukat egy marketingakcióra, igyekeznek a lehető legkevesebb költséggel járó megoldást választani, gyakran mindenféle számítást mellőzve, egyszerűen csak az összköltségeket összehasonlítva. Feltehetőleg abban, hogy ez a tendencia kialakult, nagy szerepe van a gazdasági válságnak, hiszen romlik az általános gazdasági helyzet, a legtöbb vállalkozás rákényszerül, hogy takarékoskodjon. Ráadásul emellett az egyre több munka miatt, amit a vállalkozás fellendítése vagy legalábbis a szinten tartás érdekében vállalnak, egyre kevesebb idejük is marad, sietve hoznak döntéseket, &quot;nem érnek rá&quot; bonyolult számításokat végezni, konkrét adatokat gyűjteni.<br /> <br /> Egy marketingtevékenység sikerességét azonban nem csupán a közvetlen bevételek alapján értékelhetjük, sokkal fontosabb, hogy az akció lejártával se szűnjön meg a magasabb kereslet a termékeink iránt. Egy vevő igazi értéke nem az egyszeri vásárlásban rejlik, hanem az élethosszig tartó vevőértékben, tehát az olyan vevők, akik ismételten vásárolni fognak nálunk, jóval többet érnek. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek a termékeinkkel és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal. A marketingakciók tervezése során feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az adott cselekvés mennyiben segíti márkahűség kialakulását. A vevői lojalitás úgy érhető el, ha a cégnek a versenytársainál nagyobb értéket sikerül nyújtania a vevőknek. Maga az elégedettség az elvárt és a tapasztalt teljesítés különbsége. Ha a vásárló azt kapja, amire számított, akkor elégedett lesz, ha még annál is többet, akkor rendkívül boldog lesz, azonban ha a teljesítmény alulmúlta a várakozásait, az elégedetlenséghez fog vezetni. (1)<br /> <br /> A vállalatnak tehát úgy kell marketingakciót választania, hogy azzal ne növelje magasabbra potenciális vásárlóinak a várakozását, mint amennyit teljesíteni képes. Ám ha tevékenysége nem kelti fel az érdeklődést, akkor sem fog eredményt elérni. Olyan tervet kell hát megvalósítani, mely egyszerre figyelemfelkeltő, és teljesíthető ígéreteket tartalmaz.<br /> <br /> Az elégedettség kialakításához ismerni kell még az adott piac fogyasztóinak magatartását befolyásoló tényezőket. A kultúra meghatározza az emberek igényeit. Nem mindegy, hogy a vásárlóknak a teljesítmény, a megbízhatóság, a család vagy egészen más értékek állnak az legfontosabb helyeken. A fogyasztó társadalomban elfoglalt helye is nagy hatással lehet arra, hogy az adott termék sikeres lehet-e nála. Egy vezérigazgató például, aki a hobbijával is magas státuszát akarja bizonyítani, valószínűleg márkás, magas minőségű sporteszközöket fog választani, így nyilván könnyebb lesz neki egy olyan teniszütőt eladni, amit Federer kezében is láthatott egyik meccsén, mint egy olcsóbb ütőt. Fontos tényező lehet a család is. Egy kétgyermekes apuka például, aki a családjával tervez síelni menni, valószínűleg megbízhatóbb léceket fog majd keresni, fontos lesz számára, hogy vásárlás előtt kipróbálhassák a felszereléseket, meggyőződhessenek annak kényelméről. Bizonyos egyénre jellemző tényezők is hatnak a vásárlásra. Teljesen más felszerelést keres egy kezdő, és egy profi sportoló, így egészen más marketingstratégia is kell a megnyeréséhez. A vállalatnak tehát feltétlenül el kell döntenie, hogy melyik célcsoport megnyerése a legjövedelmezőbb számára. (2)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67244 2013-07-05T12:24:45Z

<p>Rdk5: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Témaválasztásom során kettős cél vezérelt. Az egyik, hogy számomra érdekes témával foglalkozhassam, a másik, hogy mások számára is érdekes információt, hasznos példát nyújthassak. Az alábbi két alpontban arról ejtek pár szót, miért tetszett meg nekem a téma, illetve, miért lehet másnak is hasznos elolvasnia ezt a cikket.<br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandó feladatom témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67243 2013-07-05T12:22:30Z

<p>Rdk5: /* Szakértői javaslatok */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandóm témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> A közös születésnap mellett olyan klasszikusnak számító alternatívákkal is foglalkozom, mint az árengedmények, vagy különböző médiákban megjelenített reklámok, a másik oldalról pedig a vevőközpontú, új szemlélet által preferált eseménymarketing területéről válogattam. A döntési szempontok között a költségek, és bevételek mellett többek között a forgalomnövekedést és a hírnévre tett hatást is figyelemmel követtem, mely tényezők már önmagukban is figyelemreméltók lehetnek.<br /> <br /> Úgy vélem, a kérdést érdekesnek találhatja minden a marketing témakörét kedvelő tanuló, vagy e területen dolgozó is, valamint a sportszerek piacában valamilyen módon érintett személy - akár fogyasztói, akár eladói oldalról.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67242 2013-07-05T12:21:43Z

<p>Rdk5: /* Személyes kötődés */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> Beadandóm témájául egy marketingszituációt választottam, melyet korábbi tanulmányaim során egy marketingmenedzsment előadás ihletett meg. Ott hallottam róla, hogy a Ford és a Harley-Davidson 2003-ban közösen ünnepelte meg centenáriumát, és ez rádöbbentett, milyen tág is a marketing eszköztára. Kíváncsivá tett, hogy e lehetőségek közül melyik lehet a legjövedelmezőbb, s így jelen dolgozatomban – a Ford és a Harley-Davidson esetéből kiindulva – egy fiktív, sportszereket forgalmazó, 20. születésnapját ünneplő cég számára keresem az optimális marketingakciót.<br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67241 2013-07-05T12:16:37Z

<p>Rdk5: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül (marketing esettanulmány)<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67240 2013-07-05T12:16:05Z

<p>Rdk5: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Választás különböző marketingakciók közül<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=V%C3%A1laszt%C3%A1s_k%C3%BCl%C3%B6nb%C3%B6z%C5%91_marketingakci%C3%B3k_k%C3%B6z%C3%BCl&diff=67239 2013-07-05T12:13:11Z

<p>Rdk5: Új oldal, tartalma: „=Vezetői összefoglaló= =Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)] =A tervezett alkalmazás/megoldás cím…”</p> <hr /> <div>=Vezetői összefoglaló=<br /> <br /> =Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/profit_verziok.xlsx Számítások (Excel munkafüzet)]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> <br /> ==Személyes kötődés==<br /> <br /> <br /> ==Szakértői javaslatok==<br /> <br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=<br /> <br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65072 2013-05-06T17:18:27Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, ebből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. <br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet nagy pontosággal megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont (például: Kecskemét), egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan (például: Eger). Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.<br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65071 2013-05-06T17:14:48Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, ebből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. <br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet nagy pontosággal megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.<br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65068 2013-05-06T16:49:12Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, ebből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. <br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.<br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65067 2013-05-06T16:48:40Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. <br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.<br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65066 2013-05-06T16:42:43Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Készítettem egy elemzést (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT), ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek, az Y jóságpont oszlopot kritizálva. <br /> *Kritikai következtetés: <br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y jóságpont oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektumok esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható.<br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65063 2013-05-06T16:31:42Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT)<br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban találhatóak. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> **Készítettem egy elemzést, ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek. <br /> *Következtetés: <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektum esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható, viszont vannak jó &quot;megnyilvánulásai&quot;.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65062 2013-05-06T16:30:52Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> (Link: http://sdrv.ms/15kDaIT)<br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> **Készítettem egy elemzést, ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek. <br /> *Következtetés: <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektum esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható, viszont vannak jó &quot;megnyilvánulásai&quot;.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65061 2013-05-06T16:29:58Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> Link: http://sdrv.ms/15kDaIT<br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> http://sdrv.ms/15kDaIT<br /> **Készítettem egy elemzést, ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek. <br /> *Következtetés: <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektum esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható, viszont vannak jó &quot;megnyilvánulásai&quot;.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65060 2013-05-06T16:27:40Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> http://sdrv.ms/15kDaIT<br /> **Készítettem egy elemzést, ami meghatároz egy objektum sorrendet, amiből látható az Y jóságpont helyzete, az elemzésben létrejöttekhez képest.<br /> **Az elemzés szerinti helyezés a I14-I23 tartományban található, mellette pedig az önkényes Y jóságpont szerinti helyezés az L14-L23 tartományban. A kétféle helyezés között jól láthatók a pontatlanságok és az egyezőségek. <br /> *Következtetés: <br /> **Az eltérések jól láthatóak a helyezések között, és megállapítható, hogy egyes objektum esetében meglepő pontosággal bír az Y jóságpont, egyes objektuomok esetében pedig abszolút pontatlan. Ebből következik, az Y jóságpont alapjában véve nem megbízható, viszont vannak jó &quot;megnyilvánulásai&quot;.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=65011 2013-05-05T15:07:05Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata (alternatív megoldás): <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64980 2013-05-04T17:58:23Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, hogy elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64979 2013-05-04T17:25:26Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: <br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64978 2013-05-04T17:25:13Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64977 2013-05-04T17:24:46Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> *Kritika:<br /> ***Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> ***Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> ***Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64976 2013-05-04T17:24:27Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> **Kritika:<br /> ***Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> ***Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> ***Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64975 2013-05-04T17:23:58Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> **Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> **Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> **Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> ***Kritika:<br /> ***Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> ***Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> ***Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64973 2013-05-04T17:22:57Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> *Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> *Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> *Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> *Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni.<br /> **Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64972 2013-05-04T17:22:14Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> *Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> *Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> *Az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost.<br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64971 2013-05-04T17:21:08Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> **Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H2-től H11 celláig tartó tartományban található. <br /> **Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Kritika:<br /> **Mivel az egyes városokhoz több adat is tartozik, ezért nem lehet megállapítani egyértelműen az objektum pozicióját a többihez képest.<br /> **Ebből eredendően az Y oszlop csupán közelítőleg és szubjektíven jellemezhet egy adott várost. <br /> **Minden relatív, így mérlegelni kell, elfogadható-e az adott feladathoz.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64885 2013-05-03T19:34:04Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. <br /> Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> A hibák oka egyértelműen az emberi tényező. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64856 2013-05-02T19:41:57Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. <br /> Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található.<br /> Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a később létrehozott hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat.<br /> Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. <br /> Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor, hiszen annál nagyobb az egyensúly, minél kisebb a tényleges és a becsült adatok közötti különbség. A hibák oka egyértelműen az emberi tényező. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64855 2013-05-02T19:40:10Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. <br /> Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található.<br /> Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a később létrehozott hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat.<br /> Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. <br /> Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor, hiszen annál nagyobb az egyensúly, minél kisebb a tényleges és a becsült adatok közötti különbség. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64854 2013-05-02T19:37:19Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. <br /> Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található.<br /> Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a később létrehozott hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat.<br /> Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. <br /> Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64853 2013-05-02T19:36:01Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> Az ösztönös szakértői meglátásom szerint létrehoztam az Y oszlopot, amely kísérletet tesz a vizsgált megyei jogú városok helyzetértékelésére. <br /> Ahogyan írtam, az Y oszlop létrejötte úgy történt, hogy az objektumok adatait racionálisan értelmeztem és önkényesen jóságpontokkal láttam el az adott várost. <br /> Az Y Jóságpontok az OAM+COCO lapon a H43-tól H52 celláig tartó tartományban található. <br /> Az Y becslés az I43-tól az I52 celláig tartó tartományban található.<br /> Az Y Jóságpont oszlopot próbáltam elfogulatlanul és reálisan létrehozni. <br /> Az Y Jóságpont helyességének ellenőrzéséhez meglátásom szerint feltétlenük szükség van a hasonlóságelemzés által létrehozott becsült Y figyelembevételére is, hiszen ehhez képest tudjuk hasonlítani az én önkényes Y Jóságpont oszlopomat.<br /> Az én általam adott és a becsült Y-nok közötti különbséget a százalékban kifejezett százalék oszlop ábrázolja a K43-tól a K52 celláig tartó tartományban. <br /> Az eltérés oszlopból kiderül, hogy az önkényes és a becsült Y-nok közötti eltérés a 0,01%-tól az 5,6%-os érték között mozog. Ezt úgy tudom értelmezni, hogy a százalékok azok a hibák amiket én követtem el az önkényes Y oszlop létrehozásakor. A kérdés ezek után az, hogy mekkora a lehetséges hibatűrési határ. Véleményem szerint jelen esetben nem szabad hibának lennie. Az ok a következő: A legtöbb ilyen és ehhez hasonló elemzésnek az eredményéből következtetések születnek, amiből bizonyos döntések jöhetnek létre, amiknek viszont közvagyoni vonzata van. Így belátható, hogy hibás döntés=rossz pénz injekció=hűtlen kezelés.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Megyei_jog%C3%BA_v%C3%A1rosok&diff=64849 2013-05-01T19:39:16Z

<p>Rdk5: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/pa.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Magyarország keleti oldalán elhelyezkedő megyei jogú városainak összevetése hasonlóságelemzéssel, bizonyos általam választott szempontok alapján.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> <br /> Budapesten nőttem fel, de évekkel ezelőtt megéríntett a vidék, az utóbbi időszakban ugyanis sok időt tölthettem az Alföldön, egy megyei jogú városban ami nevezetesen Békéscsaba. Annyira megszerettem a várost, a maga romantikusan-periférikus hangulatával hogy lokálpatrióta lettem. Kézenfekvő volt tehát számomra, hogy feladatként ezt a várost hasonlítsam össze a közigazgatásilag azonos kategóriában szereplő Magyarországi városokkal.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: <br /> <br /> Az elmúlt évek során sokat foglalkoztam Magyarország változú gazdasági helyzetével, beleértve így természetszerűen és közvetett módon a Megyei jogú városokkal. Véleményem szerint a gazdasági helyzetet általánosságban jól lehet látni bizonyos tulajdonságok alapján, amik önmagukban nem mindig hoznak általánosításra okot adó eredményt, de több adat egy adott objektumhoz rendelve szélesebb képet alkothat egy bizonyos térségről. Így az Y oszlop létrehozásánál figyelembe vettem az Xi-ket (Xi=attribútumok) és ezek alapján hoztam létre ezt a számsort. Városonként értelmeztem a hozzá tartozó adatokat és így adtam egy jóságpontot amely szerintem helytálló és észszerű az adott információk alapján. Az adatvagyon közül kiemelt figyelmet fordítottam a munkanélküliségi adatokra, amihez hozzájött még az öregségi nyugdíjban részesülő egyének aránya, amiből következtetni lehet a város korösszetételére ami hatással van a gazdaságra. Az építet lakások arányárának kevesebb jelentőséget tulajdonítottam.<br /> Például vegyük Miskolcot: A vizsgált adatokkal a második legrosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, kevés épített lakással, és kevesebb aktív korúval. Ezért kevés pontot adtam neki.<br /> Ellenben Szegeddel, ahol alacsony volt a munkanélküliség, kifejezetten alacsony a tartós munkanélküliek száma és ehhez még hozzájött az alacsonyabb nyigdíjas szám és a magasabb lakás építési ráta. Ezért magas pontszámot adtam neki.<br /> Tehát, így jött ki az Y jóságpont oszlop, amely igyekszik minél jobban elfogulatlan lenni, persze mivel benne van az emberi tényező ezért nem lehet optimálisan objektív, a racionalitást viszont nem nélkülözi.<br /> <br /> Az Y racionalitásának vizsgálata: (alternatív megoldás)<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az elemzésemben az objektumoknál Magyarország keletibb felének megyei jogú városai szerepelnek. A kiindulási pontom az volt, hogy Békéscsabát szeretném összehasonlítani az ugyan ilyen közigazgatási szinten lévő városokkal, azonban rájöttem, hogy nem lenne &quot;igazságos&quot; a periférikus, vagy periférikusabb városokat egy &quot;lapon&quot; emlegetni a nyugatiasabb társaival is. Így a 23 megyei jogú városi rangal bíró településből kiválasztottam 10-et, amelyek véleményem szerint földrajzi elhelyezkedésük alapján, hasonló helyzetben próbálnak fejlődni a nyugati orzsághatártól távolabb. Az attribútumok kiválasztásánal az volt a szempont, hogy olyan adatokat találjak, amik rendelkezésre állnak, és olyan általános ám fontos kritériumok alapján vizsgálódjak amikkel körvonalazható egy megyei jogú város helyzete.<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> - Miskolc<br /> <br /> - Eger<br /> <br /> - Salgótarján<br /> <br /> - Debrecen<br /> <br /> - Szolnok<br /> <br /> - Nyíregyháza<br /> <br /> - Kecskemét<br /> <br /> - Békéscsaba<br /> <br /> - Hódmezővásárhely<br /> <br /> - Szeged<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> X1-Épített lakások aránya az előző évhez képest (százalék) &lt;-- Minél nagyobb az épített lakások aránya az előző évhez képest, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 0 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X2-Nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a nyilvántartott álláskeresők aránya, annál ideálisab az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X3-180 napon túli álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a 180 napon túli álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X4-Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb a pályakezdő álláskeresők aránya, annál ideálisabb az objektum. Irány: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> X5-Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő férfiak aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve) <br /> <br /> X6-Öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya (százalék) &lt;-- Minél kisebb az öregségi nyugdíjban részesülő nők aránya, annál ideálisabb az objektum. Iránya: 1 (százalékban kifejezve)<br /> <br /> Y-Jóságpont<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Mindenki éríntett akit érdekel a vidékfejlesztés, akit érdekelnek a megyei jogú városok, azok jelenlegi helyzete, és annak értékelése, összevetése ezen meghatározott tulajdonságok alapján. Továbbá azoknak is ajánlom akit érdekel egy innovatív módon, könnyen kezelhető összehasonlító elemzés.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> <br /> *''Ösztönös megoldás'':<br /> **Költségek:<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 90 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (több monitoros rendszer az átláthatóság érdekében): 1000Ft/alkalom <br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> **Összes költség: 4500Ft (1,5*Óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 3000Ft+1000Ft+500Ft=4500Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 5500Ft (Összes költség+árrés: 4500Ft+1000Ft=5500Ft) /Kevésbé megbízható elemzés, kicsi árréssel./<br /> *''Tantárgy szerinti megoldás'':<br /> **''Költségek'':<br /> ***Adatvagyon felkutatása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Adatvagyon lehívása: ingyenes (ksh.hu)<br /> ***Ráfordított idő: 60 perc<br /> ***Óradíj: 2000Ft/óra<br /> ***Informatikai eszköz (egyszerű, egy monitoros rendszer): 200Ft/alkalom<br /> ***Microsoft office: 500Ft/elemzés<br /> ***Internet használat: elhanyagolható<br /> ***COCO használat: ingyenes<br /> **Összes költség: 2700 Ft (1*óradíj+informatikai eszköz használati díja+Microsoft office: 2000Ft+200Ft+500Ft=2700Ft)<br /> **A megoldás piaci értéke: 12000Ft (Összes költség+árrés: 2700Ft+9300Ft=12000Ft) /Pontos, innovatív elemzés, nagy árréssel./<br /> *''Hasznosság-különbözet a két megoldás között'':<br /> **Költségkülönbözet: 1800Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás előállítása 1800Ft-al olcsóbb, mint az ösztönös megoldásé. /Az ösztönös megoldás összes költsége-a tantárgy szerinti megoldás összes költsége: 4500Ft-2700Ft/)<br /> **Megoldások érték-különbözete: 6500Ft (Tehát, a tantárgy szerinti megoldás 6500Ft-al többet ér, mint az ösztönös megoldás. /A tantárgy szerinti megoldás piaci értéke-az ösztönös megoldás piaci értéke: 12000Ft-5500Ft/)<br /> **Összes különbözet: 8300Ft (Tehát, 8300Ft-al több a várható haszon a tantárgy szerinti megoldással, mint az ösztönös megoldással. /A költségkülönbözet+a megoldások érték-különbözete: 1800Ft+6500Ft/)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> 1. Objektumok meghatározása.<br /> <br /> 2. Attribútumok meghatározása.<br /> <br /> 3. Adat munkalap létrehozása és alapadatok felvitele.<br /> <br /> 4. Teljes adatsor feltöltése a skydrive-ba.<br /> <br /> 5. Pivot munkalap létrehozása és a pivot táblák elkészítése kimutatás varázslóval az alapadatokból.<br /> <br /> 6. OAM+COCO munkalap létrehozása.<br /> <br /> 7. Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása és ez alapján rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> <br /> 8. Lépcsők tábla létrehozása amely a Solver futtatásával valósult meg, és annak kimeneti adatait tartalmazza.<br /> <br /> 9. A COCO táblázat létrehozása amely a Lépcsők tábla adataiból jött létre.<br /> <br /> 10. A COCO INVERZ munkalap létrehozása, amely annyiban tér el az OAM+COCO munkalaptól, hogy ellentétesek az irányok és a Solvert inverz módon futtatam.<br /> <br /> 11. DIREKT munkalap létrehozása.<br /> <br /> 12. Online futattam a COCO-t a my-x-szel, a &quot;fast feed&quot; változattal.<br /> <br /> 13. A futtatás eredményének importálása a DIREKT munkalapra, adatok ellenőrzése a HA függvénnyel.<br /> <br /> 14. INVERZ munkalap létrehozása.<br /> <br /> 15. A COCO INVERZ munkalap alapján újra futtatam a &quot;fast feed&quot; felületen.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A hasonlóságelemzéssel megkaptuk, hogy hat darab megyei jogú város túlértékelt amik a következők:<br /> *Szeged<br /> *Békéscsaba<br /> *Hódmezővásárhely<br /> *Nyíregyháza<br /> *Eger<br /> *Salgótartán<br /> A hasonlóságelemzés kimutatta, hogy a további vizsgált négy város alulértékelt:<br /> *Miskolc<br /> *Debrecen<br /> *Kecskemét<br /> *Szolnok<br /> <br /> A leginkább alulértékelt megyei jogú város az elemzésben Szolnok. Így elmondható, hogy az elemzés győztese Szolnok.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A hasonlóságelemzés lefuttatásával kiderült, hogy az összehasonlítani kívánt objektumok azok attribútumaik alapján, melyik város van a legideálisabb helyzetben. A best practice szerint a győztes Szeged lett, a hasonlóságelemzés győztese viszont Szolnok. A két módszer között nagy különbség van és a best practice módszernél nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni teljes bizonyosággal. A hasonlóságelemzés átlátható, és egyszerű eredményt hozott, így számomra egyértelmű, hogy a hasonlóságelemzés megoldása a kulcs, az objektív értékeléshez, ami ráadásul egy esetleges későbbi állami szférában betöltött pozicíó esetén, rendszeres tevékenység és kötelesség lenne. A végső győztes tehát Szolnok.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az eredmények ismeretében egyértelműen a hasonlóságelemzés hoz nagyobb hasznot, viszont a tervezett hasznosság nem teljesült be, ugyanis kettő objektumnál nem hiteles eredmény jött ki, így a tervezett 8300Ft-os haszon helyett csak 6300Ft tűnik realizálható hasznosságnak. Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható hasznosság nem valósult meg, ám a könnyebb/könnyű kezelhetőség, átláthatóság miatt, valamint az objektív eredmények miatt lényegesen nagyobb hasznossággal bír a hasonlóságelemzés mint a saját megoldásom. Az objektivítás, pontosság nem feltélenül jelenik meg az árban, viszont egy felelős állami munkakör esetén az optimális megoldás inkább a nemzeti profitban tud realizálódni ami nem fejezhető ki néhány hittel felruházott papír darabban .<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> <br /> <br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> [[Kategória:Szakértői rendszerek]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]<br /> [[Kategória:Innovatív HR-modulok]]<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk5