https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk6 2026-04-04T21:38:35Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:DIGECO:Ertekpapir&diff=80483 2019-11-09T17:35:56Z

<p>Rdk6: /* Aktuális feladatok */</p> <hr /> <div>=Aktuális feladatok=<br /> #Cím véglegesítése<br /> #Adatvagyon véglegesítése<br /> #Adatvagyon ellenőrzése (Pivot)<br /> #xls változat megtervezése</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games91&diff=80147 2019-03-27T13:37:38Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>Q26. I am guessing that it is a Shetland pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 25. Is it furry? Yes.<br /> 24. Does it have a long nose? Yes.<br /> 23. Can it do tricks? Yes.<br /> 22. Can it growl? No.<br /> 21. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 20. I guessed that it was a beagle? Wrong.<br /> 19. Does it have fangs? No.<br /> 18. Does it have spots? No.<br /> 17. I guessed that it was a yellow lab (dog)? Wrong.<br /> 16. Is it brown? Sometimes.<br /> 15. Is it fluffy? No.<br /> 14. Is it white? Sometimes.<br /> 13. Is it a small mammal? Yes.<br /> 12. Can it scratch? Maybe.<br /> 11. Would you find it on a farm? Yes.<br /> 10. Do you use it in public? Sometimes.<br /> 9. Can it fit in an envelope? No.<br /> 8. Is it originally from Europe? Doubtful.<br /> 7. Can it be hunted? Rarely.<br /> 6. Can you talk on it? Yes.<br /> Can it blink? Unknown.<br /> 5. Does it have short fur? Yes.<br /> 4. Does it live in grass-lands? Depends.<br /> 3. Is it small? Depends.<br /> 2. It is classified as Animal.<br /> 1. Is it multicoloured? Sometimes.Q26. I am guessing that it is a Shetland pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 25. Is it furry? Yes.<br /> 24. Does it have a long nose? Yes.<br /> 23. Can it do tricks? Yes.<br /> 22. Can it growl? No.<br /> 21. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 20. I guessed that it was a beagle? Wrong.<br /> 19. Does it have fangs? No.<br /> 18. Does it have spots? No.<br /> 17. I guessed that it was a yellow lab (dog)? Wrong.<br /> 16. Is it brown? Sometimes.<br /> 15. Is it fluffy? No.<br /> 14. Is it white? Sometimes.<br /> 13. Is it a small mammal? Yes.<br /> 12. Can it scratch? Maybe.<br /> 11. Would you find it on a farm? Yes.<br /> 10. Do you use it in public? Sometimes.<br /> 9. Can it fit in an envelope? No.<br /> 8. Is it originally from Europe? Doubtful.<br /> 7. Can it be hunted? Rarely.<br /> 6. Can you talk on it? Yes.<br /> Can it blink? Unknown.<br /> 5. Does it have short fur? Yes.<br /> 4. Does it live in grass-lands? Depends.<br /> 3. Is it small? Depends.<br /> 2. It is classified as Animal.<br /> 1. Is it multicoloured? Sometimes.<br /> <br /> ?<br /> Q26. I am guessing that it is a Shetland pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 25. Is it furry? Yes.<br /> 24. Does it have a long nose? Yes.<br /> 23. Can it do tricks? Yes.<br /> 22. Can it growl? No.<br /> 21. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 20. I guessed that it was a beagle? Wrong.<br /> 19. Does it have fangs? No.<br /> 18. Does it have spots? No.<br /> 17. I guessed that it was a yellow lab (dog)? Wrong.<br /> 16. Is it brown? Sometimes.<br /> 15. Is it fluffy? No.<br /> 14. Is it white? Sometimes.<br /> 13. Is it a small mammal? Yes.<br /> 12. Can it scratch? Maybe.<br /> 11. Would you find it on a farm? Yes.<br /> 10. Do you use it in public? Sometimes.<br /> 9. Can it fit in an envelope? No.<br /> 8. Is it originally from Europe? Doubtful.<br /> 7. Can it be hunted? Rarely.<br /> 6. Can you talk on it? Yes.<br /> Can it blink? Unknown.<br /> 5. Does it have short fur? Yes.<br /> 4. Does it live in grass-lands? Depends.<br /> 3. Is it small? Depends.<br /> 2. It is classified as Animal.<br /> 1. Is it multicoloured? Sometimes.<br /> <br /> ?<br /> <br /> <br /> Q28. I am guessing that it is logic?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 27. Do you use it with a computer? Yes.<br /> 26. I guessed that it was a table tennis table? Wrong.<br /> Does it require specific knowledge to use it? Unknown.<br /> 25. Does it have writing on it? No.<br /> 24. Is it smaller than a loaf of bread? No.<br /> 23. Is it pleasurable? Yes.<br /> 22. Is it a synthetic material? No.<br /> 21. Is it soft? No.<br /> 20. I guessed that it was a sock? Wrong.<br /> 19. I guessed that it was shorts? Wrong.<br /> 18. Is it colourful? Sometimes.<br /> 17. I guessed that it was a tank top (sleeveless shirt)? Wrong.<br /> 16. Do you look at it? Yes.<br /> 15. Can it help you find your way? Yes.<br /> Is it comforting? Unknown.<br /> 14. Do you use it in your home? Yes.<br /> 13. Can you control it? No.<br /> 12. Would you give it as a gift? Sometimes.<br /> 11. Can it protect you from the rain? Depends.<br /> 10. Does it come in a box? No.<br /> 9. Is it used in a sport? Yes.<br /> 8. Can you use it at school? Yes.<br /> 7. Does it break if dropped? No.<br /> 6. Can you talk on it? Yes.<br /> 5. Is it an article of clothing? Sometimes.<br /> 4. Can you wear it on your head? Depends.<br /> 3. Can it bend without breaking? Sometimes.<br /> 2. Is it hard? Irrelevant.<br /> 1. It is classified as Other.<br /> <br /> ?<br /> <br /> <br /> 20Q/5.01c, WebOddity/1.19b © 1988-2007, 20Q.net Inc., all rights reserved<br /> <br /> ?</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games91&diff=80146 2019-03-27T13:28:06Z

<p>Rdk6: Új oldal, tartalma: „Q26. I am guessing that it is a Shetland pony? Right, Wrong, Close 25. Is it furry? Yes. 24. Does it have a long nose? Yes. 23. Can it do tricks? Yes. 22.…”</p> <hr /> <div>Q26. I am guessing that it is a Shetland pony?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 25. Is it furry? Yes.<br /> 24. Does it have a long nose? Yes.<br /> 23. Can it do tricks? Yes.<br /> 22. Can it growl? No.<br /> 21. Does it help accomplish tasks? Yes.<br /> 20. I guessed that it was a beagle? Wrong.<br /> 19. Does it have fangs? No.<br /> 18. Does it have spots? No.<br /> 17. I guessed that it was a yellow lab (dog)? Wrong.<br /> 16. Is it brown? Sometimes.<br /> 15. Is it fluffy? No.<br /> 14. Is it white? Sometimes.<br /> 13. Is it a small mammal? Yes.<br /> 12. Can it scratch? Maybe.<br /> 11. Would you find it on a farm? Yes.<br /> 10. Do you use it in public? Sometimes.<br /> 9. Can it fit in an envelope? No.<br /> 8. Is it originally from Europe? Doubtful.<br /> 7. Can it be hunted? Rarely.<br /> 6. Can you talk on it? Yes.<br /> Can it blink? Unknown.<br /> 5. Does it have short fur? Yes.<br /> 4. Does it live in grass-lands? Depends.<br /> 3. Is it small? Depends.<br /> 2. It is classified as Animal.<br /> 1. Is it multicoloured? Sometimes.<br /> <br /> ?</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games9&diff=80144 2019-03-27T11:21:03Z

<p>Rdk6: Új oldal, tartalma: „Q17. I am guessing that it is a horse? Right, Wrong, Close 16. Does it make something move? Yes. 15. Is it heavy? Yes. 14. Can it help you find your way? Depe…”</p> <hr /> <div>Q17. I am guessing that it is a horse?<br /> Right, Wrong, Close<br /> 16. Does it make something move? Yes.<br /> 15. Is it heavy? Yes.<br /> 14. Can it help you find your way? Depends.<br /> 13. Is it worth a lot of money? Yes.<br /> 12. Would you find it on a farm? Yes.<br /> 11. Do you hold it when you use it? Yes.<br /> 10. Can you use it with your friends? Yes.<br /> 9. Is it striped? No.<br /> 8. Does it have a bushy tail? Yes.<br /> 7. Will it point out the right way? No.<br /> 6. Does it tell time? No.<br /> 5. Does it have a pointed snout? No.<br /> 4. Is it gray? Sometimes.<br /> 3. Does it have fangs? No.<br /> 2. Does it have whiskers? Yes.<br /> 1. It is classified as Animal.</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games&diff=80134 2019-03-27T10:38:20Z

<p>Rdk6: /* raw9 */</p> <hr /> <div>=raw1=<br /> <br /> =raw2=<br /> <br /> =raw3=<br /> <br /> =raw4=<br /> <br /> =raw5=<br /> <br /> =raw6=<br /> <br /> =raw7=<br /> <br /> =raw8=<br /> <br /> =raw9=<br /> <br /> =raw10=</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Csoportmunka_projekt:22.csoport&diff=79238 2016-12-06T21:21:21Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>Sziasztok Lányok! <br /> Úgy látom, hogy lesz min agyalni, hogy mely projekteket válasszuk, mert elég húzós témájú mindegyik...számolgatni is kell majd, hogy pénzben hogy jön ki a dolog. (Alex)<br /> <br /> Sziasztok,<br /> Nekem az lenne a javaslatom, hogy a pályázatok ismeretében mindenki állítson fel egy listát, és ezeket utána vessük össze. Így viszonylag gyorsan kiderülhet, hogy mennyire egyeznek a vélemények. Jó ötletnek tartjátok ezt a megoldást, vagy legyen más? (Saci)<br /> <br /> <br /> Szerintem ez jó ötlet. Akkor ha megvagyunk, leírjuk a sorrendet, és meglátjuk mennyire egyezik. (Alex)<br /> <br /> Ugyan nem a végleges lista, de amit én kizárnék a támogatni kívánt pályázatokból az 1-es és 2-es, ugyanis előbbi &quot;nem sürgős&quot;, utóbbi pedig &quot;életveszéllyel nem jár&quot;. Amit pedig mindenképp támogatnék, az a TBC elleni védekezés, ugyanis több embert érint, valamint megelőzhető lenne a fertőzés. Ezzel kapcsolatos vélemények? (Saci)<br /> <br /> Az én javaslataim a 3-as a 4-es és az 5-ös pályázat lenne. A szív műtét szerintem egy elég komoly dolog és figyelembe véve, hogy jó pár évvel meghosszabbítaná az illető életét, a rákos kislányt szerintem nem igazán kell indokolnom, és az ügyeletes orvosok normális elhelyezése is fontos, hiszen ezáltal kipihenten tudnak dolgozni. (Alex)<br /> <br /> Jó estét! <br /> Egyet értek az előttem szólóval abban, hogy az 1, 2 pályázatot kizárnám. De ezeken kívül, én még a 6-os pályázatot is az első körben kizárnám. Mert az ígéret csak akkor szép, ha betartják. Továbbá a TBC-s pályázat (8.)mellett vagy után(ezt majd a későbbiekben megtárgyaljuk), véleményem szerint az 5., az orvosok szolgálati lakásának felújítása (legalább a legszükségesebb átalakítások) is roppant fontos. Főleg abból a szempontból, hogy manapság igen divatossá vált a külföldön letelepedés, inkább anyagi okok miatt, és nagy ráhatással lenne a pályakezdő orvosokra ez a plusz juttatás a döntésben, hogy itthon maradjon-e vagy ne.(Réka)<br /> <br /> <br /> Egyet tudok érteni a Réka előtti hozzászóló véleményével és érveivel, de nem gondolod/gondoljátok, hogy egy olyan pályázatot (is) támogatnunk kéne, amivel bizonyos betegség megelőzhető lehetne, vagy a jövőben minden műtétnek növelné a hatékonyságát? (Saci)<br /> <br /> És mit gondoltok a 7.-ről?(Réka)<br /> <br /> Hetest támogatnám! (Saci) <br /> <br /> Sziasztok, Bia vagyok. <br /> Én leírnám, hogy melyik esetről mit gondolok.<br /> 1- Mivel '''nem sürgős''' a csípő protézis beültetése ezeknek az embereknek és konkrétan az egész támogatás összegét ezekre a műtétekre kellene költeni, úgy gondolom nem rájuk kellene áldozni az összeget.<br /> 2- Mivel a 18 éves lánynál testi hibáról beszélünk, nem pedig súlyos betegségről, ezért őt sem gondolom annyira &quot;rászorulónak&quot;.<br /> 3- 51 éves nő, legalább 7 évvel tudnák megnövelni életesélyeit a szív operációval. Rá már inkább áldoznám a támogatás egy részét.<br /> 4- 10 éves kislány, aki rákkal küzd. Legalább 6 évvel tudnák megnövelni életesélyeit (80%-ban)...ami szintén fájdalmas és hosszadalmas lenne a számára. Szerintem őt már nem szabad szenvedni hagyni plusz x évekig. <br /> 5- Mivel fiata orvosokról van szó, akik életeket mentenek és menthetnek, ezért úgy gondolom ők megérdemelnék, hogy kapjanak renoválásra pénzt, hogy kipihenten tudjanak egy-egy életbevágó műtétet elvégezni. <br /> 6- Amerikai konferencia. Ezt mindenképp kell támogatni, mivel ha most befektetünk, később több támogatást kapunk vissza, amit ÍGÉRTEK! Tehát nem csak &quot;lutrira&quot; menne a pénz... <br /> 7- Új berendezés a rák korai felismerésére. Mindenképp támogatnám! Rengeteg emberen tudnánk vele segíteni, mivel ez már tömegbetegség. <br /> 8- TBC szűrés. Nem használnék rá el 7,2 milliót, mivel ez &quot;csak&quot; egy szűrés lenne, nem pedig komplex gyógyítási folyamat. <br /> Összegezve: Fiatal orvosokra: 4,3 millió Ft + USA konferencia: 5,6 millió Ft + Új berendezés a rák korai felismerésére: 6,1 millió Ft = 16 millió Ft. <br /> Én őket támogatnám. Így legalább ha nem is azonnal tudnánk megoldani problémákat, és egy-egy ember gyógyítását, a jövőre nézve ez a 3 támogatott terület a legesélyesebb, hogy a legtöbb ember életét mentse.<br /> <br /> Bia érvelése után módosítanám a sorrendemet egy kicsivel. Fiatal orvosokat továbbra is támogatnám, a szívműtétes nőt is, de a rákos kislánnyal egyetértek, hogy kár szenvedtetni őt, úgyhogy ahelyett a rák felismerésére szolgáló berendezésre szavazok harmadiknak. (Alex)<br /> <br /> Az én első három pályázatom a 5, 8, 7. Ebben a sorrendben. (Réka)<br /> <br /> Jó estét Lányok! Támogatom az előttem szólót. Az 5-ös 8-as és 7-es pályázatot támogatnám én is. (Alex)<br /> <br /> Hello mindenki! Maximálisan támogatom az 5, 7, 8 pályázat együttes támogatását! (Saci)<br /> <br /> Sziasztok! <br /> Először is: több olyan opció van, ahol valamilyen betegségben szenvedő ember életét menthetjük meg. Ezek közül én a 10 éves kislányét választanám, ugyan LEGALÁBB 6 évet kapna így vissza, de ő tapasztalt mindegyikük közül a legkevesebbet az életben, és talán nehezebb lenne a hozzátartozóknak feldolgozni kislányuk elvesztését, mint bármelyik másik esetben, tehát: 4. <br /> Az 5 mindenképp, mivel a legmegfelelőbb orvosi ellátásra kell törekednünk, s ennek elengedhetetlen feltétele, hogy orvosaink frissen, kipihenten álljanak munkába. 7. Manapság rengeteg esetben diagnosztizálnak rákot, ami sajnos sok esetben halált okoz, ha lehetőség adódik rá,szerintem alapvető dolog, hogy csökkentsük a halálozások, komoly betegségek kialakulásának számát.<br /> Véleményemtől függetlenül persze egyetértek a legutóbb felsorolt három számmal is (5,8,7), támogatom!<br /> Rita<br /> <br /> Sziasztok! <br /> Mivel nem a projekteket nem lehet részben támogatni, a következő a javaslatom: <br /> az aktualitás és prioritás miatt a 8-ast - 7.2 millió Ft a TBC szűrésre- venném előre. <br /> A fennmaradó 9,3 milliót következők szerint osztanám fel: 5.6 millió a John Hoppkins Intézettel való kapcsolatfelvételért és együttműködésért 6. eset - ami későbbi erőforrás-növelést helyez kilátásba (így a 7-ben írt berendezésekre később lesz pénz). <br /> A maradék 3,7 millióból 2,4 milliót a 2. esetre, a 18 éves lányra tudjuk így felhasználni -bár szívesebben adnám a 3-as eset szívműtétére. <br /> A fennmaradó 1,3 millió felhasználásához egy új pályázatot írnék ki (és erősen reménykednék egy komoly összeg érkezésében a J. H. Intézet felől. :) (A.)</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=67082 2013-06-29T11:46:21Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlop'''<br /> <br /> *mérete (m2)<br /> Irány: 0 - minél nagyobb a telek mérete, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> Iránya: 1 - minél alacsonyabb árat kell érte fizetni, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van az autópálya felhajtó, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a telephely Budapesthez, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a határhoz a telephelyhez, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - minél inkább ki van építve az infrastruktúra a telken/ipari parkban, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - ha van rajta épület, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb összegbe kerül, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb a támogatás mértéke, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebbet kell fordítani a munkabér kifizetésekre, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb a konkurencia annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb helyi adót kell fizetni, annál ideálisabb a telephely.<br /> <br /> '''Y oszlop'''<br /> <br /> A telephelyek sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66931 2013-06-25T07:50:42Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlop'''<br /> <br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - minél nagyobb a telek mérete, annál jobb versenyelőny érhető el. (természetesen a szükséges telekméret függ a felhasználás céljától)<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van az autópálya felhajtó, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami idő és pénzveszteség)<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a telephely Budapesthez, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.)<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a határhoz a telephelyhez, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (hiszen egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő/pénz spórolható.)<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - minél inkább ki van építve az infrastruktúra a telken/ipari parkban, annál nagyobb megtakarítás érhető el (kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést).<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Nagyobb megtakarítás érhető el, mivel idő és költséghatékony, ha már van meglévő épület, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebb összegbe kerül, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb a támogatás mértéke, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (többnyire ezek a támogatások az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatások)<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebbet kell fordítani a munkabér kifizetésekre, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió)<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb a konkurencia annál kisebb a verseny, tehát annál költségkímélőbb. (de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is)<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb helyi adót kell fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> '''Y oszlop'''<br /> <br /> A telephelyek sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66930 2013-06-25T07:49:38Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> '''X oszlop'''<br /> <br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - minél nagyobb a telek mérete, annál jobb versenyelőny érhető el. (természetesen a szükséges telekméret függ a felhasználás céljától)<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van az autópálya felhajtó, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami idő és pénzveszteség)<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a telephely Budapesthez, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.)<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - minél közelebb van a határhoz a telephelyhez, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (hiszen egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő/pénz spórolható.)<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - minél inkább ki van építve az infrastruktúra a telken/ipari parkban, annál nagyobb megtakarítás érhető el (kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést).<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Nagyobb megtakarítás érhető el, mivel idő és költséghatékony, ha már van meglévő épület, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebb összegbe kerül, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb a támogatás mértéke, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (többnyire ezek a támogatások az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatások)<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebbet kell fordítani a munkabér kifizetésekre, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió)<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb a konkurencia annál kisebb a verseny, tehát annál költségkímélőbb. (de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is)<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - minél kevesebb helyi adót kell fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.<br /> <br /> '''Y oszlop'''<br /> A telephelyek sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66929 2013-06-25T07:16:33Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66928 2013-06-25T07:15:31Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)<br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66887 2013-06-24T14:27:24Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66886 2013-06-24T14:23:44Z

<p>Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66885 2013-06-24T14:21:28Z

<p>Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tananyag szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66884 2013-06-24T14:12:55Z

<p>Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az '''oem''' munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> * Az első három helyezett: 1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66883 2013-06-24T14:09:45Z

<p>Rdk6: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> <br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> <br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> * Az első három helyezett: 1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66882 2013-06-24T13:33:59Z

<p>Rdk6: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> * Az első három helyezett: 1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66881 2013-06-24T13:31:01Z

<p>Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> * Az első három helyezett: 1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk.<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66880 2013-06-24T13:27:50Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is a '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ''&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot;'' - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható az eredmény.<br /> *Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.<br /> *A tanagyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.<br /> *Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk.<br /> *A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66879 2013-06-24T13:15:41Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> <br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *&quot;Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?&quot; - nevű problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.<br /> <br /> <br /> Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66878 2013-06-24T13:08:27Z

<p>Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> * Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott<br /> * A tanagyat szerinti és a saját megoldás is '''kecskeméti''' telephely lett.<br /> * Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt (is) szükséges elvégezni az elemzést.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66877 2013-06-24T12:56:36Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> <br /> *ára (Ft)<br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> <br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> <br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> <br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> <br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> <br /> *van rajta épület (I/N))<br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> <br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> <br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> <br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> <br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> <br /> *helyi adók mérete (%)<br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66876 2013-06-24T12:39:15Z

<p>Rdk6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM''' munkalap)<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO]) ('''2.oam direkt''' munkalap)<br /> *A futtatás során fel nem használt attribútumokkal ('''citromsárgával''' jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. ('''4.direkt S1&lt;&gt;9''' munkalapon található)<br /> *A &quot;citromsárga adatok&quot; inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az '''5.inverz''' munkalapon látható.<br /> <br /> *Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66875 2013-06-24T12:29:39Z

<p>Rdk6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *A feladat meghatározása és szekunder kutatás<br /> *Objektumok meghatározása<br /> *Attribútumok meghatározása<br /> *Adatok táblázatba rendezése ('''1.OAM munkalap''')<br /> *Attribútumok irány és mértékegység meghatározása<br /> *Az alaptáblázatból meghatároztam a '''sorszám''' függvénnyel a sorrendet.<br /> *Majd ebből meghatároztam az inverzüket.<br /> <br /> *A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést ([http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html COCO])<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66874 2013-06-24T12:21:36Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> <br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66873 2013-06-24T12:19:23Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 30.000 Ft<br /> *Piaci érték: 40.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték: 80.000 Ft<br /> A piaci értéke jóval nagyobb egy olyan információnak (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata), amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.<br /> <br /> A két megoldás hasznosság-különbözete:<br /> *költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)<br /> *piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)<br /> *összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66833 2013-06-21T12:36:03Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Saját megoldás:'''<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8000Ft<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *Összes költség: 32.000 Ft<br /> *Piaci érték:<br /> <br /> <br /> '''Tananyag szerinti megoldás'''<br /> <br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata:<br /> <br /> Microsoft Office Basic 2007 - 20000 Ft<br /> <br /> COCO - Ingyenes<br /> *korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft<br /> *Összes költség: <br /> *Piaci érték:<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66832 2013-06-21T12:19:39Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> Saját megoldás:<br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20000 Ft<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzésse): 3óra: 6000Ft<br /> *Összes költség: <br /> *Piaci érték:<br /> <br /> Tananyag szerinti megoldás<br /> <br /> <br /> *adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)<br /> *programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20000 Ft , COCO - Ingyenes<br /> *munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzésse): 3óra: 6000Ft<br /> *Összes költség: <br /> *Piaci érték:<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66831 2013-06-21T11:49:01Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> <br /> Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb telek előnyt élvez a döntésnél, természetesen ez függ a felhasználás céljától és a többi tényezőtől.<br /> *ára (Ft)<br /> <br /> A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál jobb.<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami időveszteség (és pénzveszteség). Ezért fontos, hogy minél közelebb legyen a telephelyhez az autópálya felhajtó.<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> <br /> Iránya: 1 - Egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő spórolható.<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> <br /> Iránya: 0 - Ha ki van építve az infrastruktúra a telken / ipari parkban, akkor ez kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést.<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> <br /> Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Idő és költséghatékony, ha már van meglévő épül, még akkor is ha átalakításra szorul.<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kevesebbe kerül, annál jobb.<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> <br /> Iránya: 0 - Minél magasabb annál kedvezőbb. Többnyire az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatás.<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> <br /> Iránya: 1 - Ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió.<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> <br /> Iránya: 1 - Minél kisebb a konkurencia annál jobb, de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> Iránya: 1 - Költségeket csökkenti, ha minél kevesebb helyi adót kell fizetni.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66829 2013-06-21T11:25:08Z

<p>Rdk6: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> *ára (Ft)<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Ez az elemzés hasznos<br /> *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.<br /> <br /> *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66820 2013-06-21T09:52:30Z

<p>Rdk6: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).<br /> <br /> Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.<br /> <br /> A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> *mérete (m2)<br /> *ára (Ft)<br /> *legközelebbi autópálya felhajtó (km)<br /> *távolság Budapesttől (km)<br /> *távolság Hegyeshalomtól (km)<br /> *kiépítette infrastruktúra (I/N)<br /> *van rajta épület (I/N))<br /> *kiépítésre fordítandó összeg (Ft)<br /> *Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)<br /> *HR átlagos bérköltsége (Ft)<br /> *hasonló cégek jelenléte (db)<br /> *helyi adók mérete (%)<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66819 2013-06-21T09:34:25Z

<p>Rdk6: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> *1. Gödöllő<br /> *2. Szarvas<br /> *3. Székesfehérvár<br /> *4. Tatabánya<br /> *5. Salgótarján<br /> *6. Sopron<br /> *7. Pásztó<br /> *8. Kecskemét<br /> *9. Jászberény<br /> *10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66818 2013-06-21T09:30:50Z

<p>Rdk6: /* Objektumok (sorok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> 1. Gödöllő<br /> 2. Szarvas<br /> 3. Székesfehérvár<br /> 4. Tatabánya<br /> 5. Salgótarján<br /> 6. Sopron<br /> 7. Pásztó<br /> 8. Kecskemét<br /> 9. Jászberény<br /> 10. Debrecen<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66799 2013-06-20T15:25:47Z

<p>Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66798 2013-06-20T15:20:50Z

<p>Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.<br /> <br /> Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést. <br /> <br /> Ez alapján én Kecskemétet választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66797 2013-06-20T15:12:18Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást. Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ez kevésbé fontos szempont, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést.<br /> Ez alapján én Kecskemétet választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66796 2013-06-20T15:00:53Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást. Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ez kevésbé fontos szempont, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66795 2013-06-20T14:31:07Z

<p>Rdk6: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66794 2013-06-20T14:29:30Z

<p>Rdk6: /* A feladat előtörténete */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntési között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66793 2013-06-20T14:27:38Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt elő, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.<br /> Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntési között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.<br /> Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66792 2013-06-20T13:19:13Z

<p>Rdk6: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66791 2013-06-20T13:08:47Z

<p>Rdk6: /* Forrás */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Telephelyek&diff=66790 2013-06-20T13:07:09Z

<p>Rdk6: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi …”</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65599 2013-05-16T15:16:24Z

<p>Rdk6: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/reszesedes.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.<br /> <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> <br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> <br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> minél nagyobb &quot;hány éve ismert?&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél kisebb &quot;ár&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél kisebb &quot;konkurensek száma&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés <br /> <br /> minél nagyobb &quot;TV-reklámok típusainak száma&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél nagyobb &quot;újsághirdetés&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél nagyobb &quot;egyéb csatornák&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 0<br /> <br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 15.000.- Ft (ez gyakorlatilag az az összeg, amelyet a vállalat megspórolhat a kommunikációs elemeken, ha ezt a megoldást választja, hiszen így előre láthatja 2013-as részesedését és azt, hogy mely elemek a leginkább befolyásoló attribútumok)<br /> <br /> • Haszon: 15.000-3000= 12.000,- Ft<br /> <br /> <br /> Hasznosság különbözet: 12.000-(-8000)=20.000 Ft<br /> <br /> Vagyis 20.000,- Ft reményében vágok neki a feladatnak.<br /> <br /> A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline 36,6%<br /> <br /> 2. Manhattan 13,02%<br /> <br /> 3. Rimmel 11,92%<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65598 2013-05-16T15:13:18Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/reszesedes.xlsx XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.<br /> <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> <br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> <br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> minél nagyobb &quot;hány éve ismert?&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél kisebb &quot;ár&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél kisebb &quot;konkurensek száma&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés <br /> <br /> minél nagyobb &quot;TV-reklámok típusainak száma&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél nagyobb &quot;újsághirdetés&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> minél nagyobb &quot;egyéb csatornák&quot;, annál nagyobb a piaci részesedés<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 0<br /> <br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 15.000.- Ft (ez gyakorlatilag az az összeg, amelyet a vállalat megspórolhat a kommunikációs elemeken, ha ezt a megoldást választja, hiszen így előre láthatja 2013-as részesedését és azt, hogy mely elemek a leginkább befolyásoló attribútumok)<br /> <br /> • Haszon: 15.000-3000= 12.000,- Ft<br /> <br /> <br /> <br /> A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline 36,6%<br /> <br /> 2. Manhattan 13,02%<br /> <br /> 3. Rimmel 11,92%<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65554 2013-05-16T08:19:58Z

<p>Rdk6: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.<br /> <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> <br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> <br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> hány éve ismert?: 0<br /> <br /> ár: 1<br /> <br /> konkurensek száma: 1<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma: 0<br /> <br /> újsághirdetés: 0<br /> <br /> egyéb csatornák: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 0<br /> <br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 15.000.- Ft (ez gyakorlatilag az az összeg, amelyet a vállalat megspórolhat a kommunikációs elemeken, ha ezt a megoldást választja, hiszen így előre láthatja 2013-as részesedését és azt, hogy mely elemek a leginkább befolyásoló attribútumok)<br /> <br /> • Haszon: 15.000-3000= 12.000,- Ft<br /> <br /> <br /> <br /> A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline 36,6%<br /> <br /> 2. Manhattan 13,02%<br /> <br /> 3. Rimmel 11,92%<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65553 2013-05-16T08:18:19Z

<p>Rdk6: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.<br /> <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> <br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> <br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> hány éve ismert?: 0<br /> <br /> ár: 1<br /> <br /> konkurensek száma: 1<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma: 0<br /> <br /> újsághirdetés: 0<br /> <br /> egyéb csatornák: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 0<br /> <br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> <br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> <br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> <br /> • Bevétel: 15.000.- Ft (ez gyakorlatilag az az összeg, amelyet a vállalat megspórolhat a kommunikációs elemeken, ha ezt a megoldást választja, hiszen így előre láthatja 2013-as részesedését és azt, hogy mely elemek a leginkább befolyásoló attribútumok)<br /> <br /> • Haszon: 15.000-3000= 12.000,- Ft<br /> <br /> <br /> <br /> A saját elemzésnél túl nagyok a költségek, ráadásul időben és energiában is többet igényel, vagy nem valósul meg kellő hasznosság. A második megoldás sokkal nagyobb hasznosságot hoz, így megfelelően tudja a cég allokálni erőforrásait a jelenben és a jövőben is.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Manhattan<br /> <br /> 3. Rimmel<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65552 2013-05-16T08:10:06Z

<p>Rdk6: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél.<br /> <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk.<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> <br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> <br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> hány éve ismert?: 0<br /> <br /> ár: 1<br /> <br /> konkurensek száma: 1<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma: 0<br /> <br /> újsághirdetés: 0<br /> <br /> egyéb csatornák: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> • Bevétel: 0<br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> • Bevétel: <br /> <br /> Tehát 5.000 Ft reményében végzem el a feladatot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Manhattan<br /> <br /> 3. Rimmel<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65551 2013-05-16T08:09:03Z

<p>Rdk6: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél. <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk. <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> 1. Maybelline<br /> 2. Rimmel<br /> 3. Manhattan<br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> <br /> Piaci részesedés. (%)<br /> <br /> <br /> X oszlopok:<br /> <br /> hány éve ismert? (db)<br /> <br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> <br /> konkurensek száma (db)<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> <br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> <br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> <br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> hány éve ismert?: 0<br /> <br /> ár: 1<br /> <br /> konkurensek száma: 1<br /> <br /> TV-reklámok típusainak száma: 0<br /> <br /> újsághirdetés: 0<br /> <br /> egyéb csatornák: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> • Bevétel: 0<br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> • Bevétel: <br /> <br /> Tehát 5.000 Ft reményében végzem el a feladatot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Manhattan<br /> <br /> 3. Rimmel<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Piaci_reszesedes_szimulacioja&diff=65550 2013-05-16T08:08:14Z

<p>Rdk6: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> A dekorkozmatikai piacon jelen lévő márkák 2009-2012-es adatainak összehasonlítása és piaci részesedésük megjósolása 2013-ra.<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Tanulmányaimat marketing mesterképzésen folytattam, ezért birtokába kerültem annak a tudásnak, amely magában foglal olyan mutatószámok értelmezését, mint a piaci részesedés; illetve, hogy ezt milyen attribútomok befolyásolhatják egy márka esetében. <br /> Szakdolgozatom témájaként pedig a dekorkozmetikumok marketing kommunikációját és fogyasztóinak szokásait választottam, így tehát ez a feladat e kettő fúziójából jot létre. <br /> A feladat tehát segítséget nyújthat diplomamunkám megvédésénél is.<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> A feladatot megelőzte diplomamunkám befejezése, ezért a jelenlegi helyzet alapját ez adta. Ennek lényege azonban nem az előre jelzés, hanem sokkal inkább az elemzés, és az új kommunikációs technikák feltárása volt, amelyekkel „megfogható” az ügyfél. <br /> Kutatásomból kiderült, hogy a fogyasztási szokásokat befolyásoló exogén tényezők közül az ár hat a legjobban a fogyasztókra; kommunikációs elemek tekintetében pedig a TV-reklámot és az újsághirdetést alkalmazzák leggyakrabban a vállalatok, ezért ezeket is attribútumnak választottam. Továbbá kiderült primer kutatásomból diplomamunkámban, hogy a márka „presztízse”, vagyis, hogy milyen hosszú ideje van a piacon, szintén fontos a fogyasztóknak; a versenytársak száma pedig már a szekunder kutatás alatt bebizonyosodott, hogy mérvadó, hiszen nagyon kompetitív piacról beszélünk. <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából:<br /> 1. Maybelline<br /> 2. Rimmel<br /> 3. Manhattan<br /> A szekunder kutatásban piaci részesedés szempontjából ugyanez a sorrend jött ki, vagyis nem hozott említésre méltó különbséget a két összehasonlítás, ráadásul a fogyasztói kedveltség szerinti sorrend a fogyasztók preferenciáin múlott, ami szubjektív. Vagyis az összehasonlítás nem objektív.<br /> Ezek alapján a Maybelline-nek 2012-höz képest mindenképpen növekedést jósoltam volna, hiszen az áron nem változtattak, egy évvel nőtt az ismertségük és eggyel több BTL elemet alkalmaztak 2013-ban, azonban tény, hogy TV reklámmal idén még nem álltak elő, ezért 37%-ra tippeltem volna növekedésüket.<br /> A másik két márka tekintetében a csökkenést láttam realisztikusabbnak, hiszen diplomadolgozatomban kaptam egy olyan eredményt, mely szerint a Manhattan és a Rimmel közeli versenytársai egymásnak; és erősödő trend az economy márkák előretörése, amely jelentősen gyengíteni fogja e két márka jelenlétét. A Manhattan esetében 13,5-14%, a Rimmel esetében minimum 4%-os csökkenésre tippeltem volna. Ezek az előrejelzések azonban nem alátámaszthatók objektíven, hiszen egy kérdőív eredményei.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az adatokat szekunder kutatással online és offline forrásokból szereztem. Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna. <br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> <br /> Az objektumok az összehasonlítandó márkák, évekre lebontva (2009-2012)<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> <br /> Y oszlop:<br /> Piaci részesedés. (%)<br /> X oszlopok:<br /> hány éve ismert? (db)<br /> ár (mindegyiknél ugyanarra a termékre vonatkozóan) (Ft)<br /> konkurensek száma (db)<br /> TV-reklámok típusainak száma (db)<br /> újsághirdetés (hány magazinban jelentek meg?) (db)<br /> egyéb csatornák (még hányféle BTL eszközt használtak fel) (db)<br /> <br /> irányok megadása:<br /> <br /> 1: minél kisebb, annál jobb<br /> 0: minél nagyobb, annál jobb<br /> <br /> Ezek alapján:<br /> <br /> hány éve ismert?: 0<br /> ár: 1<br /> konkurensek száma: 1<br /> TV-reklámok típusainak száma: 0<br /> újsághirdetés: 0<br /> egyéb csatornák: 0<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Célcsoport lehet az összes dekorkozmetikumot gyártó illetve forgalmazó cég.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Saját elemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költség (összeállítás, nyomtatás, szervezés, szakértői munka): 8.000,- Ft<br /> • Bevétel: 0<br /> • Haszon: 0-8.000= 0 Ft<br /> <br /> Hasonlóságelemzés:<br /> <br /> • Adatvagyon összegyűjtése: ingyenes<br /> • Adatvagyon tárolásához szükséges szoftver beszerzése (Excel): ingyenes<br /> • Költségek: 3.000,- Ft<br /> • Bevétel: <br /> <br /> Tehát 5.000 Ft reményében végzem el a feladatot.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> <br /> '''Metaadatok, tanulási minta munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepelnek azok az adatok táblázatosan, amelyeket szekunder kutatás alapján állíottam össze. A letisztított tanulási mintából már kikerült a konkurensek száma, mint attribútum, hiszen 2009 és 2012 közt ez nem változott, vagyis ez nem releváns mutatószám. <br /> <br /> Attribútomok:<br /> <br /> • Ismertség években<br /> <br /> • Ár<br /> <br /> • TV-reklámok (db)<br /> <br /> • Újsághírdetések (db)<br /> <br /> • Egyéb csatornák (db)<br /> <br /> • Részesedés<br /> <br /> Itt szerepel továbbá a rangsor táblázat is, amelyet Excel-ben a RANK függvénnyel készítettem. Pl: D59= =RANK(D40,D$40:D$51,D$38)<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 1 munkalap:''' <br /> <br /> Itt szerepel COCO standard elemzés.<br /> <br /> Becslés: G50-G61<br /> <br /> Delta: I50-I61<br /> <br /> Becslés összeg: B65<br /> <br /> Tény összeg: B66<br /> <br /> Nem hozott eredményt a futtatás, ezért hatodik attribútumként a szájhagyományt „Google” néven belekalkuláltam, amely a következő három munkalapon már szerepel.<br /> <br /> <br /> '''Online_standard 2 (Maybelline) &amp; Online_standard 2 (Manhattan) &amp; Online_standard 2 (Rimmel) munkalap:'''<br /> <br /> A rangsor táblázat alapján a futtatás utáni „Lépcsők 2” táblázatban kiválasztottam a szükséges számokat (ezeket színekkel jelöltem) minden márka esetében, amely után kijött egy szám, amelyet százalékká alakítva megkapjuk a 2013-as várható eredményt. <br /> <br /> <br /> '''Google Trends munkalap:'''<br /> <br /> <br /> A Google Trends-ben rákerestem erre a három márkára, s ez az eredmény jelent meg.<br /> <br /> <br /> '''<br /> Végső táblázat munkalap:'''<br /> <br /> <br /> Itt szerepel összesítve a márkák eredményei 2009 és 2013 között.<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Diplomamunkában a következő sorrend alakult ki a márkák közt fogyasztói kedveltség szempontjából és a szekunder kutatás szerint:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Rimmel<br /> <br /> 3. Manhattan<br /> <br /> A COCO standard elemzés során a sorrend a következő lett:<br /> <br /> 1. Maybelline<br /> <br /> 2. Manhattan<br /> <br /> 3. Rimmel<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> A fogyasztói kedveltség és a szekunder kutatás alapján kialakult sorrend szubjektív, így nem támasztható alá hitelesen.<br /> A tananyag szerinti elemzés jóval objektívabb képet ad.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> • A diplomamunkámban lévő kvalitatív és kvantitatív elemzés több időt és energiát igényel<br /> <br /> • A tananyag szerinti megoldás objektívebb, realisztikusabb képet ad és olcsóbb is.<br /> <br /> • Ennek eredményeképpen inkább a második megoldást választanám.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Rdk6