https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk7 2026-05-25T13:50:30Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=QuILT-20Q-raw-games&diff=80131 2019-03-27T10:33:46Z

<p>Rdk7: /* raw6 */</p> <hr /> <div>=raw1=<br /> <br /> =raw2=<br /> <br /> =raw3=<br /> <br /> =raw4=<br /> <br /> =raw5=<br /> <br /> =raw6=<br /> <br /> =raw7=</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77120 2014-01-24T07:46:27Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>== '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.<br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa események számában. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa események számában. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa események számában. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa események számában. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1 tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X7- Beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva Forintban. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb a beszállító.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Y: Beszállító idealitása.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni a legideálisabb beszállító kiválasztásakor.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77119 2014-01-24T07:06:46Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>== '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.<br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X7- Beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb a beszállító.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Y: Beszállító idealitása.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni a legideálisabb beszállító kiválasztásakor.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77118 2014-01-24T06:54:25Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>== '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.<br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X7- Beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb a beszállító.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Y: Beszállító idealitása.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77117 2014-01-23T14:39:38Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div><br /> == '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.<br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77116 2014-01-23T14:24:16Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div><br /> <br /> == '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállító-választás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár. Az új módszer bevezetése hosszú távon a kiegyensúlyozott beszerzést biztosítja, amely alapvető feltétele a versenyképességnek.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók publikus adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók több-szempontú rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> A módszerrel nem lehet kiválasztani a legmegfelelőbb beszállítót.A választási hibák minőségi, és gyártásütemezési problémákat okoznak, amelyek jelentős veszteséget jelentenek.<br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító(mint objektum) szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak(KO feltételek). Ennek alapján az OAM-ban a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál ideálisabb az objektum.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál kedvezőbb az objektum.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb a beszállító megítélése.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál optimálisabb az objektum.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobbnak tekinthető a beszállító.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb az objektum.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77115 2014-01-23T12:07:58Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Vezetői összefoglaló<br /> 2 Forrás<br /> 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 4 A feladat előtörténete<br /> 4.1 Személyes kötődés<br /> 4.2 Szakértői javaslatok<br /> 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 6.1 Objektumok (sorok)<br /> 6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 7 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> == '''1 Vezetői összefoglaló''' ==<br /> <br /> Az objektív, és egyszerű beszállítóválasztás a vállalat, és döntéshozó számára is előnyökkel jár.<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77114 2014-01-23T08:58:54Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Vezetői összefoglaló<br /> 2 Forrás<br /> 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 4 A feladat előtörténete<br /> 4.1 Személyes kötődés<br /> 4.2 Szakértői javaslatok<br /> 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 6.1 Objektumok (sorok)<br /> 6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 7 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> == 1 Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77113 2014-01-23T08:48:30Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Vezetői összefoglaló<br /> 2 Forrás<br /> 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 4 A feladat előtörténete<br /> 4.1 Személyes kötődés<br /> 4.2 Szakértői javaslatok<br /> 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 6.1 Objektumok (sorok)<br /> 6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 7 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> == 1 Vezetői összefoglaló ==<br /> <br /> <br /> == '''2 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''4 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> '''4.1 Személyes kötődés'''<br /> <br /> A témaválasztás legfőbb oka a mindenkori munkahelyemen tapasztalható beszerzéspolitika, amely megváltoztatása esetén csökkenhetne a minőségi probléma, és az állásidő.<br /> <br /> '''4.2 Szakértői javaslatok'''<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == '''6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> <br /> '''6.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 7 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77112 2014-01-23T07:21:30Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> <br /> == '''1 Forrás''' ==<br /> <br /> A számítás elvégzéséhez nem léteznek, illetve nem találhatók adatok. A vállalatok ezeket az információkat bizalmasan kezelik.<br /> <br /> == '''2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''3 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == '''5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> '''5.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 6 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77111 2014-01-22T14:44:23Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> <br /> == '''1 Forrás''' ==<br /> <br /> == '''2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe''' ==<br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == '''3 A feladat előtörténete''' ==<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == '''4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája''' ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == '''5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)''' ==<br /> <br /> '''5.1 Objektumok (sorok)''' <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> '''5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)'''<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> ==''' 6 A feladat által érintett célcsoportok''' ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == '''7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság''' ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == '''8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)''' ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == '''9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)''' ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == '''10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)''' ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == '''11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)''' ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == '''12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba''' ==<br /> <br /> <br /> == '''13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok''' ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77110 2014-01-22T14:40:49Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> <br /> == 1 Forrás ==<br /> <br /> == 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == 3 A feladat előtörténete ==<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> 5.1 Objektumok (sorok) <br /> <br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> == 6 A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77109 2014-01-22T13:51:59Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok<br /> <br /> <br /> <br /> == 1 Forrás ==<br /> <br /> == 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==<br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása, és ezen alapuló kiválasztása<br /> <br /> <br /> == 3 A feladat előtörténete ==<br /> <br /> A gyógyszeriparban érvényes minőségi követelmények a beérkező alapanyagokra is érvényesek. A beszállítók kiválasztása tehát a minőségi követelményeknek való megfelelésen felül az egyéb tényezők alapján történik, ez a folyamat az egyre fejlődő és sokszínű beszállítói palettán nehéz feladat elé állítja a beszerzési osztályt. Egy minden gyógyszeriparban alkalmazható megoldás gyorsabbá, hatékonyabbá, és tárgyilagossá tenné a kiválasztást, amely a tisztább piaci verseny hatására a beszállítói piac fejlődését is segítené.<br /> <br /> == 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==<br /> <br /> A dolgozatomban szereplő vállalatnál a jelenlegi kiválasztás alapvetően az ártényezőn alapul. Az ettől való eltérés csak speciális esetben fordul elő. A döntések erősen szubjektívek, hagyományon alapulnak. A vállalat számára fontos beszállítói paraméterek csak kis mértékben járulnak hozzá a döntéshez. <br /> <br /> <br /> == 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==<br /> <br /> == 5.1 Objektumok (sorok) ==<br /> <br /> A vizsgálatban minden beszállító szerepelhet, amely megfelel a beszállított árura vonatkozó szabványoknak. Ennek alapján a sorokat a beszállítók alkotják. <br /> A beszállított, és felhasználandó anyagok meg kell, hogy feleljenek az Országos Gyógyszerészeti Intézet,GMP és a különböző nemzetközi gyógyszergyártási minőségügyi előírásoknak.<br /> A GMP (Good Manufacturing Practice), avagy a helyes gyártási gyakorlat:<br /> A helyes gyártási gyakorlat a gyógyszeripari minőségbiztosításnak az a része, amelynek révén biztosítható, hogy a gyógyszert úgy gyártsák és ellenőrizzék, hogy az megfeleljen az előírt követelményeknek, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaknak és alkalmas legyen arra a célra, amire engedélyezték.<br /> Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat irányelvei /44/2005. (X. 19.) EüM rendelethez/: <br /> „A gyártási tevékenységet, az előállítandó termék megfelelő minőségének biztosítása érdekében, a GMP-t követve a gyógyszergyártási és forgalomba hozatali engedéllyel összhangban világosan megfogalmazott műveleti előírások szerint kell végezni.<br /> Minden beérkező anyagot ellenőrizzenek, és bizonyosodjanak meg arról, hogy a küldemény megfelel annak az anyagnak, amit megrendeltek.”<br /> A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyógyszereket laboratóriumi keretek között kikísérletezett gyártási utasítás szerint kell gyártani, attól eltérni nem lehet. A kísérletek során használt alapanyagok a megfelelő minőségű, mennyiségű termék gyártását teszik lehetővé. Amennyiben valamely alapanyag nem felel meg tökéletesen a kísérletben használtaknak, a gyártás során minőségi, mennyiségi problémák léphetnek fel. Ez azt eredményezheti hogy a gyógyszer felhasználhatóságának ideje, esetleg hatása megváltozik.<br /> <br /> <br /> == 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> <br /> X1- Szállítási idő: a megrendelés és a tényleges leszállítás között eltelt idő órában. Iránya 1, mert minél kisebb az érték annál jobb.<br /> <br /> X2- Szállítás minősége: a kifogástalanul leszállított áru, és az összes leszállított áru hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A szigorú szabályozás miatt a kifogástalanul leszállított árunak azt tekintjük, amelyet a belső minőségellenőrzésen elfogadnak, mint alapanyagot. A minőségi előiratok pontosan és részletesen tartalmazzák a követelményeket, amelyeket a termékeknek, valamint a termékek gyártásához használt és a termékek gyártása közben nyert anyagoknak ki kell elégíteniük. Ezek az előiratok képezik a minőségi értékelés alapját.Amely anyagok nem kapnak pozitív minősítést, nem vehetnek részt a gyártásban, visszakerülnek a beszállítóhoz.Ennek fényében a következő minőségi rétegek alkalmazhatók:<br /> X2a: megfelelő minőségű <br /> X2b: nem megfelelő minőségű<br /> <br /> X3- Szállítás megbízhatósága: határidőre leszállított, és az összes eddigi szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Az új beszállítók alapesetben maximális értéket, azaz 1-est kapnak, az első szállításig. Az 1-es érték a megelőlegezett bizalmat is jelenti, valamint azt, hogy a beszállító megfelel a megkövetelt minőségügyi rendszerkövetelménynek. <br /> <br /> X4- Szállítás rugalmassága: A teljesített vevői változtatási igények és a vevői változtatási igények hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> Ha a vevő, azaz a gyógyszergyár a megrendelés rögzítése után változtatni kíván a rendelés paraméterein, a beszállító rugalmasságán múlik, hogy ezt teljesíti-e. (Pl. megrendelünk 1 tonna étkezési sót hétfőn délben, csütörtöki szállítással, de kedden reggel jelezzük, hogy nekünk 1,2 tonna kellene, ne kelljen újabb rendelési folyamatot indítani) . Két utólagos változtatásból, ha csak egy teljesül, akkor 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> X5- Beszállítói múlt: A beszállító hány éve van a piacon (X5a), és hány éve van kapcsolatban a céggel (X5b), évek összege. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> A két réteget lehetne külön is kezelni, de a két réteg összevonásával csökkentem a régi beszállítók pozitív hatását. Ha 6-7 rétegből kettő a beszállító piaci múltját kezeli, a hangsúly eltolódhatna. <br /> A számítás során az X5a, és X5b értéket összeadjuk, úgy hogy maximum 100-as értéket vehet fel, majd a maximális százas értékkel osztva kapjuk meg a beszállítói múlt értékét. (X5a+X5b/100=X5) Az X5a, és X5b összegének felső határát a könnyebb számítás, és a piaci viszonyok figyelembe vétele miatt szabtam. A gyakorlatban egy 50 éve működő, és egymással kapcsolatban levő cég nagyon ritka, ezáltal az 1-es érték is az lesz a számításoknál. Az X5 a és b értékeket az alapítói okiratból, és a közös szerződésekből vehetjük.<br /> <br /> X6- Beszállítási készenlét: előre nem jelzett teljesített vevői igények, és az összes teljesített szállítás hányadosa. Iránya 0, mert minél magasabb az érték annál jobb.<br /> <br /> Egy előre nem látható hiba miatt sürgősen kell 1tonna étkezési só, amely hiányában gyártáskiesés lenne. A szerződésben meghatározott x napos szállítási határidőtől ilyen esetben eltekintve, azonnali kiszállítást eszközölve teljesül az előre nem jelzett teljesített vevői igény. Kettőből egy sürgős rendelést teljesítve 2/1, azaz 0,5 az érték. <br /> <br /> <br /> Minden X tényező hatással lehetne az árra (Y), azonban a beszállítók elemi érdeke a megfelelőség, azaz a folyamatos beszállítás. A túlzottan magas ár a versenyképességet csökkentheti.A piaci verseny, és a piaci törvények itt is aktuálisak. A vevő a számára látható legkedvezőbb megoldást keresi, az eladó pedig a lehető legmagasabb áron szeretne eladni.<br /> <br /> <br /> Y: beszállítási ár: A beszállított anyag ára meghatározott mértékegységre számítva.<br /> <br /> <br /> == 6 A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> <br /> A beszerzéssel foglalkozó csoport, illetve a logisztikai részleg, valamint a vállalatvezetés. <br /> <br /> <br /> == 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==<br /> <br /> A döntési folyamat objektivitása, és idejének csökkentése, valamint a legmegfelelőbb beszállítóval elérhető költséghatékonyság, ezen tényezők jóságának javításával a beszerzési osztály munkáját , és hatékonyságát maximalizálva a szervezet egészére nézve tapasztalható hasznosság keletkezik.<br /> A vállalatok számára nagyon fontos a költséghatékony beszerzés bevezetése. Az árban és minőségben egyaránt a legjobb ajánlat kiválasztása a hatékony, és maximális profitot elérni képes cég jellemzője. A nem legjobb beszerzés , mint a gyártások első lépése alapvetően határozza meg a haszon mértékét. A megfelelő minőségű, megfelelő időben érkező áru, megfelelő áron való beszerzése lényegében a vállalat nyereségének egyik kulcsa.<br /> Eddig használt módszer: Az eddigi módszer alapján a beszállítók értékelése az érintett területek visszajelzései alapján havonta történik a logisztikai részleg lebonyolításában. A meglévő informatikai rendszer, és programcsomag alkalmas a jelenlegi rendszer használatára. 0Ft.<br /> Az ösztönös megoldáshoz tehát adottak a feltételek, az értékelések munkaóraszáma pedig összesen120 óra, azaz 120x 2800 Ft havonta.<br /> Az értékelési megbeszélés összesen havi 12 munkaórát jelent, 12x2800Ft.<br /> A jelenlegi rendszer tehát a beszállító értékelésre132x2800=369600Ft költséget jelent havonta.<br /> <br /> A régi módszernek tulajdonképpen nincs piaci értéke. Az aktuális vállalatnak ugyan fontos az értékelés megléte, de ez a módszer a piacon szinte eladhatatlan.<br /> <br /> Az új módszer alkalmazásának költségei:<br /> Informatikai infrastruktúra: 0 Ft, hiszen ez adott.<br /> Egy a vállalat minden jogosultsággal rendelkező tagjának online hozzáférési lehetőség biztosítása az IT részéről: 40 munkaóra , 40x2800=112000Ft, egyszeri költség.<br /> A program mindenki által érthető, felhasználóbarát felületének kialakítása, és a program elkészítése: 100 munkaóra, 100x2800= 280000Ft, egyszeri költség.<br /> Karbantartásra, havonta 10 munkaóra számítását gondolom, 10x2800= 28000Ft. <br /> Az értékelések munkaóraszáma legalább 80%-kal, csökkenne, azaz 24 munkaórát jelentene havonta, 24x2800=67200<br /> Az új rendszer tehát 392000Ft egyszeri, és havonta 95200Ft költséget jelentene, azaz már a második hónapban költségmegtakarítást jelentene az egyszeri költség megtérülésével együtt.<br /> Az új módszer piaci értéke 500000Ft. A megoldás jobb, objektívebb a réginél. <br /> A valódi hasznosság azonban a megfelelő minőségű, gyártáskiesés nélküli kiszámítható termelés lenne. Ennek pontos értékét meghatározni szinte lehetetlen, egy szellemes reklámot idézve a kiszámítható beszállítói rendszer kialakítása ~400ezer Ft, az ezzel megtakarítható kiválasztási költség ~ 270ezer Ft, az objektív elemzésen alapuló beszállító kiválasztásával megszüntethető minőségi problémák … megfizethetetlen.<br /> Az új módszer havonta 274400 Ft költségmegtakarítást jelent , tehát ennek reményében kezdi el az átállást. A módszer a költségmegtakarításon felül beszállítói költséghatékonyságot eredményezve is hozzájárul a profitnövekedéshez.<br /> <br /> <br /> == 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==<br /> <br /> Adatok munkalap létrehozása, amely tartalmazza a kívánt attribútumok értékének kiszámításához szükséges adatokat.<br /> Pivot munkalap létrehozása, a Pivot tábla létrehozása az alapadatokból, és az azokból kiszámított értékekből.<br /> Irányok meghatározása<br /> Rangsormátrix létrehozása<br /> Elemzési lépések: COCO STD direkt és inverz futtatás<br /> Hitelesség-számítása<br /> <br /> == 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==<br /> <br /> A gyógyszergyári beszállítók rangsorolása jelenleg szubjektív szempontok alapján történik. <br /> A hasonlóságelemzés alkalmas arra hogy minden fontos tényezőt figyelembe véve tudjunk dönteni.<br /> <br /> == 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==<br /> <br /> Az általam ismert módszerek között a hasonlóság elemzés a legkorrektebb. A döntést a valós , és mérhető tények alapján lehet meghozni. <br /> <br /> == 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==<br /> <br /> A módszer alapvetően alkalmas a lehető legjobb beszállító objektív megtalálására. A korrupció valószínűleg csökkenthető, ezáltal az ár is kedvező irányba mozdulhat.<br /> A hasonlóságelemzés módszerének elterjedése a beszállító választásnál véleményem szerint korlátozott a piaci szereplők személyes összefonódásai miatt. <br /> Lehetnek olyan üzleti tranzakciók is, amelyek alapvetően nem gazdaságosak - azaz a módszer alapján kiesnének-, viszont a hozzá kapcsolódó tranzakció - amely a legjobb helyezést éri el- , csak azzal együttesen működhet. / Árukapcsolás/ <br /> <br /> == 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==<br /> <br /> <br /> == 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77108 2014-01-22T13:29:11Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> [elrejtés]<br /> <br /> 1 Forrás<br /> 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 3 A feladat előtörténete<br /> 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája<br /> 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)<br /> 5.1 Objektumok (sorok)<br /> 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 6 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77107 2014-01-22T13:27:01Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> <br /> 1 Vezetői összefoglaló<br /> <br /> 2 Forrás<br /> <br /> 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> <br /> 4 A feladat előtörténete <br /> <br /> 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> <br /> 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) <br /> <br /> 6.1 Objektumok (sorok)<br /> <br /> 6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> <br /> 7 A feladat által érintett célcsoportok<br /> <br /> 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> <br /> 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> <br /> 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> <br /> 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> <br /> 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> <br /> 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> <br /> 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Beszallitok&diff=77106 2014-01-22T13:23:57Z

<p>Rdk7: Új oldal, tartalma: „Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 2 Forrás 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 4 A feladat előtörténete 5 A feladat megoldásának jelenlegi hely…”</p> <hr /> <div>Tartalomjegyzék<br /> <br /> 1 Vezetői összefoglaló<br /> 2 Forrás<br /> 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe<br /> 4 A feladat előtörténete <br /> 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése<br /> 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) <br /> 6.1 Objektumok (sorok)<br /> 6.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)<br /> 7 A feladat által érintett célcsoportok<br /> 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság<br /> 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)<br /> 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)<br /> 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)<br /> 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)<br /> 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba<br /> 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Autobeszerzes&diff=66559 2013-06-02T10:20:09Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás= <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/autokrol_maskent.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy vállalat autóbeszerzési döntése hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Feladatomnak egy közepes méretű vállalkozás autóbeszerzési döntésének modellezését tűztem ki célul. A téma azért állt hozzám közel, mert egyrészt jómagam is autóvásárlás előtt állok és érdekesnek találom a döntési mechanizmus eme megközelítését, másrészről annál a vállalatnál, ahol nyári gyakorlatomat töltöttem, éppen a vállalati flotta lecserélése volt folyamatban és ott egy teljesen metodika alapján döntöttek.<br /> Ebből adódóan érdekelt, hogy a tárgy keretein belül tanultak alapján milyen eredményre jutok.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> Ha a kérdést eddig ismereteim és tapasztalataim alapján vizsgálnám, akkor úgy gondolom, hogy egy vállalati beszerzés során a beszerzéssel megbízott személy vagy személyek a különböző gépjárművekre, melyek alapára megközelíti a vezetőség által meghatározott összegkeretet, ajánlatot kérnének be és költségmegtakarítási szempontokat figyelembe véve a legolcsóbbat választaná/választanák.<br /> Ez a fajta döntési módszer véleményem szerint kielégíti az &quot;olcsó húsnak híg a leve&quot; (Pitlik L.) kategóriát. Éppen ezért szeretnék egy ár/érték arány vizsgálatot végezni, azaz megvizsgálni azt, hogy melyik az a gépjármű az adott értékben (max. 10 000 000 Ft+ÁFA), ami a leginkább megéri az árát.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az objektumok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy bele kell férnie a 10 000 000 Ft+ÁFA keretbe. Feltételezve, hogy az alapárra jönnek rá az egyes extra kiegészítők ára, a keresést kb. 8 000 000 Ft +ÁFA áron kezdtem meg. Szeretném tisztázni, hogy a túl alacsony ár sem jó, nem 5 000 000 Ft-ért kell gépjárművet választanom, hiszen a feladatom nem az, hogy a klasszikus, eddig tapasztalt döntést szemléltessemn, hanem hogy a meglévő keretből hozzam ki a lehető legjobbat.<br /> Az adatgyűjtésemet nehezítette, hogy az egyes autó márkakereskedések eltérő mennyiségű és minőségű ajánlatot adtak. Ezt a problémát további utánjárással és részletes rákérdezéssel sikerült feloldanom.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Esetemben az objektumokat az egyes autótípusok jelentik. <br /> *VW Passat Comfortline BMT 2.0 CR TDI<br /> *AUDI A4 2.0 Tdi FL<br /> *Audi Q5 Tdi 143LE FL<br /> *OPEL Insignia Sport, A 2.0 DTH<br /> *Mercedes C 200 BluieEFFENCY Limuzin<br /> *Ford Mondeo Titanium 2.0i TDCI<br /> *Citroen C5 Hdi 160 Prestige Plus<br /> *Peugeot 508 2.0 Hdi <br /> *Renault Laguna Berline 2,0 dCi<br /> *Toyota Avensis 2,2 DCAT<br /> *Mazda 6 CD175<br /> *BMW 318d Limusine<br /> *Skoda Octavia Elegance 2.0 DR TDI DSG<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> [[Fájl:SzK_Attributumok.png]]<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Mint azt a célkítűzésemben is említettem, célcsoportjaim azon magyar középvállalkozások, melyek beszerzése eddig a hagyományos, véleményem szetrint szakmailag nem megalapozott metodikát követték.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös módszer:legalacsonyabb árat választom'''<br /> <br /> Költsége:<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 60 000 Ft.''<br /> *''Piaci érték: '''0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető'''.''<br /> <br /> *Esetemben a &quot;best practice&quot; (mely véleményem szerint egyáltalán nem a legjobb, inkább a legelterjetebb módszer), hogy bekérjük az ajánlatokat és a legolcsóbbat válasszuk, hogy ha bármely esetben a korruptság gyanúja felmerül, akkor ez alól mentesíteni tudjuk magunkat.<br /> *Ennek a tényleges végrehajtási költsége a beszerzéssel megbízott személyünk órabére, aki online, vagy személyesen megkeresi az egyes gépjármű márkakereskedéseket és bekéri az ajánlatokat. Tegyük fel, hogy emberünk 3 teljes munkanapot tölt, hogy összegyűjtse a számára relevánsnak vélt információt. Az ő bérköltsége a vállalat számára(és ebben benne vannak a fizetendő járulékok is) 300 000 Ft/hó, ami egy 20 munkanapos hónapot számítva naponta 15 000 Ft költséget jelent a vállalatnak. Ezen kívül a beszerző használja céges mobiltelefonját, illetve a céges autót. A telefon és benzin költség a három napra számítva 15 000 Ft. Tehát összesen a beszerző munkája (mely nem szakmailag megalapozott) 60 000 Ft-ba kerül a vállalatnak.<br /> *Ennek a módszernek a választása esetén a döntés előtt piaci körképet kapunk a piacon található márkák és típusokhoz tartozó árakról. A beszerző személyünk az alaptáblában (OAM) meghatározott attribútumokat használja fel, oly módon, hogy a főnök által meghatározott KO feltételekket megvizsgálva a következő objektumok közül választja a legolcsóbbat.<br /> *Ennek a módszernek az értéke véleményem szerint: 0 Ft.<br /> <br /> '''Tananyag szerinti módszer'''<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes&quot;<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *elemzési program költsége - 30 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 90000 Ft''<br /> *''Piaci érték:'' 5768320 Ft (a tényleges ár és a valódi érték közötti különbséget Ft-ban számszerűsítjük - 10 autó vásárlását figyelembe véve) - az összes bruttó piaci árelőny 20%-a, azaz '''153664 Ft.'''<br /> Mivel az ösztönös megoldás piaci értéke 0 Ft, ezért esetünkben 153664 Ft haszon reményében kezdem meg a tananyag feldolgozását.<br /> *A második módszer előnye az elsővel szemben, hogy a KO feltételek és az ár vizsgálatán kívül itt egy ár/érték arányt is kapunk, azaz melyik az az autó, ami leginkább megéri az árát: azaz mikor csinálunk jó vásárt. Akkor, ha olyan autót választunk, ami kevesebbe kerül, mint amit valójában a technikai és egyéb paraméterei, valamint felszereltsége alapján ér.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1.Adatok gyűjtése - ajánlatok bekérése: e-maliben<br /> *2.Információk összefoglalása: '''&quot;Adattáblába&quot;''' munkalap<br /> *3.Adattábla alapján PIVOT tábla elkészítése:''' &quot;Pivot1&quot; és &quot;Pivot2&quot;''' munkalap<br /> *5.Attribútumok irányának meghatározása (árra vonatkozóan):''' &quot;Adattábla&quot;''' munkalap<br /> *6. Direkt és Inverz táblák elkészítése MY-X segítségével: '''&quot;direkt&quot;, &quot;inverz&quot;''' munkalap<br /> *7. Elfogadható eredmény hiányában az eddig figyelmen kívül hagyott tényezők direkt és inverz táblájának lefuttatása MY-X segítségével: '''&quot;direkt2&quot;, &quot;inverz2&quot;''' munkalap<br /> *9. Eredmények hitelességének vizsgálata: '''&quot;direkt2&quot; munkalap J,K oszlop 53.65 sor'''<br /> *10.Új tényező bevonása az elemzésbe (Google Trends átlag): '''&quot;OAM3_Google Trends''' munkalap&quot;<br /> *12.Új tényezővel kiegészített elemzés lefuttatása MY-X -el:'''&quot;direkt3&quot;, &quot;inverz3&quot;''' munkalap<br /> *11.Eredmények összefoglaló táblába történő feltüntetése: '''&quot;Összefoglalás&quot;''' munkalap<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[Fájl:SzK_Eredmény.png]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *.'''direkt:''' Az első körös elemzésemnél az az eredmény született, hogy az általam vizsgált gépjárművek pont annyit érnek, mint amennyiért kínálják őket. Ezzel az eredménnyel azonban nem voltam feltétel nélkül megelégedve, mivel a hasonlóságelemzés részletes tanulmányozása során felmerült, hogy a következő tényezőket nem vette a rendszer figyelembe: széndioxid emisszió,klíma, gyári navigációs rendszer, garanciális idő, garancia<br /> *.'''direkt2:'''a fent felsorolt 5 tényezővel tehát újra lefuttattam a hasonlóságelemzést, majd ennek inverz változatát is elkészítettem és ezt is hasonlóságelemzésnek vetettem alá: így egy új eredményre jutottam, továbbá a direkt és az inverz változat elkészítésével a kapott eredmények hitelességét is sikerült ellenőriznem. Ez alapján a legjobb eredményt elért Skoda gépjármű nem hiteles, így az egyébként második helyen végzett Reanult választanám.<br /> *.'''direkt3:'''a kapott eredményekkel ezután sem elégedtem meg maradéktalanul, így a Tanár Úr javaslatára egy új tényezőt hoztam be az elemzésbe: az egyes márkák Google Trends átlagát vizsgáltam meg, majd az OAM2-ben felhasznált 5 tényezővel együtt újra lefuttattam az elemzés direkt és inverz változatát is. Az eredmények hitelességét is figyelembe vettem, sőt itt egy új fogalmat, a technikai hitelesség fogalmát vezettem be (minimális eltérés esetén). Ez alapján a döntés a Ford Mondeora esett. Ez az a gépjármű tehát, aminél a tényleges ára és a valódi értéke a legnagyobb különbséget mutatja az érték javára.<br /> <br /> Végső döntésemet mindenképpen a harmadik elemzés alapján hoznám meg, hiszen itt a műszaki-technikai tényezők mellett a Google Trends segítségével a márka értéket (brandet) is figyelembe vettem. Tehát a '''Ford Mondeo-t''' választanám.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Minden részeredmény nem lett hiteles, ezért a tényleges és a becsült hasznosság eltér egymástól. A 20 %-os hasznosság, amit becsültem véleményem szerint 10 %-ra csökkent azáltal, hogy nem minden eredményem hiteles, mely konkrétan 76832 Ft.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Autobeszerzes&diff=66558 2013-06-02T10:15:29Z

<p>Rdk7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás= <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/autokrol_maskent.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy vállalat autóbeszerzési döntése hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Feladatomnak egy közepes méretű vállalkozás autóbeszerzési döntésének modellezését tűztem ki célul. A téma azért állt hozzám közel, mert egyrészt jómagam is autóvásárlás előtt állok és érdekesnek találom a döntési mechanizmus eme megközelítését, másrészről annál a vállalatnál, ahol nyári gyakorlatomat töltöttem, éppen a vállalati flotta lecserélése volt folyamatban és ott egy teljesen metodika alapján döntöttek.<br /> Ebből adódóan érdekelt, hogy a tárgy keretein belül tanultak alapján milyen eredményre jutok.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> Ha a kérdést eddig ismereteim és tapasztalataim alapján vizsgálnám, akkor úgy gondolom, hogy egy vállalati beszerzés során a beszerzéssel megbízott személy vagy személyek a különböző gépjárművekre, melyek alapára megközelíti a vezetőség által meghatározott összegkeretet, ajánlatot kérnének be és költségmegtakarítási szempontokat figyelembe véve a legolcsóbbat választaná/választanák.<br /> Ez a fajta döntési módszer véleményem szerint kielégíti az &quot;olcsó húsnak híg a leve&quot; (Pitlik L.) kategóriát. Éppen ezért szeretnék egy ár/érték arány vizsgálatot végezni, azaz megvizsgálni azt, hogy melyik az a gépjármű az adott értékben (max. 10 000 000 Ft+ÁFA), ami a leginkább megéri az árát.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az objektumok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy bele kell férnie a 10 000 000 Ft+ÁFA keretbe. Feltételezve, hogy az alapárra jönnek rá az egyes extra kiegészítők ára, a keresést kb. 8 000 000 Ft +ÁFA áron kezdtem meg. Szeretném tisztázni, hogy a túl alacsony ár sem jó, nem 5 000 000 Ft-ért kell gépjárművet választanom, hiszen a feladatom nem az, hogy a klasszikus, eddig tapasztalt döntést szemléltessemn, hanem hogy a meglévő keretből hozzam ki a lehető legjobbat.<br /> Az adatgyűjtésemet nehezítette, hogy az egyes autó márkakereskedések eltérő mennyiségű és minőségű ajánlatot adtak. Ezt a problémát további utánjárással és részletes rákérdezéssel sikerült feloldanom.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Esetemben az objektumokat az egyes autótípusok jelentik. <br /> *VW Passat Comfortline BMT 2.0 CR TDI<br /> *AUDI A4 2.0 Tdi FL<br /> *Audi Q5 Tdi 143LE FL<br /> *OPEL Insignia Sport, A 2.0 DTH<br /> *Mercedes C 200 BluieEFFENCY Limuzin<br /> *Ford Mondeo Titanium 2.0i TDCI<br /> *Citroen C5 Hdi 160 Prestige Plus<br /> *Peugeot 508 2.0 Hdi <br /> *Renault Laguna Berline 2,0 dCi<br /> *Toyota Avensis 2,2 DCAT<br /> *Mazda 6 CD175<br /> *BMW 318d Limusine<br /> *Skoda Octavia Elegance 2.0 DR TDI DSG<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> [[Fájl:SzK_Attributumok.png]]<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Mint azt a célkítűzésemben is említettem, célcsoportjaim azon magyar középvállalkozások, melyek beszerzése eddig a hagyományos, véleményem szetrint szakmailag nem megalapozott metodikát követték.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös módszer:legalacsonyabb árat választom'''<br /> <br /> Költsége:<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 60 000 Ft.''<br /> *''Piaci érték: '''0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető'''.''<br /> <br /> *Esetemben a &quot;best practice&quot; (mely véleményem szerint egyáltalán nem a legjobb, inkább a legelterjetebb módszer), hogy bekérjük az ajánlatokat és a legolcsóbbat válasszuk, hogy ha bármely esetben a korruptság gyanúja felmerül, akkor ez alól mentesíteni tudjuk magunkat.<br /> *Ennek a tényleges végrehajtási költsége a beszerzéssel megbízott személyünk órabére, aki online, vagy személyesen megkeresi az egyes gépjármű márkakereskedéseket és bekéri az ajánlatokat. Tegyük fel, hogy emberünk 3 teljes munkanapot tölt, hogy összegyűjtse a számára relevánsnak vélt információt. Az ő bérköltsége a vállalat számára(és ebben benne vannak a fizetendő járulékok is) 300 000 Ft/hó, ami egy 20 munkanapos hónapot számítva naponta 15 000 Ft költséget jelent a vállalatnak. Ezen kívül a beszerző használja céges mobiltelefonját, illetve a céges autót. A telefon és benzin költség a három napra számítva 15 000 Ft. Tehát összesen a beszerző munkája (mely nem szakmailag megalapozott) 60 000 Ft-ba kerül a vállalatnak.<br /> *Ennek a módszernek a választása esetén a döntés előtt piaci körképet kapunk a piacon található márkák és típusokhoz tartozó árakról. A beszerző személyünk az alaptáblában (OAM) meghatározott attribútumokat használja fel, oly módon, hogy a főnök által meghatározott KO feltételekket megvizsgálva a következő objektumok közül választja a legolcsóbbat.<br /> *Ennek a módszernek az értéke véleményem szerint: 0 Ft.<br /> <br /> '''Tananyag szerinti módszer'''<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes&quot;<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *elemzési program költsége - 30 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 90000 Ft''<br /> *''Piaci érték:'' 5768320 Ft (a tényleges ár és a valódi érték közötti különbséget Ft-ban számszerűsítjük - 10 autó vásárlását figyelembe véve) - az összes bruttó piaci árelőny 20%-a, azaz '''153664 Ft.'''<br /> Mivel az ösztönös megoldás piaci értéke 0 Ft, ezért esetünkben 153664 Ft haszon reményében kezdem meg a tananyag feldolgozását.<br /> *A második módszer előnye az elsővel szemben, hogy a KO feltételek és az ár vizsgálatán kívül itt egy ár/érték arányt is kapunk, azaz melyik az az autó, ami leginkább megéri az árát: azaz mikor csinálunk jó vásárt. Akkor, ha olyan autót választunk, ami kevesebbe kerül, mint amit valójában a technikai és egyéb paraméterei, valamint felszereltsége alapján ér.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1.Adatok gyűjtése - ajánlatok bekérése: e-maliben<br /> *2.Információk összefoglalása: '''&quot;Adattáblába&quot;''' munkalap<br /> *3.Adattábla alapján PIVOT tábla elkészítése:''' &quot;Pivot1&quot; és &quot;Pivot2&quot;''' munkalap<br /> *5.Attribútumok irányának meghatározása (árra vonatkozóan):''' &quot;Adattábla&quot;''' munkalap<br /> *6. Direkt és Inverz táblák elkészítése MY-X segítségével: '''&quot;direkt&quot;, &quot;inverz&quot;''' munkalap<br /> *7. Elfogadható eredmény hiányában az eddig figyelmen kívül hagyott tényezők direkt és inverz táblájának lefuttatása MY-X segítségével: '''&quot;direkt2&quot;, &quot;inverz2&quot;''' munkalap<br /> *9. Eredmények hitelességének vizsgálata: '''&quot;direkt2&quot; munkalap J,K oszlop 53.65 sor'''<br /> *10.Új tényező bevonása az elemzésbe (Google Trends átlag): '''&quot;OAM3_Google Trends''' munkalap&quot;<br /> *12.Új tényezővel kiegészített elemzés lefuttatása MY-X -el:'''&quot;direkt3&quot;, &quot;inverz3&quot;''' munkalap<br /> *11.Eredmények összefoglaló táblába történő feltüntetése: '''&quot;Összefoglalás&quot;''' munkalap<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[Fájl:SzK_Eredmény.png]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *.'''direkt:''' Az első körös elemzésemnél az az eredmény született, hogy az általam vizsgált gépjárművek pont annyit érnek, mint amennyiért kínálják őket. Ezzel az eredménnyel azonban nem voltam feltétel nélkül megelégedve, mivel a hasonlóságelemzés részletes tanulmányozása során felmerült, hogy a következő tényezőket nem vette a rendszer figyelembe: széndioxid emisszió,klíma, gyári navigációs rendszer, garanciális idő, garancia<br /> *.'''direkt2:'''a fent felsorolt 5 tényezővel tehát újra lefuttattam a hasonlóságelemzést, majd ennek inverz változatát is elkészítettem és ezt is hasonlóságelemzésnek vetettem alá: így egy új eredményre jutottam, továbbá a direkt és az inverz változat elkészítésével a kapott eredmények hitelességét is sikerült ellenőriznem. Ez alapján a legjobb eredményt elért Skoda gépjármű nem hiteles, így az egyébként második helyen végzett Reanult választanám.<br /> *.'''direkt3:'''a kapott eredményekkel ezután sem elégedtem meg maradéktalanul, így a Tanár Úr javaslatára egy új tényezőt hoztam be az elemzésbe: az egyes márkák Google Trends átlagát vizsgáltam meg, majd az OAM2-ben felhasznált 5 tényezővel együtt újra lefuttattam az elemzés direkt és inverz változatát is. Az eredmények hitelességét is figyelembe vettem, sőt itt egy új fogalmat, a technikai hitelesség fogalmát vezettem be (minimális eltérés esetén). Ez alapján a döntés a Ford Mondeora esett. Ez az a gépjármű tehát, aminél a tényleges ára és a valódi értéke a legnagyobb különbséget mutatja az érték javára.<br /> <br /> Végső döntésemet mindenképpen a harmadik elemzés alapján hoznám meg, hiszen itt a műszaki-technikai tényezők mellett a Google Trends segítségével a márka értéket (brandet) is figyelembe vettem. Tehát a '''Ford Mondeo-t''' választanám.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Minden részeredmény nem lett hiteles, ezért a tényleges és a becsült hasznosság eltér egymástól.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Autobeszerzes&diff=66557 2013-06-02T10:12:29Z

<p>Rdk7: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>=Forrás= <br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/autokrol_maskent.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> Egy vállalat autóbeszerzési döntése hasonlóságelemzéssel<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Feladatomnak egy közepes méretű vállalkozás autóbeszerzési döntésének modellezését tűztem ki célul. A téma azért állt hozzám közel, mert egyrészt jómagam is autóvásárlás előtt állok és érdekesnek találom a döntési mechanizmus eme megközelítését, másrészről annál a vállalatnál, ahol nyári gyakorlatomat töltöttem, éppen a vállalati flotta lecserélése volt folyamatban és ott egy teljesen metodika alapján döntöttek.<br /> Ebből adódóan érdekelt, hogy a tárgy keretein belül tanultak alapján milyen eredményre jutok.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése =<br /> Ha a kérdést eddig ismereteim és tapasztalataim alapján vizsgálnám, akkor úgy gondolom, hogy egy vállalati beszerzés során a beszerzéssel megbízott személy vagy személyek a különböző gépjárművekre, melyek alapára megközelíti a vezetőség által meghatározott összegkeretet, ajánlatot kérnének be és költségmegtakarítási szempontokat figyelembe véve a legolcsóbbat választaná/választanák.<br /> Ez a fajta döntési módszer véleményem szerint kielégíti az &quot;olcsó húsnak híg a leve&quot; (Pitlik L.) kategóriát. Éppen ezért szeretnék egy ár/érték arány vizsgálatot végezni, azaz megvizsgálni azt, hogy melyik az a gépjármű az adott értékben (max. 10 000 000 Ft+ÁFA), ami a leginkább megéri az árát.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> Az objektumok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy bele kell férnie a 10 000 000 Ft+ÁFA keretbe. Feltételezve, hogy az alapárra jönnek rá az egyes extra kiegészítők ára, a keresést kb. 8 000 000 Ft +ÁFA áron kezdtem meg. Szeretném tisztázni, hogy a túl alacsony ár sem jó, nem 5 000 000 Ft-ért kell gépjárművet választanom, hiszen a feladatom nem az, hogy a klasszikus, eddig tapasztalt döntést szemléltessemn, hanem hogy a meglévő keretből hozzam ki a lehető legjobbat.<br /> Az adatgyűjtésemet nehezítette, hogy az egyes autó márkakereskedések eltérő mennyiségű és minőségű ajánlatot adtak. Ezt a problémát további utánjárással és részletes rákérdezéssel sikerült feloldanom.<br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> Esetemben az objektumokat az egyes autótípusok jelentik. <br /> *VW Passat Comfortline BMT 2.0 CR TDI<br /> *AUDI A4 2.0 Tdi FL<br /> *Audi Q5 Tdi 143LE FL<br /> *OPEL Insignia Sport, A 2.0 DTH<br /> *Mercedes C 200 BluieEFFENCY Limuzin<br /> *Ford Mondeo Titanium 2.0i TDCI<br /> *Citroen C5 Hdi 160 Prestige Plus<br /> *Peugeot 508 2.0 Hdi <br /> *Renault Laguna Berline 2,0 dCi<br /> *Toyota Avensis 2,2 DCAT<br /> *Mazda 6 CD175<br /> *BMW 318d Limusine<br /> *Skoda Octavia Elegance 2.0 DR TDI DSG<br /> <br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> [[Fájl:SzK_Attributumok.png]]<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> Mint azt a célkítűzésemben is említettem, célcsoportjaim azon magyar középvállalkozások, melyek beszerzése eddig a hagyományos, véleményem szetrint szakmailag nem megalapozott metodikát követték.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> '''Ösztönös módszer:legalacsonyabb árat választom'''<br /> <br /> Költsége:<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 60 000 Ft.''<br /> *''Piaci érték: '''0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető'''.''<br /> <br /> *Esetemben a &quot;best practice&quot; (mely véleményem szerint egyáltalán nem a legjobb, inkább a legelterjetebb módszer), hogy bekérjük az ajánlatokat és a legolcsóbbat válasszuk, hogy ha bármely esetben a korruptság gyanúja felmerül, akkor ez alól mentesíteni tudjuk magunkat.<br /> *Ennek a tényleges végrehajtási költsége a beszerzéssel megbízott személyünk órabére, aki online, vagy személyesen megkeresi az egyes gépjármű márkakereskedéseket és bekéri az ajánlatokat. Tegyük fel, hogy emberünk 3 teljes munkanapot tölt, hogy összegyűjtse a számára relevánsnak vélt információt. Az ő bérköltsége a vállalat számára(és ebben benne vannak a fizetendő járulékok is) 300 000 Ft/hó, ami egy 20 munkanapos hónapot számítva naponta 15 000 Ft költséget jelent a vállalatnak. Ezen kívül a beszerző használja céges mobiltelefonját, illetve a céges autót. A telefon és benzin költség a három napra számítva 15 000 Ft. Tehát összesen a beszerző munkája (mely nem szakmailag megalapozott) 60 000 Ft-ba kerül a vállalatnak.<br /> *Ennek a módszernek a választása esetén a döntés előtt piaci körképet kapunk a piacon található márkák és típusokhoz tartozó árakról. A beszerző személyünk az alaptáblában (OAM) meghatározott attribútumokat használja fel, oly módon, hogy a főnök által meghatározott KO feltételekket megvizsgálva a következő objektumok közül választja a legolcsóbbat.<br /> *Ennek a módszernek az értéke véleményem szerint: 0 Ft.<br /> <br /> '''Tananyag szerinti módszer'''<br /> *ajánlatbekérés - ingyenes&quot;<br /> *ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 3 napi bérköltsége: 45 000 Ft.<br /> *egyéb költségek (benzin és telefon): 15 000 Ft.<br /> *elemzési program költsége - 30 000 Ft.<br /> *''Összköltség: 90000 Ft''<br /> *''Piaci érték:'' 5768320 Ft (a tényleges ár és a valódi érték közötti különbséget Ft-ban számszerűsítjük - 10 autó vásárlását figyelembe véve) - az összes bruttó piaci árelőny 20%-a, azaz '''153664 Ft.'''<br /> Mivel az ösztönös megoldás piaci értéke 0 Ft, ezért esetünkben 153664 Ft haszon reményében kezdem meg a tananyag feldolgozását.<br /> *A második módszer előnye az elsővel szemben, hogy a KO feltételek és az ár vizsgálatán kívül itt egy ár/érték arányt is kapunk, azaz melyik az az autó, ami leginkább megéri az árát: azaz mikor csinálunk jó vásárt. Akkor, ha olyan autót választunk, ami kevesebbe kerül, mint amit valójában a technikai és egyéb paraméterei, valamint felszereltsége alapján ér.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> *1.Adatok gyűjtése - ajánlatok bekérése: e-maliben<br /> *2.Információk összefoglalása: '''&quot;Adattáblába&quot;''' munkalap<br /> *3.Adattábla alapján PIVOT tábla elkészítése:''' &quot;Pivot1&quot; és &quot;Pivot2&quot;''' munkalap<br /> *5.Attribútumok irányának meghatározása (árra vonatkozóan):''' &quot;Adattábla&quot;''' munkalap<br /> *6. Direkt és Inverz táblák elkészítése MY-X segítségével: '''&quot;direkt&quot;, &quot;inverz&quot;''' munkalap<br /> *7. Elfogadható eredmény hiányában az eddig figyelmen kívül hagyott tényezők direkt és inverz táblájának lefuttatása MY-X segítségével: '''&quot;direkt2&quot;, &quot;inverz2&quot;''' munkalap<br /> *9. Eredmények hitelességének vizsgálata: '''&quot;direkt2&quot; munkalap J,K oszlop 53.65 sor'''<br /> *10.Új tényező bevonása az elemzésbe (Google Trends átlag): '''&quot;OAM3_Google Trends''' munkalap&quot;<br /> *12.Új tényezővel kiegészített elemzés lefuttatása MY-X -el:'''&quot;direkt3&quot;, &quot;inverz3&quot;''' munkalap<br /> *11.Eredmények összefoglaló táblába történő feltüntetése: '''&quot;Összefoglalás&quot;''' munkalap<br /> <br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> [[Fájl:SzK_Eredmény.png]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> *.'''OAM:''' Az első körös elemzésemnél az az eredmény született, hogy az általam vizsgált gépjárművek pont annyit érnek, mint amennyiért kínálják őket. Ezzel az eredménnyel azonban nem voltam feltétel nélkül megelégedve, mivel a hasonlóságelemzés részletes tanulmányozása során felmerült, hogy a következő tényezőket nem vette a rendszer figyelembe: széndioxid emisszió,klíma, gyári navigációs rendszer, garanciális idő, garancia<br /> *.'''OAM2:'''a fent felsorolt 5 tényezővel tehát újra lefuttattam a hasonlóságelemzést, majd ennek inverz változatát is elkészítettem és ezt is hasonlóságelemzésnek vetettem alá: így egy új eredményre jutottam, továbbá a direkt és az inverz változat elkészítésével a kapott eredmények hitelességét is sikerült ellenőriznem. Ez alapján a legjobb eredményt elért Skoda gépjármű nem hiteles, így az egyébként második helyen végzett Reanult választanám.<br /> *.'''OAM3:'''a kapott eredményekkel ezután sem elégedtem meg maradéktalanul, így a Tanár Úr javaslatára egy új tényezőt hoztam be az elemzésbe: az egyes márkák Google Trends átlagát vizsgáltam meg, majd az OAM2-ben felhasznált 5 tényezővel együtt újra lefuttattam az elemzés direkt és inverz változatát is. Az eredmények hitelességét is figyelembe vettem, sőt itt egy új fogalmat, a technikai hitelesség fogalmát vezettem be (minimális eltérés esetén). Ez alapján a döntés a Ford Mondeora esett. Ez az a gépjármű tehát, aminél a tényleges ára és a valódi értéke a legnagyobb különbséget mutatja az érték javára.<br /> <br /> Végső döntésemet mindenképpen a harmadik elemzés alapján hoznám meg, hiszen itt a műszaki-technikai tényezők mellett a Google Trends segítségével a márka értéket (brandet) is figyelembe vettem. Tehát a '''Ford Mondeo-t''' választanám.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> *Minden részeredmény nem lett hiteles, ezért a tényleges és a becsült hasznosság eltér egymástól.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66509 2013-05-27T19:52:30Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> ''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)= 5000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)=1000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000 Ft-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> Hasznosság- különbözet az ösztönös és tantárgy szerinti megoldás között<br /> <br /> *költségkülönbözet: 4000 Ft ( ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás 8000 Ft-4000 ft)<br /> <br /> * megoldás- érték különbözete: 4000 Ft ( ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás, (15.0000 Ft- 11.000Ft)<br /> <br /> *összes különbözet: 8. 000 Ft (az elért haszon, a tantárgy megoldása alapján ennyivel lesz több)<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményeit választanám, a gyors és a pontos munka elérésének érdekében.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> *A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> <br /> *A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> <br /> *A feladat elvégzésének során általam megállapított 11.000 Ft, reális érték mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> *A hasznossága teljes mértékben megvalósult hiteles adatoknak köszönhetően, ami 8.000 Ft plusz bevételt eredményez számomra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66508 2013-05-27T19:51:53Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> ''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)= 5000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)=1000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000 Ft-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> Hasznosság- különbözet az ösztönös és tantárgy szerinti megoldás között<br /> <br /> *költségkülönbözet: 4000 Ft ( ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás 8000 Ft-4000 ft)<br /> <br /> * megoldás- érték különbözete: 4000 Ft ( ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás, (15.0000 Ft- 11.000Ft)<br /> <br /> *összes különbözet: 8. 000 Ft (az elért haszon, a tantárgy megoldása alapján ennyivel lesz több)<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményeit választanám, a gyors és a pontos munka elérésének érdekében.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> *A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> <br /> *A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> <br /> A feladat elvégzésének során általam megállapított 11.000 Ft, reális érték mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> *A hasznossága teljes mértékben megvalósult hiteles adatoknak köszönhetően, ami 8.000 Ft plusz bevételt eredményez számomra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66507 2013-05-27T19:44:27Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> ''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)= 5000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)=1000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000 Ft-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> Hasznosság- különbözet az ösztönös és tantárgy szerinti megoldás között<br /> <br /> *költségkülönbözet: 4000 Ft ( ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás 8000 Ft-4000 ft)<br /> <br /> * megoldás- érték különbözete: 4000 Ft ( ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás, (15.0000 Ft- 11.000Ft)<br /> <br /> *összes különbözet: 8. 000 Ft (az elért haszon, a tantárgy megoldása alapján ennyivel lesz több)<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményeit választanám, a gyors és a pontos munka elérésének érdekében.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> A hasznossága teljes mértékben megvalósult hiteles adatoknak köszönhetően, ami által 8.000 Ft plusz bevételt eredményez számomra.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66505 2013-05-27T13:21:53Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> ''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei, ösztönös megoldás alapján: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)= 5000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)=1000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000 Ft-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> Hasznosság- különbözet az ösztönös és tantárgy szerinti megoldás között<br /> <br /> *költségkülönbözet: 4000 Ft ( ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás 8000 Ft-4000 ft)<br /> <br /> * megoldás- érték különbözete: 4000 Ft ( ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás, (15.0000 Ft- 11.000Ft)<br /> <br /> *összes különbözet: 8. 000 Ft (az elért haszon, a tantárgy megoldása alapján ennyivel lesz több)<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményeit választanám, a gyors és a pontos munka elérésének érdekében.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66499 2013-05-27T12:03:30Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)= 5000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)=1000 Ft<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000t-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66498 2013-05-27T11:46:05Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000t-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66497 2013-05-27T11:45:37Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':11.000 Ft-8.000 Ft= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> '''<br /> Tervezhető hasznosság''':15.000t-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66496 2013-05-27T11:44:34Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság:11.000-8.000= 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség:3.000 Ft+ 1.000Ft = 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság:15.000t-4.000 Ft = 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66495 2013-05-27T11:23:02Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> Jelmagyarázat:<br /> <br /> *Piros színnel jelöltük meg azt, akire az állítás leginkább vonatkozik, a 21-es a leginkább cyber- gyerek<br /> *Sárga színnel jelöltük azokat a személyeket akikre közepesen jellemző az állítás<br /> *Zöld színnel pedig azokat akikre nem jellemző az állítás<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66494 2013-05-27T11:15:44Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *A COCO táblázat és az ösztönösen kialakított sorrend között jelentős az ellentmondás, a legnagyobb 10. kitöltőnél jelentkezett.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Tablazat3.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Tablazat3.JPG&diff=66493 2013-05-27T11:13:43Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div></div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66488 2013-05-26T18:56:34Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított 14.000 Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66487 2013-05-26T18:56:16Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Tervezhető hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított x Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66486 2013-05-26T18:54:09Z

<p>Rdk7: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> A feladatra ráfordított idő, teljes mértékben megérte, a módszer alkalmazását. Az OAM táblázat elkészítése és A COCO táblázat elkészítése is, gyors.<br /> A COCO táblázat amellett, hogy gyorsabb, precízebb és pontosabb eredményt ad számunkra.<br /> A feladat elvégzésének hasznossága teljes mértékben megegyezik az általam megállapított x Ft-ot, mivel a táblázat alapján kapott értékekkel olyan információkat kaphatunk amelyek hasznosak lehetnek olyan szervezeteknek vagy cégeknek, akik érintettek az adott témában, vagy akár egy civil ember számára is hasznos lehet.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66485 2013-05-26T18:42:16Z

<p>Rdk7: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66484 2013-05-26T18:41:18Z

<p>Rdk7: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> '''Best practice''' <br /> <br /> Kiadás költségei: <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> Excel táblázat használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 5.000 Ft+ 3.000 Ft= 8.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 11.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 3.000 Ft<br /> <br /> '''<br /> COCO elemzés''' <br /> <br /> Ráfordított idő: 1 óra (1000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke : 3.000 Ft<br /> <br /> COCO program használata: 0 Ft<br /> <br /> Összes költség: 4.000 Ft<br /> <br /> Várható bevétel: 15.000 Ft<br /> <br /> Várható hasznosság: 11. 000 Ft<br /> <br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66483 2013-05-26T18:34:08Z

<p>Rdk7: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezés és régi média használat arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66482 2013-05-26T18:33:45Z

<p>Rdk7: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66481 2013-05-26T16:24:17Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66480 2013-05-26T15:57:06Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> A COCO táblázat eredményei alapján megállapító:<br /> <br /> *A legmagasabb értéket kapott 21-es számú kitöltő válik a leginkább cyber-gyerekké.<br /> <br /> *A legalacsonyabb értéket kapott 9-es sorszámú kitöltő esetén mutatkozik, a legkevésbé a cyber- gyerekké válás, jelen helyzetben.<br /> <br /> *Az adatok minden sorban hitelesek voltak.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66479 2013-05-26T15:42:48Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények alapján megállapító:<br /> <br /> *4 fő( magas), 6 fő (közepes), és 15 főnek (alacsony) az Internet használatának igénye.<br /> <br /> *Megfigyelhető az a jelenség is, hogy Internetet a kitöltők közül mindenki használja különböző rendszerességgel a leggyakoribb a napi szintű használat 10 fő, közepes 7 fő, alacsony 8 fő közösségi oldalak használatának szempontjából nézve. <br /> <br /> *Továbbá azt is leolvashatjuk, hogy 4 fő nem igényli a TV, illetve Rádió használatát.<br /> <br /> *Az elektronikus sajtó igénye jelentősen magasabb: 18 fő részesíti előnyben, a nyomtatott sajtóval ellentétben.<br /> <br /> *Az információ megbízhatósága, és az elsődleges információ szerzése 14 fő esetén nem azonos.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66478 2013-05-26T15:42:34Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények alapján megállapítÓ:<br /> <br /> *4 fő( magas), 6 fő (közepes), és 15 főnek (alacsony) az Internet használatának igénye.<br /> <br /> *Megfigyelhető az a jelenség is, hogy Internetet a kitöltők közül mindenki használja különböző rendszerességgel a leggyakoribb a napi szintű használat 10 fő, közepes 7 fő, alacsony 8 fő közösségi oldalak használatának szempontjából nézve. <br /> <br /> *Továbbá azt is leolvashatjuk, hogy 4 fő nem igényli a TV, illetve Rádió használatát.<br /> <br /> *Az elektronikus sajtó igénye jelentősen magasabb: 18 fő részesíti előnyben, a nyomtatott sajtóval ellentétben.<br /> <br /> *Az információ megbízhatósága, és az elsődleges információ szerzése 14 fő esetén nem azonos.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66477 2013-05-26T15:37:50Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények alapján megállapíthatom, hogy 4 fő( magas), 6 fő (közepes), és 15 főnek alacsony az Internet használatának igénye.<br /> <br /> *Megfigyelhető az a jelenség is, hogy Internetet a kitöltők közül mindenki használja különböző rendszerességgel a leggyakoribb a napi szintű használat 10 fő, közepes 7 fő, alacsony 8 fő közösségi oldalak használatának szempontjából nézve. <br /> <br /> *Továbbá azt is leolvashatjuk, hogy 4 fő nem igényli a TV, illetve Rádió használatát.<br /> <br /> *Az elektronikus sajtó igénye jelentősen magasabb: 18 fő részesíti előnyben, a nyomtatott sajtóval ellentétben.<br /> <br /> *Az információ megbízhatósága, és az elsődleges információ szerzése 14 fő esetén nem azonos.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66476 2013-05-26T15:18:19Z

<p>Rdk7: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor<br /> <br /> X2 Interneten eltöltött órák száma hetente<br /> <br /> X3 Közösségi oldalak használata<br /> <br /> X4 Televíziózás gyakorisága<br /> <br /> X5Rádiózás gyakorisága<br /> <br /> X6 Elsődleges információszerzés<br /> <br /> X7 Információ megbízhatósága<br /> <br /> X8 Melyiket részesíti előnyben?<br /> <br /> X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO táblázat eredményeinek köszönhetően megállapíthatjuk a következőket:<br /> <br /> *Képet kaphatunk arról, hogy mely személy mennyire válik cyber- gyerekké<br /> <br /> *A legnagyobb becslési értéket a 21-es számú kitöltő kapta, míg a legkisebb értéket a 8-as számú válaszadó kapta<br /> <br /> <br /> *Az összes felhasznált adat hiteles volt<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66475 2013-05-26T15:08:27Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> A COCO táblázat eredményeinek köszönhetően megállapíthatjuk a következőket:<br /> <br /> *Képet kaphatunk arról, hogy mely személy mennyire válik cyber- gyerekké<br /> <br /> *A legnagyobb becslési értéket a 21-es számú kitöltő kapta, míg a legkisebb értéket a 8-as számú válaszadó kapta<br /> <br /> <br /> *Az összes felhasznált adat hiteles volt<br /> <br /> [[Fájl:Eredmény.JPG]]<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Eredm%C3%A9ny.JPG&diff=66474 2013-05-26T14:43:55Z

<p>Rdk7: </p> <hr /> <div></div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66473 2013-05-26T12:42:29Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények során megállapíthatjuk azt, hogy mely személyekre vonatkozik az alábbi állítás: Ki válik cyber- gyerekké?<br /> <br /> A táblázatból jól leolvasható, hogy a magas értékeket kapott személyekre igaz leginkább az állítás, míg akik alacsony értéket kaptak azokra kevésbé<br /> <br /> Az Excel táblázatban különböző színek segítségével, és az átláthatóság miatt különböző színeket jelölünk:<br /> <br /> Piros: azok a személyek, akik a leginkább cyber- gyerek <br /> <br /> Sárga szín: akikre közepesen jellemző az állítás<br /> <br /> Zöld szín: azok a személyek tartoznak ide, akik nem sorolhatók a cyber- gyerekek közé<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66472 2013-05-26T12:41:54Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények során megállapíthatjuk azt, hogy mely személyekre vonatkozik az alábbi állítás: Ki válik cyber- gyerekké?<br /> <br /> A táblázatból jól leolvasható, hogy a magas értékeket kapott személyekre igaz leginkább az állítás, míg akik alacsony értéket kaptak azokra kevésbé<br /> <br /> Az Excel táblázatban különböző színek segítségével, és az átláthatóság miatt különböző színeket jelölünk:<br /> <br /> Piros: azok a személyek, akik a leginkább cyber- gyerekek<br /> <br /> Sárga szín: akikre közepesen jellemző az állítás<br /> <br /> Zöld szín: azok a személyek tartoznak ide, akik nem sorolhatók a cyber- gyerekek közé<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66471 2013-05-26T12:36:44Z

<p>Rdk7: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények során megállapíthatjuk azt, hogy mely személyekre vonatkozik az alábbi állítás: Ki válik cyber- gyerekké?<br /> <br /> A táblázatból jól leolvasható, hogy a magas értékeket kapott személyekre igaz leginkább az állítás, míg akik alacsony értéket kaptak azokra kevésbé<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66461 2013-05-25T17:47:18Z

<p>Rdk7: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények alapján megállapíthatom, hogy 4 fő( magas), 6 fő (közepes), és 15 főnek alacsony az Internet használatának igénye.<br /> <br /> Megfigyelhető az a jelenség is, hogy Internetet a kitöltők közül mindenki használja különböző rendszerességgel a leggyakoribb a napi szintű használat 10 fő, közepes 7 fő, alacsony 8 fő közösségi oldalak használatának szempontjából nézve. <br /> <br /> Továbbá azt is leolvashatjuk, hogy 4 fő nem igényli a TV, illetve Rádió használatát.<br /> <br /> Az elektronikus sajtó igénye jelentősen magasabb: 18 fő részesíti előnyben, a nyomtatott sajtóval ellentétben.<br /> <br /> Az információ megbízhatósága, és az elsődleges információ szerzése 14 fő esetén nem azonos.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Cyberkids&diff=66460 2013-05-25T17:42:26Z

<p>Rdk7: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája */</p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_cyberkids.xls<br /> <br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> <br /> Napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az internet virtuális világa.<br /> <br /> Egy meghatározott korcsoport vizsgálata 15-33 éves korig az internetezési és régi média használatának arányának összefüggésében<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> Személyes kötődés:<br /> Számomra ez a téma azért fontos, mert az Internet meghatározza, és komoly szerepet játszik a mindennapi tevékenységeink közé. Az internet hozzáférés egyre szélesebb körben terjeszkedik, így szinte bárhonnan fel tudunk lépni a világhálóra. A legnagyobb számban az Y generáció használja az internet, ezáltal a cybertér jelentős felhasználóivá válnak.<br /> <br /> Szakértői javaslatok:<br /> Az Interneten közzétett adatok látogatásának gyakorisága, nagyban múlik azon, hogy melyik korcsoport a legaktívabb használója. Ezért a Web.2.0 -ás szolgáltatások egy része is a vizsgált korcsoport igényeit veszi figyelembe. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/ kritkája=<br /> Abban az esetben ha nem találkozok Pitlik László tanár úrral, akkor azt a megoldási alternatívát választom, hogy készítek egy Excel táblázatot, amelynek segítségével az adatok könnyebben áttekinthetőek. <br /> <br /> A rangsoroláshoz a következő szempontokat kellett együttesen figyelembe vennem:<br /> Elsőnek megvizsgáltam az Internetezés mértékét, akik maga számot értek el, ők kerültek a rangsor elejére, továbbá összehasonlítva azt, hogy milyen a közösségi oldal látogatásának nagysága, információ megbízhatósága, elsődleges információszerzés, szempontjából az tekinthető leginkább cyber-gyereknek aki ezen értékek közül mindegyik megvalósult. <br /> <br /> Valamint azt is vizsgáltam, hogy a többi médiát milyen gyakorisággal használják, ami szintén befolyásolja a rangsor kialakítását, akik kevesebb régi médiumot használnak, és előnyben részesítik az új médiát az Internet világát azon személyekre is igaz a cyber- gyerekké válás folyamata.<br /> <br /> Az órák átlagából megállapítható:<br /> 20,5 órás heti internethasználat: alacsony, 30,5óra heti internethasználat:közepes, 40,5óra heti internethasználat: magas<br /> A gyakoriságot mérő kérdésekből megállapítható: Naponta: erős a régi média használata<br /> 2-3 naponta közepes , ritkábban: gyenge, nem használja: nincsen az adott médiára igény<br /> <br /> [[Fájl:Bpexc.JPG]]<br /> <br /> A táblázatból megállapítható, hogy a legmagasabb értéket a 25. sorszámmal rendelkező kitöltő kapta. Magas az Internethasználat, a közösségi oldalak használata, és az információ megbízhatósága, valamint az elsődleges információ szintén az Internet. A TV alacsony, a Rádió gyenge értéket kapott, és nyomtatott sajtóra sincs igénye. Így kijelenthető, hogy a válaszadóim közül, a 25-ös sorszámú a leginkább cyber- gyerek.<br /> <br /> A legalacsonyabb értéket a 19-es sorszámú kitöltöm kapta, tehát rá a legkevésbé jellemző a cyber- gyerekké válás jelenlegi adatok alapján tekintve. Alacsony az Interneten eltöltött órák száma, és a közösségi média használata is, TV értéke magas, rádió közepes, információ megbízhatósága és elsődleges információ szerzésre a rádiót használja. Csupán a sajtó olvasási igénynél jelentkezik az internet szerepe.<br /> <br /> Mivel a rangsoromat szubjektíven készítettem el, nem biztosítja teljes mértékben a pontosságot és megbízhatóságot. A COCO táblázat rangsorát tekintem megbízhatóbbnak, amiből a legérdemesebb az adatokat felhasználni.<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> 5.A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) <br /> Az objektumok és attribútumok létrehozásához, az általam kitöltött kérdőívek segítségével ment végbe. A kitöltésben mindkét nem rendelkezésemre állt, majdnem fele – fele arányban. A korosztály meghatározásánál pedig a konkrét korra kérdeztem rá, azért mert a korosztály skálája kisebb volt.<br /> <br /> Az attribútumokkal azt szerettem volna felmérni, hogy a cyber- gyerekek milyen arányban használják az új médiát, és a régi médiát.<br /> Az attribútumok a következők voltak az OAM táblázatomban:<br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> X1 Kor, X2 Interneten eltöltött órák száma hetente, X3 Közösségi oldalak használata, X4 Televíziózás gyakorisága, X5Rádiózás gyakorisága, X6 Elsődleges információszerzés, X7 Információ megbízhatósága, X8 Melyiket részesíti előnyben?, X9 Vásárol- e újságot?<br /> <br /> Attribútumok válaszadásai: órákban, naponta, 2-3 naponta, hetente, ritkábban, nem használja, illetve választási lehetőségek, rangsor kialakítása elsődleges és információ megbízhatósága alapján, valamint eldöntendő kérdés az újságvásárlás esetében.<br /> <br /> Az OAM táblázatban többféle szempontot kell igénybe venni, ahhoz, hogy megállapítsam ki a leginkább cyber gyerek? Össze kell hasonlítanom az internet és közösségi oldalak használatának arányát a régi média használatával, hogy egyértelmű legyen.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> A feladatomat a 15- 33 év közötti korosztály töltötte ki, ahol a nem nem volt számomra meghatározó szerepű, ezért mindkét nem kitöltötte.<br /> Akik számára a végeredmény hasznos lehet:<br /> Azoknak a szervezetek számára, akik az internetszolgáltatásokkal foglalkoznak( közösségi oldalak), kapnak egy képet, a felhasználó gyakoriságának szintjéről. A magas eredmény miatt, nem lehet figyelmen kívül hagyni.<br /> <br /> A régi médiával foglalkozó szervezetek: Betekintést tehetnek, a cyber- gyerekek médiahasználatának gyakoriságába, ami az eredmények alapján kisebb értéket, kap a mindennapi használatában. Esetleges fejlesztéseket kidolgozni, vagy olyan tartalmakat megjeleníteni ami a korosztály figyelmét felkelti. <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> A feladat során elvégzett eredmények képet adnak,a média jelenlegi használatának helyzetéről. Azoknak a szervezeteknek, vállalatoknak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt hasznos lehet. Az általam elvégzett táblázat ára alacsony, mert a saját meglátásom alapján készült,és ezen a téren még nem rendelkezem elég tapasztalattal. <br /> <br /> Best practice tervezett hasznosság: 5.000 Ft <br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (5000 Ft/ óra)<br /> <br /> Adatok értéke: 3.000 Ft <br /> <br /> COCO elemzés <br /> <br /> Ráfordított idő: 3 óra (1000 Ft/ óra)<br /> Adatok értéke : 15.0000 Ft ( az adatok pontossága, és átláthatósága miatt)<br /> <br /> Várható hasznosság: 18.000 Ft<br /> <br /> Összesen 10.000 Ft a különbség a COCO táblázat javára.<br /> <br /> Véleményem szerint egyértelműen a COCO táblázat eredményei biztosítják a precíz és pontos adatokat.<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> Objektumok meghatározása: A kérőívet kitöltő személyek, nem szerint: férfiak és nők, korosztályt tekintve 15-33 éves közötti korcsoport.<br /> Attribútumok meghatározása:<br /> <br /> Sorszámozás: 25 személyt véletlenszerűen kiválasztottam, tehát a sorszám összetevői ebben az esetben a kérdőívet kitöltők voltak.<br /> MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása. http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01 <br /> <br /> Rangsor: Az OAM táblázat elkészülése után, elkészült a COCO elemzés, melyben az értékekből jól kiolvasható, hogy aki a legalacsonyabb értéket kapta, az a leginkább cyber gyerek a felsorolt sorszámok közül. Akik magas értéket kaptak a COCO elemzés eredménye alapján azok, általában kevesebbet interneteznek tehát ők nem cyber- gyerekek.<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> <br /> Az eredmények alapján megállapíthatom, hogy 4 fő( magas), 6 fő (közepes), és 15 főnek alacsony az Internet használatának igénye.<br /> <br /> Megfigyelhető az a jelenség is, hogy Internetet a kitöltők közül mindenki használja különböző rendszerességgel a leggyakoribb a napi szintű használat 10 fő, közepes 7 fő, alacsony 8 fő közösségi oldalak használatának szempontjából nézve. <br /> <br /> Továbbá azt is leolvashatjuk, hogy 4 fő nem igényli a TV, illetve Rádió használatát.<br /> <br /> Az elektronikus sajtó igénye jelentősen magasabb: 18 fő részesíti előnyben, a nyomtatott sajtóval ellentétben.<br /> <br /> Az információ megbízhatósága, és az elsődleges információ szerzése 14 fő esetén nem azonos.<br /> <br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> <br /> Az általam elvégzett vizsgálat, és OAM táblázat, egy képet ad arról, hogy az adott generáció hogyan viszonyul az új média trendhez. Nagyon hasznosnak tartom, és főként a COCO táblázat során kialakított rangsort, aminek a megbízhatósága, mint már említettem igen hasznos és pontos, ami az informatika világában elengedhetetlen fontosságú. <br /> <br /> Az információ több szempontból is hasznos lehet: az internetszolgáltató szervezeteknek, a televíziós csatornáknak, az újságkiadóknak, és az elektronikusan működő magazinok számára is. Látható, hogy az adott korosztály a mintámban melyikre tart legjobban igényt.<br /> <br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> <br /> Az összegyűjtött adatokat, rendszereztem, az OAM táblázatba, és kaptam egy szubjektív eredményt. Ezzel ellentétben a COCO eredményei megbízhatóbbak, és pontosabbak, mint az OAM táblázatom.<br /> <br /> A COCO táblázat a meglévő adatokat különböző matematikai képletekkel számítja ki, melynek során igen csekély esélye van a pontatlan eredmények megszületésének.<br /> <br /> Úgy gondolom az OAM táblázat is hasznos lehet, de a COCO táblázat ebben az esetben mindenképp hasznosabb, ha a célunk a lehető legoptimálisabb eredmény elérése.<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> A lépcsős függvény segítségével, végezhető el a hasonlóságelemzés. A függvényről leolvasható az, hogy a sorszámok, és a lépcsők összege alapján, milyen értéket kapunk.<br /> Leolvasható az, hogy mely sorszámú kitöltőkre igaz leginkább az az állítás, hogy ki válik leginkább cyber gyerekké?<br /> [[Fájl:Sz1.JPG]]<br /> [[Fájl:Sz2.JPG]]<br /> <br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> A feladat megoldásához segítségemre volt a kérdőív elkészítő program, a kérdőívet kitöltő személyem, az OAM és COCO táblázat.<br /> <br /> A témámmal hasonló szócikket találtam: <br /> http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Internetez%C3%A9s<br /> <br /> Forrás: <br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010</div>

Rdk7