https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Rdk8 2026-04-05T11:36:10Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66577 2013-06-03T18:00:29Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra: csak 2,3%-kal, de nagyobb az érdeklődés, mint ahogyan lennie kéne az adott társadalmi, gazdasági tényezők mellett. Ezért én azt javasolnám a kereskedelmi csatornáknak, hogy cseréljék le a jól megszokott, hazánkban is sokáig népszerű formát: eleget láttunk a nyereményjátékokból és a megalázásból!<br /> <br /> Mindazonáltal a kereskedelmi csatornák vezetői már megtették a szükséges átalakításokat, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne 1-2 év múlva is megvizsgálni a helyzetet: hogyan változik a jelenlegi állásponthoz képest, vagyis bevált-e az elképzelés, miszerint változtatásra van szükség?<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Oroszország<br /> * Kínai Népköztársaság<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * India<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 3'' már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66445 2013-05-25T08:44:31Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra: csak 2,3%-kal, de nagyobb az érdeklődés, mint ahogyan lennie kéne az adott társadalmi, gazdasági tényezők mellett. Ezért én azt javasolnám a kereskedelmi csatornáknak, hogy cseréljék le a jól megszokott, hazánkban is sokáig népszerű formát: eleget láttunk a nyereményjátékokból és a megalázásból!<br /> <br /> Mindazonáltal a kereskedelmi csatornák vezetői már megtették a szükséges átalakításokat, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne 1-2 év múlva is megvizsgálni a helyzetet: hogyan változik a jelenlegi állásponthoz képest, vagyis bevált-e az elképzelés, miszerint változtatásra van szükség?<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 3'' már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66431 2013-05-25T07:13:39Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra. Azonban az érdeklődés csak 44%-kal több az átlagosnál, ami miatt azt javasolnám a kereskedelmi csatornáknak, hogy változtassanak a valóságműsorok összetételén: eleget láttunk a nyereményjáték formából!<br /> <br /> Mindazonáltal a kereskedelmi csatornák vezetői már megtették a szükséges átalakításokat, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne 1-2 év múlva is megvizsgálni a helyzetet: hogyan változik a jelenlegi állásponthoz képest, vagyis bevált-e az elképzelés, miszerint változtatásra van szükség?<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 3'' már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66429 2013-05-24T23:07:41Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra.<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 3'' már egyértelműen választ ad a kérdésre, azonban időigényes.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66428 2013-05-24T23:01:09Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra.<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> [https://www.dropbox.com/s/bp3zly3lte02ylf/Magyar%20Nemzeti%20Bank.htm Jelenleg] 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66427 2013-05-24T22:56:40Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> A hasonlóságelemzés alapján olybá tűnik, Magyarország még mindig igényt tart valóságműsorokra.<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66426 2013-05-24T22:46:34Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]<br /> <br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66425 2013-05-24T22:45:54Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010 Ideális szócikk]]<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta Nyilatkozat és kitöltési segédlet]]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66424 2013-05-24T22:43:30Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =<br /> A szócikk összeállításához nem használtam szakirodalmi alkotást.<br /> Nem találtam konkurens anyagot.<br /> <br /> Felhasznált internetes források:<br /> <br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010]]<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta]]</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66423 2013-05-24T22:23:40Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. A 6 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66422 2013-05-24T22:22:39Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel - ami pedig tovább tart -, továbbá a vizsgálat nem terjed ki egyéb összefüggések felismerésére és elemzésére. Ezzel szemben az utóbbi módszer más üzeneteket is közzétesz, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a hiteltelen eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> A hasonlóságelemzés elkészítéséhez elengedhetetlen a lépcsős függvény:<br /> <br /> * input<br /> * lépcsők ősszege<br /> * output<br /> <br /> Válaszként megkapható, hogy az egyes országok milyen mértékben érdeklődnek a valóságshow-k iránt, tehát az is, hogy van-e még kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> Azt, hogy mely országok van még kereslet további valóságműsorok készítésére/sugárzására a fent látható elemzési táblázat különböző attribútumai határozzák meg. Az 5 attribútumhoz 14 lépcső tartozik.<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66399 2013-05-24T17:47:45Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel, ami pedig tovább tart. Valamint az utóbbi módszer egyes érdekességekre is felhívja a figyelmet, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem hiteles eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66398 2013-05-24T17:47:08Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> A best practice 3. lehetséges módszere hasonlít a hasonlóságelemzésre, azonban sokkal több számolást igényel, ami pedig tovább tart. Valamint az utóbbi módszer egyes érdekességekre is felhívja a figyelmet, mert összefüggésben vizsgálja az adatokat. Pl.: meg lehet belőle állapítani, hogy adott társadalmi, gazdasági állapotok mellett mekkorának kéne lennie az (ideális) érdeklődésnek a valóságműsorok iránt. Figyeli az eltérést az ideális állapot és a valós helyzet között.<br /> Mivel a hasonlóságelemzést az alapadatok birtokában percek alatt le lehet futtatni, mely jóval több információval szolgál, ezért ez a jobb megoldás.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a nem hiteles eredményeket - vagyis a kockázati érték 5000 Ft. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> [[Fájl:Lepcso1_valosagshow.png]]<br /> [[Fájl:Lepcso2_valosagshow.png]]<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Lepcso2_valosagshow.png&diff=66397 2013-05-24T17:46:50Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Lepcso1_valosagshow.png&diff=66396 2013-05-24T17:46:06Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66395 2013-05-24T17:22:14Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem - ha nem éri el az átlagot, akkor nem lehet érdeklődésről beszélni;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el (az irány értelmében) okot adhat az érdeklődésre;<br /> ** a munkanélküliség 34%-kal magasabb az átlagértéknél, iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem - jóval átlag feletti érték, így az irány függvényében erősíti a valóságműsor iránti érdeklődést;<br /> ** a felsőfokú végzettség 34%-kal alacsonyabb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt is lényeges adatnak tekintem - mivel az átlag alatt helyezkedik el, pozitív hatással van az érdeklődésre;<br /> ** a munkaórák száma 18%-kal haladja meg az átlagértéket, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt lényegtelen adatnak nyilvánítom - mivel az átlag felett helyezkedik el, nem számít potenciális befolyásoló tényezőnek;<br /> ** az energiainfláció 41%-kal nagyobb több az átlagértéknél, az irány= 'minél nagyobb, annál nagyobb' értelmében ezt releváns adatnak tekintem - azzal, hogy pozitív irányban tér el az átlagtól hozzájárul az érdeklődés magasabb eredményéhez;<br /> ** az érdeklődés 44%-kal magasabb az átlagértéknél, tehát=<br /> <br /> Van kereslet további valóságműsorokra Magyarországon.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66392 2013-05-24T16:31:43Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> * Magyarországot kiemeltem más színnel, hiszen a feladat szempontjából csak hazánk releváns. Azonban önmagában nem tudom vizsgálni, szükség van egy viszonyrendszerre.<br /> * Az attribútumokhoz tartozó értékekből átlagot számoltam: ez az abszolút középérték, a viszonyítási alap.<br /> * '''MAGYARORSZÁG'''<br /> ** a népsűrűség 33%-kal kevesebb az átlagértéknél, mivel iránya= 'minél nagyobb, annál nagyobb', ezért ezt irreleváns adatnak tekintem;<br /> ** az egy főre jutó GDP 45%-kal kevesebb az átlagértékhez képest, iránya= 'minél kisebb, annál nagyobb', ezért ezt releváns adatnak tekintem;<br /> <br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66391 2013-05-24T16:17:15Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam valosagshow.png]]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oam_valosagshow.png&diff=66390 2013-05-24T16:16:42Z

<p>Rdk8: feltöltötte a(z) „Fájl:Oam valosagshow.png” fájl új változatát</p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66389 2013-05-24T16:04:09Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> Lehetséges módszer 2: a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 3:''' az OAM táblázat intuitív elemzése<br /> <br /> [[Fájl:Oam_valosagshow.png]]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Oam_valosagshow.png&diff=66388 2013-05-24T16:03:01Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bp_valosagshow.png&diff=66387 2013-05-24T15:43:46Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66286 2013-05-23T21:02:59Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 2:''' a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A ''lehetséges módszer 2'' a számszerűsített adatokat tartalmazza, mely negatív hozadéka esetén IS megvizsgálható a ''lehetséges módszer 1'', mert a szófelhő segítségével kiszűrhetőek a leggyakrabban használt jelzők. Vagyis nemcsak arra kapunk választ, hogy van-e kereslet hazánkban további valóságműsorokra, hanem arra is, hogy mit érdemes megváltoztatni annak érdekében, hogy 1) legyen kereslet 2) nőjön az érdeklődés.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66285 2013-05-23T20:51:35Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 2:''' a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény értéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66284 2013-05-23T20:50:34Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> <br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 2:''' a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> <br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges véleményértéke - 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66283 2013-05-23T20:49:25Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokat elemezném a probléma vizsgálatára. <br /> <br /> Lehetséges módszer 1: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása<br /> * Miért '''szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> * Miért '''NEM szeretnek''' valóságshow-t nézni?<br /> <br /> '''Lehetséges módszer 2:''' a nyitott kérdésekre adott válaszok pontozása és táblázatban való összesítése<br /> * erősen bíráló vélemény értéke - 1<br /> * semleges vélemény - értéke 3<br /> * szimpatizáló vélemény értéke - 5<br /> <br /> Rövid számítás:<br /> <br /> A kérdőívemet 115-en töltötték ki. A minimális összérték 115, míg a maximális 575 lenne. Elméletben, ha ez az érték átlépi a számtani közepet (345), akkor már beszélhetünk keresletről.<br /> <br /> <br /> A válaszok alapján az eredmény az lenne, hogy nincs kereslet további valóságműsorokra, azonban a minta nem reprezentatív.<br /> <br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66269 2013-05-23T20:12:02Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között abban az értelemben, hogy=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66267 2013-05-23T20:10:11Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> '''Miért vörös Svájc?'''<br /> <br /> Mert Svájc esetében irreálisan nagy az eltérés a becsült és a tényleges érték között. Tehát=<br /> <br /> Svájc nagyobb érdeklődést mutat a valóságműsorok iránt, mint amilyet a gazdasági/társadalmi tényezők értékei feltételeznének.<br /> <br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66264 2013-05-23T19:50:28Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow2.png]]<br /> <br /> Miért vörös Svájc?[[Média:Peldaegyketto.ogg]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Coco_valosagshow2.png&diff=66263 2013-05-23T19:45:12Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66242 2013-05-23T18:13:13Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> A ténylegesen realizált haszon összege 15000 Ft a szuboptimális kockázatok figyelembevételével. Az innováció azonban létrejött, hiszen még így is több a nyereség, mint a best practice esetében.<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66238 2013-05-23T17:22:18Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> Egyértelműen a hasonlóságelemzés a jobb: gyorsabb, könnyebb, egyértelműbb. Sokkal kifinomultabban ábrázolja az eltéréseket, és kiszórja az irreleváns adatokat.<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66237 2013-05-23T17:18:41Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> Vagyis=<br /> Az eredmények alapján Magyarországon MÉG VAN kereslet a valóságműsorokra.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66236 2013-05-23T17:14:47Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> * '''A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt.''' <br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66235 2013-05-23T17:13:11Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt. <br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t <br /> Jelenleg (2013.05.23.) 1 USD= 226,52 Ft, de itt nyomon követhető:[http://www.mnb.hu/arfolyamok]<br /> * '''Munkaóra számát''' tekintve változóak az értékek, azonban megfigyelhető, hogy Hollandia itt is magas pontszámot ért el, hiszen a többi országhoz képest a hollandok kevesebb időt töltenek munkával.<br /> * Az egyetlen nem hiteles eredményt Svédország érte el.<br /> <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66231 2013-05-23T16:39:31Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> * A magyarországi adatok alapján az eredmény hiteles.<br /> * A legnagyobb becslési értéket Hollandia érte el, ez alapján a hollandok érdeklődnek leginkább a valóságműsorok iránt. <br /> * Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel átlagérték (1167,07) feletti eredményt ért el.<br /> * '''Népsűrűséget''' tekintve hasonlóság fedezhető fel:<br /> ** Magyarország, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, India, Svédország, Görögország és a Cseh Köztársaság között - ezekben az országokban a népsűrűség nem haladja meg a 150 fő/km^2-t.<br /> ** Egyesült Királyság, Németország és a Kínai Népköztársaság között - itt a népsűrűség eléri 195 fő/km^2-t, de nem haladja meg a 300 fő/km^2-t.<br /> * Azonban ezektől eltérést mutat Japán és Hollandia, melyek szintén eltérnek egymástól Hollandia javára.<br /> * Az országok közül a '''GDP'''-t tekintve kiemelkedik hazánk, hiszen itt az egy főre jutó GDP nem haladja meg a 20000 USD-t (1 USD= 226,52 Ft) <br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66230 2013-05-23T15:48:06Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:''' 20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66229 2013-05-23T15:47:06Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:'''20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66228 2013-05-23T15:46:37Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:'''20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66226 2013-05-23T15:44:27Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - a beszerzésen túlmenően - időigényes feladat.<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:'''20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66224 2013-05-23T15:42:55Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák: 15000 Ft<br /> <br /> Szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (Excel) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása - nemcsak beszerzése - időigényes feladat.<br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák: 30000 Ft<br /> <br /> A hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> * Adatok beszerzése (fix költség; 5000 Ft)<br /> * Számításhoz szükséges program beszerzése és használata (MY-X) (0 Ft)<br /> * Munkaidő (fix bér, időtől független; 5000 Ft)<br /> <br /> A meglévő adatok feldolgozása gyors és pontos. Vagyis= <br /> * Sokkal kevesebb idő alatt elvégezhető a számítás<br /> * Az ember helyett gép dolgozik, lényegesen alacsonyabb a hibaküszöb (ezért kerül kétszer annyiba)<br /> * Érvényesül a &quot;minimum elv&quot;: a munka elvégzése a lehető legkevesebb idő alatt -&gt; az idő pénz!<br /> <br /> '''Költségkülönbözet:'''20000 Ft<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66073 2013-05-22T21:42:55Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> *Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> *Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> *Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> *Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> *COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> *Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> [[Fájl:Coco_valosagshow1.png]]<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Coco_valosagshow1.png&diff=66072 2013-05-22T21:40:49Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div></div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66071 2013-05-22T21:32:54Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> *Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> *Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> *Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> *Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> *COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> *Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66069 2013-05-22T21:30:33Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:''' 14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66068 2013-05-22T21:28:55Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> Ahhoz, hogy a magyarországi eredmény értelmét nyerje, viszonyrendszerbe kell helyezni, vagyis más országokat is meg kell vizsgálni.<br /> <br /> *'''Objektumok meghatározása:''' Egyrészt próbáltam különböző fejlettségű országokat górcső alá venni - eltérő gazdasági, társadalmi status quóval -, valamint az is fontos volt, hogy a vizsgált országokhoz minden kapcsolódó adat fellelhető legyen.<br /> *'''Attribútumok meghatározása:''' Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti különbségeket és hasonlóságokat. 7 attribútum.<br /> <br /> Megszabtam irányukat és rögzítettem a mértékegységeket.<br /> <br /> *'''Lépcsők száma:''' Megegyezik az objektumok számával, azaz 14. Eltolás: 0.<br /> *'''Sorszámozás:'''14 sor, 14 vizsgált objektum.<br /> *'''MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása''': [http://miau.gau.hu/myx-free/index_e.php3?x=e01]<br /> *'''Rangsor''': Az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország mutatja a legnagyobb érdeklődést a valóságshow iránt.<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66060 2013-05-22T20:43:37Z

<p>Rdk8: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66058 2013-05-22T20:39:15Z

<p>Rdk8: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: 5000 Ft<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: 0 Ft<br /> <br /> COCO elemzés használata: 0 Ft<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) 5000 Ft<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66057 2013-05-22T20:34:04Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: '''5000 Ft'''<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: '''0 Ft'''<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> '''COCO elemzés'''<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 30000 Ft<br /> <br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: '''5000 Ft'''<br /> <br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: '''0 Ft'''<br /> <br /> COCO elemzés használata: '''0 Ft'''<br /> <br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra) '''5000 Ft'''<br /> <br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''20000 Ft'''<br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Valosagshow&diff=66056 2013-05-22T20:24:35Z

<p>Rdk8: </p> <hr /> <div>= Vezetői összefoglaló =<br /> <br /> = Forrás =<br /> [http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/onkomm/onkomm_valosagshow.xls]<br /> <br /> = A tervezett alkalmazás/megoldás címe =<br /> Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?<br /> <br /> = A feladat előtörténete =<br /> == Személyes kötődés ==<br /> Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.<br /> <br /> == Szakértői javaslatok ==<br /> Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: &quot;[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.&quot; Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [http://www.origo.hu/teve/20130130-ha-ez-bejon-nem-lesz-tobbet-valo-vilag.html] is utal. <br /> <br /> = A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =<br /> Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.<br /> <br /> Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.<br /> <br /> = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) =<br /> Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:<br /> * bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;<br /> * nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;<br /> * a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;<br /> * a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.<br /> Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza.<br /> A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:<br /> * a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:<br /> ** szövegből oszlop - havi bontás esetében a &quot;,&quot; és &quot;-&quot; határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a &quot;-&quot; határjelet vettem figyelembe, ugyanis a &quot;,&quot; nem határjel, hanem tizedesvessző volt<br /> ** HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)<br /> ** HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)<br /> * olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)<br /> * először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam<br /> * mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem<br /> <br /> == Objektumok (sorok) ==<br /> 14 országot vizsgáltam, melyek a következők: <br /> * Magyarország<br /> * Egyesült Királyság<br /> * Egyesült Államok<br /> * Németország<br /> * Franciaország<br /> * Svájc<br /> * Norvégia<br /> * Olaszország<br /> * Japán<br /> * Hollandia<br /> * Ausztrália<br /> * Svédország<br /> * Görögország<br /> * Cseh Köztársaság<br /> <br /> == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==<br /> Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben<br /> <br /> X1: népsűrűség (fő/km2); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X2: GDP/fő (USD); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X3: munkanélküliség (%); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X5: munkaórák száma/év/fő; Minél '''kisebb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek.<br /> <br /> X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél '''nagyobb''' az értéke, annál '''magasabbnak''' kell lennie az érdeklődésnek is.<br /> <br /> = A feladat által érintett célcsoportok =<br /> <br /> Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).<br /> <br /> Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.<br /> <br /> = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság =<br /> '''Best Practice:'''<br /> <br /> A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.<br /> <br /> Bevételi csatornák:<br /> <br /> ''Várható értékesítési összeg:'' 15000 Ft<br /> <br /> Kiadások:<br /> <br /> Adatok összegyűjtése - online kutatás: '''5000 Ft'''<br /> Adatok feldolgozása Excel táblázatban: '''0 Ft'''<br /> Ráfordított idő: 5 óra (1000 Ft/óra), '''5000 Ft'''<br /> <br /> Konkrétan tervezhető hasznosság: '''5000 Ft'''<br /> <br /> = A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) =<br /> <br /> = Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) =<br /> <br /> = Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) =<br /> <br /> = Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) =<br /> <br /> = Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba =<br /> <br /> = Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =</div>

Rdk8