https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Saci 2026-05-10T20:28:18Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1826 2006-01-24T09:28:31Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Weights and Activities Model (alkalmazói modell)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*Paraméter<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Tesztelés]]<br /> :*Tesztadatok<br /> :*Input (bemeneti jel)<br /> :*Output (kimeneti jel<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1825 2006-01-24T09:28:20Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Weights and Activities Model (alkalmazói modell)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*Paraméter<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Tesztelés]]<br /> :*Tesztadatok<br /> :*Input (bemeneti jel)<br /> :*Output (kimeneti jel……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1824 2006-01-24T09:25:45Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Weights and Activities Model (alkalmazói modell)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*Paraméter<br /> :*[[Modell]]<br /> :*Tesztadatok<br /> :*Input (bemeneti jel)<br /> :*Output (kimeneti jel……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1823 2006-01-24T09:23:28Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Weights and Activities Model (alkalmazói modell)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*Paraméter<br /> :*[[Modell]]<br /> :*Input (bemeneti jel)<br /> :*Output (kimeneti jel……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1822 2006-01-24T09:16:24Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Input (bemeneti jel)<br /> :* Output (kimeneti jel)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*[[Tanulás-teszt]]<br /> :*Paraméter<br /> :*[[Weights and Activities Model]]<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Szimuláció]]<br /> :*……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1821 2006-01-24T09:08:27Z

<p>Saci: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Input (bemeneti jel)<br /> :* Output (kimeneti jel)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*[[Tanulás-teszt]]<br /> :*Paraméterek<br /> :*[[Hom-e/o-mining]]<br /> :*[[Weights and Activities Model]]<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Szimuláció]]<br /> :*……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''OGIL összehasonlítás'''<br /> :*Mivel a white box (szerkezeti modell), mint olyan, önmagában nem létezik, hiszen a valósággal való szerkezeti egybeesést csakis a tapasztalat igazolhatja, az pedig, hogy a modell viselkedése megegyezzen a valóságos folyamatokkal, a black box követelménye, ezért a black és white box modellek különbségére rávilágító példát nehezen lehet meghatározni, hiszen általában együttesen alkalmazzák. De talán példa lehetne egy számítógépes szoftver modellezése. Black box esetén csak az inputokat kell ismerni, és azokat az outputokat, amelyeket elérni szeretnénk, de az, hogy a program ezt hogyan valósítja meg, mellékes (nem ismert). White box esetén azonban feltétlenül ismerni kell a cél megvalósításához szükséges algoritmust.<br /> :*Míg a black box olyan problémamegoldási modell, aminek szerkezetét egyáltalán nem, vagy csak részben nem ismerjük, a bemenet és a kimenet között fennálló kapcsolatot pedig csak matematikai módszerekkel írhatjuk le, addig a white box szerkezete ismert, vagyis a modell futtatásához szükséges adatokat képesek vagyunk a terepről begyűjteni.<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. <br /> :Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1820 2006-01-24T09:00:16Z

<p>Saci: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Input (bemeneti jel)<br /> :* Output (kimeneti jel)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*[[Tanulás-teszt]]<br /> :*Paraméterek<br /> :*[[Hom-e/o-mining]]<br /> :*[[Weights and Activities Model]]<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Szimuláció]]<br /> :*……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Szerkesztői javaslat'''<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ----<br /> <br /> '''Válasz a szerkeztői javaslatra'''<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1819 2006-01-24T08:57:18Z

<p>Saci: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Input (bemeneti jel)<br /> :* Output (kimeneti jel)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*[[Tanulás-teszt]]<br /> :*Paraméterek<br /> :*[[Hom-e/o-mining]]<br /> :*[[Weights and Activities Model]]<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Szimuláció]]<br /> :*……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg?'''<br /> (Igaz, mivel a működési algoritmus ismeretlen.)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1818 2006-01-24T08:50:47Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Linux (OP renszer)<br /> :* Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> :* Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> :* Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> :* Input (bemeneti jel)<br /> :* Output (kimeneti jel)<br /> :* Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus'''<br /> :*[[White box rendszer]]<br /> :*[[Tanulás-teszt]]<br /> :*Paraméterek<br /> :*[[Hom-e/o-mining]]<br /> :*[[Weights and Activities Model]]<br /> :*[[Modell]]<br /> :*[[Szimuláció]]<br /> :*……<br /> <br /> '''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus'''<br /> :* Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> :* Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> :* Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> :*...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg, mivel a működési algoritmus ismeretlen?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1817 2006-01-23T21:56:02Z

<p>Saci: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *Paraméterek<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> * Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg, mivel a működési algoritmus ismeretlen?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer pontos tájékoztatást nem ad.''' <br /> (Hamis, mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1816 2006-01-23T21:54:11Z

<p>Saci: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *Paraméterek<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> * Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box folyamatait csak tapasztalati úton (próbálkozással) ismerhetjük meg, mivel a működési algoritmus ismeretlen?'''<br /> (IGAZ)<br /> <br /> *'''Igaz-e, higy a vizsgált rendszer belső szerkezetére nézve a fekete dodoz módszer semmiféle tájékoztatást nem ad.''' <br /> (IGAZ mert nem tudjuk hogy a bemeneteli jelen milyen folyamatok mentek végig ezért is a neve hogy black box'nem látni mi történik'<br /> <br /> *'''Igaz-e, hogy a black box modell abban különbözik a white box modelltől, hogy a szerkezetét leíró adatok a valós életből nem állnak a rendelkezésünkre, szerkezetére csakis matematikai módszerekkel következtethetünk?'''<br /> (IGAZ)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1815 2006-01-23T21:12:40Z

<p>Saci: /* &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *Paraméterek<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> * Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1814 2006-01-23T21:10:55Z

<p>Saci: /* &quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *Paraméterek<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> * Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1813 2006-01-23T21:10:11Z

<p>Saci: /* &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> * Tesztelési eljárás (struktúrális, származtatott)<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1812 2006-01-23T21:05:35Z

<p>Saci: /* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining software (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1811 2006-01-23T21:05:08Z

<p>Saci: /* &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Szimuláció (leíró-magyarázó szimuláció (vö. black box vs. white box modellek,statikus-dinamikus szimuláció (az időtényező kezelésétől függően), determinisztikus-sztohasztikus szimuláció)<br /> <br /> * Modellezés (Dinamikus és zárt rendszerek, Komplexitás, Gondolatkísérlet, Célzatosság,Bonyolultság)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1810 2006-01-23T20:53:00Z

<p>Saci: /* &quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Modelltipusok (black box, white box, <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1809 2006-01-23T16:00:24Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1808 2006-01-23T15:59:22Z

<p>Saci: /* Válasz a szerkeztői javaslatra */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [ttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában'''. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:'''<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1807 2006-01-23T15:57:04Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22131]<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [ttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> *'''Illetve lásd a történelmi modul utoló részét'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1806 2006-01-23T15:53:14Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.<br /> <br /> *'''2004''' A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [ttp://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> *'''Illetve lásd a történelmi modul utoló részét'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1805 2006-01-23T15:46:58Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''2004''' Az automatizált tesztelés két dolgot foglal magában. Az egyik az automatizált<br /> teszteset generálás, másik pedig az automatizált tesztvégrehajtás. Az<br /> automatizált teszteset generálás általában strukturális (white-box) tesztek<br /> készítésénél működik, az alkalmazott technika általában szimbolikus<br /> végrehajtáson alapul. Amennyiben a szoftver specifikálására valamilyen<br /> formális keretben került sor, úgy ebből szintén lehetséges automatizált<br /> teszteset származtatás (black-box tesztelés). Tesztesetek létrehozását segítő<br /> eljárások lehetnek pl. teszt templatek használata ill. teszt &quot;factory&quot; osztályok<br /> használata objektum orientált rendszerek tesztelésénél. Az automatizált<br /> tesztvégrehajtás lehetővé teszi, hogy a teszt konfiguráció manager vezérelje<br /> a tesztek végrehajtását, a tesztek megismételhetők legyenek (regressziós<br /> tesztelés), ill. nagy mennyiségı tesztet lehessen végrehajtani. Az alkalmazott<br /> megoldások miatt szét kell választani a parancssor interfészı és a grafikus<br /> felhasználói felületı szoftverek automatizált tesztelését. Az első esetben a<br /> tesztadatok és eredmények egyszerı be- kivitel átirányításával adat alapú<br /> tesztelést végezhetünk (egyszerı test driver). Grafikus interfészek<br /> teszteléséhez léteznek makró rögzítő rendszerek, de ezek csak korlátozottan<br /> használhatók. Hatékonyabb automatizálást tesz lehetővé az adat alapú<br /> architektúra vagyis a tesztesetek szemantikus adatainak függetlenítése a<br /> konkrét felhasználói felületre vonatkozó adatoktól. Használható megoldás<br /> még keretrendszer alapú architektúra alkalmazása. Ilyenkor egy magas<br /> szintı tesztdefiniáló környezetet hoznak létre, melynek primitívjeit a grafikus<br /> felületen végrehajtható műveletek jelentik. Mindkét módszer a tesztek karbantartását, újra hasznosítását könnyíti meg.<br /> <br /> *'''2004'''<br /> A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:<br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> *'''Illetve lásd a történelmi modul utoló részét'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1804 2005-12-31T19:05:38Z

<p>Saci: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> *'''Illetve lásd a történelmi modul utoló részét'''<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1803 2005-12-31T11:47:35Z

<p>Saci: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> * Data mining sofware (alaklmazó rendszer).....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1802 2005-12-31T11:45:28Z

<p>Saci: /* &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Input (bemeneti jel)<br /> * Output (kimeneti jel)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1801 2005-12-31T11:44:01Z

<p>Saci: /* VÁlasz a szerkeztői javaslatra */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function....''<br /> :''....White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> :Néhány tesztet hajtottak végre black box alapú adatbányászó softwarrel kapcsolatban ami az mutatta ki hogy az eredmény mindig a mérhető adottságoktól függ. Igy nem biztos hogy egy piacon megtalálható rendzer ugyanazt az eredményt tudja nyújtani mint egy nem piaci alapu de kérdés és eredmény orientált software (lsd white box). A testett 2 black box alapú és 1 white box alpú megoldáson (WAM) végezték el. A végeredmény miutatta hogy hasonló rendszereknél az eredmény a white box nál sokkal kedvezőbbek voltak és előnyösebbek. Ehhez még hozzá kell tenni hogy a kereskedelmi software semmilyen használato eredményt nem tudott fel mutattni...<br /> :... A white box rendszer alkalmazhatjuk akár egy induktiv szakértő rendszernél vagy neurális hálónál. A induktiv szakértő rendszernél azért hogy értelmezhető eredményt kapjuk ezért az eredményt vagy következettést vagy verbális úton vagy irott formában kell lenni. Ehhez a megjuelenítéshez alkalmazhatjuk a WAM_TXT rendszert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1800 2005-12-31T10:50:28Z

<p>Saci: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===VÁlasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1799 2005-12-31T10:50:16Z

<p>Saci: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ''* Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.''<br /> <br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> ===VÁlasz a szerkeztői javaslatra===<br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1798 2005-12-31T10:49:10Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1797 2005-12-31T10:47:15Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1796 2005-12-31T10:46:14Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1795 2005-12-31T10:45:53Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> :A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. <br /> Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1794 2005-12-31T10:45:29Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. <br /> Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1793 2005-12-31T10:44:41Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> :*cél:<br /> ::összefüggések magyarázata (szerkezeti modell, white box) <br /> ::rendszerviselkedés elõrejelzése (magatartásmodell, black-box)<br /> :*követelmény <br /> ::szerkezeti egybeesés a valósággal(szerkezeti modell, white box)<br /> ::a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása (magatartásmodell, black-box)<br /> 3/4. Black and white (Berg és Kuhlmann nyomán)<br /> A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. <br /> Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1792 2005-12-31T10:40:59Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> *'''A célok és a modelltípusok tekintetében két nagy áramlatot lehet elkülöníteni:''' <br /> #a magyarázó (white-box) és <br /> #az elõrejelzõ (black-box) modelleket. <br /> cél összefüggések magyarázata rendszerviselkedés elõrejelzése<br /> követelmény szerkezeti egybeesés a valósággal a valósággal megegyezõ viselkedés biztosítása<br /> megoldás szerkezeti modell, white box magatartásmodell, black-box<br /> 3/4. Black and white (Berg és Kuhlmann nyomán)<br /> A adott pontosságú elõrejelzés több, szerkezetileg egymástól eltérõ modellel is elérhetõk. Ebbõl következõen minden szerkezeti modell egyben elõrejelzõ modell is, míg fordítva nem. Visszagondolva azonban a második fejezetben a &quot;zár és kulcsai&quot; problémára az is kijelenthetõ, hogy szerkezeti modell, mint olyan nem létezik, hiszen csak a tapasztalat útján való egyezõség vizsgálható, ami nem más, mint az elõrejelzõ modellek követelménye. <br /> Ennek kapcsán érdekes az a tény is, hogy az úgy nevezett szerkezeti modellek elõrejelzési pontossága ritkán éri csak el a magatartásmodellek (elõrejelzõ modellek) szintjét. Másként fogalmazva: ellentmondáshoz vezet az a kijelentés, mely szerint, az úgy nevezett parametrizált szerkezeti modellek, melyek általában ok-okozatilag igazak tûnnek, egy konkrét objektumra a paraméterek változtatásával adaptálhatók. Az adaptáció során ugyanis a lehetséges paraméterkombinációk sokasága vezethet azonos pontossági szintre, nem beszélve a majdhogynem tetszõleges pontossági szintek okozta problémáról. Így nem dönthetõ el soha, hogy melyik konkrét modell (paraméter-kiosztás) a legjobb. Vagyis addig amíg a legjobb modellnek ill. a modellek rangsorának nincs egzakt definíciója a szerkezeti modellek az alkalmazás szintjén kényszerûen elõrejelzõ modellekké válnak.<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1791 2005-12-29T20:15:48Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> :''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.'' :''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1790 2005-12-29T20:15:15Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> :'''Eredeti (angol verzió)<br /> :''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> ''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.''<br /> ''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> :'''Az angol verzió tömörítése magyarul'''<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21748]<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Black_box_rendszer&diff=1789 2005-12-29T20:09:49Z

<p>Saci: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Magyar megnevezés:''' Fekete doboz rendszer<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''Fekete doboz elmélet (Black Box Concept)''': Olyan rendszerelemzési eljárás, melynek során a rendszer belsõ felépítését figyelmen kívül hagyjuk (a rendszert fekete doboznak tekintjük), és kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer mûködésével kapcsolatban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> <br /> *'''1972''' A tudomány megismerésben, az ismeretelméletben, a rendszerelméletben alkalmazott eljárás. Segítségével egy ismeretlen felépítésű rendszer (az ún. fekete doboz, black box&lt;ang.&gt;) struktúráját, tartalmát úgy vizsgáljuk, hogy elemezzük az ún. bemenetre (input&lt;ang.&gt;) adott jelek reakciójaként az ún. kimeneteken (output&lt;ang.&gt; ) megjelenő válaszokat anélkül, hogy a „fekete dobozt” megbontanánk. A ~ részben eredményeivel (ismeretek) jelenik meg az oktatásban, részben alkalmazott módszerként. Az utóbbi fontos szerepet kap a különböző tanulmányi versenyeken, főként a term.-tud tantárgyak esetében.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> <br /> *'''1997''' Az első Black box ablak kezekő rendszer melyet az amerikai származású Bradley Hughes fejleszette ki abból kifolyólag hogy egy ablak kezelő renszert hozzon létre a Xinerama-ra. A Fekete doboz egy gyors és könnyen kezelhető Ablak kezeleő rendszer a Linux alapú X WINDOW rendszerben a ún felesleges könyvtári tartozékok nélkül. Ez a rendszer C++ nyelven irodott és eredeti kódokat tartalmaz(habár a grafikai felület kivitelezése hasonlit az alap Ablak kezelőkéhez)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> <br /> *'''Black-box vs. White-box'''<br /> ''Further experience of the available (black-box) data-mining software is, that the result always depends on the capability of parametrisation. Therefore it can not be sure, that a “universal” software from the market is able to compete with an own (not market based or white box) “not universal” but rather aim and result oriented solution. This was proved by a comprehensive test, where 2 commercial black-box software and 1 white box solution (WAM =Weight and Activity Model - spreadsheet based) were compared on the same database and the results mostly showed the advantage of the white box solution. It is important to outline, that commercial software can not handle any goal function.''<br /> ''In cost-efficient approach it shows the advantage of own solutions, but unfortunately the market based software could not spread enough – nor the own solutions (compare with e.g. MSP`s, MCP`s) – which urges a paradigm-change both in market, institutional and residential levels. Without it, the spread and further development of AI technologies (researched since the 50`s) can not be expected.''<br /> ''White box solutions can be interpreted as a neural network or an inductive expert-system. In the case of inductive expert-systems it can be necessary to interpret the final rule system into a verbal way or text based (to expertise). This conversion can be made with the WAM-TXT system.''<br /> <br /> == Ontológiai modul==<br /> ===&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus===<br /> * Linux (OP renszer)<br /> * Crystal v2.0 (kezelői felületi stilus)<br /> * Satellite v1.3 (kezelői felületi téma)<br /> * Blackboxwiki (felhasználói segítség)<br /> * Blackbxo 0.07.1 (leg újabb verzió)<br /> *.....<br /> <br /> ===&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus===<br /> *[[White box rendszer]]<br /> *[[Tanulás-teszt]]<br /> *[[E-Learning]]<br /> *[[Hom-e/o-mining]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]<br /> *[[Adatbányászat]]<br /> *[[Modell]]<br /> *[[Szimuláció]]<br /> *……<br /> <br /> ===&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus===<br /> * Populációdinamikai modell <br /> * Konstrukció<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Ellentmondást nem találtam, ugyanis a források több jenetést adtak meg a black box rendszerrel kapcsolatban, igy mivel több &quot;értelmezése&quot; van az informatikában, ezért nem lehet őket összehasonlítani.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A miau-dokumentumok világosan jelzik a black box és white box modellek antagonizmusait...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Black box rendszer tulajdonképpen egy adatfeldolgozó rendszer, melynél az adatokat viszünk be (input), és elemezzük a rendszer által kibocsájtott jeleket, majd ezt követően a kimeneten érkező(output)válaszokat is. És a két jel közötti azonosságot vizsgáljuk meg úgy, hogy magát a rendszert nem bontjuk fel.<br /> <br /> * A másik megfogalmzás szerint, ez egy ablakkezelő rendszer, mely Linux operánciós rendszer alatt fut és a lényege, hogy a háttér és más egyéb kezelői felületek színe fekete.<br /> [[:Kép:Bb_menu.jpg|Black box menü grafikai felülete]]<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Black box az egyik értelmezés alapján egy Windows XP alatt futó ablakkezelő rendszer.''' <br /> (Hamis, mert Linux alapu ablak kezelő rendszer)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box adatok nem tapasztalati adatok, hanem csak matematikai módszerrel következthetünk rájuk?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''Igaz, hogy a Black box-nak több értelmezése van?'''<br /> (Igaz, hisz jelenthet adatfeldolgozó rendszert, Linuxos ablakkezelő rendszert, és egy hardver elemet, mely működésének lényege, hogy a benne tárolt adatok csak kiolvashatók, s nem megváltoztathatók.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Szakkifejezések internetes gyűjteménye [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20647]<br /> * Varga Csaba:Web alapú kereskedelmi rendszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20648]<br /> * Black box módszer[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20649]<br /> * SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20650]<br /> * Mindent a Black box ablak kezelőröl [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20651]<br /> * ...</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14631 2005-12-18T15:33:36Z

<p>Saci: /* Válasz */</p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> <br /> <br /> ==Javaslat==<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ==Válasz==<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14630 2005-12-18T15:33:26Z

<p>Saci: /* Történelmi modul */</p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ==Válasz==<br /> ===Ontológiai modul===<br /> Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Javaslat==<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ==Válasz==<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14629 2005-12-18T11:09:08Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ==Válasz==<br /> ===Ontológiai modul===<br /> Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> ===Történelmi modul===<br /> * Sajnos a követelményeknek megfelelő miau-s hivatkozást a történelmi modulba nem találtam. A miért én ugy sondoltam hogy nem megfelelőek:<br /> # Csak emlitve van néhány adatbáziskezelő rendszerekknél (WAM, Data mining...stb) és ajnos hiába olvastam végig ezeket a tanulmányokat konkrétan nem lettek meg fogalmazvahogy mi is ez a black box.<br /> # Ahol lett irva pár szó róla, alapos megfontolás után ugy gondoltam hogy ez nem az amire itt gondolnának ilyen pl (''black box rendszerek mint Módszerek'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/otkaz.doc] vagy (''ismeretlen szerkezű (black box) modell '') vagy (''„black box“ effektusok'') vagy ('' nemzetközi (black box) data mining alkalmazások'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/27/omgmfm1.doc]. Ezeket mind miau-s hivatkozásokban találtam de mégsem egy konkrét tötrénelmi hivatkozás.<br /> *Azért ezok lettek a történelmi hivatkozásba irva,mert én ugy éreztem <br /> # Én is megértettem miről van szó, <br /> # Tényleg az adott rendszerről szól.<br /> *Linux alapu értelmezés azért került be mert sehol a követelményekben nem derült ki hogy a black box melyik értelmezését kell kifejtenem. Mivel ez egy olyan új megfogalmazás az informatika világában mellyet még alig vagy egyáltalában nem konkretizáltak én ugy gondoltam érdemesebb minen ehez fűzödö témát megismertettni a felhasználóval.<br /> * Azt meg tudnám fogalmazni hogy maga a szócikkem miért kapcsolódik a tartalomhoz de a történelmi modulhoz kiirt előirásohoz sajnos a saját megfogalmazás nem felel meg.<br /> <br /> *Előre megköszöném, ha Tanár úr bármilyen felhazsnálható hivatkozást tudna nekem ajánlani a témá val kapcsolatban amit a szócikkemmel feltudnék használni. <br /> Kösszönettel: Nagy Sarolta GAM III.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 18., 12:08 (CET)<br /> <br /> ==Javaslat==<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ==Válasz==<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14628 2005-12-18T11:07:40Z

<p>Saci: /* Történelmi modul */</p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ===Válasz===<br /> ====Ontológiai modul====<br /> Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> ====Történelmi modul====<br /> * Sajnos a követelményeknek megfelelő miau-s hivatkozást a történelmi modulba nem találtam. A miért én ugy sondoltam hogy nem megfelelőek:<br /> # Csak emlitve van néhány adatbáziskezelő rendszerekknél (WAM, Data mining...stb) és ajnos hiába olvastam végig ezeket a tanulmányokat konkrétan nem lettek meg fogalmazvahogy mi is ez a black box.<br /> # Ahol lett irva pár szó róla, alapos megfontolás után ugy gondoltam hogy ez nem az amire itt gondolnának ilyen pl (''black box rendszerek mint Módszerek'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/otkaz.doc] vagy (''ismeretlen szerkezű (black box) modell '') vagy (''„black box“ effektusok'') vagy ('' nemzetközi (black box) data mining alkalmazások'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/27/omgmfm1.doc]. Ezeket mind miau-s hivatkozásokban találtam de mégsem egy konkrét tötrénelmi hivatkozás.<br /> *Azért ezok lettek a történelmi hivatkozásba irva,mert én ugy éreztem <br /> # Én is megértettem miről van szó, <br /> # Tényleg az adott rendszerről szól.<br /> *Linux alapu értelmezés azért került be mert sehol a követelményekben nem derült ki hogy a black box melyik értelmezését kell kifejtenem. Mivel ez egy olyan új megfogalmazás az informatika világában mellyet még alig vagy egyáltalában nem konkretizáltak én ugy gondoltam érdemesebb minen ehez fűzödö témát megismertettni a felhasználóval.<br /> * Azt meg tudnám fogalmazni hogy maga a szócikkem miért kapcsolódik a tartalomhoz de a történelmi modulhoz kiirt előirásohoz sajnos a saját megfogalmazás nem felel meg.<br /> <br /> *Előre megköszöném, ha Tanár úr bármilyen felhazsnálható hivatkozást tudna nekem ajánlani a témá val kapcsolatban amit a szócikkemmel feltudnék használni. <br /> Kösszönettel: Nagy Sarolta GAM III.<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ===Válasz===<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14627 2005-12-18T11:05:14Z

<p>Saci: /* Történelmi modul */</p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ===Válasz===<br /> ====Ontológiai modul====<br /> Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> ====Történelmi modul====<br /> * Sajnos a követelményeknek megfelelő miau-s hivatkozást a történelmi modulba nem találtam. A miért én ugy sondoltam hogy nem megfelelőek:<br /> # Csak emlitve van néhány adatbáziskezelő rendszerekknél (WAM, Data mining...stb) és ajnos hiába olvastam végig ezeket a tanulmányokat konkrétan nem lettek meg fogalmazvahogy mi is ez a black box.<br /> # Ahol lett irva pár szó róla, alapos megfontolás után ugy gondoltam hogy ez nem az amire itt gondolnának ilyen pl (''black box rendszerek mint Módszerek'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/otkaz.doc] vagy (''ismeretlen szerkezű (black box) modell '') vagy (''„black box“ effektusok'') vagy ('' nemzetközi (black box) data mining alkalmazások'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/27/omgmfm1.doc]. Ezeket mind miau-s hivatkozásokban találtam de mégsem egy konkrét tötrénelmi hivatkozás.<br /> *Azért ezok lettek a történelmi hivatkozásba irva,mert én ugy éreztem <br /> # Én is megértettem miről van szó, <br /> # Tényleg az adott rendszerről szól.<br /> *Linux alapu értelmezés azért került be mert sehol a követelményekben nem derült ki hogy a black box melyik értelmezését kell kifejtenem. Mivel ez egy olyan új megfogalmazás az informatika világában mellyet még alig vagy egyáltalában nem konkretizáltak én ugy gondoltam érdemesebb minen ehez fűzödö témát megismertettni a felhasználóval.<br /> <br /> *Előre megköszöném, ha Tanár úr bármilyen felhazsnálható hivatkozást tudna nekem ajánlani a témá val kapcsolatban amit a szócikkemmel feltudnék használni. <br /> Kösszönettel: Nagy Sarolta GAM III.<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ===Válasz===<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14626 2005-12-18T11:03:17Z

<p>Saci: /* Válasz */</p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ===Válasz===<br /> ====Ontológiai modul====<br /> Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> ====Történelmi modul====<br /> * Sajnos a követelményeknek megfelelő miau-s hivatkozást a történelmi modulba nem találtam. A miért én ugy sondoltam hogy nem megfelelőek:<br /> # Csak emlitve van néhány adatbáziskezelő rendszerekknél (WAM, Data mining...stb) és ajnos hiába olvastam végig ezeket a tanulmányokat konkrétan nem lettek meg fogalmazvahogy mi is ez a black box.<br /> # Ahol lett irva pár szó róla, alapos megfontolás után ugy gondoltam hogy ez nem az amire itt gondolnának ilyen pl (''black box rendszerek mint Módszerek'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/otkaz.doc] vagy (''ismeretlen szerkezű (black box) modell '') vagy (''„black box“ effektusok'') vagy ('' nemzetközi (black box) data mining alkalmazások'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/27/omgmfm1.doc]. Ezeket mind miau-s hivatkozásokban találtam de mégsem egy konkrét tötrénelmi hivatkozás.<br /> *Azért ezok lettek a történelmi hivatkozásba irva,mert én ugy éreztem <br /> #: én is megértettem miről van szó, <br /> #: tényleg az adott rendszerről szól.<br /> *Linux alapu értelmezés azért került be mert sehol a követelményekben nem derült ki hogy a black box melyik értelmezését kell kifejtenem. Mivel ez egy olyan új megfogalmazás az informatika világában mellyet még alig vagy egyáltalában nem konkretizáltak én ugy gondoltam érdemesebb minen ehez fűzödö témát megismertettni a felhasználóval.<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ===Válasz===<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Black_box_rendszer&diff=14625 2005-12-18T11:02:20Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>KO-kritérium: MINDENKÉPPEN kell miau-s hivatkozás a történeti modulba, mely jelzi, miért és hogyan kapcsolódik a szócikk a tananyaghoz! Más jellegű értelmezés NEM kell (pl. Linux).<br /> <br /> Az ontológiai modul formai elvárásai szintén betartandók...<br /> <br /> <br /> --[[User:Pitlik|PL]] 2005. december 13., 07:16 (CET)<br /> ===Válasz===<br /> * Az ontológiai modulnak a szerkezetét azért változattam meg mert ha már lehet alcímeket is készíteni akkor miért ne, illetve igy a oldal felhasználóinak könnyebb lesz az oldalon lévő tájékozódás.<br /> <br /> * Sajnos a követelményeknek megfelelő miau-s hivatkozást a történelmi modulba nem találtam. A miért én ugy sondoltam hogy nem megfelelőek:<br /> # Csak emlitve van néhány adatbáziskezelő rendszerekknél (WAM, Data mining...stb) és ajnos hiába olvastam végig ezeket a tanulmányokat konkrétan nem lettek meg fogalmazvahogy mi is ez a black box.<br /> # Ahol lett irva pár szó róla, alapos megfontolás után ugy gondoltam hogy ez nem az amire itt gondolnának ilyen pl (''black box rendszerek mint Módszerek'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/otkaz.doc] vagy (''ismeretlen szerkezű (black box) modell '') vagy (''„black box“ effektusok'') vagy ('' nemzetközi (black box) data mining alkalmazások'')[http://interm.gtk.gau.hu/miau/27/omgmfm1.doc]. Ezeket mind miau-s hivatkozásokban találtam de mégsem egy konkrét tötrénelmi hivatkozás.<br /> :*Azért ezok lettek a történelmi hivatkozásba irva,mert én ugy éreztem #: én is megértettem miről van szó, #: tényleg az adott rendszerről szól.<br /> :*Linux alapu értelmezés azért került be mert sehol a követelményekben nem derült ki hogy a black box melyik értelmezését kell kifejtenem. Mivel ez egy olyan új megfogalmazás az informatika világában mellyet még alig vagy egyáltalában nem konkretizáltak én ugy gondoltam érdemesebb minen ehez fűzödö témát megismertettni a felhasználóval. <br /> <br /> ===Javaslat===<br /> * Helyesírási hibákra figyelj! A tesztkérdések végére pedig kérdőjelet kell tenni!<br /> --[[User:taylor6667|taylor6667]] 2005. december 4., 20:40 (CET)<br /> <br /> ===Válasz===<br /> *Köszönöm észrevételed, és megpróbálkoztam a hibák kijavításával mind helyesírási mind nyelvtani szempontból. De szerentnék idézni valamit.<br /> :''&quot;A más szócikkben/szócikkekben való közreműködés alatt NEM a helyesírás vagy a stílus korrigálását értjük (persze ezt is szívesen vesszük), hanem valódi tartalmi bővítést, pontosítást.&quot;''<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 11., 10:29 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Saci&diff=14513 2005-12-11T21:50:02Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>'''GAM Hallgató'''<br /> ='''Közremüködtem''':=<br /> =='''[[Online Transaction Processing]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> *A történelmi modul 1964 évszámú bejegyzésénél megemlitést tennék hogy a System/360 mainframe gépéhez az OLTP hogyan kapcsolódik mert sajnos ebből a részből nekem nem derül ki.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:34 (CET)<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések moduljába ha szóval kapcsolatban semmilyen ellent mondást nem találtál akkor pár szóval ezt említsd meg.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 21:34 (CET)<br /> <br /> =='''[[Beszerzés]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> ''Én az Ontológia résznél a &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus- nál én úgy szerkezteném pl:''<br /> <br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> * mennyiség ( fő sarokpontja)<br /> * szerződéskötés (folyamat fázisa)<br /> * csomagolás (szolgáltatás)<br /> *... <br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Logisztika]]<br /> * [[Információs rendszer]]<br /> * [[Információs rendszer üzemeltetése]]<br /> *...<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:45(CET)<br /> <br /> =='''[[Szaktanácsadás]]'''==<br /> ===Javaslat===<br /> *Ha az '''Ellentmondások és vitatott kijelentésekkel''' kapcsolatban nem találtál semmilyen ellent mondást az adott témával kapcsolatban akkor ird oda. Mondjuk nekem az ellentmondásnak tűnik hogy mig az egyik megfogalmazásban ''1996'' alternativák közül hozzák meg a jobb döntést addig a másikban ''1999'' két halmaz között dönt mely vagy hasonló vagy nem. Tehát az egyik azt mondja hogy bármi között lehet döntené és igy tanácsott adni míg a másik hogy csak adott halmazok között lehet ezt a rendszert végrehajtani.<br /> <br /> *A '''Történeti modul'''-ban az utolsó fogalom meghatározásnál én kitértem volna arra hogy hol fogalmazzák meg ezt a szót és nem azt írtam volna több sorba hogy több megfogalmazása van itt meg itt hanem hogy konkrétan mik azok.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4. 22:23 (CET)<br /> <br /> =='''[[Agrárszektor-modell]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> * &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusban én olyan szavak irnék vagyis belső hivatkozásokat amelyek itt a Miau WIKI ben található! PL:<br /> ::*[[Tudástranszfer]]<br /> ::*[[Modell]]<br /> ::*[[Informatika]]<br /> ::*...<br /> STB. Nézz utána a fogalmak kapcsán még elég sok ilyen kapcsolatott találsz<br /> <br /> *A történelmi modulban én kifejteném bőveben az OGIL bejegyzéet mert igy nem jelent semmit és igy sajnos nem tudom össze kapcsolni a kettőt egymással <br /> <br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. decemeber, 22:02 (CET)<br /> <br /> =='''[[Public Private Partnership]]'''==<br /> ==='''Javaslat'''===<br /> * A történeti modulban szerintem az első meghatározás vagyis a ''' '90-es évek''' nem kell mert ez konkrétan nem mond semmit a PPP-téről de én ezt azért az Ajánlott irodalmak modulban feltüntetném merz bisztos sok érdekes információt tartalmazhat.<br /> <br /> *Az '''Ontológiai modul''' -t én formailag ugy éppíteném fel hogy<br /> ===Ontológiai modul===<br /> ====&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> <br /> ====&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:====<br /> *[[ ]]<br /> *[[ ]]<br /> *....<br /> <br /> ====&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> Mert szerintem felesleges duplán beirni az alcímeket.<br /> <br /> * Az '''Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja''ban én ugy vettem hogy konkrétan csak az lett fel vázolva hogy több megfogalmazása van a PPP-tének de szerintem ide pont konkrétan le kellett volna irnod pár ilyen megfogalmazást és azoknak a különbségeit felvázolnod. Mert sajnos ebből nem derül ki hogy mi a vitatott a témával kapcsolatban.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4., 22:41 (CET)<br /> <br /> =='''[[Weights and Activities Model]]'''==<br /> ===Javaslat===<br /> * Az ''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''-nál Példákat kell irni és azokhoz hogy mi alapján kapcsolodik az adott szóhoz PL<br /> :#Excel (fejlesztői környezet)<br /> :#Mátrixok (alkalmazási terület)<br /> ::...stb<br /> <br /> * Az ''Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja'' -ban ha nem találsz ellentmondást vagy vitatott részeket akkor azt ird be hogy te nem találtál vagy nincs ilyen.<br /> <br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 23:54 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Saci&diff=14512 2005-12-11T21:48:49Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>'''GAM Hallgató'''<br /> ='''Közremüködtem''':=<br /> =='''[[Online Transaction Processing]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> *A történelmi modul 1964 évszámú bejegyzésénél megemlitést tennék hogy a System/360 mainframe gépéhez az OLTP hogyan kapcsolódik mert sajnos ebből a részből nekem nem derül ki.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:34 (CET)<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések moduljába ha szóval kapcsolatban semmilyen ellent mondást nem találtál akkor pár szóval ezt említsd meg.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 21:34 (CET)<br /> <br /> =='''[[Beszerzés]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> ''Én az Ontológia résznél a &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus- nál én úgy szerkezteném pl:''<br /> <br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> * mennyiség ( fő sarokpontja)<br /> * szerződéskötés (folyamat fázisa)<br /> * csomagolás (szolgáltatás)<br /> *...<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Logisztika]]<br /> * [[Információs rendszer]]<br /> * [[Információs rendszer üzemeltetése]]<br /> *...<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:45(CET)<br /> <br /> =='''[[Szaktanácsadás]]'''==<br /> ===Javaslat===<br /> *Ha az '''Ellentmondások és vitatott kijelentésekkel''' kapcsolatban nem találtál semmilyen ellent mondást az adott témával kapcsolatban akkor ird oda. Mondjuk nekem az ellentmondásnak tűnik hogy mig az egyik megfogalmazásban ''1996'' alternativák közül hozzák meg a jobb döntést addig a másikban ''1999'' két halmaz között dönt mely vagy hasonló vagy nem. Tehát az egyik azt mondja hogy bármi között lehet döntené és igy tanácsott adni míg a másik hogy csak adott halmazok között lehet ezt a rendszert végrehajtani.<br /> <br /> *A '''Történeti modul'''-ban az utolsó fogalom meghatározásnál én kitértem volna arra hogy hol fogalmazzák meg ezt a szót és nem azt írtam volna több sorba hogy több megfogalmazása van itt meg itt hanem hogy konkrétan mik azok.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4. 22:23 (CET)<br /> <br /> =='''[[Agrárszektor-modell]]'''==<br /> ===Javaslatok===<br /> * &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusban én olyan szavak irnék vagyis belső hivatkozásokat amelyek itt a Miau WIKI bwn található! PL:<br /> ::*[[Tudástranszfer]]<br /> ::*[[Modell]]<br /> ::*[[Informatika]]<br /> ::*...<br /> STB. Nézz utána a fogalmak kapcsán még elég sok ilyen kapcsolatott találsz<br /> <br /> *A történelmi modulban én kifejteném bőveben az OGIL bejegyzéet mert igy nem jelent semmit és igy sajnos nem tudom össze kapcsolni a kettőt egymással <br /> <br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. decemeber, 22:02 (CET)<br /> <br /> =='''[[Public Private Partnership]]'''==<br /> ==='''Javaslat'''===<br /> * A történeti modulban szerintem az első meghatározás vagyis a ''' '90-es évek''' nem kell mert ez konkrétan nem mond semmit a PPP-téről de én ezt azért az Ajánlott irodalmak modulban feltüntetném merz bisztos sok érdekes információt tartalmazhat.<br /> <br /> *Az '''Ontológiai modul''' -t én formailag ugy éppíteném fel hogy<br /> ===Ontológiai modul===<br /> ====&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> <br /> ====&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:====<br /> *[[ ]]<br /> *[[ ]]<br /> *....<br /> <br /> ====&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> Mert szerintem felesleges duplán beirni az alcímeket.<br /> <br /> * Az '''Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja''ban én ugy vettem hogy konkrétan csak az lett fel vázolva hogy több megfogalmazása van a PPP-tének de szerintem ide pont konkrétan le kellett volna irnod pár ilyen megfogalmazást és azoknak a különbségeit felvázolnod. Mert sajnos ebből nem derül ki hogy mi a vitatott a témával kapcsolatban.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4., 22:41 (CET)<br /> <br /> =='''[[Weights and Activities Model]]'''==<br /> ===Javaslat===<br /> * Az ''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''-nál Példákat kell irni és azokhoz hogy mi alapján kapcsolodik az adott szóhoz PL<br /> :#Excel (fejlesztői környezet)<br /> :#Mátrixok (alkalmazási terület)<br /> ::...stb<br /> <br /> * Az ''Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja'' -ban ha nem találsz ellentmondást vagy vitatott részeket akkor azt ird be hogy te nem találtál vagy nincs ilyen.<br /> <br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 23:54 (CET)</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Saci&diff=14511 2005-12-11T21:43:14Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>'''GAM Hallgató'''<br /> <br /> Közremüködtem:<br /> *[[Online Transaction Processing]]<br /> ====Javaslatok====<br /> *A történelmi modul 1964 évszámú bejegyzésénél megemlitést tennék hogy a System/360 mainframe gépéhez az OLTP hogyan kapcsolódik mert sajnos ebből a részből nekem nem derül ki.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:34 (CET)<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések moduljába ha szóval kapcsolatban semmilyen ellent mondást nem találtál akkor pár szóval ezt említsd meg.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 21:34 (CET)<br /> <br /> *[[Beszerzés]]<br /> ===Javaslatok===<br /> ''Én az Ontológia résznél a &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus- nál én úgy szerkezteném pl:''<br /> <br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> * mennyiség ( fő sarokpontja)<br /> * szerződéskötés (folyamat fázisa)<br /> * csomagolás (szolgáltatás)<br /> *...<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Logisztika]]<br /> * [[Információs rendszer]]<br /> * [[Információs rendszer üzemeltetése]]<br /> *...<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:45(CET)<br /> *[[Szaktanácsadás]]<br /> ===Javaslat===<br /> *Ha az '''Ellentmondások és vitatott kijelentésekkel''' kapcsolatban nem találtál semmilyen ellent mondást az adott témával kapcsolatban akkor ird oda. Mondjuk nekem az ellentmondásnak tűnik hogy mig az egyik megfogalmazásban ''1996'' alternativák közül hozzák meg a jobb döntést addig a másikban ''1999'' két halmaz között dönt mely vagy hasonló vagy nem. Tehát az egyik azt mondja hogy bármi között lehet döntené és igy tanácsott adni míg a másik hogy csak adott halmazok között lehet ezt a rendszert végrehajtani.<br /> <br /> *A '''Történeti modul'''-ban az utolsó fogalom meghatározásnál én kitértem volna arra hogy hol fogalmazzák meg ezt a szót és nem azt írtam volna több sorba hogy több megfogalmazása van itt meg itt hanem hogy konkrétan mik azok.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4. 22:23 (CET)<br /> <br /> *[[Agrárszektor-modell]]<br /> ===Javaslatok===<br /> * &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusban én olyan szavak irnék vagyis belső hivatkozásokat amelyek itt a Miau WIKI bwn található! PL:<br /> ::*[[Tudástranszfer]]<br /> ::*[[Modell]]<br /> ::*[[Informatika]]<br /> ::*...<br /> STB. Nézz utána a fogalmak kapcsán még elég sok ilyen kapcsolatott találsz<br /> <br /> *A történelmi modulban én kifejteném bőveben az OGIL bejegyzéet mert igy nem jelent semmit és igy sajnos nem tudom össze kapcsolni a kettőt egymással <br /> <br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. decemeber, 22:02 (CET)<br /> <br /> *[[Public Private Partnership]]<br /> '''Javaslat'''<br /> * A történeti modulban szerintem az első meghatározás vagyis a ''' '90-es évek''' nem kell mert ez konkrétan nem mond semmit a PPP-téről de én ezt azért az Ajánlott irodalmak modulban feltüntetném merz bisztos sok érdekes információt tartalmazhat.<br /> <br /> *Az '''Ontológiai modul''' -t én formailag ugy éppíteném fel hogy<br /> ===Ontológiai modul===<br /> ====&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> <br /> ====&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:====<br /> *[[ ]]<br /> *[[ ]]<br /> *....<br /> <br /> ====&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:====<br /> *<br /> *<br /> *...<br /> Mert szerintem felesleges duplán beirni az alcímeket.<br /> <br /> * Az '''Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja''ban én ugy vettem hogy konkrétan csak az lett fel vázolva hogy több megfogalmazása van a PPP-tének de szerintem ide pont konkrétan le kellett volna irnod pár ilyen megfogalmazást és azoknak a különbségeit felvázolnod. Mert sajnos ebből nem derül ki hogy mi a vitatott a témával kapcsolatban.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4., 22:41 (CET)<br /> <br /> *[[Weights and Activities Model]]</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Saci&diff=14510 2005-12-11T21:42:14Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>'''GAM Hallgató'''<br /> <br /> Közremüködtem:<br /> *[[Online Transaction Processing]]<br /> ====Javaslatok====<br /> *A történelmi modul 1964 évszámú bejegyzésénél megemlitést tennék hogy a System/360 mainframe gépéhez az OLTP hogyan kapcsolódik mert sajnos ebből a részből nekem nem derül ki.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:34 (CET)<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések moduljába ha szóval kapcsolatban semmilyen ellent mondást nem találtál akkor pár szóval ezt említsd meg.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 21:34 (CET)<br /> <br /> *[[Beszerzés]]<br /> ===Javaslatok===<br /> ''Én az Ontológia résznél a &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus- nál én úgy szerkezteném pl:''<br /> <br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> * mennyiség ( fő sarokpontja)<br /> * szerződéskötés (folyamat fázisa)<br /> * csomagolás (szolgáltatás)<br /> *...<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Logisztika]]<br /> * [[Információs rendszer]]<br /> * [[Információs rendszer üzemeltetése]]<br /> *...<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:45(CET)<br /> *[[Szaktanácsadás]]<br /> ===Javaslat===<br /> *Ha az '''Ellentmondások és vitatott kijelentésekkel''' kapcsolatban nem találtál semmilyen ellent mondást az adott témával kapcsolatban akkor ird oda. Mondjuk nekem az ellentmondásnak tűnik hogy mig az egyik megfogalmazásban ''1996'' alternativák közül hozzák meg a jobb döntést addig a másikban ''1999'' két halmaz között dönt mely vagy hasonló vagy nem. Tehát az egyik azt mondja hogy bármi között lehet döntené és igy tanácsott adni míg a másik hogy csak adott halmazok között lehet ezt a rendszert végrehajtani.<br /> <br /> *A '''Történeti modul'''-ban az utolsó fogalom meghatározásnál én kitértem volna arra hogy hol fogalmazzák meg ezt a szót és nem azt írtam volna több sorba hogy több megfogalmazása van itt meg itt hanem hogy konkrétan mik azok.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4. 22:23 (CET)<br /> <br /> *[[Agrárszektor-modell]]<br /> ===Javaslatok===<br /> * &quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípusban én olyan szavak irnék vagyis belső hivatkozásokat amelyek itt a Miau WIKI bwn található! PL:<br /> ::*[[Tudástranszfer]]<br /> ::*[[Modell]]<br /> ::*[[Informatika]]<br /> ::*...<br /> STB. Nézz utána a fogalmak kapcsán még elég sok ilyen kapcsolatott találsz<br /> <br /> *A történelmi modulban én kifejteném bőveben az OGIL bejegyzéet mert igy nem jelent semmit és igy sajnos nem tudom össze kapcsolni a kettőt egymással <br /> <br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. decemeber, 22:02 (CET)<br /> <br /> *[[Public Private Partnership]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]</div>

Saci https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Saci&diff=14509 2005-12-11T21:41:43Z

<p>Saci: </p> <hr /> <div>'''GAM Hallgató'''<br /> <br /> Közremüködtem:<br /> *[[Online Transaction Processing]]<br /> ====Javaslatok====<br /> *A történelmi modul 1964 évszámú bejegyzésénél megemlitést tennék hogy a System/360 mainframe gépéhez az OLTP hogyan kapcsolódik mert sajnos ebből a részből nekem nem derül ki.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:34 (CET)<br /> <br /> ===Javaslat===<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések moduljába ha szóval kapcsolatban semmilyen ellent mondást nem találtál akkor pár szóval ezt említsd meg.<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 21:34 (CET)<br /> <br /> *[[Beszerzés]]<br /> ===Javaslatok===<br /> ''Én az Ontológia résznél a &quot;ez egy&quot; kapcsolattípus- nál én úgy szerkezteném pl:''<br /> <br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus'''<br /> * mennyiség ( fő sarokpontja)<br /> * szerződéskötés (folyamat fázisa)<br /> * csomagolás (szolgáltatás)<br /> *...<br /> <br /> '''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> * [[Logisztika]]<br /> * [[Információs rendszer]]<br /> * [[Információs rendszer üzemeltetése]]<br /> *...<br /> :[[User:Saci|Saci]] 2005. decemebr 04., 12:45(CET)<br /> *[[Szaktanácsadás]]<br /> ===Javaslat===<br /> *Ha az '''Ellentmondások és vitatott kijelentésekkel''' kapcsolatban nem találtál semmilyen ellent mondást az adott témával kapcsolatban akkor ird oda. Mondjuk nekem az ellentmondásnak tűnik hogy mig az egyik megfogalmazásban ''1996'' alternativák közül hozzák meg a jobb döntést addig a másikban ''1999'' két halmaz között dönt mely vagy hasonló vagy nem. Tehát az egyik azt mondja hogy bármi között lehet döntené és igy tanácsott adni míg a másik hogy csak adott halmazok között lehet ezt a rendszert végrehajtani.<br /> <br /> *A '''Történeti modul'''-ban az utolsó fogalom meghatározásnál én kitértem volna arra hogy hol fogalmazzák meg ezt a szót és nem azt írtam volna több sorba hogy több megfogalmazása van itt meg itt hanem hogy konkrétan mik azok.<br /> --[[User:Saci|Saci]] 2005. december 4. 22:23 (CET)<br /> <br /> *[[Agrárszektor-modell]]<br /> *[[Public Private Partnership]]<br /> *[[Weights and Activities Model]]</div>

Saci