<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Sanyi</id>
		<title> Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Sanyi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Sanyi"/>
		<updated>2026-05-08T22:59:44Z</updated>
		<subtitle>A felhasználó közreműködései</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.7</generator>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4344</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4344"/>
				<updated>2006-01-31T08:36:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definíciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definíciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4343</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4343"/>
				<updated>2006-01-31T08:33:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4342</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4342"/>
				<updated>2006-01-31T08:27:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4341</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4341"/>
				<updated>2006-01-31T06:17:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4340</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4340"/>
				<updated>2006-01-30T21:39:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4339</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4339"/>
				<updated>2006-01-30T20:01:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor). &lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4338</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4338"/>
				<updated>2006-01-30T19:27:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók'''&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''': Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''': A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''': Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
** Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4337</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4337"/>
				<updated>2006-01-30T16:52:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1990:''' Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22252]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4336</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4336"/>
				<updated>2006-01-30T16:24:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2002:''' Kapcsolodó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22251]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4335</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4335"/>
				<updated>2006-01-30T15:57:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrárszektor-modellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4334</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4334"/>
				<updated>2006-01-30T15:55:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** [[Agrárszektor-modell]] (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4333</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4333"/>
				<updated>2006-01-30T15:55:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** [[Információ]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** Agrár-szektormodell (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4332</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4332"/>
				<updated>2006-01-30T15:38:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (zzimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (zzimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (zzimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** Agrár-szektormodell (zzimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4331</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4331"/>
				<updated>2006-01-30T15:37:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (zzimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (zzimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (zzimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** Agrár-szektormodell (zzimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok) &lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4330</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4330"/>
				<updated>2006-01-30T15:34:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (Szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4329</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4329"/>
				<updated>2006-01-30T15:30:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]] (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]] (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** [[Céltalanság tétele]] (Szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4328</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4328"/>
				<updated>2006-01-30T15:25:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4327</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4327"/>
				<updated>2006-01-30T15:16:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4326</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4326"/>
				<updated>2006-01-30T15:10:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):&lt;br /&gt;
**túl gyors&lt;br /&gt;
**túl lassú&lt;br /&gt;
**túl drága&lt;br /&gt;
**túl veszélyes&lt;br /&gt;
**túl bonyolult&lt;br /&gt;
**nincs hozzá eszköz&lt;br /&gt;
**etikai akadályai vannak&lt;br /&gt;
**csak az eredmény látható&lt;br /&gt;
**az eredmény sem látható&lt;br /&gt;
**nem állíthatók be pontosan a feltételei&lt;br /&gt;
**csak egyetlen példányban létezik&lt;br /&gt;
**túl sokszor kell elvégezni[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4325</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4325"/>
				<updated>2006-01-30T15:06:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez  modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4324</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4324"/>
				<updated>2006-01-30T15:04:25Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4323</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4323"/>
				<updated>2006-01-30T15:01:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja&lt;br /&gt;
** A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4322</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4322"/>
				<updated>2006-01-30T14:56:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' Szimuláció jellemzői:&lt;br /&gt;
** A valóság komplex leírására törekszi&lt;br /&gt;
** Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli&lt;br /&gt;
** Pontos képet ad a folyamat részleteiről&lt;br /&gt;
** Képes az egyidejű hatások összegzésére&lt;br /&gt;
** Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4321</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4321"/>
				<updated>2006-01-30T14:54:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Adat&lt;br /&gt;
** Információ&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4320</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4320"/>
				<updated>2006-01-30T14:53:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** [[Szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[Számítástechnika]]&lt;br /&gt;
** Kísérlet&lt;br /&gt;
** Utánzás&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (szimuláció, objektumok, törvények)&lt;br /&gt;
** Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)&lt;br /&gt;
** Céltalanság tétele (Szimuláció, adat, Modell, döntéshozás)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4319</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4319"/>
				<updated>2006-01-30T13:37:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti (döntés) játék]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4318</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4318"/>
				<updated>2006-01-30T12:38:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4315</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4315"/>
				<updated>2006-01-24T15:45:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ajánlott irodalmak modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22151]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4314</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4314"/>
				<updated>2006-01-24T15:40:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ajánlott irodalmak modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*Dr. Pitlik László: Gazdasági Informatikai jegyzet[]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4313</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4313"/>
				<updated>2006-01-24T15:35:18Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4312</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4312"/>
				<updated>2006-01-24T15:27:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
*A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja megmutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimuláció napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nagyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4311</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4311"/>
				<updated>2006-01-24T15:24:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Definiciók közötti összefüggés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Definiciók közötti összefüggés'''&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4310</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4310"/>
				<updated>2006-01-24T15:23:55Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4309</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4309"/>
				<updated>2006-01-24T15:22:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)&lt;br /&gt;
** Online (jelző)&lt;br /&gt;
** Offline (jelző)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Üzleti döntés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények, szimuláció)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4308</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4308"/>
				<updated>2006-01-24T14:50:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''1997:''' A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2005:''' A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4307</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4307"/>
				<updated>2006-01-24T14:48:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2004:''' Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4306</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4306"/>
				<updated>2006-01-24T14:46:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*'''Szerkesztői javaslat''': Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Válasz a szerkeztői javaslatra'''&lt;br /&gt;
Definiciók&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4305</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4305"/>
				<updated>2006-01-24T14:43:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Szerkesztői javaslat: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
*Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4304</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4304"/>
				<updated>2006-01-24T14:42:54Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4303</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4303"/>
				<updated>2006-01-24T14:42:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4302</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4302"/>
				<updated>2006-01-24T14:42:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
*'''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''&lt;br /&gt;
** Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
** Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
** Glivenko tétele&lt;br /&gt;
** A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
** Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4301</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4301"/>
				<updated>2005-12-31T10:34:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
* Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Sanyi&amp;diff=15355</id>
		<title>Szerkesztő:Sanyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Sanyi&amp;diff=15355"/>
				<updated>2005-12-30T13:24:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Választott szócikkem: [[Szimuláció]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4300</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4300"/>
				<updated>2005-12-28T17:33:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Definiciók */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4299</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4299"/>
				<updated>2005-12-28T17:32:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Válasz a szerkeztői javaslatra */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== &lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. &lt;br /&gt;
Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4298</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4298"/>
				<updated>2005-12-28T17:32:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Válasz a szerkeztői javaslatra */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra=== :&lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. &lt;br /&gt;
Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4297</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4297"/>
				<updated>2005-12-28T17:31:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Válasz a szerkeztői javaslatra===:&lt;br /&gt;
====Definiciók====&lt;br /&gt;
#'''Szimuláció''': A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten&lt;br /&gt;
#'''Agrár-szektormodellek''' :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. &lt;br /&gt;
Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.&lt;br /&gt;
#'''Szakértők informatikai felelőssége''' : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti&lt;br /&gt;
#'''Autonóm adaptív ágensek (AAA)''' :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Definiciók közötti összefüggés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4296</id>
		<title>Szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=4296"/>
				<updated>2005-12-28T17:05:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' Simulation&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Modell+a modell működtetése''' – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20232]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20231]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20233]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:'''===&lt;br /&gt;
* Prombléma megoldás&lt;br /&gt;
* Szimuláció folyamata&lt;br /&gt;
* Glivenko tétele&lt;br /&gt;
* A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)&lt;br /&gt;
* Szimuláció szükségessége&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' ===&lt;br /&gt;
** [[Mesterséges intelligencia]]&lt;br /&gt;
** [[Modell]]&lt;br /&gt;
** [[Logisztika]]&lt;br /&gt;
** [[ Esetalapú következtetés]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
==='''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:'''=== &lt;br /&gt;
** Modell (objektumok+törvények)&lt;br /&gt;
** Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)&lt;br /&gt;
** Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)&lt;br /&gt;
** Optimalizálás  (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* '''Mi a szimuláció'''&lt;br /&gt;
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?'''&lt;br /&gt;
(Nem)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?'''&lt;br /&gt;
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Simonyi András :A gondolkodó gépek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20608]&lt;br /&gt;
*A szimuláció Iskolai segédanyag [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20229]&lt;br /&gt;
*Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20607]&lt;br /&gt;
*....&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Sanyi&amp;diff=14560</id>
		<title>Szerkesztővita:Sanyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Sanyi&amp;diff=14560"/>
				<updated>2005-12-04T18:48:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;*[[üzleti (döntési) játék]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:%C3%9Czleti_(d%C3%B6nt%C3%A9si)_j%C3%A1t%C3%A9k&amp;diff=14547</id>
		<title>Vita:Üzleti (döntési) játék</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:%C3%9Czleti_(d%C3%B6nt%C3%A9si)_j%C3%A1t%C3%A9k&amp;diff=14547"/>
				<updated>2005-12-04T18:48:18Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Sanyi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;===Javaslat===&lt;br /&gt;
*A történelmi modult nem definícióval kezdeném,mert annak a definíciós modulban lenne a helye.Ehelyett rögtön a töténelmi áttekintéssel kezdeném.&lt;br /&gt;
* A definíciós modulban a lényegre szorítkoznék, hiszen az üzleti (döntési) játék lényegét rövidebben is meg lehet fogalmazni.&lt;br /&gt;
--[[User:sanyi|sanyi]] 2005. december 4., 19:48 (CET)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sanyi</name></author>	</entry>

	</feed>