Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

ITT:dolgozatok

2010-02-05T13:33:41Z

Seres Kati:

indexkod / monogramm / kar / szak / szakirany / cim / TDK vagy szakdolgozat /varhato vedes

*XXXX / SK / GTK / HEMPoszt / HMTovképz / Teljesítményértékelés / Szakdolgozat / 2010.12.15.
*CUDYV9 / PM / GTK / GM / VP3 / A Kis- és középvállalkozások üzleti tervezési módszertanának fejlesztése (A partnerként bejelentkező cégek adatai alapján)! / Szakdolgozat / 2010.10.01
*U62MQB / BB / GTK / BAKMT3 / Informatika / Szimulátor-modell építése, avagy hogyan hat majd a digitális átállás a TV-társaságok reklám-bevételeire? / szakdolgozat / 2009.12.15.
*WCFF2X / PGY / GTK / ISZAM4 / Informatika / Versengő meteorológiai előrejelzések konszolidálása / is-is / 2009.09.30.
*JQ82K4 / PM / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:Területválasztási szaktanácsadás tesztüzemi, illetve szimulációs adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.
*H8BARD / SA / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking tesztüzemi adatok alapján / is-is / 2009.09.30.
*B8SBZ5 / KL / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT ÉRTÉKBECSLÉS INGATLANIRODÁK ÉS BEFEKTETŐK SZÁMÁRA / szakdolgozat / 2009.09.30.
*L7E9OH / PG / GTK / ISZAM4 / Informatika / Műszaki tanácsadás online támogatással: minőségtudatosság online szakértői rendszerei / szakdolgozat / 2009.09.30.
*FB7TQT / KE / GTK / ISZAM4 / Informatika / Testre szabott Microsoft szoftver-licence meghatározása online szakértői rendszerrel / is-is / 2009.09.30
*ANI2F1 / HH / GTK / ISZAM4 / Informatika / A Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés - akcióterület átfogó helyzetelemzése statisztikai módszerekkel, a változások nyomon követése, a monitoring tevékenység bázisértékeinek meghatározása céljából / TDK és szakdolgozat / 2009.09.30.
*AABS5E / VVio / GTK / ISZAM4 / Informatika / Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kezelése online szakértői rendszerrel - különös tekintettel az állattenyésztésre - / szakdolgozat / 2009.09.30.
*IF997E / VB / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS A KÖZSZFÉRÁBAN, A VAGYONADÓ ÉS A SZOCIÁLISRENDSZER PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE / Szakdolgozat / 2009.09.30.
*CJYAVF / VVik / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking egyedi üzemi adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.
* / BG / GTK / ISZAM4 / Borvidékek értékbecslése / ???
* / RG / GTK / ISZAM4 / Borárak előrejelzése / ???
-----------------------------------------------------------------------------------
*XUMA7W / GL / GTK / ISZAM3 / Informatika / Online szakértői rendszer generátor fejlesztése / is-is /
* / BT / GTK /ISZAM3 / Informatika / OLAP-bővítmény fejlesztése (autofilter-szimuláció javascript-alapokon) / is-is /
* / BÁ / GTK /ISZAM3 / Informatika / Precíziós gazdálkodás termelési függvényei / is-is /
* / LA / GTK /ISZAM3 / Informatika / Kombinatorikai ismeretek támogatása e-learning szolgáltatásokkal / is-is /
* / ME / GTK /ISZAM3 / Informatika / Környezetvédemi beruházási alternatívák értékelése / is-is /
-----------------------------------------------------------------------------------
*HQCHDD /VM /GTK /GAM / TLM / Postai szolgáltatások stratégiai fejlesztésének lehetőségei / is - is / 2010.02.28
*FO1F52 / ÜVM / GTK / GM / A vállalati "good-will" érték, és az információ torzulás összefüggései. / szakdolgozat és tavalyi tdk korrekció / 2009.09.30
*CLPYXX/KI/GTK/GAM/ÜM/Közbeszerzési anomáliák (Közbeszerzési anomáliák kivédése a közoktatásban, elhárításuk módszertana szakértői rendszerrel)/szakdolgozat/ 2009.10.01.
*NOGIXU/LÉ/GTK/ELM/...../Szakdolgozat/2009.09.30(hosszabbítható okt.30-ig)
*HHJG7L/SZZS/GTK/ELM/.../Szakdolgozat/2009.09.30
*I2NYXX/GTK/GVAM/BSC/Szakdolgozat/Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye bírálati rendszerének vizsgálata/2009.10.29.

------------------------------------------------------------------------------------

Végleges rezümék és dolgozatok: [http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies ITT]

Korrektúra-folyamatok dokumentumai: [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/iszam_vegzos/?C=M;O=D ITT]

HR:tanárértékelés

2009-02-03T12:22:02Z

Seres Kati: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.)

Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát.

További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A jelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden egyenlő "eséllyel indult" a fontossági sorrend kialakításakor az attribútumok közül)
A szakmai vezető az óralátogatási tapasztalata alapján adja a pontot. Az iskolában eltöltött idő, és a tanfolyamokat befejező (végig járó)hallgatók aránya alapján is kapnak pontot a tanárok. A szakmai vezető szubjektív véleménye valójában egyéb kisebb kategóriák "összevonásából" jött létre, amelyek részletei nem publikusak.
Maximum 100 pontot kaphatnak az éves értékeléskor a kollégák.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról más nyelviskolából nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.
Az is látszik, hogy "jobban szerepeltek" azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi)
A következő - számomra nem meggyőző - részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél.
A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelentheti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Szerkesztővita:Zboray

2009-01-31T16:41:23Z

Seres Kati:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:bonusz=
=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Szerkesztővita:Zboray

2009-01-31T16:41:07Z

Seres Kati: Új oldal, tartalma: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:bonusz=”

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:bonusz=

HR:tanárértékelés

2009-01-29T18:29:56Z

Seres Kati: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

HR:tanárértékelés

2009-01-29T18:26:05Z

Seres Kati: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.)

Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát.

További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A jelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden egyenlő "eséllyel indult" a fontossági sorrend kialakításakor az attribútumok közül)
A szakmai vezető az óralátogatási tapasztalata alapján adja a pontot. Az iskolában eltöltött idő, és a tanfolyamokat befejező (végig járó)hallgatók aránya alapján is kapnak pontot a tanárok. A szakmai vezető szubjektív véleménye valójában egyéb kisebb kategóriák "összevonásából" jött létre, amelyek részletei nem publikusak.
Maximum 100 pontot kaphatnak az éves értékeléskor a kollégák.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról más nyelviskolából nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-29T18:25:01Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.)

Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát.

További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A jelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden egyenlő "eséllyel indult" a fontossági sorrend kialakításakor az attribútumok közül)
A szakmai vezető az óralátogatási tapasztalata alapján adja a pontot. Az iskolában eltöltött idő, és a tanfolyamokat befejező (végig járó)hallgatók aránya alapján is kapnak pontot a tanárok. A szakmai vezető szubjektív véleménye valójában egyéb kisebb kategóriák "összevonásából" jött létre, amelyek részletei nem publikusak.
Maximum 100 pontot kaphatnak az éves értékeléskor a kollégák.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról más nyelviskolából nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi)
A következő - számomra nem meggyőző - pont részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél.
A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-28T13:01:49Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
A hallgatók általi felülértékelést okozhatja, hogy egy kolléga valamiért szimpatikusabb, mint a többi, lehet, hogy csak azért mert régebben ismeri, vagy az is lehet,hogy önigazolást keres a saját fogyasztói magatartására. (Ha már idejár, nem vállalja fel, hogy még sem olyan jó minden, hiszen azzal saját döntését kérdőjelezné meg.)

Az alulértékelés fakadhat szintén személyes okokból is: pl a hallgató saját fejlődésének lassúságát, nehézségeit "rákeni" a tanárra, ezzel védve saját magát.

További vizsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

Ajelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden "egyenlő" fontosságú volt az attribútumok közül)

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi)
A következő - számomra nem meggyőző - pont részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél.
A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-28T12:54:51Z

Seres Kati: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

Ajelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden "egyenlő" fontosságú volt az attribútumok közül)

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Személyes tapasztalatom alapján vitatkoznék azzal, hogy a női tanárok jobbak, mint a férfi kollégáik. Lehetséges, hogy a adatbázis összetétele miatt torzít az eredmény? (eleve sokkal több nő van, mint férfi)
A következő - számomra nem meggyőző - pont részlet az, hogy a kapott eredmények alapján a JGYTF-es kollégák jobbak a többieknél.
A valóságban megint azt kell feltételeznem, hogy azért jött létre ez az eredmény, mert alapvetően többen vannak a mi iskolánkban, nem pedig azért mert tényleg jobbak.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-28T12:50:40Z

Seres Kati: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

Ajelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden "egyenlő" fontosságú volt az attribútumok közül)

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-28T12:49:52Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

Ajelenlegi rendszerben a szakmai vezető véleménye szerepel súlyozottan, a hallgatóktól kapott visszajelzés pedig kisebb mértékben, mint a jelenlegi értékelésben. (mert itt minden "egyenlő" fontosságú volt az attribútumok közül)

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:37:37Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha valaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzést kap, de mégsem részesül kellő bánásmódban/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:36:59Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

A kapott eredmények alapján az is látszik, hogy "jobban szerepeltek"azok a kollégák, akik fiatalabbak, nők, JGYTF-en szereztek diplomát, sok órában tanítanak a nyelviskolában, és az óralátogatáson is magasabb pontot kaptak.

Meglepő, de az eredmény alapján nem jelentett előnyt a külföldön szerzett tapasztalat, ez számomra azt jelenti, hogy a módszertani felkészültség fontosabb egy jó órához, mint a profi nyelvtudás.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:33:09Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérezésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:32:30Z

Seres Kati: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérzeésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján túl nagy eltérés nem mutakozott.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:24:23Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérzeésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján reális képet kaptunk a tanárok teljesítményéről, vagyis a többi deskriptor által kapott értékek sem tértek nagyon. Tehát a hallgatók értékelése helytálló.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T17:24:05Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel.
Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé.
További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek.
Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő.
A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérzeésben, az konfliktusforrás lehet.
Én azt gondolom, hogy ez az én esetmeben szerencsére nem áll fent.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat.
Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került.
Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség.
Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján reális képet kaptunk a tanárok teljesítményéről, vagyis a többi deskriptor által kapott értékek sem tértek nagyon. Tehát a hallgatók értékelése helytálló.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek.
További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

HR:tanárértékelés

2009-01-27T08:41:06Z

Seres Kati:

HR:tanárértékelés

2009-01-26T15:29:32Z

Seres Kati: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

HR:tanárértékelés

2009-01-26T15:28:49Z

Seres Kati: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

HR:tanárértékelés

2009-01-26T15:28:09Z

Seres Kati: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

HR:tanárértékelés

2009-01-22T21:35:41Z

Seres Kati: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

HR:tanárértékelés

2009-01-22T13:58:16Z

Seres Kati: /* Forrás */

HR:tanárértékelés

2009-01-22T13:50:13Z

Seres Kati: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Jelentős eltérés nem látszott a várt és kapott eredmények között, ami arra utal, hogy a hallgatók véleménye valóban mérvadó, és egyben arra is, hogy a többi vizsgált szempont is hasonló eredményt mutat.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.
==Objektumok (sorok)==
Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

HR:tanárértékelés

2009-01-22T13:40:20Z

Seres Kati: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Jelentős eltérés nem látszott a várt és kapott eredmények között, ami arra utal, hogy a hallgatók véleménye valóban mérvadó, és egyben arra is, hogy a többi vizsgált szempont is hasonló eredményt mutat.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

HR:tanárértékelés

2009-01-22T13:36:05Z

Seres Kati: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Tanárértékelés és profilkialakítás

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

HR:tanárértékelés=

2009-01-21T18:18:43Z

Seres Kati:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanáértékelés

HR:tanárértékelés=

2009-01-21T18:16:00Z

Seres Kati: Új oldal, tartalma: „=https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanáértékelés=”

=https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanáértékelés=

HR:tanáértékelés

2009-01-21T18:13:32Z

Seres Kati: Új oldal, tartalma: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárértékelés=”

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárértékelés=

Miau Wiki-vita:Általános jogi nyilatkozat

2009-01-21T18:11:01Z

Seres Kati: A lap teljes tartalmának eltávolítása

Miau Wiki-vita:Általános jogi nyilatkozat

2009-01-21T18:09:12Z

Seres Kati: Új oldal, tartalma: „=https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárérékelés=”

=https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárérékelés=

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:48:55Z

Seres Kati: A lap tartalmának cseréje erre: =https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanáértékelés=

=https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanáértékelés=

Szerkesztő:Seres Kati

2009-01-21T17:38:11Z

Seres Kati: Új oldal, tartalma: „https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárértékelés”

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:tanárértékelés

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:35:55Z

Seres Kati: /* Forrás */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:35:19Z

Seres Kati:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:33:46Z

Seres Kati: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:33:15Z

Seres Kati: /* A feladat által érintett célcsoportok */

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:32:28Z

Seres Kati: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:31:49Z

Seres Kati: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:31:07Z

Seres Kati: /* A feladat előtörténete */

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:28:37Z

Seres Kati:

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

HR:tanárértékelés

2009-01-21T17:23:33Z

Seres Kati:

Vita:HR:tanárértékelés
A Miau Wiki wikiből
Ugrás: navigáció, keresés
Tartalomjegyzék
[elrejtés]

* 1 Forrás
* 2 A feladat előtörténete
* 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
* 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
o 4.1 Objektumok (sorok)
o 4.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
* 5 A feladat által érintett célcsoportok
* 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
* 7 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
* 8 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
* 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
* 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
* 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
* 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

[szerkesztés] Forrás

http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls
[szerkesztés] A feladat előtörténete

Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is. Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.
[szerkesztés] A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
[szerkesztés] Objektumok (sorok)

Az elemzés objektumai a tanárok maguk.
[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján. Kéréds volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.
[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás. Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.
[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki: http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-21T08:49:07Z

Seres Kati: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A feladat előtörténete=
Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is.
Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
Az elemzés objektumai a tanárok maguk.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok.
Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján.
Kéréds volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás.
Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrás emelek ki:
http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html
illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-21T08:46:06Z

Seres Kati: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:12:00Z

Seres Kati: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:09:38Z

Seres Kati: /* Objektumok (sorok) */

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:08:59Z

Seres Kati: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:05:52Z

Seres Kati: /* A feladat előtörténete */

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:03:47Z

Seres Kati: /* Forrás */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Vita:HR:tanárértékelés

2009-01-20T18:03:30Z

Seres Kati: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=1. Tanárok teljesítményértékelése egy nyelviskolában

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=