Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Smi1

2011-01-25T19:22:42Z

Smi1: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A belső verseny jótékony hatásai a motivációra

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.
Egy incentive utazás felajánlása egészséges belső versenyt teremthet és jótékony hatással lehet a dolgozók motivációjára.

A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére is alkalmas ez az értékelési módszer.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni a motivációt, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása. Például ilyen lehet egy incentive utazás felajánlása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T19:08:09Z

Smi1: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A belső verseny jótékony hatásai a motivációra

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.
Egy incentive utazás felajánlása egészséges belső versenyt teremthet és jótékony hatással lehet a dolgozók motivációjára.

A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére is alkalmas ez az értékelési módszer.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni a motivációt, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása. Például ilyen lehet egy incentive utazás felajánlása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T19:03:43Z

Smi1: /* A feladat előtörténete */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A belső verseny jótékony hatásai a motivációra

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.
Egy incentive utazás felajánlása egészséges belső versenyt teremthet és jótékony hatással lehet a dolgozók motivációjára.

A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére is alkalmas ez az értékelési módszer.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása. Például ilyen lehet egy incentive utazás felajánlása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T18:55:50Z

Smi1: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

A belső verseny jótékony hatásai a motivációra

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása. Például ilyen lehet egy incentive utazás felajánlása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T18:51:22Z

Smi1: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása. Például ilyen lehet egy incentive utazás felajánlása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T18:47:04Z

Smi1: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T18:46:22Z

Smi1: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

Ez a tréning program évente 500.000 forintba kerül a cégnek, de a képzések testreszabása jelentős költség kb. 200.000 forint megtakarítást jelenthet a cégnek.

A cégen belül az egyes funkcionális területeken nagyobb a belső verseny és ezáltal motiváltabbak a dolgozók (pl.: értékesítők versengenek a legmagasabb eladásokért és bónuszért). HR viszont egy olyan terület, ahol a dolgozók teljesítménye vagy eredményessége nem olyan egyértelműen mérhető, ezért hasznos lehet a belső verseny stimulálása.
A dolgozók folyamatos képzés egy szervezeten belül komoly költséget jelent, mivel az emberek kompetenciái és képességei különbözőek, így a szükséges képzés is különbözhet egyénenként. Egy általános képzési program tehát felesleges költségeket jelent a vállalat számára.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T18:10:47Z

Smi1: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.

Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.

Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.

Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.

Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.

Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.

Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.

Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.

Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Feladatomban a legjobb teljesítményű dolgozó megtalálása volt a cél. Az kiértékelés során megmutatkozik, hogy egy dolgozó melyik kategóriában a leghatékonyabb és melyikben a leggyengébb. Az elemzés megmutatja, hogy melyik dolgozó érdemel a bérén kívüli juttatásokat. A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére alkalmas ez az értékelési módszer.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T15:24:30Z

Smi1: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Feladatomban a legjobb teljesítményű dolgozó megtalálása volt a cél. Az kiértékelés során megmutatkozik, hogy egy dolgozó melyik kategóriában a leghatékonyabb és melyikben a leggyengébb. Az elemzés megmutatja, hogy melyik dolgozó érdemel a bérén kívüli juttatásokat. A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére alkalmas ez az értékelési módszer.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T13:37:49Z

Smi1: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T12:48:01Z

Smi1: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó.
A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el.
Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.

Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T12:36:03Z

Smi1: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/smi.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:

1. Dolgozó1
2. Dolgozó3
3. Dolgozó4
4. Dolgozó2
5. Dolgozó5
6. Dolgozó6

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint. A leggyengébben pedig hatos dolgozó. Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.

Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.

Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T12:19:40Z

Smi1: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Smi1

2011-01-25T12:15:46Z

Smi1: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

Smi1

2011-01-25T12:13:28Z

Smi1: /* Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) */

Smi1

2011-01-25T12:12:58Z

Smi1: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */

Smi1

2011-01-25T12:06:39Z

Smi1: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

Smi1

2011-01-25T12:04:34Z

Smi1: /* Forrás */

Smi1

2011-01-25T12:01:11Z

Smi1: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A hasonlóságelemzés eredményeként a legjobb eredményt tehát a egyes dolgozó érte el. Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás egyik győztese az ötös dolgozó lett. Az elemzést érdemes volt elkészíteni, hiszen ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is az összteljesítmény figyelembe vételével. Ez a módszer segített kiválasztani a dolgozók közül azt az embert, aki a legjobban megérdemli az utazást

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T11:58:37Z

Smi1: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A hasonlóságelemzés eredményeként a legjobb eredményt tehát a egyes dolgozó érte el. Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás egyik győztese a is ő lett. Ezzel szemben a végső döntésemtől eltérő eredményt kaptam. Érdemes volt elkészíteni az elemzést, hiszen ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt a objektív összehasonlítására is; nemcsak egy-egy domináns kompetencia alapján, hanem az összteljesítményt figyelembe véve. Ez a módszer segített kiválasztani azt az embert, aki leginkább megérdemelné ezt a díjat.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T11:55:42Z

Smi1: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.

2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)

3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

5. COCO-tábla elkészítése.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T11:45:29Z

Smi1: /* A feladat által érintett célcsoportok */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet.
Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk.
A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet.
Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.

Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.

==Objektumok (sorok)==

Dolgozó1
Dolgozó2
Dolgozó3
Dolgozó4
Dolgozó5
Dolgozó6

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.

Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.

Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.

Források: fiktív adatok.

Az adatokat én rögzítettem.

=A feladat által érintett célcsoportok=

A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T11:37:10Z

Smi1: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Smi1

2011-01-25T11:35:12Z

Smi1: /* Attribútumok (X, Y oszlopok) */

Smi1

2011-01-25T10:42:11Z

Smi1: /* A feladat által érintett célcsoportok */

Smi1

2011-01-25T10:39:17Z

Smi1: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */

Smi1

2011-01-25T10:23:14Z

Smi1: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */

Smi1

2011-01-25T09:06:58Z

Smi1: /* A feladat előtörténete */

Smi1

2011-01-25T09:01:20Z

Smi1: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

Smi1

2011-01-25T08:47:48Z

Smi1: Új oldal, tartalma: „=Forrás= [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS] =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyzete ...”

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]