<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Snoopyandi</id>
		<title> Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Snoopyandi"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Snoopyandi"/>
		<updated>2026-06-07T08:46:27Z</updated>
		<subtitle>A felhasználó közreműködései</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.7</generator>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7852</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7852"/>
				<updated>2006-01-13T09:17:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping, e-commerce)&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828], &lt;br /&gt;
*krea kft: Elektronikus kereskedlem vállakozóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21833]&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7851</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7851"/>
				<updated>2006-01-13T09:17:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828], &lt;br /&gt;
*krea kft: Elektronikus kereskedlem vállakozóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21833]&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7850</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7850"/>
				<updated>2006-01-13T09:15:57Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** [[áru]]&lt;br /&gt;
** [[kapcsolat]]&lt;br /&gt;
** [[szolgáltatás]]&lt;br /&gt;
** [[B2B, B2A]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828], &lt;br /&gt;
*krea kft: Elektronikus kereskedlem vállakozóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21833]&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7849</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7849"/>
				<updated>2006-01-13T09:13:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** [[áru]]&lt;br /&gt;
** [[kapcsolat]]&lt;br /&gt;
** [[szolgáltatás]]&lt;br /&gt;
** [[B2B, B2A]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828], &lt;br /&gt;
*krea kft: Elektronikus kereskedlem vállakozóknak [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21833]&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7848</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7848"/>
				<updated>2006-01-13T09:08:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** [[áru]]&lt;br /&gt;
** [[kapcsolat]]&lt;br /&gt;
** [[szolgáltatás]]&lt;br /&gt;
** [[B2B, B2A]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7847</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7847"/>
				<updated>2006-01-13T09:08:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21828] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21877]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21830]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** [[áru]]&lt;br /&gt;
** [[kapcsolat]]&lt;br /&gt;
** [[szolgáltatás]]&lt;br /&gt;
** [[B2B, B2A]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7846</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7846"/>
				<updated>2006-01-13T09:02:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** webáruház&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[információ]]&lt;br /&gt;
** [[áru]]&lt;br /&gt;
** [[kapcsolat]]&lt;br /&gt;
** [[szolgáltatás]]&lt;br /&gt;
** [[B2B, B2A]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** információs társadalom (elektronikus kereskedelem, e-learning, e-shopping)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7845</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7845"/>
				<updated>2006-01-13T08:51:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7844</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7844"/>
				<updated>2006-01-13T08:49:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
*Dr Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Petia Csaba: Elektronikus kereskedelem[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*Felmérés az elektronikus kereskedelem tárgyában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7843</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7843"/>
				<updated>2006-01-13T08:45:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
* Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7842</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7842"/>
				<updated>2006-01-13T08:44:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
* Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
* Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7841</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7841"/>
				<updated>2006-01-13T08:44:12Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Vannak-e hátrányai is az elektronikus kiskereskdelemi ügyleteknek a mindenki által jól ismert előnyök mellett?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, a vásárló nem tudja megfogni, közvetlenül szemügyre venni a terméket, biztonsági problémák, meghatározott vásárlói kör.&lt;br /&gt;
Mi az online kereskedelem fő gátlója hazánkban?&lt;br /&gt;
Válasz: a vásárlók bizalmatlansága a hálózati fizetés iránt&lt;br /&gt;
Vannak-e egyéb lehetőségek ezen a területen az értékesítésen túl?&lt;br /&gt;
Válasz: Igen, vannak. Az on-line boltok a termékhez kapcsolódó információs portálként is növelhetik forgalmukat, sok cég helyet ad portálján a vevők által generált tartalomnak is.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7840</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7840"/>
				<updated>2006-01-13T08:42:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7839</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7839"/>
				<updated>2006-01-13T08:41:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* Olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, amely adatok (szöveg, hang, kép) elektronikus feldolgozásán és átvitelén alapul. Az elektronikus kereskedelem számos különböző tevékenységet foglal magában, mint áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus pénz átutalást, elektronikus fuvarlevél kiállítását, kereskedelmi árverések bonyolítását, direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenységet.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7838</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7838"/>
				<updated>2006-01-13T08:38:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
Az ötezermilliárd forintos magyar kiskereskedelmi forgalmon belül a honi elektronikus kiskereskedelem csupán 10 milliárd körüli árbevételt képvisel. Az elemzők ugyanakkor az ágazat fokozódó erősödését mutatják, illetve jósolják. Ehhez képest ellentmondásnak érzem a következőket: Az elektronikus kiskereskedelem számait a KSH külön nem méri, hiszen Magyarországon ilyen besorolás sem létezik. Jobb híján a csomagküldő szolgálatok - tavaly jelentős forgalombővülést mutató - statisztikáit tartják rájuk irányadónak. Szabályozásukra a most formálódó kereskedelmi törvényben tesznek kísérletet, hiszen eddig jobb híján a csomagküldőkre vonatkozó, illetve a &amp;quot;távolban lévők között kötött szerződések&amp;quot; szabályait húzták rájuk. Ez ellen az iparág szereplői berzenkednek leginkább: ma például egy webes boltnak mindenképpen üzemeltetnie kell egy tényleges üzletet is, ez az egyik ok, amiért többségük &amp;quot;inkognitóban&amp;quot; üzletel inkább. &lt;br /&gt;
Vitatott kérdésként merült fel, hogy a marketing és az értékesítés mellett a vevőkkel való kapcsolattartásban is nagy távlatokat jelent a kiskereskedőknek az internet. Ahogy a kommunikáció egyre inkább elektronikus síkra terelődik, az intézmények igyekeznek a legnagyobb személyre szabottságot kínálni. Mint az on-line üzleti modellek legnagyobb tesztelője, az Amazon ezen a téren is nagy hagyományokkal rendelkezik. Ha például egy vásárlója rendszeresen tudományos-fantasztikus irodalmat rendel, az nemcsakhogy külön science-fiction hírlevélre iratkozhat fel, hanem már a cég nyitóoldalán személyre szabott ajánlatokkal találkozik. A vásárlók azonosítása a gépük merevlemezére interneten keresztül telepített „cookie” programokkal történik. Személyiségi jogi szempontból ez nem kevés vitát szült már, hiszen a technológia segítségével beleegyezésünk nélkül követhetők figyelemmel személyes szokásaink.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7837</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7837"/>
				<updated>2006-01-13T08:36:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** online transaction processing&lt;br /&gt;
** B2C&lt;br /&gt;
** EDI&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** [[elektronikus piactér]]&lt;br /&gt;
** [[rendeléskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[katalóguskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[hálózatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[adatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[nyilvántartási rendszer]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus:''' &lt;br /&gt;
** hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)&lt;br /&gt;
** mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)&lt;br /&gt;
** szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)&lt;br /&gt;
** ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7836</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7836"/>
				<updated>2006-01-13T08:27:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' &amp;quot;Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&amp;quot;&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7835</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7835"/>
				<updated>2006-01-13T08:23:58Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* '''1990:''' &amp;quot;Az Elektronikus Kereskedelem kifejezést először az Interneten való web alapú vásárlások elnevezésére használták, ezek gyakoriságának érzékelhető növekedésékor, a 90-es évek elején. Az új terminológia bevezetését azért tartották indokoltnak, mert úgy gondolták, hogy egy általános, új kereskedelmi mód született, melynek segítségével rövidesen mindenki így fogja valamennyi vásárlását lebonyolítani. Ennek megfelelően az első meghatározások közös jellemzői az alábbiak voltak:&lt;br /&gt;
(a)	Kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységre, azon belül is a vásárlót érintő olyan szakaszokra vonatkoztatta az Elektronikus Kereskedelmet, mint az áru/szolgáltatás hirdetésére és a megrendelésére.&lt;br /&gt;
(b)	A vásárló, mint természetes személy és a termékek vagy szolgáltatások értékesítést végző vállalatot képviselő rendszer közti kapcsolatra terjedt ki.&lt;br /&gt;
c)	Informatikai eszközrendszerét tekintve az Internetes web elérésre korlátozódott.&lt;br /&gt;
.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' &amp;quot;A fogyasztói elektronikus kereskedelem – angol rövidítéssel B2C – szegmensébe azon szolgáltatásokat soroljuk, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozás a végső felhasználó számára kínálja áruját. ALEXANDER SCHAUB a végső felhasználók felé irányuló szolgáltatási piacok tekintetében is három csoportot különböztet meg. Az első csoportba egyes termékek – például könyvek – Interneten keresztül történő értékesítése tartozik. A második csoport a tartalmak díjtalan rendelkezésre bocsátása, amit internetes reklámbevételekből finanszíroznak. A harmadik csoportba tartozó szolgáltatás esetében a tartalom rendelkezésre bocsátása díjfizetés ellenében történik (például zeneszámok vagy tőzsdehírek letöltése).&amp;quot; [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
* '''2003:''' Az európai online kiskereskedelmi forgalom (B2C) 1999-ben a Forrester Research mérései szerint 2,9 milliárd euró volt. A cég rendkívül dinamikus – évente 98 százalékos – fejlődést prognosztizál, melynek eredményeképpen 2005-re a 175 milliárd eurónyi elektronikus kereskedelem a teljes kereskedelmi forgalom 7 százalékát éri el, ez – a fizetőeszközként is megjelenő euró hatásaival kombinálva – az európai értékesítési piac teljes újrarajzolásához vezet. Az értékesítésben ezen a területen is Németország jár majd az élen 26 százaléknyi részesedésével, és az észak-európai országokkal együtt felzárkózik az USA mögé, míg Dél-Európa – Franciaországot kivéve – továbbra is elmarad a kontinens más régióitól.&lt;br /&gt;
2000: Az IDC által közölt adatok szerint 2000-ben Magyarországon az elektronikus kereskedelem forgalma nem egészen 8 millió dollárt tett ki, amelyből 3 millió forint a fogyasztói elektronikus kereskedelemben keletkezett. A jövőre vonatkozó jóslatok szerint a magyar fogyasztói elektronikus kereskedelem 2004-re évi 150 millió dolláros forgalmat érhet el, némiképpen felzárkózva a régióban vezető Csehország mögé, ahol 2004-ben 215 millió dolláros éves forgalomra számítanak.&lt;br /&gt;
 [http://www.ofe.hu/elemzesek/ecfm2000.htm] &lt;br /&gt;
* '''1998:''' &amp;quot;VLADIMIR ZWASS 1998-as tanulmányában az elektronikus kereskedelmet úgy határozza meg, mint az üzleti információ megosztását, az üzleti kapcsolatok támogatását, valamint az üzleti kapcsolatok távközlési hálózatokon való folytatását. ZWASS kiemeli, hogy bár maga a fogalom új, mély gyökerekkel rendelkezik, hiszen a kereskedelem biztosítására már a berlini blokád idején is használtak „elektronikus” eszközöket. Az elektronikus kereskedelem-támogatás az EDI megjelenésével vált szélesebb körben elfogadottá, azonban az új elektronikus kereskedelem-fogalom határozottan az Internet és a WWW protokoll lehetőségeinek kihasználásához köthető.&amp;quot; [http://interm.gtk.gau.hu/miau/11/sugar.rtf]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' Az elektronikus kereskedelem definícióját a hatályos magyar szabályozásban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi szolgáltatásokkal összefüggő egyes kérdésekről szóló 2001. évi CVIII. tv. 2.§. a) pontja adja meg. Eszerint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. [http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/petia_csaba-elektronikus_kereskedelem_szakdolgozat(jf).doc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12449</id>
		<title>Segítség:Játszótér</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12449"/>
				<updated>2006-01-12T20:50:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Figyelem1}}&lt;br /&gt;
'''Angol megnevezés:''' expert systems&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
2002: &amp;quot;A szakértõi rendszerek szûk szakmai tudásterületre korlátozva precízen megfogalmazott algoritmusok segítségével kijelentéseket kombinálnak, és ebbõl következtetéseket vonnak le. Egy szakértõi rendszer az alábbi részekbõl épül fel (3. ábra).&amp;quot; [1] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20661) &lt;br /&gt;
1986: &amp;quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&amp;quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ===&lt;br /&gt;
* '''1986:''' A definíció alapján egy elektronikus könyvtár, ill. egy innovációs hír- és dokumentumportál szintén szakértői rendszernek minősülhet?&lt;br /&gt;
* '''2000:''' Ha indukcióval hozunk létre szabályrendszert, akkor az akár többet is tudhat (más kombinatorikai tér, más hasonlósági függvény), mint egy emberi szakértő által felvázolt  szabályrendszer...&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Definíciós modul ===&lt;br /&gt;
* A szakértői rendszer a mesterséges intelligencia kutatás része, az emberi szakértelem forráskódba zárását, a szakértői tudás személytől, tértől, időtől független felhasználását célozza. Olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények intuitív/kombinatorikai, ill. hasonlóságelemzésre alapozó módon induktív/automatikus úton előállított összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését. A klasszikus szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli. Alapvető alkalmazási területei: diagnózisok felállítása, rendszertani besorolás, csoportképzés.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tesztkérdések modul ===&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy egy szakértői rendszer programja csak speciális szakértői programnyelveken készíthető el? (Hamis, hiszen HA/AKKOR-összefüggés-komplexumokat bármilyen programnyelven lehet kezelni, sőt a kombinatorika szabályai szerint felépített, autoszűrhető táblázat is interaktív szakértői rendszernek tekinthető.)&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott irodalmak modulja ===&lt;br /&gt;
2002: &amp;quot;A szakértõi rendszerek szûk szakmai tudásterületre korlátozva precízen megfogalmazott algoritmusok segítségével kijelentéseket kombinálnak, és ebbõl következtetéseket vonnak le. Egy szakértõi rendszer az alábbi részekbõl épül fel (3. ábra).&amp;quot; [1] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20661) &lt;br /&gt;
1986: &amp;quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&amp;quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096) &lt;br /&gt;
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Kese-Nemes Áron: Szakértői rendszerrel feltöltött MonteCarlo-val támogatott takarmányadag optimalizálás alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági szaktanácsadásban [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12448</id>
		<title>Segítség:Játszótér</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12448"/>
				<updated>2006-01-12T20:49:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Figyelem1}}&lt;br /&gt;
'''Angol megnevezés:''' expert systems&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
2002: &amp;quot;A szakértõi rendszerek szûk szakmai tudásterületre korlátozva precízen megfogalmazott algoritmusok segítségével kijelentéseket kombinálnak, és ebbõl következtetéseket vonnak le. Egy szakértõi rendszer az alábbi részekbõl épül fel (3. ábra).&amp;quot; [1] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20661) &lt;br /&gt;
1986: &amp;quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&amp;quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ===&lt;br /&gt;
* '''1986:''' A definíció alapján egy elektronikus könyvtár, ill. egy innovációs hír- és dokumentumportál szintén szakértői rendszernek minősülhet?&lt;br /&gt;
* '''2000:''' Ha indukcióval hozunk létre szabályrendszert, akkor az akár többet is tudhat (más kombinatorikai tér, más hasonlósági függvény), mint egy emberi szakértő által felvázolt  szabályrendszer...&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Definíciós modul ===&lt;br /&gt;
* A szakértői rendszer a mesterséges intelligencia kutatás része, az emberi szakértelem forráskódba zárását, a szakértői tudás személytől, tértől, időtől független felhasználását célozza. Olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények intuitív/kombinatorikai, ill. hasonlóságelemzésre alapozó módon induktív/automatikus úton előállított összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését. A klasszikus szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli. Alapvető alkalmazási területei: diagnózisok felállítása, rendszertani besorolás, csoportképzés.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tesztkérdések modul ===&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy egy szakértői rendszer programja csak speciális szakértői programnyelveken készíthető el? (Hamis, hiszen HA/AKKOR-összefüggés-komplexumokat bármilyen programnyelven lehet kezelni, sőt a kombinatorika szabályai szerint felépített, autoszűrhető táblázat is interaktív szakértői rendszernek tekinthető.)&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott irodalmak modulja ===&lt;br /&gt;
*Pitlik-Pásztor-Popovics: Online szakértői rendszer a búza termésátlagának trendjére [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Kese-Nemes Áron: Szakértői rendszerrel feltöltött MonteCarlo-val támogatott takarmányadag optimalizálás alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági szaktanácsadásban [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12447</id>
		<title>Segítség:Játszótér</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:J%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&amp;diff=12447"/>
				<updated>2006-01-12T20:49:11Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Figyelem1}}&lt;br /&gt;
'''Angol megnevezés:''' expert systems&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
=== Történeti modul ===&lt;br /&gt;
* '''2002:''' &amp;quot;A szakértõi rendszerek szûk szakmai tudásterületre korlátozva precízen megfogalmazott algoritmusok segítségével kijelentéseket kombinálnak, és ebbõl következtetéseket vonnak le. Egy szakértõi rendszer az alábbi részekbõl épül fel (3. ábra).&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20661]&lt;br /&gt;
* '''1986:''' &amp;quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' 	&amp;quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az,  hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980]&lt;br /&gt;
* '''2000:''' Az adat, az információ és a tudás az informatika (az agárinformatika) alapfogalmai. Beszédben és írásban való alkalmazásuk során azonban sok esetben csak egymás szinonimáiként lépnek fel a bizonytalanság érzését gerjesztve maguk körül.&lt;br /&gt;
Ebben a fejezetben a címben szereplő fogalmak Maier és Lehner által összegyűjtött, rendszerezett és újrafogalmazott definícióit, azaz a „legaktuálisabb” verziót ismerhetjük meg a továbbfejlesztés lehetőségeivel együtt.&lt;br /&gt;
Mint mindig, az alapfogalmak tisztázásának itt is központi jelentősége van, hiszen egyrészt e nélkül az emberi kommunikációban a második fejezetben is felemlített félreértések elkerülhetetlenül halmozódnak. Másrészt az ismertetésre kerülő definíciók az ember és gép közötti – sokszor elmisztifikált – viszony tisztázásához is hozzájárulnak.&lt;br /&gt;
[[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/MIAU_Wiki:Upload_log]]&lt;br /&gt;
* '''2001:''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097] (kivonatos fordítás)&lt;br /&gt;
* '''2002:''' &amp;quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&amp;quot; &amp;quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233] &lt;br /&gt;
* '''2002:''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269]&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2002: &amp;quot;A szakértõi rendszerek szûk szakmai tudásterületre korlátozva precízen megfogalmazott algoritmusok segítségével kijelentéseket kombinálnak, és ebbõl következtetéseket vonnak le. Egy szakértõi rendszer az alábbi részekbõl épül fel (3. ábra).&amp;quot; [1] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20661) &lt;br /&gt;
1986: &amp;quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&amp;quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ===&lt;br /&gt;
* '''1986:''' A definíció alapján egy elektronikus könyvtár, ill. egy innovációs hír- és dokumentumportál szintén szakértői rendszernek minősülhet?&lt;br /&gt;
* '''2000:''' Ha indukcióval hozunk létre szabályrendszert, akkor az akár többet is tudhat (más kombinatorikai tér, más hasonlósági függvény), mint egy emberi szakértő által felvázolt  szabályrendszer...&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Definíciós modul ===&lt;br /&gt;
* A szakértői rendszer a mesterséges intelligencia kutatás része, az emberi szakértelem forráskódba zárását, a szakértői tudás személytől, tértől, időtől független felhasználását célozza. Olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények intuitív/kombinatorikai, ill. hasonlóságelemzésre alapozó módon induktív/automatikus úton előállított összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését. A klasszikus szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli. Alapvető alkalmazási területei: diagnózisok felállítása, rendszertani besorolás, csoportképzés.&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tesztkérdések modul ===&lt;br /&gt;
* Igaz-e, hogy egy szakértői rendszer programja csak speciális szakértői programnyelveken készíthető el? (Hamis, hiszen HA/AKKOR-összefüggés-komplexumokat bármilyen programnyelven lehet kezelni, sőt a kombinatorika szabályai szerint felépített, autoszűrhető táblázat is interaktív szakértői rendszernek tekinthető.)&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ajánlott irodalmak modulja ===&lt;br /&gt;
*Pitlik-Pásztor-Popovics: Online szakértői rendszer a búza termésátlagának trendjére [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16396],&lt;br /&gt;
*Kese-Nemes Áron: Szakértői rendszerrel feltöltött MonteCarlo-val támogatott takarmányadag optimalizálás alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági szaktanácsadásban [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14619], &lt;br /&gt;
*...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tud%C3%A1smenedzsment&amp;diff=7902</id>
		<title>Tudásmenedzsment</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tud%C3%A1smenedzsment&amp;diff=7902"/>
				<updated>2005-10-08T10:52:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
Mit jelent a tudásmenedzsment&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7833</id>
		<title>Elektronikus kiskereskedelmi ügyletek (B2C)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Elektronikus_kiskereskedelmi_%C3%BCgyletek_(B2C)&amp;diff=7833"/>
				<updated>2005-10-08T10:50:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Snoopyandi: /* Tesztkérdések modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' ...&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
* Rendelhető-e 2 hetes szállítási határidővel 1 karton mosogatószer?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
* ...&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Snoopyandi</name></author>	</entry>

	</feed>