https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Szabolcs 2026-04-04T21:57:52Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11594 2006-01-31T08:28:07Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügynökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22264]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11593 2006-01-31T08:17:08Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügynökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22264]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11592 2006-01-30T20:18:45Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22264]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11591 2006-01-30T20:17:00Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22264]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11590 2006-01-30T20:15:16Z

<p>Szabolcs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22264]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11589 2006-01-30T19:57:27Z

<p>Szabolcs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szavak, fogalmak jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz (jelentésben vagy logikailag) kapcsolódó kifejezéseket is.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11588 2006-01-30T19:54:10Z

<p>Szabolcs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz''': A tezaurusz egy olyan speciális szótár, amelyben nem csupán a keresett szó jelentését kapjuk meg, hanem az ahhoz kapcsolódó (logikailag,<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11587 2006-01-30T19:49:24Z

<p>Szabolcs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár'''<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11586 2006-01-30T19:33:40Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Ontológia''': Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> *'''Konzisztencia''': Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> *'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''': A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> '''Definiciók'''<br /> *'''Hírügynökség''': A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> *'''Tezaurusz''': A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> *'''Keresési idő''': Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> *'''Találatok értékének optimális aránya'''': Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> '''Definciók közötti összefüggés'''<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11585 2006-01-30T19:09:25Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> 1. Definiciók<br /> '''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> '''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> '''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> '''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> 1. Defiiciók közötti összefüggés<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> 2. Definiciók<br /> '''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> '''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> '''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> 2. Defiiciók közötti összefüggés<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11584 2006-01-30T19:07:58Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> Válasz a szerkeztői javaslatra<br /> 1. Definiciók<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> 1. Defiiciók közötti összefüggés<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> 2. Definiciók<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> 2. Defiiciók közötti összefüggés<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11583 2006-01-30T19:04:50Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszt, azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11582 2006-01-30T18:59:03Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információkereső<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11581 2006-01-30T18:58:13Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** nyelvészeti<br /> ** terminológiai<br /> ** információs<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11580 2006-01-30T17:02:14Z

<p>Szabolcs: /* Szerkesztői javaslat: */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> Szerkesztői javaslat:<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> <br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11579 2006-01-30T17:01:59Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11578 2006-01-30T17:01:35Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22253]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11577 2006-01-30T16:52:18Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *'''1990''': Egy adott szakter. szakkifejezéseinek szabványokban szabályozott szerkezetű, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti jelentésbeli összefüggéseket is. Azokat a szakkifejezéseket, amelyek szerint egy automatizált információkereső rendszerből (adatbankból) adatok kikereshetők, deszkriptoroknak nevezik. A további szakkifejezések a ~ban (nemdeszkriptorok) utalásokat tartalmaznak a deszkriptorokra, és a ~ érvényességi körén belül azok szinonimáiként kezelendők. A ~ alapján a deszkriptorok tetszőleges logikai kapcsolatainak megadásával fogalmazható meg az ún. keresőkérdés, amelynek megfelelő információk az adatbankból lekérdezhetők.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11576 2006-01-30T15:56:28Z

<p>Szabolcs: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz-e,hogy az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''Igaz-e,hogy a tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11575 2006-01-30T15:51:07Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** vezérszavak<br /> ** deszkriptorok<br /> ** nemdeszkriptorok<br /> ** REFLEX <br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11574 2006-01-30T15:44:04Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nagyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11573 2006-01-30T15:39:59Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11572 2006-01-30T15:38:55Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11571 2006-01-30T15:37:32Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> ** könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, online könyvtári szolgáltatás, offline...)<br /> ** online könyvtári szolgáltatás (Tezaurusz, [[E-learning]], [[Internet]], [[Online tudástranszfer]], keresés, katalógus)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11570 2006-01-30T15:11:31Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia (Tezaurusz,szótár,meghatározások csoportja)<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11569 2006-01-30T14:56:48Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11568 2006-01-30T14:23:54Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> *'''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> *'''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> **...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11567 2006-01-30T14:02:11Z

<p>Szabolcs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> '''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''<br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> '''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:''' <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> *...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11566 2006-01-30T13:37:35Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> *'''1970''': Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''2000''': A tezaurusz olyan szótár vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''2005''': A tezaurusz szavak közötti összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11565 2006-01-30T13:18:48Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> *'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> *...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11564 2005-12-30T13:22:53Z

<p>Szabolcs: /* 1. Defiiciók közötti összefüggés */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Az az összefüggés az adott fogalmak között hogy mindegyik csak akkor létezik illetve működik helyesen ha az adott tartalom illetve adatok között fent áll valamilyen logikai kapcsolat, értelmezés vagy összefüggés. Enélkül egyik rendszer sem tudna müködni vagy nem is elnne értelme.<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11563 2005-12-30T13:20:31Z

<p>Szabolcs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *'''A tezaurusz olyan szótár''', melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> *'''A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek''' egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11562 2005-12-30T13:18:46Z

<p>Szabolcs: /* 2. Defiiciók közötti összefüggés */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> * Hogy mind a Tezaurusznál(szavakról beszélünk) és mind a Hírügynökségnél(hírekről beszélünk)logiakailag vannak összekapcsolva a különböző szavak és hírek igy a keresés során tudunk szükíteni a keresendő témában. Ez azért fontos mert mind a elérési idő lecsökken mind pedig a találati arány kedvezőbb lesz mert nem add ki a kereső olyan cikket is amelyben csak előfordul a szó hanem ha logikailag kapcsolódik hozzá akkor csak azzokat &quot;dobja ki&quot; igy egyszerűsítve le a felhasználónak a kutatást.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11561 2005-12-30T13:12:24Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11560 2005-12-28T18:09:14Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult. A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el, ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány. Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját, nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia- módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben. A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés” kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette. Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11559 2005-12-28T18:06:36Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkeztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése'''A mesterséges intelligencia<br /> fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes<br /> számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –<br /> architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre<br /> számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az<br /> emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult.A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem<br /> a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a<br /> számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy<br /> a nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el,<br /> ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető<br /> formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány.<br /> Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját,<br /> nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás<br /> léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a<br /> nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában<br /> (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a<br /> formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony<br /> hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia-<br /> módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben.<br /> A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása<br /> után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt<br /> mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés”<br /> kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a<br /> korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette.<br /> Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a<br /> sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen<br /> helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt<br /> mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak<br /> a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11558 2005-12-28T18:05:21Z

<p>Szabolcs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> ===Szerkesztői javaslat:===<br /> #Mi az összefüggés a tezaurusz, az ontológia, a konzisztencia, a természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése között?<br /> #Mi az összefüggés a hírügynökség, a tezaurusz és a keresési idő és a találatok értékének optimális aránya között?<br /> ===Válasz a szerkztői javaslatra===<br /> ==== 1. Definiciók====<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Ontológia''' Az ontológiákat általában egy logikán alapuló nyelven fogalmazzák meg úgy, hogy részletes, pontos, egyértelmű, megbízható és értelmes megkülönböztetéseket tehessünk osztályok, tulajdonságok és viszonyok között. Néhány ontológiai eszköz képes automatikus következtetéseket is levonni az ontológiák révén, és ezáltal fejlett szolgáltatásokat képes nyújtani olyan modern alkalmazásokhoz, mint pl. a fogalmi/szemantikai alapú keresés, a szoftver ágensek, a döntéstámogatás, a természetesnyelv-értés, a tudásbázis-kezelés, az intelligens adatbázisok és az elektronikus kereskedelem.<br /> #'''Konzisztencia''' Ellentmondás-mentesség. Csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált, illetve az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai hibaelemzés elvégezhető<br /> #'''Természetes nyelvek mesterséges intelligencia alapú elemzése''' A mesterséges intelligencia<br /> fejlődése megmutatta, hogy az ember nagyon bonyolult feladatok megoldására is képes<br /> számítógéppel, de a módszerek jelentős része a Neumann-féle számítógép – alapvetően soros –<br /> architektúrájára és nem az agyéra épít, így a hatékonyság-növelés következtében egyre<br /> számítógép-orientáltabbak lettek a mesterségesintelligencia-elméletek, következésképp az<br /> emberi nyelvfeldolgozás valódi modellálása is a háttérbe szorult.<br /> A 70-es évek elejének gépi nyelvészetét ismerők számára köztudott, hogy sok gépi<br /> nyelvmodell valamely mesterségesintelligencia-laboratóriumban keletkezett. Ezek elsősorban<br /> kísérletek voltak és nem eladásra szánt szoftvertermékek. A mesterséges intelligencia eközben<br /> elsősorban határterületeket produkált a nyelvfeldolgozásnak, lévén nem a nyelvészetért, hanem<br /> a teljes kognitív folyamat modellezéséért felelős tudományterület. Ilyenek a logika, a<br /> számítástechnika, de ilyen a látás vagy mozgás tanulmányozásával foglalkozó kutatás is. Hogy<br /> a nyelvi modellek mesterségesintelligencia-környezetben való kezelése miért halványodott el,<br /> ahhoz elég megemlíteni azt, hogy a jelentés pontos, egységes, átfogó és jól gépesíthető<br /> formális kezelésével – minden pozitív eredménye ellenére – még ma is adós a tudomány.<br /> Ugyanakkor a szöveg- és beszédfeldolgozás más aspektusaival foglalkozó fejlesztők – saját,<br /> nem közvetlenül a mesterséges intelligencia világából származó módszereikkel – óriás<br /> léptekkel haladtak előre. A 90-es évek végén tehát nyugodtan leszögezhetjük, hogy a<br /> nyelvhelyesség-ellenőrzők, az automatikus elválasztók és a beszédfelismerők korában<br /> (Prószéky 2000) e területek jeles kutatói a valószínűség-számítás, a matematikai statisztika, a<br /> formális nyelvészet, az információfeldolgozás világát kötötték össze elsősorban a hatékony<br /> hardverekével, és szinte olyan nyelvészeti módszer, melyet eredendően mesterségesintelligencia-<br /> módszernek nevezhetnénk, nem jött létre az elmúlt jó néhány évben.<br /> A változás azonban éppen a közeljövőben, azaz a fent emlegetett módszerek megszilárdulása<br /> után fog jelentkezni, méghozzá valószínűleg a nyelvészetben egy ideje kissé elhanyagolt<br /> mesterségesintelligencia-módszerek „újraélesztésével”. Szándékosan használtuk az „újraélesztés”<br /> kifejezést, hiszen a mai nyelvtechnológiai módszereinek nagy része nem más, mint a<br /> korábban kevésbé hatékonynak ítélt elmélet „felmelegítése” a mai hardverviszonyok közepette.<br /> Ma ugyanis nem egy korábban lassúnak tűnő nyelvészeti módszer kielégítő eredményt ad – a<br /> sebességviszonyok és a tárolókapacitás megnövekedése miatt. A fenti áttekintés után, a jelen<br /> helyzet ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy az utóbbi időben kissé hanyagolt<br /> mesterségesintelligencia-módszerek napjainkban ismét egyre komolyabb segítséget nyújtanak<br /> a számítógépes nyelvészeti kutatóknak.<br /> <br /> <br /> ==== 1. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> ==== 2. Definiciók====<br /> #'''Hírügynökség''' A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni<br /> #'''Tezaurusz''' A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső) <br /> #'''Keresési idő''' Egy adott információ előkereséséhez szükséges idő. A keresési idő merevlemezek esetében azt az időtartamot jelenti, amíg a meghajtó író/olvasó fejét egy megadott szektor fölé mozgatja, hogy abból adatokat tudjon beolvasni, vagy oda adatokat tudjon kiírni<br /> <br /> #'''Találatok értékének optimális aránya'''' Abszolút mértékegysége természetesen nincs a jó találatok számának, csak józan ésszel áttekinthetetlen a több ezer találatból álló lista. A másik oldalról megközelítve, ha nem kapunk találatot (vagy csak kevés számút), akkor is eredménytelen a keresés, hacsak a kevés számú találatokban véletlenül nincs benne az, amelyiket kerestük. A találati lista szűkítésére megfelelő eszköz lehet a találatok közötti további keresés (ahol ez engedélyezve van) vagy az összetett keresés. Túl kevés találat tipikusan akkor fordul elő (az elgépelésektől eltekintve), ha az összetett keresésben szigorú feltételeket adunk meg. Segíthet a feltételek „enyhítése”, például az együttes előfordulás keresése a pontos egyezés helyett. Általában növeli a találatok számát ha a keresésbe a rokon jelentésű szavakat is bevonjuk (például növényvédőszer helyett vagy mellett a peszticid, fungicid stb. szavakra is keresünk). Általában a szakszavak előfordulása tudományos munkákban gyakoribb, hétköznapi anyagokban kevésbe, így például a burgonya termesztésről szóló szakirodalomban a burgonya és a „Solanum tuberosum L.” kifejezés fordul elő, míg egy receptben a krumpli, népnyelvi környezetben a pityóka stb.<br /> <br /> ==== 2. Defiiciók közötti összefüggés====<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szabolcs&diff=15316 2005-12-28T17:35:53Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>Szócikkem: [[Tezaurusz]]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:Szabolcs&diff=14545 2005-12-04T18:35:54Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>*[[szimuláció]]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szimul%C3%A1ci%C3%B3&diff=14543 2005-12-04T18:35:07Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>===Javaslat===<br /> *A történelmi modulban hiányoznak az évszámok, én mindeképpen beletenném a könyebb átláthatóság érdekében.<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja hiányzik, ide kellene cáfolatokat keresni.<br /> *A tesztkérdések modulnál az első kérdésnél a választ meg kellen indokolni.<br /> ---[[User:szabolcs|szabolcs]] 2005. december 4., 19:31 (CET)</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szimul%C3%A1ci%C3%B3&diff=14542 2005-12-04T18:30:19Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>===Javaslat===<br /> *A történelmi modulban hiányoznak az évszámok, én mindeképpen beletenném a könyebb átláthatóság érdekében.<br /> *Az Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja hiányzik, ide kellene cáfolatokat keresni.</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Szimul%C3%A1ci%C3%B3&diff=14541 2005-12-04T18:28:29Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>===Javaslat===<br /> *A történelmi modulban hiányoznak az évszámok, én mindeképpen beletenném a könyebb átláthatóság érdekében.</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11555 2005-11-20T22:03:53Z

<p>Szabolcs: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Tezaurus<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11554 2005-11-18T22:19:05Z

<p>Szabolcs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11553 2005-11-18T22:18:52Z

<p>Szabolcs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> <br /> *Minden amit a tezauruszról tudni kell [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20638]<br /> *WIKIPÉDIA [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20640]<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20641]</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Hom-e/o-mining&diff=5565 2005-11-18T21:42:31Z

<p>Szabolcs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> * '''2000'''<br /> HOM-E/O-MINING, avagy Ember (homo) - Esélyegyenlőség (homeo) - Otthonosság (home)<br /> a gazdasági folyamatokba szervesen illeszthető (költség-hatékony) módszertan, mely bepillantást enged a black-box-nak tűnő automatikus összefüggés-keresési, tanulási eljárások kulisszatitkaiba pl. a bárhol rendelkezésre bocsátható (költségkímélő) EXCEL-felületre alapozva, s lehetőséget adva az emberi tanulás és intuíció bevonására, ill. biztosítva a gép-ember egyensúlyára alapuló szimbiózis/szinergia lehetőségét ( Home-Mining, Homo-Mining, Homeo-Mining).[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20208]<br /> <br /> *'''2000'''<br /> Az eljárás (WAM) előnye, hogy táblázatkezelőben, egyszerű függvényekkel és képletekkel dolgozik, bárhol rendelkezésre áll (költségkímélő), valamint lehetőséget ad az emberi tanulás és intuíció bevonására, ill. biztosítja a gép-ember egyensúlyára alapuló szimbiózis lehetőségét. Az elnevezés (HOM-E/O-MINING) szójáték, mely többféleképpen olvasható (azaz felbontható a Home-Mining, Homo-Mining, Homeo-Mining), utalva az Ember (homo), Esély-Egyenlőség (homeo), Otthonosság (home) és a Kifejtés/Bányászat (mining) kifejezésekre.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20207]<br /> <br /> *'''2000'''<br /> A HOM-E/O-MINING egy olyan egyszerű képzési modult jelent, mely keretében minden erre fogékony egyed képes nagy adatmennyiségekkel, a technológia adta lehetőségeken belül (azaz jelenleg zömmel lokálisan, Excel környezetben) már hatékony, de még követhető eljárásokkal zsonglőrködni, így szerezve a hitét megalapozó tapasztalatokat ahhoz, hogy téthelyzetben ismerje vállalni annak kimondását, hogy a „Q” modell jobb, mint a „Z”, azaz egy adott jelenség inkább nő (s mennyivel),mint sem csökken a következő X periódusban, ha ezt és ezt tesszük időközben....[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20207]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> ==='''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** WAM<br /> ** Jővőkutatás<br /> ** Ember és gép szimbiózisa <br /> ** Nagy mennyiségü adat kezelés<br /> **...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Weights and Activities Model]]<br /> ** [[Black box rendszer]]<br /> ** [[Adatbányászat]]<br /> ** [[Szimuláció]]<br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** Online tudástranszfer<br /> ** Excel alapú adatkezelés <br /> ** Adat mining<br /> ** ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A Hom-e/o-mining egy olyan excel alapu adatbáziskezelő rendszer melyen a SZIE- Gazdaság- és Társadalomtudományi kar, Gazdasági Informatikai Tanszéke (Gödöllő) már majdnem 15 éve dolgozik. Egy olyan módszer kidolgozását kezdték el amely leegyszerűsítheti a mai közhasznú és lendületesen bővülő adat mennyiségek feldolgozásást és a felhazsnálónak segít egy olyan döntéshozatalt meghozni mely nem csak &quot;hasraütésszerűen&quot; történik hanem már egy szisztematikusan kialakított modell alapján alapoza meg a lehetséges jövőképet alkotni. Ez a rendszer abban mutatja a jövő lehetőségét hogy sokkal felhasználó barát (mivel excel alapú; könnyen és gyorsan elérhető; egyszerűbben tanulható; olcsóbb) ellenben a ma nagy fejlesztő kapacitással rendelkező cégekkel (Oracle, IBM... stb). Tehát a program segíthet leküzdeni a mai napjaink data mining (nem tanulás és felhazsnáló barát) programok felváltását.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''A Hom-e/o-mining az adat mining egy alrendszere?'''<br /> (Nem, egy hasonló de teljesen független program)<br /> <br /> *'''A rendszer elönye hogy könnyen tanulható és olcsó?'''<br /> (Igaz)<br /> <br /> *'''A rendszer a world-ot használja megjelenítési formaként?'''<br /> (Hamis, hisz ez egy excel munka felületet használó adatbázis kezelő)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * OGIL : homeomining [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20630]<br /> * Dr. Pitlik László: Információs többletérték realizálása az ember és a gép szimbiózisa révén [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20633]<br /> * Dr. Pitlik László:HOM-E/O-MINING és online tudástranszfer [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20207]<br /> *...</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11552 2005-11-14T21:11:23Z

<p>Szabolcs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20227]<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20222]<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20220]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *http://www.aranyoldalak.hu/thesaurus.asp<br /> *http://ontologia.hu/Members/ungvary/tezauruszbibliografia/ungvary_tezauruszok_felfedezese/bibliography_entry_view<br /> *http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html<br /> *http://hu.wikipedia.org/wiki/Tezaurusz<br /> *http://www.konkomp.hu/docs/definit.htm<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp. NPI, 1979. 277 p. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1. sz. p. 3-15. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest, NPI, 1979. 277 p.</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11551 2005-11-13T21:16:42Z

<p>Szabolcs: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették?''' <br /> :(Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * '''A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?'''<br /> :(Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * '''A tezauruszban a ≠ jel az jelőli hogy nincs kapcsolat a szavak között?'''<br /> :(Igaz)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *http://www.aranyoldalak.hu/thesaurus.asp<br /> *http://ontologia.hu/Members/ungvary/tezauruszbibliografia/ungvary_tezauruszok_felfedezese/bibliography_entry_view<br /> *http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html<br /> *http://hu.wikipedia.org/wiki/Tezaurusz<br /> *http://www.konkomp.hu/docs/definit.htm<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp. NPI, 1979. 277 p. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1. sz. p. 3-15. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest, NPI, 1979. 277 p.</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11550 2005-11-13T21:15:19Z

<p>Szabolcs: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Az első magyar tezauruszt 1969 ben készitették? <br /> (Hamis, mert csak 1970 ben készült el az első magyar ilyen tipusú szótár)<br /> <br /> * A tezaurusz az egy egyszerü webes szógyüjtemény?<br /> (Hamis, mert egyébb értelmezési-fogalmi kapcsolatokon alapuló ontológiai szótár)<br /> <br /> * A tezauruszban<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *http://www.aranyoldalak.hu/thesaurus.asp<br /> *http://ontologia.hu/Members/ungvary/tezauruszbibliografia/ungvary_tezauruszok_felfedezese/bibliography_entry_view<br /> *http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html<br /> *http://hu.wikipedia.org/wiki/Tezaurusz<br /> *http://www.konkomp.hu/docs/definit.htm<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp. NPI, 1979. 277 p. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1. sz. p. 3-15. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest, NPI, 1979. 277 p.</div>

Szabolcs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tezaurusz&diff=11549 2005-11-13T21:06:51Z

<p>Szabolcs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> *'''1969'''— Petőfi S. János külön monográfiában próbálta meg félreverni a harangokat.<br /> :'''1970''' Megalkották az első Tezauruszokat azóta 49 db hoztak létre melynek többségét alig vagy egyáltalábban nem is használták. <br /> :Ilyen pl:<br /> ::*ELEKTROTECHNIKAI / Ungváry. - KGTMTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI. - ÉTI, 1975. ALIG HASZNÁLTÁK<br /> ::*KÖNYVTÁRI / Kövendi D. - OSzK KMK, 1976. HASZNÁLATBAN<br /> ::*GAZDASÁGSTATISZTIKAI / KSH, 1976. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*FÉMTÖMEGCIKKIPARI / Ungváry R. - KGTMTI, 1975-77. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*SZÁMÍTÁSTECHNIKAI / Ungváry R. - SzÁMALK, 1982. HASZNÁLATBAN<br /> ::*KÜLGAZDASÁGI / Kónya B. - 1983. NEM HASZNÁLTÁK<br /> ::*OSZTAURUSZ / Ungváry R., Pap I.-né. - OSZK, 1983-84., 1995. HASZNÁLATBAN<br /> <br /> <br /> * '''A tezaurusz olyan szótár''' vagy szójegyzék, amelyben az egyes szavak mint fogalmak az egymáshoz viszonyított és jelzett értékeik (alá- fölérendeltség stb.) szerint vannak felsorolva. Nabgyon jó segédeszköz mindenféle munkához melynél fontos a kategorizálás.<br /> <br /> <br /> *'''A tezaurusz szavak közötti''' összefüggéseket tartalmazó szótár, amely ötleteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez. Hasonlít a szinonimaszótárra, de annál lényegesen többet tud, egy olyan egynyelvű szótár, amelyben a szavak fogalmi körök, logikai, vagy jelentésbeli összefüggések alapján vannak elrendezve.<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> === '''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** RELEX (program tezaurusz futatására)<br /> ** Tezaurusz adatmodell<br /> ** Deszkriptorok <br /> ** Nemdeszkriptorok<br /> ** OWL ( ontológialeíró-nyelv)<br /> ** ...<br /> ==='''&quot;van neki, része a címszónak&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** [[Adattámogató rendszer]]<br /> **[[Adatbányászat]]<br /> **[[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> **[[Információ]]<br /> **[[Internet]]<br /> **[[Nyomonkövetés]] <br /> **...<br /> ==='''&quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''=== <br /> ** tárgyszójegyzéke<br /> ** bibliographia<br /> ** Az ETO „laza” hierarchiája<br /> ** Ontológia<br /> ...<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> *A tezaurusz olyan szótár, melyben a szókészletet a szavak expliciten kifejezett összefüggéseivel együtt adják meg. Ezért nevezik strukturált szótárnak. A szócikkek (tezauruszcikkek) azonban nem csak a szemantikai és morfológiai (együttesen paradigmatikus) összefüggéseket hanem a vezérszóval összefüggő magyarázatokat, meghatározásokat, használati, történeti, forrás stb. megjegyzéseket is tartalmaznak, ezért a tezaurusz a terminológiai szótárra is emlékeztet. Elvileg sokféle tezaurusz készülhet (nyelvészeti, terminológiai, információkereső)<br /> <br /> <br /> *A tezauruszokban rejlő tartalomfeltárási és információkeresési lehetőségek egyelőre kihasználatlanak. Hiányzanak ugyanis azok a szoftverek, melyekkel a tezauruszokat maradéktalanul hasznosítani lehetne. Ebből a szempontból édes mindegy, hogy hagyományos lokálisan vagy az interneten keresztül on-line elérhető adatbázisrendszerekről (például könyvtári, egészségügyi, államigazgatási vagy pénzügyi rendszerekről) vagy eleve az interneten megjelenő webes rendszerekről, indexelő szolgáltatásokról (például AltaVizsla, Ariadne, Google), ill. internetkatalógusokról (például HuDir, Yahoo!) van szó.<br /> <br /> TEZAURUSZCIKK PÉLDÁJA<br /> Az alábbi formában megjelenő tezauruszcikk esetén:<br /> <br /> *'''kisebbségi kérdés'''<br /> ::HELYETT kisebbségtudomány<br /> ::HELYETT V nyelvhasználat<br /> ::ÁTFOGÓBBAN nemzetiségi kérdés<br /> ::EGÉSZE politika<br /> ::RÉSZE kisebbség<br /> ::LÁSD MÉG autonómia<br /> :::::függetlenségi mozgalom<br /> :::::kollektív jogok<br /> <br /> *'''nemzetiségi elszakadás'''<br /> ::OKA szeparatizmus<br /> ::LD MÉG nemzetiségi kérdés<br /> <br /> *'''nemzetiségi kérdés'''<br /> ::ÁTFOGÓBBAN kisebbségi kérdés<br /> ::SPECIÁLIS nemzeti kisebbségek helyzete mint külpolitikai probléma<br /> :::::nemzetiségi tisztogatás<br /> ::EREDMÉNYE szeparatizmus<br /> ::LD MÉG anyanyelv<br /> :::::nacionalizmus<br /> :::::nemzet<br /> :::::nemzetiség<br /> <br /> <br /> *'''Szabványos Felhasználóbarát jelölés''' <br /> :#L = Lásd szinonimáját<br /> :#L = Lásd még<br /> :#LV = Lásd vagy<br /> :#F = Lásd még általánosabban <br /> :#A = Lásd még speciálisabban <br /> :#T = Lásd még átfogóbban <br /> :#P = Lásd még részletesebben <br /> :#R = Lásd még oksági összefüggésben <br /> :#E = Lásd még okozati összefüggésben <br /> :#X = Lásd még egyéb összefüggésben <br /> :#H = Lásd szinonimáját<br /> :#H = Lásd még<br /> :#HV = Lásd vagylagosan<br /> :#≠ = Más értelemben lásd<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> *http://www.aranyoldalak.hu/thesaurus.asp<br /> *http://ontologia.hu/Members/ungvary/tezauruszbibliografia/ungvary_tezauruszok_felfedezese/bibliography_entry_view<br /> *http://www.mvkkvar.hu/tezaurusz/tezkozt.html<br /> *http://hu.wikipedia.org/wiki/Tezaurusz<br /> *http://www.konkomp.hu/docs/definit.htm<br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp. NPI, 1979. 277 p. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1. sz. p. 3-15. <br /> *UNGVÁRY Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata. Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest, NPI, 1979. 277 p.</div>

Szabolcs