Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Callcenter

2011-01-25T14:27:51Z

Sze1:

Tartalomjegyzék:
- Adatok
- Feldolgozott adatok
- Coco.online
- Pivot

=Forrás=

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/sze2.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Szeretném bemutatni a célközönségnek, aki az én esetemben lehet egy külső cég, aki kiválasztási stratégiákkal foglalkozik, hogyan is épül fel egy helyes, jól megszerkesztett, minden tekintetben tökéletes rendszer, amely alkalmas mesterfokon elvégezni helyettünk a munkát.
Célom az, hogy rádöbbentsem a nagyközönséget arra, hogy a manapság használatos munkaerő toborzás és kiválasztás mennyire elmaradott.
Valamint másodlagos célként megemlíthetem a kompetenciák súlyozásának, vagy épp nem súlyozásának fontosságát, illetve, hogy milyen bonyolult feladat is megtalálni az adott munkakörhöz leginkább szükséges készségeket, képességeket.

=A feladat előtörténete=

Hogy miért is esett a választásom erre a témára? Véleményem szerint a személyügyi szakemberek egyik legnehezebb és legösszetettebb feladata, hogy megtalálja a pozícióra alkalmas munkaerőt. Ezért is mélyültem bele a kiválasztási feladat rejtelmeibe.
Tevékenykedtem hosszú ideig egy értékesítéssel foglalkozó cégnél. Amikor új munkaerő érkezett mindig figyeltem a történéseket. Ennél a cégnél egy roppant egyszerű kiválasztási sémát alkalmaztak, mégpedig beszélgetés a vezetővel, ami után már meg is született a döntés az ügyvezető benyomásai alapján. Ez az én megvilágításomban egy rendkívül felelőtlen hozzáállás és viselkedés a vezetőség részéről. Ezek a tapasztalataim is szerepet játszottak abban, hogy a kiválasztási téma mellett voksoljak. Akár az is megeshet, hogy megosztom a feladatom során szerzett tudásomat a szóban forgó céggel.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

A feladat megoldás jelenlegi helyzete ott tart, hogy már tudom, hogy ki a legalkalmasabb a call-centeres pozícióra.
Ha nem találkozok ezzel a tantárggyal tanulmányaim során, valószínűleg én is a fentiekben leírt kiválasztási rendszert alkalmaztam volna. Ami ugyebár több sebből is vérzik, ha élhetek ilyen kifejezéssel. Van már összehasonlítási alapom, ezért teljes meggyőződéssel kijelenthetem, hogy ez az egyik legrosszabb módja a megfelelő munkaerő megtalálásának. Miért is? Mindkét fél részéről több hátrány is keletkezik. Munkáltató oldaláról legfőképp az, hogy a benyomások, érzések nagyon gyakran torzulnak, illetve egy beszélgetés során nem deríthető ki a jelöltről, hogy alkalmas-e vagy sem. Viszont a döntés mindenképp megszületik, ami ha nem kielégítő, az a cég rengeteg idejébe és pénzébe kerülhet, hiszen oktatni, fejleszteni kell. Munkavállaló oldaláról pedig a sikertelenség érzete jelentős, ami pszichológiailag megterhelő, illetve az ő idejét is ugyanúgy rabolják, mert nagy valószínűséggel egy ilyen kiválasztási séma után felvett munkaerő előbb-utóbbi elbocsátása meg fog történni.
Az elbeszélgetéses kiválasztási séma alapján is felállítható egy rangsor. Véleményem szerint a táblázatomban felsorolt kompetenciák közül értékelhető akár egy interjú során is a beszédkészség, a meggyőzőképesség és a tolerancia. Ezekben a kompetenciákban kapott pontszámokat átlagoltam.
Eszerint a rangsor:
1. K.L. 4,33 pont
2. E.F. 3,3 pont
3. A.B. és I.J. 2,66 pont
4. O.P. és C.D. 2,33 pont
5. G.H. és M.N. 2 pont.
Hivatkoznék itt az Xls-en fájlom Feldolgozott adatok munkalapjára.

Ezen a fajta leegyszerűsített kiválasztáson mindenképpen és minél gyorsabban kell változtatni számos cégnél, mert a fent említett mellékhatások nem válhatnak ennél is erőteljesebbé. Kötelezővé tenném a nagyobb, multinacionális vállalatoknál külső közvetítő cég alkalmazását, így elkerülhetők lennének a kellemetlen következmények.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=

Az adatok tekintetében a legnagyobb problémának azt említeném meg, hogy rendkívül nehéz megállapítani azt, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket. Azokat is úgy, hogy körülbelül ugyanannyira legyenek fontosok.

==Objektumok (sorok)==

A.B.
C.D
E.F.
G.H.
I.J.
K.L.
M.N.
O.P.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==

Beszédkészség
Monotóniatűrés
Meggyőzőképesség
Tolerancia
Csapatmunka
Kitartás
Önállóság
Fejlődőképesség
A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont.
Irány meghatározása a következő: minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciákkal kapcsolatban, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

=A feladat által érintett célcsoportok=

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol túl sok a munkakör, illetve munkavállaló, és ahol nincs jól felkészült HR osztály, akik elvégeznék a kiválasztást. Tehát a külső közvetítő cégeknek jelentene ez leginkább bevételi forrást.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, a kiválasztás tekintetében mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek legerőteljesebben, mivel ha ez nincsen helyesen meghatározva, számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló munkaerő felmondáshoz fog folyamodni.
Bevételnek és hasznosságnak mindenképpen az minősül, hogyha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot generáló munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó.
Kiadásnak tekinthető természetesen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Időbelisége rendszertelen, sok esetben lehet szükség munkaerő felvételre, anélkül, hogy számítottak volna rá.
Tervezhető hasznosságot forintban elég bonyolult kiszámolni.
Tegyük fel, hogy elbeszélgetési séma alapján alkalmazunk egy jelöltet. Mivel a kompetenciák töredékét tudtuk csak felmérni az interjú alapján, valószínűleg érezhetően kevesebb terméket fog értékesíteni az a call-centeres munkatárs, akit ez alapján vettünk fel. Viszont egy olyan rendszer segítségével, ahol az összes kompetenciaszint megállapításra került, bizonyosan jobban fog teljesíteni az a munkavállaló.
Például az első stratégia alapján felvett munkaerő napi 5 terméket tud értékesíteni, amiért a megrendelő 50 000 Forintot fizet.
A második rendszer alapján alkalmazott munkaerő pedig napi 9 terméket tud eladni, amiért a vezetőség 90 000 Forintot kap a megbízótól. Tehát napi 40 000 Forinttal lehetne nagyobb a bevétele. Így már kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A feldolgozott adatok részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciák meglétével.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A Coco.online elemzés alapján a call centeres munkára a legalkalmasabb személy E.F., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb különbséget pozitív irányban.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján E.F. a legalkalmasabb, másik esetben pedig K.L.
A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, hiszen véleményem szerint, szubjektívnak tekinthető, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert az abszolút objektív, így megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól, és semmi nem akadályozhatja meg a legjobb munkaerő alkalmazását.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy összességében a cég nem működik hatékonyan a kiválasztás terén.
Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát abszolút megérte elvégezni mind a két elemzést.
A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni.

Callcenter

2011-01-25T09:44:12Z

Sze1: Új oldal, tartalma: „=Forrás= =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= =A feladat előtörténete= =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= =A tervezett megoldás ada...”

=Forrás=
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
=A feladat előtörténete=
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
==Objektumok (sorok)==
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
=A feladat által érintett célcsoportok=
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

Ideális szócikk 2010

2011-01-24T10:47:23Z

Sze1: /* Forrás */

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:
*Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Bel%C3%A9p%C3%A9s&returnto=Kezd%C5%91lap]
*Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&oldid=42290]
*Kattintson a "szerkesztésre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Tartalomjegyz%C3%A9k&action=edit]
*Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
*Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
*Kattintson a "szócikkre" [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k]
*Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
*Üssön egy enter-t
*Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
*Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
*Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
*Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
*Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
*A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
*Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

=Forrás=
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/sze2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
[szerkesztés] A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

[szerkesztés] Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.
5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.

[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Utaljon lehetőleg:
# a célra
# a célcsoportra
# az innovatív megoldás mikéntjére
Mégis legyen lehetőség szerint:
# rövid
# egzakt
# figyelemfelkeltő
Vagyis a jó cím megtalálása művészet!

=A feladat előtörténete=
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy
miért választotta a szerző a témát,
vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
# miért választotta a szerző a témát,
# vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
# mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
# nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
# időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
# csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
# ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
# ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
# illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
# ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Elsőként azt kell megadni:
# milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
# vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
# miként sikerült a problémákat megoldani
# ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
# ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
==Objektumok (sorok)==
#Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
#és semmi mást
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
Ide meg kell adni:
# az attribútumok egzakt meghatározását
# a használt mértékegységet attribútumonként
# és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

=A feladat által érintett célcsoportok=
Ide fel kell listázni (*)
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
#adatbázis
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
#solver ill. MY-X paraméterek
#egyéb lépések

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
#CSAK és
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
#felsorolásszerűen
#a számítás releváns eredményei kellenek.
#Nem kell semmi értelmezés, értékelés.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
#végső győztest kell hirdetni

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
Ide kell megadni:
#milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
#milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
<hr>
#Korábbi segédanyag: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
#Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
#Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: [http://miau.gau.hu/oktatas/audio hangállomány]
#Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=test1 Önteszt]
<hr>
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok):
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/KMT2:OVI] [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/ONKOMM:Spec2], majd a Hallgató értelmez...
<hr>

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]