https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Szl 2026-04-19T02:13:40Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61368 2012-12-07T08:37:44Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> A feladat előtörténete szakdolgozati témaválasztásomig nyúlik vissza. Itt a celldömölki kistérség vizsgálatával foglalkoztam. Szükségessé vált Celldömölk a centrum és a környékbeli kistérségi központok összehasonlítása. Ekkor fogalmazódott meg a kérdés, hogy vajon milyen módszerrel a legcélravezetőbb vizsgálni Celldömölk dinamikus hátrányait.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG]]<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU, az adott városok döntéshozói)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A módszer hasznossága, hogy mind idő, mind költség vonzata viszonylag alacsony, mellyel a döntéshozó egy pontosabb képet kaphat, míg egy átfogó, interregionális vizsgálat piaci költségei, és elkészülési ideje jóval magasabb. A felhasznált adatbázisok ingyenesek költségük 0. A mutatók kiszámítása, ellenőrzése és az adatok összehasonlításánál, tehát csak a munkaidő költségei jelentkeznek. (3+3+3 óra, 3000 HUF/h=27.000 HUF). A hasonlóságelemzésnél is az adatvagyon összegyűjtése ingyenes. Az egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése és a szakértői munka (3+3+1 óra, 3000 HUF/h= 21.000 HUF). Ráadásul a speciális program (COCO)használata ingyenes. Tehát a két módszer közti különbség (6.000 HUF) a hasznosság.<br /> Az értéktöbblet forrása a COCO elemzésnél az, hogy az attribútumok számszerűsítettek, a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről. Ha az értéktöbblet 2.0000 HUF, akkor 8.000 HUF (6.000+2.000) összhaszon reményében végeztem a kutatást.<br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> <br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> <br /> A számítások alapján Celldömölk az YO tekintetében<br /> 2000-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2001-ben ideálisan teljesített<br /> 2002-ben ideálisan teljesített<br /> 2003-ban kiegyenlítetten teljesített<br /> 2004-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2005-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2006-ban ideálisan teljesített<br /> 2007-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2008-ban ideálisan teljesített<br /> 2009-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2010-ben ideálistól negatív irányban teljesített.<br /> <br /> Ezzel a módszerrel jobb eredményt érhetünk el a fentebb említett okok mellett azért is, mert ez az elemzés olyan eredményekre is rámutat, melyre az ösztönös megoldás nem képes.<br /> <br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> Annak ellenére hogy a kiinduló adatok azonosak voltak a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a mutatók szerepéről képet adni, mert egyformák nézőpontjából a tényezők. E hiányossága miatt következtetései kockázatosak, felhasználóját téves döntések meghozatalára ösztönözheti. Ráadásul jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a hasonlóságelemzéssel elvégzett megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Ha az eredményeket, a költségeket szem előtt tartva a hasonlóságelemzést választom, a tervezett hasznosság megvalósul. Látható azonban, hogy a rosszabb megoldás is eladható a piacon.<br /> Az elemzés munkaigénye jóval (több mint 20%-kal) kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 10%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek vélemm a tervezett hasznosságot.<br /> ----<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61367 2012-12-07T08:19:12Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> A feladat előtörténete szakdolgozati témaválasztásomig nyúlik vissza. Itt a celldömölki kistérség vizsgálatával foglalkoztam. Szükségessé vált Celldömölk a centrum és a környékbeli kistérségi központok összehasonlítása. Ekkor fogalmazódott meg a kérdés, hogy vajon milyen módszerrel a legcélravezetőbb vizsgálni Celldömölk dinamikus hátrányait.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG]]<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU, az adott városok döntéshozói)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A módszer hasznossága, hogy mind idő, mind költség vonzata viszonylag alacsony, mellyel a döntéshozó egy pontosabb képet kaphat, míg egy átfogó, interregionális vizsgálat piaci költségei, és elkészülési ideje jóval magasabb. A felhasznált adatbázisok ingyenesek költségük 0. A mutatók kiszámítása, ellenőrzése és az adatok összehasonlításánál, tehát csak a munkaidő költségei jelentkeznek. (3+3+3 óra, 3000 HUF/h=27.000 HUF). A hasonlóságelemzésnél is az adatvagyon összegyűjtése ingyenes. Az egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése és a szakértői munka (3+3+1 óra, 3000 HUF/h= 21.000 HUF). Ráadásul a speciális program (COCO)használata ingyenes. Tehát a két módszer közti különbség (6.000 HUF) a hasznosság.<br /> Az értéktöbblet forrása a COCO elemzésnél az, hogy az attribútumok számszerűsítettek, a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről. Ha az értéktöbblet 2.0000 HUF, akkor 8.000 HUF (6.000+2.000) összhaszon reményében végeztem a kutatást.<br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> <br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> <br /> A számítások alapján Celldömölk az YO tekintetében<br /> 2000-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2001-ben ideálisan teljesített<br /> 2002-ben ideálisan teljesített<br /> 2003-ban kiegyenlítetten teljesített<br /> 2004-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2005-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2006-ban ideálisan teljesített<br /> 2007-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2008-ban ideálisan teljesített<br /> 2009-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2010-ben ideálistól negatív irányban teljesített.<br /> <br /> Ezzel a módszerrel jobb eredményt érhetünk el a fentebb említett okok mellett azért is, mert ez az elemzés olyan eredményekre is rámutat, melyre az ösztönös megoldás nem képes.<br /> <br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61366 2012-12-07T07:24:16Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG]]<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A városok közti viszony pontosabb feltárása, a köztük lévő munkamegosztás változásának pontos feltérképezése.Felmerül a kérdés is, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló várost támogassuk. A módszer hasznossága, hogy mind idő, mind költség vonzata viszonylag alacsony (pl.: fél nap 10000 HUF), mellyel a döntéshozó egy pontosabb képet kaphat, míg egy átfogó, interregionális vizsgálat piaci költségei, és elkészülési ideje jóval magasabb (pl.: 2 hét, 100000 HUF) <br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> <br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> <br /> A számítások alapján Celldömölk az YO tekintetében<br /> 2000-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2001-ben ideálisan teljesített<br /> 2002-ben ideálisan teljesített<br /> 2003-ban kiegyenlítetten teljesített<br /> 2004-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2005-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2006-ban ideálisan teljesített<br /> 2007-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2008-ban ideálisan teljesített<br /> 2009-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2010-ben ideálistól negatív irányban teljesített.<br /> <br /> Ezzel a módszerrel jobb eredményt érhetünk el a fentebb említett okok mellett azért is, mert ez az elemzés olyan eredményekre is rámutat, melyre az ösztönös megoldás nem képes.<br /> <br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61364 2012-12-07T07:10:13Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG]]<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A városok közti viszony pontosabb feltárása, a köztük lévő munkamegosztás változásának pontos feltérképezése.Felmerül a kérdés is, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló várost támogassuk.<br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> <br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> <br /> A számítások alapján Celldömölk az YO tekintetében<br /> 2000-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2001-ben ideálisan teljesített<br /> 2002-ben ideálisan teljesített<br /> 2003-ban kiegyenlítetten teljesített<br /> 2004-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2005-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2006-ban ideálisan teljesített<br /> 2007-ben kiegyenlítetten teljesített<br /> 2008-ban ideálisan teljesített<br /> 2009-ben ideálistól negatív irányban teljesített<br /> 2010-ben ideálistól negatív irányban teljesített.<br /> <br /> Ezzel a módszerrel jobb eredményt érhetünk el a fentebb említett okok mellett azért is, mert ez az elemzés olyan eredményekre is rámutat, melyre az ösztönös megoldás nem képes.<br /> <br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61357 2012-12-06T20:42:15Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> [[https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG]]<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A városok közti viszony pontosabb feltárása, a köztük lévő munkamegosztás változásának pontos feltérképezése.<br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> Fenntarthatósági, stratégiai aspektusok<br /> <br /> Az alacsony vállalkozói aktivitás nagyban meghatározza a jövedelmi szinteket és a társadalmi struktúrát (pl. alkalmazottak részaránya a munkavállalók közt) is. Ráadásul Celldömölk ezen összehasonlításban tartósan rosszul teljesített.<br /> <br /> Operatív javaslatok<br /> <br /> Vállalkozásindítási kedvezmények (pl. újraelosztási, adó), helyi pályázatok, releváns képzések.<br /> ----<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Celld.JPG&diff=61355 2012-12-06T20:30:54Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div></div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Celldomolk&diff=61350 2012-12-06T19:46:41Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>=Forrás=<br /> [[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/celldomolk.xls]]<br /> =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=<br /> ----<br /> Celldömölk dinamikus hátrányai<br /> ----<br /> <br /> =A feladat előtörténete=<br /> ----<br /> =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=<br /> ----<br /> <br /> Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny).<br /> ----<br /> <br /> =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=<br /> ----<br /> Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé.<br /> Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord<br /> ----<br /> <br /> <br /> ==Objektumok (sorok)==<br /> ----<br /> Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.<br /> ----<br /> <br /> ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==<br /> ----<br /> 1.<br /> átadott új lakások (település)<br /> társas vállalkozások (település)<br /> az eltöltött vendégéjszakák (település)<br /> 180 napon túli munkanélküliek (település)<br /> háziorvosok (település)<br /> kórházi ágyak (település)<br /> középiskolai tantermek (település)<br /> 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra<br /> <br /> 3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)<br /> <br /> 4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.<br /> ----<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> ----<br /> <br /> A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU)<br /> ----<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> ----<br /> A városok közti viszony pontosabb feltárása, a köztük lévő munkamegosztás változásának pontos feltérképezése.<br /> ----<br /> <br /> =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=<br /> ----<br /> A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.<br /> ----<br /> =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=<br /> ----<br /> Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n&gt;4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n&lt;4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.<br /> ----<br /> =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=<br /> ----<br /> Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..<br /> <br /> ----<br /> =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=<br /> ----<br /> Fenntarthatósági, stratégiai aspektusok<br /> <br /> Az alacsony vállalkozói aktivitás nagyban meghatározza a jövedelmi szinteket és a társadalmi struktúrát (pl. alkalmazottak részaránya a munkavállalók közt) is. Ráadásul Celldömölk ezen összehasonlításban tartósan rosszul teljesített.<br /> <br /> Operatív javaslatok<br /> <br /> Vállalkozásindítási kedvezmények (pl. újraelosztási, adó), helyi pályázatok, releváns képzések.<br /> ----<br /> <br /> <br /> =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=<br /> =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=<br /> [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]<br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60210 2012-06-29T05:48:20Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Régóta tervezem mellékkeresetként a juhtartás beindítását, de a különböző fajták közti különbségeket nehezen tudtam összehasonlítani. Felmerült a juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár relevanciájának vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Előzetes ismeretek nélkül -én személy szerint- kizárólag az ár alapján hoztam volna döntést a fajtaválasztás esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb fajta ár-érték aránya a legmegfelelőbb, nem ad képet arról, hogy igazából milyen ár-érték aránnyal rendelkeznek a különböző húsjuh fajták. Sajnos ezzel a technikával csak kevéssé lehet összehasonlítani a fajtákat relevánsan, ezért úgy gondolom, hogy ez a hasonlóságelemzés megfelelő lehet a célnak.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)(0 az irány, hisz minél több anya termékenyül meg és tud kihordani utódot annál jobb)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)(0 az irány, hisz egy anya minél több utódot hoz világra egy vemhességből, annál jobb)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi gyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi tömeggyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> y: Az ár (HUF)<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szakértői munkaidő az adatvagyon rendelkezésre állásától számolva:<br /> -Önkényes vélemény:30 perc<br /> -Hasonlóság elemzés: 30 perc<br /> Hasznosság különbözet becslése:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra:<br /> 10000 HUF (baráti beszélgetés, baráti ár)<br /> -Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: nincs külön költségvonzata.<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos. (De ha szükségesnek ítéljük, ára mi 20000 HUF)<br /> Tehát 30000 HUF haszon reményében kezdjük el az alternatív megoldás keresését.<br /> A best practice alapjána legolcsóbb fajtát választanám, ám ezzel lehet, hogy a leggyengébb tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező fajta mellett törnék lándzsát. Várhatóan a hasonlóságelemzéssel egy sokkal inkább ár-érték arány szempontú választ kapok, mely tenyésztői szempontból elengedhetetlen.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés ne azonos végkövetkeztetésre jut. A hasonlóságelemzés az általam ismert módszerek közül határozottan az eddigi legjobb. Válaszai sokkal cizelláltabbak a laikus módszereknél.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni. Nem kell külön-külön keresgélni. A hasznosság kérdéskörénél megállapított 30000 HUF-os költséghez képest a tényleges hasznosság a szakértői rendszer felállításával csökkentett érték: 1 óra munkaidő bérköltsége (1-2 ezer forint), hisz az idő természetesen ebben az esetben is pénz. Ám a best practice gyakorlat idővonzata is körülbelül ekkora, tehát a reménybeli hasznosság a költségkülönbség (30000 HUF)a megvalósítási idő különbségével torzított értéke, ami megegyezne a tervezettel, de valójában az ár-érték arányúbb (szakértőibb) választás miatt még magasabb is a tervezettnél. Az alulértékelt fajták esetében egyedenként átlagosan 1569 HUF-tal, míg a felülértékelt fajták esetében egyedenként átlagosan 400,5 HUF-tal.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60209 2012-06-25T11:06:56Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Régóta tervezem mellékkeresetként a juhtartás beindítását, de a különböző fajták közti különbségeket nehezen tudtam összehasonlítani. Felmerült a juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár relevanciájának vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Előzetes ismeretek nélkül -én személy szerint- kizárólag az ár alapján hoztam volna döntést a fajtaválasztás esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb fajta ár-érték aránya a legmegfelelőbb, nem ad képet arról, hogy igazából milyen ár-érték aránnyal rendelkeznek a különböző húsjuh fajták. Sajnos ezzel a technikával csak kevéssé lehet összehasonlítani a fajtákat relevánsan, ezért úgy gondolom, hogy ez a hasonlóságelemzés megfelelő lehet a célnak.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)(0 az irány, hisz minél több anya termékenyül meg és tud kihordani utódot annál jobb)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)(0 az irány, hisz egy anya minél több utódot hoz világra egy vemhességből, annál jobb)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi gyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi tömeggyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> y: Az ár (HUF)<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szakértői munkaidő az adatvagyon rendelkezésre állásától számolva:<br /> -Önkényes vélemény:30 perc<br /> -Hasonlóság elemzés: 30 perc<br /> Hasznosság különbözet becslése:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra:<br /> 10000 HUF (baráti beszélgetés, baráti ár)<br /> -Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: nincs külön költségvonzata.<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos. (De ha szükségesnek ítéljük, ára mi 20000 HUF)<br /> Tehát 30000 HUF haszon reményében kezdjük el az alternatív megoldás keresését.<br /> A best practice alapjána legolcsóbb fajtát választanám, ám ezzel lehet, hogy a leggyengébb tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező fajta mellett törnék lándzsát. Várhatóan a hasonlóságelemzéssel egy sokkal inkább ár-érték arány szempontú választ kapok, mely tenyésztői szempontból elengedhetetlen.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés ne azonos végkövetkeztetésre jut. A hasonlóságelemzés az általam ismert módszerek közül határozottan az eddigi legjobb. Válaszai sokkal cizelláltabbak a laikus módszereknél.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni. Nem kell külön-külön keresgélni. A hasznosság kérdéskörénél megállapított 30000 HUF-os költséghez képest a tényleges hasznosság a szakértői rendszer felállításával csökkentett érték: 1 óra munkaidő bérköltsége (1-2 ezer forint), hisz az idő természetesen ebben az esetben is pénz. Ám a best practice gyakorlat idővonzata is körülbelül ekkora, tehát a reménybeli hasznosság a költségkülönbség (30000 HUF)a megvalósítási idő különbségével torzított értéke, ami megegyezne a tervezettel, de valójában az ár-érték arányúbb (szakértőibb) választás miatt még magasabb is a tervezettnél.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60208 2012-06-25T11:03:20Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Régóta tervezem mellékkeresetként a juhtartás beindítását, de a különböző fajták közti különbségeket nehezen tudtam összehasonlítani. Felmerült a juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár relevanciájának vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Előzetes ismeretek nélkül -én személy szerint- kizárólag az ár alapján hoztam volna döntést a fajtaválasztás esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb fajta ár-érték aránya a legmegfelelőbb, nem ad képet arról, hogy igazából milyen ár-érték aránnyal rendelkeznek a különböző húsjuh fajták. Sajnos ezzel a technikával csak kevéssé lehet összehasonlítani a fajtákat relevánsan, ezért úgy gondolom, hogy ez a hasonlóságelemzés megfelelő lehet a célnak.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)(0 az irány, hisz minél több anya termékenyül meg és tud kihordani utódot annál jobb)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)(0 az irány, hisz egy anya minél több utódot hoz világra egy vemhességből, annál jobb)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi gyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi tömeggyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> y: Az ár (HUF)<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szakértői munkaidő az adatvagyon rendelkezésre állásától számolva:<br /> -Önkényes vélemény:30 perc<br /> -Hasonlóság elemzés: 30 perc<br /> Hasznosság különbözet becslése:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra:<br /> 10000 HUF (baráti beszélgetés, baráti ár)<br /> -Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: nincs külön költségvonzata.<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos. (De ha szükségesnek ítéljük, ára mi 20000 HUF)<br /> Tehát 30000 HUF haszon reményében kezdjük el az alternatív megoldás keresését.<br /> A best practice alapjána legolcsóbb fajtát választanám, ám ezzel lehet, hogy a leggyengébb tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező fajta mellett törnék lándzsát. Várhatóan a hasonlóságelemzéssel egy sokkal inkább ár-érték arány szempontú választ kapok, mely tenyésztői szempontból elengedhetetlen.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés ne azonos végkövetkeztetésre jut. A hasonlóságelemzés az általam ismert módszerek közül határozottan az eddigi legjobb. Válaszai sokkal cizelláltabbak a laikus módszereknél.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni. Nem kell külön-külön keresgélni. A hasznosság kérdéskörénél megállapított 30000 HUF-os költséghez képest a tényleges hasznosság a szakértői rendszer felállításával csökkentett érték: 1 óra munkaidő bérköltsége (1-2 ezer forint), hisz az idő természetesen ebben az esetben is pénz. Ám a best practice gyakorlat idővonzata is körülbelül ekkora, tehát a reménybeli hasznosság a költségkülönbség (30000 HUF)a megvalósítási idő különbségével torzított értéke, ami megegyezik a tervezettel.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60202 2012-06-22T14:46:46Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Régóta tervezem mellékkeresetként a juhtartás beindítását, de a különböző fajták közti különbségeket nehezen tudtam összehasonlítani. Felmerült a juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár relevanciájának vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Előzetes ismeretek nélkül -én személy szerint- kizárólag az ár alapján hoztam volna döntést a fajtaválasztás esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb fajta ár-érték aránya a legmegfelelőbb, nem ad képet arról, hogy igazából milyen ár-érték aránnyal rendelkeznek a különböző húsjuh fajták. Sajnos ezzel a technikával csak kevéssé lehet összehasonlítani a fajtákat relevánsan, ezért úgy gondolom, hogy ez a hasonlóságelemzés megfelelő lehet a célnak.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)(0 az irány, hisz minél több anya termékenyül meg és tud kihordani utódot annál jobb)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)(0 az irány, hisz egy anya minél több utódot hoz világra egy vemhességből, annál jobb)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi gyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi tömeggyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> y: Az ár (HUF)<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szakértői munkaidő az adatvagyon rendelkezésre állásától számolva:<br /> -Önkényes vélemény:30 perc<br /> -Hasonlóság elemzés: 30 perc<br /> Hasznosság különbözet becslése:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra:<br /> 10000 HUF (baráti beszélgetés, baráti ár)<br /> -Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: nincs külön költségvonzata.<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos. (De ha szükségesnek ítéljük, ára mi 20000 HUF)<br /> Tehát 30000 HUF haszon reményében kezdjük el az alternatív megoldás keresését.<br /> A best practice alapjána legolcsóbb fajtát választanám, ám ezzel lehet, hogy a leggyengébb tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező fajta mellett törnék lándzsát. Várhatóan a hasonlóságelemzéssel egy sokkal inkább ár-érték arány szempontú választ kapok, mely tenyésztői szempontból elengedhetetlen.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés ne azonos végkövetkeztetésre jut. A hasonlóságelemzés az általam ismert módszerek közül határozottan az eddigi legjobb. Válaszai sokkal cizelláltabbak a laikus módszereknél.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni.Nem kell külön-külön keresgélni.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60201 2012-06-22T13:54:53Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Régóta tervezem mellékkeresetként a juhtartás beindítását, de a különböző fajták közti különbségeket nehezen tudtam összehasonlítani. Felmerült a juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár relevanciájának vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Előzetes ismeretek nélkül -én személy szerint- kizárólag az ár alapján hoztam volna döntést a fajtaválasztás esetében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb fajta ár-érték aránya a legmegfelelőbb, nem ad képet arról, hogy igazából milyen ár-érték aránnyal rendelkeznek a különböző húsjuh fajták. Sajnos ezzel a technikával csak kevéssé lehet összehasonlítani a fajtákat relevánsan, ezért úgy gondolom, hogy ez a hasonlóságelemzés megfelelő lehet a célnak.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)(0 az irány, hisz minél több anya termékenyül meg és tud kihordani utódot annál jobb)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)(0 az irány, hisz egy anya minél több utódot hoz világra egy vemhességből, annál jobb)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi gyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)(0 az irány, hisz minél nagyobb a napi tömeggyarapodás annál rövidebb a hizlalási idő)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)(0 az irány, hisz minél nagyobb a tömeg annál többet ér az éves bárány(kg-onkénti ár))<br /> y: Az ár (HUF)<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos.<br /> Az adatvagyon beszerzésének időtartama maximum pár órát vesz igénybe, költségvonzata bértől függően: 1000-2000 HUF. Ám mivel juhot nem &quot;egyszeri használatra&quot; vásárolunk, ez is eloszlik a több éves időintervallumon (tenyésztési stratégiától függően a selejtezésig).<br /> A best practice alapjána legolcsóbb fajtát választanám, ám ezzel lehet, hogy a leggyengébb tenyésztési tulajdonságokkal rendelkező fajta mellett törnék lándzsát. Várhatóan a hasonlóságelemzéssel egy sokkal inkább ár-érték arány szempontú választ kapok, mely tenyésztői szempontból (hosszú távú stratégia)elengedhetetlen.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés ne azonos végkövetkeztetésre jut. A hasonlóságelemzés az általam ismert módszerek közül határozottan az eddigi legjobb. Válaszai sokkal cizelláltabbak a laikus módszereknél.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni.Nem kell külön-külön keresgélni.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60200 2012-06-22T09:47:58Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> A forrás dokumentum Solver, Solver2 munkalapja 21-es sora alapján látható:<br /> Ösztönös szakértői megérzésre hivatkozva nem került létrehozásra a rendelkezésre álló információk alapján fontossági sorrend megállapítása. Az ok: a különböző vásárlók különböző tulajdonságokat preferálhatnak jobban illetve kevésbé. Az elemzésnél ezt nem tartottam fontosnak, mert akkor nagyon szubjektív lett volna a megoldás.<br /> A 21.sor tartalmazza azt, hogy az egyes tényezők esetén mit tarunk előnyösebbnek (ideálisnak)azért,hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan tudjunk vizsgálni.<br /> 0 irány esetén minél nagyobb az adott tulajdonsághoz tartozó érték, annál értékesebb. 1 irány esetén minél nagyobb az adott tulajdonsághoz tartozó érték annál értéktelenebb.<br /> Tehát a fajták (7) és mutatószámok (6) adatai alapján a győztes : Charollais ( lásd Solver munkalap 37. sor)<br /> Kritika: A jellemzők fontossági sorrendjének felállítása teljesen önkényes (vásárlóként változhat), ami nem azt jelenti, hogy rossz, csak azt, hogy nem bizonyított.<br /> Az önkényesség feloldására nincs szükség, mert személyre szabottan is elkészíthető az elemzés.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [http://mjksz.hu/fajtak/juh]<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)<br /> y: Az ár (HUF)<br /> Minden esetben 0 az irány hisz minél nagyobb az ellettek aránya, a szaporulat, a tömeggyarapodás, az éves kori tömeg annál drágább az objektum.<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jut.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni.Nem kell külön-külön keresgélni.<br /> <br /> LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA<br /> ----<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60199 2012-06-22T08:50:47Z

<p>Szl: </p> <hr /> <div>Forrás<br /> ----<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME<br /> ----<br /> Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.<br /> <br /> A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE<br /> ----<br /> Juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).<br /> <br /> A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE<br /> ----<br /> Nem került létrehozásra -a rendelkezésre álló információk alapján- fontossági sorrend megállapítása. Az ok: a különböző vásárlók különböző tulajdonságokat preferálhatnak.<br /> Az irány (lásd: forrás)tartalmazza azt az információt, hogy az adott tényezők alapján mit tartunk ideálisnak, így minden tényezőt párhuzamosan tudunk vizsgálni. 0 irány esetén minél nagyobb az adott tulajdonsághoz tartozó érték, annál értékesebb. 1 irány esetén ennek épp az ellenkezője igaz.<br /> A jellemzők fontossági sorrendjének felállítása teljesen önkényes, ami nem azt jelenti, hogy rossz, csak azt, hogy nem bizonyított. Az önkényesség feloldására nincs szükség, mert személyre szabottan is elkészíthető az elemzés.<br /> <br /> A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)<br /> ----<br /> Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem.<br /> <br /> OBJEKTUMOK (SOROK)<br /> ----<br /> Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel:<br /> 1: Charollais<br /> 2: Német feketefejű<br /> 3: Húsmerinó<br /> 4: Ile de franche<br /> 5: Magyar merinó<br /> 6: Suffolk<br /> 7: Texel<br /> <br /> ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)<br /> ----<br /> A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be.<br /> x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %)<br /> x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db)<br /> x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm)<br /> x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm)<br /> x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg)<br /> x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg)<br /> y: Az ár (HUF)<br /> Minden esetben 0 az irány hisz minél nagyobb az ellettek aránya, a szaporulat, a tömeggyarapodás, az éves kori tömeg annál drágább az objektum.<br /> <br /> A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK<br /> ----<br /> A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.<br /> <br /> A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG<br /> ----<br /> A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb.<br /> Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Hasonlóságelemzés költségvonzatai:<br /> -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak<br /> -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek<br /> -Szakértői munkaidő<br /> Szuboptimális megoldás kockázata:<br /> -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással:<br /> Ennél az elemzésnél nem fontos.<br /> <br /> SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)<br /> ----<br /> 1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok.<br /> 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval.<br /> 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel.<br /> 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza.<br /> 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.<br /> <br /> AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)<br /> ----<br /> Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.<br /> <br /> AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)<br /> ----<br /> A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jut.<br /> <br /> VITA<br /> ----<br /> Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni.Nem kell külön-külön keresgélni.<br /> <br /> KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK<br /> ----<br /> https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta<br /> --[[Szerkesztő:Szl|Szl]] 2012. június 22., 08:50 (UTC)</div>

Szl https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Szl&diff=60198 2012-06-21T18:56:45Z

<p>Szl: Új oldal, tartalma: „Forrás http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls”</p> <hr /> <div>Forrás<br /> http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls</div>

Szl