https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=T%C3%B3th+Bal%C3%A1zs 2026-06-01T05:10:42Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9219 2006-01-30T22:34:17Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Hegesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mestertséges intelligencia alkalmazások (Robotika, Szakértői rendszerek, Automatizáció)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9218 2006-01-30T22:33:52Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Hegesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mestertséges intelligencia alkalmazások (Robotika, Szakértői rendszerek, Automatizáció)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9217 2006-01-30T22:20:23Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Hegesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Autógyártás (Robotika, Számítógép vezérlésű forgácsológépek, Lemezmegmunkáló gépek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9216 2006-01-30T22:18:18Z

<p>Tóth Balázs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Heggesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Autógyártás (Robotika, Számítógép vezérlésű forgácsológépek, Lemezmegmunkáló gépek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A gépi mozgatások pontatlansága és a megvalósítandó finom mozgás és méretpontosság ellentmondása a finommechanika és a számítástechnikai vezérlés segítsége nélkül hosszú ideig nem volt feloldható.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9215 2006-01-30T22:13:23Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Heggesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Autógyártás (Robotika, Számítógép vezérlésű forgácsológépek, Lemezmegmunkáló gépek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9214 2006-01-30T22:09:53Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> **Szerelő robot (megvalósulási forma)<br /> **Heggesztő robot (megvalósulási forma)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **Finommechanika<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Autógyártás (Robotika, számítógép vezérlésű forgácsológépek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9213 2006-01-30T21:58:20Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> **[[Finommechanika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9212 2006-01-30T21:54:39Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9211 2006-01-30T19:52:49Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9210 2006-01-30T19:50:33Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''2001:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1994:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9209 2006-01-30T19:49:05Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''2001:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2001:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''2004:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9208 2006-01-30T19:48:19Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:T%C3%B3th_Bal%C3%A1zs&diff=14871 2006-01-30T19:40:09Z

<p>Tóth Balázs: </p> <hr /> <div>[[Robotika]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9207 2006-01-29T11:42:58Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * '''A robotika''' tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9206 2006-01-29T11:42:41Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * A robotika tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9205 2006-01-29T11:42:16Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A robotika tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9204 2006-01-29T11:35:14Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> Robotika: A robotika tudománya azzal hivatott foglalkozni, hogy miképpen van lehetőség az emberi munkát - és annak minden hátrányát - automatizálni, szabályozhatóvá alakítani. Viszont ezek a technikai rendszerek nem feltétlenül azzal törõdnek, hogy &quot;utánozzák&quot; az embert. Az emberi végteljesítményt akarják helyettesíteni. Mûszakilag elemzi a feladatokat és nem emberileg. A &quot;robotintelligencia&quot; első feltétele, hogy a robot érzékelje a környezetét, tájékozódni tudjon benne. Ehhez &quot;érzékszervekre&quot; van szüksége. Mind ez idáig a látás, tapintás és újabban a hallás képességével ruházták fel a robotokat. És itt kapcsolódik a robotika az MI-kutatáshoz.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9203 2006-01-28T12:46:05Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértői rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9202 2006-01-27T18:36:15Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9201 2006-01-27T18:35:12Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Informatika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9200 2006-01-27T18:34:47Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Számítástechnika]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9199 2006-01-27T18:34:02Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Automatika (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9198 2006-01-27T18:32:42Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9197 2006-01-27T18:31:23Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9196 2006-01-27T18:30:48Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> **[[Automaták]]<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9195 2006-01-27T18:30:18Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> **[[Automata]]<br /> **[[Mesterséges inteligencia]]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9194 2006-01-27T18:27:26Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **Mesterséges intelligencia (jelző)<br /> **Mesterséges élet (jelző)<br /> **VLSI CAD (technológiai eljárás)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9193 2006-01-27T18:25:53Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]] (jelző)<br /> **[[Mesterséges élet]] (jelző)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9192 2006-01-27T18:24:32Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9191 2006-01-27T18:23:51Z

<p>Tóth Balázs: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika] (Robotika, automatizálási eljárások)<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9190 2005-12-31T15:25:53Z

<p>Tóth Balázs: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Kell e figyelni valamire, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (Igen. A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9189 2005-12-31T15:22:06Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21847]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9188 2005-12-31T15:17:16Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1950:''' A kezdetek Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. [[]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9187 2005-12-31T14:45:22Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:''' Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:''' Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:''' A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:''' Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:''' Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:''' Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:''' A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik. Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9186 2005-12-31T14:23:38Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:'''A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy '''ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik.''' Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9185 2005-12-31T14:23:04Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> '''a jövő:'''A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy '''ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik.''' Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9184 2005-12-31T14:22:14Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]<br /> <br /> '''a jövő:'''A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy '''ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik.''' Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb... [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21841]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9183 2005-12-31T14:12:22Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1981:''' A hardver eszközök méreteikben egyre miniatürizálódnak, ugyanakkor mind nagyobb tárkapacitás és óriási gyorsaság jellemző rájuk, az egyes interfészek, perifériák pedig egyre inkább és egyre jobb minőségben képesek a grafikus ábrázolásra, illetőleg az eddigiektől eltérő kódolású input adatok (pl. beszéd) fogadására. A negyedik generációs számítógépek már alkalmasak ún. szakértő rendszerek üzemeltetésére vagy a robottechnika vezérlésére is.<br /> <br /> '''a jövő:'''A technológiai fejlesztés másik vonulata az ötödik generációs gépek felé halad, amelyek megjelenését a 80-as évek közepén már 1990-re várták. Ezek a berendezések újabb nagy előrelépést hoznak majd a számítástechnikában, szakítani fognak a sorrendi vezérléssel, a lineáris adatfeldolgozással és rendszerszinten valósítják meg a valódi párhuzamos feldolgozást is. A hardver az igen nagy integráltságú (VLSI = Very Large-Scale Integration) technológiára épül majd, amelyet nemcsak a százezres nagyságrend (ti. több mint 100 000 logikai műveletet, kaput sűrítenek egyetlen chipbe) jellemez, hanem az is, hogy '''ezeket a chipeket rendkívüli bonyolultságuk miatt már nem emberi, hanem VLSI CAD technológiával tervezik.''' Az ötödik generációs számítógépek az ember-gép közötti kapcsolatot biztosító interfészek terén is új megközelítést jelentenek: nem kell már majd ismerni a gép működési elvét ahhoz, hogy kommunikálni lehessen vele (pl. ha egy információra van szükség, nem kell tudni, illetve előzetesen leírni, hogyan működik az információkeresési eljárás). A kommunikációs technológia beépülése központi kérdés lesz, igen széleskörű hálózatok kiépülése várható. Az ötödik generációs számítógépek alkalmasak lesznek a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó feladatok megoldására, így többek között a mintafelismerésre, a gépi fordításra stb...<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9182 2005-12-31T13:30:11Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9181 2005-12-31T13:29:15Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> <br /> * Lantos Béla: Robotok irányítása [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21838]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9180 2005-12-31T13:15:27Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837]<br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9179 2005-12-11T17:30:23Z

<p>Tóth Balázs: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Robotics<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9178 2005-12-11T17:15:19Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9177 2005-12-11T17:14:56Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 <br /> <br /> * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]]</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9176 2005-12-11T17:06:57Z

<p>Tóth Balázs: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter:</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9175 2005-12-11T17:03:51Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> * Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.<br /> <br /> * Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.<br /> <br /> * Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).<br /> <br /> * Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép &quot;modell-világának&quot; folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még &quot;Model World&quot;.)<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9174 2005-12-11T16:50:20Z

<p>Tóth Balázs: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?<br /> <br /> (A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9173 2005-12-11T16:39:59Z

<p>Tóth Balázs: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9172 2005-12-11T16:39:24Z

<p>Tóth Balázs: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> * Az automata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Tóth Balázs https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Robotika&diff=9171 2005-12-11T16:29:39Z

<p>Tóth Balázs: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' ...<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> '''i.e.III.századtól i.sz. I. századig:'''Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''641:'''Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1738-1775:'''A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1928:'''Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy &quot;mesterséges ember&quot; nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1960-1990:'''Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég &quot;PUMÁ&quot;-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> '''1970:'''Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[[Mesterséges intelligencia]]<br /> **[[Mesterséges élet]]<br /> **[[Kibernetika]]<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek:&quot;'''<br /> **[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3391&amp;issue_id=444 Informatika]<br /> **[http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0410/bodnar0410.html Nanotechnológia]<br /> **[http://www.mindentudas.hu/roska/20040607roska.html Bionika]<br /> <br /> *&quot;'''a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> **[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/762.html Automatika]<br /> **[http://hu.wikipedia.org/wiki/Absztrakt_automata Automata]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div>

Tóth Balázs