https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=T%C3%B6r%C3%B6k+T%C3%ADmea 2026-05-10T18:48:03Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16211 2006-02-07T19:18:48Z

<p>Török Tímea: /* A forrásdokumentum URL-je */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22334<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján, melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautók): 17<br /> <br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> <br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16210 2006-02-07T18:58:59Z

<p>Török Tímea: /* A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján, melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautók): 17<br /> <br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> <br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16209 2006-02-07T18:54:46Z

<p>Török Tímea: /* A vizsgált kombinatorikai tér mérete */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautók): 17<br /> <br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> <br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16208 2006-02-07T18:50:16Z

<p>Török Tímea: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16207 2006-02-07T18:49:20Z

<p>Török Tímea: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://miau.gau.hu/sitemap/index.html<br /> ]<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16206 2006-02-07T18:48:34Z

<p>Török Tímea: /* Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [[http://miau.gau.hu/sitemap/index.html]]<br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16205 2006-02-07T18:40:10Z

<p>Török Tímea: /* A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése==<br /> *A rendszer bemutató jellegű, a teljes értékű megoldáshoz az attribútumok számát és az adatbázist növelnünk kellene.<br /> *A ajtók száma és a szállítható személyek száma zajként értelmezhető, vagyis ezen tulajdonságok nem képesek az árat aktívan (lépcsőszerűen) befolyásolni. A teljesítmény a legsúlyosabb és a legérzékenyebb tulajdonság. A legkedvezőbb személyautó a Dacia Logan Base 1.4. A legkedvezőtlenebb ajánlatnak a Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI mutatkozott.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16204 2006-02-07T18:17:41Z

<p>Török Tímea: /* A vizsgált jelenség időbeli kötődései */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései==<br /> 2006. januári adatok.<br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16203 2006-02-07T18:16:53Z

<p>Török Tímea: /* A vizsgált jelenségek térbeli kötődései */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései==<br /> Magyarország<br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16202 2006-02-07T18:15:54Z

<p>Török Tímea: /* A vizsgált kombinatorikai tér mérete */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete==<br /> Objektumok (személyautó): 17<br /> Attribútomok (döntési kritériumok az összehasonlátásnál): 5<br /> A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 17^5<br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16201 2006-02-07T18:13:17Z

<p>Török Tímea: /* A válaszokat befolyásoló tényezők */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> 5 befolyásoló tényező van:<br /> *Motor fajtája (-) (minimalizálandó)<br /> *Hengerűrtartalom (cm3) (minimalizálandó)<br /> *Teljesítmény (kW/LE) (maximalizálandó)<br /> *Ajtók száma (db) (maximalizálandó)<br /> *Szállítható személyek száma (fő) (maximalizálandó)<br /> ill. Ár (Ft)<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16200 2006-02-07T18:06:35Z

<p>Török Tímea: /* A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Az adott tényezők alapján melyik választás a legjobb a személyautók között.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16199 2006-02-07T18:04:23Z

<p>Török Tímea: /* A KÉRDÉS által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok==<br /> A kiskereskedők és a fogyasztók.<br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16198 2006-02-07T18:02:56Z

<p>Török Tímea: /* A KÉRDÉS-re adható válaszok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> *Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> *Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> *Peugeot 206 X-Design<br /> *Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> *Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> *Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> *Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> *Volkswagen polo 65 Next<br /> *Opel Corsa Optima Cool<br /> *Opel Corsa Bonus<br /> *Opel Astra H Enjoy<br /> *Opel Astra Classic II Optima<br /> *Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> *Dacia Logan Base 1.4 <br /> *Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> *Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> *BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok== <br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16197 2006-02-07T17:59:57Z

<p>Török Tímea: /* A KÉRDÉS-re adható válaszok */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> Melyik a legjobb személyautó a piacon az adott tényezők, és az adott árkategóriában. A viszgált objektumok:<br /> Peugeot 1007 Trendy 1.4 HDI<br /> Peugeot 1007 TRENDY 1,4 2-TRONIC<br /> Peugeot 206 X-Design<br /> Peugeot 206 Urban + 1,4 Hdi<br /> Volkswagen Golf 1.6 Trendline Egyedi<br /> Volkswagen Golf Plus Trendline 1.9 PD TDI<br /> Volkswagen Polo 1.2 12V<br /> Volkswagen polo 65 Next<br /> Opel Corsa Optima Cool<br /> Opel Corsa Bonus<br /> Opel Astra H Enjoy<br /> Opel Astra Classic II Optima<br /> Dacia Logan Ambiance 1.4 <br /> Dacia Logan Base 1.4 <br /> Suzuki SWIFT 1.25 GLX<br /> Suzuki Swift 1.3 GC/AC<br /> BMW 120d<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok== <br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=P%C3%A9lda:COCO:Aut%C3%B3k&diff=16196 2006-02-07T17:54:36Z

<p>Török Tímea: /* Az alkalmazás/megoldás címe */</p> <hr /> <div>==Az alkalmazás/megoldás címe==<br /> Melyik a legjobb ár/értékarányú személyautó a piacon?<br /> <br /> ==A forrásdokumentum URL-je==<br /> *http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=<br /> *http://miau.gau.hu/miau/91/torokt.zip<br /> <br /> ==A KÉRDÉS-re adható válaszok==<br /> <br /> ==A KÉRDÉS által érintett célcsoportok== <br /> <br /> ==A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> ==A vizsgált kombinatorikai tér mérete== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenségek térbeli kötődései== <br /> <br /> ==A vizsgált jelenség időbeli kötődései== <br /> <br /> ==A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése== <br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok== <br /> <br /> ==Feltárt pontatlanságok==</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7337 2005-12-30T14:12:18Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem). A SZR-ekben általában csak modus ponens típusú (leválasztási szabály) következtetéseket használunk.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egy olyan logikai rendszerben, amelynek alapja a kételeműség (igaz/hamis), kizárhatók a logikai ellentmondások.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7336 2005-12-30T13:40:17Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egy olyan logikai rendszerben, amelynek alapja a kételeműség (igaz/hamis), kizárhatók a logikai ellentmondások.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7335 2005-12-30T13:38:56Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a [[Boole algebra]]. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egy olyan logikai rendszerben, amelynek alapja a kételeműség (igaz/hamis), kizárhatók a logikai ellentmondások.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7334 2005-12-30T13:36:03Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A [[fuzzy]]-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egy olyan logikai rendszerben, amelynek alapja a kételeműség (igaz/hamis), kizárhatók a logikai ellentmondások.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7333 2005-12-30T13:34:41Z

<p>Török Tímea: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> *Egy olyan logikai rendszerben, amelynek alapja a kételeműség (igaz/hamis), kizárhatók a logikai ellentmondások.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7332 2005-12-30T13:32:05Z

<p>Török Tímea: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7331 2005-12-30T13:23:09Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''1999:''' Alkalmazási példa: Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14635]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7330 2005-12-30T13:10:22Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> '''Napjainkban:''' A fuzzy-controlt a szabályzás és vezérléstechnikai körökben többnyire az egyszerű feladatoknál alkalmazzák. Az automatizálástechnika magasabb szintjén, azaz az ellenőrzési és folyamatirányítási szinten (koordináció, tervezés, optimalizálás) nő a szükséges és rendelkezésre is álló információk pontatlansága; ezen kívül inkább heurisztikus, mint sem analitikus tudás áll rendelkezésre. Ezért a fuzzy-technikák alkalmazása az automatizálástechnika magasabb, információfeldolgozó szintjén a jövőben még értékesebb is lehet majd. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21770]<br /> <br /> Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> Modus ponens: Ha A igaz, akkor B is igaz.(pl. Ha egy tehénnek borja (A) van, akkor tejet (B) ad.)<br /> Modus tollens: Ha a fenti szabály (Ha A, akkor B) adott és B nem igaz, akkor A sem (pl. ha nincs tej, nincs borjú sem).<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7329 2005-12-30T11:06:28Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> <br /> Premisszák<br /> <br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7328 2005-12-30T11:04:43Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> Premisszák<br /> Konklúzió<br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> A [[szakértői rendszer]] szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7327 2005-12-30T10:54:56Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Funktorok<br /> Premisszák<br /> Konklúzió<br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7326 2005-12-23T02:09:58Z

<p>Török Tímea: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7325 2005-12-23T01:56:14Z

<p>Török Tímea: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21666]<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21667]</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7324 2005-12-23T01:43:11Z

<p>Török Tímea: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? (Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.)<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7323 2005-12-23T01:39:56Z

<p>Török Tímea: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21665]<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7322 2005-12-22T23:08:31Z

<p>Török Tímea: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21664]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7321 2005-12-22T23:05:04Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21663]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7320 2005-12-22T22:59:51Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21658]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21659]<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21660]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21662]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7319 2005-12-22T22:42:16Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21656]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21657]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7318 2005-12-22T22:34:37Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21652]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21654]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21655]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7317 2005-12-22T22:24:09Z

<p>Török Tímea: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21653m]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7316 2005-12-22T22:07:52Z

<p>Török Tímea: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy a Boole algebra és a kapcsolóáramkörök között hasonlóságot lehet felfedezni? (Igaz, mert a kapcsolók két állását is felírhatjuk kettes számrendszerben.)<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7315 2005-12-22T21:53:25Z

<p>Török Tímea: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? (Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.)<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7314 2005-12-22T21:51:51Z

<p>Török Tímea: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * Az összeegyeztethetőség fogalma végső fokon a logikai ellentmondás fogalmára vezethető vissza. A logikai ellentmondás azonban csupán a formális logika egyetemes érvényű, egységes és ellentmondás-mentes rendszerén belül bukkanhat fel. Egy olyan logikai rendszerben, mely törli axiómái közül a kizárt harmadik elvét, nem bukkanhatnak fel logikai ellentmondások sem. [http://liget.grafium.hu:8180/archiv/04_03_5.html]<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7313 2005-12-22T21:33:31Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> [[Szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Programozás]] (alkalmazási terület)<br /> <br /> [[Játékelmélet]] (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7312 2005-12-22T21:30:55Z

<p>Török Tímea: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> <br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7311 2005-12-22T21:28:50Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> <br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7310 2005-12-22T21:26:08Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7309 2005-12-22T21:24:27Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> <br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7308 2005-12-22T21:22:55Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Az elõjeles egész számok ábrázolására Konrad Zuse német mérnök, majd Neumann dolgozta ki a kettes komplemens képzés, vagy más néven a nullára történõ kiegészítés módszerét. A komplemens képzés nagyon egyszerû dolgot jelent, de csak kettes számrendszerben: a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre. [http://www.abax.hu/inlap/modtan/7/jav7.htm]<br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7307 2005-12-22T15:55:42Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7306 2005-12-22T15:55:08Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7305 2005-12-22T15:54:32Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet <br /> VAGY ( OR ) művelet <br /> ÉS ( AND ) művelet <br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet <br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Logikai_m%C5%B1veletek&diff=7304 2005-12-22T15:53:26Z

<p>Török Tímea: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Logical operation vagy Boolean operation<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> '''K. e. 5. és 4. század:''' A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21523]<br /> <br /> '''i.e.365 és i.e.340:''' Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21643]<br /> <br /> '''1854:''' Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21644]<br /> <br /> '''1936:''' Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=522&amp;issue_id=34]]<br /> <br /> '''1943:''' A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [http://www.cellnet.hu/blamk/szmtgp.htm]<br /> <br /> '''1951:''' Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1958:''' Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1964:''' John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1965:''' Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1968:''' Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[http://larix.emk.nyme.hu/infalap/1.html]]<br /> <br /> '''1980:''' (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült &quot;PC-DOS&quot; (IBM), &quot;Novell-DOS&quot; (Novell), stb.<br /> <br /> '''1985. november 20:''' A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg &quot;Microsoft Interface Manager&quot; néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár &quot;Microsoft Windows&quot; néven került forgalomba. [[http://pcforum.hu/cikkek/115/20+eves+a+Windows-tortenelmi+attekintest+az+elmult+ket+evtizedrol.html]]<br /> <br /> '''1991:''' Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[http://linux.pcworld.hu/cikk/0000/index.html#A%20Linux%20fejl%F5d%E9se]]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> *'''&quot;ez egy&quot; kapcsolattípus:''' <br /> Szakértői rendszer (alkalmazási terület)<br /> Programozás (alkalmazási terület)<br /> - <br /> *'''&quot;van neki, része a szócikknek&quot; kapcsolattípus:'''<br /> Tagadás (negálás, invertálás, NOT) művelet<br /> VAGY ( OR ) művelet<br /> ÉS ( AND ) művelet<br /> Kizáró VAGY ( XOR ) művelet<br /> - <br /> *'''&quot;a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot; kapcsolattípus:'''<br /> <br /> -<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> == Definíciós modul ==<br /> * A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.<br /> * Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.<br /> * Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik<br /> * Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában<br /> * Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai</div>

Török Tímea