Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

DM-blokk

2007-10-26T08:36:44Z

Tgyorgy: /* Tuzes Gyorgy */

=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=
==Brechler Zsolt==
Döntési fákkal fogunk foglalkozni.
Weka tudományos szempontból érdekes,többet tud mint egy SPSS.
*Adatbányászat/tudáskinyerés: implicit módon tudnak előállni.
ADöntési fákkal fogunk foglalkozni.
*tranzakciós adatbázisrendszer,vezetői információs rendszer,adattárház,adatpiac

==Tuzes Gyorgy==

adatbanyaszati modelleket leginkabb banki kornyezetekbe hasznaljak

fobb hasznalati teruletek

-lemorzsolodas vizsgalat
-ugyfelszegmentacio
-kockazatelemzes

Alkalmazza a mesterseges intellignciat.

==Kurucz Eszter==
==Bicók Csongor==
==Horváth Henrietta==
==Bogyay Gábor==
==Vékony Viola==
==Pauleczki Mihály==
==Sápi András==
Döntéshozó,weka,spss.Az adatbányászat tudáskinyerés.Forrás rendszerek v. tranzakciós rendszrek.Adattárház:elemzői szempontból releváns adatokat tartalmaz,innen nyerjük ki a rengeteg adatból ami majd kell az adatpiacnak.
==Putnoki Gyula==

=2007.11.09. - Adatbányászati blokk=
==xy==
==zq==

=2007.11.30. - Adatbányászati blokk=
==xy==
==zq==

DM-blokk

2007-10-26T08:29:06Z

Tgyorgy: /* 2007.10.26. - Adatbányászati blokk */

=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=
==Brechler Zsolt==
Döntési fákkal fogunk foglalkozni.
Weka tudományos szempontból érdekes,többet tud mint egy SPSS.
*Adatbányászat/tudáskinyerés: implicit módon tudnak előállni.
ADöntési fákkal fogunk foglalkozni.
*tranzakciós adatbázisrendszer,vezetői információs rendszer,adattárház,adatpiac

==Tuzes Gyorgy==
==Kurucz Eszter==
==Bicók Csongor==
==Horváth Henrietta==
==Bogyay Gábor==
==Vékony Viola==
==Pauleczki Mihály==
==Sápi András==
Döntéshozó,weka,spss.Az adatbányászat tudáskinyerés.Forrás rendszerek v. tranzakciós rendszrek.Adattárház:elemzői szempontból releváns adatokat tartalmaz,innen nyerjük ki a rengeteg adatból ami majd kell az adatpiacnak.
==Putnoki Gyula==

=2007.11.09. - Adatbányászati blokk=
==xy==
==zq==

=2007.11.30. - Adatbányászati blokk=
==xy==
==zq==

Php

2006-12-27T16:37:23Z

Tgyorgy: /* Működése */

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Alkalmazása ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)

• adatbázis-kezelésre

• HTML oldalak előállítására

• űrlapok feldolgozására

• XML, képek, PDF kimenet előállítására

• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő és Záró tag-ek.

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

== Külső hivatkozások ==
[http://www.php.net PHP.net]
[http://www.zend.com Zend.com]

Php

2006-12-27T16:36:42Z

Tgyorgy: /* Működése */

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)

• adatbázis-kezelésre

• HTML oldalak előállítására

• űrlapok feldolgozására

• XML, képek, PDF kimenet előállítására

• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő és Záró tag-ek.

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

== Külső hivatkozások ==
[http://www.php.net PHP.net]
[http://www.zend.com Zend.com]

Php

2006-12-23T04:38:28Z

Tgyorgy:

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő és Záró tag-ek.

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

== Külső hivatkozások ==
[http://www.php.net PHP.net]
[http://www.zend.com Zend.com]

Php

2006-12-23T04:37:45Z

Tgyorgy:

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő Záró

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

== Külső hivatkozások ==
[http://www.php.net PHP.net]
[http://www.zend.com Zend.com]

Php

2006-12-23T04:33:16Z

Tgyorgy:

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő Záró

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

== Külső hivatkozások ==
[http://www.php.net]
[http://www.zend.com]

Php

2006-12-23T04:31:06Z

Tgyorgy:

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő Záró

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.

Php

2006-12-23T04:30:41Z

Tgyorgy:

== PHP ==

'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.

Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.

Története

[[1994]]: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.

[[1995]]: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.

[[1997]]: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven
és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak.
Ekkora már a PHPról elmondható, hogy:
• Több százezer webhelyen telepítve
• Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség
• Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón

[[1999]]: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.

[[2000]]: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t

• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library)
• Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet

[[2004]]: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.

== Használata ==

PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.

Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.

Létezik még:

Parancssoros programozás:
PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.

Kliensoldali vizuális alkalmazások:
A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.

A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.

A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.

Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.

== Működése ==

A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható

• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre

== Szintaktika és típuskezelés ==

A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.

A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni.
Ezek lehetnek

Kezdő Záró

<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti
<? ?>
<% %>

A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:

<?php
print 'Hello World!';
?>

A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.

Változó:

$x=5;

Konstans:

define("konstans","55555");

== Támogatás ==

A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.