<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Valika</id>
		<title> Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Valika"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Valika"/>
		<updated>2026-04-14T00:08:42Z</updated>
		<subtitle>A felhasználó közreműködései</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.7</generator>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3174</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3174"/>
				<updated>2005-12-31T08:17:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján, olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A Labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,de egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Hol csap át a számítási sebesség minőségi változásba:genetikus algoritmus'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a MI-nak egy olyan problámafüggetlen metaheurisztikája,mely általános keresési terekben optimalizálást végez.&lt;br /&gt;
Legfontosabb alkalmazási területei:mesterséges neuronhálózatok;robotika;gépi tanulás,amelyre az 1980-as években megpróbálták alkalmazni a genetikus algoritmusokat.&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a gépi tanulásnak azon modellje,mely viselkedésében a természetes evolúció folyamatát utánozza.A GA-oknak a számítástechnikában egyre jelentősebb szerepe van,nagyon sok technológia a GA módszerére épül.&lt;br /&gt;
A GA-okat olyan nehéz feladatok megoldására képesek,ahol nem rendelkezünk specifikus tudással illetve olyan problémák megoldására érdemes használni,melyeknek keresési területe nagy,nem ismert a sruktúra,csak egy stabil,jó megközelítés kell...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3173</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3173"/>
				<updated>2005-12-30T13:52:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A Labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,de egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Hol csap át a számítási sebesség minőségi változásba:genetikus algoritmus'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a MI-nak egy olyan problámafüggetlen metaheurisztikája,mely általános keresési terekben optimalizálást végez.&lt;br /&gt;
Legfontosabb alkalmazási területei:mesterséges neuronhálózatok;robotika;gépi tanulás,amelyre az 1980-as években megpróbálták alkalmazni a genetikus algoritmusokat.&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a gépi tanulásnak azon modellje,mely viselkedésében a természetes evolúció folyamatát utánozza.A GA-oknak a számítástechnikában egyre jelentősebb szerepe van,nagyon sok technológia a GA módszerére épül.&lt;br /&gt;
A GA-okat olyan nehéz feladatok megoldására képesek,ahol nem rendelkezünk specifikus tudással illetve olyan problémák megoldására érdemes használni,melyeknek keresési területe nagy,nem ismert a sruktúra,csak egy stabil,jó megközelítés kell...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3172</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3172"/>
				<updated>2005-12-30T13:22:13Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A Labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,ugyanakkor egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Hol csap át a számítási sebesség minőségi változásba:genetikus algoritmus'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a MI-nak egy olyan problámafüggetlen metaheurisztikája,mely általános keresési terekben optimalizálást végez.&lt;br /&gt;
Legfontosabb alkalmazási területei:mesterséges neuronhálózatok;robotika;gépi tanulás,amelyre az 1980-as években megpróbálták alkalmazni a genetikus algoritmusokat.&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a gépi tanulásnak azon modellje,mely viselkedésében a természetes evolúció folyamatát utánozza.A GA-oknak a számítástechnikában egyre jelentősebb szerepe van,nagyon sok technológia a GA módszerére épül.&lt;br /&gt;
A GA-okat olyan nehéz feladatok megoldására képesek,ahol nem rendelkezünk specifikus tudással illetve olyan problémák megoldására érdemes használni,melyeknek keresési területe nagy,nem ismert a sruktúra,csak egy stabil,jó megközelítés kell...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3171</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3171"/>
				<updated>2005-12-30T13:15:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,ugyanakkor egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Hol csap át a számítási sebesség minőségi változásba:genetikus algoritmus'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a MI-nak egy olyan problámafüggetlen metaheurisztikája,mely általános keresési terekben optimalizálást végez.&lt;br /&gt;
Legfontosabb alkalmazási területei:mesterséges neuronhálózatok;robotika;gépi tanulás,amelyre az 1980-as években megpróbálták alkalmazni a genetikus algoritmusokat.&lt;br /&gt;
A genetikus algoritmus a gépi tanulásnak azon modellje,mely viselkedésében a természetes evolúció folyamatát utánozza.A GA-oknak a számítástechnikában egyre jelentősebb szerepe van,nagyon sok technológia a GA módszerére épül.&lt;br /&gt;
A GA-okat olyan nehéz feladatok megoldására képesek,ahol nem rendelkezünk specifikus tudással illetve olyan problémák megoldására érdemes használni,melyeknek keresési területe nagy,nem ismert a sruktúra,csak egy stabil,jó megközelítés kell...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3170</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3170"/>
				<updated>2005-12-30T10:27:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,ugyanakkor egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3169</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3169"/>
				<updated>2005-12-30T10:25:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutó egyedek. A labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,ugyanakkor egy gépi tanulás-emberhez hasonlóan-bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3168</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3168"/>
				<updated>2005-12-30T10:23:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Labsh-modell'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutó egyedek. A labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján képesek (többnyire) sikeres döntéseket hozni.Ők az intuitív gondolkodók.&lt;br /&gt;
Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától.&lt;br /&gt;
A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,ugyanakkor egy gépi tanulás-emberhez hasonlóan-bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3167</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3167"/>
				<updated>2005-12-30T08:44:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3166</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3166"/>
				<updated>2005-12-30T08:43:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak,valamint gépi tanulást szimulálnak vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3165</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3165"/>
				<updated>2005-12-30T07:51:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak,valamint gépi tanulást szimulálnak. &lt;br /&gt;
A gépi tanulás szimulálása azt jelenti,hogy a mesterséges intelligenciák,illetve eljárásaik próbálkozások útján olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat &lt;br /&gt;
Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3164</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3164"/>
				<updated>2005-12-30T07:31:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői,a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak,valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az '''MI határát a céltalanság tétele jelenti''', mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3163</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3163"/>
				<updated>2005-12-29T13:45:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végző eljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az '''MI határát a céltalanság tétele jelenti''', mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3162</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3162"/>
				<updated>2005-12-29T13:44:50Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végző eljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3161</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3161"/>
				<updated>2005-12-29T13:43:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végző eljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3160</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3160"/>
				<updated>2005-12-29T13:40:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végző eljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3159</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3159"/>
				<updated>2005-12-29T13:36:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végző eljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3158</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3158"/>
				<updated>2005-12-29T13:35:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MI eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végzőeljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3157</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3157"/>
				<updated>2005-12-29T13:35:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mesterséges intelligencia eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végzőeljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétől függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3156</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3156"/>
				<updated>2005-12-29T13:34:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** [[robotika]] (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)&lt;br /&gt;
** malomjáték (alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''Az MI határai, avagy a céltalanság tétele'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mesterséges intelligencia eljárásainak jellemzői közé sorolható a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak, szemben a klasszifikálást végzőeljárásokkal valamint gépi tanulást szimulálnak, vagyis esetgyűjteményeken ellenőrizve önmagukat, a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából- a keresési stratégiák ötletességétő függőn- több-kevesebb próbálkozás után olyan összefüggéseket képesek megtalálni, amelyek adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások.&lt;br /&gt;
Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI határát a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz.&lt;br /&gt;
Tehát a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3153</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3153"/>
				<updated>2005-12-11T14:48:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (kogntív pszichológia,pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (logika,nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (robotika, a képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3152</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3152"/>
				<updated>2005-12-11T14:45:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A'''.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI &amp;quot;metszetet&amp;quot; alkot.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21427]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (kogntív pszichológia,pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (logika,nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (robotika, a képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3151</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3151"/>
				<updated>2005-12-11T14:39:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (kogntív pszichológia,pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (logika,nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (robotika, a képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3150</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3150"/>
				<updated>2005-12-11T14:38:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kapcsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** lélektan: (kogntív pszichológia,pszicholingvisztika)&lt;br /&gt;
** filozófia: (logika,nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)&lt;br /&gt;
** nyelvészet: (számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)&lt;br /&gt;
** elektronika: (robotika, a képfeldolgozás)&lt;br /&gt;
** számítóg-tudomány: (adaptív rendszerek elmélete)&lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3149</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3149"/>
				<updated>2005-12-11T14:19:57Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kapcsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** matematika:(véges és/vagy diszkrét matematika,operációkutatás,számítógéptudomány(mesterséges inteklligencia megoldások))&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3148</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3148"/>
				<updated>2005-12-11T14:19:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kaocsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** matematika:(véges és/vagy diszkrét matematika,operációkutatás,számítógéptudomány(mesterséges inteklligencia megoldások))&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3147</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3147"/>
				<updated>2005-12-11T14:19:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kaocsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** matematika:(véges és/vagy diszkrét matematika,operációkutatás,számítógéptudomány(mesterséges inteklligencia megoldások)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3146</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3146"/>
				<updated>2005-12-11T14:18:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kaocsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** matematika:(véges és/vagy diszkrét matematika,operációkutatás,számítógéptudomány(&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3145</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3145"/>
				<updated>2005-12-11T14:02:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': A matematika (határtudomány) két okból kerül kaocsolatba a MI-val:egyrészt mert a matematika számtalan területén kiválóan alkalmazzák a mesterséges intelligencia megoldásokat (automatikus tételbizonyítás, függvény analízis, integrálás ... stb.), másrészt mert a matematika adja azt az egységes és közös leíró nyelvet, amelyet a számítógép és a programozó is beszél.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21423]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3144</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3144"/>
				<updated>2005-12-11T13:47:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizálás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3143</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3143"/>
				<updated>2005-12-11T13:47:08Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[optimalizáció]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3142</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3142"/>
				<updated>2005-12-11T13:44:12Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21420]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3141</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3141"/>
				<updated>2005-12-11T13:20:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3140</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3140"/>
				<updated>2005-12-11T13:19:08Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''2001:'''&amp;quot; Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól.&amp;quot; (Vámos Tibor)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21413]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3139</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3139"/>
				<updated>2005-12-11T12:59:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3138</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3138"/>
				<updated>2005-12-11T12:51:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.&lt;br /&gt;
** gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3137</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3137"/>
				<updated>2005-12-11T12:49:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[gépi tanulás]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3136</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3136"/>
				<updated>2005-12-11T12:39:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3135</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3135"/>
				<updated>2005-12-10T18:44:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3134</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3134"/>
				<updated>2005-12-10T18:43:38Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999:''' A mesterséges intelligencia eszközei: fuzzy, neurális, genetikus és a heurisztikus gráfkereső algoritmusok.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=10361]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3133</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3133"/>
				<updated>2005-12-10T18:10:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3132</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3132"/>
				<updated>2005-12-10T18:09:59Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[folyamatirányítás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3131</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3131"/>
				<updated>2005-12-10T18:07:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21360]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3130</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3130"/>
				<updated>2005-12-10T17:52:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3129</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3129"/>
				<updated>2005-12-10T17:50:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Legfontosabb alkalmazási területei:&lt;br /&gt;
** szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.&lt;br /&gt;
** tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak...&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A '''szakértői rendszer'''ek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a '''kognitív pszichológiá'''ban elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3128</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3128"/>
				<updated>2005-12-10T17:39:53Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Definíciós modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A '''szakértői rendszer'''ek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a '''kognitív pszichológiá'''ban elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.Önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3127</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3127"/>
				<updated>2005-12-10T17:25:28Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A '''szakértői rendszer'''ek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a '''kognitív pszichológiá'''ban elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Mesterséges intelligenciá'''nak nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AZ '''MI'''-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az '''ember''' fog tudni '''elvégez'''ni: a '''gondolkodás'''t és az '''alkotás'''t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3126</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3126"/>
				<updated>2005-12-10T17:25:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A '''szakértoi rendszer'''ek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a '''kognitív pszichológiá'''ban elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Mesterséges intelligenciá'''nak nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AZ '''MI'''-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az '''ember''' fog tudni '''elvégez'''ni: a '''gondolkodás'''t és az '''alkotás'''t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3125</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3125"/>
				<updated>2005-12-10T16:54:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvmegértés&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Mesterséges intelligenciá'''nak nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AZ '''MI'''-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az '''ember''' fog tudni '''elvégez'''ni: a '''gondolkodás'''t és az '''alkotás'''t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3124</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3124"/>
				<updated>2005-12-10T16:48:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Történeti modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvek kezelése&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Mesterséges intelligenciá'''nak nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AZ '''MI'''-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az '''ember''' fog tudni '''elvégez'''ni: a '''gondolkodás'''t és az '''alkotás'''t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3123</id>
		<title>Mesterséges intelligencia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia&amp;diff=3123"/>
				<updated>2005-12-10T16:45:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Valika: /* Ontológiai modul */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;'''Angol megnevezés:''' artifical intelligence ''' '''(AI)'''__TOC__&lt;br /&gt;
== Történeti modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''1999''': &amp;quot;Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot;A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan gondolkodó rendszerek.&lt;br /&gt;
** Racionálisan cselekvő rendszerek.&amp;quot; (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21086]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a &amp;quot;gépi intelligencia&amp;quot; ? &amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21087]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': Stephen Wolfram: &amp;quot;Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20657] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2002''': &amp;quot;A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20664]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005:&amp;quot;''' A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik.&amp;quot;[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20383]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''2005''': &amp;quot;A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa&amp;quot; &lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1975- az MI történetének modern periódusa.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot; 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa.&amp;quot; [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21090]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''': Mihaela és Mircea Malita: &amp;quot;A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*  &amp;quot;A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a '''kognitív pszichológiá'''ban elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21088]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.:''':&amp;quot; A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség.&amp;quot;[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21089]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''N.A.''':&amp;quot;Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres &amp;quot;Computing machinery and intelligence&amp;quot; címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis.&amp;quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20659]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ontológiai modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;ez egy&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** [[szakértői rendszer]]&lt;br /&gt;
** [[robotika]]&lt;br /&gt;
** [[neurális háló]]&lt;br /&gt;
** természetes nyelvek kezelése&lt;br /&gt;
** kognitív&lt;br /&gt;
** malomjáték(alkalmazási példa)&lt;br /&gt;
** Shell-ismeretalapú keretrendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;van neki, része a címszónak&amp;quot; kapcsolattípus''':&lt;br /&gt;
** [[adatbányászat]]&lt;br /&gt;
** [[heurisztika]]&lt;br /&gt;
** [[fuzzy rendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''&amp;quot;a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)&amp;quot; kapcsolattípus''': &lt;br /&gt;
** kognitív tudományok:(neurológia,pszichológia,mesterséges intelligencia,szociológia)&lt;br /&gt;
** fiziológia&lt;br /&gt;
** logika&lt;br /&gt;
** lingvisztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==&lt;br /&gt;
* A szakirodalmi forrásokkal kapcsolatban nem találtam ellentmondást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíciós modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A '''mesterséges intelligencia''' olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Mesterséges intelligenciá'''nak nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AZ '''MI'''-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az '''ember''' fog tudni '''elvégez'''ni: a '''gondolkodás'''t és az '''alkotás'''t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tesztkérdések modul ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalmak modulja ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21226]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21227]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21349]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21350]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20619]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20615]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20622]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Valika</name></author>	</entry>

	</feed>