<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Warvick</id>
		<title> Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Warvick"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Warvick"/>
		<updated>2026-06-01T00:05:21Z</updated>
		<subtitle>A felhasználó közreműködései</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.7</generator>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ITT:dolgozatok&amp;diff=50955</id>
		<title>ITT:dolgozatok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ITT:dolgozatok&amp;diff=50955"/>
				<updated>2011-08-29T12:20:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;indexkod / monogramm / kar / szak / szakirany / cim / TDK vagy szakdolgozat /varhato vedes&lt;br /&gt;
*LC8Z2S / BL / GTK / TTI / GSZDI / Agrárszektormodellek, konzisztencia vezérelt jövőkép valamint hatékonyságszámítás / PhD / 2011.11.27.&lt;br /&gt;
*XXXX / SK / GTK / HEMPoszt / HMTovképz / Teljesítményértékelés / Szakdolgozat / 2010.12.15.&lt;br /&gt;
*CUDYV9 / PM / GTK / GM / VP3 / T FLex Kft üzleti tervezési módszertanának fejlesztése! / Szakdolgozat / 2011.12.16&lt;br /&gt;
*U62MQB / BB / GTK / BAKMT3 / Üzleti kommunikátor / Szimulátor-modell építése, avagy hogyan hat majd a digitális átállás a TV-társaságok reklám-bevételeire? / szakdolgozat / 2010.06.07.&lt;br /&gt;
*WCFF2X / PGY / GTK / ISZAM4 / Informatika / Versengő meteorológiai előrejelzések konszolidálása / is-is / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*JQ82K4 / PM / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:Területválasztási szaktanácsadás tesztüzemi, illetve szimulációs adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*H8BARD / SA / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking tesztüzemi adatok alapján / is-is / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*B8SBZ5 / KL / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT ÉRTÉKBECSLÉS INGATLANIRODÁK ÉS BEFEKTETŐK SZÁMÁRA / szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*L7E9OH / PG / GTK / ISZAM4 / Informatika / Műszaki tanácsadás online támogatással: minőségtudatosság online szakértői rendszerei / szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*FB7TQT / KE / GTK / ISZAM4 / Informatika / Testre szabott Microsoft szoftver-licence meghatározása online szakértői rendszerrel / is-is / 2009.09.30&lt;br /&gt;
*ANI2F1 / HH / GTK / ISZAM4 / Informatika / A Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés - akcióterület átfogó helyzetelemzése statisztikai módszerekkel, a változások nyomon követése, a monitoring tevékenység bázisértékeinek meghatározása céljából / TDK és szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*AABS5E / VVio / GTK / ISZAM4 / Informatika / Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kezelése online szakértői rendszerrel - különös tekintettel az állattenyésztésre - / szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*IF997E / VB / GTK / ISZAM4 / Informatika / HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL TÁMOGATOTT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS A KÖZSZFÉRÁBAN, A VAGYONADÓ ÉS A SZOCIÁLISRENDSZER PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE / Szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
*CJYAVF / VVik / GTK / ISZAM4 / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:On-line benchmarking egyedi üzemi adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.&lt;br /&gt;
* / BG / GTK / ISZAM4 / Borvidékek értékbecslése / ???&lt;br /&gt;
* / RG / GTK / ISZAM4 / Borárak előrejelzése / ???&lt;br /&gt;
-----------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
*XUMA7W / GL / GTK / ISZAM3 / Informatika / Online szakértői rendszer generátor fejlesztése / is-is /&lt;br /&gt;
* / BT / GTK /ISZAM3 / Informatika / OLAP-bővítmény fejlesztése (autofilter-szimuláció javascript-alapokon) / is-is /&lt;br /&gt;
* / BÁ / GTK /ISZAM3 / Informatika / Precíziós gazdálkodás termelési függvényei / is-is /&lt;br /&gt;
* / LA / GTK /ISZAM3 / Informatika / Kombinatorikai ismeretek támogatása e-learning szolgáltatásokkal / is-is /&lt;br /&gt;
* / ME / GTK /ISZAM3 / Informatika / Környezetvédemi beruházási alternatívák értékelése / is-is /&lt;br /&gt;
-----------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
*HQCHDD /VM /GTK /GAM / TLM / Postai szolgáltatások stratégiai fejlesztésének lehetőségei / is - is / 2010.02.28&lt;br /&gt;
*FO1F52 / ÜVM / GTK / GM / A vállalati &amp;quot;good-will&amp;quot; érték, és az információ torzulás összefüggései. / szakdolgozat és tavalyi tdk korrekció / 2009.09.30&lt;br /&gt;
*CLPYXX/KI/GTK/GAM/ÜM/Közbeszerzési anomáliák (Közbeszerzési anomáliák kivédése a közoktatásban, elhárításuk módszertana szakértői rendszerrel)/szakdolgozat/ 2009.10.01.&lt;br /&gt;
*NOGIXU/LÉ/GTK/ELM/...../Szakdolgozat/2009.09.30(hosszabbítható okt.30-ig)&lt;br /&gt;
*HHJG7L/SZZS/GTK/ELM/.../Szakdolgozat/2009.09.30&lt;br /&gt;
*I2NYXX/GTK/GVAM/BSC/Szakdolgozat/Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye bírálati rendszerének vizsgálata/2009.10.29.&lt;br /&gt;
*AQEWTR /TG /GTK /ISZAM /Informatika /EKOP pályázatok kezelését támogató elektronikus rendszer kialakításának alternatívái különös tekintettel pl. a hiánypótlási határozatok meghozatalára&lt;br /&gt;
------------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
*H8BARD / SA / GTK / Vezetés és szervezés MSc / Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány / Adattárház-alapú vezetői információs rendszer a Szent István Egyetem program-akkreditációja kapcsán, különös tekintettel az Informatikus és szakigazgatási agrármérnök BSc szakra / is-is? / 2011.12&lt;br /&gt;
*B8SBZ5 / KL / GTK / Vezetés és szervezés MSc / Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány / Vállalatvezetési tanácsadás mérleg- és eredmény-kimutatás adatok alapján hasonlóságelemzéssel / is-is? / 2011.12.&lt;br /&gt;
*CJYAVF / VAVI / GTK / Vezetés és Szervezés MSc / Emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés szakirány / Feleletválasztós tesztek feltöltésére, tárolására alkalmas online keretrendszer fejlesztése az oktatása elősegítése érdekében / szakdolgozat /2011.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----------------------------------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
Végleges rezümék és dolgozatok: [http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies ITT]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korrektúra-folyamatok dokumentumai:  [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/iszam_vegzos/?C=M;O=D ITT]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Szakdolgozat-konzultációk]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Varga_Viktor&amp;diff=27558</id>
		<title>Varga Viktor</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Varga_Viktor&amp;diff=27558"/>
				<updated>2008-05-14T19:28:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: New page: =A szakdolgozat címe= Az őszi káposztarepce termelés növényvédelmi paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása  a tervezés bevételi...&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A szakdolgozat címe=&lt;br /&gt;
Az őszi káposztarepce termelés növényvédelmi paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása  a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a növényvédelmi optimumok alapján&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete, motivációk=&lt;br /&gt;
A mezőgazdaság alacsony jövedelmezősége miatt fontos az erőforrások optimális kihasználása. Az okszerűtlen növényvédelem nem csak a ráfordítások növekedéséhez, hanem a hozamok csökkenéséhez is vezethet.&lt;br /&gt;
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=&lt;br /&gt;
A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Azon gazdaságok, amelyek repcetermesztéssel foglalkoznak&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
A repcetermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatok profitjának maximalizálása&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=&lt;br /&gt;
A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak. Az így kapott információk felhasználásával hiteles és megbízható növénytermesztés technológiai terv készítése, egy olyan felületre, mely megadja a termesztés költségeit a felhasználó által megadott paraméterek alapján(terület nagyság stb.)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18309</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18309"/>
				<updated>2007-05-13T17:58:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''[http://miau.gau.hu/munkaterv/varga_viktor.xls Leadott Excel-feladat]'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, ''mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.''&amp;lt;br&amp;gt;'''I. az égetett agyagalapú''' falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&amp;lt;br&amp;gt;'''II. a betonalapú, betonkitöltésű falazatok''' közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*-döntéshozónk jelenleg -mivel társasházak építésével foglalkozik- csak az ismert, &amp;quot;divatos&amp;quot; márkákkal foglalkozik, mivel szerinte:&amp;quot;a nevesebb falazókból készült házak könyebben elkelnek&amp;quot;&lt;br /&gt;
*-szerinte a hőszigetelés annyira nem domináns, csak annyira hogy az éppen aktuális kritériumoknak eleget tegyen, kevés ugyanis a tudatos vevő aki mindenáron ökoházat szeretne, leginkább az ingatlan helye, fekvése, érdekes/divatos/praktikus kialakítása, és a kedvező ár számít: &amp;quot;ezért én aszerint döntök, hogy a négyzetméterenkénti ár melyiknél a legkedvezőbb, de ezt úgy teszem, hogy az össz. falnégyzetméter ismeretében a konkrét mennyiségre árajánlatot kérek az ismertebb cégektől -de csak a téglásoktól, mert a köztudat szerint csak ez a leg értéktartóbb- majd a legjobb árajánlattal újra megkeresem a többit, hogy ők esetleg nem akarnak-e &amp;quot;alálicitálni&amp;quot;.&amp;quot; &lt;br /&gt;
*-&amp;quot;Azért is problémás egy ilyen un. objektív összehasonlító rendszer, mert lehet hogy a cégek ajánlatai nem változnak, mégis egyszer ettől vásárolok, egyszer meg a másik szállít nekem, attól függ, hogy hol van az építkezés helye: ugyanis mindig helyszínreszállítással kérem az árajánlatokat.&amp;quot;&lt;br /&gt;
*-bár a mi coco-nk nem tartalmazza a helyszínreszállítás árait, mivel először is áltlános képet akarunk kapni és így nincs konkrét helyszínünk, de ez véleményünk szerint egyáltalán nem probléma mivel az ár attribútumot -ha már van konkrét hely- bármikor átírhatjuk: leszállított nettó árra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden forrás KATALOGIZÁLANDÓ!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az adatgyűjtés az általunk vizsgált építőipari cégek honlapjairól történik: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.komjatitegla.hu Tápiótherm] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.hu/index.pl/fal_keramia Mátratherm]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Az elemzést először a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel a negatív kampány??? reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöhetnek szóba. Végül, de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megfelelő döntés általában sok időráfordítást igényel --&amp;gt; így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatná''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
[http://portal.ksh.hu/ows-bin/oowaro/ExpSrv634/dbxwdevkit/xwd_init?webalap_uj/xs_kiiruj//EF101/EF1J02/HU/http:%252F%252Fportal.ksh.hu%252Fpls%252Fportal%252Fksh_web.portalsearch.search%3Flang=HU%2526filter_nyelv=--%2526filter_csoport=--%2526filter_csoport_ev=--%2526szo1=építőipar%2526filter_nyelv=HU%2526filter_csoport=-2%2526filter_csoport=-1%2526filter_csoport=1%2526filter_csoport=2%2526filter_csoport=0/EF101_20070319094509.DB/FREE/1024/768/IDO_EF1J02;058F001;/583236 KSH-adatok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező k&amp;lt;=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=478&amp;amp;Itemid=110&amp;amp;limit=1&amp;amp;limitstart=1 &amp;lt;br&amp;gt;Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), '''ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet &amp;quot;vesszük&amp;quot;, ahol a &amp;quot;k&amp;quot; még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához.'''&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''Minél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--&amp;gt; '''A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''Mivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy '''minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb''' elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A &amp;quot;csendes természet lágy ölén&amp;quot; élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség '''--&amp;gt; ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén '''nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
Összeraktuk az adatokat, majd az Excelben létrehoztuk a metaadatbázist. &lt;br /&gt;
A pivot-tábla elkészítésével kontrolálltuk, hogy a metadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kizáró feltételeknek. &amp;lt;br&amp;gt;[http://interm.gtk.gau.hu/mm/VargaVppt.ppt PPT1]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://interm.gtk.gau.hu/mm/putnoki.ppt PPT2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált attribútumok: ==&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
-hőszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-hangszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-falazóanyag átlagos sűrűsége&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-habarcsigény (liter/m2)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-négyzetméterenkénti anyagszükséglet(db/m2)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-nyomószilárdság (N/mm2)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-netto ár&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok I.(égetett agyag alapú falazók): ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-Bakonytherm 38 N+F 380*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Bautherm 38NF 38*19*24mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Kőrös 45 45*25*23,8mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-MT 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-MT 38 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-MT 38N+F 380*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT/D 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-MT/D 38N+F 380*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-MT/D 45N+F 450*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Porotherm 30 HS 300*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Porotherm 38 HS 380*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Porotherm 44 HS 440*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-Porotherm 38N+F 380*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-Porotherm 44N+F 440*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-Tápiótherm 30 300*245*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A téglafalazók vizsgálati módszere: ===&lt;br /&gt;
Az excell táblázat coco-elemzés munkalapja B19 -es cellájának értéke: 1, mivel a falazóelem hőszigetelőértéke fordított arányban van a téglaelem használati értékével(minél nagyobb a &amp;quot;k&amp;quot;-érték, annál kevesebbet ér az adott téglaelem. A cellában található HA fgv. 3 lépcső kialakulását teszi lehetővé: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-1(megfelelő) ha 0,45&amp;gt;=k&amp;gt;=0,4&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-2(jó) ha 0,4&amp;gt;k&amp;gt;=0,35&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-3(legjobb) ha 0,35&amp;gt;k &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A B61 -es cella szórásképletének értéke:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-ha 0, akkor ez rávilágít arra, hogy a vizsgált tulajdonság zaj, mivel nem játszik szerepet az árképzésben&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-ha nem nulla, akkor megmutatja: mekkora szerepet játszik a vizsgált attribútum az árképzésnél(minél nagyobb a szórás, annál nagyobb az áralakító szerepe)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A B62 -es cella sorszámképletének eredménye rangsorolja a tulajdonságokat az ár meghatározásában betöltött szerepüknél fogva(a legdominánsabb tulajdonság kapja az 1 -es rangsorszámot).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok II.(betonalapú falazat építőelemei): ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-Leier Habisol falazóelem (300x450x220 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Leier Habisol Plusz falazóelem (300x450x220 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Ytong P2-0,5 (600x200x300 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Ytong P2-0,5 (600x200x375 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Ytong P4-0,6 (500x200x375 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Ytong P2-0,5 NF+GT (600x200x300 mm)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-Ytong P2-0,5 NF+GT (600x200x375 mm)&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Ytong P4-0,6 NF+GT (500x200x375 mm)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
Ezután az adatbázisunk alapján elkészítettünk két adattáblát. &lt;br /&gt;
Az adattáblák segítségével fel tudtunk állítani két rangsor táblázatot, melyek az egyes objektumokat rangsorolják az egymással összevetett attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megfelelő ár/érték-arányú falazóanyag kiválasztására, eddig az alábbi kísérletek történtek: ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
=== Az építkezők, kivitelezők jelenleg: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki: &amp;lt;---&amp;gt; sok jó lehetőségtől esnek el====&lt;br /&gt;
-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,&amp;lt;br&amp;gt;-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: &amp;lt;---&amp;gt; sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát====&lt;br /&gt;
-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs&amp;lt;br&amp;gt;-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében&amp;lt;br&amp;gt;-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a &amp;quot;gyári árnál&amp;quot; is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést &amp;lt;---&amp;gt; így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:====&lt;br /&gt;
-részben&amp;lt;br&amp;gt;-vagy teljesen&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====-ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése:====&lt;br /&gt;
-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék&amp;lt;br&amp;gt;-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-eddigi megoldások kritikája, építő javaslatok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-az építési vállalkozók, magánépítkezők ennyire elégedettek az eddigi megoldásokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-a szakirodalomban ilyen és ilyen jövőbe mutató javaslatok ismertek:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az égetett agyag alapú termékek árában leginkább a hőszigetelés játszik szerepet 18,38%-ban, majd a nyomószilárdság 16,8%-ban, a hangszigetelés, sűrűség, habarcsigény egyformán 16,4%-16,4%-ban alakítják a termék árát, legkevésbé az anyagszükségletnek van árképző hatása 15,61%-ban. Ha átfogóan tekintjük a kiértékelést, akkor elmondhatjuk, hogy nincs az árat kiugróan befolyásoló tulajdonság mivel kis szórás mellett mindegyik átlagosan 16,67%-ban befolyásolja az árat. A COCO-elemzés kapcsán elmondható, hogy egyik attribútum sem minősült zajnak - tehát mindegyiknek van árbefolyásoló hatása. Az alábbi falazóelemek kerültek ki győztesként: &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-Bautherm 38NF 38*19*24mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT 38N+F 380*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT/D 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT/D 38N+F 380*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-Porotherm 30 HS 300*250*238mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A fentiek közül kettő termék ért el kimagasló eredményt /-45% feletti eltéréssel/, mindkettő a LEIER, MÁTRATHERM 30-as terméke:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-MT/D 30N+F 300*250*240mm&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A betonalapú termékek árában............&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
Mivel a hőátbocsájtási tényező a leglényegesebb tulajdonság, ezért ennek csökkentésére kellene törekedni de ez egy paradoxon, mivel ez sejtszámnöveléssel érhető el, ami viszont csökkenti a hangszigetelést, a nyomószilárdságot és a testsűrűséget. Későbbiekben a &amp;quot;k&amp;quot;-érték szigorodása csak két esetben megoldható: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-a falvastagság növelésével, vagy&lt;br /&gt;
-plussz hőszigetelés alkalmazásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 30cm-es falvastagságú Mátratherm hozta a legjobb eredményt, ezt szakértőnk is boldogan nyugtázta, hiszen ez egy neves cég -a LEIER- terméke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
Amennyiben esetleges jogszabályváltozás következtében a coco-t elfogadnák a közbeszerzési eljárásokban, így a M.o.-i közszférában mára már igen elburjánzott korrupció nagymértékben visszaszorítható lenne, így az információ többletértéke mrd.-okat hozhatna a &amp;quot;konyhára&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A KSH szerint [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/tabl2_02_02_30.html KSH építőipari statisztika 2006. évre] 1421,392mrd forintnyi beruházás történt szerkezetkész állapotú építmények esetén. A szerkezetkész árnak ~8-10%-át teszi ki a falazat ára ez éves szinten: ~128mrd ft.&lt;br /&gt;
A coco-elemzés legnagyobb pozitív és negatív eltérésének különbségét vesszük, akkor ez téglafalazók esetén: 2480 ft, ha ezt elosztjuk a falazók átlagárával akkor megkapjuk:  a legrosszabb és a legjobb ár/értékarányú téglák választása esetén az átlagos falazóár hány %-át tudnánk jó döntéssel megtakarítani/rossz döntéssel elveszíteni.(2480Ft/4534.6Ft=54,69%)&lt;br /&gt;
A 128mrd Ft*0,5469=~70mrd Ft &amp;lt;--- ha abból indulunk ki, hogy a coco nélküli döntések esetén a legrosszabb döntést hoznák, akkor a coco-val éves szinten 70mrd Ft-ot takaríthatnánk meg. Mindez azt jelenti, hogy a coco nélkül elméletileg akár 70mrd Ft-ot is megtakaríthatnánk, persze valójában kevesebbet hiszen abból nem indulhatunk ki, hogy a szubjektum tökéletesen rossz döntéseket hoz az objektív számítógéppel szemben.&lt;br /&gt;
Az akár 70mrd-os haszonnal szemben a coco-hoz való információgyűjtés csak egy kis telefonköltség/internetktg. és egy kis időráfordítás, mely ktg.-ek legtöbb esetben rossz döntések esetén is jelentkeznének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
A M.o.-i piacon nem találtunk igazi konkurens megoldást, hacsak nem a közbeszerzési eljárások között, ahol is építési munkák pályáztatásánál pontozással állapítják meg az alkalmazásra kerülő építőanyag egyes tulajdonságainak -pl.: hőszigetelés, nyomószilárdság- értékét &amp;lt;---&amp;gt; azonban itt felmerül a szubjektív pontozás lehetősége, s így a korrupció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;br /&gt;
Közbeszerzési eljárások esetén a döntés meghozatalára szerintünk nem alkalmas a rendszer, mivel: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-a bírálati eljárásnál le kell írni jegyzőkönyvbe az alkalmazott módszer lényegét. Ezt pedig a coco esetében nem biztos, hogy le tudná írni vki, de ha menne is, olyan terjedelmes lenne, nem biztos hogy vállalná vki a jegyzőkönyvezését.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-sok esetben egy-egy ponton múlik a győztes kiléte és egy pont elszámolása miatt is perre megy a vesztes, a coco többszöri lefuttatásával pedig megváltozhat az eredmény &amp;lt;---&amp;gt; ez pedig komoly jogi problémákat vethet fel!&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18263</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18263"/>
				<updated>2007-04-01T21:40:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, ''mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.''&amp;lt;br&amp;gt;'''I. az égetett agyagalapú''' falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&amp;lt;br&amp;gt;'''II. a betonalapú, betonkitöltésű falazatok''' közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Először is a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöheznek szóba, végül de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
==Az építkezők, kivitelezők jelenleg:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki: &amp;lt;---&amp;gt; sok jó lehetőségtől esnek el===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,&amp;lt;br&amp;gt;-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: &amp;lt;---&amp;gt; sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát===&lt;br /&gt;
-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs&amp;lt;br&amp;gt;-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében&amp;lt;br&amp;gt;-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a &amp;quot;gyári árnál&amp;quot; is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést &amp;lt;---&amp;gt; így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:===&lt;br /&gt;
-részben&amp;lt;br&amp;gt;-vagy teljesen&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése:===&lt;br /&gt;
-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék&amp;lt;br&amp;gt;-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindez általában sok időráfordítást igényel --&amp;gt; így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatná''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
[http://portal.ksh.hu/ows-bin/oowaro/ExpSrv634/dbxwdevkit/xwd_init?webalap_uj/xs_kiiruj//EF101/EF1J02/HU/http:%252F%252Fportal.ksh.hu%252Fpls%252Fportal%252Fksh_web.portalsearch.search%3Flang=HU%2526filter_nyelv=--%2526filter_csoport=--%2526filter_csoport_ev=--%2526szo1=építőipar%2526filter_nyelv=HU%2526filter_csoport=-2%2526filter_csoport=-1%2526filter_csoport=1%2526filter_csoport=2%2526filter_csoport=0/EF101_20070319094509.DB/FREE/1024/768/IDO_EF1J02;058F001;/583236 KSH-adatok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező k&amp;lt;=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=478&amp;amp;Itemid=110&amp;amp;limit=1&amp;amp;limitstart=1 &amp;lt;br&amp;gt;Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), '''ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet &amp;quot;vesszük&amp;quot;, ahol a &amp;quot;k&amp;quot; még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához.'''&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''Minél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--&amp;gt; '''A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''Mivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy '''minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb''' elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A &amp;quot;csendes természet lágy ölén&amp;quot; élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség '''--&amp;gt; ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén '''nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
Összeraktuk az adatokat, kizártuk a &amp;quot;zajokat&amp;quot;, majd az Excelben létrehoztuk a metaadatbázist. &lt;br /&gt;
A pivot-tábla elkészítésével kontrolálltuk, hogy a metadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kizárófeltételeknek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált attribútumok: ==&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
-hőszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-hangszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-falazóanyag átlagos sűrűsége&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-vakolásának, felületkezelésének anyagvonzatai&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-vakolásának, felületkezelésének munkadíjvonzatai&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-netto ár&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok I.: ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok II.: ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezután az adatbázisunk alapján elkészítettünk két adattáblát. &lt;br /&gt;
Az adattáblák segítségével fel tudtunk állítani két rangsor táblázatot, melyek az egyes objektumokat rangsorolják az egymással összevetett attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megfelelő ár/érték-arányú falazóanyag kiválasztására, eddig az alábbi kísérletek történtek: ==&lt;br /&gt;
-eddigi megoldások:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-eddigi megoldások szakirodalmi, hallgatói kritikái:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-eddigi megoldások kritikája, építő javaslatok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-az építési véllalkozók, magánépítkezők ennyire elégedettek az eddigi megoldásokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-a szakirodalomban ilyen és ilyen jövőbe mutató javaslatok ismertek:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18262</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18262"/>
				<updated>2007-04-01T21:39:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* Megfelelő ár/érték-arányú falazóanyag kiválasztására, eddig az alábbi kísérletek történtek: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, ''mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.''&amp;lt;br&amp;gt;'''I. az égetett agyagalapú''' falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&amp;lt;br&amp;gt;'''II. a betonalapú, betonkitöltésű falazatok''' közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Először is a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöheznek szóba, végül de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
==Az építkezők, kivitelezők jelenleg:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki: &amp;lt;---&amp;gt; sok jó lehetőségtől esnek el===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,&amp;lt;br&amp;gt;-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: &amp;lt;---&amp;gt; sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát===&lt;br /&gt;
-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs&amp;lt;br&amp;gt;-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében&amp;lt;br&amp;gt;-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a &amp;quot;gyári árnál&amp;quot; is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést &amp;lt;---&amp;gt; így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:===&lt;br /&gt;
-részben&amp;lt;br&amp;gt;-vagy teljesen&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése:===&lt;br /&gt;
-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék&amp;lt;br&amp;gt;-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindez általában sok időráfordítást igényel --&amp;gt; így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatná''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
[http://portal.ksh.hu/ows-bin/oowaro/ExpSrv634/dbxwdevkit/xwd_init?webalap_uj/xs_kiiruj//EF101/EF1J02/HU/http:%252F%252Fportal.ksh.hu%252Fpls%252Fportal%252Fksh_web.portalsearch.search%3Flang=HU%2526filter_nyelv=--%2526filter_csoport=--%2526filter_csoport_ev=--%2526szo1=építőipar%2526filter_nyelv=HU%2526filter_csoport=-2%2526filter_csoport=-1%2526filter_csoport=1%2526filter_csoport=2%2526filter_csoport=0/EF101_20070319094509.DB/FREE/1024/768/IDO_EF1J02;058F001;/583236 KSH-adatok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező k&amp;lt;=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=478&amp;amp;Itemid=110&amp;amp;limit=1&amp;amp;limitstart=1 &amp;lt;br&amp;gt;Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), '''ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet &amp;quot;vesszük&amp;quot;, ahol a &amp;quot;k&amp;quot; még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához.'''&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''Minél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--&amp;gt; '''A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''Mivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy '''minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb''' elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A &amp;quot;csendes természet lágy ölén&amp;quot; élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség '''--&amp;gt; ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén '''nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai''' '''--&amp;gt; minél kisebb annál jobb.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
Összeraktuk az adatokat, kizártuk a &amp;quot;zajokat&amp;quot;, majd az Excelben létrehoztuk a metaadatbázist. &lt;br /&gt;
A pivot-tábla elkészítésével kontrolálltuk, hogy a metadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kizárófeltételeknek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált attribútumok: ==&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
-hőszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-hangszigetelés&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-falazóanyag átlagos sűrűsége&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-vakolásának, felületkezelésének anyagvonzatai&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-vakolásának, felületkezelésének munkadíjvonzatai&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-netto ár&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok I.: ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
== A vizsgált objektumok II.: ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
-&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezután az adatbázisunk alapján elkészítettünk két adattáblát. &lt;br /&gt;
Az adattáblák segítségével fel tudtunk állítani két rangsor táblázatot, melyek az egyes objektumokat rangsorolják az egymással összevetett attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18251</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18251"/>
				<updated>2007-04-01T18:49:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* -ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, ''mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.''&amp;lt;br&amp;gt;'''I. az égetett agyagalapú''' falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&amp;lt;br&amp;gt;'''II. a betonalapú falazatok''' közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Először is a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöheznek szóba, végül de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
==Az építkezők, kivitelezők jelenleg:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki:===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,&amp;lt;br&amp;gt;-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján &lt;br /&gt;
===-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: &amp;lt;---&amp;gt; sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát===&lt;br /&gt;
-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs&amp;lt;br&amp;gt;-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében&amp;lt;br&amp;gt;-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a &amp;quot;gyári árnál&amp;quot; is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést &amp;lt;---&amp;gt; így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:===&lt;br /&gt;
-részben&amp;lt;br&amp;gt;-vagy teljesen&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése:===&lt;br /&gt;
-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék&amp;lt;br&amp;gt;-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindez általában sok időráfordítást igényel --&amp;gt; így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatná''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
[http://portal.ksh.hu/ows-bin/oowaro/ExpSrv634/dbxwdevkit/xwd_init?webalap_uj/xs_kiiruj//EF101/EF1J02/HU/http:%252F%252Fportal.ksh.hu%252Fpls%252Fportal%252Fksh_web.portalsearch.search%3Flang=HU%2526filter_nyelv=--%2526filter_csoport=--%2526filter_csoport_ev=--%2526szo1=építőipar%2526filter_nyelv=HU%2526filter_csoport=-2%2526filter_csoport=-1%2526filter_csoport=1%2526filter_csoport=2%2526filter_csoport=0/EF101_20070319094509.DB/FREE/1024/768/IDO_EF1J02;058F001;/583236 KSH-adatok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező k&amp;lt;=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=478&amp;amp;Itemid=110&amp;amp;limit=1&amp;amp;limitstart=1 &amp;lt;br&amp;gt;Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), '''ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet &amp;quot;vesszük&amp;quot;, ahol a &amp;quot;k&amp;quot; még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához.'''&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''Minél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--&amp;gt; '''A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''Mivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy '''minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb''' elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A &amp;quot;csendes természet lágy ölén&amp;quot; élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség '''--&amp;gt; ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén '''nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei''' --&amp;gt; minél kisebb annál jobb.   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai''' --&amp;gt; minél kisebb annál jobb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18249</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18249"/>
				<updated>2007-04-01T18:48:19Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* -ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, ''mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.''&amp;lt;br&amp;gt;'''I. az égetett agyagalapú''' falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&amp;lt;br&amp;gt;'''II. a betonalapú falazatok''' közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Először is a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöheznek szóba, végül de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
==Az építkezők, kivitelezők jelenleg:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki:===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,&amp;lt;br&amp;gt;-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján &lt;br /&gt;
===-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: &amp;lt;---&amp;gt; sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát===&lt;br /&gt;
-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs&amp;lt;br&amp;gt;-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében&amp;lt;br&amp;gt;-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a &amp;quot;gyári árnál&amp;quot; is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést &amp;lt;---&amp;gt; így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:===&lt;br /&gt;
-részben&amp;lt;br&amp;gt;-vagy teljesen&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===-ill. interneten keresgélnek &amp;lt;---&amp;gt; nincs mindenkinek internethozzáférése:===&lt;br /&gt;
-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék&amp;lt;br&amp;gt;-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindez általában sok időráfordítást igényel --&amp;gt; így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatná''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
http://portal.ksh.hu/ows-bin/oowaro/ExpSrv634/dbxwdevkit/xwd_init?webalap_uj/xs_kiiruj//EF101/EF1J02/HU/http:%252F%252Fportal.ksh.hu%252Fpls%252Fportal%252Fksh_web.portalsearch.search%3Flang=HU%2526filter_nyelv=--%2526filter_csoport=--%2526filter_csoport_ev=--%2526szo1=építőipar%2526filter_nyelv=HU%2526filter_csoport=-2%2526filter_csoport=-1%2526filter_csoport=1%2526filter_csoport=2%2526filter_csoport=0/EF101_20070319094509.DB/FREE/1024/768/IDO_EF1J02;058F001;/583236&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező k&amp;lt;=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&amp;amp;task=view&amp;amp;id=478&amp;amp;Itemid=110&amp;amp;limit=1&amp;amp;limitstart=1 &amp;lt;br&amp;gt;Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), '''ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet &amp;quot;vesszük&amp;quot;, ahol a &amp;quot;k&amp;quot; még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához.'''&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''Minél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--&amp;gt; '''A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''Mivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy '''minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb''' elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A &amp;quot;csendes természet lágy ölén&amp;quot; élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség '''--&amp;gt; ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18223</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18223"/>
				<updated>2007-03-29T09:11:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.html Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Legfőbb hasznosság, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18219</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18219"/>
				<updated>2007-03-28T20:43:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat ha súlyozott tulajdonság-értékeiket áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.htmlcom Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18216</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18216"/>
				<updated>2007-03-28T18:28:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Új lakóház falazatának építése esetén mely cég mely termékeit részesítsem előnyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
Egy többgyermekes család úgy döntött, hogy családi fészek építésére adja a fejét. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító házat szeretnének építeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 8, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.durisol.hu/ Durisol] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_aktualis.php Ytong] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://site.leier.eu/index.pl/epanyagok Leier]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.wienerberger.hu/servlet/Satellite?pagename=Wienerberger/Page/Start05&amp;amp;sl=wb_hu_home_hu Wienerberger] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.bautherm.hu/index_b.htm Bautherm Szentesi Téglagyár] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.prokoncept.hu/ Prokoncept] &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.liatech.hu/main.htmlcom Liatech]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18215</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18215"/>
				<updated>2007-03-28T18:01:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Új lakóház falazatának építése esetén mely cég mely termékeit részesítsem előnyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
Egy többgyermekes család úgy döntött, hogy családi fészek építésére adja a fejét. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító házat szeretnének építeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatunkban 8, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit&lt;br /&gt;
hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján.&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és&lt;br /&gt;
az általuk kínált &amp;quot;falnak&amp;quot; milyen, &amp;quot;A Válaszokat befolyásoló tényezők&amp;quot;-lapon megadott&lt;br /&gt;
tulajdonságokkal rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18214</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18214"/>
				<updated>2007-03-28T17:57:08Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A válaszokat befolyásoló tényezők */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Új lakóház falazatának építése esetén mely cég mely termékeit részesítsem előnyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
Egy többgyermekes család úgy döntött, hogy családi fészek építésére adja a fejét. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító házat szeretnének építeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18213</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18213"/>
				<updated>2007-03-28T17:29:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A feladat előtörténete */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Új lakóház falazatának építése esetén mely cég mely termékeit részesítsem előnyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
Egy többgyermekes család úgy döntött, hogy családi fészek építésére adja a fejét. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító házat szeretnének építeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18212</id>
		<title>Feladatterv:Építőanyagválasztás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:%C3%89p%C3%ADt%C5%91anyagv%C3%A1laszt%C3%A1s&amp;diff=18212"/>
				<updated>2007-03-28T17:28:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A tervezett alkalmazás/megoldás címe */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=&lt;br /&gt;
Új lakóház falazatának építése esetén mely cég mely termékeit részesítsem előnyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat előtörténete=&lt;br /&gt;
Egy többgyermekes család úgy döntött, hogy családi fészek építésére adja a fejét. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító stb. házat szeretnének építeni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=&lt;br /&gt;
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=&lt;br /&gt;
=A feladat által érintett célcsoportok=&lt;br /&gt;
Elsősorban a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának kínálnánk fel eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, végül de nem utolsó sorban azt az embercsoportot céloztuk meg, akik lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy &amp;quot;MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET&amp;quot; s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=&lt;br /&gt;
Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) '''gyártója használhatja''' az eredményt a '''leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására''', ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk a sikeres cégtől az alkalmazás '''használati jogdíjaként'''.&lt;br /&gt;
Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a majdan '''házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik'''.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A válaszokat befolyásoló tényezők=&lt;br /&gt;
a) '''hőátbocsájtási tény'''ező (k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) '''hőtehetetlenség'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c) '''hangszigetelés'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d) '''beköltöztözhetőség ideje''' (mennyi idő szükséges a ház &amp;quot;teljes&amp;quot; kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e)'''légtér klímája'''(a már beköltözhető házban):&amp;lt;br&amp;gt;   -túl száraz(--&amp;gt;légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)&amp;lt;br&amp;gt;   -normál(ez az optimális)&amp;lt;br&amp;gt;   -túl párás(--&amp;gt;ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás--&amp;gt;penészgombák kedvelt táptalaja lehet)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
f)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''anyagköltségei'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
g)a falazat -külső és belső- falsíkjai '''burkolásának'''(pl.: vakolás) '''munkadíjvonzatai'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=&lt;br /&gt;
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=&lt;br /&gt;
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=&lt;br /&gt;
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=&lt;br /&gt;
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=&lt;br /&gt;
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=&lt;br /&gt;
=Kommentárok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17432</id>
		<title>Optikaiszálak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17432"/>
				<updated>2006-12-21T14:00:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optikai szálak működései elve ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Az optikai szálak néhány fajtája: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optikai szálak alkalmazásai: ==&lt;br /&gt;
* Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
* Kommunkiációban&lt;br /&gt;
* Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
* Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17425</id>
		<title>Szerkesztő:Warvick</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17425"/>
				<updated>2006-12-21T13:58:22Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Szócikkem : [[Optikaisz%C3%A1lak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17431</id>
		<title>Optikaiszálak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17431"/>
				<updated>2006-12-21T13:57:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optikai szálak működései elve ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Az optikai szálak néhány fajtája: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optikai szálak alkalmazásai: ==&lt;br /&gt;
* Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
* Kommunkiációban&lt;br /&gt;
* Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
* Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17430</id>
		<title>Optikaiszálak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17430"/>
				<updated>2006-12-21T13:51:40Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optikai szálak működései elve ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
== Az optikai szálak néhány fajtája: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17423</id>
		<title>Szerkesztő:Warvick</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17423"/>
				<updated>2006-12-21T13:49:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Szócikkem : optikaiszálak[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Optikaisz%C3%A1lak]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17429</id>
		<title>Optikaiszálak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaisz%C3%A1lak&amp;diff=17429"/>
				<updated>2006-12-21T13:40:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Optikai Szálak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak működései elve'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
*'''Az optikai szálak néhány fajtája:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaiszalak&amp;diff=17426</id>
		<title>Optikaiszalak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Optikaiszalak&amp;diff=17426"/>
				<updated>2006-12-21T13:38:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Optikai Szálak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak működései elve'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
*'''Az optikai szálak néhány fajtája:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17422</id>
		<title>Szerkesztő:Warvick</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17422"/>
				<updated>2006-12-21T13:32:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* Definíció */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Optikai Szálak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak működései elve'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
*'''Az optikai szálak néhány fajtája:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál ([[graded-index]] fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál ([[POF]] - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17421</id>
		<title>Szerkesztő:Warvick</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17421"/>
				<updated>2006-12-21T13:31:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: /* A Száloptika története */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Optikai Szálak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak működései elve'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
*'''Az optikai szálak néhány fajtája:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál (graded-index fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál (POF - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17420</id>
		<title>Szerkesztő:Warvick</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Warvick&amp;diff=17420"/>
				<updated>2006-12-21T13:24:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Warvick: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Optikai Szálak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy üveg vagy műanyag szál, ami fényt vezet a teljes hosszán keresztül&lt;br /&gt;
a teljes visszaverődés elve alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Száloptika története ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A dielektrikus optikai fényvezetők története egészen a Viktoriánus-korra nyúlik vissza,&lt;br /&gt;
amikor nyilvános szökőkutak megvilágítására alkalmazták. Szélesebb körű alkalmazása azonban&lt;br /&gt;
csak a XX. században keződött meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1956:''' A Michigani Egyetem kutatói, Basil Hirschowitz, C. Wilbur Peters,&lt;br /&gt;
és Lawrence E. Curtiss szabadalmaztatták az első száloptikus, félflexibilis orvosi gasztroszkópot. A gasztroszkóp fejlesztése során alkotta meg Curtiss az első&lt;br /&gt;
üvegburkolatú optikai szálat. A gasztroszkóp volt az optikai szálköteg képátviteli&lt;br /&gt;
eszközként való első alkalmazása. Ezt az alkalmazást hamarosan egy sor új alkalmazás&lt;br /&gt;
követte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1965:''' Charles K. Kao és George A. Hockham, a brit Standard Telephones and Cables cég&lt;br /&gt;
munkatársai fedezték fel elsőként, hogy az akkori optikai szálak csillapítását szennyeződések&lt;br /&gt;
okozzák, amiket inkább meg lehet szüntetni, mint  az olyan alapvető fizikai effektusokat,&lt;br /&gt;
mint a szétszóródás. Bemutatták, hogy az optikai szálak hatékonyan alkalmazhatóak lennének&lt;br /&gt;
a kommunikációban, ha a csillapítást 20 dB per kilométer alá tudnák csökkenteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1970:''' Robert D. Maurer, Donald Keck, Peter Schultz, és Frank Zimar, az amerikai Corning Glass works munkatársai feltalálták az első kommunikációban alkalmazott optikai szálat.&lt;br /&gt;
Az általuk gyártott szálnak 17 dB/km optikai csillapítása volt, amít úgy értek el, hogy szilícium-dioxidot titániummal szennyeztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1977:''' A General Telephone and Electronics cég a világon elsőként telefonos adatforgalmat bonyolított száloptikai eszközök segíségével, 6 Mbit/sec-os adatátviteli sebességgel, a kaliforniai Long Beach-en.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1986:''' Feltalálták az erbium-szennyezett optikai szálat, ami a olcsóbbá tette az optikai&lt;br /&gt;
rendszereket azáltal, hogy szükségtelenné váltak az optikai-elektronikus-optikai átalakítók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''1988:''' Megkezdte működését az első transzatlanti telefonkábel, amely száloptikát alkalmazott, ez volt a TAT-8.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Definíció ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak alkalmazásai:''' &lt;br /&gt;
** Orvosi műszerekben&lt;br /&gt;
** Kommunkiációban&lt;br /&gt;
** Érzékelőkként, feszültség, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek mérésére&lt;br /&gt;
** Dekorációs céllal, például műkarácsonyfáknál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* '''Az optikai szálak működései elve'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optikai szál egy hengeres szigetelt könnyen hajlítható szál, ami fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. A szál egy üvegmagból áll, amit körül vesz egy védő réteg, amit héjnak nevezünk. Hogy a teljes fényvisszaverődés benntartsa az optikai jelet a magban, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak. A határ a mag és a védő réteg között vagy hirtelen, mint az egymódusú szálnál, vagy fokozatos, mint a multimódusú szál esetében. A bevezetett fénysugarak a mag belsőfalán tengelyének irányában végig halad a teljes visszaverődés hatására. A mag és védőréteg határához nagy szögben érkező sugarak (a határhoz párhuzamosan húzott vonalhoz képest nagy szögben) teljesen visszaverődnek. A teljes visszaverődés által meghatározott visszaverődési határszöget (a legkisebb szög, amelynél a fénysugár még teljes mértékben visszaverődik) az üvegmag és a héj anyagainak törésmutatókülönbsége határozza meg. A kis szögben érkező sugarak átlépnek az üvegmagból a héjba, ahol már nem tudnak végighaladni, elvesznek a héjban. Ebben az esetben, a visszaverődési határszög meghatározza a szál befogadó szögét, amit gyakran numerikus apertúrának neveznek. A magas numerikus apertúrával rendelkező optikai szálat könnyebben lehet csatlakoztatni az optikai vevőhöz vagy adóhoz. Azonban, azzal hogy megengedjük a fénysugárnak, hogy több fénysugárként haladjon a szálban és ezzel különböző szögekben, terjedjenek a sugarak, a nagy numerikus apertúra szintén növeli a bejárt utak számát, és ezzel a szórást (diszperziót), azaz azt, hogy az egyes utakon terjedő jelek különböző idő alatt érnek a szálvágre.&lt;br /&gt;
Nagyobb optikai teljesítmény esetében – több mint egy watt esetén – amikor egy szálat ütés ér vagy másképpen hirtelen megsérül, a szál megéghet. A visszavert fény azonnal elégeti a szálat a sérülésnél, és ez a hiány visszatükröződik, tehát a sérülés elterjed egészen az adóig 1-3 m/s-os sebességgel. A nyitottszál-vezérlő rendszer, ami megvédi a szemet a lézertől a száltörése pillanatában, ugyancsak megfékezheti a szál elégését. Olyan esetekben, mint a tengeralatti kábel, ahol nagyobb energia szinteket használnak nyitottszál-vezérlés nélkül, egy szál égésvédelmi eszköz az adónál megszakíthatja az áramkört, hogy megóvja a további sérüléstől.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
*'''Az optikai szálak néhány fajtája:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Egymódusú optikai szál:''&lt;br /&gt;
Magátmérője általában 8 és 10 μm között mozog. Néhány speciális célra kifejlesztett optikai szálat nem hengeres üvegmaggal illetve héjjal terveznek, hanem általában elliptikus vagy téglalap alakú keresztmetszettel. Ezek magukba foglalják a polarizációt támogató szálakat és a szálak melyek elnyomják az átlapolódást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
''Lépcsős indexű optikai szál (graded-index fibre:''&lt;br /&gt;
A mag fénytörésmutatója folyamatosan csökken a tengely és a héj között. Ez azt eredményezi, hogy a fénysugarak simán elhajolnak, ahogy közelítenek a héjhoz, a hirtelen visszaverődés helyett. Ennek eredménye, hogy a hajlított utak csökkentik a több bejárt út miatt okozott diszperziót, mert a nagy szögben érkező, azaz hosszabb utat megtevő fénysugarak számára szükséges időtartam lerövidül, mert kisebb törésmutatójú részen haladnak az üvegmag külső szélén, így a késésük lecsökken. A törésmutató profilt úgy választják meg, hogy minél kisebb legyen a különbség a különbőző fénysugarak között. Ez az ideális törésmutatóprofil nagyon közel van egy parabolikus függéshez a törésmutató és a tengelytől való távolság között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*'''Optikai szál készítésére alkalmazott anyagok:'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az üveg optikai szálakat majdnem mindig szilicium-dioxidból készítik, de néhány egyéb anyagból, mint például fluoro-circonátot, fluoro-aluminátot, és tisztított üveget használnak hosszab hullámhosszú sugarakhoz, infravörös tartományban működő eszközökhöz. Akár csak a többi üvegnek ezeknek az üvegeknek a törésmutatója is 1,5 körül van. Tipikusan kevesebb mint egy 1%-nyi a különbség az üvegmag és a héj törésmutatója között. Nem lehetséges, hogy a módus struktúrája függjön a használt fény hullámhosszától, ezért ez a szál tulajdonképpen csak néhány további hullámhoszt támogat a látható fény tartományában. Multimódusú szálat, összehasonlítás képpen, 50 μm, 62,5 μm vagy nagyobb magátmérővel gyártják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Műanyag optikai szál (POF - Plastic Optical Fiber) általában a lépcsős indexű multimódusú szál, 1mm-es vagy annál nagyobb magátmérővel. A műanyag optikai szálnak nagyobb a csillapítása mint az optikai üvegszálnak (a jel amplitudója sokkal gyorsabban csökken mint üvegszál esetében), 1 dB/m vagy annál nagyobb, és ez a nagy csillapítás határozza meg hol használják az ilyen tipusú optikai szálat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott Irodalom: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gerencsér András : Elektronikus Kommunkáció [http://diakvallalkozas.ktk.nyme.hu/INFOMAN/comm.html]&lt;br /&gt;
Wikipedia - The Free Encyclopedia&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Optical_Fiber]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Warvick</name></author>	</entry>

	</feed>