Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu]

Szerkesztő:We

2012-02-08T14:38:09Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye (pont), Nyelvi teszt eredménye (pont), Pszichológiai teszt eredménye (pont), IQ teszt eredménye (pont).
Minél több éve rendelkezik számítástechnikai tapasztalattal a felvételiző, annál inkább megfelelt az elvárásoknak. Minél több pontot ér el az egyes teszteken, annál inkább előrébb kerül a felvenni kívántak listáján. Minél magasabbak az adatok, annál nagyobb esélye van a felvételre.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Hasznos elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.
A régi módszer, miszerint még nem számítógéppel végezték az interjúztatás eredményeinek összefoglalását a következő költségeket foglalta magában: A teszteket kitöltető munkatárs órabére: évi 100.000 Ft, a teszt megírásának helyszínéül szolgáló terem bérleti díja évi 156.00 Ft, nyomtatási költségek évi 46.000 Ft, a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabére évi 150.000 Ft. Tehát a régi módszerrel évi 452.000 Ft-ba került a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.
Az új módszernél számolni kell a tesztek helyszínéül szolgáló terem bérleti díjával: évi 156.000 Ft, illetve a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabérével, mely évi 60.000 Ft (a tesztek összesítését és rangsorba állítását nagyrészt a számítógép segítségével végzik már, így sokkal kevesebb időt kell ráfordítania a munkatársnak). Az új módszerrel évi 216.000 Ft-ba kerül a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.

Tehát az új munkavégzéssel évi 236.000 Ft-ot tudunk realizálni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát.
A best practice és a hasonlóságelemzés nem hozott hasonló eredményt. A best pactice tehát nem megfelelő és nem támasztja alá semmi a döntés helyességét.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

Az új interjúztatási módszer a gyakorlatban használhatóbbnak bizonyult. Gyorsabb, mint a hagyományos papíron végzett tesztkitöltések, és elkészítése után automatikusan adja az eredményt, kevesebb szellemi erőfeszítésre van szükség a javításánál, kiértékelésénél. Ezenkívül kisebb jövedelemtől tudtuk elvégezni az interjúztatást, a haszon évi 236.000 Ft. Tehát mindenképpen jobbnak bizonyult az új módszer.

Szerkesztő:We

2012-02-08T08:11:56Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye (pont), Nyelvi teszt eredménye (pont), Pszichológiai teszt eredménye (pont), IQ teszt eredménye (pont).
Minél több éve rendelkezik számítástechnikai tapasztalattal a felvételiző, annál inkább megfelelt az elvárásoknak. Minél több pontot ér el az egyes teszteken, annál inkább előrébb kerül a felvenni kívántak listáján. Minél magasabbak az adatok, annál nagyobb esélye van a felvételre.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Hasznos elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.
A régi módszer, miszerint még nem számítógéppel végezték az interjúztatás eredményeinek összefoglalását a következő költségeket foglalta magában: A teszteket kitöltető munkatárs órabére: évi 100.000 Ft, a teszt megírásának helyszínéül szolgáló terem bérleti díja évi 156.00 Ft, nyomtatási költségek évi 46.000 Ft, a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabére évi 150.000 Ft. Tehát a régi módszerrel évi 452.000 Ft-ba került a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.
Az új módszernél számolni kell a tesztek helyszínéül szolgáló terem bérleti díjával: évi 156.000 Ft, illetve a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabérével, mely évi 60.000 Ft (a tesztek összesítését és rangsorba állítását nagyrészt a számítógép segítségével végzik már, így sokkal kevesebb időt kell ráfordítania a munkatársnak). Az új módszerrel évi 216.000 Ft-ba kerül a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.

Tehát az új munkavégzéssel évi 236.000 Ft-ot tudunk realizálni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá, nem egyezik meg a best practice-szel.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 236.000 Ft helyett csak 167.000 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk a számítógépes tesztek megírásakor keletkező áramköltségekkel, és a hozzáértő munkatárs költségeivel, aki a tesztek eredményének kimutatását el tudta végezni a számítógépen.

Szerkesztő:We

2012-02-08T08:11:37Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye (pont), Nyelvi teszt eredménye (pont), Pszichológiai teszt eredménye (pont), IQ teszt eredménye (pont).
Minél több éve rendelkezik számítástechnikai tapasztalattal a felvételiző, annál inkább megfelelt az elvárásoknak. Minél több pontot ér el az egyes teszteken, annál inkább előrébb kerül a felvenni kívántak listáján. Minél magasabbak az adatok, annál nagyobb esélye van a felvételre.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Hasznos elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.
A régi módszer, miszerint még nem számítógéppel végezték az interjúztatás eredményeinek összefoglalását a következő költségeket foglalta magában: A teszteket kitöltető munkatárs órabére: évi 100.000 Ft, a teszt megírásának helyszínéül szolgáló terem bérleti díja évi 156.00 Ft, nyomtatási költségek évi 46.000 Ft, a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabére évi 150.000 Ft. Tehát a régi módszerrel évi 452.000 Ft-ba került a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.
Az új módszernél számolni kell a tesztek helyszínéül szolgáló terem bérleti díjával: évi 156.000 Ft, illetve a tesztek eredményeinek összesítését végző munkatárs órabérével, mely évi 60.000 Ft (a tesztek összesítését és rangsorba állítását nagyrészt a számítógép segítségével végzik már, így sokkal kevesebb időt kell ráfordítania a munkatársnak). Az új módszerrel évi 216.000 Ft-ba kerül a tesztek megíratása és eredményeinek összesítése.

Tehát az új munkavégzéssel évi 236.000 Ft-ot tudunk realizálni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá, nem egyezik meg a best practice-szel.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 236.000 Ft helyett csak 167.000 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk a számítógépes tesztek megírásakor keletkező áramköltségekkel, és a hozzáértő munkatárs költéségeivel, aki a tesztek eredményének kimutatását el tudta végezni a számítógépen.

Szerkesztő:We

2012-02-07T17:34:23Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye (pont), Nyelvi teszt eredménye (pont), Pszichológiai teszt eredménye (pont), IQ teszt eredménye (pont).
Minél több éve rendelkezik számítástechnikai tapasztalattal a felvételiző, annál inkább megfelelt az elvárásoknak. Minél több pontot ér el az egyes teszteken, annál inkább előrébb kerül a felvenni kívántak listáján. Minél magasabbak az adatok, annál nagyobb esélye van a felvételre.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Hasznos elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.

Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft

Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 220.500 Ft helyett csak 111.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-02-07T17:31:47Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye (pont), Nyelvi teszt eredménye (pont), Pszichológiai teszt eredménye (pont), IQ teszt eredménye (pont).
Minél több éve rendelkezik számítástechnikai tapasztalattal a felvételiző, annál inkább megfelelt az elvárásoknak. Minél több pontot ér el az egyes teszteken, annál inkább előrébb kerül a felvenni kívántak listáján. Minél magasabbak az adatok, annál nagyobb esélye van a felvételre.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.

Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft

Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 220.500 Ft helyett csak 111.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-02-07T16:56:02Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.

Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft

Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 220.500 Ft helyett csak 111.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-02-07T16:54:56Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.

Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft

Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akik közül a szervezet kiválasztja a legmegfelelőbb munkatársat az adott munkakörre. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a felvételizőkről az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy melyik felvételizőnek hogyan sikerültek a felvételi teszt eredményei.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

Véleményem szerint nehéz az egyes kompetenciák alapján megállapítani, hogy melyik interjúalany lehet a legmegfelelőbb a munkakör betöltésére. A tesztek nem terjednek ki a jelentkezők minden fajta tulajdonságainak vizsgálatára, így nem lehet kijelenteni, hogy annak az embernek, akinek a legjobban sikerültek a teszt eredményei, valóban a legjobban fogja-e ellátni a feladatát. A best practice helyességét semmi sem támasztja alá.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 395.000 Ft helyett csak 281.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-02-07T16:44:41Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.
Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.

Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft

Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Tehát a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 395.000 Ft helyett csak 281.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-02-07T16:00:51Z

We:

Szerkesztő:We

2012-02-07T14:34:08Z

We:

Szerkesztő:We

2012-02-06T19:58:58Z

We:

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

Mennyiben függ a cégnél dolgozók bérköltsége a számítástechnikai tapasztalataiktól, illetve a tesztek eredményétől.

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

Ha a feladatot nem a kapott rangsorok figyelembevételével oldottam volna meg, a következőképpen jártam volna el: Kiválasztottam volna kettő, vagy három olyan szempontot, amely véleményem szerint a legfontosabb az adott munkakör betöltéséhez. Ez azért fontos, mert lehet, hogy valamelyik interjúalany például számítástechnikából jó, nyelvből viszont kevésbé (vagy fordítva), ezért azt venném figyelembe, hogy melyik tulajdonság is a legfontosabb a feladat elvégzéséhez. Tehát az általam kiválasztott szempontok alapján állítanék össze egy saját rangsort.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Tehát a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 395.000 Ft helyett csak 281.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Szerkesztő:We

2012-01-29T14:59:57Z

We: Új oldal, tartalma: „== Forrás == http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls == A tervezett alkalmazás/ megoldás címe == Mennyiben függ a cégnél dolgozók bérköltsége a szám...”

== Forrás ==
[[http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_we.xls]]

== A tervezett alkalmazás/ megoldás címe ==

Mennyiben függ a cégnél dolgozók bérköltsége a számítástechnikai tapasztalataiktól, illetve a tesztek eredményétől.

== A feladat előtörténete ==

Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak.
Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…

== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==

A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.

== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==

Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.

== Objektumok (sorok) ==

Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós

== Attribútumok (X, Y oszlopok) ==

Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.

== A feladat által érintett célcsoportok ==

Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.

== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==

Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek.
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni.

== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==

Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe.

== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==

A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.

== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==

A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Tehát a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét.

== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==

A tervezett 395.000 Ft helyett csak 281.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.

Teszteredmények

2012-01-29T14:21:33Z

We: Új oldal, tartalma: „Teszteredmények”

Teszteredmények