https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Xtmiki 2026-06-01T01:25:32Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Munkaer%C5%91_felv%C3%A9tel_krit%C3%A9riumai_a_Magyar_Posta_Zrt-n%C3%A9l&diff=37999 2010-02-02T13:32:12Z

<p>Xtmiki: /* A feladat előtörténete: */</p> <hr /> <div>==A feladat előtörténete:==<br /> A vállalatnál szükségszerűvé vált egy értékelési módszer kidolgozása, melynek segítségével értékelni tudják a dolgozókat különböző tulajdonságok alapján, úgymint képzettség, munkavégzés üteme,sikerorientátság,pontosság,ügyfélcentrikusság, nyitottság, gyakorlottság valamint nyelvtudás.<br /> '''[http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_bb.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> A feladat célja, hogy egy olyan módszert mutasson be, ami eredményesebb lehet a jelenleg alkalmazottnál.A Magyar Posta Zrt a munkaerő felvétel során nem tartja elvárásnak a képzettséget.Ez komoly gondot okoz a későbbiekben, ugyanis a képzettlenül felvett dolgozót 1 bizonyos munkafolyamatra be lehet tanítani, de hosszú távon ez kevésbé járul hozzá a vállalat sikereihez. Egy bizonyos idő után szükségessé válik a dolgozó beiskolázása,ahhoz, hogy minél több munkakörben alkalmazni lehessen. Ez természetesen költségekkel jár. Ezek a költségek megspórolhatóak lennének, ha már eleve olyan munkaerőt venne fel a vállalat, aki képzett.<br /> A győztes az első objektum, mert 1000 az értéke, de 1011,6-ot ér az elemzés szerint.A legrosszabb ár-érték arányt mutató objektum a 7., mivel itt 994,1-et mutat a becslés az 1000-es ténnyel szemben.Tehát a legjobb választás az lenne , ha a Magyar Posta Zrt az első jelöltet választaná, hiszen minden személyiség jellemzője pozitív, illetve szakmailag képzett is.<br /> Ha ösztönösen választanék, valószínűleg a 2-es „versenyzőt” választanám, aki viszont szakképzetlen és pályakezdő, tehát a tanult módszerrel hatékonyabban történhet a munkaerőfelvétel. a jelenlegi alkalmazási stratégia alapján, vagyis preferálva a képzetlenséget.<br /> <br /> <br /> ==A tervezett vizsgálat adatvagyonának bemutatása(ANYAG)==<br /> A Magyar Posta Zrt 7 dolgozóját vizsgáltam, 9 tulajdonság alapján. A dolgozók , tulajdonságaikkal együtt fiktívek, a valósággal semmi kapcsolatuk nincs.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> Úgy gondolom, hogy az értékelési módszerek fejlesztése hasznos lehet a közvetlen felettesnek, mivel a dolgozó tulajdonságai alapján könnyebb a megfelelő munkakör megállapítása. A meglévő képességek, munkakörhöz való társításával a dolgozó is sikeresebbnek, hasznosabbnak érezheti magát a vállalat számára. A HR-esnek a kiválasztásnál lehet segítségére a felsorolt tulajdonságok minnél nagyobb számú megléte.<br /> Mekkorára becsülhető a feladat elvégzése előtt a várható hasznosság, vagyis az abból az elemzőnek jutó ellenérték? (megéri-e a feladatok egyáltalán elvégezni?)<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok ==<br /> A vállalat 7 dolgozója felett álló közvetlen vezető, a HR szakember illetve a legfelsőbb vezető.<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása(MÓDSZER)ill .az erdmények==<br /> Minden objektum esetén 1000-et adtam meg, mely az emberek „árát” jelenti a munkaerő piacon. Azért volt szükség minden esetben ugyanazt az árat megadni, mert nem tudjuk, hogy kinek mennyit ér a tudása. Az online futtatás eredményeként kapott lépcsős táblázatból látható,hogy az A3-ban (személyiség jellemző 1), 1-4 objektumok (emberek) 480 körüli értéket kaptak, míg 5-7-ig nagyságrendileg kevesebbet. <br /> Az attribútumok hatáserősségének elemzése előtt minden lépcsőből ki kell vonni a lépcsők minimumát, ugyanis a 480 pont oka az, hogy 1000 pontot kell elérni, s ezt a legkönnyebb módon igyekszik a rendszer biztosítani (egy-két helyre adva a hiányzó pontokat).<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása(KÖVETKEZTETÉS)==<br /> Ezen elemzési módszer rendszeresítésével a HR osztály munkája nagyban lecsökkenne és jobban előtérbe kerülne az objektív döntéshozás.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> A győztes az első objektum lenne, mert 1000 az értéke, de 1011,6-ot ér az elemzés szerint.A legrosszabb ár-érték arányt mutató a 7., mivel itt 994,1-et mutat a becslés az 1000-es ténnyel szemben.Tehát a legjobb választás az lenne ha az MPZRT az első jelöltet választaná, hiszen minden személyiség jellemzője pozitív, ill. szakmailag képzett is.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése(VITA)==<br /> Nehéz feladat a megfelelő munkatársat kiválasztani az adott feladatra, de ez a fajta kiválasztást segítő módszer könnyíthet ezen.Ez a módszer alkalmazható és szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy hr-esként a cég számára a legmegfelelőbb embert kiválassszuk.Léteznek más módszerek is erre a feladatra, de azok több szubjektív hibával is rendelkeznek.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=37916 2010-02-01T11:14:07Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A sertéstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> ==Készítette: Palatinus Miklós==<br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=37915 2010-02-01T11:13:40Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A sertéstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> =Készítette: Palatinus Miklós=<br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=37914 2010-02-01T11:12:28Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A sertéstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!<br /> ==Készítette: Palatinus Miklós==<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=37913 2010-02-01T11:11:34Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A sertéstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!<br /> Készítette: Palatinus Miklós<br /> <br /> [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=ITT:dolgozatok&diff=36348 2009-09-13T11:46:12Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>Neptun/indexkód / Monogramm / Kar / Szak / Szakirány / Dolgozat címe / Státusza (TDK és/vagy szakdolgozat) / Leadás időpontja<br /> <br /> *HHJG7L/SZZS/GTK/ELM/.../Szakdolgozat/2009.09.30<br /> *... / PGY / GTK / ISZAM / Informatika / Versengő meteorológiai előrejelzések konszolidálása / is-is / 2009.09.30.<br /> *XUMA7W / GL / GTK / ISZAM / Informatika / Online Szakértői rendszer fejlesztése / is-is / .....<br /> *JQ82K4 / PM / GTK / ISZAM / Informatika / MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS ON-LINE TÁMOGATÁSSAL:Területválasztási szaktanácsadás tesztüzemi, illetve szimulációs adatok alapján / szakdolgozat / 2009.09.30.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28171 2008-09-13T13:56:42Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelés eredményességére, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A legfőbb feltétele, hogy valamennyi, a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnének gazdálkodni a gépi anyagköltségek tekintetében, s így megtakarítani a lehető legtöbb pénzt az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépüzemeltetési költségek aránya igen magas, a gazdaság eredményességének, vagy egyszerűen életben tartásának szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28170 2008-09-13T13:56:18Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelés eredményére, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A legfőbb feltétele, hogy valamennyi, a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnének gazdálkodni a gépi anyagköltségek tekintetében, s így megtakarítani a lehető legtöbb pénzt az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépüzemeltetési költségek aránya igen magas, a gazdaság eredményességének, vagy egyszerűen életben tartásának szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28169 2008-09-13T13:54:46Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a búza termelési eredményeire, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A legfőbb feltétele, hogy valamennyi, a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnének gazdálkodni a gépi anyagköltségek tekintetében, s így megtakarítani a lehető legtöbb pénzt az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépüzemeltetési költségek aránya igen magas, a gazdaság eredményességének, vagy egyszerűen életben tartásának szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28168 2008-09-13T13:52:37Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a búza termelési eredményeire, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A legfőbb feltétele, hogy valamennyi, a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnének gazdálkodni a gépi anyagköltségek tekintetében, s így megtakarítani a lehető legtöbb pénzt az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépüzemeltetési költségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28167 2008-09-13T13:48:36Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a búza termelési eredményeire, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A legfőbb feltétele, hogy valamennyi, a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=28166 2008-09-13T13:45:39Z

<p>Xtmiki: A mezőgazdasági gépek anyagköltségeinek optimalizálása</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a búza termelési eredményeire, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés különböző költségei jelentik az egyik legnagyobb terhet a vállalkozások számára, melynek aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen az életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás és az egyéb gépköltségek megfelelő módon való definiálása, illetve ezek gazdaságos felhasználása nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. <br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27482 2008-06-18T16:21:18Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a kukorica termelési eredményeire, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. (Pl.: száraz időjárás esetén fontos a jó talajlezárás)<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27481 2008-06-01T16:01:58Z

<p>Xtmiki: /* A feladat előtörténete, motivációk */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> A szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, tehát az adott gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimálishoz közeli munkagép-felhasználás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is. <br /> A jól meghatározott munkagép-felhasználás nagy előnyt jelenthet abban az esetben is, ha az időjárási körülmények nem éppen megfelelők a szántóföldi növénytermesztéshez. (Pl.: száraz időjárás esetén fontos a jó talajlezárás)<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:_Termel%C3%A9si_f%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=27624 2008-05-27T09:20:12Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>'''Az alkalmazni kívánt termelési függvények feladata:''' A gazdasági hatékonyságot úgy állapítják meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzák a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keresik a legnagyobb termelési eredményt.<br /> <br /> Termelési függvény definíció: a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés.<br /> <br /> A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27480 2008-05-27T09:06:14Z

<p>Xtmiki: /* A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:_Termel%C3%A9si_f%C3%BCggv%C3%A9nyek&diff=27623 2008-05-27T09:04:51Z

<p>Xtmiki: New page: '''Az alkalmazni kívánt termelési függvények feladata:''' A gazdasági hatékonyságot úgy állapítják meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzák a legkisebb költség...</p> <hr /> <div>'''Az alkalmazni kívánt termelési függvények feladata:''' A gazdasági hatékonyságot úgy állapítják meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzák a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keresik a legnagyobb termelési eredményt.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27479 2008-05-27T07:35:38Z

<p>Xtmiki: /* A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.<br /> <br /> '''Az alkalmazni kívánt termelési függvények feladata:''' A gazdasági hatékonyságot úgy állapítják meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzák a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keresik a legnagyobb termelési eredményt.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27478 2008-05-12T19:23:37Z

<p>Xtmiki: /* A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első részét, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint a termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27477 2008-05-12T19:18:25Z

<p>Xtmiki: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice) */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimum közeli állapotot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első része, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27476 2008-05-12T12:24:50Z

<p>Xtmiki: /* A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=<br /> <br /> A már említett best practice megvalósítása képezi a munka első része, mert ezt a fajta optimum állapot-körüli keresést szinte csak elméleti síkon használják. A tervezett megoldás egy olyan felhasználói felület, mely a best practice, valamint termelési függvények alapján dolgozna, és adná ki a megfelelő információkat a felhasználóknak.</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27475 2008-05-12T12:20:47Z

<p>Xtmiki: /* A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos a lehető legjobb munkagép-(ki)használás meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27474 2008-05-12T12:15:09Z

<p>Xtmiki: /* A feladat által érintett célcsoportok */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> Azon szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kis-közepes és nagy gazdaságok, melyek az optimum közelében szeretnék használni műszaki berendezéseiket, s így elérni a lehető legmagasabb termésátlagot az adott körülmények között.<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27473 2008-05-12T12:10:46Z

<p>Xtmiki: /* A feladat előtörténete, motivációk */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> Mivel a mezőgazdaság nem tartozik a magas jövedelmű gazdasági ágak közé, fontos, hogy minél inkább az optimum közelében történjen az erőforrások kihasználása.<br /> A termeléstechnológiák költségein belül a gépüzemeltetés költsége az egyik legjelentősebb, aránya 30-70% között alakul. (Az arány függ a kultúrától, a termelési ágtól, a gépesítés színvonalától, a táblák méretétől stb.)<br /> Mivel a szántóföldi növénytermesztésben a gépköltségek aránya igen magas, a gazdaság profitjának növelése, vagy egyszerűen életben tartása szempontjából fontos az optimális munkagép-összetétel meghatározása, melynek segítségével jelentős pénzmennyiség takarítható meg, amely fordítható a gazdaság fejlesztésére, így az elkövetkező években nyereségessé válhatnak hosszú távon is.<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27472 2008-05-12T12:01:07Z

<p>Xtmiki: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice) */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára érthető-és használható módon nem áll rendelkezésre.<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27471 2008-05-12T11:59:21Z

<p>Xtmiki: /* A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice) */</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> A döntéstámogató rendszereket segítő mezőgazdaságban alkalmazható modellek az optimalizáló módszerekre építenek. Ezek sajátossága, hogy a korlátozó tényezők között olyan tervalternatívákat alakítanak ki, ahol a tervcél valamilyen szélső értéket céloz meg – maximumot, vagy minimumot. Általában az optimumot szükséges keresni. A mezőgazdasági tervezéskor a jövedelem maximalizálását kell biztosítani, így a lehető legjobb termelési szerkezetet kell meghatározni. A módszerek szinte minden esetben matematikai programozási eljárások alkalmazását jelentik, amelyeknek elsődleges feltétele, hogy valamennyi a végső eredményre befolyást gyakorló tényezőt valamilyen formában számszerűsíteni szükséges. <br /> <br /> De ez csak elméletben létezik, az alkalmazása gazdálkodók számára nem áll rendelkezésre<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=T%C3%A9ma:PalatinusMikl%C3%B3s&diff=27470 2008-05-12T10:03:47Z

<p>Xtmiki: New page: =A szakdolgozat címe= Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének...</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági termelés műszaki paramétereinek hatása a termelési eredményre, avagy termelési függvény létrehozása a tervezés bevételi hipotézisének bizonyítására a gép-optimumok számításának alapjaként<br /> <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Palatinus_Mikl%C3%B3s&diff=27442 2008-05-11T11:05:17Z

<p>Xtmiki: New page: =A szakdolgozat címe= Mezőgazdasági gépi-optimumok meghatározása a szántóföldi növénytermesztésben, avagy a gazdaságilag racionális üzemi szerkezet kialakítása a munka-é...</p> <hr /> <div>=A szakdolgozat címe=<br /> <br /> Mezőgazdasági gépi-optimumok meghatározása a szántóföldi növénytermesztésben, avagy a gazdaságilag racionális üzemi szerkezet kialakítása a munka-és erőgépek szempontjából <br /> <br /> <br /> =A feladat előtörténete, motivációk=<br /> <br /> =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése (best practice)=<br /> <br /> =A feladat által érintett célcsoportok=<br /> <br /> =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=<br /> <br /> =A tervezett megoldás bemutatása, avagy miben tervezi meghaladni a hallgató a best practice-t=</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=DM-blokk&diff=23297 2007-10-26T10:19:42Z

<p>Xtmiki: </p> <hr /> <div>=2007.10.26. - Adatbányászati blokk=<br /> ==Brechler Zsolt==<br /> Döntési fákkal fogunk foglalkozni.<br /> Weka tudományos szempontból érdekes,többet tud mint egy SPSS.<br /> *Adatbányászat/tudáskinyerés: implicit módon tudnak előállni.<br /> ADöntési fákkal fogunk foglalkozni.<br /> *tranzakciós adatbázisrendszer,vezetői információs rendszer,adattárház,adatpiac<br /> <br /> ==Tuzes Gyorgy==<br /> <br /> adatbanyaszati modelleket leginkabb banki kornyezetekbe hasznaljak<br /> <br /> fobb hasznalati teruletek<br /> <br /> -lemorzsolodas vizsgalat<br /> -ugyfelszegmentacio<br /> -kockazatelemzes<br /> <br /> Alkalmazza a mesterseges intellignciat.<br /> <br /> ==Kurucz Eszter==<br /> '''Adatbányászat feladata:'''<br /> *Leíró adatbányászat:egy adathalmaz tulajdonságainak tömör feltárása.<br /> *prediktív adatbányászat:Jövőben viselkedés előrejelzése.<br /> A prediktív adatbányászathoz tartozik az osztályozás, melynek módszerei közé tartozik :<br /> *Döntési fák<br /> *Logisztikus regresszió<br /> *Mesterséges neurális hálózatok<br /> <br /> '''Döntési fák:'''<br /> *Egyszerű,könnyen értelmezhető módon ábrázolják azt a szabályrendszert, mellyel az objektumokat rendezzük.<br /> *Ha..,akkor... típusú szabályokkal is megfogalmazhatjuk.<br /> *A fa építésnél meg kell határozni, hogy melyik résznél történjen a vágás.<br /> Entropia:alkalmas a rendezettség mérésére.<br /> <br /> '''Mesterséges neurális hálózatok:'''<br /> *kategóri és folytonos függő változót is képesek kezelni<br /> *felépítése:<br /> **Bemeneti réteg<br /> **Rejtett réteg<br /> **Kimeneti réteg<br /> <br /> ==Bicók Csongor==<br /> ==Horváth Henrietta==<br /> ==Gáncs Júlia==<br /> ==Bogyay Gábor==<br /> ==Vékony Viola==<br /> <br /> Adatbányászat feladata:<br /> *Leíró adatbányászat<br /> *prediktív adatbányászat<br /> <br /> ==Pauleczki Mihály==<br /> ==Sápi András==<br /> Döntéshozó,weka,spss.Az adatbányászat tudáskinyerés.Forrás rendszerek v. tranzakciós rendszrek.Adattárház:elemzői szempontból releváns adatokat tartalmaz,innen nyerjük ki a rengeteg adatból ami majd kell az adatpiacnak.<br /> ==Putnoki Gyula==<br /> <br /> ==Palatinus Miklós==<br /> <br /> Döntési fa weka-val, vagy spss-el.<br /> adatbányászat: nagy adathalmazból információt nyerjünk ki.<br /> adattárház: elemzői szempontból releváns adatokat tartalmaz.(döntéstámogató)<br /> adatpiac: egy-egy csoportnak releváns adatokat jelenít meg.(ebből dolgozik)<br /> *általános jellemzői: Egy adott üzleti terület vagy üzleti megoldás adatkörét tartlamazzák, gyors adatelérést biztosítanak.<br /> '''Adatpiac használatai:'''<br /> *CRM (ügyfélkapcsolatok): Kampánymenedzsment, ügyfélszegmentáció, válaszadási modellek, ügyfélérték<br /> *Kockázatelemzés: csalásfelderítés, behajtás, hitelpontozó kártyák, Basel II modell <br /> Adatbányászat által használt területek: statisztika, mesterséges intelligencia, <br /> '''adatbányászat lépései:''' <br /> *adattisztítás (inkonzisztens adatok eltávolítása)<br /> *hiányzó értékek problémályának megoldása <br /> *adatkiválasztás (mely adatok relevánsak az adott, modellezendő probéma tekintetében)<br /> *adattranszformáció (modellezéshez szükséges formátumú, aggregáltságú adatkör kialakítása<br /> *adatbányászat<br /> *kiértékelés (a valóban értékes információk kiválasztása<br /> *tudásmegjelenítés<br /> <br /> leíró adatbányászat:<br /> tulajdonságainak tömör, összefoglaló jellegű feltárása.<br /> *adatok megjelenítése, összesítések<br /> <br /> prediktív adatbányászat (osztályozó eljárás)<br /> módszerek:<br /> *döntési fák<br /> *logisztikus regresszió<br /> *mesterséges neurális hálózatok<br /> <br /> '''Döntési fák:'''<br /> <br /> egyszerű, könnyen értelmezhető. Ha.., akkor.. típusú szabályokkal megfogalmazható<br /> ID3 algoritmus: attribútum-érték párosra kiszámolja az entrópiát(rendezettség mérésére).<br /> <br /> '''Neurális hálózatok'''<br /> <br /> *kategória és folytonos függő változót is képesek kezelni<br /> *akár több száz, egymással is összefüggő megyarázó változót tud hatékonyan használni<br /> *felépítése:<br /> **bemeneti réteg(független változók)<br /> **rejtett réteg<br /> **kimeneti réteg(függő változók)<br /> <br /> =2007.11.09. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==<br /> <br /> <br /> =2007.11.30. - Adatbányászati blokk=<br /> ==xy==<br /> ==zq==</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18156 2007-05-13T19:11:22Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18155 2007-05-13T18:59:47Z

<p>Xtmiki: /* A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> A takarmányok kiválasztása a szakértőm bevonásával történt.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18154 2007-05-13T18:35:12Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az értékelésnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18153 2007-05-13T18:34:27Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Az ítéletnél a HA függvényt használtam, pl.: =HA(ABS(R35)&lt;=0.001;&quot;kiegyenlített&quot;;HA(R35&gt;0.001;&quot;drága&quot;;&quot;olcsó&quot;)<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18152 2007-05-13T18:29:31Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) ez a cella célcellaként jelenik meg a Solver függvény készítésekor, amelyben az eltérések négyzetösszege kerül kiszámolásra /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/palatinus.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18150 2007-05-13T07:28:08Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> Szembetűnő, hogy az online összevetés sokkal kevesebb attribútummal magyarázza meg az árat, mint az XLS-es megoldás.<br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18149 2007-05-12T19:31:29Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> Ettől függetlenül sem alakul ki eltérés az objektumok ár-érték arányában.<br /> <br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18148 2007-05-12T19:27:59Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több,(bár ezen eltérések mértéke esetenként igen minimális) amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> Különbség csak abban van, hogy melyik attribútumoktól függ leginkább az ár.<br /> Érdekesség, hogy a csökkentett lépcsőszámmal készített elemzés zajnak veszi a foszfort, míg a coco1 munkalap alapján befolyásoló tényező. Az e-vitamin már az első elemzésben is befolyásolta az árat, de a coco2 munkalapon drasztikusan megnőtt a szerepe.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18147 2007-05-12T19:20:24Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével, a SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével készült.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18146 2007-05-12T19:18:24Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm prognózisa az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18145 2007-05-12T19:10:24Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> <br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban találhatók innovatív tulajdonságok,ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18144 2007-05-12T19:09:22Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Exceles megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban találhatók innovatív tulajdonságok,ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18143 2007-05-12T19:08:35Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Exceles megoldás a metionint és a nyers rostot.<br /> Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> *Az online megoldásban találhatók innovatív tulajdonságok,ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost. <br /> <br /> '''Az első elemzés kimutatja, hogy az autó árát befolyásoló tényezők a hengerűrtartalom, a fogyasztás, a max. teljesítmény és a terhelhetőség. Kevésbé befolyásoló tényezők az autó fizikai tulajdonságai, mint például a plató hossza és szélessége, vagy az autó végsebessége. Mégis nagy jelentőséget tulajdonít a solver a legnagyobb végsebességnek. Tízszázaléknyi különbség sincs a két legnagyobb végsebességgel rendelkező autó végsebessége között, mégis majdnem a duplájának számítja az autó árába. <br /> A solver és az online megoldás végeredményei megegyeznek a tizenegy lépcsőfok alkalmazásánál. Azonban az öt lépcsőfokos elemzés esetén különbséget észlelhetünk a két eredmény között. Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a gépjárművek értékelését illetően és az ”alul értékelt” autók számában is. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a plató hosszát és szélességét zajnak tekintette, addig az Exceles a plató szélességét és a végsebességet. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a max. teljesítménynek és a terhelhetőségnek tulajdonít nagyobb fontosságot. Ezzel szemben az Excel a hengerűrtartalmat és a fogyasztást is beleveszi az árat alakító tényezők közé.''' <br /> <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18142 2007-05-12T18:58:36Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Exceles megoldás a metionint és a nyers rostot. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18141 2007-05-12T18:56:19Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. A lizin-ben levő pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Exceles megoldás a metionint és a nyers rostot. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.<br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18140 2007-05-12T18:50:01Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. A lizin-ben levő pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Exceles megoldás a metionint és a nyers rostot. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a max. teljesítménynek és a terhelhetőségnek tulajdonít nagyobb fontosságot. Ezzel szemben az Excel a hengerűrtartalmat és a fogyasztást is beleveszi az árat alakító tényezők közé. <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18139 2007-05-12T18:25:52Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az első elemzés kimutatja, hogy az autó árát befolyásoló tényezők a hengerűrtartalom, a fogyasztás, a max. teljesítmény és a terhelhetőség. Kevésbé befolyásoló tényezők az autó fizikai tulajdonságai, mint például a plató hossza és szélessége, vagy az autó végsebessége. Mégis nagy jelentőséget tulajdonít a solver a legnagyobb végsebességnek. Tízszázaléknyi különbség sincs a két legnagyobb végsebességgel rendelkező autó végsebessége között, mégis majdnem a duplájának számítja az autó árába<br /> <br /> *Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a plató hosszát és szélességét zajnak tekintette, addig az Exceles a plató szélességét és a végsebességet. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a max. teljesítménynek és a terhelhetőségnek tulajdonít nagyobb fontosságot. Ezzel szemben az Excel a hengerűrtartalmat és a fogyasztást is beleveszi az árat alakító tényezők közé. <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18138 2007-05-12T18:11:50Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *Az első elemzés kimutatja, hogy az autó árát befolyásoló tényezők a hengerűrtartalom, a fogyasztás, a max. teljesítmény és a terhelhetőség. Kevésbé befolyásoló tényezők az autó fizikai tulajdonságai, mint például a plató hossza és szélessége, vagy az autó végsebessége. Mégis nagy jelentőséget tulajdonít a solver a legnagyobb végsebességnek. Tízszázaléknyi különbség sincs a két legnagyobb végsebességgel rendelkező autó végsebessége között, mégis majdnem a duplájának számítja az autó árába<br /> <br /> *A solver és az online megoldás végeredményei megegyeznek a tizenegy lépcsőfok alkalmazásánál. Azonban az öt lépcsőfokos elemzés esetén különbséget észlelhetünk a két eredmény között. Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a gépjárművek értékelését illetően és az ”alul értékelt” autók számában is. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a plató hosszát és szélességét zajnak tekintette, addig az Exceles a plató szélességét és a végsebességet. Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a max. teljesítménynek és a terhelhetőségnek tulajdonít nagyobb fontosságot. Ezzel szemben az Excel a hengerűrtartalmat és a fogyasztást is beleveszi az árat alakító tényezők közé. <br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18137 2007-05-12T15:08:46Z

<p>Xtmiki: /* Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> *Metionin<br /> *Nyers rost<br /> <br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18136 2007-05-11T20:06:22Z

<p>Xtmiki: /* A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> * Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.<br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> **Metionin<br /> **Nyers rost<br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Feladatterv:Sert%C3%A9st%C3%A1pok&diff=18135 2007-05-11T19:51:04Z

<p>Xtmiki: /* Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) */</p> <hr /> <div>==A tervezett alkalmazás/megoldás címe==<br /> <br /> A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.<br /> <br /> '''[http://miau.gau.hu/munkaterv/palatinus_miklos.xls Leadott Excel-feladat]<br /> '''<br /> <br /> ==A feladat előtörténete==<br /> <br /> Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22609]<br /> <br /> *A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.<br /> <br /> *A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22441]<br /> <br /> ==A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése==<br /> <br /> A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ.<br /> Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés.<br /> A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.<br /> <br /> Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22442]<br /> <br /> Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.<br /> <br /> ==A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==<br /> <br /> Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.<br /> *Az online forrás: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22443]<br /> *Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.<br /> *A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.<br /> *a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.<br /> <br /> <br /> Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú<br /> <br /> ==A feladat által érintett célcsoportok==<br /> <br /> A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet. <br /> <br /> *A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22459] és még több ezer kistermelő.<br /> *Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak. <br /> *Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.<br /> <br /> ==A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság==<br /> <br /> Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására.<br /> A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.<br /> <br /> Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul.<br /> Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.<br /> <br /> Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.<br /> <br /> ==A válaszokat befolyásoló tényezők==<br /> <br /> A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:<br /> <br /> *Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nyerszsír (g/100g maximalizálandó) <br /> *Nyersrost (g/100g maximalizálandó)<br /> *Hamu (g/100g maximalizálandó)<br /> *Lizin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Foszfor (g/100g maximalizálandó)<br /> *E-vitamin (g/100g maximalizálandó) <br /> *Metionin (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nátrium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Kálcium (g/100g maximalizálandó) <br /> *Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)<br /> *Nedvesség (g/100g maximalizálandó)<br /> *Ár (Ft/zsák minimalizálandó)<br /> <br /> ==A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)==<br /> <br /> *Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült. <br /> <br /> *A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.<br /> <br /> *A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.<br /> *A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre. <br /> *Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.<br /> <br /> *Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:<br /> ** Speciális összetétel megkövetelése<br /> **Az árak alapján történő kizárással<br /> <br /> '''*A vizsgált attribútumok:'''<br /> Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők: <br /> <br /> Nedvesség, <br /> Nyers fehérje, Nyers zsír, <br /> Nyers rost, Nyers hamu, <br /> Kalcium, <br /> Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, <br /> Ár (Ft / zsák)<br /> <br /> '''*A vizsgált objektumok:'''<br /> Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.<br /> <br /> Ezek a következők:<br /> <br /> *Purina,<br /> *Lean pro,<br /> *Opti pro,<br /> *Ecomix,<br /> *ISV pannon,<br /> *Sano premix,<br /> <br /> <br /> *Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban. <br /> Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy &quot;minél több, annál jobb&quot;.<br /> A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)<br /> <br /> *A korlátozó feltételek: A solver &quot;korlátozó feltételek&quot; nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak &quot;büntetőpontot&quot;. Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26&lt;=$B$25; $B$27&lt;=$B$26; $B$28&lt;=$B$27; $B$29&lt;=$B$28 és így tovább...<br /> *A célfüggvény: <br /> <br /> '''Kiegészítő számítások:'''<br /> <br /> *A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.<br /> *A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.<br /> Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő. <br /> *A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /<br /> *Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver részére /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)<br /> *A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /<br /> *Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.<br /> *Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.<br /> **Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.<br /> <br /> ==Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)==<br /> <br /> *Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.<br /> <br /> A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.<br /> <br /> A szórás rel. nagy az alábbi attribútumoknál: Lizin, Nedvesség, Nyers zsír.<br /> *A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet. <br /> <br /> Az alábbi attribútumok bizonyultak zajnak:<br /> **Metionin<br /> **Nyers rost<br /> *A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.<br /> <br /> *A szakértőm előítélete az volt, hogy a &quot;drágább biztos jobb&quot;. Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.<br /> *Mivel a modell &quot;hibátlan&quot; volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.<br /> <br /> *A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.<br /> <br /> ==Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)==<br /> <br /> *Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás. <br /> Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.<br /> <br /> ==Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)==<br /> <br /> *Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet &quot;győztes(eke)t&quot; kihozni.<br /> Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.<br /> <br /> Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.<br /> <br /> ==Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba==<br /> <br /> HA az E-vitamin &gt; 1.5, a Foszfor &lt;0.65, a Hamu &gt;13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin &gt; 3.15, Met+Ciszti &lt; 0.9, Nátrium &gt; 0.8, Nedvesség &lt; 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír &gt; 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.<br /> <br /> ==Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok==<br /> [http://interm.gtk.gau.hu/mm/mm1.ppt PPT]<br /> <br /> ==Kommentárok==<br /> <br /> A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!</div>

Xtmiki