https://miau.my-x.hu/mediawiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Zandi Miau Wiki - A felhasználó közreműködései [hu] 2026-04-20T02:21:08Z A felhasználó közreműködései MediaWiki 1.27.7 https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5236 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:58:07Z <p>Zandi: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek)<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja&quot;; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> *A szakértői rendszer az emberi problémamegoldó képességet hivatott modellezni. Ezzel a megfogalmazással ugyanaz a probléma, mint a fent említett intelligens jelzővel: az emberi problmamegoldó képességet nem ismerjük pontosan.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra?''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz-e, hogy a szakértői rendszer alapvetően logikai műveletekre támaszkodik?'''<br /> :-Igaz<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5235 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:56:34Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek)<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja&quot;; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> *A szakértői rendszer az emberi problémamegoldó képességet hivatott modellezni. Ezzel a megfogalmazással ugyanaz a probléma, mint a fent említett intelligens jelzővel: az emberi problmamegoldó képességet nem ismerjük pontosan.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5234 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:55:25Z <p>Zandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja&quot;; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> *A szakértői rendszer az emberi problémamegoldó képességet hivatott modellezni. Ezzel a megfogalmazással ugyanaz a probléma, mint a fent említett intelligens jelzővel: az emberi problmamegoldó képességet nem ismerjük pontosan.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5233 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:50:14Z <p>Zandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja&quot;; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5232 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:49:50Z <p>Zandi: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5231 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-28T17:49:03Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Expert System: combinatorical solution<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek<br /> # [[szabály]] (algoritmus)<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...<br /> <br /> *A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján. <br /> <br /> A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.<br /> <br /> A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.<br /> <br /> *Több szakirodalmi forrásban találkoztam az &quot;intelligens&quot; jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> Egyszintű szabály pl.:<br /> HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.<br /> <br /> <br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5227 Egyszintű szakértői rendszer 2005-12-03T15:07:58Z <p>Zandi: /* Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level Expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14462 Vita:Ceteris paribus 2005-12-02T19:21:40Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> [[User:Zandi|Zandi]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Zandi&diff=14468 Vita:Zandi 2005-12-02T19:15:30Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div></div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14461 Vita:Ceteris paribus 2005-12-02T19:14:54Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> [[Zandi]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Zandi&diff=14467 Vita:Zandi 2005-12-02T19:13:48Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>Témám: [[Egyszintő szakértői rendszer]]<br /> <br /> Közreműködtem: [[Ceteris paribus]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Zandi&diff=12722 Szerkesztő:Zandi 2005-12-02T19:11:59Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>Témám: [[egyszintű szakértői rendszer]]<br /> <br /> <br /> Közreműködtem: [[Ceteris paribus]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14460 Vita:Ceteris paribus 2005-12-02T19:10:55Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]<br /> <br /> [[zandi]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14459 Vita:Ceteris paribus 2005-12-02T19:10:02Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Vita:Ceteris_paribus&diff=14458 Vita:Ceteris paribus 2005-12-02T19:08:54Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>A minimális elvárás a megfelelt szinthez egyik kritériuma: &quot;a történeti modulban legalább 3 (egy online MIAU-n kívüli, egy hagyományos, tehát nyomtatott (offline), valamint egy MIAU-ból vett CD vagy online dokumentum), ill. a korábbi OGIL szócikkek minden hasznos eleme&quot;<br /> <br /> Az OGIL-ban szereplő egyik megfogalmazás szerint:<br /> &quot;Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását&quot; - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21067]]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5226 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:53:58Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level Expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5225 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:46:33Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5224 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:44:41Z <p>Zandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5223 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:24:10Z <p>Zandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> <br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5222 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:21:43Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''': &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''': &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5221 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:19:57Z <p>Zandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> <br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5220 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:19:16Z <p>Zandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk<br /> <br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest<br /> <br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> Magyarul: Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5219 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:15:38Z <p>Zandi: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészíti az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5218 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T21:06:11Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * Dominics Sándor<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * Bryant, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> * Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet<br /> 1995 Intelligens irányító rendszerek. Veszprémi egyetem<br /> <br /> * Gyenge Balázs<br /> 2000 Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés; SZIE<br /> <br /> <br /> * Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy<br /> 1988 Building your first expert system<br /> Így készül a szakértői rendszer; Novotrade - Budapest</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5217 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:57:41Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?''':- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?''':- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a SZR.<br /> <br /> * '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra??''' <br /> :-Igaz.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5216 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:51:21Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # Problémamegoldó rendszer<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5215 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:50:21Z <p>Zandi: /* Tesztkérdések modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?<br /> :- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.<br /> <br /> <br /> * Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?<br /> :- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.<br /> <br /> <br /> * Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?<br /> :- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak<br /> <br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5214 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:43:12Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;'''<br /> <br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # Level5 - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;Van neki, része a szócikknek&quot;'''<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> <br /> <br /> :* '''&quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;'''<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5213 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:35:18Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> <br /> :* &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> :* &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> :* &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy rendszer]]<br /> # DSS - [[döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], CBR, [[abdukció]], JOKER, [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, [[benchmarking]], BSC ([[Balanced Scorecard]]), [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5212 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:33:39Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[szimuláció]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # [[tudásbázisú rendszer]]<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszer]]<br /> # DSS - [[döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], CBR, [[abdukció]], JOKER, [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, [[benchmarking]], BSC ([[Balanced Scorecard]]), [[neurális háló]]) <br /> # [[mesterséges intelligencia]] ([[szakértői rendszer]], [[mesterséges élet]], [[természetes nyelvek kezelése]], [[robotika]]) <br /> # [[szimuláció]]<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5211 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:27:00Z <p>Zandi: /* Ontológiai modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # GIS (térkép alapú rendszerek): Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része<br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[szimuláció]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> # [[heurisztika]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszerek]]<br /> # DSS - [[döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], CBR, [[abdukció]], JOKER, [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC ([[Balanced Scorecard]]), [[neurális háló]]) <br /> # [[mestertséges intelligencia]] alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, [[robotika]]) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)<br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5210 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:16:55Z <p>Zandi: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszerek]]<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)<br /> <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5209 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T16:14:42Z <p>Zandi: /* Definíciós modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszerek]]<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)<br /> <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan program, amely kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek.<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5208 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T15:20:43Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszerek]]<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)<br /> <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek<br /> <br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5207 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T15:18:47Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> :*'''1993''': *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> <br /> :*'''1995''': *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> # [[tudásbázis]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # orvosi szakértői rendszer (az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (itt: diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (itt: az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)<br /> # [[Fuzzy-rendszerek]]<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)<br /> <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek<br /> <br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5206 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T15:05:10Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> :*'''1995''': *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai_műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek<br /> # <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> <br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5205 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T13:46:14Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> # [[Grafikus szakértői rendszer]]<br /> # [[Induktív szakértői rendszer]]<br /> # [[Online szakértői rendszer]] - SZR alaptípusai<br /> # [[Level5]] - SZR-fejlesztő keretrendszer<br /> # <br /> <br /> * &quot;Van neki, része a szócikknek&quot;<br /> <br /> # Asszisztens rendszer – : egy tudás-alapú rendszer, ami segíti a felhasználókat a relatíve előrehaladott döntések meghozatalában. <br /> # [[szabály]]<br /> # [[attribútum]]<br /> # [[objektum]]<br /> # [[opció]]<br /> # [[Logikai_műveletek]]<br /> # [[szabály]]<br /> <br /> * &quot;A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)&quot;<br /> <br /> # Egyszintű tudás-alapú rendszerek<br /> # hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló) <br /> # mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika) <br /> # szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek<br /> # <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5204 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T13:19:07Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * &quot;Ez egy kapcsolattípus&quot;<br /> #<br /> #<br /> #<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5203 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T13:18:04Z <p>Zandi: /* A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> http://www.gdf-ri.hu/TARGY/SZOTAR/sz/sz.htm<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> === A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ===<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5202 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T12:59:52Z <p>Zandi: /* Ajánlott irodalmak modulja */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> http://www.gdf-ri.hu/TARGY/SZOTAR/sz/sz.htm<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * DOMINICS SÁNDOR<br /> 1988 A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. Korunk, 47, 117-118<br /> <br /> * BRYANT, N.<br /> 1988 Managing Export systems. New York, John Wiley et sons<br /> 1989 Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Bp. Novotrade Rt., 1989<br /> <br /> *<br /> <br /> *<br /> <br /> <br /> *</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5201 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T12:49:17Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> <br /> :*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]<br /> <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> http://www.gdf-ri.hu/TARGY/SZOTAR/sz/sz.htm<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5200 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T12:32:54Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés] <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> <br /> A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> <br /> A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5199 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T12:26:02Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679] <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682] <br /> <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685] • ... <br /> <br /> :*'''2002''' Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5198 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:59:56Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> :*'''2000''' &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980) <br /> <br /> :*'''2001''' A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [3] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097) (kivonatos fordítás) <br /> <br /> :*'''2002''' &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [4] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233) <br /> :*'''2002''' A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [5] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269) <br /> • ... <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5197 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:57:20Z <p>Zandi: /* Történeti modul */</p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> :*'''1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> • 2000: &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980) <br /> • 2001: A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [3] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097) (kivonatos fordítás) <br /> • 2002: &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [4] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233) <br /> • 2002: A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [5] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269) <br /> • ... <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5196 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:56:08Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> ''':1986''' &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677] <br /> <br /> • 2000: &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980) <br /> • 2001: A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [3] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097) (kivonatos fordítás) <br /> • 2002: &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [4] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233) <br /> • 2002: A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [5] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269) <br /> • ... <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5195 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:48:46Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> • 1986: &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096] <br /> • 2000: &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980) <br /> • 2001: A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [3] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097) (kivonatos fordítás) <br /> • 2002: &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [4] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233) <br /> • 2002: A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [5] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269) <br /> • ... <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5194 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:47:25Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> • 1986: &quot;Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére.&quot; [1] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20096) <br /> • 2000: &quot;A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek.&quot; [2] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=14980) <br /> • 2001: A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni (vö. része neki: szimuláció). A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat (vö. része neki), melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [3] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20097) (kivonatos fordítás) <br /> • 2002: &quot;A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését.&quot; &quot;A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli.&quot; [4] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=1233) <br /> • 2002: A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók. Kapcsolódó OGIL bejegyzés: [5] (http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=16269) <br /> • ... <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5193 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:45:37Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> == A legfontosabb eredmények a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Egyszint%C5%B1_szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer&diff=5192 Egyszintű szakértői rendszer 2005-11-19T11:32:31Z <p>Zandi: </p> <hr /> <div>'''Angol megnevezés:''' Level expert System<br /> __TOC__<br /> == Történeti modul ==<br /> <br /> <br /> A szakértő rendszerek nem egyik napról a másikra születtek, viszonylag hosszú előzményekre tekinthetnek vissza az első - már gyakorlatban is működőképes - rendszerek. A fejlődés főbbállomásait illusztrálja az alábbi táblázat: <br /> <br /> <br /> <br /> 50-es évek neurális hálózatok: Rosenblatt PERCEPTON<br /> 60-as évek heurisztikus problémamegoldás: Nevell, Simon GPS<br /> 70-es évek Tudásprezentáció: Shortliffe MYCIN<br /> 80-as évek Gépi tanulás: Lenat EURISKO<br /> <br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> A legfontosabb eredmények történeti sorrendben:<br /> <br /> *'''1955-1970 Első kutatások'''<br /> Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.<br /> <br /> főbb eredményeik:<br /> :# Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki. <br /> :# '''G'''eneral '''P'''roblem '''S'''olver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.<br /> :# PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.<br /> :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.<br /> <br /> <br /> *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''<br /> Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen &quot;klasszikus&quot; rendszrek: <br /> :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), <br /> :#MYCIN (Orvosi SZR), <br /> :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a &quot;shell&quot;), <br /> :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), <br /> :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), <br /> :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), <br /> :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).<br /> <br /> <br /> *'''1981-90 Alkalmazások'''<br /> Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> == Ontológiai modul ==<br /> * ...<br /> == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==<br /> * ...<br /> <br /> :A szakértői rendszerek az emberi szakértői vizsgálatot (még?) nem helyettesítik. A rutinmunkát veszik át, és segítséget nyújtanak a döntésekhez: számítógépprogramokban hibakeresést, kémiai analízist, hitelképesség-vizsgálatot stb. végezhetnek. Léteznek tanulásra képes szakértői rendszerek is, amelyek a felhasználóval folytatott dialógus alapján önállóan következtetéseket vonnak le, és ennek alapján pl. egy adatbázishoz való hozzáférés elsőbbségi sorrendjét megváltoztatják. Az alkalmazott szakértői rendszerek viszonylag egyszerűek és adatbankok feldolgozására, ill. kezelésére használhatók. Fontos, hogy a szakértői rendszereket mindig csak a tervezettnek megfelelő, nagyon szűk szakterületen alkalmazzák. [http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2002/020311.htm] 36k<br /> <br /> :Mallach a döntéstámogató és szakértői rendszereket vizsgáló könyvében többek közt azt vizsgálja, hogy vajon az emberi, vagy a gépi szakértő előnyösebb? Vizsgálatai szerint a gépi szakértőnek az emberhez képest egyaránt vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. A SZR nem alkalmazható mindig a legjobb eredménnyel, számos korlátja van, ami hártányosabbá teszi az emberi szakértőnél. Így: <br /> ::#csak egy szűk szakterületen, speciális problémák megoldására fejlesztik és más céllal nem használható. <br /> ::#Nem tud &quot;józan ésszel&quot; gondolkozni, csak a megadott szabályok szerint.<br /> ::#Nem veszi észre határait. Az ember észleli, haa tudása határához ér egy adott problémakörbe é megfelelően reagál erre. A SZR követi a szabályokat és a szabályok által nem definiált szituációkbna helyteleen megoldást adhat. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> == Definíciós modul ==<br /> *A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek.<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]<br /> <br /> <br /> *A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentő problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületésést ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: &quot;Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hgoy - igény szerint és az érdeklődő számáraalkalmas módon - igazolja is saját okfejtését&quot; British Computer Society's Specialist Group, 1983<br /> [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]<br /> <br /> *A szakértői rendszerek feladata és összetevői<br /> A szakértői rendszerek koncepciója a kémiai kutatással kapcsoltban jelent meg a 60-as években, konkréten a Dendral rendszer létrehozásakor, mely feladata a vegyi összetevők megállapítása volt a tömegspektrográf mérési eredményei alapján. Ellentétben a mesterséges intelligencia korábbi kutatási irányával ez a megközelítés nem általános szabályok és minták kutatását erőltette, hanem abból indult ki, hogy bizonyos szűkebb szakterületen a szakértői tudás kifejezhető úgynevezett ökölszabályok együttesével.<br /> A szakértői rendszer ebben a felfogásban tehát nem más, mint egy programrendszer, melynek feladata egy szűkebb szakterület feladatainak megoldása a rendszerbe betáplált tudás alapján. A rendszer hasonlóan az élő szakértőhöz azok alapján a szabályok és tények alapján hoz döntést, amelyekkel rendelkezik.<br /> A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezeteket, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.<br /> A szakértői rendszer a kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást rendszerint valódi (élő) szakértőktől szerzi. Ahhoz, hogy ez a tudás a program rendszer számára is értelmezhető legyen a rendszerint informatikus végzettségű rendszer fejlesztő kikérdezi a szakértőt és az interjúk alapján megtervezi és feltölti a tudásbázist és beprogramozza a következtető gépet. A feltöltés igen lassú folyamat, tapasztalt fejlesztők szerint gyakoriak az olyan napok, hogy egy-két szabálynál vagy állításnál többet nem lehet bevinni. A rendszer burkok annyiban könnyítik a feladatot, hogy a programozás komplex utasításcsoportokkal - makrókkal végezhető.<br /> A szakértői rendszerek felhasználói felületén a megoldások mellett az indoklások is általában megjelennek, részben a felhasználó megnyugtatására, részben a könnyebb hibafeltárásra. A tanácsadó, konzultáló rendszerek esetén a döntési folyamatban az interaktivitás elkerülhetetlen.<br /> Ha a rendszereket a GIS-el összefüggésben használjuk, úgy a szakértői rendszer a GIS-ből nyeri az adatokat, illetve az eredményeket a GIS-en keresztül mutatja be, ezért ebben az esetben elő/utó (front/end) szoftverként kell installálni. Az integráció fejlettebb szintjén a rendszer maga is a GIS szoftver része.<br /> Míg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Ezért lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni. [http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t44.htm] 80k<br /> <br /> <br /> <br /> *Szakértői rendszer<br /> <br /> Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.<br /> <br /> A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.<br /> <br /> A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]<br /> <br /> A szakértői rendszerek főbb jellemzői:<br /> <br /> * segít megoldani bonyolult problémákat,<br /> * képes új ismeretek befogadására;<br /> * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;<br /> * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;<br /> * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;<br /> * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;<br /> * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni<br /> <br /> == Tesztkérdések modul ==<br /> * ...<br /> == Ajánlott irodalmak modulja ==<br /> * ...</div> Zandi